II/1. számú melléklet KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP (ÁHT egyedi azonosító: 252612) Alap felett rendelkező megnevezése: Nemzeti Fejlesztési gazdasági Minisztérium (2010.05.30-ig) Alapkezelő megnevezése: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Alap megnevezése: Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Alap fejezet száma: LXIX. A K+F+I irányítási rendszere 2009. folyamán jelentős mértékben átalakult. A gazdasági válságkezelő Kormány megalakulásával 2009. áprilisában megszűnt a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter posztja, az új kormány szervezetrendszerében a kutatásfejlesztésért és technológiai innovációért felelős kormánytag a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter lett, az NKTH felügyeletét is ő látta el. ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. Törvény (Atv) létrehozta a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot (Alap). Rendeltetése, hogy kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására, tegye lehetővé a gazdaság és a társadalmi élet egyéb területén hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését. Az Alap 2009. évi stratégiája és kiemelt céljai Az Alap felhasználásának főbb irányait a Hivatal 2007-2010 közötti időszakra szóló középtávú stratégiája határozza meg. Az NKTH 2009-es stratégiai céljai, feladatai: Az NKTH számára mindig fontos feladat volt a hazai K+F+I szereplők ezen belül is kiemelten a kis- és középvállalatok innovációs tevékenységének ösztönzése, nemzetközi beágyazódásának támogatása. A gazdasági válság most még inkább hangsúlyozza ennek a célkitűzésnek a jelentőségét. Intézkedéseket kell hozni az innovatív KKV-k erősítésére és számuk növelésére. A kiszámíthatatlan, nehéz pénzügyi helyzet miatt különösen nagy szükség van a stabil pályázati portfolióra, a kiszámítható K+F+I támogatási rendszerre. Ugyanakkor indokolt esetben gyorsan és rugalmasan kell reagálni a szférában a válság okozta károk enyhítése érdekében. 2009-ben a K+F pályázatok kezelése megújult, költséghatékony, minőségi működést garantáló rendszerben, az NKTH koordinációjával és négy akkreditált szervezet (Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt., OTKA Iroda, Regionális Fejlesztési Ügynökségek, TéT
Alapítvány) bevonásával folyik. 2 Az Alap 2009. évi programportfoliója 1. Tudás Magyarország programcsoport(knowledge Hungary) 1.1 Nemzeti Tudásközpont Program 1.2 Célzott alapkutatásokat támogató pályázat (OTKA-A) 1.3 Kutatói karrier támogatása (Karrier) 1.3.1 Mobilitás pályázat (HUMAN-MB08) 1.3.2 Humánerőforrás fejlesztési pályázat 1.4 Kutatási infrastruktúra fejlesztése 1.4.1 Nemzeti Kutatási Infrastruktúra fejlesztése (NKI) 1.4.2 Elektronikus információszolgáltatás (EISZ) 1.5 Mecenatúra 2. Technológia Magyarország programcsoport (Technology Hungary) 2.1 Nemzeti Technológia Program (TECH) 2.1.1 Stratégiai kutatások támogatása 2.1.2 Integrált K+F projektek támogatása 2.2 Szellemi tulajdon jogi védelmének támogatása (IPR) 3. Vállalkozó Magyarország programcsoport (Enterprise Hungary) 3.1 K+F eredmények és innovatív ötletek megvalósítása (5LET) 3.2 Technológiai Inkubátor Program 3.3 Regionális innováció támogatása 3.3.1 Regionális programok (Reg) 3.3.2 Innocsekk Plusz 3.4 Magasan képzett munkaerő alkalmazásának támogatása 4. Együttműködő Magyarország programcsoport (Cooperative Hungary) 4.1 EU K+F programok 4.1.1 Az EU 7. KTF Keretprogramjában való magyar részvétel támogatása a) BONUS program b) Konzorciumépítő pályázat c) EU K+F Kapcsolati Iroda brüsszeli kialakítása és működtetése 4.1.2 EU K+F közös programokban és technológiai kezdeményezésekben való részvétel ösztönzése a) Ambient Assisted Living (AAL) b) EUROSTARS program c) ARTEMIS és ENIAC
3 4.1.3 ERA-NET és ERA-NET Plusz programokban való részvétel erősítése a) ERA-NET és ERA-NET Plusz program b) ERA-NET-CORNET 4.1.4 EUREKA programban való részvétel támogatása 4.1.5 ERC 4.1.6 EITI KIC 4.1.7 ELI (helios) 4.2 Kétoldalú nemzetközi együttműködések 4.2.1 Nemzetközi nagyprojektek (NAP) 4.2.2 Kétoldalú TéT együttműködések 4.2.3 Kétoldalú K+F projektek támogatása 4.3 Űrkutatási pályázat A gazdasági válság miatt nem kerültek meghirdetésre: Nemzeti Tudásközpont Program Humánerőforrás fejlesztési pályázat Nemzeti Kutatási Infrastruktúra fejlesztése (NKI) TECH: Integrált K+F projektek támogatása Technológiai Inkubátor Program Az Alap 2009. évi felhasználása Az Alap 2004-2009. években felhalmozott maradványa összesen 65,7 Mrd Ft. A "központi költségvetési fejezetek 2009. évi maradványtartási kötelezettsége teljesítését megalapozó intézkedésekről" szóló 2007/2009. (VII. 29.) Korm. határozat 20 Mrd Ft egyenlegjavulást írt elő az Alap részére. Az egyenlegjavulási előírás a BME-Q2 projekt végrehajtása érdekében 6 Mrd Ft-tal, a nehéz helyzetben levő pályázók érdekében pedig 2009. decemberében további 4,5 Mrd Ft-tal csökkent. Az Alapból a 2009. évi összes felhasználás 43 Mrd Ft volt. 1. 2009. évben indított programok 1.1 K+F munkaerő megőrzése és fejlesztése (KF_MUNKAERO) A program célja: A K+F munkaerő megőrzése és fejlesztése pályázat célja a kutatásfejlesztés humánerőforrásainak megtartása és fejlesztése volt, magasan képzett szakemberek (kutatók, fejlesztőmérnökök) K+F területen történő alkalmazásának, új munkahelyek létrehozásának ösztönzésén keresztül. o A pályázatot 600 millió Ft-os kerettel 2009. március 13-án hirdette meg az NKTH. folyamatos beadással. o Összesen 12 db pályamű érkezett be 471 millió Ft támogatásigénnyel. o A pályázat keretében, eddig 9 db pályamű került támogatásra, összesen 353 millió Ft támogatási összeggel A legutoljára beadott 3 db projektjavaslat 117millió Ft-os támogatási igényéről, melyekben összesen 6 fő újraalkalmazását tervezték a az értékelés és döntés áthúzódott 2010-re.
4 1.2.Elektronikus információszolgáltatás (EISZ) a program célja, 2009 februárjában az OKM-MTA-NKTH között kötött keretmegállapodás alapján, az MTA pénzügyi támogatásával hirdetett pályázat célja a széles körben használt, nagy értékű, nemzetközi tudományos információkat tartalmazó adatbázisok és magyar nyelvű publikációk elektronikus adatbázisainak elérhetővé tétele, az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program fenntartása 2009-2011 között olyan módon, hogy az adatbázisokat használó intézmények meghatározott százalékban hozzájárulnak a licence díjak kifizetéséhez o A támogatás összege 1650 millió forint, melyről az NKTH a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból évi 500 millió forintot, az MTA évi 50 millió forintot biztosít. o A beadott 2 pályamű közül 1 db került támogatásra 1650 millió Ft összeggel 741 millió Ft saját rész mellett. o 1 db megkötött szerződés keretében 550 millió Ft került kifizetésre 2009-ben. 1.3. Mobilitás pályázat (HUMAN-MB08) a program célja, A MOBILITÁS pályázat célja a PhD fokozattal vagy legalább négy év teljes állású kutatói tapasztalattal rendelkező kutatók tudományos karrierjének előmozdítása, nemzetközi tapasztalatszerzésük, mobilitásuk támogatása, illetve a nemzetközi, Európán kívüli országban szerzett kutatói tapasztalat hazai hasznosulásának elősegítése, a Magyarországra visszatérő kutatók támogatása o A programot, amely 3 év alatt 3000 millió Ft támogatást biztosít a pályázat céljaira, az NKTH 2009. március 18-án hirdette meg 2010. október 1-i végső beadási határidővel, (éves felhasználható keret 1000 millió Ft). o A tavaszi beadási határidőre összesen 30 pályaművet adtak be, 963 millió Ft támogatásigénnyel. o ebből 17 db került elfogadásra, összesen 497 millió Ft támogatási összeggel. 1.4. ERC_HU_09 pályázat a program célja, A pályázat a tehetséges fiatal kutatók által vezetett önálló kutatócsoportok támogatásán keresztül vonzó hazai karrierlehetőséget kíván biztosítani számukra, elősegítve a magyar tudományos kiválóság fejlődését, növelve a hazai kutatók és kutatóintézetek nemzetközi elismertségét. o A pályázat folyamatos beadású. A rendelkezésre álló keret 4600 millió Ft o A felhívásra 7 db pályamű érkezett, 1964 millió Ft-os támogatásigénnyel, o Mind a hét benyújtott pályamű támogatást nyert. Hét fiatal, magyar kutató nyert összesen 859 millió Ft projekttámogatást kutatási ötletének megvalósításához. 1.5. A regionális innováció támogatása a 2009. évi Baross Gábor program keretében (BAROSS) a program célja, a régió gazdaságának innováción alapuló fejlesztése és a regionális innováció előmozdítása az innovációs tevékenységének ösztönzése, a kutatásfejlesztési és innovációs kapacitások és szolgáltatások fejlesztésének támogatása révén. A program keretében olyan pályázatokat írunk ki, amelyeknek céljára a regionális fejlesztési tanácsok tesznek javaslatot.
5 o A 4 pályázati konstrukciót a régiókkal közösen az NFGM-mel és az NFÜ-kel egyeztetve alakítottuk ki. 20 db pályázati felhívást hirdettünk meg októbernovemberi beadási határidőkkel. A 20 db pályázat keretében összesen 6 094,2 millió forintra lehetett pályázni. o A 2009. évi Baross Gábor program sikerére jellemző, hogy a pályázati felhívásokra összesen 494 pályamű érkezett, ebből a támogatásra jogosult projektek összes támogatásigénye 14 964,478 millió forint, amely 2,5-szeresen meghaladja a program rendelkezésére álló forrást. o A beérkezett pályaművek közül 159 projektet javasoltak támogatásra. A regionális fejlesztési tanácsok az összes forrás részét képező 5 000 millió forint decentralizált keret felhasználásáról 2009 decemberében hoztak döntést. o A döntés elhúzódása miatt 2009-ben sem szerződéskötés, sem kifizetés nem történt 1.6. ERA-NET_HU_09 pályázat a program célja, az NKTH részvételével zajló a nanotechnológia, biotechnológia, nanomedicina és komplex rendszerek területére fókuszáló - ERA-NET projektek közös pályázati felhívásaiban sikeresen szereplő magyar intézmények számára biztosítja a finanszírozási keretet. o A folyamatos beadású pályázathoz a 2009-2013 közötti időszakra rendelkezésre álló forrás 800 millió Ft o 2009 során az ERA-NET_HU_09 pályázat nanotechnológiai alprogramjában két nemzetközi ERA-NET projekt magyar résztvevői jutottak mintegy 97 millió Ft összegű támogatáshoz. 1.7. Kétoldalú nemzetközi K+F projektek (TÉT) NKTH-Shenzhen (Kína) a program célja, A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és Shenzhen város (Kínai Népköztársaság) közös kutatás-fejlesztési pályázata elsősorban alkalmazott kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket támogat, amelyek révén eredeti hazai ötletek, alap- és alkalmazott kutatási eredmények hasznosulhatnak az iparban. A pályázat vállalkozások, illetve vállalkozások és költségvetési vagy non-profit kutatóhelyek közötti stratégiai partnerségek kialakításához kíván hozzájárulni. o Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás a projekt teljes futamidejére maximum 400 millió Ft. o Meghirdetett pályázatra 6 pályamű érkezett be 615 millió Ft támogatásigénnyel. o Mind a hat projektjavaslat támogatást nyert. NKTH- A*STAR (Szingapúr) a program célja, A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a szingapúri kutatásfejlesztésért felelős kormányzati szervvel, az A*STAR-ral jelentetett meg közös pályázati felhívást a magyar ötletek, kutatási eredmények gyártásba való átvitele, piacra juttatása céljából. A pályázat a gyógyszertan, a nanotechnológia vagy az orvosbiológia témakörébe illeszkedő projektjavaslatok felé nyitott. o A pályázaton résztvevő konzorciumok magyar tagjai az NKTH-nak, a szingapúri résztvevők az A*STAR-nak nyújtják be pályázataikat A projektek futamideje maximum 36 hónap. A pályázat teljes keretösszege magyar részről
6 780 millió forint. o 23 pályamű érkezett be. o A projektjavaslatokat egy szingapúri és magyar tagokból álló Vegyes Bizottság értékeli, a végső döntést az NKTH elnöke, illetve az A*STAR által kinevezett vezető közösen hozza meg. 4 pályamű kapott támogatást 2009-ben, összesen 244 millió forint értékben Kétoldalú TéT együttműködések (kiegészítő támogatások) A kétoldalú tudományos és technológiai együttműködések keretében olyan kutatás-fejlesztési projektek kutatócseréjének kiegészítő támogatására hirdettünk pályázatot, ahol a partner ország legalább a magyar féllel azonos nagyságrendű összeggel járul hozzá a közös projekt támogatásához. 2009-ben erre a célra 1 350 millió forint állt rendelkezésre. 2009-ben az alábbi relációkban indítottunk kétoldalú közös projekteket: A nyertes pályaművek száma és a 2009-ben folyósított támogatási összegek megoszlása relációk szerint: Argentína 4 ( 3,54 M Ft), Ausztria 17 (12,75 M Ft), Csehország 18 (15,69 M Ft), Dél-Afrikai Köztársaság 19 (35,65 M Ft), Franciaország 24 (22,90 M Ft), Horvátország 30 (45,26 M Ft), Kína 35 (76,57 M Ft), Spanyolország 22 (30,96 M Ft), Szlovákia 18 (16,45 M Ft), Szlovénia 15 (13,49 M Ft), Törökország 6 (9,77 M Ft), Ukrajna 20 (13,69 M Ft), általános 11 (34,39 M Ft ). 2009 folyamán 234 kétoldalú K+F projekt támogatására összesen 1 190,6 millió forintot fordítottunk. 2. 2009. előtt indított, 2009-ben folyamatban lévő programok 2.1.Célzott alapkutatásokat támogató pályázat (OTKA-A): Gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó alapkutatás támogatása (OTKA-A08) A program célja, hogy az OTKA az ún. tiszta alapkutatásokat támogassa, míg az NKTH az alapkutatáson belül elsősorban azokat a célzott alapkutatási projektek megvalósítását finanszírozza, amelyek gazdasági vagy társadalmi haszon elérésére alkalmas célkitűzéseket fogalmaznak meg és eredményei várhatóan megalapozzák a felhasználás orientált kutatás-fejlesztést, innovációt Az Alap terhére az NKTH 1 400 millió Ft kötelezettséget vállalt. o A 3 éves megállapodás keretében az Alap forrásaiból évente közel 2-2 Mrd Ft támogatási döntéssel, összesen 6 Mrd Ft került elkülönítésre a program támogatására. o Az első döntési fordulóban 43 pályamű nyert 2 200 millió Ft támogatást. A második döntési fordulóban 26 pályamű nyert közel 984 millió Ft támogatást. A harmadik fordulóra beérkezett pályaművek döntés-előkészítési folyamata fejeződött be az év végéig, a támogatási döntéshozatalra 2010 év elején kerül sor. 2.2. Nemzeti Technológiai Program (TECH) a program célja, A program a gazdaság versenyképességének növelését és a fejlődés fenntarthatóságát kívánja elősegíteni korszerű technológiák területén végzett középtávú, felhasználás orientált stratégiai kutatás-fejlesztéssel. A támogatás célja az innováció ösztönzése a magyar K+F stratégiai szempontok figyelembevételével o Nemzeti Technológia Program (TECH) 2009. évi tavaszi meghirdetése 2009.
7 február 16-án történt. A rendelkezésre álló keret 9000 millió Ft volt. o A döntés 2009. július 3-án született meg. A beadott pályázatok mintegy 13%- át tudtuk támogatni. A megítélt támogatás 8 805 millió Ft volt. 2.3. A magyar találmányok külföldi iparjogvédelmi oltalmának támogatása (IPARJOG_08) a program célja, célja a magyar gazdaság innovációs folyamatainak elősegítése, a versenyképesség növelése, az export bővítése a magyar találmányok külföldi iparjogvédelmi oltalmának előmozdításával. o A 2008. márciusában meghirdetett pályázat folyamatos beadású. o A projektek értékelésére negyedévente kerül sor. 67 db projektjavaslat került támogatásra 149 053 000 Ft összegben.. 2.4. K+F eredmények és innovatív ötletek megvalósítása (5LET) a program célja az egyéni feltalálók innovációinak felkarolása, a kutatás-fejlesztési eredmények és az innovatív ötletek gyakorlati megvalósításának, piaci termékké fejlesztésének elősegítése, a szellemi tulajdon hasznosítására létrejövő cégek alapításának ösztönzése. Alapelv, hogy az egyén akkor juthat támogatáshoz, ha projektjavaslatával, az egyes fázisokban elvégzett munkájával, ill. K+F eredményeivel alá tudja támasztani, hogy a projekt sikeresen végrehajtható és az ötletből új termék lesz, valamint képes a hasznosításhoz szükséges vállalkozás létrehozására, o A felhasználható keretösszeg 5900 millió Ft o Jelenleg a két felhívás alapján 19 db futó projekttel, szerződéssel rendelkezünk o A pályázatok leállításáig, 2009. december 31-ig benyújtott 64 db projektjavaslat formai ellenőrzése 2010. januárjában kezdődött. 2.5. 2005. és 2006. évi Baross Gábor Programok (BAROSS) A program célja a régiók innovációs képességeinek és kapacitásainak erősítése, a vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése és együttműködési struktúráik kialakítása, fejlesztése. Tekintettel arra, hogy ezek a támogatási programok kifutóban vannak, a támogatásigények nagy részét, - 8 389 millió forintot - már kielégítettük. 2007-2008 évi Baross Gábor program keretében: a program célja, a régió gazdaságának innováción alapuló fejlesztése és a regionális innováció előmozdítása az innovációs tevékenységének ösztönzése, a kutatásfejlesztési és innovációs kapacitások és szolgáltatások fejlesztésének támogatása révén. o A program keretében a hét régió 32 pályázati felhívás kiírására tett javaslatot, összesen 12 346,5 millió forintra lehetett pályázni. o A beérkezett pályaművek közül 355 projektet javasoltak támogatásra, amelyeknek összes támogatásigénye 8 769,5 millió forint. 2.6. Innocsekk pályázat (INNOCSEKK) a program célja, a vállalkozások innovációs projektjeinek megvalósítását segítő innovációs szolgáltatások igénybevételét támogatjuk a mikro- és kisvállalkozások körében. o A program keretében 349 támogatási szerződést kötöttünk 6 154,2 millió Ft támogatásra.
8 2.7. Az Innocsekk Plusz pályázat (INNO_08) a program célja, hogy segítse a kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek megvalósítását, ösztönözze az innovációt segítő szolgáltatások keresleti oldalát o 2008 júniusában hirdettük meg 3 évre 12 milliárd forint forrással, folyamatos beadással. A KuTIT 2009. október 15-i ülésének határozatával a keretet 10 milliárd forintra csökkentette.. o 2009-ben 181 projekt nyert el összesen 4 141 millió Ft támogatást o 130 támogatási szerződést kötöttünk meg, és 612 millió forint támogatást fizettünk ki e program keretében. 2.8. BONUS-HU Program a program célja, hogy kiegészítő támogatást nyújtson az Európai Bizottság által az FP 7. keretprogram keretében támogatott kutatás-fejlesztési projektek költségvetéséhez az abban résztvevő hazai felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású kutatóintézetek, non-profit szervezetek valamint kis- és középvállalkozások részére. Nincs megkötött tématerület, bármelyik FP7-es együttműködési projektre lehet támogatást kérni. o A meghirdetés időpontja: 2008. december 19., a folyamatos beadású pályázat pályaműveinek végső beadási határideje: 2013. december 31. A projektek futamideje az FP7-es projektek futamidejéhez igazodik. A KuTIT által a pályázatra eredetileg jóváhagyott keretösszeg 3,6 milliárd. Ft..A 2009-ben felhasználható éves keretösszeg 450 millió Ft. o 2009. során összesen 32 pályamű nyert mintegy 202 millió Ft összegű támogatást. o 23 pályaműre az elnyert közel 130 millió Ft összegű támogatásra kötöttek szerződést, a fennmaradó 9 db szerződés megkötése áthúzódott 2010-re. 2.10. Ambient Assisted Living (AAL) ARTEMIS ENIAC AAL Ambient Assisted Living a program célja, az, hogy az időskorúak, továbbá a fogyatékkal élők és az utógondozásra szorulók a saját otthonukban kapják meg azt a technikai segítséget, amellyel a biztonságuk és biztonságérzetük erősödése mellett az önállóságukat a lehető leghosszabb ideig megőrizhetik. o A 2013-ig rendelkezésre álló keret 1350 millió Ft. o 4 db projektjavaslatban szerepelt magyar résztvevő 273 millió Ft támogatásigénnyel. 8.,764 millió Ft saját forrás biztosítása mellett. o Mind a 4 projekt támogatást nyert a kért támogatási összeggel. ARTEMIS a program célja, Európa világelső helyének fenntartása a beágyazott rendszerek terén, a 2007-2013-as időszakban közös technológiai kezdeményezésként közös innovációs programot valósítson meg o A rendelkezésre álló keret 800 millió Ft az EU keretprogram 2007-2013 közötti időszakára. o 2 magyar érdekeltségű pályamű került támogatásra 544 millió Ft támogatási összeggel.
ENIAC 9 a program célja, a kritikus tömeg elérése és a szinergiák kialakítása, megakadályozva azoknak a projekteknek a működését és az ebből adódó pazarlást, amit a különböző tagállamok és konzorciumok által önállóan bonyolított, egymással párhuzamosan futó kezdeményezések eredményezhetnek o A rendelkezésre álló keret 700 millió Ft a z EU keretprogram 2007-2013 közötti időszakára o 2 magyar érdekeltségű pályamű került támogatásra. 2.11. Az EUROSTARS programban való magyar részvételt támogató pályázat (EUROSTARS_HU_07) a program célja, a jelentős növekedési potenciállal rendelkező, kutatás-fejlesztési tevékenységet végző kis- és középvállalkozások támogatását célzó, nemzetközi EUROSTARS programban résztvevő hazai szervezetek finanszírozási keretének biztosítása. o A 2007-2013 közti időszakra meghirdetett pályázat felhasználható kerete 120 millió Ft. o Beérkezett pályaművek száma 3 db, kért támogatás összege 119 millió Ft 2.13. Az EUREKA programban való magyar részvételt támogató pályázat (EUREKA_HU_08) a program célja a nemzetközi együttműködésben, döntően vállalati részvétellel megvalósuló, piac közeli EUREKA K+F projektek magyar résztvevőinek támogatást a projektben vállalt feladataik megvalósításához., o A pályázat 2007-2010 között rendelkezésre álló teljes költségvetése 2 milliárd Ft, az éves felhasználható keret 500 millió Ft volt. o A 2009-ben lezajlott két pályázati fordulóban 8 nemzetközi EUREKA projekt magyar résztvevői jutottak összesen 500 millió Ft összegű támogatáshoz, 544,6 millió Ft saját rész biztosítása mellett. o Az elnyert támogatásra 2 db szerződés került megkötésre 2009-ben, a többi áthúzódik 2010-re. 2.14. Mecenatúra a program célja, A 2007 nyara óta folyamatosan nyitott Mecenatúra pályázat célja: az ország versenyképességének növelése érdekében o kutatók-fejlesztők nemzetközi tapasztalatcseréjének támogatása, o a kutatás-fejlesztéssel és az innovációval közvetlenül összefüggő konferenciák szervezésének, szakkiállítások rendezésének, kiadványok készítésének támogatása, o az innováció fontosságának tudatosítása a társadalomban, a tudományos és technikai ismeretek, a kutatás-fejlesztési eredmények terjesztése, o innováció-ösztönzési célú díjakhoz történő hozzájárulás, o a nemzetközi kutatási-fejlesztési hálózatokhoz, infrastruktúrához való kapcsolódás megteremtésében és működtetésében történő részvétel támogatása, valamint o a műszaki és természettudományi területen a kutatói utánpótlás nevelésének támogatása
10 A 2010. október 31-ig folyamatosan nyitott pályázat rendelkezésre álló kerete 1100 millió Ft. o A beérkezett 1552 db pályamű támogatásigénye 5 376 millió Ft volt. o 2009-ben 641 db pályamű nyert mintegy 1.238 millió Ft támogatást. 2.15. Pályázaton kívüli támogatások A pályázaton kívüli források felhasználásáról az Atv. 8. (3)-(6) bekezdése, valamint a 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 10. (4) bekezdése rendelkezik. Az Atv. 8. (3) bekezdésének előírása határozza meg a pályázaton kívüli döntésekre felhasználható keretet, amely a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap tárgyévi eredeti kiadási előirányzatának (55.909.600 eft) 3%-a, azaz 2009-ben 1.677.288 eft volt. A 2009. évben a hatályos Atv. szerint nem tartozott a 3%-os korlát alá: az ESZAK magyar hozzájárulás; a TéT attaséi hálózat finanszírozása; a Tudomány-, Technológiapolitikai és Versenyképességi Tanácsadó Testület (TTTT) támogatása; az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések - ideértve K+F nagy infrastruktúrák fejlesztését célzó beruházásokat társfinanszírozása; a nemzetközi European X-Ray Free-Electron Laser Facility (XFEL) GmbH-ban való tagi hozzájárulás és éves tagdíj. A pályázaton kívüli forrásból a Hivatal elnöke - a belső eljárásrend alapján olyan egyedi kérelmek támogatásáról döntött, amelyekre érvényes pályázati kiírás nem volt. A 3%-os keret terhére 770.319 eft összegű kötelezettségvállalásról született döntés 2009-ben. A tárgyévi kifizetés 2009. évben beleértve a korábbi évek kötelezettségvállalásaiból származó kifizetéseket 774.006 eft volt. 2.16. MTA-Q2 projekt A projekt célja az Akadémia kutatóintézet-fejlesztési koncepciója első fázisának megvalósítása, melynek révén olyan integrált, nemzetközi színvonalú kutatóközpont jöhet létre ipari és egyetemi környezetben, amelyben eddigieknél hatékonyabban folytathatná működését az MTA Kémiai Kutatóközpont, az MTA Enzimológiai Intézet és az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet. A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KuTIT) 2009. november 23-án hagyta jóvá a projekt 9,5 milliárd forint összegű támogatását a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap zárolt maradványának terhére. A főbb programokra vonatkozó éves kiadási összegeket bemutató táblázat a részletes indoklás részben található. RÉSZLETES INDOKLÁS A törvényi szabályozás értelmében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban Alap) a 2009. költségvetési évben a Magyar Államkincstár által nyilvántartott, összevont címeket tartalmazó kincstári költségvetéssel rendelkezik. A 2009. évi költségvetési címrend alapján az Alapra vonatkozóan a költségvetés szerkezeti rendjének megfelelő, a bevételeket és a kiadásokat részletes jogcímenként és tevékenységenként tartalmazó elemi költségvetés készült.
11 Az Alap 2009. évi kiadási és bevételi előirányzatai A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 9.sz. mellékletében közzétett címrendben az Alap 55.909.600 eft kiadási főösszeggel jelenik meg, melynek forrása az alábbi címeken keletkező bevételek. 26.292.500 eft Innovációs járulék 28.695.100 eft Költségvetési támogatás 217.000 eft Visszterhes támogatások törlesztései 705.000 eft Egyéb bevétel Az Alap költségvetésének végrehajtása során, a kiadási előirányzatok között vált szükségessé az eredeti előirányzat módosítása. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. Törvény 8. (10) bekezdés rendelkezése értelmében az Alap költségvetési címei között az alap felett rendelkező miniszter amennyiben a felhasználás illetve a kötelezettségállomány alakulása indokolja előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre. Az Alap kötelezettségállomány alakulására tekintettel a Miniszter úr a kérelmezett előirányzat-átcsoportosítást 2009. december 23-án engedélyezte. Az év végi időpont miatt a kincstári átvezetésre nem volt lehetőségünk, ezért a kincstári költségvetési beszámoló és az elemi beszámoló között eltérés található. Az előirányzat-módosítás miatti tételes eltérést a 81. űrlap tartalmazza. A teljesítés adatoknál található eltérés téves kódhasználat, kincstári téves feldolgozás, valamint a rendezés határidőn túli bejelentése miatt keletkezett. Az eltérést részletesen a 82. űrlap tartalmazza. A 2009. évi felhasználások A pályázat útján elnyert, pénzügyileg teljesített támogatások, illetve az alapkezelőknek átadott pénzeszközök közgazdasági osztályozás szerinti megoszlása az alábbi. Közgazdasági osztályozás szerinti jogcím Adatok eft-ban Megoszlás (%) Működési célú végleges támogatások 25.393.202,3 59,0 Felhalmozási célú végleges pénzeszközátadások 11.642.650,8 27,1 Kölcsönök 6.000.000,0 13,9 Összesen 43.035.853,1 100,00 Az Alapból nyújtott támogatások a Magyar Államkincstáron keresztül, átutalási megbízás útján teljesültek.
12 A teljesítés mértéke a 2009. évi eredeti előirányzat összegére vetítve 77 %, míg a támogatási szerződésekben foglalt kötelezettségek 2009. évi összegére vetítve ez 77,5 %-ot tesz ki. A tárgyévi eredeti kiadási előirányzat, valamint a kiadási előirányzat tényleges teljesítésének adatai alapján az Alap 2009. évi kiadási megtakarítása összesen: 12.873.746,9 eft. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet 22. számú mellékletének 42. pontja kötelezően előírja a közzéteendő közérdekű adatok körében a pályázat útján elnyert, célszervezeteknek (társadalmi szervezeteknek, alapítványoknak, közalapítványoknak, közhasznú társaságoknak) nyújtott állami támogatásokkal kapcsolatos adatokat. Az Alapból a célszervezeteknek 2009. év folyamán juttatott támogatások részletes kimutatását a 3. számú melléklet tartalmazza. Az Alap 43 Mrd Ft kiadási összegéből a főbb támogatási programok szerinti felhasználási adatokat a következő táblázat mutatja: Program neve kifizetések össz. 2009 [Ft] 5LET_05, 06, 08 499 753 270 ARTEMIS_08 230 285 358 Asbóth 412 639 398 Baross, Baross_08 6 580 991 728 EUREKA 188 264 209 Egyedi 2 997 449 949 EISZ_09 550 000 000 ENIAC_08 219 850 000 INNO_08 612 094 200 Innocsekk 1 024 048 943 INNOTARS_08 280 533 815 JÁP 8 582 085 243 KF_MUNKAERO_09 140 658 000 Mecenatura 1 364 962 642 Mobil 421 934 331 NAP 121 382 640 Nap-Bio 503 066 336 MTA Q2 6 000 000 000 OTKA 939 881 144 Pázmány 487 638 054 Polányi 192 207 840 RET 842 931 614 RIÜ 768 469 649 TECH_08 3 135 435 746 TECH_09/1 2 830 946 000 TÉT 983 467 932 Tudományos és TéT Attasék munkájának támogatása 262 919 000
A 2009. évi bevételek 13 A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 9.sz. mellékletében közzétett címrendben az Alap 55.909.600 eft bevételi főösszeggel jelenik meg. A teljesítés mértéke 52.927.964,7 eft, mely összesen 845 pénzügyi intézkedés eredménye. A 845 tételből 90 tétel a visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatások visszatérítésével függ össze. A vállalkozók innovációs járulékfizetési kötelezettségének tényleges teljesítése alapján az Alapba összesen 23.179.019,0 eft innovációs járulék folyt be. Ez az eredeti előirányzathoz képest 3.113.481,0 eft elmaradt bevételt jelent. A visszterhes támogatások törlesztéseinek összege, a 244.933,0 eft, mely tartalmazza a követelések késedelmes teljesítéséhez kapcsolódó késedelmi kamatok összegét is. Az átvett pénzeszköz teljesülése az alábbi jogcímeken történt. 2009. március 31-én a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a Magyar Tudományos Akadémia pénzügyi hozzájárulásával pályázatot hirdetett meg az elektronikus információ szolgáltatás támogatására. Az NKTH-MTA megállapodásban rögzitették, hogy az MTA évi 50.000 eft támogatásértékű forrást biztosít az Alap javára.. Az átvett pénzeszköz pénzügyi teljesítése 2009.10.06-án megtörtént. Az NKTH-OTKA-EU 7 keretprogram által közösen finanszírozott MOBILITÁS pályázat célja kutatók nemzetközi tapasztalatszerzése. A támogatás forrását biztosítja a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, az EU valamint az OTKA. A megállapodás szerint az OTKA 300.000 e Ft támogatásértékű forrást biztosit. Az első rész 49.700 e Ft pénzügyi teljesítése 2009.12.01-én megtörtént. Tárgyévet megelőzően az Alapból nyújtott támogatási előlegek fel nem használt pénzeszközei összesen 693.504,6 eft összegben kerültek visszautalásra a kedvezményezettek részéről az Alap számlája javára. A Magyar Államkincstár által 2009. évben kiszámlázott, az Alapot érintő kincstári számlavezetési díjat, a 30.509,3 eft-ot, -melyet a számlázó közvetlenül, havi gyakorisággal levonásba helyezett az Alap előirányzat-felhasználási keretszámláján- az NKTH, mint alapkezelő 2009. folyamán pénzügyileg teljesítette az Alap javára. Az Alapot érintő, 2009-ben keletkezett függő bevétel összege 15.707,9 eft-ot tesz ki, melynek összetétele: Tárgy évi függő bevétel 98.867,9 e Ft Előző évi függő bevétel rendezése - 83.160,0 e Ft Összesen: 15.707,9 e Ft A tárgyévi módosított bevételi előirányzatot összehasonlítva a tényleges bevételi adatokkal megállapítható, hogy az Alap 2009. évi bevételi elmaradása a függő bevétellel együtt összesen: 2.981.635,3 eft. A tényleges bevételi elmaradás összege 2.997.343,2 eft.
14 Az Alap 2009. évi előirányzat-maradványa Az Alapnak 2009.12.31-én fennálló tárgyévi előirányzat-maradványa az alábbi jogcímen keletkezett: Kiadási megtakarítás (+) Bevételi elmaradás (-) Összesen 12.873.746,9 eft 2.997.343,2eFt 9.876.403,7eFt 2009. évi kötelezettségállomány Az Alap több évre kiható teljes kötelezettség állományának 2009. évi változását a következő táblázat mutatja. Jogcím Az állomány összege (eft-ban) 2009.01.01-én meglévő, tárgyévet megelőző évekről fennálló kötelezettségállomány (2008. évi, illetve azt megelőző évi maradványa) 36.460.564 2009. évi pénzforgalom nélküli (maradvány érintő) módosítások -6.802.971 2009.évi módosított maradvámy 29.657.593 2009.01.01-én meglévő, tárgyévet megelőző években keletkezett kötelezettségállomány 2009-2013. évi kihatása 2009. évi pénzforgalom nélküli (tárgyévi, illetve tárgyévet követő évi kötelezettséget érintő) módosítások 2009.01.01-én meglévő, tárgyévet megelőző években keletkezett kötelezettségállomány 2008-2012. évi kihatásának módosított összege 27.229.015-1.073.274 26.155.741 2009.01.01-én fennálló módosított nyitó állomány összesen 55.813.334 2009. év során kötött szerződésekből eredő új kötelezettségek tárgyévi üteme 2009. év során kötött szerződésekből eredő új kötelezettségek 2010. évi üteme 2009. év során kötött szerződésekből eredő új kötelezettségek további évek üteme 25.862.019 14.994.561 11.094.724 2009. év során kötött szerződésekből eredő új kötelezettségek 51.951.304
15 2009.12.31-i kötelezettség állomány összese 107.764.638 2009. évi pénzügyi intézkedés összege az Alap számlájáról -43.035.853 2009.12.31-én fennálló teljes kötelezettség záró állománya 64.728.785 A záróállomány évenkénti megoszlása az alábbi. (Az analitikus nyilvántartás, valamint a Lotus Notes nyilvántartás egyező adatai eft-ban) Cím száma Maradván y 2010. évi 2011. évi 2012. évi 2013. évi 2014. évi 2015. évi Összesen 1. 11.053.646 26.712.102 14.659.129 3.697.41 5 723.231 0 0 56.845.523 2. 1.429.113 3.198.165 2.370.699 398.888 137.356 95.231 26.100 7.655.552 4. 226.710 226.710 7. 0 8. 1.000 1.000 Összesen 12.483.759 30.136.977 17.029.828 4.096.30 3 860.587 95.231 26.100 64.728.785 A mérlegben az egyéb kötelezettségek között kerül kimutatásra az APEH által adók módjára behajtandó innovációs járulék elszámolásával összefüggő túfizetés 2009.12.31-én fennálló állománya. Az állomány tárgyévi alakulására, és összegére az adatokat az APEH szolgáltatja. A 2009.12.31-állapot szerinti végleges leltár adatok alapján az túlfizetések záróállománya összesen: 6.728.325,6 eft.. A követelések 2009. évi alakulása Az Alap tekintetében a befektetett pénzügyi eszközök között kerül kimutatásra a tartós kölcsönök, azaz az egy éven túli lejáratra, visszafizetési kötelezettség mellett, államháztartáson kívülre, illetve államháztartáson belülre, működési és/vagy felhalmozási célra átadott támogatásértékű pénzeszközök támogatások- állománya. A bruttó állomány leltározása egyeztetéssel történt. A 2009. december 31-ével kimutatott állomány az elfogadott, elismert, értékvesztéssel csökkentett, illetve az előző évben elszámolt értékvesztés részben, vagy teljes egészében visszaírt összegével növelt tartós kölcsönök könyvszerinti értéke. Az Alap tekintetében az egyéb követelések között kerül kimutatásra a tartósan adott kölcsönökből a mérleg fordulónapot követő egy éven belül esedékes visszafizetési kötelezettségek állománya. A bruttó állomány leltározása egyeztetéssel történt. A 2009.
16 december 31-ével kimutatott állomány az elfogadott, elismert, értékvesztéssel csökkentett, illetve az értékvesztés visszaírt összegével növelt, a tartós kölcsönöknek a 2009. évben esedékes törlesztő részleteinek könyvszerinti értéke. A 2009. év folyamán a támogatottak részéről a követelésállománnyal összefüggő önkéntes teljesítés összesen 841 esetben valósult meg. A teljesítések elmaradása miatt összesen 13esetben lett benyújtva azonnali beszedési megbízás a kötelezettek hitelintézete felé. Az intézkedésre 2 esetben maradéktalan teljesítés történt, 2 esetben részbeni teljesülés történt. A követelésállománnyal kapcsolatban a kötelezettek közül összesen 3 vállalkozás 3 támogatási szerződésben foglalt visszafizetési kötelezettségének átütemezését kérelmezte. A benyújtott indokok alapján 1 szerződéses kötelezettség átütemezésére került sor. Az eredménytelen pénzügyi intézkedések miatt 2009. évben összesen 4 gazdasági társasággal szembeni követelés került átadásra a követelés kezelő szervezet részére, melyből 3 követelés felszámolási eljárással kapcsolatos. A követeléskezelő 2009.12.31-én összesen 75 kötelezettel szemben fennálló követelés kezelését végzi. A tárgyévben jogerős bírói végzéssel befejezetté nyilvánított eljárások következményeként, - fedezet hiány miatt- a követelés nyilvántartásból összesen 288.668.311 Ft került kivezetésre. A kivezetett kisösszegű követelések összege: 0 Ft. Az egyéb követelések között kerül kimutatásra az Alapból pályázat útján elnyert, a kedvezményezettek részére nyújtott támogatási előlegek 2009.12.31-ig el nem számolt, szerződés szerint egyeztetett állománya. A bruttó állomány tételes leltározása egyeztetéssel történt. Jogszabály értelmében az adósok között kerül kimutatásra az APEH által adók módjára behajtandó innovációs járulékkal összefüggő, 2009.12.31-én fennálló követelés. Az állomány tárgyévi alakulására, és összegére az adatokat az APEH szolgáltatja. A 2009.12.31-állapot szerinti végeleges leltáradatok alapján az adózók összes hátraléka 1.064.790,0 eft. Elszámolt értékvesztés mely szintén végleges : 657.011,8 eft. Az előirányzat-felhasználási keret állománya A Kincstár által vezetett előirányzat felhasználási keretszámla 2009. december 31-i fordulónappal kimutatott záróállománya 66.462.974.487 Ft. A záróállomány magába foglalja az EU-tól érkezett 668.007.917 Ft-t, melyet elkülönítve Idegen pénzeszközként tartunk nyilván. Így a valós záróállomány: 65.794.969.570 Ft mely az alábbi jogcímeken keletkezett pénzeszközöket tartalmazza.
Nyitóegyenleg 2009.01.01-én Kiadási megtakarítás Bevételi elmaradás Függő bevétel 17 55.902.858.042 Ft 12.873.746.870 Ft 2.997.343.334 Ft 15.707.992 Ft Összesen 65.794.969.570 Ft VIII. Költségvetési passzív pénzügyi elszámolások A passzív pénzügyi elszámolások között kerül kimutatásra a költségvetési függő bevételek 2009.12.31-én kimutatott állománya. IX. Az Alap vagyoni helyzete A mérleg űrlapon az eszközök és források egyező főösszege: 108.944.590 eft. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 57. (3.) bekezdés rendelkezései szerint az elkülönített állami pénzalappal rendelkező költségvetési intézmény éves költségvetési beszámolót és mérleget készít, melyet könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell. Budapest, 2010.05.31. Készítette: Szremácz Ivánné Tóthné Fekete Mária