AZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Készítette: Belügyminisztérium, Önkormányzati Főosztály 2019. Dátum: 2019. március - április
TÉMAKÖRÖK A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv és egyéb működési kérdések Jogesetek Az üzletek éjszakai nyitvatartása, a szeszesital árusítás kérdései Rendeletalkotási kötelezettség az anyakönyvi törvény alapján Az önkormányzati munka segítése Hatásköri jegyzék-negyedéves frissítése Hírlevél, Tudástár elektronikusan Módszertani segédanyagok, útmutatók Forródrót
JOGESET- A képviselő-testület/társulási tanács üléséről készített jegyzőkönyv és egyéb működési kérdések I.. A jegyzőkönyv közokirat, melynek tartalmi és formai kellékeit az Mötv. tartalmazza. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. A társulási tanács ülésének jegyzőkönyvét a társulási tanács elnöke és a társulás munkaszervezeti feladatait ellátó polgármesteri hivatal jegyzője írja alá.
KÉRDÉSEK Aláírhatja-e a polgármester/jegyző a jegyzőkönyvet, ha az ülésen nem volt jelen? Igen, nem feltétel a személyes részvétel. Ki írhat alá, ha a polgármester/jegyző tartósan akadályoztatva van? Alpolgármester, aljegyző vagy SZMSZ-ben megjelölt, a jegyzőt helyettesítő köztisztviselő. Megtagadhatja-e a polgármester vagy jegyző az aláírást, ha ezt a kötelezettséget a másik nem teljesíti? Nem! Egyik fél sem hivatkozhat a másikra. A kötelezettség megszegése fegyelmit vonhat maga után.
JOGESET- A képviselő-testület/társulási tanács üléséről készített jegyzőkönyv és egyéb működési kérdések II. Rögzíthető-e a jegyzőkönyvben a nemmel szavazók neve? Nem! A név szerinti szavazásra az Mötv. külön rendelkezéseket tartalmaz. A képviselő a hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezését kérheti, melyben rögzíti, hogy miként szavaz. Meghatározható-e az SZMSZ-ben, hogy a testületi ülés napirendjéről a polgármester dönt? Nem! Ez a képviselő-testület hatásköre. Az önkormányzati rendelet megalkotásakor a norma jog- és alkotmányszerű megalkotásának folyamatát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
JOGESET- Üzletek éjszakai nyitvatartása és a szeszesital árusítás kérdései I. Alaphelyzet A kereskedelmi törvény (2005. évi CLXIV.) alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembe vételével, rendeletben szabályozhatja az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét. A kereskedelmi hatóságnak is vannak eszközei az üzletek nyitvatartásának korlátozására.
JOGESET- Üzletek éjszakai nyitvatartása és a szeszesital árusítás kérdései I. Szempontok Az üzletek nyitvatartásának meghatározása nem a kereskedő kizárólagos joga (jogszabályi keretek, többek között önkormányzati rendelet). Az éjszakai nyitvatartás engedélyhez kötése (önkormányzati hatósági ügy) nem alkotmányellenes, hozzájárulások (pl. társasházi közgyűlés) beszerzésének előírása jogszerű. A helyi sajátosságok önkormányzatonként eltérőek lehetnek. A közérdek (pl. a lakók nyugalmának védelme) biztosítására irányuló arányos szabályozás (engedélyhez kötés) alkotmányos.
JOGESET- Üzletek éjszakai nyitvatartása és a szeszesital árusítás kérdései II. Alaphelyzet A szabálysértési törvény (2012. évi II. törvény) szerint aki a szeszesital árusítására vagy közterületen történő fogyasztásra vonatkozó törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott tilalmat megszegi szabálysértést követ el.
JOGESET- Üzletek éjszakai nyitvatartása és a szeszesital árusítás kérdései II. Szempontok Önkormányzat szabálysértési tényállást nem állapíthat meg. Eredeti jogalkotói hatáskörben eljárva az önkormányzat rendeletében megállapíthat szabályokat a szeszesital árusítására, közterületen történő fogyasztására. - A rendelet nem lehet más jogszabállyal ellentétes. - Az így kiadott rendelet tölti meg tartalommal a szabálysértési törvény kerettényállását. Az olyan rendeleti szabályozás, amely az említett tárgykörben a szabályok mellett jogkövetkezményeket is megállapít jogellenes, mert ellentétes a szabálysértési törvénnyel.
JOGESET- Rendeletalkotási kötelezettség anyakönyvi ügyekben Alaphelyzet Az anyakönyvi törvény (2010. évi I. törvény) a települési önkormányzat képviselő-testületét felhatalmazza, hogy rendeletben határozza meg: a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítés engedélyezésének szabályait, a hivatali helyiségen és munkaidőn kívüli házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén az önkormányzat, valamint az anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértékét.
JOGESET- Rendeletalkotási kötelezettség anyakönyvi ügyekben Szempontok A rendelet megalkotása kötelezettség. A bejegyzett élettársi kapcsolat vonatkozásában csak a fővárosi kerület, a megyei jogú városi és a járásszékhely városi önkormányzat rendeletében kell rendelkezni. A felhatalmazáson nem lehet túlterjeszkedni. Pl. családi esemény, állampolgársági eskü nem Jogszerű, ha az önkormányzat díjat a házasulóktól nem kér, de az anyakönyvvezetőt megillető díjról rendelkezni kell. Közös hivatal esetén is minden településen kötelező a rendelet megalkotása.
AZ ÖNKORMÁNYZATI MUNKA SEGÍTÉSE Hatásköri jegyzék negyedéves frissítés http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/onkormanyzati-allamtitkarsag Hírlevél, Tudástár elektronikusan http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/onkormanyzati-allamtitkarsag Módszertani segédanyagok, útmutatók Alkotmánybírósági döntések, Kúria Önkormányzati Tanácsának döntései, Alapvető Jogok Biztosának jelentései, önkormányzati adattár Forródrót 06 1 441 1102
FIGYELMÜKBE AJÁNLJUK Az Állami Számvevőszék jelentései, publikációi (2018. 10. szám) Önkormányzatok és szerveik szabályzatai (2018. 7. szám) Önkormányzati tervek, koncepciók jegyzéke (2018. 3. szám) Hírlevél különszám: A választás utáni teendőkről
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!