Széchenyi István Egyetem. Műszaki Tudományi Kar. Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék. Villamosmérnöki szak HTML



Hasonló dokumentumok
ÁLTALÁNOS WEBLAPSZERKESZTÉSI TUDNIVALÓK ÁLTALÁNOS HTML KÓDOLÁSI TUDNIVALÓK

Villamosmérnöki szak Alkalmazott informatika mellék szakirány Laboratórium II. (VIAU5102) World Wide Web lapok készítése (Silabusz)

(statikus) HTML (XHTML) oldalak, stíluslapok

HTML ÉS PHP AZ ALAPOKTÓL

Internet, Az internet főbb szolgáltatásai web keresőszolgáltatásokkal Keresőrendszerek: Kulcsszavas 2) Egyéb keresők: Metakeresők gyűjtőkörű keresők

Szabadkai Műszaki Szakfőiskola. Web programozás. dr Zlatko Čović

HTML, CSS. Morabito Érdi SzC Eötvös József Szakképző Iskolája

Részvételi regisztráció támogatása a tanfolyamszervező saját weboldalán

forrás: Web és PHP leckék

Információ Európa országairól (összetett alkalmazás)

HTML, XML szerkesztés

XML-HMTL Beadandó Dolgozat. Avagy, mit sikerült validálnunk fél év alatt

Internet technológiák

"Egységes erdélyi felnőttképzés Kárpát-medencei hálózatban" JAVA ALAPÚ WEBPROGRAMOZÁS. M6 Modul: A DOM Modell

Természetesen készíts egy csempe nevű könyvtárat és ide mentsd az index.html állományt.

Informatika 1 CSS. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert, Wettl Ferenc november 4. Budapesti M szaki Egyetem

HTML kódok. A www jelentése World Wide Web.

Multimédia 2017/2018 II.

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Java-script nyelv. programozás alapjai. Haramia László

HTML, Javascript és az objektumok

Informatika 1. Informatika el adás. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert. Budapesti M szaki Egyetem november 13.

Ed. Version 1.2. Az XML nyelv. Az XML nyelv. Győri László munkája. Ed. Version 1.2

Webes űrlapok és az XForms ajánlás

Programozás s 2 javascript

mhtml:file://d:\vizsga\html\hogyan szerkeszteni weboldalt - HTML alapok.mht

Web programozás. 3. előadás

Planet Me blog aggregátor létrehozása

Webprogramozás HTML alapok előadás

HTML sablon tervezése

Képek a HTML oldalon

A HTML Stuktúra. 1. oldal, összesen: 8 oldal. mhtml:file://d:\vizsga\1\html kódok.mht. Betűtípusok, stílusok <b> <i> <u> <tt>

Felsô menü: Jogszabály- és dokumentumtár menüpont. Almenüpontok:

Képnézeget. Gépigény: Bármilyen számítógépen m ködik, amin található böngész és Internet elérés.

Mester Gyula 2003 Internet

Kövér betűk (bold) 1-es fejléc

DocBook útmutató. Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar

HTML és CSS. Horváth Árpád május 6. Óbudai Egyetem Alba Regia M szaki Kar (AMK) Székesfehérvár

HTML ALAPOK. Abonyi-Tóth Andor, ELTE IK

SZABADKAI MŰSZAKI SZAKFŐISKOLA. E-mobil prezentáció dokumentációja SZABADKA, 2015.

HTML. Dr. Nyéki Lajos 2016

Alkalmazások II. World Wide Web

strings.xml res/values/strings.xml fájlban hozzuk létre a hiányzó string adatforrásainkat A jelenlegi helyett ez álljon: <resources> <string

Web design. Accessibility

8. fejezet - Tartalom

Az image objektum. Az image eseménykezel i. Képek el zetes betöltése. Feladat. Váltóképek készítése

Webszerkesztés stílusosan. Készítette: Csécsy László Virgina DeBolt hasonló c. könyve alapján

Az evangélikus honlapszerkesztő rendszer használata

WEB TECHNOLÓGIÁK 2.ELŐADÁS

HTML ÉS PHP ŐSZI FÉLÉV

libgdx alapok, első alkalmazás

I. Bevezetés III. Sikeres weblapkészítés titka IV. A web arculata V. A weblap kivitelezése során alkalmazott technológiák...

Web Technológiák. Répási Tibor egyetemi tanársegéd. Miskolc Egyetem,Gépészmérnöki kar, Infomatikai és Villamosmérnöki Tanszékcsoport (IVM)

NeoCMS tartalommenedzselő szoftver leírása

Kő, Papír, Olló. Felhasználói dokumentáció

POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLET 7/2004.(IV.08.)ÖNK.SZ. RENDELETE

1. ábra Mester oldal alapján különböző témákkal létrehozott webhely oldalai

Java és web programozás

A webprogramozás alapjai. Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2018/19/1 szemeszter

Informatika 1. Informatika el adás. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert. Budapesti M szaki Egyetem november 5.

SEO és szövegírás. Szuhi Attila. ITE.hu ITE.HU

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

Súgó a KMCSSZ olvasási különpróba rendszeréhez

HTML alapok. A HTML az Internetes oldalak nyelve.

Printed in Korea Code No.:GH A Hungarian. 04/2008. Rev World Wide Web

Szakdolgozat. Responsive webáruház elkészítése. Készítette: Szakos Péter. Gazdaságinformatikus Bsc. Témavezető: Krizsán Zoltán egyetemi tanársegéd

Weblapszerkesztési alapok

HTML kódolás Web-lap felépítése. Az egész törzsre érvényes utasítás. <HTML> web-lap kezdő utasítás: a dokumentum kezdődik, a böngészőnek szól


Biztonságos PHP a gyakorlatban

Információ és kommunikáció

NMS közösségi tér a hallgatói weben

3.1 A Windows alkalmazás (project) felépítése

SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

MailMasterPlus API. fejlesztői dokumentáció

Útmutató szakdolgozatok készítéséhez Ez az útmutató a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karán készülő szakdolgozatokkal

IDM FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV

A program elérése. Google Chrome

DSD W3C WAI, avagy Weblapok akadálymentesítése

TANSZÉKI ADMINISZTRÁTOR

XML és XSLT (a színfalak mögül)

TANSZÉKI ADMINISZTRÁTOR

UNITIS Rt. Windchill PDMLink oktatóanyag PDMLink ügyességek Pro/ENGINEER Wildfire környezetben

Webes alkalmazások fejlesztése 4. előadás. Megjelenítés és tartalomkezelés (ASP.NET)

Bevezetés a hálózati információ szolgáltató rendszer tervezésébe és használatába

Programozás és adatbázis kezelés PHP ben

Fogalom-meghatározások

Novell GroupWise levelező rendszer alapok Kiadványunk célja, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen használt Novell GroupWise (a továbbiakban GW)

Webes alkalmazások fejlesztése 4. előadás. Megjelenítés és tartalomkezelés (ASP.NET) Cserép Máté.

HTML 5 - Start. Turóczy Attila Livesoft Kft

Szervlet-JSP együttműködés

Keresőmarketing ONLINE MARKETING III. ELŐADÁS KOVÁCS ISTVÁN. BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék

(statikus) HTML (XHTML) oldalak, stíluslapok

[ [ Áttekintés. e r (Opciók) Kijelzőgombok. <Saját számok> <Új bejegyzés> Zsófia. Kijelző-szimbólumok A vett jel erőssége/

NEPTUN_TÖRZS. (Funkcionális leírás)

HTML parancsok (html tanfolyam témakörei)

erettsegizz.com Érettségi tételek

A First Businesspost Sender Cockpit használata

COOSPACE. Kurzusszínterek 15 perc alatt

Átírás:

Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Villamosmérnöki szak HTML HTML segédlet számítógép hálózatok tárgy gyakorlatához A jegyzet teljes anyaga megtalálható a tárgy honlapján Szerkesztette: Kovács Ákos 2010. 2010. április 20.

1 A HTML dokumentum szerkezete Az első sor az úgynevezett DTD (Document Type Declaration). Ez írja elő, hogy a dokumentumban lévő szöveg mely típusnak felel meg. Ez alapján lehet a dokumentum validitását ellenőrizni. A DTD-nek nincs lezáró tag-je. A három elterjedt és használt DTD: HTML 4.01 Strict DTD, mely az elavultnak számító elemeket (TAG-eket) és attribútumokat nem tartalmazza. <!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN" "http://www.w3.org/tr/html4/strict.dtd"> HTML 4.01 Transitional DTD, amely az egész strict, valamint az elavult elemeket és attribútumokat tartalmazza, a következőképpen néz ki: <!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN" "http://www.w3.org/tr/html4/loose.dtd"> HTML 4.01 Frameset DTD, a teljes transitional és framek elemeit tartalmazza. <!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Frameset//EN" "http://www.w3.org/tr/html4/frameset.dtd"> A DTD-t követően a <HTML> tag következik. A <HTML> tag az egész dokumentumot közrefogja. Egy rövid példa: <!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN" "http://www.w3.org/tr/html4/loose.dtd"> <HTML> <HEAD> <META http-equiv="content-type" content="text/html; charset=iso-8859-2"> <TITLE>Első weblapom</title> </HEAD> <BODY> Ez életem első weblapja! </BODY> </HTML> Elemezzük mi mit csinál a fenti dokumentumban! Mint említettük, az egész dokumentumot a DTD kivételével közrefogja a <HTML> tag. Ezt két fő részre oszthatjuk: egy dokumentum fejrész és egy dokumentumtörzs. A fejrészt a <HEAD>... </HEAD> páros alkotja, a dokumentumtörzset a <BODY>...</BODY>.

2 A dokumentum fejrésze (<HEAD>) A fejrészben lévő <TITLE>...</TITLE> páros, a böngésző-ablaknevet állítja be. A fejrészben használunk olyan tag-eket, melyek nincsenek közvetlenül hatással a dokumentumainkra. Ilyenek a <META>, <STYLE>, <szkript> tag-ek. A példa forrásban szereplő META tag például azt mondja meg a böngészőnek, hogy az adott dokumentum milyen karakterkészletet használjon, ami esetünkben a iso-8859-2 (más néven latin2). A <META> tag sokféle információt tárol. Ilyen tag-ben lehet például a HTML szerkesztő neve, a honlap készítőjének a neve, kulcsszavak, melyek a dokumentumra jellemzőek, kódlapok, stb. Példa: 3 A dokumentum törzs 3.1 <BODY> tag Ezzel a tag-gel állíthatjuk be a dokumentumunk alapértelmezett színei tulajdonságait: bgcolor: hattérszín background: háttérkép text: betűk színe link: a linkek színe alink: az active link színe (épp ráklikkelek) vlink: látogatott link színe egyéb attribútumok id, class, style, onload, onunload, onclick, ondblclick, onmousedown, onmousemove, onmouseout, onkeypress, onkeydown, onkeyup

3.2 A dokumentum szövegének formázása A következő példában a szöveg egy részét dőltté, vastagítottá, valamint a kettő kombinációjával bold-italic-ká tesszük: <!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN" "http://www.w3.org/tr/html4/loose.dtd"> <HTML> <HEAD> <META http-equiv="content-type" content="text/html; charset=iso-8859-2"> <TITLE>Első weblapom</title> </HEAD> <BODY> <B>Ez a szöveg vastag</b>, <I>ez pedig dőlt</i>, <B><I>és ez a kettő keveréke</i></b> </BODY> </HTML> A fenti példából láthatjuk, a tag-ek egymásba ágyazhatóak. A HTML tag-eket csak úgy ágyazhatjuk egymásba, hogy nem fedhetik át egymást. Sajnálatos módon ezt a böngészők nagyon gyakran nem veszik figyelembe, így elég laza szabály lett. Példa helyes és helytelen egymásba ágyazásra: 3.3 Címsorok A címsor tag-ek már a HTML V2-nek is a részei voltak. Használatuk a következő: <H1 align=center>középre igazított H1-es címsor</h1> A címsorokból hatféle létezik a H1 a legnagyobb és H6 a legkisebb. Az align attribútummal megadhatjuk, hogy középre, jobbra, vagy balra igazított szöveget akarunk: 3.4 Felsorolások A HTML nyelv biztosítja számunkra, hogy listákat/felsorolásokat használjunk. Ez lehet számozott <OL> vagy számozatlan <UL> lista. A listák elemeit a <LI> lezárható tag-gel adjuk meg. Lehetőségünk van számozatlan lista esetén a listaelem előtti ikont változtatni. Példa:

<H1>Számozatlan lista</h1> <UL> <LI>1. elem <LI>2. elem <LI>5. elem </UL> <H1>Számozott lista</h1> <OL> <LI>1. elem <LI>5. elem <LI>6. érzék <LI>A hetedik </OL> 3.5 Képek a dokumentumban Illeszthetünk képet a dokumentumunkba, az <IMG> tag-gel. Szintaktikája az <IMG...> tagnek: <IMG src= URL border= 0 1 width= height= > A height attribútummal a képek magasságát, állíthatjuk be, amennyiben az számunkra nem megfelelő, a border pedig a kép keretet kapcsolja ki (0) vagy be (1). Az URL Uniform Resource Locator (egységes dokumentum meghatározó rendszer), ez lehet relatív, vagy abszolút hivatkozás. Abszolút hivatkozás esetén, a URL formája a következő: protokoll://gépnév.tld/elérési/út A relatív hivatkozás formátuma: elérési/út Ha a honlapunkról egy külső oldalra akarunk hivatkozni, mindenképp az abszolút hivatkozást kell használnunk. <IMG src="tux-farbe.jpg" width="200" height="237" border="1"> 1.1

3.6 Hivatkozások, linkek A HTML dokumentumok közötti átjárhatóságot a linkek biztosítják. Kétféle hivatkozás létezik, a dokumentumon belüli hivatkozást elősegítő címkék, valamint a rendes hivatkozások. A dokumentumon belüli hivatkozásokhoz a <A name= név ></A> típusú hivatkozást használjuk. Ebben az esetben az <A> tag-et egyből követi a lezáró tag. Az ilyen jellegű mondhatni címkékre olyan URI-val hivatkozunk melyben a fájl nevétől # -el elválasztva a címke neve következik: http://hostnév.tld/dokumentumnév#címkenév. Hosszú dokumentum esetén, ha annak az elejére tartalomjegyzéket teszünk, így tudunk oda-vissza ugrálni. A linkek a dokumentumban aláhúzva jelennek meg, általában kék színűek. A <BODY> tag 3 attribútumával tudjuk szabályozni, a link állapotainak színét. A link 3 állapota: link (amikor még nem néztük meg a linket csak megjelenik a dokumentumban), alink (aktív épp ráklikkelünk és lenyomva tartjuk az egér bal gombját), vlink (visited már megnézett link). Pl.: <a href=http://www.tilb.sze.hu>a kedvenc oldalam</a>