A veszélyeztető hatások (saját település és környezete) és a veszély-elhárítási tervezés Készítette: Takács Gyula tű. szds. kirendeltség vezető Készült: 2012. 01. 23. Közbiztonsági referensek felkészítésére Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság -
A megye veszélyeztetettségének megállapításakor a települések katasztrófa védelmi besorolásának szabályairól, és a védelmi követelményeket meghatározó 234/2011 (XI.10.) Korm.rendelet mellett, figyelembe kell venni a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.évi CXXVIII. Tv. 44. -át. (veszélyhelyzet fogalma)
Katasztrófavédelmi besorolás eljárás Az ország településeit az adott település vonatkozásában lefolytatott kockázatbecslési eljárás eredményeként katasztrófavédelmi osztályokba kell sorolni. A település polgármestere a hivatásos katvéd szerv helyi szervének közreműködésével a kockázatbecslést minden év szeptember 30-ig elvégzi és javaslatot tesz a település besorolására a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének. A megyei, fővárosi véb elnöke - a hivatásos katvéd szerv területi szervének közreműködésével- a besorolási javaslatot felülvizsgálja és a hivatásos katvéd szerv központi szerve útján a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterhez jóváhagyásra felterjeszti. A települések besorolásának megfelelően a polgármester települési veszélyelhárítási tervet készít.
A kockázatbecslés A besorolást a települést érintő veszélyeztető hatások komplex elemzése alapján, kockázatbecslés útján kell megállapítani. A kockázatazonosítás során az adott területen a helyi sajátosságokra és jellemzőkre tekintettel, valamennyi ismert veszélyeztető hatást figyelembe kell venni. I. osztályba kell sorolni azokat a településeket amelyek: atomerőmű 3 km-es és kutatóreaktor 1 km-es körzetében található területén az egyes veszélyeztető hatások egymásra gyakorolt és együttes hatására tekintettel II. osztályba kell sorolni azokat a településeket amelyek: az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetettek (3-30km) III. osztályba kell sorolni azokat a településeket amelyek: a Kat. IV. Fejezetének hatálya alá nem tartozó üzem által a veszélyes anyagok környezetbe
Magyarország földrajzi elhelyezkedése, geográfiai és hidrológiai adottságai, valamint településszerkezeti és infrastrukturális szempontból történő elemzése alapján egyértelmű, hogy a különböző veszélyeztető hatások az egyes környezeti tényezőktől, a helyi sajátosságoktól jelentős mértékben függ. Annak érdekében, hogy az ország teljes területén a megfelelő szintű védelmi szint kialakítható legyen kockázatbecsléseket szükséges végezni az alábbi veszélyeztető hatások alapján:
1. Veszélyeztetető hatások Tolna megyében 1. elemi csapások, természeti eredetű veszélyek árvíz belvíz rendkívüli időjárás földtani veszélyforrások: földrengés földcsuszamlás beszakadás talajsüllyedés partfalomlás
1 Veszélyeztetető hatások Tolna megyében 1. ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek a kat.véd. törvény IV. fejezetének hatálya alá tartozó üzem más létesítmény általi veszélyeztető hatás, veszélyes anyag szabadba kerülésének kockázata távolság nukleáris létesítménytől: atomerőműtől, kutatóreaktortól közlekedési útvonalak és csomópontok: veszélyes áruk szállítása, jelentős forgalom a katasztrófavédelmi törvény IV. fejezetének hatálya alá nem tartozó, katonai célból üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, létesítmények.
1 Veszélyeztetető hatások Tolna megyében 3. egyéb eredetű veszélyek felszíni és felszín alatti vizek (ivóvízbázisok) sérülékenysége, humán járvány, járványveszély, valamint állatjárvány a riasztási küszöböt elérő mértékű légszennyezettség.
1 Veszélyeztetető hatások Tolna megyében 4. kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatok a lakosság alapvető ellátását biztosító infrastruktúrák sérülékenysége, a közlekedés sérülékenysége, a közigazgatás és a lakosság ellátását közvetve biztosító infrastruktúrák sérülékenysége.
Nukleáris veszélyeztetettség Az atomerőmű normál üzemi állapotban a környezetre nézve veszélyt nem jelent. környezetbe gáz és folyékony halmazállapotú radioaktív anyagokat bocsát ki. felmelegedett hűtővize folyamatosan a Duna kismértékű felmelegedését okozva (+ 1Celsius), ez a "hőszennyezés"
Nukleáris veszélyeztetettség Legnagyobb fenyegetés a nagy mennyiségű radioaktív anyag kijutása jelentheti a környezetbe, amely mint külső sugárforrás veszélyezteti az erőmű személyzetét és a lakosságot. Az Erőmű nukleáris üzemzavara által előidézett veszélyhelyzetek súlyossága elsősorban a kibocsátott radioaktív anyag mennyiségétől és összetételétől, valamint a kibocsátás módjától függ A Paksi Atomerőmű Rt. 4 db energetikai blokkja Pihentető medencék Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója: szállítás, rakodás veszélye Friss üzemanyag szállítása: alacsony kockázati tényező
Nukleáris veszélyeztetettség Belégzéssel vagy más úton (szennyezett élelmiszer, víz, stb.) a szervezetbe jutva az érintett személyek hosszú idejű belső sugárterhelését hozza létre. Károsíthatja a növényzetet, az állatállományt, az élelmiszereket, az ivóvizet s ezek által közvetetten az emberekre, így a szükséges védekezési feladatok komplex formában jelentkeznek a lakosságnál akut sugársérülésekhez, vagy évek múltán késői szomatikus következményekben, az utódokban pedig öröklődő genetikai ártalmakhoz vezethetnek.
Nukleáris veszélyeztetettség Nemcsak az atomerőmű környezetében élő lakosságot és állatállományt veszélyezteti, hanem a több tíz kilométer távolságban élőket is, hiszen az adott meteorológiai viszonyok következtében kihulló, kiülepedő radioaktív részecskék belélegezve, a bőrfelületre kerülve, illetve a táplálékláncba beépülve terhelik az emberi szervezetet. Mindezek figyelembe vételével lettek kialakítva: Megelőző Óvintézkedések Zónája (-3 km), Sürgős Óvintézkedések Zónája (-30 km) Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (300 km ).
Nukleáris veszélyeztetettség Kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék tároló Nemzeti Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság (NRHK Kht.) - Bátaapáti Az atomerőmű üzemeltetéséből és majdani lebontásából származó kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok befogadására és biztonságos elhelyezésére szolgál. A technológiai épületben az erőmű működése során keletkező 3-4 havi hulladékot tárolnak, majd azokat átszállítják a felszín alatt kialakított tároló vágatokba. A szállítások megkezdődtek, jelenleg 192 tonna kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékot tárolnak a felszíni épületben. A hordók sérülésére, radioaktív kibocsátásra minimális az esély.
Árvíz- veszélyeztetettség A megyében árvízveszélyt okozó vízfolyások: Duna, Sió, Nádor, Sárvíz, Kapos, Koppány. Árvízvédelem szempontjából jelentős műtárgy a Sió torkolatában lévő árvízvédelmi vízmű. A kisebb folyók egy-egy településnél, vagy településrészeknél okozhatnak olyan zavart, amely beavatkozást igényelhet. Árvízveszély a Duna folyó egyes ártéri öblözeteiben keletkezhet, amely nagyobb erő beavatkozását teheti szükségessé. A Dunán veszélyes vízjárásra hajlamos a január-márciusi és a május-július közötti időtartam.
Belvíz, helyi vízkár Elsősorban a kisebb vízfolyások mentén alakul ki belvíz veszélyeztetés. Ilyen jelentősebb veszélyes vízfolyás például a Kapos folyó, melyre jellemző, hogy esős időszakot követően néhány óra alatt vízszintje több métert képes emelkedni. Esőzés következtében pl. a Hábi-csatorna, vagy Baranya-csatorna átszakadása, stb. A kisebb folyók menti védművek állapota nem kielégítő, ezért magas vízállás esetén, gyakran a töltés korona alatti szintnél is jelentős területek kerülnek elöntésre.
Rendkívüli (szélsőséges) időjárási viszonyok Az általános felmelegedés, az ökológiai rendszer sérülése nyomán érezhetően átalakul földünk éghajlata, melynek kísérő jelenségei a rendkívüli időjárási viszonyok. több napig tartó havazás, vagy hófúvás nyáron az aszály, és az azt kísérő tűzesetek, ugyanakkor az özönvíz jellegű felhőszakadások, jégesők, viharok
Rendkívüli (szélsőséges) időjárási viszonyok Téli rendkívüli időjárási viszonyok A megyében elsősorban ezek okozhatnak kritikus helyzeteket. A rövid idő alatt lehulló jelentős hó mennyiség, erős széllel, hófúvással társul, az utak több órára járhatatlanná válnak, hótorlaszok keletkeznek, a gépjárművek torlódnak. Ilyen esetekben zavarok keletkezhetnek a közlekedésben, az élelmiszer és az egészségügyi ellátásban. A közutakon a személy és áruszállító járművek, a veszélyes-anyag szállítmányok elakadhatnak, az utazókat és a személyzetet a hó és a hideg közvetlenül veszélyezteti. Hasonló zavarokat okozhat az ónos esővel együtt járó jegesedés.
Rendkívüli (szélsőséges) időjárási viszonyok Heves esőzések Rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullása is okozhat kritikus helyzeteket. a csapadék mennyisége nagymértékben meghaladja az átlagos mértéket, vagy ha nagyon rövid idő alatt hull, akkor sem a felszíni elvezető árkok elvezetni, sem a talaj elszikkasztani nem tudja és nincs kellő idő a párolgáshoz sem. A megrekedt vizek eláraszthatják a lakóterületeket, házakat, épületeket, azok udvarait, a mélyebben lévő pincéket, alagsorokat. Megbénulhat a közlekedés, a közellátás, és járvány veszély alakulhat ki.
Rendkívüli (szélsőséges) időjárási viszonyok Szélvihar A nagy sebességű légáramlások 80 km/h felett okoznak jelentős károkat. A nagy nyomással támadó levegőtömeg az útjába kerülő embereket, állatokat, tárgyakat elsodorhatja, az épületek födém szerkezetét megrongálhatja, esetleg épületeket pusztíthat el, fákat csavarhat ki. A légvezetékek leszakadhatnak, amely áramkimaradásokat okozhat, béníthatja a forgalmat.
Rendkívüli (szélsőséges) időjárási viszonyok Hőhullám A tartósan magas hőmérséklet vagy a rövid idő alatt jelentős hőmérséklet emelkedés megviseli az emberi szervezetet, az állatvilág és a növényvilág egyedeit. Közvetlen hatására tömeges rosszullétek lépnek fel, különösen jellemző ez a fokozottan veszélyeztetett személyeknél (nagyon fiatalok, idősek, érrendszeri betegek, legyengült szervezetek stb.). Az olyan munkahelyen dolgozók rosszulléte, akiknek döntési és cselekvési képességén járművek, rendszerek, biztonsági rendszerek működőképessége, biztonságos üzemelése múlik, tömeges szerencsétlenséget, katasztrófa helyzetet idézhet elő.
Lehetséges ipari katasztrófák Potenciális veszélyhelyzetet a megye területén található, folyamatosan jelen lévő veszélyes üzemek okozhatnak. Veszélyes ipari üzem az a veszélyes anyagot felhasználó, előállító, forgalmazó vagy tároló gazdálkodó szervezet, amelyet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.20.) Kormányrendelet alapján a SEVESO II. hatálya alá tartozó veszélyes üzemnek kell minősíteni. Megyénkben 3 felső küszöbértékű (Szekszárd Növény Zrt., Prímagáz Hungária Zrt. Pincehelyi Tárolóüzem, Paksi Atomerőmű Zrt.), és 8 alsó küszöbértékű üzem található. Valamint az előzetes felmérések alapján további 25 olyan üzem szerepel a nyilvántartásunkban, amelyek telephelyén jelentős mennyiségű veszélyes anyag található.
Veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása és tárolása Veszélyes üzemben bekövetkező baleset során: tűz keletkezhet robbanás jöhet létre egészségre káros anyagok juthatnak vízfolyásokba, a levegőbe. Veszélyes áru szállítása történhet: közúti vasúti vízi úton. Leggyakoribb előforduló veszélyes anyag szállítmányok: ammónia, propán-bután, klór, benzin.
Veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása és tárolása Tűzoltóságok beavatkozása veszélyes áruk közúti szállítása során bekövetkezett balesetek közben: 77% Érintett területek: M6-os, 6-os, 56-os, 61-es és 63-as főútvonal. Vízi közlekedési balesetek nem gyakoriak, főleg: a szállító járművek műszaki állapotára emberi mulasztásra vezethetők vissza. Légi úton szállított veszélyes anyagok: többnyire gyúlékony folyadék, pl. festék, parfüm, aromaolaj, alkoholtartalmú gyógyszer és hajtógázzal működő háztartási szer rovarirtó szerek, biológiai folyadékminták robbanóanyag szállítása maga a légi jármű üzemanyaga.
Ipari, létesítményi és egyéb tűzesetek Minden tűzeset veszélyezteti: az emberi életet, az egészséget, a közelebbi és távolabbi környezetet, az épített és természeti értékeket. Veszélyes üzemben történő tűzeset sokkal nagyobb veszélyt jelenthet azáltal, hogy üzemi, technológiai rendszerek sérülhetnek és másodlagos hatásként veszélyes anyag és azok égése során keletkező bomlástermékei kerülnek a levegőbe.
Geológiai eredetű veszélyforrások Löszfalak leomlása egész utcasorokat veszélyeztethet a Duna mentén, különösen Dunaföldvárott, kisebb mértékben a Tolnai dombvidéken.
2. Veszély-elhárítási tervezés A veszélyelhárítási tervezés elsődleges célja, hogy a különböző hazai veszélyeztető tényezők kockázatainak azonosítása és elemzése útján egységes dokumentumrendszer alakuljon ki, amely a katasztrófavédelemi feladatokat és intézkedéseket a szükséges személyi, anyagi és technikai eszközök hozzárendelésével tartalmazza. A veszélyelhárítási terv katasztrófaveszély, valamint katasztrófa időszakában végrehajtandó katasztrófavédelmi feladatokat tartalmazó központi, területi (fővárosi), települési (a fővárosban kerületi) és munkahelyi okmányrendszer. A veszélyelhárítási tervezés szintjei igazodnak a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári védelmi szervezetek tagozódásához.
A veszélyelhárítás szintjei
2. Veszély-elhárítási tervezés a) települési terv: A települési veszélyelhárítási tervek alapján a polgármesterek a veszély esetén követendő magatartásformák megismertetése céljából lakossági tájékoztató kiadványokat készítenek (amelynek elkészítésébe bevonja a településen működő kisebbségi önkormányzatokat), amelyet a lakosság részére rendszeresen biztosítanak. A települési veszélyelhárítási tervet a településfejlesztési és településrendezési tervezés, valamint a települési környezetvédelmi program kialakítása és módosítása során figyelembe kell venni. Mellékletét képezi a jogszabályokban meghatározott külső védelmi terv és a helyi vízkárelhárítási terv.
2. Veszély-elhárítási tervezés b) munkahelyi terv: A hatósági határozattal kijelölt gazdálkodó szerv munkahelyi veszélyelhárítási tervet készít a gazdálkodó szerv területén munkát végzők és az egyéb okból ott tartózkodók védelmére. Az a gazdálkodó szerv, amely jogszabály alapján belső védelmi tervet, súlyos káresemény-elhárítási tervet készít, mentesül a munkahelyi veszélyelhárítási terv készítése alól. A hatósági határozattal kijelölt gazdálkodó szervek a telephely környezetét veszélyeztető hatásokról adatokat szolgáltatnak a kockázati tényezők megváltozása esetén soron kívül, egyebekben minden év február 28-ig a települési veszélyelhárítási terv elkészítéséhez és felülvizsgálatához a polgármester számára.
2. Veszély-elhárítási tervezés c) hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének összesített terve: Illetékességi területéhez tartozó települések veszélyelhárítási terveinek összesítését végzi, a települési szintet meghaladó helyzet katasztrófavédelmi feladatainak ellátása érdekében.
2. Veszély-elhárítási tervezés d) területi terv: A területi veszélyelhárítási terv alapdokumentumból és az adattárakat, térképeket tartalmazó mellékletekből áll, és azt a területfejlesztési és területrendezési tervezés, illetve a környezetvédelmi terv kialakítása során figyelembe kell venni.
2. Veszély-elhárítási tervezés f) központi terv: A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője az érintett ágazatok bevonásával központi veszélyelhárítási tervet készít a katasztrófaveszély elhárítására és a katasztrófa következményeinek lehető legkisebbre csökkentésére. A katasztrófaveszély elhárítására és következményeinek lehető legkisebbre csökkentése érdekében, az emberi élet, az anyagi javak és a kritikus infrastruktúra elemek védelmét, valamint a lakosság alapvető ellátásának biztosítását tartalmazó országos terv.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!