Több mint hetven hazai ágazati szereplő vett részt a peszektergenyei szakmai napon. Szántóföldi fajtabemutató Az elfeledett, tájfajta ősgabonák elterjesztésének céljával szervezte meg az ÖMKi a második, június 19-ei bemutatót, kutatók, gazdálkodók, pékek és molnárok bevonásával. Az összejövetel témája az ősgabonák újrafelfedezése, vagyis a tönke és alakor tájfajták termékpályájának kifejlesztése volt a gazdák, molnárok és pékek számára. Az esemény résztvevői az emberiség első termesztett gabonafajai, a kedvező beltartalmi tulajdonságokkal rendelkező, valamint a klímaváltozás szélsőséges hatásaihoz is alkalmazkodni képes tájfajta ősgabonák újrafelfedezésének fontosságát hangsúlyozták. Vajda József pék, a magyarországi kovászoskenyér-sütés egyik újraindítója, a Pékműhely tulajdonosa a búzatermesztésben uralkodó mennyiségi szemlélettel szemben a természetes eljárásokkal elért kiváló minőség fontosságát hangsúlyozta a szakmai napon. 1. oldal (összes: 6)
Mai tudásunk szerint a gabonák Közép-Ázsiából származnak, de a Kárpát-medencében is nagyon régóta ismertek. Nagyjából 1946-ra az őshonos gabonákat szinte teljesen kiszorította az ipari termelés. Hiszem, hogy a minőségi kenyér mindannyiunk alapjoga. Évek óta keresem az olyan fajtákat, amelyekből a tömegtermelésű búzából készülő kenyérnél ízletesebb, jobb beltartalmi értékkel rendelkező kenyér süthető. Az ősgabonák izgalmas és egyre kedveltebb alternatívát jelentenek mondta el Vajda József. Drexler Dóra: az ősgabona ott is sikeresen termeszthető, ahol a modern kenyérbúza nem él meg A legnagyobb területen termelt kultúrnövények köztük a búza egyre védtelenebbek a klímaváltozással járó szélsőségekkel szemben. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb előrejelzése szerint a búza hozama 2050-re 8, 2100-ra pedig akár 21 százalékkal is csökkenhet 2. oldal (összes: 6)
Magyarországon az egyre szélsőségesebb időjárás miatt. Az agrárium előtt álló legnagyobb kihívások egyike az erre való felkészülés, a megfelelő megelőző lépések megtétele. Az elfeledett tájfajták és a gazdálkodókkal együttműködő nemesítésük egyelőre kihasználatlan erőforrást jelentenek hazánkban, pedig alternatívát jelenthetnek a kedvezőtlen körülmények között termelőknek, és egyúttal egészséges alapanyaggal láthatnák el a pékeket mutatott rá Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője. Lapunk kérdésére elmondta, hogy az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet több nemzetközi projekt keretében is kutatja az ősgabona-tájfajták avagy pelyvás gabonafajok újbóli elterjesztésének esélyeit, gyűjtik a termesztésükkel és felhasználásukkal kapcsolatos tapasztalatokat, valamint vizsgálják ökológiai nemesítésük lehetőségeit. 2015 óta kisparcellás kísérletekben és üzemi szinten, on-farm hálózatban is tesztelnek ősi pelyvás gabonafajokat. Kutatásaik alapján a tájfajta ősgabonák olyan kedvezőtlen adottságú területeken is sikeresen termeszthetők, ahol modern kenyérbúza nem élne meg. Simon András: többféle termékfejlesztési lehetőség van az ősgabonákban Hozamuk a kenyérbúzákénál alacsonyabb, de szemtermésükben nagyobb a mikroelemek és az élelmi rostok aránya, és fehérjestruktúrájuk is más. Emiatt nem minden ősi gabonafajta alkalmas kenyérsütésre. Ugyanakkor a tönke kiváló alapanyaga lehet száraztésztáknak, az alakor pedig kekszeknek. Az ÖMKi pozitív eredménnyel tesztelte a pelyvás ősgabonákból készült termékeket: kenyereket és kekszeket pékek, és kóstoltatások alkalmával fogyasztók bevonásával is. 3. oldal (összes: 6)
Az ősgabonák az ökogazdálkodók számára fontos piaci lehetőséget, a környezet- és egészségtudatos vásárlók, a gasztronómiai különlegességek iránt érdeklődők számára pedig értékes alternatívát jelentenek az élelmiszer-fogyasztásban összegezte kutatásaik gyakorlati jelentőségét Drexler Dóra, a felvidéki terepnapot szervező intézet vezetője. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet olyan kutatási-innovációs feladatokon dolgozik, amelyek a gyakorlatban is alkalmazható eredményekkel segítik a hazai mezőgazdálkodás és élelmiszertermelés fenntartható fejlődését. Kenyérkóstoló Ennek érdekében szakmai hálózatot építenek hazai és külföldi kutatóintézetek, gazdálkodók bevonásával, kutatási és ismeretterjesztő munkát végeznek, szaktanácsadást nyújtanak. Az intézet legrégebbi projektje a 78. OMÉK Agrárfejlesztési Díjával és a 2018-as E.on Energy Globe Díjjal elismert On-farm Kutatási Hálózat. Ez az egyetlen olyan hazai kutatássorozat, amely a gazdálkodókkal szorosan együttműködve, gyakorlatorientált szemlélettel kutatja a mezőgazdaság fenntarthatóságát szolgáló megoldásokat. Az on-farm kutatás egyszerű, életszerű kísérletek beállítását jelenti már működő gazdaságokban, illeszkedve a gazdálkodók által meghatározott termelési célokhoz. 4. oldal (összes: 6)
Tömösközi Sándor: különleges beltartalmi és minőségi sajátosságai vannak az ősbúzának A kísérletek témáját az ÖMKi a részt vevő gazdaságokkal közösen alakítja ki, 2012 óta. A szervezet munkáját 2019-ben A Környezet Védelméért oklevéllel ismerte el a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége. Az ősbúzák beltartalmi, minőségi és feldolgozási sajátosságairól, valamint az ezzel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról adott elő Tömösközi Sándor a Budapesti Műszaki Egyetemről. A Natur Gold Farms Kft.-t képviselő Simon András részletesen ismertette, hogy mi készülhet az alakorból és mi a tönkéből, és hogy milyen termékfejlesztési lehetőségek vannak az ősgabonákban. A szakmai nap résztvevői szántóföldi fajtabemutatón is részt vehettek, ahol gyakorlati tanácsokat adtak egyebek mellett a szelekcióról és a jó minőségű magvak fogásáról. Végül, természetesen, sor került kenyérkóstolóra is. 5. oldal (összes: 6)
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu [1] honlap tájékoztat. Szerző: Susla Béla Közzététel ideje: 2019. 07. 17., szerda, 09:00 A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2019/07/17/tajfajta-osgabonak-lehetosegei 6. oldal (összes: 6)