A technikai elemzési tevékenység összehasonlítása a befektetési elemzéssel, valamint a befektetési elemzési tevékenység törvényi tényállás-elemeinek részletes kifejtése Az állásfoglalást kérő befektetési vállalkozás (a továbbiakban: Társaság) azt a problémát veti fel, hogy valamilyen értékpapírra vonatkozó, a múltbeli árfolyamokat tartalmazó grafikon és ahhoz a technikai elemzés szakmai követelményeinek megfelelően fűzött függvény kimerítheti-e a befektetési ajánlás, s ezen keresztül a befektetési elemzés fogalmát. A Társaság álláspontja szerint a technikai elemzések szigorú szabályai, valamint az ezeket készítő személyeknek mind a befektetési vállalkozásoktól, mind a befektetőktől, mind a kibocsátóktól való függetlensége kizárja azt a szándékot, amely az ügyfél vagy a befektető befolyásolására irányul. Az állásfoglalást kérő levélben felvetett kérdés arra vonatkozik, hogy a Társaság igénybe veheti-e és a befektetői számára közzéteheti-e olyan személyek és társaságok elemzéseit, amelyek nem rendelkeznek a befektetési elemzésre felügyeleti engedéllyel. 1. A tevékenység jogszabályi háttere A befektetési elemzés és pénzügyi elemzés, mint a befektetési szolgáltatási tevékenységeket kiegészítő szolgáltatás az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve (a pénzügyi eszközök piacairól; a továbbiakban: MiFID) szabályainak implementálásakor került a magyar jogba. A MiFID rendelkezéseit a magyar jogszabályi környezetbe átültető jogi norma, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) általános indokolásából következően a szabályozás célja elsődlegesen e tevékenység súlyának növelése mellett az elemzői függetlenség megteremtése volt, nevezetesen hogy az elemzéseket készítő személyek az elemzésük tárgyát képező pénzügyi eszközökre adott elemzésekből következő ügyletkötésekben ne vegyenek részt. Mindezek alapján mind a MiFID, mind pedig a Bszt. önálló tevékenységként jeleníti meg a tevékenységek között a befektetési elemzést. A Bszt. 5. (2) bekezdés f) pontja a befektetési elemzést a befektetési szolgáltatásokat kiegészítő szolgáltatások körében helyezi el. A befektetési elemzés járulékos jellegét, a befektetési szolgáltatásokhoz való szoros kapcsolódását mutatja, hogy amellett, hogy a Bszt. 8. (1) bekezdéséből következően ehhez is az egyéb kiegészítő szolgáltatások nyújtásához, illetve a befektetési szolgáltatási tevékenységek folytatásához hasonlóan a Felügyelet engedélye szükséges kiegészítő szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély nélkül önállóan nem szerezhető, tekintettel a Bszt. 8. (4) bekezdésében foglalt rendelkezésre. Az engedélyhez kötöttségen túl a Bszt. 7. (1) bekezdése a befektetési vállalkozásra és a hitelintézetre szűkíti le azt a specifikus intézményi kört, amely e szolgáltatás nyújtására engedélye birtokában jogosult. A befektetési elemzés tartalmát a Bszt. 4. (2) bekezdés 8. pontjában foglalt utaló szabály a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. (1) bekezdés 9. pontjában megjelenő befektetési ajánlás meghatározásán keresztül adja meg: 8. befektetési elemzés: pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, a Tpt. szerinti befektetési ajánlás, ide nem értve a befektetési tanácsadást.
9. befektetési ajánlás: pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó olyan elemzés, javaslat vagy más információ, amelynek nyilvánosságra hozatala vagy mások számára oly módon történő hozzáférhetővé tétele, amely alapján az nyilvánosságra kerülhet, befolyásolhatja, hogy a befektető saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól tegye függővé. A befektetési elemzésnek ennél szűkebb meghatározását adja a MiFID végrehajtási irányelve (A Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK Irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról; a továbbiakban: MiFID Végrehajtási Irányelv), illetve a Committee of European Securities Regulators (a továbbiakban: CESR) értelmezése, legalábbis a magyar szabályozásban foglaltakhoz képest. A MiFID Végrehajtási Irányelv 24. cikke és ezzel összhangban a CESR álláspontja szerint ugyanis a befektetési elemzés egy olyan, a pénzügyi eszközökkel vagy a pénzügyi eszközök kibocsátóival kapcsolatos befektetési stratégiára vonatkozó ajánlás vagy javaslat, amely ezen eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vagy árára vonatkozóan a szolgáltató véleményét, (érték)ítéletét is tartalmazza. 2. A jogszabályi rendelkezések részletes elemzése 2.1. befektetési elemzés A befektetési elemzés mint azt a Bszt. 4. (2) bekezdés 8. pontja alapján a fentiekben idéztük tartalmában olyan befektetési ajánlás, amelynek tárgyi hatálya a pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára terjed ki, a tevékenység negatív meghatározását pedig a befektetési tanácsadástól való elhatárolás jelenti. A befektetési elemzésről tehát eleve csak akkor beszélhetünk, ha az elemzési tevékenység alapját adó ajánlás tárgya a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszköz kibocsátója, és ugyanakkor a személyre szabott befektetési tanácsadás nem valósul meg. Ebben az esetben további vizsgálatot igényel, hogy a befektetési ajánlás fogalmi elemei megvalósulnak-e vagy sem. 2.2. befektetési ajánlás A befektetési ajánlás 1. pontban idézett definíciója alapján az alábbi részelemek értékelése releváns. 2.2.1. pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó elemzés, javaslat, más információ: a befektetési ajánlás tárgyánál a befektetési elemzésnél leírtak irányadók azzal a kiegészítéssel, hogy a Tpt. 5. (1) bekezdés 126. pontja alapján tőzsdei termék a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza vagy áru. A felvetett probléma szempontjából az elemzés grafikonok vizsgálatát, az árfolyammozgások kalkulációját, a javaslat a fenti eszközökre (termékekre, kibocsátókra) vonatkozó értékítéletet, míg az információ az ajánlás tárgyára vonatkozó statikus adatokat jelenti. 2.2.2. nyilvánosságra hozatal, hozzáférhetővé tétel: a fenti elemzés, javaslat, információ egy erre alkalmas kommunikációs csatornán keresztül a szolgáltatásnyújtó által közvetlenül továbbításra kerül a potenciális ügyfelekhez, vagy a szolgáltatásnyújtó szándékával 2
összhangban közvetett úton egy befektetési vállalkozás közbeiktatásával jut el az ügyfelekhez. 2.2.3. a befektetői döntés befolyásolásának lehetősége: az ajánlásban lévő objektív adattartalom a potenciális befektető tudatában olyan szubjektív mérlegelési folyamatot indít el, amelynek eredménye lehet egy általa meghozott befektetői döntés, tehát az ajánlás tartalma és a befektetői döntés, illetve az ajánlás tartalma és már maga a befektetői mérlegelés is okokozati viszonyban állnak egymással. Hangsúlyozandó, hogy nem szükségszerű a befektetői döntés meghozatala, e tényálláselemet már a befolyásolás lehetőségének bizonyítható fennállása esetén is megvalósultnak kell tekinteni. 2.2.4. a tőkepiac hatásaitól való függés: a potenciális befektető az esetleges döntését az ajánlás tartalma alapján a tőkepiac aktuális trendjeire tekintettel hozza meg. 3. A befektetési elemzés, mint kiegészítő szolgáltatás engedélyhez kötöttsége Amennyiben a befektetési ajánlásnak valamennyi törvényi tényállás-eleme együttesen megvalósul így az ajánlás pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy a kibocsátóra vonatkozóan tartalmaz adatokat, és ezen adatok a potenciális befektetők számára megszerezhetővé válnak a szolgáltatásnyújtó aktív vagy jóváhagyó magatartásának következtében, továbbá ezen adatok alkalmasak arra, hogy a befektetői döntést befolyásolják, végül az adatok tartalmára tekintettel reálisan felmerül annak lehetősége, hogy a befektető a vagyonát a tőkepiac aktuális trendjeit figyelembe véve kockáztassa akkor (feltéve, hogy az ajánlás személyes jellege, mint a befektetési tanácsadás tényálláseleme hiányzik) az elemzési tevékenység befektetési elemzésnek minősül, amely kiegészítő szolgáltatás a Bszt. 8. (1) bekezdése alapján amint azt az 1. pontban említettük a Felügyelet engedélyével nyújtható. Ugyanakkor ha a fenti, 2.2.1-2.2.4. pontokban felsorolt konjunktív jogszabályi feltételek valamelyike hiányzik, akkor befektetési elemzésről nem beszélhetünk. A technikai elemzés lényegéből adódik, hogy múltbeli adatokat, trendeket elemez, s nem feltétlenül tartalmaz a trendek jövőbeni alakulására vonatkozó következtetéseket. Amennyiben ezen adatok nyilvánosságra kerülnek, a befektetők levonhatják e következtetéseket, azok alapján tőzsdei, befektetési döntéseket hozhatnak, tehát befektetői magatartásukat a technikai elemzésben szereplő grafikonok, függvények tartalma befolyásolja. Másrészt önmagában az a tény, hogy a technikai elemzés egy speciális elemzési tevékenység, még nem jelenti azt, hogy kivételt képez a befektetési elemzés alól, hanem éppen a befektetési elemzésnek egyik típusát jeleníti meg a fundamentális elemzés mellett. Mindezek alapján a Felügyelet álláspontja szerint a technikai elemzés a magyar szabályozást figyelembe véve, a MiFID Végrehajtási Irányelv rendelkezéseitől eltérően (tekintettel arra, hogy az Irányelv Magyarországon közvetlenül nem alkalmazható) már abban az esetben is befektetési elemzésnek (illetve befektetési ajánlásnak) minősül, ha az elemzésben konkrétan kifejezett elemzői vélemény vagy értékítélet nem jelenik meg. (Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a technikai elemzés közvetve magában hordozza az elemzést készítő értékítéletét azáltal, hogy mely pénzügyi eszközök, milyen hosszú időtávot figyelembe véve kerülnek bemutatásra.) A Tpt. terminológiája alapján ugyanis mint azt az előzőekben részletesen kifejtettük a befektető befolyásolása elvi lehetőségének fennállása már a törvényi tényállás megvalósulását jelenti, ahhoz a befektetői döntéshozatal tényleges befolyásolása nem szükséges. 3
4. A befektetési elemzési tevékenység végzésének lehetséges formái Az engedélyköteles befektetési elemzési tevékenységet a következő intézményi formákban, illetve jogviszonyok alapján lehet végezni. 4.1. Önálló tevékenységvégzés Abban az esetben, ha valamely szervezet a szolgáltatást saját jogon kívánja nyújtani, akkor a Bszt. 7. (1) bekezdése értelmében kizárólag befektetési vállalkozási vagy hitelintézeti formában, a tevékenységre vonatkozó engedélye birtokában teheti ezt meg. 4.2. Befektetési elemzési szolgáltatás kiszervezés keretében történő nyújtása Befektetési elemzési tevékenységet ezen túlmenően kiszervezés keretében is lehet végezni, mivel a Bszt. 4. (2) bekezdés 35. pontja, valamint a Bszt. 79. (1) bekezdése befektetési szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatás kiszervezését is lehetővé teszi. 35. kiszervezés: olyan megállapodás egy befektetési vállalkozás és egy harmadik személy között, amelynek keretében e harmadik személy olyan tevékenységet végez, amelyet egyébként a befektetési vállalkozás maga végezne. 79. (1) A befektetési vállalkozás a (2)-(5) bekezdésekben, valamint a 80. és 81. -ban foglaltakra figyelemmel befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti. A Bszt. 79. (3) bekezdés a) pontjából következően e kiegészítő szolgáltatás kiszervezésének feltétele, hogy a kiszervezett tevékenységet végző maga is befektetési vállalkozás vagy hitelintézet legyen és rendelkezzen a tevékenység folytatására vonatkozó engedéllyel. 79. (3) Ha a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását vagy kritikus funkcióját szervezi ki, a kiszervezésről szóló megállapodás megkötését megelőzően meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél a) rendelkezik-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció ellátásához szükséges valamennyi hatósági engedéllyel ( ). 4.3. Befektetési elemzési tevékenység közvetítése A Bszt. 111. (1) bekezdése értelmében a befektetési vállalkozás bármely befektetési szolgáltatás, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtásához közvetítőt vehet igénybe. Ennek alapján a befektetési elemzési tevékenység közvetítésére tehát nem saját jogon történő folytatására is van jogszabályi lehetőség függő ügynökként bejelentés alapján vagy több megbízó esetén befektetési vállalkozásként. 5. A pénzügyi elemző fogalma, igénybevételének esetei 4
A Bszt. meghatároz egy olyan speciális jogalanyi kategóriát, amely a befektetési elemzések elkészítésére jogosult, amennyiben egy befektetési vállalkozással közvetlen vagy közvetett kapcsolatban áll. Ez a Bszt. 4. (2) bekezdés 50. pontjában meghatározott pénzügyi elemző személye. 50. pénzügyi elemző: a befektetési elemzés tartalmát a befektetési vállalkozás részéről, a befektetési vállalkozás függő ügynöke részéről, illetve ezek rendelkezése szerint vagy a befektetési vállalkozással kötött kiszervezési megállapodás alapján kialakító, a Tpt.-ben meghatározott érintett személynek minősülő természetes személy, függetlenül attól, hogy a befektetési elemzést milyen jogviszony alapján készíti. Az érintett személy fogalmánál a Tpt. 5. (1) bekezdés 41. pontja visszautal a befektetési ajánlásra. 41. érintett személy: minden olyan személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében befektetési ajánlást készít vagy terjeszt. A fenti definícióból kitűnik, hogy valamely természetes személy pénzügyi elemzővé minősítésének előfeltétele, hogy az általa nyújtott szolgáltatás megfeleljen a befektetési elemzés 2.2.1-2.2.4. pontokban felsorolt valamennyi tényállás-elemének. A természetes személy pénzügyi elemző tehát gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében kialakítja a befektetési elemzés tartalmát. A befektetési elemzésre vonatkozó engedélyezési kötelezettség teljesülését itt az jelenti, hogy a pénzügyi elemző a befektetési vállalkozással függő viszonyba kerül. A pénzügyi elemző igénybevételének esetei a következők lehetnek. 5.1. Pénzügyi elemzői tevékenység munkaviszony alapján Amennyiben a pénzügyi elemző a befektetési elemzés tartalmát a befektetési vállalkozás részéről, vagy a befektetési vállalkozás függő ügynöke részéről alakítja ki, akkor ez azt jelenti, hogy az elemző a befektetési vállalkozással vagy a függő ügynökkel munkaviszonyban áll. 5.2. Pénzügyi elemzői tevékenység polgári jogi jogviszony alapján Ha a pénzügyi elemző az elemzést ezek rendelkezése szerint hozza létre, akkor a befektetési vállalkozással vagy függő ügynökével polgári jogi jogviszonyban jellemzően megbízási jogviszonyban, esetleg vállalkozási jogviszonyban áll. Az első esetben a pénzügyi elemző a befektetési vállalkozás függő ügynökének, a függő ügynökkel létesített jogviszonya esetén pedig alügynöknek tekinthető, ez utóbbi igénybevételét a Bszt. 115. (4) bekezdése teszi lehetővé. 5.3. Pénzügyi elemzői tevékenység kiszervezés alapján Kiszervezési megállapodás alapján történő elemzői szolgáltatásnyújtás csak úgy valósulhat meg, ha a pénzügyi elemző egy olyan befektetési vállalkozás alkalmazottja, amely a szolgáltatás nyújtására maga is engedéllyel rendelkezik, mivel a Bszt. 79. (3) bekezdés a) pontjából következően a 4.2 pontban kifejtett érvelés alapján kiegészítő szolgáltatást csak olyan jogalany részére lehet kiszervezni, amelynek a tevékenység végzésére felügyeleti 5
engedélye van. A kiszervezési megállapodás tartalmában szintén megbízási vagy vállalkozási jogviszonyt jelent. Az állásfoglalást kérő levélben leírt konkrét esetben a technikai elemzéseket készítő személyek kifejezetten befektetési vállalkozások (így például a Társaság) számára készítik el elemzéseiket, így vélhetően az elemzők és a Társaság szerződéses kapcsolatban állnak, ezért e természetes személyek pénzügyi elemzőnek tekinthetők, ebből következően amennyiben a törvényi definíció minden eleme fennáll és az előzőekben leírt jogviszonyok valamelyike a Társaság és a pénzügyi elemző között megvalósul befektetési elemzési tevékenységet végezhetnek. Ebben az esetben az érintett magánszemély pénzügyi elemzőre kiterjednek a Bszt. 76-77. -ainak az elemzői függetlenségre vonatkozó előírásai. A pénzügyi elemző kategóriájának a természetes személyre történő jogszabály általi leszűkítése felveti azt a kérdést, hogy amennyiben ugyanezeket a technikai elemzéseket valamely cég készíti el a befektetési vállalkozások számára, akkor annak rendelkeznie kell-e a Felügyelet engedélyével a befektetési elemzés kiegészítő szolgáltatásra. Álláspontunk szerint a Bszt. 4. (2) bekezdés 50. pontjában meghatározott pénzügyi elemző alanyi körének szigorú értelmezése indokolt, ebből következően a magánszemélynek nem minősülő szervezetre a pénzügyi elemzői minősítés nem vonatkozik, így a technikai elemzést készítő szervezet a Bszt. alapján az állásfoglalás 4. pontjában leírt módokon végezheti e tevékenységet jogszerűen. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az elemző cég tevékenységének jogi minősítését döntően befolyásolja, hogy az általa a Társaság részére nyújtott szolgáltatás valóban befektetési elemzésnek tekinthető-e. Jelen esetben feltételezzük, hogy a befektetési elemzésnek az állásfoglalás 2.2.1. és 2.2.3-2.2.4. pontjaiban foglalt részelemei megvalósulnak, ezért a továbbiakban a nyilvánosságra hozatal, illetve hozzáférhetővé tétel kérdését kell elemezni. Ekkor három fő esetkört lehet elkülöníteni. a) Az elemző cég közvetlenül nyilvánosságra hozza az általa elkészített technikai elemzéseket a befektetők számára. Ekkor tevékenysége befektetési elemzésnek minősül, így azt a 4. pontban leírt módokon engedéllyel befektetési vállalkozásként, vagy kiszervezett tevékenység keretében szintén engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozásként végezheti. b) Az elemző cég szolgáltatását kizárólag befektetési vállalkozások így a Társaság részére nyújtja, s a befektetési vállalkozások az elemzések tartalmát nem közölhetik az elemző cég és a befektetési vállalkozás megállapodása alapján a befektetőikkel. Ebben az esetben álláspontunk szerint a nyilvánosságra hozatal, illetve a közvetett nyilvánosságra kerülés, mint az elemzési tevékenység tényállás-eleme nem valósul meg, így magáról az engedélyköteles kiegészítő szolgáltatásról sem beszélhetünk. c) Az elemző cég által a befektetési vállalkozások részére elkészített technikai elemzést a befektetési vállalkozások továbbíthatják az elemző cég és a befektetési vállalkozás megállapodása alapján a befektetőik részére. Ekkor az elemző cég bár az elemzés tartalmát közvetlenül nem maga hozza nyilvánosságra közvetve, a befektetési vállalkozásnak történő átadással hozzájárul ahhoz, hogy az nyilvánosságra kerüljön, mivel a befektetési vállalkozás számára a szerződéses keretek között oly módon teszi azt hozzáférhetővé, amely alapján az elemzés nyilvánosságra kerülése nem zárható ki. Véleményünk szerint a befektetési elemzés az elemző cég részéről az a) esethez hasonlóan itt is megvalósul, így a cég a tevékenységet az előbbiekben említett módokon és szervezeti formákban végezheti. Ennek oka az, hogy ez esetben a befektetési elemzés törvényi 6
tényállásának az elemzés ( ) mások számára oly módon történő hozzáférhetővé tétele, amely alapján az nyilvánosságra kerülhet fordulata valósul meg. 6. A Társaság tevékenységének minősítése A Társaság tevékenységének megítélését az határozza meg, hogy az elemzőtől átvett elemzést a Társaság saját célra használja fel, vagy ügyfelei részére is továbbadja. 6.1. A technikai elemzés saját célra történő felhasználása a Társaság részéről Amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő befektetési vállalkozás jelen esetben a Társaság a technikai elemzések tartalmát kizárólag saját célra használja fel (például piaci folyamatok elemzése, és ennek alapján üzletpolitikájának kialakítása céljára), és e grafikonokat, értékeléseket a Bszt. 40. -ára tekintettel az ügyfél-tájékoztatás keretében nem bocsáthatja az ügyfelek rendelkezésére, illetve nem teheti lehetővé, hogy azok az ügyfelek számára hozzáférhetővé váljanak, akkor a Társaság részéről a befektetési ajánlás, s így a befektetési elemzés nem valósul meg. Megjegyzendő, hogy ez esetben az 5. pontban kifejtettek alapján a befektetési elemzésnek a nyilvánosságra hozatal, hozzáférhetővé tétel eleme hiányzik, így az elemző cég által részére átadott elemzés már eleve nem minősül befektetési elemzésnek. 6.2. A technikai elemzés nyilvánosságra hozatala a Társaság részéről Ha a Társaság a megrendelt szolgáltatást az ügyfelek részére továbbíthatja, akkor elsődlegesen meg kell vizsgálni, hogy a szolgáltatás szempontjából a Társaság csak egy közbeiktatott kommunikációs csatornaként jelenik meg, s az elemzés változatlan tartalommal, az elemző cég neve alatt kerül nyilvánosságra, vagy pedig a Társaság azt saját neve alatt, mintegy saját produktumaként teszi ügyfelei/befektetői számára elérhetővé. Előbbi esetben álláspontunk szerint a Társaság önállóan nem végez befektetési elemzést, legfeljebb a tevékenység közvetítője lehet. A második esetben viszont a Társaság tevékenysége amennyiben azt rendszeres gazdasági tevékenysége keretében nyújtja (amely a Bszt. 5. (1) bekezdéséből következően a befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő szolgáltatási tevékenységi minősítés előfeltétele) befektetési elemzésnek minősül, ezáltal engedélyköteles. A rendszeres gazdasági tevékenység fogalmát a Bszt. nem határozza meg, ezért ezen a kifejezés nyelvtani értelmezését alapul véve egy adott cég ismétlődően végzett, profitszerzésre irányuló üzleti tevékenységét értjük. A Társaság levele sem a tevékenység rendszeressége, sem annak gazdasági jellege vonatkozásában nem tartalmaz információt, így ebből a szempontból a tevékenységet minősíteni nem áll módunkban. Ugyanakkor jelezzük, hogy a Felügyelet álláspontja szerint önmagában azon lehetőség esetleges fennállása, hogy a Társaság az ügyféltől kifejezetten a befektetési elemzésben szereplő információk közléséért nem kér ellenszolgáltatást, még nem zárja ki azt, hogy a Társaság az elemzési szolgáltatást üzleti tevékenységének részeként quasi üzletszerűen nyújtsa. Tekintettel arra, hogy a Társaság e kiegészítő szolgáltatás nyújtására jelenleg nem rendelkezik felügyeleti engedéllyel, ezért az elemzéseket jogszerűen csak abban az esetben hozhatja nyilvánosságra, illetve teheti a befektetői számára hozzáférhetővé, ha azt az elemző cég neve alatt, változatlan tartalommal teszi az elemző cég, mint befektetési vállalkozás kiegészítő szolgáltatásának közvetítőjeként a Bszt. 111. (2) bekezdés b) pontja alapján, vagy pedig a 7
saját nevében és általa kialakított tartalommal történő elemzési szolgáltatásnyújtás esetén a befektetési elemzés végzésére megszerzi a Felügyelet engedélyét. 7. Összegzés Az előzőekben kifejtett részletes érvelésből következően megállapítható, hogy a technikai elemzés a nyilvánosság számára továbbíthatóság függvényében tartozik vagy nem tartozik a befektetési elemzés kategóriájába, feltéve, hogy a 2.2.1. és 2.2.3-2.2.4. pontokban foglalt definíciós elemek is megvalósulnak. Mindezek alapján a megkeresésben felvetett kérdésekre az alábbi válaszok adhatók. Amennyiben a technikai elemzés tartalma a befektetők számára semmilyen módon nem kerülhet nyilvánosságra, akkor befektetési elemzésről sem beszélhetünk. Ebben az esetben a Társaság igénybe veheti mind az elemző természetes személy, mind az elemző cég technikai elemzéseit, amelyek tevékenységéhez nem szükséges a Felügyelet engedélye. Abban az esetben, ha az elemzés tartalmának nyilvánosságra kerülése nem zárható ki, s ezáltal a befektetési elemzési szolgáltatás megvalósul, akkor a Társaság csak olyan elemző cégtől veheti igénybe a szolgáltatást, amely maga is befektetési vállalkozás és a tevékenységre engedéllyel rendelkezik. Ekkor a Társaság a befektetői számára csak változatlan tartalommal, az elemző cég neve alatt, a szolgáltatás közvetítőjeként teheti közzé az elemzéseket a befektetői számára, mivel a Társaság a befektetési elemzésre vonatkozó felügyeleti engedéllyel nem rendelkezik. 8