A trianoni békeszerződés
I. Út a békéhez 1918. nov. 3. Padova az OMM kapitulál A győztes hatalmak 19. jan-ban elkezdik a tanácskozásokat A négy nagy: - Wilson - Clemenceau - Lloyd George - Orlando A legyőzöttek képviselői is jelen vannak, de nincs beleszólásuk - 1919. márc. Vix-jegyzék - Horthy Miklós kormányzó kinevezi min.elnökké: Simonyi Semadam Sándort - 20-ban megérkezik az 1. magyar küldöttség Párizsba - Kis Trianon kastély - a magyar delegáció vezetője: gróf Apponyi Albert gróf Teleki Pál vörös térkép földrajzi, etnikai, gazdasági, történelmi
Apponyi-ék érvelése az integritás mellett: - történelmi érvek 1000 éve magyar - földrajzi Kárpát-medence egysége - etnikai 3 millió magyar esne az új határokon kívülre - gazd-i szempontok - közlekedés - nemzeti önrendelkezés népszavazásokat kérnek Loyd George és Orlando elbizonytalanodik a hozott döntésekben Clemenceau ragaszkodik Tárgyalás nem folyt inkább béke diktátum FILM interjú történészekkel http://www.youtube.com/watch?v=qa3mysx57xg
II. A békeszerződés 1920. Jún 4. Simonyi Semadam Sándor + 2 követ írja alá 1. Területi rendezés - megszűnik a Szent István-i Mo. integritása - leválasztják: 1. Felvidék 2. Kárpátalja 3. Erdély és a Tiszántúl pereme 4. Délvidék Bánát, Vajdaság, Muraköz és Baranyai háromszög 5. Burgenland/Őrvidék - 282 000 km2 93 000 km2 2. Katonai rendelkezés - 35 000 főben max. a hadsereg létszámát - megtiltják a sorozást - harci eszközök fejlesztése tilos 3. Jóvátétel - 1930-ig
III. A béke következményei 1. Területi következmények - Mo nagy/közép méretű államból kicsi lett 2. Etnikai - 3,3 millió magyar került az utódállamokba 1,5 millió Romániába 7-800 ezer Csehszlovákiába 5-600 ezer Délvidék - a csonka Mo. nagyjából etnikailag homogén
3. Gazdasági - felbomlik a Mon., mint nagy Közép-Eu-i gazd-i egység - a mo-i területek mezőgazd-i jellegű - a bir. helyén egymástól elzárkózó államocskák jöttek létre - az iparvidékek / mg-i területek szétszakadnak - nyersanyag termelés és feldolgozó ipar szétesik - a sugaras vasúthálózat szétszakad
4. Lelki hatás - totális sokk - nem törődnek bele - 1921. évi 33. tv.cikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe - revíziós vágy a békeszerz. felülvizsgálata Budapesti Hírlap 1920. jún. részlet: Magyarországon, különösen Budapesten [ ] nemcsak a reggel volt borús és szomorú, napközben is gyászoltak az emberek. Az iskolákban és a hivatalokban szünetet rendeltek el, az újságok gyászkeretben jelentek meg, a zászlókat félárbocra eresztették. A boltok közül is csak azok nyitottak ki, amelyek élelmiszert árultak.
Az Est c. folyóiratban megjelenő Egy nemzet gyásza c írás: "Nagyon, nagyon beteg ez a nép, vérvesztéstől sápadtan támolygó, jövőjébe tekinteni alig merészkedő, véres gyászába teljesen elmerült. Odaát, a túlsó parton, amelyet még nem láthatunk, amelyet a bizonytalanság imbolygó köde takar el mohón kutató szemünk elől: odaát egy hamvaiból megélemedett, területében ép, gazdaságában virágzó, kultúrájával hódító Magyarország vár reánk. Vagy a fiainkra, talán az unokáinkra."
Ne tűzzön senki fekete lobogót, ne viseljen gyászjelvényt, mert mindnyájan tudjuk, érezzük, hogy a történelmi Magyarország nem halhat meg. Házunkon nemzeti lobogó legyen, jelvényül pedig jövőbe vetett reményünk és törhetetlen bizalmunk jeléül zöld lombot vagy jelvényt viseljünk. A Budapesti Hírlap 1920. júl. részlet: Mi ebbe a békébe bele nem fogunk nyugodni, s ha bilincseit nem fogjuk tudni lerázni, akkor jaj Európának is. Mert ha zuhannunk kell, nem egyedül fogunk a mélybe zuhanni. A hős Dugonics példáját fogjuk követni [ ] Dugonics, nem tudván magán máskép segíteni, átkarolta a törököt és zászlaját, és vele együtt dobta le magát a mélységbe.