BESZÁMOLÓ A HIVATAL 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Szociális és Gyámhivatal BESZÁMOLÓ A HIVATAL 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 4400 Nyíregyháza, Hôsök tere 5. 4401 Nyíregyháza, Pf.: 199. Telefon: 42/599-380 Fax: 42/599-399 E-mail: szocialis.gyamhivatal@szszbmkh.hu Honlap: www.szszbmkh.hu

2 TARTALOMJEGYZÉK I. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK 4.o. II. A KORMÁNYHIVATAL LÉTREJÖTTÉVEL, AZ INTEGRÁCIÓVAL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK 5.o. III. ÜGYIRATFORGALOM 6.o. IV. GYERMEKVÉDELMI, GYÁMÜGYI IGAZGATÁS 6.o. 1. VÁROSI GYÁMHIVATALOKNÁL VÉGZETT TELJES KÖRŰ ÉS CÉLVIZSGÁLATOK 6.o. 1.1 A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya által meghatározott stratégiai célokból eredő kiemelt célok és feladatok 6.o. 1.2 A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya által meghatározott éves célvizsgálati témák 8.o. 1.3 A városi gyámhivatalok 2011. évi ellenőrzési terv szerinti vizsgálata 10.o. 2. JEGYZŐI GYÁMHATÓSÁG TELJES KÖRŰ ELLENŐRZÉSE 12.o. 2.1 A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya által meghatározott stratégiai célokból eredő kiemelt célok és feladatok 12.o. 2.2 A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya által előírt adatszolgáltatás 13.o. 2.3 A jegyzői gyámhatóság tevékenységének 2011. évi ellenőrzési tervnek megfelelő vizsgálata 13.o. 2.3.1 Általános megállapítások 13.o. 2.3.2 A családi jogállás rendezésének ellenőrzése 13.o. 2.3.3 Eseti gondnok és ügygondnok rendelése 14.o. 2.3.4 Környezettanulmányok, leltárok készítése 14.o. 2.3.5 Gyámhivatali határozat végrehajtásában történő közreműködés 14.o. 2.3.6 Védelembe vételi eljárás, védelembe vétel felülvizsgálata, családi pótlék természetben történő nyújtása, iskoláztatási támogatás felfüggesztése 14.o. 2.3.7 Ideiglenes hatályú elhelyezések 16.o. 2.3.8 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság 16.o. 2.3.9 Óvodáztatási támogatás 16.o. 3. BŰNELKÖVETÉS ÉS BŰNISMÉTLÉS MEGLEŐZÉSÉT CÉLZÓ FELADATOK 17.o. 4. MÁSODFOKÚ GYÁMHATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG 21.o. 4.1 Fellebbezések elbírálása, felügyeleti eljárások 21.o. 4.2 Közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálata 21.o.

3 5. A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK ÉS GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSOK MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYEZÉSE 22.o. 5.1 Általános megállapítások 22.o. 5.2 A Hivatal Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztálya 2011. évben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya által kitűzött stratégiai célok megvalósítása érdekében kifejtett tevékenysége 24.o. 5.3 A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya által előírt adatszolgáltatás 25.o. 6. A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÓK SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE 25.o. 7. EGYÉB GYÁMHATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG 26.o. 7.1 Gyámhivatal vezetői értekezlet 26.o. 7.2 Hivatásos gondnoki képzés és továbbképzés 26.o. V. SZOCIÁLIS IGAZGATÁS 27.o. 1. ELSŐ FOKÚ HATÁSKÖRÖK 27.o. 1.1 Szociális szolgáltatók, intézmények működésének engedélyezése 27.o. 1.2 Szociális foglalkoztatás engedélyezése 29.o. 1.3 Szociális intézmények, foglalkozatók ellenőrzése 29.o. 1.4 Adatszolgáltatás 30.o. 1.5 Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei 30.o. 2. MÁSODFOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖRÖK 31.o. 2.1 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások 31.o. 2.1.1 Általános megállapítások 31.o. 2.1.2 Közgyógyellátás 31.o. 2.1.3 Aktív korúak ellátása 32.o. 2.1.4 Ápolási díj 32.o. 2.1.5 Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, időskorúak járadéka 33.o. 2.2 Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata 33.o. VI. PANASZÜGYEK 34.o. VII. EGYÉB FELADATOK 36.o. 1. Nyári gyermekétkeztetés 36.o. 2. Továbbképzések 36.o.

4 I. Személyi és tárgyi feltételek A 2011. évben több változás is történt a Szociális és Gyámhivatal (a továbbiakban: Hivatal) személyi állományában. A 2010. évben még 17 fős létszám (ebből egy nem finanszírozott álláshely betöltetlen volt) 2011. év elején a tényleges helyzethez igazodva 16 főre csökkent (14 fő ügyintéző és 2 fő ügykezelő). 2011. január 1-jétől egy munkatársunk fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Erre az álláshelyre határozott idejű 2011. december 31-ig szóló kinevezéssel új kollégát vettünk fel. 2011. március 1-jétől a létszám újabb egy fővel csökkent, tekintettel arra, hogy dr. Kelemen Barnabás hivatalvezető másik közigazgatási szervnél helyezkedett el. Ezt követően a Hivatal vezetését megbízott vezetőként a hivatalvezető helyettesítését korábban ellátó főosztályvezető-helyettes dr. Hozdik László látta el. A március 9-én kiadott közigazgatási és igazságügyi miniszter 33/2011.(III.9.) KIM utasítása a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról 3. számú függelékében 19 főben határozta meg a Szociális és Gyámhivatal létszámát. A hivatalvezető év közbeni távozásával megüresedett álláshely betöltésére 2011. június 1-jén került sor. A hivatalvezetői feladatokat ellátó főosztályvezető-helyettest 2011. július 16-án kinevezték hivatalvezetőnek, aki 2011. július 21-től a Szociális Hatósági és Ellenőrzési Osztály vezetésével osztályvezetőként dr. Himics Pétert nevezte ki. A Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztály vezetőjének kinevezésére a 2011. évben nem került sor (2012. január 1-jétől erre a feladatra dr. Feffer Zsuzsanna osztályvezetői kinevezést kapott). A 2011. július 1-jétől bekövetkezett hatáskörbővülés kapcsán a Kormánymegbízott tájékoztatása szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 4 fős létszámfejlesztést tartott indokoltnak a Szociális és Gyámhivatal esetén. Ezzel az álláshelyek száma 23 lett. A júliustól megnövekedett feladatok (eddig jegyzői hatáskörbe tartozó gyermekjóléti és szociális szolgáltatások működtetésének engedélyezése, ellenőrzések, valamint a súlyos mozgáskorlátozott személyek szerzési és átalakítási támogatása) ellátására 2011. október 1-jétől kettő, november 1-jétől egy munkatárs felvételére került sor. Egy 2011. január 1-jétől fizetés nélküli szabadságon lévő munkatársunk helyén határozott idejű kinevezéssel rendelkező kollégánk határozott idejű kinevezést kapott október 1-jétől. Az így üressé váló álláshely nem került betöltésre a 2011. év hátra lévő részében. A változások hatására a 2011. évet 19 fővel zártuk (17 fő kormánytisztviselő és 2 fő kormányzati ügykezelő). További egy dolgozó fizetés nélküli szabadságon van. A Hivatal vezetői és ügyintézői közül 13 fő jogász, 1 fő igazgatásszervező 1 fő szociálpolitikus és szociális munkás, 1 fő szociálpedagógus, 1 fő szociális munkás végzettségű. A jogászok közül 4 fő jogi szakvizsgával rendelkezik (2 fő a kormányhivatal jogtanácsosa is egyben), 6 főnek pedig folyamatban van a jogi szakvizsga megszerzése. Egy jogász munkatárs családjogi szakjogász képesítéssel is rendelkezik. A kormányzati ügykezelők középfokú végzettségűek (egyikük egyetemi tanulmányokat folytat). A Szociális Hatósági és Ellenőrzési Osztályon a szociális igazgatási feladatokat (a változásokat követően, azaz 2011. november 1-jétől 1 osztályvezető és 8 fő ügyintéző látta el. A szociális intézmények, szolgáltatók működésének engedélyezésével, ellenőrzésével, valamint a szociális foglalkoztatók működésének engedélyezésével és ellenőrzésével az osztályvezető mellett 6 fő szociális szakreferens foglalkozott. Az egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokkal (időskorúak járadéka, aktív korúak ellátása, ápolási díj, közgyógyellátás,

5 egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság) kapcsolatos másodfokú ügyeket, továbbá a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos másodfokú ügyeket 2 fő ügyintéző intézte. A hivatalban 1 fő ügyintéző kapcsolt munkakörben látott el a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési (gépjárműszerzési) támogatásával kapcsolatos feladatokat. A Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztályon osztályvezető kinevezésének hiányában a hivatalvezető irányításával a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, szolgáltatók működési engedélyezésével, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat 3 gyermekvédelmi referens, a másodfokú gyámhatósági ügyek intézését és a gyámhatóságok ellenőrzését 3 gyámügyi ügyintéző látja el. A Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztály bűnelkövetés, illetve bűnismétlés megelőzését célzó feladatait egy gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor látta el. A hivatal ügyfélfogadása az ügyrend szerint korlátlan, a hét minden napján teljes munkaidőben történik. A Hivatal elhelyezésében és a működés tárgyi feltételeiben 2011. évben szintén történt változás, mivel augusztusban egy épületen belüli költözés realizálódott. Ezzel egyidejűleg a Kormányhivatal más szervezeti egységétől egy szekrénysor is átadásra került részünkre. A Hivatalunk elhelyezési körülményei a költözés után is megfelelőek. A munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek 2011. évben is biztosítottak voltak. A 2011. évben új számítástechnikai, irodatechnikai eszközöket a Szociális és Gyámhivatal nem kapott. Az informatikai hátteret a Szociális és Gyámhivatal tevékenységéhez a kormányhivatal tulajdonát képező eszközökön túl a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által használatba adott eszközök biztosítják. Az informatikai rendszer alapvetően jól működik, a jogtárhoz és internethez való hozzáférés megoldott, a levelezőprogram megfelelően működik, a telefonos és telefaxon történő elérhetőség és kommunikáció biztosított. Az évközi létszámfejlesztés gondot okozott, az új kollégák megfelelő informatikai eszközzel (személyi számítógép, monitor) való ellátása nem valósult meg teljes mértékben (két munkatárs kényszerült laptop-on dolgozni). Az eszközállomány egy része már koros, ami a munkavégzést lassítja. II. A Kormányhivatal létrejöttével, az integrációval kapcsolatos tapasztalatok A Hivatal és a törzshivatal együttműködése példaértékű, amelyet nagymértékben elősegít, hogy a Hivatal a Kormányhivatal jogelődjének a Közigazgatási Hivatalnak is szervezeti egysége volt. Önállóság hiányában a funkcionális feladatokat (személyügy, pénzügy, informatika) a korábbi időszakban is a Közigazgatási Hivatal más szervezeti egységei látták el, hasonlóan a jelenlegi helyzethez. Az integráció a Hivatal szempontjából nem hozott jelentős változást. A törzshivatallal való együttműködést segíti továbbá elő az a tény is, hogy a Hivatal a törzshivatallal egy épületben van elhelyezve. Ez nagymértékben megkönnyíti a személyes kapcsolattartást, a gyors információáramlást és a közös ügyek hatékony intézését. A Szociális és Gyámhivatal dolgozói jó munkakapcsolatot alakítottak ki a törzshivatal azon dolgozóival, vezetőivel, akik a munkánkat a funkcionális tevékenységek tekintetében segítik.

6 A Szociális és Gyámhivatal feladatköréből adódóan sok helyszíni hatósági ellenőrzést folytat le évente, ennek teljesítéséhez elengedhetetlen a megfelelő egyeztetés a koordinációs főosztállyal figyelemmel arra is, hogy a törzshivatal gépjárműveit, illetőleg gépjárművezetőit vesszük igénybe munkánk során. A 2011. évben bevezetett takarékossági intézkedések a Hivatal feladatellátását hátrányosan alapvetően nem érintették. Kisebb fennakadások elsősorban a gépjárműigényléssel kapcsolatban voltak, de ezek egyeztetést követően megoldódtak, illetve a nyomtatóhoz szükséges átmeneti papírhiány okozott időnként gondot, de ezeket a problémákat is sikerült hatékonyan orvosolni (pl. más szervezeti egységektől kölcsönkérni). Költségcsökkentés miatt szakmai feladat nem maradt el. III. Ügyiratforgalom ÜGYIRATFORGALMI ADATOK 2011. Főszámra iktatott iratok száma: Alszámra iktatott iratok száma: 3.657 db 15.634 db A Hivatal ügyiratforgalma az előző évekhez képest jelentősen nőtt elsősorban a hatáskör változásának következtében. Az ügyiratkezelés tekintetében nem hozott jelentős változást a Kormányhivatal megalakulása ui. a korábbi évekhez hasonlóan a 2011. éven is a törzshivatal iktatója végezte a Hivatalhoz érkező és ott bontott küldemények, valamint a kimenő iratok iktatását. Az iktatás a törzshivataléval azonosan az IRMA rendszerrel történik. Az ügyiratkezelés a 2011. évben ugyanazon szabályok szerint zajlik, mint a törzshivatalban, ami következik abból a tényből, hogy a Hivatal a Közigazgatási Hivatal szervezeti egysége volt korábban. IV. Gyermekvédelmi, gyámügyi igazgatás 1. Városi gyámhivataloknál végzett teljes körű és célvizsgálatok 1.1 A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya által meghatározott stratégiai célokból eredő kiemelt célok és faladatok A szakminisztérium által meghatározott 2011. évi stratégiai célokból eredő kiemelt célok és feladatok körében a gyámhatóságok vizsgálata, illetve a másodfokú és felügyeleti eljárások során figyelemmel voltunk a gyermeki jogok minél teljesebb érvényesülésének biztosítására. Így különösen: A gyermek saját családban való nevelkedéséhez, mely során vizsgáltuk az ideiglenes hatályú elhelyezések és átmeneti nevelésbe vételek megalapozottságát. Ennek keretében figyelemmel voltunk arra, hogy az átmeneti nevelésbe vételek éves és féléves felülvizsgálatát, illetve a családba fogadások éves felülvizsgálatát a városi gyámhivatalok minden évben határidőben elvégezték-e. Szintén vizsgáltuk, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezések felülvizsgálata milyen okból húzódott el, a határidő esetleges túllépésére miért került sor. Az ideiglenes hatályú elhelyezések felülvizsgálatának elhúzódása eredményezi, hogy a gyermekvédelmi szakértői bizottság a kamaszkorú, folyamatosan szökésben lévő gyermekek vizsgálatát hosszú időn

7 keresztül nem tudja elvégezni. Az eljárás elhúzódásának további oka sok esetben, hogy a szülők ismeretlen helyre távoznak, vagy az idézésre nem jelennek meg. Az eljárások jelentős elhúzódását eredményezi, hogy az országos szakértői bizottság csak hónapok múlva készíti el szakvéleményét. A különélő szülőjével és más hozzátartozóival való kapcsolattartáshoz fűződő jogok vizsgálata keretében kiemelten vizsgáltuk az elmúlt évben az ideiglenes hatállyal elhelyezett kiskorúak kapcsolattartásának szabályozását, illetve az átmeneti neveltek esetében a testvérekkel való kapcsolattartás szabályozását. Sajnos az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata során a kapcsolattartás szabályozása sok esetben elmaradt, annak ellenére, hogy a városi gyámhivatalok figyelmét felhívtuk. Vizsgálataink alapján nagyon kevés esetben került sor felügyelt kapcsolattartás szabályozására. A különélő szülővel való kapcsolattartási ügyek esetében a végrehajtásra irányuló eljárások száma a másodfokú eljárások során magas. A szülők szakemberek segítségét erre való tájékoztatás ellenére nem veszik igénybe, illetve gyakran az a szülő veszi igénybe, aki egyébként is együttműködő. A nevelés állandóságához fűződő jogok biztosítására irányuló vizsgálatok során figyelemmel a szakminisztérium által a nevelésbe vett gyermek gondozási helyének változásai, annak okai, a gyermek érdekének, véleményének figyelembe vétele tárgyú adatgyűjtésre megállapítottuk, hogy az átmeneti és tartós neveltek esetében nagyon magas a gondozási hely megváltoztatásának száma. Az okok összegzése során megállapításra került, hogy a gondozási helyek, és különösen a nevelőszülők a gyermekek, kiemelten a kamaszok magatartási problémáit nem tudják kezelni, a gyakori engedély nélküli távolléteket nem tudják megszüntetni. Egyre több olyan gyermek van a gyermekvédelmi szakellátásban, akik pszichiátriai kezeltek, de gyógyszereiket nem szedik, a terápiákon nem vesznek részt, melynek szintén gyakori oka az engedély nélküli távollétek. Ezek a magatartási problémák gyakran veszélyeztetik a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban lévő többi gyermeket is. A gyámok ezeknek a gyermekeknek az esetében egyre gyakrabban kezdeményezik a speciális szükséglet megállapítását. Az esetek egy részében a gyermekvédelmi szakértői bizottság a jogszabályi feltételek hiányában nem állapítja meg a kiskorú speciális szükségletét. Ez azzal jár, hogy a gondozási helyen a probléma megfelelő kezelése hiányában példaként jelenik meg a problémás gyermek fiatalabb társai körében, ami fejlődésüket veszélyezteti. Az esetek másik részében vagy a megyei, vagy az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság megállapítja a gyermek speciális szükségletét, de helyhiány miatt hónapokat(!) kell várnia, mire a kijelölt intézménybe bekerülhet. Ez a helyzet mind a speciális szükségletű gyermeket, mind a gondozási helyén lévő gyermekeket veszélyezteti. A családban élő gyermekek esetében gyakran találkozunk azzal a problémával, hogy a gyermek elhelyezési perek elhúzódása, mely több évig is tarthat, a kiskorúakat veszélyezteti. Ezekben az esetekben helyzetük bizonytalan, esetlegesen a szülők egymástól elveszik, elrejtik a gyermeket, illetve a másik szülő a kapcsolattartás szabályozásának hiánya miatt nem láthatja gyermekét hónapokig, mely során a gyermek elhidegülhet tőle, különösen, ha a gondozó szülő ezt a másik szülő elleni nevelésre használja ki. Éves szinten gyakran fordulnak hozzánk és személyes információk szerint a városi gyámhivatalokhoz is ilyen problémával, de hatáskör hiányában nem tudunk segíteni nekik. Tekintettel a gyermeki jogokra, indokolt lehetne a szakminisztériumok egyeztetése alapján a bírósági gyakorlat, illetve a kapcsolódó jogszabályok módosításával rendelkezni arról, hogy a gyermek elhelyezésről, illetve a kapcsolattartásról (akár

8 ideiglenes intézkedés keretében) a bíróságoknak is rövid, konkrét időtartamon belül dönteniük kelljen. A vélemény-nyilvánításhoz fűződő jogok biztosítása keretében különös figyelmet fordítottunk arra, hogy az ítélőképessége birtokában lévő és korlátozottan cselekvőképes gyermek az eljárás során meghallgatásra kerüljön. 1.2 A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya által meghatározott éves célvizsgálati témák A szakminisztérium által kiadott rendelkezés szerint mind a 20 városi gyámhivatal határidőben megküldte a Hivatalnak az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, valamint az átmeneti nevelésbe vett gyermekek szülőjével és más hozzátartozójával történő kapcsolattartásának szabályozása, a jogszabály módosulás hatályosulása és a nevelésbe vett gyermek gondozási helyének változásai, annak okai, a gyermek érdekének, véleményének figyelembe vétele éves célvizsgálati témákhoz kiadott táblázatokat, melyeket határidőben megküldtünk a minisztériumnak. A táblázatok kitöltése során felmerült kérdésekben a városi gyámhivataloknak szakmai segítséget nyújtottunk. 1.) A gyámhivatalok által szolgáltatott adatok szerint 194 döntés született a 2011. évben gondozási hely megváltoztatása tárgyában. Ebből 24 esetben indult az eljárás hivatalból. 32 gyermek esetében került sor a 2011. évben két vagy több alkalommal gondozási hely megváltoztatására. Gondozási hely megváltoztatása (életkor szerinti megoszlás) Életkor 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Gyermekek száma 8 1 7 3 5 7 5 12 16 8 15 10 13 22 16 18 28

9 Az adatok alapján megállapítható, hogy a gondozási hely megváltoztatása egyre gyakoribb az életkor előrehaladtával, ami a kamaszkori problémák megjelenésével függ össze leginkább. A gondozási hely, elsősorban a nevelőszülők és családjuk nincs felkészítve megfelelően az ebben a korban jelentkező jellemző élethelyzetek (párkapcsolat, baráti kör/galeri stb.) hatékony kezelésére. Az adatok szerint a gyermek véleményének figyelmen kívül hagyásának legfőbb indoka, hogy a gyermek nem volt ítélőképessége birtokában, illetve véleménye egyértelműen érdekei ellen való volt. A gondozási hely megváltoztatásának aránya nevelőszülőtől nevelőszülőhöz 84 nevelőszülőtől gyermekotthonba 50 gyermekotthonból gyermekotthonba 44 gyermekotthonból nevelőszülőhöz 13 szociális intézményből szociális intézményből 2 Gondozási hely módosításának leggyakoribb indokai előfordulás gyakorisága szerinti sorrendben: Nevelőszülő és a gyermek közötti kapcsolat megromlása Nevelőszülő és a vérszerinti szülők közötti konfliktus Nevelőszülő életkörülményeinek megváltozása Gyermek magatartása; speciális szükséglet megállapítása Azonnali gondozási hely módosítás utáni végleges elhelyezés Testvérek együttes elhelyezése Kiskorú anya és gyermekének együttes elhelyezése; várandós kiskorú anya elhelyezése Szülő lakóhelyéhez közelebbi gondozási hely kijelölését kérte Gyermek gyógyíthatatlan betegsége Fenntartóváltás; lakásotthon megszűnése Gyermek sérelmére elkövetett bántalmazás; gyermek és nevelőszülő közös bűncselekménye

10 2.) A városi gyámhivatalok által szolgáltatott adatok szerint 1362 esetben került sor kapcsolattartás szabályozására 2011. évben. Gyermekotthonban elhelyezett gyermekek esetében 431, nevelőszülőnél elhelyezett gyerekek esetében 931 kapcsolattartást szabályozó döntés született. A gyermekek hozzátartozóival való kapcsolattartásának gyakorisága Gyakoriság Legalább hetente Két hetente Havonta Egyéb Nincs adat Összesen Szülő 106 526 267 104 71 1074 Nagyszülő 6 30 12 53-101 Testvér 23 93 33 17-166 Egyéb rokon 2 10-9 - 20 Összesen 137 659 312 183 71 1362 Folyamatos Időszakos Elvitellel Igen 28 Nem 1334 Igen 249 Nem 668 Nincs 445 Látogatás Egyéb 98 292 Gondozási helyen 1031 43 Nemleges 103 779 Felügyelt adat Egyéb 18 248 Gondozási helyen 1 - Gyjsz 5 - TGYK 7 1 Nemleges 1068 865 Nincs adat 263 248 1.3 A városi gyámhivatalok 2011. évi ellenőrzési terv szerinti vizsgálata A szakmai irányítás és felügyelet keretében 2011-ben a tervezettnek megfelelően öt városi gyámhivatalnál végzett a Hivatal teljes körű (331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 4-11. ) ellenőrzést. Az ellenőrzések alapján megállapítható, hogy a városi gyámhivatalok összességében a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján járnak el. Jellemző, hogy az ügyintézők sokszor túlterheltek, megyénkben három gyámhivatalban csak egy-egy gyámhivatali ügyintéző van. Jelen gazdasági

11 helyzetben javulás nem várható ezen a területen, és a járási hivatalok kialakítása következtében az önkormányzatok részéről nem is tapasztalható a probléma megoldására való törekvés. A városi gyámhivataloknál az elmúlt évben részben új feladatként jelent meg az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek kapcsolattartásának szabályozása, illetve az átmeneti nevelt gyermekek esetében a testvérekkel és nagyszülőkkel való kapcsolattartás szabályozása. Vizsgálataink során több esetben tapasztaltuk, hogy az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek kapcsolattartását a gyámhivatalok nem szabályozták, majd csak az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg került sor arra. Továbbá tapasztaltuk, hogy az átmeneti nevelésbe vétel során a nem egyszerre nevelésbe vett, illetve nagykorú testvérekkel való kapcsolattartás szabályozása iránt a gyámhivatalok nem tették meg a szükséges intézkedést. A másodfokú eljárások és a vizsgálatok során megállapítottuk, hogy az elsőfokú eljárások eredményezik sok esetben, különösen az átmeneti nevelésbe vételi ügyekben hogy az ügyfeleket (szülőket) nehéz meghallgatni, mert az idézésre nem jelennek meg, vagy ismeretlen helyre költöznek, de mire ezt sikerül tisztázni, az heteket vesz igénybe. (Pl. a hozzátartozók átveszik a leveleket, idézéseket.) Az idézés elmulasztásának jogkövetkezményeit nehezen lehet végrehajtani (nincs végrehajtás alá vonható jövedelmük), így azok sem érik el a megfelelő célt. A hiányosságok nagyrészt általános eljárási jogszabálysértések, melyek az ügyben hozott érdemi döntésre nem hatottak ki. Ilyen például, hogy a jegyzőkönyvben, ritkább esetben az idézésben nem szerepelteti a gyámhivatal a meghallgatott, illetőleg az idézett személy eljárásjogi helyzetét. Eljárásjogi kérdésben végzés helyett még egyes esetekben levelet használnak, illetőleg a hiányos kérelem esetén hiánypótlásra történő formális felhívás nem történik meg. Gyakori mulasztás, hogy az ügyfelet többször ismételten idézik, miután indokolatlanul nem jelenik meg, és nem alkalmazzák a megjelenés elmulasztásának jogkövetkezményeit (eljárási bírság, elővezetés). Többször tapasztaltuk, hogy a gyámhivatalok a kötelezően meghallgatandó személyek közül nem hallgatnak meg mindenkit eljárásuk során (pl. csak egyik szülőt hallgatja meg), illetőleg más szervvel (legtöbbször gyermekjóléti szolgálattal) készíttetik el a környezettanulmányt annak ellenére, hogy a Gyer. kifejezetten a gyámhivatalt kötelezi ennek elkészítésére. Azokban az esetekben, amikor megállapítottuk, hogy a döntés eljárási jogszabálysértés miatt megalapozatlan vagy egyéb ok miatt jogszabálysértő, a döntés kiegészítése, visszavonása, módosítása a városi gyámhivatalok részéről megtörtént. Amennyibe erre a Ket. nem adott lehetőséget felügyeleti eljárásban hivatalunk tette meg a szükséges intézkedést. A vizsgálatról szóló jegyzőkönyvben tett megállapításokra a városi gyámhivatalok minden esetben megtették a szükséges intézkedést és erről visszajelzést küldtek. Az egyes ügytípusok közül a kapcsolattartás szabályozása, illetőleg annak végrehajtása során tapasztaltuk a legtöbb hiányosságot. A kapcsolattartást szabályozó határozatok, illetőleg egyezségek több esetben nem tartalmazták a Gyer-ben meghatározott tartalmi elemeket (pl. a pótlás rendje). A kapcsolattartás végrehajtása körében felmerülő leggyakoribb hiányosság, hogy a kötelezett önhibájának megállapítása érdekében nem tárják fel teljes körűen a tényállást, így előfordulnak megalapozatlan döntések. Nehezíti a gyámhivatalok kapcsolattartás végrehajtásával kapcsolatos eljárását, hogy a bíróságok által történő szabályozás szintén nem felel meg a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, sok esetben pótlásról nem rendelkeznek, pontatlan megfogalmazásuk miatt végrehajtásuk gondot okoz.

12 Minden évben megállapításra került, hogy több helyen nem a jogszabályi rendelkezések alapján biztosítja a települési önkormányzat a hivatásos gondnokok létszámát, és ezen felhívásaink ellenére sem változtatnak. Van olyan hivatásos gondnok, aki több mint száz gondnokolt esetében látja el a gondnoki tisztséget. 2. Jegyzői gyámhatóság teljes körű ellenőrzése 2.1 A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya által meghatározott stratégiai célokból eredő kiemelt célok és faladatok A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály által meghatározott 2011. évi stratégiai célokból eredő kiemelt célok és feladatok körében 43 településen folytatott le a Hivatal vizsgálatot. Ennek során kiemelt figyelmet fordítottunk annak vizsgálatára, hogy a gyermeki jogok hogyan érvényesültek a jegyzői gyámhatóság eljárásában, illetve a meghozott döntések a gyermekek érdekeit, illetőleg a gyermeki jogok megvalósulását szolgálták-e. a) Általánosságban megállapítható, hogy a jegyzők az adott helyzet összes körülményének és a gyermek érdekeinek figyelembe vételével a fokozatosságot is betartva járnak el annak érdekében, hogy a gyermek saját családjában nevelkedjen. Amennyiben a veszélyeztetett gyermek szülei, törvényes képviselői vállalják a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködést és a gondozás eredményessége valószínűsíthető, a jegyző felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra. Amennyiben az alapellátás keretében a veszélyeztetettség nem szüntethető meg, alkalmazzák a védelembe vétel jogintézményét, hogy a gyermekek veszélyeztetettsége esetén is a saját családjukban nevelkedhessenek hatóság intézkedések megtételével. A vizsgálati tapasztalatok szerint a gyámhatóságok a jelzőrendszeri tagok jelzésére lefolytatták a védelembe vétel iránti eljárásokat és amennyiben ezt nem tartották elegendőnek, intézkedtek az ideiglenes hatályú elhelyezés érdekében. b) Kiemelt figyelmet fordítottunk az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztésével kapcsolatban az egységes gyakorlat kialakítására. Ennek érdekében a minisztériumtól kapott útmutatókat, gyakori kérdésekre adott válaszokat továbbítottuk a települési önkormányzatok jegyzőinek és felhívtuk őket arra, hogy azokat a gyermekjóléti szolgálatokhoz és a közoktatási intézményekhez is juttassák el. A gyámügyi ügyintéző folyamatosan segítséget nyújtott telefonon a jogszabály értelmezéshez, illetve egyes jogesetek megoldásához. 2011. évben az ügyintéző négy kistérség központjában a kistérséghez tartozó jegyzők és gyámügyi ügyintézők részére segítséget nyújtott az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére vonatkozó gyakorlati problémák megoldásához és a 2011. január 1-jét követő (Gyer. és Ket) jogszabályváltozásairól tájékoztatta őket. 2011-ben a jegyzői gyámhatóságok tekintetében 28 tervezett vizsgálatot folytattunk, mely során kiemelt figyelmet fordítottunk az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére vonatkozó egységes gyakorlat kialakítására, az érintett gyermekek iskolába járásának elősegítésére, illetve a védelembe vétel hatékonyságára.

13 2.2 A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya által előírt adatszolgáltatás A Hivatal a családi pótlék természetben történő nyújtása és az óvodáztatási támogatásról 2011. évben két alkalommal, az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének gyakorlatáról négy alkalommal adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett. Az adatgyűjtés a szoros határidők (hónap utolsó napja szerint állapot alapján történő adatszolgáltatás a következő hónap 10. napjáig) és a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyére jellemző nagy településszám miatt, valamint az első körben beérkező adatok pontatlanságai miatt sok nehézséggel járt. Gondot okozott, hogy az önkormányzatok elektronikus úton nem minden esetben tudták beküldeni az adatszolgáltatást, e-mail címeik nem elérhetőek, vagy az internetes szolgáltatás a hivatalban nem elérhető költségtakarékosság miatt, több esetben a nyári viharkárok miatt az áram szünetelt, és szabadságolás idején leadandó adatszolgáltatás a kis létszámú települési önkormányzatoknak bonyodalmat okozott, mivel az ügyintéző helyettesítése nem volt megoldva. Az ügyintézők részére nehézséget okozott továbbá az iskoláztatási támogatás felfüggesztésre vonatkozó településsoros adatszolgáltatási tábla kitöltése, számszakilag adataik kb. 80%-a nem egyezett. Ezen alkalmakkor több napos telefonos ügyintézés eredménye a településsoros, pontos adatszolgáltatás. 2.3 A jegyzői gyámhatóság tevékenységének 2011. évi ellenőrzési tervnek megfelelő vizsgálata 2.3.1 Általános megállapítások 2011-ben a jegyzői gyámhatóságok tekintetében 28 tervezett vizsgálatot folytattunk, 25 átfogó vizsgálat és 3 utóvizsgálat keretében. A vizsgálatok 42 települést, 12 körjegyzőt és 16 jegyzőt érintettek. Az ellenőrzések teljes körűek voltak, mely során kiemelt figyelmet fordítottunk az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére vonatkozó egységes gyakorlat kialakítására, az érintett gyermekek iskolába járásának elősegítésére, illetve a védelembe vétel hatékonyságára. A korábbi évek tapasztalataitól eltérően javulás figyelhető meg a jegyzők tevékenységének színvonalában, azonban még mindig a tipikusnak mondható, és ismétlődő hiányosságokat kellett megállapítani, elsősorban a védelembe vétel iránti eljárásokkal, az óvodáztatási támogatás megállapítása és továbbfolyósítása, valamint az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatban. 2.3.2 A családi jogállás rendezésének ellenőrzése Az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születéséről szóló értesítés alapján indult ügyekben és a születendő gyermekre tett apai elismerő nyilatkozatok felvételénél is a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek (Gyer. 54-56. ) megfelelően vette fel a gyámhatóság a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot. A legtöbb esetben előforduló mulasztás az volt, hogy a gyámhatóság nem nyilatkoztatta az anyát minden esetben arra vonatkozóan, hogy a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt élt-e a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban, ugyanis a nyilvántartás által igazolt élettársi kapcsolat is apasági vélelmet keletkeztet. A Gyer. 54. (2) bekezdése szerint, ha a jegyzői gyámhatóságon nem sikerül rendezni valamelyik gyermek családi jogállását, az iratokat az anyakönyvvezető által küldött értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül nem minden esetben terjesztették fel a városi gyámhivatalhoz a további intézkedés érdekében, mivel a szülő a személyi okmányok beszerzése érdekében haladékot kért.

14 Elenyésző esetben a kiskorú édesanya gyermekének teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal történő elismeréséhez rendelt a gyámhatóság eseti gondnokot. Az eseti gondnok kirendelése előtt a gyámhatóság rendszerint meghallgatta a Gyer. 55. (2) bekezdés alapján az apaként megnevezett férfit, illetve a kiskorú édesanyát, és a leendő eseti gondnokot. 2.3.3. Eseti gondnok és ügygondnok rendelése A jegyzői gyámhatóságok a legtöbb esetben teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatok felvételéhez rendeltek eseti gondnokot, illetve a jegyző előtt folyó eljárások során. A más hatóságoktól, szervektől eseti és ügygondnok rendelése iránti megkereséseket a 2009. január 1-jét követő jogszabályváltozásoknak megfelelőn áttették az illetékes városi gyámhivatal részére hatáskör hiányában. 2.3.4 Környezettanulmányok, leltárok készítése Bíróságok és társhatóságok megkeresésére a gyámhatóságok környezettanulmányt készítettek, illetve leltározást végeztek. A környezettanulmányokat nem minden esetben a Ket. 39. -ban és a Gyer. 9. - ban foglaltaknak megfelelően készítették el a jegyzők. 2.3.5 Gyámhivatali határozat végrehajtásában történő közreműködés A célvizsgálati ellenőrzések során erre nem került sor. 2.3.6 Védelembe vételi eljárás, védelembe vétel felülvizsgálata, családi pótlék természetben történő nyújtása, iskoláztatási támogatás felfüggesztése A gyámhatóságoknál magas a védelembe vételi eljárások lefolytatásának száma, mely a jelzőrendszerei tagok aktivitásának köszönhető Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A jelzőrendszeri tagok jelzésére a gyámhatóságok hivatalból vagy az ellenőrzés eredményeként felügyeleti jelzésre lefolytatták a védelembe vételi eljárásokat. A védelembe vétel és azok felülvizsgálata során a gyámhatóságok megalapozott döntéseket hoztak, azonban előfordult, hogy döntéseik a Gyer. 87. -a és 90. (5) bekezdése szerinti kötelező tartalmi elemeket nem tartalmazták. A gyámhatóság nem állapított meg minden veszélyeztető oknak megfelelő adekvát magatartási szabályt a szülők és a belátási képességgel rendelkező, korlátozottan cselekvőképes gyermek számára, illetve több esetben hivatkoztak döntéseikben a Gyvt. hatályon kívül helyezett hatásköri szabályaira. Több esetben tapasztaltuk, hogy az iskolán belüli erőszakot tevő gyermek sajátos nevelési igényű, az iskolák több esetben magatartásbeli problémájuk orvoslására, illetve a helyi szülői közösségek nyomására a gyermeket magántanulóvá nyilvánította, mely nem szolgálta a gyermek érdekét. A jegyzői gyámhatóság ilyen esetekben lefolytatták a védelembe vételi eljárást, és magántanulóvá válásuk miatt alapellátáson belüli segítségnyújtásra hívta fel a gyermekjóléti szolgálatot az eljárások többségében. Amennyiben a gyermek védelembe vételét rendelték el, az kevés esetben járt eredménnyel, mivel a gyermekek /túlkoros fiatalok/ az osztályozó vizsgán sem jelentek meg. Amennyiben az iskola nem engedett a szülők nyomásának, akkor a védelembe vételi eljárásokban a gyámhatóságok a gyermek pszichológus általi megsegítését írták elő kötelezésként. 2011. évben családi pótlék természetben történő nyú jtásáról két esetben történt adatszolgáltatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére tekintettel. A 2011. november 30-ai állapot szerinti adatok szerint 2011. évben a megyében 151 esetben rendeltek el jogerősen családi pótlék természetben történő nyújtását, ebből 49 esetben a családi pótlék 50%-át, 102 esetben pedig a családi pótlék 100%-át kapta a

15 család természetben a kirendelt eseti gondnok útján a pénzfelhasználási tervben foglaltaknak megfelelően. 57 esetben történt felülvizsgálat során ismételt elrendelés, melyből 15 esetben 50%-os, 42 esetben 100%-os megosztás történt. 71 esetben szüntették meg a természetben történő folyósítást cca. fele arányban nagykorúság és cca. fele arányban eredményesség miatt. Az átfogó vizsgálat során egy településen egy esetben öt gyermek tekintetében rendelte el a jegyző a családi pótlék természetben történő nyújtását a gyermekek súlyos (higiénés) elhanyagolása miatt. A döntés megalapozott volt, hiszen a család súlyos pénzbeosztási gondokkal küzdött az apa italozó magatartása miatt, a család közüzemi tartozást halmozott fel, illetve a szülők más személyektől vettek fel hitelt. Egy településen észleltük a családi pótlék természetben történő nyújtása és az iskoláztatási támogatás felfüggesztése jogintézményeinek keverését egy gyámhatósági tevékenységet pályakezdőként ellátó ügyintézőnél, mely esetben igazolatlan hiányzás miatt került sor az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére, azonban az ügyintéző az iskoláztatási támogatás felülvizsgálata során már megfelelően alkalmazta a vonatkozó jogszabályt. A Szociális és Gyámhivatal 2011. évben az isko láztatási támogatás felfüggesztésének gyakorlatáról négy alkalommal az adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett. A 2010. augusztus 30-tól - 2011. november 30-ig történő időintervallumban a jegyzői gyámhatóságok felé 1482 gyermek esetében érkezett 50 órát meghaladó iskolai igazolatlan hiányzásról jelzés, melyből a gyámhatóságok 844 gyermek tekintetében rendelték el az iskoláztatási támogatás felfüggesztését. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése 768 rendszeres gyermekvédelmei kedvezményben részesülő, illetve 76 rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermeket érintett. 621 gyermek esetében a védelembe vétellel egyidejűleg rendelték el az iskoláztatási támogatás felfüggesztését. 645 gyermek esetében az iskoláztatási támogatás felfüggesztését felülvizsgálták. Az eseti gondnokok közül 47 %-ban a családgondozót, 18 %-ban pedig a polgármesteri hivatal ügyintézőjét, 12 %-ban közeli hozzátartozót rendeltek ki eseti gondnokul. A védőnő és gyermekvédelmi felelős eseti gondnokként történő kirendelése elenyésző volt. A helyszíni ellenőrzések során azt tapasztaltuk, hogy a gyámhatóságok a 10 órás igazolatlan mulasztása után minden esetben végzéssel hívták fel a szülők figyelmét a jogkövetkezményekre, 50 órás igazolatlan mulasztás esetén minden esetben lefolytatták az eljárásokat. Gyakran felmerülő problémát jelentett, hogy a közoktatási intézmények csupán tanév vége előtt jelezték a 16-17 éves gyermekek igen nagy számú (200-300 órát) igazolatlan hiányzását. Ezen esetekben a védelembe vétel és az iskoláztatási támogatás felfüggesztése sem hatott ösztönzőleg a fiatal tankötelezettségének előmozdítására, mivel a családban a tanulásnak nem volt értéke, hagyomány volt a korai gyermekvállalás. Több esetben telefonon jelezték az ügyintézők, hogy ezen jogintézmény arra ösztönzi a nehéz anyagi körülmények között élő családokat, hogy a gyermekük ne is járjon iskolába, mivel a lelkes eseti gondnok adott bevételből több, jobb minőségű árut vásárolt részükre, mint amire ők a jövedelmet fordították volna. Ezáltal a védelembe vétel és az iskoláztatási támogatás felfüggesztése nem érte el célját. Kisebb településeken pedig éppen ellenkezőleg, ösztönzőleg hatott a tankötelezettség teljesítésére, mivel a szülők nem akarták hogy a falu a szájukra vegye a családot. Több településen problémát jelentett, hogy a gyermeket gondozó családgondozót rendelte ki a jegyző rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részére eseti gondnokul az iskoláztatási támogatása felfüggesztése ügyekben. Az érdekellentét fennállása miatt minden esetben felhívtuk a jegyzőket, hogy ha a jogszabályban felsoroltak közül senki nem vállalja a tisztség ellátását,

16 akkor a polgármesteri hivatal ügyintézőjét rendelje ki ezen esetben eseti gondnokul. Az átfogó vizsgálatról készült jegyzőkönyvi hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések iránti tájékoztatók szerint ez minden esetben meg is történt. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének felülvizsgálata során több esetben jelezték az ügyintézők, hogy eljárásaik azért húzódnak el, mivel a közoktatási intézmény tájékoztatás ellenére nem ad felvilágosítást a hiányzásokról vagy a tanév lezárását követő 30 napon belüli felülvizsgálat során az iskola zárva van, ezért nem rendelkeznek információval a hiányzásokról. 2.3.7 Ideiglenes hatályú elhelyezések A gyámhatóság a jelzőrendszeri tagok jelzésére hivatalból, illetve kérelemre lefolytatta az ideiglenes hatályú elhelyezés iránti eljárásokat. A hatóság meghallgatta a Gyvt. 128. -a szerint a szülőket, amennyiben a gyermek életét, testi épségét nem fenyegette közvetlen veszély. Az ideiglenes hatályú elhelyezések minden esetben megalapozottak voltak. Az esetek nagy többségében az újszülött gyermek fogadására a szülő nem volt felkészülve, illetve a magzatot veszélyeztette azzal, hogy védőnői tanácsadáson és a kötelező orvosi vizsgálatokon nem jelent meg. Előfordult, hogy a szülők gyermeküket súlyosan veszélyeztették, a megfelelő lakhatási körülményeket, higiénés viszonyokat, élelmezésüket és ruházatukat nem biztosították, vagy a szülők gyermeküket felügyelet nélkül hagyták, egyes esetekben szabadságvesztés büntetés végrehajtása miatt. Amennyiben az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei nem álltak fenn, akkor a kérelemre indult eljárásban a gyámhatóság elutasította a kérelmeket, illetve a hivatalból indult eljárást megszüntette. 2.3.8. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság A 2006. január 1-jétől jegyzői gyámhatósági hatáskörbe tartozó, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása iránti kérelmeket a Gyvt. 19-20/B. -ai, valamint a Gyer. 65-68. -ai alapján a 2006. április 1-jétől bekövetkezett jogszabályváltozásokat figyelembe véve bírálták el a jegyzők. Gyakori hiányosság, hogy a Gyer. 65. -ban foglalt mellékleteket (pl: egyedülállóságról szóló nyilatkozat, gyermekelhelyezési perben hozott ítélet) nem minden esetben csatolja be a kérelmező és a jegyző nem hívja fel hiánypótlásra. Amennyiben a szülő vér szerinti, illetve családba fogadott gyermeket is nevelt, a gyámhatóság elenyésző esetben nem a Gyer. 66. (3) bekezdése szerint számolták ki az egy főre jutó jövedelmet. Ezekben az esetekben a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmének elkerülése érdekében a jogosultság felülvizsgálatára hívtam fel a gyámhatóságokat. 2.3.9 Óvodáztatási támogatás 2011. évben két alkalommal történt adatszolgáltatás óvodáztatási támogatásról. 2011. november 30-ai állapot szerint 2011. évben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1990 gyermekre tekintettel állapítottak meg óvodáztatási támogatást, ebből csupán 232 gyermek kapta az első alkalommal 20.000,-Ft értékű támogatást természetben. 4977 gyermekre tekintettel 10.000,-Ft összegű további pénzbeli ellátásban részesültek a szülők. Gyakran előforduló hiányosság volt, hogy nem mindkét szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő nyilatkozik az iskolai végzettségéről, illetve az óvoda által kiadott igazolások hiányosak. Az óvodavezetők az óvodai beíratás időpontját az előjegyzés időpontjával összetévesztették, nem tüntették fel, hogy a gyermek a megjelölt hiányzásokat milyen időintervallumban (pl.: beíratás napjától, előző igazolás kiállításának

17 napjától 2011. május 5-ig, november 5-ig) gyűjtötte össze, illetve az igazolt hiányzások számát nem bontották meg aszerint, hogy azt az orvos vagy a szülő igazolta. Az óvodáztatási támogatás megállapításáról rendelkező határozatok általában megalapozottak voltak, azonban a Gyer. 68/I. -a szerint a kötelező tartalmi elemeket nem minden esetben tartalmazták (pl: óvoda felhívása az igazolás küldésére). A gyámhatóságok a továbbfolyósítás előtt megvizsgálták a jogosultsági feltételek fennállását és rendelkeztek a továbbfolyósításról, de nem minden esetben vezették rá az ügyiratra, hanem arról külön nyilvántartást vezettek. A jogosultsági feltételek hiányában megszüntették az ellátást. A másodfokú eljárások során tapasztaltuk, hogy egyes gyámhatóságok téves jogértelmezés alapján a betegség miatti hiányzást is beszámították a szülő által igazolt és igazolatlan hiányzások számába. Ezen esetekben, amennyiben ez kihatott az ügy érdemére, megváltoztattuk az elsőfokú hatóság határozatát. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság iránti kérelmek elutasításának oka legtöbb esetben a magas igazolatlan hiányzások száma, elenyésző esetben a szülő magasabb iskolai végzettsége, illetve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság fennállásának hiánya 3. Bűnelkövetés és bűnismétlés megelőzését célzó feladatok A bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó feladat körében a Hivatal a települések bűnmegelőzési programja, bűnmegelőzési tevékenységük, valamint a bűncselekményt elkövetett kiskorúak, a gyermekbántalmazás, családon belüli erőszak, gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén tett intézkedések tárgyában 2011. évben 28 jegyzőnél, körjegyzőnél tervezett és végzett el a gyermek és ifjúságvédelmi koordinátor célvizsgálatot/utóvizsgálatot, amely összesen 42 önkormányzatot érintett. 2011. évben is felhívtuk a települési önkormányzatának jegyzőinek és gyermekjóléti szolgálatainak figyelmét írásban a tudomásunkra jutott bűnmegelőzéssel kapcsolatos pályázatra, szakmai konferenciára, továbbá más települések által bűnmegelőzési céllal szervezett programra. Pályázat elkészítéséhez segítség kérése iránti megkeresés nem érkezett a Hivatalhoz. Folyamatosan figyelemmel kísérte a Hivatal továbbá a médiában megjelenő, a megyét érintő kiskorú veszélyeztetettségével kapcsolatos híreket, információkat. Ezekben az esetekben tájékoztatást kért arra vonatkozóan, hogy az érintett hatóság, illetve szerv (jegyző, gyermekjóléti szolgálat) megtett-e a szükséges intézkedéseket a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Összességében megállapítható, hogy a bűnmegelőzés tárgykörében benyújtott pályázatok száma elenyésző. A gondozott gyermekek részére szervezett programok száma igen alacsony, holott igen nagy szükség lenne olyan szabadidős programokra, amelyek a családban jelentkező nevelési problémák és A gondozott gyermekek részére szervezett programok száma igen alacsony, holott igen nagy szükség lenne olyan szabadidős programokra, amelyek a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozzák. A gyermekjóléti szolgálatok nagyobb része önállóan nem szervez szabadidős programokat, ezt a feladatot általában a település oktatási-nevelési intézményeivel közösen végzik. A helyi önkormányzatok és a gyermekjóléti szolgálatok által megfogalmazottak szerint az anyagi forrás hiánya okozza a legfőbb problémát a megfelelő számú és minőségű programok megszervezése terén. Jelenleg kizárólag a pályázati lehetőségek nyújtanak anyagi fedezetet a bűnmegelőzési programok megvalósítására, azonban komoly problémát jelent az önerő biztosítása, mint feltétel.

18 Hivatalunk gyermek és ifjúságvédelmi koordinátora jelentésben elemezte a megyében a gyermek-, illetve fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét, értékelte a bűnmegelőzés érdekében elvégzendő feladatokat, és azok megvitatása céljából 2011. június 10-én megyei egyeztető tanácskozást tartott. Az értekezleten Dr. Vinnai Győző kormánymegbízott és Dr. Hozdik László hivatalvezető köszöntőjét követően Tájékoztatás a gyermekkori és fiatalkori bűnelkövetés megyei helyzetéről a jegyzők és a gyermekjóléti szolgálatok adatszolgáltatása tükrében címmel a Szociális és Gyámhivatal gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátora, Elemző értékelés a fiatalkorúak 2010. évi bűnelkövetéséről a megyében a pártfogó felügyelők tevékenysége tükrében címmel a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat részéről dr. Gyurikovits Zsolt a fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyelői osztályának vezetője, A rendőrség bűnmegelőzési programjainak tapasztalatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében címmel Szabó Zoltán r.-alezredes, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője tartott előadást, valamint Terepgyakorlat és Ellen-Szer a játék és tudás ereje az erőszak ellen című az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet által kiírt Biztonságos Iskola Projekt nyertes pályázatát dr. Szilágyi László a Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium iskolapszichológusa mutatta be. Az értekezletet az előző évekhez hasonlóan nagy érdeklődés kísérte. Az értekezletre meghívást kaptak az önkormányzatok, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatok, a gyermekvédelmi intézmények, a közoktatási intézmények, a pártfogó felügyelői szolgálat valamint a bűnmegelőzésben és az áldozatvédelemben érintett civil szervezetek képviselői továbbá a gyermekjogi képviselők. A jelentés elkészítéséhez tájékoztatást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ügyészség, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal, a megye jegyzői és gyermekjóléti szolgálatai, gyámhivatalai valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Területi Gyermekvédelmi Központja bocsátották a rendelkezésünkre. A jelentés a fiatalkori bűnmegelőzéshez, bűnelkövetéshez kapcsolódó 2010. évi programokat, statisztikai adatokat dolgozta fel. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló módosított 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 15. (7) bekezdése értelmében a gyermekjóléti szolgálatok minden év március 31-ig tanácskozást szerveznek a jelzőrendszer részére, melyre meghívják a megyei szociális és gyámhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátort. Hivatalunk koordinátora 6 település vonatkozásában tudott személyesen részt venni éves tanácskozáson. Kezdeményezésünk ellenére a tanácskozásokat a települések azonos időben tartják ezért nem tudtunk jelen lenni az azonos időben, több különböző helyszínen megrendezésre kerülő tanácskozások mindegyikén. Amely települések vonatkozásában személyesen hivatalunk koordinátora nem tudott részt venni, a tanácskozáson készült feljegyzés alapján kapott tájékoztatást.

19 GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI KOORDINÁTORI TEVÉKENYSÉG 2011. Gyermekvédelmi k oordinátorok által nyilvántartott bűnmegelőzési programok száma 314 Települési önkormányzatnál 79 Megyei önkormányzatnál 9 Civil szervezetnél 129 Iskolában 24 Rendőrségnél 66 Gyermekjóléti szolgálatnál 4 Egyéb helyen 3 T öbb szervezet 0 Bűnmegelőzési pályázatok s záma, amelyre a koordinátor 2 felhívta a figyelmet Közreműködések száma gyermek sérelmére elkövetett 0 bűncselekmény ügyében Közreműködések száma gyermekkorú elkövetők ügyében IM Pártfogói Felügyelői Szolgálat jelentése szerint: 0 Pártfogói felügyelet alatt álló fiatalkorúak száma (XII.31-én) Az év során pártfogói felügyelet alá került fiatalkorúak száma Bűncselekményt elkövetett fiatalkorúak száma, ahol környezettanulmányt is készítettek Rendőrs ég jelentése szerint Bűncselekményt elkövetett fiatalkorúak száma Bűncselekményt elkövetett gyermekkorúak száma J egyző jelentése szerint 755 611 1223 863 296 Bűncselekményt elkövetett fiatalkorúak száma 388 Családgondozásban részesített 86 Védelembe vett 80

20 Bűncselekményt elkövetett gyermekkorúak száma 111 Családgondozásban részesített 25 Védelembe vett 37 Szabálysértést elkövetett fiatalkorúak száma 343 Családgondozásban részesített 81 Védelembe vett 46 Szabálysértést elkövetett gyermekkorúak száma 132 Családgondozásban részesített 35 Védelembe vett 19 Gyermekjóléti szolgálat jelentése szerint A gondozásban részesülők közül bűncselekményt követett 324 el: fiatalkorú 246 g yermekkorú 78 A gondozásban részesülők közül szabálysértést követett el: 208 fiatalkorú 151 g yermekkorú 57