Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 1. Szabó Katalin Hámori Balázs INFORMÁCIÓGAZDASÁG DIGITÁLIS KAPITALIZMUS VAGY ÚJ GAZDASÁGI RENDSZER?

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 1 Szabó Katalin Hámori Balázs INFORMÁCIÓGAZDASÁG DIGITÁLIS KAPITALIZMUS VAGY ÚJ GAZDASÁGI RENDSZER?

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 2

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 3 Szabó Katalin Hámori Balázs INFORMÁCIÓGAZDASÁG DIGITÁLIS KAPITALIZMUS VAGY ÚJ GAZDASÁGI RENDSZER? AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 4 A monográfia az Információgazdaság és Identitás Tudományos Iskolában készült, az OTKA támogatásával, a TS 40 768. sz. kutatási szerzõdés keretében. A szerzõk köszönetet mondanak az Iskola tagjainak: elsõsorban Tóth Lászlónak, aki a legnagyobb segítséget nyújtotta a monográfia elkészítéséhez. Köszönetüket fejezik ki továbbá Garai Lászlónak, Garaj Erikának, Köcski Margitnak, Négyesi Áronnak, Pais Viktóriának, Szigethy Lászlónak is értékes észrevételeikért és az együttmûködésért. Lektor: Bõgel György A 16. fejezetben társszerzõként közremûködött: Négyesi Áron A Glosszáriumot összeállította: Tóth László ISBN 978 963 05 8402 9 ISBN 963 05 8402 6 A kiadásért felelõs az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója Felelõs szerkesztõ: Budaházy Árpád Termékmenedzser: Egri Róbert Arculatterv: Auth Design Borítóterv: Markó Natália A számítógépes tördelés a Papermoon 2006 Kft. munkája A nyomdai munkálatokat a Dürer Nyomda Kft. végezte Felelõs vezetõ: Kovács János ügyvezetõ igazgató Gyula, 2006 Kiadványszám: KMA5 021 Megjelent 55,1 (A/5) ív terjedelemben Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akkrt.hu www.szakkonyv.hu Szabó Katalin, Hámori Balázs, 2006 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elõadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõen is. Printed in Hungary

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 5 Tartalomjegyzék ELÕSZÓ................................................................ 19 I. RÉSZ. A RENDSZER.................................................... 31 1. fejezet AZ IPARI KAPITALIZMUSTÓL AZ INFORMÁCIÓGAZDASÁG FELÉ (Hámori Balázs Szabó Katalin)............................................ 33 Átmeneti gazdaság tartós véleménykülönbségek......................... 37 Technológiai rendszerváltás: a dinamikus elem......................... 38 Minden megváltozik, vagy semmi sem?................................ 41 Miért információs társadalom?........................................ 43 Információs társadalom más megközelítésben............................. 45 Infokommunikációs társadalom az õskorban?........................... 45 A Dzserf el-ahmar-i ember és Gutenberg forradalma.................. 45 Motor vagy indítómotor?........................................... 45 Génkezelt kapitalizmus?............................................. 48 Valóban változatlan a lényeg?....................................... 48 Dezindusztrializáció............................................... 49 Információs szegények és gazdagok................................. 50 A változások megítélése................................................ 51 A formák és fogalmak inerciája....................................... 52 Újbor régi tömlõkben, avagy a régi tömlõk kidobása?.................... 53 Utak az információgazdaságba........................................ 54 2. fejezet VÁLTOZÁSOK A RENDSZERLOGIKÁBAN Az elmélettel szembeni kihívások (Hámori Balázs Szabó Katalin)............. 56 Új intézményi közgazdaságtan: adekvát megközelítés az információgazdaság számára......................................... 57 Új fejlemények régi kánonok........................................ 57 Miért éppen az új intézményi közgazdaságtan?......................... 59 Racionalitás és tanulás............................................. 60 Mintakövetés..................................................... 62 Új idõszerkezet: az órák átállítása........................................ 64 5

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 6 A városháza toronyórája: egyidejûség versus sokidejûség.............. 64 Gyorsulás.......................................................... 66 Valós idõ........................................................... 68 Folytonosság........................................................ 69 Várakozás.......................................................... 70 A tér újraértelmezése................................................... 71 A helyhezkötöttség vége............................................. 72 A hely nélküli tér.................................................... 73 Lokalitás: a térparadoxon............................................ 74 A határok elmosódása.................................................. 77 Mi az összemosódás?................................................ 78 Áteresztõ iparági és szervezeti határok................................. 80 Az információgazdaság ellentmondásai: kiberálmok és kiberfóbiák.......... 83 Kiberfanatizmus.................................................... 83 21. századi géprombolók: ellenszegülés az újnak........................ 85 II. RÉSZ. A TERMÉK...................................................... 89 3. fejezet TERMÉKEK MINT SZOLGÁLTATÁSOK A testreszabás terjedése (Szabó Katalin)..................................... 91 Testre szabott jószágok piacszegmentálás az egyénig..................... 92 Vissza az úri szabóhoz: a tömegtermékek átlényegülése................. 92 A testreszabás gyenge és erõs változatai................................ 95 Példatár a testre szabott termékekre................................... 96 Az információs technológiák meghatározó szerepe a testreszabásban..... 103 Megfontolt kosztümizáció: a testreszabás testreszabása................. 104 A termékek szolgáltatásként való elõállítása........................... 106 Termékek szolgáltatáságyban........................................... 106 Termékgondozás................................................... 109 Távszolgáltatások: az internetre alapozott új típusú szolgáltatások....... 110 Terméket helyettesítõ szolgáltatások.................................. 113 Információval átitatott hagyományos szolgáltatások.................. 114 Termékek, szolgáltatások, immateriális javak............................. 115 A hagyományos szolgáltatások jellegzetességei........................ 116 A gazdagság három megjelenési formája.............................. 117 4. fejezet IMMATERIÁLIS TERMÉKEK Nem rivalizáló javak rivalizáló termelõk (Hámori Balázs Szabó Katalin)..... 121 Dematerializálódás: a súlytalan gazdaság felé.......................... 121 Dematerializálódás és virtualizálódás................................. 123 Származtatott dematerializáció: a visszagöngyölítés.................... 125 A megfoghatatlan (szellemi) javak elõállításának sajátosságai.............. 129 6

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 7 Chipek és gyógyszermolekulák: az elsõdleges elõállítás és a tömeggyártás közötti költségszakadék............................................. 132 A régi és az új gazdaság törvényeinek érvényesülése a tudástermelésben................................................. 132 Exponenciális növekedés és láncreakciók.............................. 133 Dupla vagy semmi: a nagy kockázatú tudástermékek magas, de bizonytalan profitrátája.......................................... 134 5. fejezet A FIGYELEM ÖKONÓMIÁJA (Hámori Balázs).............................. 138 A figyelem felértékelõdése az információgazdaságban..................... 139 Figyelem a figyelemre, avagy a web valutája......................... 139 A figyelem mint szûkös jószág....................................... 142 Alkalmazkodás az információbõséghez, avagy a figyelmi kapacitások tágulása........................................................... 143 A figyelem mint csereeszköz........................................ 145 A figyelmi tõke..................................................... 147 Magatartási tényezõk a figyelem allokációjában.......................... 148 Keretezési hatás és elérhetõségi elõítélet az információk értelmezésében.. 148 A figyelem szociális dimenziója...................................... 150 III. RÉSZ. A TRANZAKCIÓK............................................. 153 6. fejezet A VILÁGHÁLÓ MINT PIACTÉR (Szabó Katalin)............................ 155 E-kereskedelem: az ügyletek digitalizálása............................... 156 Elektronikus üzlet elektronikus kereskedelem........................ 157 Online kereskedelem vagy kõ-kereskedelem? Versenyelõnyök és hátrányok....................................................... 159 Az online kereskedelem versenyelõnyei............................. 160 Az online kereskedelem versenyhátrányai........................... 165 Az e-kereskedelem osztályozása........................................ 166 Az osztályozások keveredése........................................ 166 Háromszögletû vagy kétpólusú viszony?.............................. 167 Eladók és vevõk különbözõ kombinációi.............................. 169 Az üzleti szférán belüli kereskedelem: B2B.......................... 169 B2C Elektronikus kiskereskedelem, avagy a statisztika korlátai........ 171 B2G-Üzlet és kormányzat közötti kereskedelmi kapcsolat............. 174 Elektronikus piacterek................................................. 174 Az elektronikus piactér definíciója.................................... 174 Az e-piacterek különféle változatai................................... 176 Egy kis piactörténet................................................ 177 Mixelés kevert piaci szerkezetek.................................... 180 Hogyan mûködnek a gyakorlatban az elektronikus piacterek?........... 181 7

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 8 Az elektronikus piacterek szolgáltatásai............................... 181 Interneten kívüli digitalizált kereskedés............................... 183 Az internetes és a hagyományos kereskedelem kombinálása............... 183 Többcsatornás eladások............................................. 184 Többcsatornás vásárlások........................................... 186 7. fejezet BIZALOM, REPUTÁCIÓ ÉS IDENTITÁS AZ ELEKTRONIKUS PIACOKON (Hámori Balázs)......................................................... 188 Bizalom az e-piacokon................................................. 189 A tudás hatalom: a terméket nem ismerõ vevõ és a termékét ismerõ eladó............................................................. 190 Makro- és mikrobizalom............................................ 193 A bizalom alapmechanizmusai a világhálón.............................. 195 Sajátos technikai garanciák: a kockázatok kezelése..................... 196 A jogi szabályozás eldöntetlen dilemmái.............................. 196 Független bizalomerõsítõ intézmények.................................. 198 Reputációépítõ és -romboló intézmények: javaslattevõk és eltanácsolók.. 198 A bizalommal kereskedõ közvetítõk................................ 202 A személyes bizalom kifejlõdésének korlátai a világhálón: a bizonytalan identitás................................................ 203 8. fejezet E-MARKETING (Hámori Balázs).......................................... 206 A kereslettõl az igényig................................................ 207 A hagyományos marketing, avagy a 4P............................. 207 Szívás és nyomás................................................... 208 Az igények feltérképezésének nehézségei: a American Greetings esete... 209 Kereslet helyett igény dominancia helyett kölcsönkapcsolat............ 210 A vállalatok válasza keresleti oldal aktivizálódására....................... 213 Személyre szabott marketing........................................ 214 CRM ügyfélkapcsolati menedzsment................................ 216 Valós idejû marketing............................................... 219 M-marketing...................................................... 220 A marketing mobilizálása......................................... 220 Az m-marketing elõnyei az e-marketinggel szemben................. 222 A promóció és reklám átalakulása....................................... 223 Advertainments, avagy az internetes hirdetések hatékonysága......... 226 9. fejezet A TERMÉK- ÉS PÉNZÁRAMLÁSOK DIGITALIZÁLÁSA (Szabó Katalin).......................................................... 230 A logisztika átalakulása................................................ 231 A mennyiségtõl a sebességig......................................... 231 Logisztikai innovációk informatikai háttérrel.......................... 233 8

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 9 Logisztikai halasztás.............................................. 233 Átrakodás nélkül egyenest a fogyasztóhoz.......................... 236 Kakukk-módszer: a meglévõ szállítási csatornák kihasználása......... 237 Erõforráscsere az árukészletek cseréje............................. 239 Click and mortar (CAM) modell.................................... 240 A tranzakciókat kísérõ pénzáramlások................................... 241 A pénz digitalizálása és átterelése az internetre. elektronikus fizetési rendszerek........................................................ 242 A megbízható harmadik fél bevonására alapozott klíringrendszer...... 242 EFT- (electronic funds transfer) alapú fizetés jelölõrendszeres pénzátutalás..................................................... 244 Elektronikus számlabenyújtás és -kiegyenlítés....................... 245 Az e-csekk...................................................... 245 Online elszámolócédula (script) elektronikus pénztárca............. 245 Elektronikus pénz.................................................. 247 A digitális (magán-) pénz és a pénzkibocsátás állami kézbentartásának korlátai............................................................ 251 A mikrofizetések................................................... 254 E-pénz és biztonság................................................ 255 A bankári tevékenység és a bankolás átalakulása az információs korban............................................................ 258 A bankok mûködésének digitalizálása.............................. 259 Hirtelen támadt versenytársak a bankszektor számára................ 261 10. fejezet AZ ÉRTÉKTEREMTÉS ANOMÁLIÁI AZ INFORMÁCIÓS KORBAN (Szabó Katalin).......................................................... 264 Az értékteremtés sajátosságai a dematerializált termékeknél: a termelõ oldalán jelentkezõ anomáliák......................................... 266 Az újratermelés furcsaságai és az elsüllyedt költségek................. 267 Skálahozadék, változatossági hozadék és természetes monopólium a tudástermékeknél.................................................. 269 Minõség, mennyiség és érték bizarr összefüggése az információs javaknál: a fogyasztó oldalán jelentkezõ anomáliák.............................. 272 Tudásjavak és termékminõség: az érték és az ár ellentétes mozgása...... 272 Minél több, annál jobb, avagy a pozitív hálózati externáliák............. 276 Ingyenesség az információs korszak sajátos árjelensége a 0 ár........ 277 A kis számok törvénye.............................................. 279 A piaci elismertetés sajátosságai...................................... 280 11. fejezet DINAMIKUS ÁRAZÁS Árazási algoritmusok az információs korban (Szabó Katalin).................. 282 Hagyományos versus dinamikus árazás................................. 283 A vevõ aktivitására épülõ dinamikus árazási algoritmusok................. 287 9

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 10 Aukció, fordított aukció és egyedi alkudozás........................... 288 Miért éppen az aukciók?.......................................... 291 Az aukciók négy alaptípusa....................................... 292 Hogyan fest az aukció a gyakorlatban a világhálón?................. 294 Orvlövész-stratégiák................................................ 295 Mire jó az orvlövészkedés?........................................ 296 Összekapcsolt árverések............................................ 299 Mondd meg Te az árat!............................................ 299 Árigazodás........................................................ 300 Csoportos vásárlás: a kettõs paradoxon............................... 301 Az eladó által irányított, a transzparenciát korlátozó ármodellek............ 304 Szigeteld el õket egymástól, és uralkodjál rajtuk! Az árak személyreszabása.................................................. 305 Csoportos árazás................................................... 307 A változatok felkínálása............................................ 307 Árösszevonás árukapcsolás........................................ 308 Hozammenedzsment............................................... 312 Statikus és dinamikus árazás mi a különbség?.......................... 314 Mechanizmustervezés.............................................. 316 12. fejezet DIGITÁLIS MONOPÓLIUM, VAGY GLOBÁLIS BAZÁR? A verseny átalakulása az információgazdaságban (Hámori Balázs)............ 318 A verseny élezõdése az információs technológiák berobbanásával.......... 319 Romeltakarítás..................................................... 319 A gyõztes mindent visz avagy miért nem szabad veszíteni?............ 320 Az információs technológiák versenyerõsítõ szerepe.................... 322 Versenykorlátozó tényezõk............................................. 328 Gyõzzön a rosszabb!.............................................. 330 Bennragadás egy megoldásban...................................... 331 Az információs kaszkádok szerepe................................... 335 Hálózati externáliák................................................ 339 Kompatibilitás..................................................... 340 Szabványok és szabványháborúk.................................... 343 Együttmûködõ versengés........................................... 347 Mi a kopetíció?................................................... 347 A vállalatok közötti kopetíció tipológiája............................ 349 Monopolpozíciók.................................................. 351 Schumpeteri innovációs verseny........................................ 353 IV. RÉSZ AKTOROK..................................................... 357 13. fejezet A MEGFOGHATATLAN TÕKE (Szabó Katalin)............................. 359 A vállalat alapvetõ erõforrásai.......................................... 360 10

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 11 A márkanevektõl az üzleti terveken keresztül a vevõk lojalitásáig a megfoghatatlan tõke meghatározása................................ 361 Szellemi tõkejavak és szervezeti tõke............................... 361 A hagyományos tõkejavaktól való eltérések......................... 364 A megfoghatatlan tõke mérése......................................... 366 Amit nem tudunk mérni, azt nem is ismerjük igazán................. 366 11 megközelítés a megfoghatatlan tõke számszerûsítésére.............. 368 A részvénypiaci értékelés korlátai.................................... 372 Intellektuálistõke-tulajdonosok?........................................ 372 A szabad ügynökök növekvõ súlya................................. 375 A tehetség tõzsdére vitele........................................... 377 14. fejezet FELHATALMAZOTT MUNKAVÁLLALÓK, TEAMEK, HÁLÓZATOK A vállalat mûködésének és szervezetének átalakulása az információgazdaságban, és az átalakulás korlátai (Szabó Katalin).............. 378 Felhatalmazás, teammunka és rugalmas munkaszervezés.................. 380 A felhatalmazott munkavállaló....................................... 381 A felhatalmazás dimenziói........................................ 381 A felhatalmazás fényei és árnyai................................... 382 A munkakörök gazdagítása........................................ 385 A teamalapú munkaszervezés....................................... 387 Rugalmas munkacsoportok (teamek)............................... 387 Elõnyök és hátrányok............................................. 388 A kaizen.......................................................... 390 Az ellenõrzés újradefiniálása a rugalmas munkacsoportokban........... 392 Az idõ és a tér átértelmezése a vállalati mûködésben...................... 393 Just in time........................................................ 393 A just in time rendszer (kanban) lényege............................ 393 Az információtechnológia diktálja az ütemet........................ 393 A just in time tõke................................................ 394 A tér átértelmezése a vállalaton belül és kívül.......................... 395 Virtuális teamek.................................................. 395 Problémák és nehézségek a virtuális teamek mûködésében............ 396 A vállalati szervezet átalakulása........................................ 397 A hierarchia lebontása, avagy a lapos szervezet........................ 397 A vállalati bürokrácia leépülése.................................... 398 Az öntapadó szervezet............................................ 399 Hálózatok......................................................... 400 Kihelyezés (kiszervezés)............................................ 403 Kiszervezés a harmadik világba.................................... 406 A kihelyezés problematikus pontjai................................. 406 Hogyan kapcsolódnak a külsõ egységek a hálózatokhoz?............... 408 A külsõ tudás bevonása............................................. 410 A hálózatszervezés mozgatórugói.................................... 411 11

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 12 IT A piaci tranzakciók olcsóbbodása kisebb kockázatok mellett...... 411 A specializáció elõnyei............................................ 412 A tudásmegosztás mint mozgatórugó.............................. 413 Tudásmegosztás és bizalomtermelés................................ 414 A társadalmi tõke gyarapítása a hálózati kapcsolatok révén............ 416 A bazár típusú rendszerek............................................. 418 Mi az a nyílt forráskód?............................................. 418 Bazárszerû hálózatok............................................... 420 15. fejezet A STATIKUS VÁLLALATFELFOGÁSTÓL AZ EVOLUCIONISTA SZEMLÉLETIG (Szabó Katalin)........................................... 424 Új vállalatkép körvonalazódása......................................... 424 A vállalat mint önszervezõ rendszer.................................. 425 Természetutánzás a hagyományos szektorokban..................... 427 Tudatos optimalizáció, vagy kiválasztódás?............................ 430 Az evolucionista megközelítés és a vállalatelmélet........................ 434 Az evolucionizmus elõfutárai........................................ 434 Evolúciós vállalatelméletek.......................................... 436 A vállalat evolúciós szemlélete..................................... 436 Heterogenitás.................................................... 437 Összehangoló mechanizmusok...................................... 440 Kognitív mechanizmusok: tanulás, tudás és kompetencia a vállalatban..................................................... 441 Ösztönzõ és koordinációs mechanizmusok............................ 444 A tudásmegosztás és imitáció ösztönzése............................ 444 Az újítások ösztönzése............................................ 446 Az evolucionista megközelítés és a közgazdaságtan örök alapelvei....... 447 16. fejezet MUNKAVÁLLALÓ AZ INFORMÁCIÓGAZDASÁGBAN Az atipikus munka térnyerése (Szabó Katalin Négyesi Áron)................ 449 Az ipari társadalom foglalkoztatási modellje............................. 450 Humántõke-specifikusság........................................... 451 Kétoldalú merevség a munkaviszonyokban........................... 452 A merev munkaviszonyok harmonikus illeszkedése a rendszerhez....... 453 A posztindusztriális foglalkoztatási modell............................... 455 A munkaviszonyok megváltozott környezete.......................... 455 A stabilitást felborító technológia..................................... 456 A humánberuházások visszafordíthatósága rugalmas atipikus foglalkoztatás...................................................... 459 A távmunka.......................................................... 462 A távmunka elterjedésének okai..................................... 462 A távmunka fajtái.................................................. 465 Az érem két oldala: elõnyök és hátrányok különbözõ nézõpontokból..... 467 12

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 13 A tudás és az atipikus munka kapcsolata................................ 470 Magántudás és köztudás............................................ 470 A csizmatalpon átvitt tudás, avagy a tudás explicit és implicit formáinak keveredése.............................................. 471 Az atipikus munka és a tõkespecifikusság............................. 473 Az atipikus munka elterjedésének társadalmi következményei........... 475 Akinek van, akiknek szokott lenni, és akiknek nincs.................... 475 Digitális szakadék, avagy az új társadalmi különbségek................. 478 Netes kölykök.................................................... 481 Hét számjegyû összegeket keresõ tizenévesek....................... 481 A netgeneráció illeszkedése az információgazdasági viszonyokhoz..... 483 Nodeliták és netizenek.............................................. 484 17. fejezet VÁLTOZÁSOK A FOGYASZTÓ MAGATARTÁSÁBAN (Hámori Balázs)........ 486 Az új típusú fogyasztó................................................. 487 A tájékozott fogyasztó.............................................. 488 A megkülönböztetett fogyasztó...................................... 489 Egy paradoxon kényelemszeretõ, de egyben türelmetlen fogyasztó...... 491 A kényelmi többlet............................................... 491 Kényelem a keresésben........................................... 493 Az élményfogyasztók, avagy a nagy szabadidõpark....................... 495 Az értékorientált (posztmaterialista) versus a puritán fogyasztó.......... 498 A kiszámíthatatlan fogyasztó........................................ 499 Az aktív fogyasztó.................................................. 501 A globális fogyasztó................................................... 505 Manipuláció és kiszolgáltatottság az új típusú fogyasztók világában........ 507 Sztárkultusz, avagy erõfeszítések a kiszámíthatóbb fogyasztóért....... 508 A fogyasztók manipulálása.......................................... 509 FÜGGELÉK............................................................. 512 HIVATKOZÁSOK....................................................... 516 GLOSSZÁRIUM......................................................... 550 NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ................................................ 601 13

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 14 ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. Az internethasználat növekedése a világon, 2000 2005.................... 35 2. Az egyes régiók relatív pozíciója az internethasználatban, 2005. december 31-én.................................................. 35 3. Az ICT alkalmazások a termelésben és az online technológiák a K&F-ben, 2003-ban............................................................. 37 4. Az intenetezõk aránya a teljes népesség százalékában, 2005-ben............ 51 5. A társadalmi jelenségek és intézmények idõhorizontja.................... 63 6. A benyújtott szabadalmak száma az Egyesült Államokban (1840 2010)..... 123 7. A high-tech iparágak exportjának aránya az összes exporton belül......... 124 8. Fehérgallérosok aránya az ipari szektor dolgozóin belül az Egyesült Államokban......................................................... 127 9. Az Intel processzorok sebességének változása (1971 2002)................ 134 10. Az elektronikus kereskedés folyamatábrája.............................. 156 11. Mire használják az internetet a vállalkozások az OECD-országokban?..... 157 12. Az e-kereskedelemben értékesített termékek aránya a házhoz szállított termékeken belül, az Egyesült Államokban, 2003-ban..................... 160 13. A hagyományos és a digitalizált közvetítés különbsége................... 168 14. A B2B kereskedelem aránya az e-kereskedelmen belül, néhány fejlett országban........................................................... 170 15. Az elektronikus eladások súlya az összes eladásban, a különbözõ szektorokban, az Egyesült Államokban, 2003-ban........................ 171 16. Elektronikus kiskereskedelem az USA-ban, 1999 2004 között.............. 173 17. Az ebay felhasználóinak a száma 1999 2004 között...................... 178 18. Az ebay nyereségének a forrásai 2001 2004 között....................... 179 19. B2B elektronikus piacok.............................................. 179 20. A vásárlási folyamat dekonstrukciója................................... 187 21. B2B marketingkiadások világszerte, 2003-ban............................ 225 22. A különféle elektronikus pénzügyi eszközök használata az Egyesült Államok háztartásaiban, 1995 2001 között............................... 241 23. Tranzakciók közvetítõ bevonásával..................................... 243 24. A jelölõrendszeres (notációs) pénzátutalások............................ 244 25. Digitálispénz-rendszerek............................................. 249 26. A pénzfelvételi költségek különbözõ technikai megoldások mellett........ 258 27. Ugyanazon számítási kapacitás árának változása (1981 2001).............. 273 28. A fogyasztói többlet.................................................. 274 29. A fogyasztói többlet alakulása az Egyesült Államokban néhány tudásigényes termék esetében......................................... 275 30. Aukciók száma az ebay-en 1999 2004 között............................ 290 31. Az online vásárlásból adódó megtakarítások a fogyasztó számára.......... 313 32. A statikus és dinamikus árazási modellek összehasonlítása................ 314 33. Internetes kereskedelem megoszlása a statikus és dinamikus ármodellek szerint az USA-ban (1998 2002)........................................ 315 34. A versenyképesség gyökerei........................................... 354 14

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 15 35. A kiegyensúlyozott teljesítménymutatókra (Balanced Scorecard) támaszkodó mérés................................................... 369 36. A Nokia láthatatlan mérlege........................................... 371 37. Hogyan méri weboldala hatékonyságát?................................ 375 38. A termék folyamat mátrix............................................ 379 39. A kaizen modellje.................................................... 390 40. Kognitív fejlõdés és alkalmazkodás a vállalatban......................... 442 41. A humántõke-specifikusság és a tõkespecifikusság többi formája közötti viszony............................................................. 452 42. Az ipari társadalom foglalkoztatási modellje............................. 454 43. A posztindusztriális társadalom foglalkoztatási modellje.................. 456 44. Az Intel processzorok számítási teljesítménye árának változása, 1978 2001 (USD/MIPS)............................................... 457 45. Az Intel-processzorok teljesítményének változása, 1974 2001.............. 457 46. Az alkalmazottak száma az Egyesült Államok IT-szektorában 2000 2004 között.............................................................. 458 47. A legfontosabb atipikus foglalkoztatási formák súlya Magyarországon és az Európai Unióban (EU 15)........................................ 462 48. A távmunkások aránya az összes foglalkoztatotton belül, 2002-ben......... 463 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. A számítógépes technológiák fejlõdése és alkalmazási területeik kiszélesedése......................................................... 39 2. Kihívások a gazdaságelmélettel szemben................................ 58 3. Az oktatásban átlagosan eltöltött évek száma a munkaképes korú lakosság körében..................................................... 81 4. Tömeges testreszabást alkalmazó vállalatok termékei, szolgáltatásai......... 96 5. A termékek, a szolgáltatások és az immateriális javak tulajdonságai........ 118 6. A vevõk elvesztésének az okai......................................... 141 7. Keretezési hatás pozitív, illetve negatív változatban...................... 149 8. A fizikai termékek elektronikus kereskedésre való alkalmasságát meghatározó tényezõk............................................... 159 9. Az e-kereskedelem sajátosságai a hagyományos kereskedelemmel összevetve.......................................................... 164 10. Az elektronikus kereskedelem struktúrája a résztvevõk típusa szerint...... 169 11. Az elektronikus kereskedelem struktúrája a résztvevõk száma szerint...... 174 12. Nyílt és zárt elektronikus piacterek..................................... 176 13. A hálón forgalmazott tapasztalati javak ármeghatározása................. 200 14. Fizetett keresõmotoros hirdetések költségei az Egyesült Államokban....... 223 15. Online-marketing-kiadások prognosztizált növekedési üteme az Egyesült Államokban, típus szerint..................................... 223 15

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 16 16. Amerikai marketingszakemberek véleménye a marketing hatékonyságának változásáról a következõ három évben................. 228 17. Fizetéssel kapcsolatos pénzügyi újítások az információtechnológia bázisán............................................................. 254 18. Árazási mechanizmusok és az árazást befolyásoló tényezõk a hagyományos és az elektronikus piacokon.............................. 285 19. A piac szerkezete és az árazás alapmechanizmusa....................... 288 20. A dinamikus árazás alkalmazását elõsegítõ és hátráltató tényezõk......... 315 21. A legfontosabb szereplõk piaci részesedése az optikai kábelek globális gerinchálózataiban................................................... 351 22. PC-termelékenységnövelõ alkalmazások (piaci részesedés a forgalom és a jövedelem százalékában).......................................... 352 23. Internetes keresõmotorok részesedése az összes keresésben, 2005 júniusában..................................................... 352 24. A megfoghatatlan tõke alkotóelemei.................................... 364 25. A tõke különbözõ formáinak összehasonlítása........................... 366 26. Az amerikai és a japán munkaszervezési mód összehasonlítása............ 391 27. A BPO-piac fejlõdése................................................. 408 28. A távmunka elõnyei és hátrányai a munkáltatók szempontjából........... 467 29. A távmunka elõnyei és hátrányai a munkavállalók szempontjából......... 468 30. A távmunka elõnyei és hátrányai társadalmi nézõpontból................ 469 31. A kiterjesztett fogyasztás különféle fajtái az összfogyasztás százalékában és a hozzájuk tartozó jövedelemrugalmasságok az egyes fogyasztási kategóriákban............................................. 496 32. Az idõfelhasználás megoszlása a különféle tevékenységek között (órákban)........................................................... 497

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 17 Minden tapasztalat azt mutatja, hogy a technológiai változások alapjaikban változtatják meg a politikai és társadalmi viszonyokat. Az eddigi tapasztalatok azonban azt is tanúsítják, hogy ezek az átalakulások nem jelezhetõk elõre, és a velük kapcsolatos legtöbb kezdeti elképzelés végül hibásnak bizonyul. Neumann János

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 18

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 19 Elõszó Bizonyára meglepõ az Olvasó számára, mégis tény, hogy az elsõ nagy sebességû optikai adattovábbító hálózatot idõszámításunk elõtt 1184-ben, a trójai háború idején építették ki. Mielõtt Agamemnon háborúba indult volna, megállapodott feleségével, Klütaimnesztrával, hogy Trója bevételét fényüzenettel jelzi majd. A fény, amely az Égei-tenger különbözõ szigetein keresztül hozzávetõleg 375 mérföldet (600 kilométert) tett meg, fáklyák tüzébõl származott. Hírnökök továbbították a görög gyõzelem hírét az egyik szigetrõl a másikra, mígnem megérkezett Mükénébe, a királynéhoz. Aiszkhülosz drámája, az Agamemnon tragédiája a fényüzenet megérkezésével kezdõdik, és a kórus kérdésével: Van-e hírnök, ki ily sebesen megérkezne, mint ez? 1 Mirõl szól a monográfia? Három évezreddel késõbb kutatók, üzletemberek, mérnökök, bankárok, diákok és hivatalnokok tesznek fel hasonló kérdést a glóbusz idegrendszerét alkotó optikai kábeleken érkezõ üzenetek sebességét érzékelvén. Noha hétköznapjaink része lett, még mindig lenyûgöz bennünket az internet gyorsasága. Agamemnon üzenetétõl, amely egyirányú, egyidejû volt, és egybites csatornán jutott el a címzetthez, több ezer éves hosszú menetelés vezetett az internetig. A fény hatóköre lényegesen kitágult, adattovábbító kapacitása sok nagyságrenddel megnõtt. A Föld minden sarkából valóságos áradata zúdul ránk az adatoknak: iratok, hangok, képek, statisztikák, röntgenképek, mûholdas meteorológiai felvételek, és végül, de egyáltalán nem utolsósorban elektronikus jelként keringõ pénz formájában. Egy tanulmány szerint az évente termelõdõ adatmennyiségbõl világszinten 250 megabyte jut minden egyes emberre: 80 milliárd fotó, 1,4 milliárd videoszalag, 2 milliárd röntgenfelvétel stb. [Fichter (2001) p. 2.] Csak az elektronikus jel formáját öltõ dollárból naponta 2,3 billió cirkulál a Földet körülölelõ elektronikus héjon. 2 Ez 180 000 tonna aranynak vagy egy 1500 mérföld szélességû dollárkötegnek felel meg. Mindez a forgalom jelent valakiknek valamit. Némelyek közülük tudományunk, kultúránk vagy mûvészetünk legújabb eredményei, de vajon van e tartalma, jelentése (vagy hasznossági mércéje) a rendszernek mint egésznek? [Dyson (1997) p. 170.] Monográfiánkban éppen erre 1 A történet felidézõje Dyson (1997) p. 131. 2 Egy, a 90-es évek közepérõl származó becslés szerint. 19

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 20 a kérdésre keressük a választ, de legalábbis szeretnénk közelebb jutni a válaszhoz. Van-e értelme, logikája a rendszernek, amelyet információgazdaságnak nevezünk? Egyáltalán megalapozottan beszélhetünk-e információgazdaságról, vagy csupán a kiberfanatikusok és álmodozók fantáziájában létezik ilyesmi? Ez az egyik kérdés, amelyre reméljük az Olvasó választ talál majd monográfiánkban, még ha a válasz természetesen vitatható is. Igazi ugrásként Agamemnon üzenetétõl a mai adattovábbításig talán nem is internetet tarthatjuk számon. 3 Ebben az esetben is elmondható ugyanis a közhely: Már a régi görögök is Körülbelül 1000 évvel a trójai háború után ugyanis a görögök érdemlegesen továbbfejlesztették a nagy sebességû optikai adattovábbítást, amint az Dyson már korábban idézett könyvébõl kiderül. A kulcs a görög ábécé volt, amelynek 24 betûjét 5 csoportra osztották, s minden csoporthoz 5 betû tartozott, az ábécé sorrendjében. Miután a fáklyákat felvillantó hírnökök jelezték, hogy Üzenet indul, betûnként adták le a hírt. A bal oldalt felvillantott fáklyákkal üzenték meg, hogy az ábécé 5 csoportja közül hányadikról van szó, a jobb oldali fáklyák felvillanásának a jelentése pedig az volt, hogy a csoporton belül hányadik betûrõl. Ezzel a módszerrel lebetûzve a mondandót, már rövid szöveges üzeneteket tudtak küldeni, körülbelül olyan formában, mint egy mai SMS. Ez óriási elõrelépés volt, Agamemnon igen nem típusú 1 bites üzenetéhez képest. Néhány ezer évet ugorva az idõben, a görög SMS -t követte az internet. A számítógép, a személyi számítógép és végül az internet tényleg felforgatta a világot. Mindez már a mi életünkben történt. Másfél évtizeddel ezelõtt még az ehhez hasonló könyvek megírása legalább háromszor annyi idõt vett volna igénybe, mint ma. Kéziratokkal utazgathattunk volna ide-oda a városban, titkárnõk idõbeosztásának és másológépek üzemidejének lettünk volna kiszolgáltatva, nem is beszélve a könyvtári nyitva tartásról. Többször át kellett volna repülnünk az óceánon, hogy mindahhoz az irodalomhoz hozzáférjünk, amelyet monográfiánkban feldolgoztunk. (A repülés így is megtörtént két alkalommal, de elsõsorban a kutatás szempontjából oly fontos személyes érintkezés és találkozás végett, nem pedig azért, mert itthon nem tudtuk volna megszerezni a feldolgozott irodalmakat.) Hogyan olvashatták volna dolgozatainkat a velünk együttmûködõ kollégák szinte keletkezésükkel egy idõben St. Louisban és Szabadkán, Debrecenben és Nebraskában, ha nincs internet? A számítógép nemcsak a mi munkánkat és életstílusunkat változtatta meg, hanem mindenkiét, legyen bár magyar kisiskolás vagy mongol pásztor. Kibillentve a világot korábbi gazdasági, politikai és hadászati egyensúlyából, az információs technológia forradalma azoknak az embereknek az életére is kihatással volt, akiknek talán már sohasem lesz internethozzáférésük. A hétköznapokban sem menekülhetünk el a számítógépek generálta világtól. A számítástechnikától és az internettõl ódzkodó, technofóbiában szenvedõ embertársainkban sokszor nem is tudatosul, hogy amikor sorszámot tépnek a bankban, megállnak a piros lámpánál a nagyvárosi dugóban, fizetnek a szupermarketben, 3 Errõl az 1. fejezetben olvashatunk. 20

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 21 telefonon hívnak valakit, esetleg kivetetik a vakbelüket, minden esetben a digitális technológiák eredményeit használják. Még a show-mûsorokban is interneten olvasott viccekkel szórakoztatják õket, és kedvenc lapjukat is digitalizált módon állítják elõ. Sok olyan ember munkáját is alapjaiban átrendezte a számítástechnika, illetve informatika, akinek semmi köze sincs a számítógépiparhoz vagy a telekommunikációhoz. Az alanyi költõ ugyanúgy másképp dolgozik a gépnek köszönhetõen, mint a szívsebész vagy a vasúti pénztáros. Az internet révén vált a gazdaság valóban globálissá, annak minden ellentmondásos következményével együtt. A változások, amelyek körülvesznek bennünket, nem puszta trendek, hanem a globalizáció zabolátlan erejének a megnyilvánulásai. A globalizáció hatalmas piacokat nyit meg, de ennek eredményeként szükségképpen új versenytársak sokaságát szabadítja ránk. Az információs technológia elterjedése és a számítógép-hálózatok vágtázó növekedése, a soklépcsõs társasági hierarchia leépítése az ipari szervezet jellemzõ architektúrája, a politikai feszültségekkel terhes karcsúsítás és a munkahelyek megszüntetése, amely a globalizációt kíséri, hívatlan vendég, amely kéretlen ajándékot hoz, [Stewart (1998) p. 6.] Kutatásunk tengelyében az információs technológiák gazdasági következményei állnak. Távol áll tõlünk azonban a technológiai determinizmus, az egyoldalúság, amely minden ma zajló gazdasági és társadalmi változást a technikai haladás egyenes következményének tekint. Közhely, hogy a társadalmi viszonyoknak, a politikának, a kultúrának a saját belsõ ellentmondásaiból magyarázható önfejlõdése van, amely olykor meghatározó hatással lehet a technológiák fejlõdésére. Elegendõ, ha csak az EU-n belüli politikai és társadalmi viszonyok szerepére utalunk a lisszaboni folyamat megakasztásában, hivatkozva az európai technológiai lemaradás társadalmi, kulturális és politikai gyökereire. Monográfiánkban fontosságuk ellenére nem térünk ki az összefüggéseknek és hatásoknak erre az irányára, hanem kizárólag a technológiai haladásnak betudható következményekre összpontosítjuk a figyelmünket. Nem e technológiáknak a gazdaság egyik vagy másik szeletére gyakorolt hatását elemezzük, hiszen azt nagyon sokan megtették már elõttünk. Kompetenciánk sincs ahhoz, hogy a jelenséget a stratégiai menedzsment (vagy a tudásmenedzsment), az operációkutatás, netán az emberi erõforrások vagy a pénzügyek felõl vegyük szemügyre. Amit nyújthatunk, az kevesebb is, több is ennél. Kevesebb, mert nem áshatunk olyan mélyre egy-egy területen, mint az említett tudományágak képviselõi, nem közölhetünk annyi részletet. Ugyanakkor valamivel mégis több. E monográfia többlete az, hogy benne összefüggõ rendszerként vesszük szemügyre az információgazdaságot. Több tekintélyes szerzõ akad, aki szintén megtette ezt, de ezzel még nem vette el a kenyerünket. Mi ugyanis a rendszert nem a piaci rendszerre szorítkozva tárgyaljuk (mint a Shapiro Varian szerzõpáros), de nem is a társadalmi rendszer totalitásaként (mint Manuel Castells), hanem gazdasági rendszerként, mégpedig és talán ez adja monográfiánk megkülönböztetõ jegyét egyfajta átmeneti gazdaságként. Monográfiánk tárgya az ipari kapitalizmustól az információgazdaság felé haladó gazdasági rendszer mûködése, institúciói, szabályosságai. Azt tesszük, mint annak az iskolának, az új institucionalista irányzatnak valamennyi képviselõje, amelyhez közel állónak érezzük magunkat: Választ keresünk arra, hogy miként változnak a gazdasági játék szabályai: a Rules of the Game. Tapasztalataink szerint nagy hiány van az olyan mû- 21

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 22 vekben, amelyek nem egy kiragadott szeletét mutatják meg a jelenségeknek, hanem a rendszerben kibontakozó összefüggések feltárására irányulnak. Bármennyire is tisztán és logikusan írja le például valaki a munkaviszonyok mai változását, a stabil munkahelyek megszûnését, illetve számuk drasztikus csökkenését, bármily alaposan elemzi is a munkaviszonyok fellazulását az információtechnológiák hatására, e folyamat sohasem lesz teljesen érthetõ, ha nem helyezzük a rendszer kontextusába. Bármily részletes és pontos képet ad a nemzetközi gazdaság kutatója a globalizálódó világ egy-egy szeletérõl, nem lesznek teljesen világosak az ott zajló történések, ha kiragadjuk õket a rendszer összefüggésébõl. De milyen rendszerrõl van szó? A kapitalista piacgazdaság egy újabb változatáról, ahogyan Manuel Castells (2005) fogalmaz, valamiféle harmadik útról, vagy netán valami egészen másról? A mai gazdaságot az általunk összegyûjtött anyagok, tények alapján egyfajta átmeneti rendszerként, tranzíciós gazdaságként 4 írjuk le, a kapitalista ipari rendszer és a kibontakozóban lévõ információgazdaság között. Ez nem szokásos megközelítés, ilyen értelemben tehát monográfiánk egyedi jellemzõje. Az átmenetiség csak nagyon óvatos megfogalmazásokra ad lehetõséget. Mindazonáltal úgy véljük igazolható, hogy a folyamatokból és történésekbõl habár még kevéssé élesen és sokszor ellentmondásosan egy újfajta gazdasági rendszer körvonalai kezdenek kirajzolódni. Ebben a könyvben éppen ezeket, az olykor még csak felsejlõ, máskor világosabban megmutatkozó változásokat tárgyaljuk. A dolgok embrionális volta miatt sokszor nehéz a változások valódi mértékét megbecsülni. Egyes területeken például a munkaviszonyokban vagy a pénzügyi szektorban, úgy tûnik, máris jelentõs átalakulásról beszélhetünk, amely széles körben hatja át a munka világát, illetve a pénzügyeket. Más területeken például a kereskedelemben nehezebben törnek maguknak utat az új viszonyok. Súlyuk pontos észlelését ráadásul mérési problémák is nehezítik, emiatt az új technológiák hatása jelentéktelenebbnek tûnhet a valóságosnál. Sajnálatos, de érthetõ, hogy az információs szektorra, a tudásgazdaságra, a szolgáltatásokra, az elektronikus kereskedelemre stb. vonatkozó statisztikák eléggé megbízhatatlanok. A különbözõ mérések között akár 20 30%-os, sõt ennél is jelentõsebb eltérések is elõfordulnak, s ez is az óvatosságra int a trendek megítélésében. Figyelmeztetjük az Olvasót, hogy a monográfiánkban leírt tények és összefüggések nem érvényesek a gazdaság minden szegletében. Még a legfejlettebb országokban is mûködnek az ipari kapitalizmus gyáróriásai, mi több, még a kapitalizmus elõtti korra jellemzõ manufaktúrák is (olyasfélék, mint Magyarországon a Herendi Porcelánmanufaktúra). Még a leggazdagabb országokban is nyújtanak szolgáltatásokat ugyanolyan módszerekkel, mint a fáraók idejében. (Nem is beszélve a szemérmesen fejlõdõ világnak nevezett régiókról.) Ebben a monográfiában azonban nem ezekrõl lesz szó. A gazdaságnak azon részeivel foglalkozunk, ahol az információgazdaság 4 Az átmeneti gazdaság fogalma eddig ugyan másra volt lekötve, minthogy azonban ez a jelentése lassan kikopik a használatból, megengedhetõnek tartjuk új tartalommal való feltöltését. Annál is inkább, mert a kétfajta átmenet között meglehetõsen szoros az összefüggés. A szovjet rendszer nem omlott volna össze a fejlett piacgazdaságok javára történõ világgazdasági, világpolitikai és fõként hadászati erõeltolódás nélkül. Ez utóbbi pedig javarészt a piacgazdaságokban jó termõtalajra találó információs technológiáknak köszönhetõ. 22

Infogazd_AK_impr.qxd 2006.11.23. 10:33 Page 23 körvonalai a legvilágosabban rajzolódnak ki, a dinamikus ágakban, területeken zajló folyamatokat és jelenségeket kíséreljük meg általánosítani. Nem korai, nem elsietett dolog ez? Véleményünk szerint nem, hiszen Peter Druckerrel együtt valljuk: A lényeges egy társadalomban... nem a statikus tömeg, hanem a dinamikus elem, nem a tények sokasága, hanem a jellemzõ (a reprezentatív), amely a tényeket társadalmi keretbe rendezi. [Drucker (1946) p. 5. Kiemelés tõlünk H. B. Sz. K.] Monográfiánkban épp ezért nem fényképszerûen kívánjuk bemutatni a mai gazdaságot, hanem a dinamikus elemeket keresve, kiemelve és mintegy kinagyítva õket kíséreljük meg kiolvasni a tényekbõl a változások lényegét, irányát és hajtóerõit, bemutatva az információs technológiák terjedésének köszönhetõ új mintákat, szokatlan (gyakran még kiforratlan) intézményeket, mechanizmusokat, s fõként és mindenekelõtt ezek rendszerbe szervezõdését. Állításunk az, hogy az információs korban a gondolatok és a mindennapi know-how -k sokszorosításának és terjesztésének olcsó és hatékony eljárásai miatt gyorsabban terjednek el a világban a különféle cselekvési minták és algoritmusok, mint korábban: az elektronikus árverési modellektõl az újszerû foglalkoztatási formákig. Másképpen fogalmazva: könnyebben alakulnak ki új intézmények, az intézményeket természetesen a legtágabb értelemben véve. Gondoljunk csak arra, hogy miként dolgozunk, vagy oldjuk meg életünk kisebb-nagyobb problémáit. Amin korábban egyénileg kellett törnünk a fejünket, azt most megtanácskozzuk a gépünkkel, ahogyan az amerikaiak mondják. Mielõtt bármilyen probléma megoldásához fogunk, elõbb szétnézünk a világhálón, találunk-e valamilyen mûködõ megoldást rá, azaz kinyomozzuk, hogy miként csinálják mások. Az indusztriális korszakban is átvettek persze cselekvési mintákat az emberek egymástól. Az átvett minták azonban a korabeli infokommunikációs technológiák mellett lassabban terjedtek el, mint ma. Az internetkorszak elõtt emellett jóval szûkebb körbõl vehették át ezeket a gazdasági szereplõk, mint napjainkban. Sokkal többször kellett csupán a saját józan eszünkre hagyatkoznunk. De vajon nem a józan ész diktálja azt is, hogy ne akarjuk újra feltalálni a spanyolviaszt, azaz ne törjük a fejünket olyasmiken, amit mások korábban már kitaláltak? A kérdés természetesen költõi. Az intézménynek gyors változásai és az új intézmények nagy száma következtében megnõ a jelentõsége az intézményi elemzésnek a közgazdaságtanon belül. Kis túlzással azt mondhatnánk, hogy ma az intézményeket tömeggyártják, ahelyett hogy a történelem csiszolókorongjára várnának, amely évtizedek vagy évszázadok alatt alakít ki egy-egy hatékony társadalmi szabályegyüttest. Az intézmények mesterséges gyártását a közgazdasági elméletben mechanizmustervezésnek (mechanism design) hívják. Nem várják meg, hogy mint régen (a 7. századbeli Kínából kiindulva) egy-kétezer év alatt kialakuljanak az aukció standard szabályai, hanem nap mint nap újfajta aukciós mechanizmusokat terveznek. Az üzleti modellek, a munkavállalók ösztönzésére, a hitelbírálatra vagy éppen a munkaerõ-szelekcióra kidolgozott szabályegyüttesek (intézmények) azután a világhálónak köszönhetõen bozóttûzszerûen elterjednek. Az új intézmények csecsemõhalandósága igen magas, nemcsak az intézmények keletkezése, hanem pusztulásuk, kiiktatásuk is gyors ciklusú. Ez a tény mint majd késõbb bemutatjuk többet is új megvilágításba helyez eddigi tudásunk szilárd pillérei közül. 23