Balatonendrédi Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2017 1
Tartalom 1. Bevezetés... 5 1.1. Az SZMSZ célja 1.2. Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályi előírások 1.3. Az SZMSZ általános rendelkezései, személyi, időbeli hatálya 2. Intézményi adatok... 7 2.1. Az intézmény hivatalos neve 2.2. Az intézmény jogállása 2.3. Az intézmény típusa 2.4. Az intézmény alaptevékenységei 2.5. Intézményi alapadatok 3. Az intézmény szervezete... 8 3.1. Az iskola szervezeti ábrája 3.2. Az intézmény szervezeti egységei 3.2.1. Intézményvezetés 3.2.2. Nevelőtestület 3.2.3. Szakmai munkaközösség 3.2.4. Diákkörök, diákönkormányzat 3.2.5. Szülői Szervezet 3.2.6. Intézményi Tanács 3.3. A belső kapcsolattartás rendje 3.3.1. Vezetők kapcsolattartása 3.3.2. Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás 3.3.3. Szülőkkel való kapcsolattartás 3.3.4. Intézményi Tanáccsal való kapcsolattartás 3.3.5. Diákönkormányzattal való kapcsolattartás 3.3.6. Iskolai sportkörrel való kapcsolattartás 4. Az intézmény kapcsolatai... 14 2
4.1. A külső kapcsolatok rendszere, módja 4.2. A vezetők és partnerszervezetek közötti kapcsolattartás rendje 4.3. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgáltatóval 4.4. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal 4.5. Kapcsolattartás az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgálattal 5.Az intézmény irányítása... 16 5.1. Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás 5.2. A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben benntartózkodási rendje 5.3. A kiadmányozás szabályai 5.4. A képviselet szabályai 5.5. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje 5.6. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök 6. Az intézmény közösségei... 22 6.1. A pedagógusok közösségei 6.1.1.Nevelőtestület 6.1.2.Szakmai munkaközösségek 6.2. A tanulók közösségei 6.2.1.A tanulók és a nevelők kapcsolattartása 6.2.2.A diákönkormányzat 6.2.3.Az iskolai sportkör, mindennapos testnevelés 6.3.A szülők közösségei 7. A működés rendje... 33 7.1. Az iskola működését meghatározza az éves munkaterv, tantárgyfelosztás, órarend 2
7.2. A tanulóknak a nevelési- oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 7.3. Az alkalmazottaknak a nevelési- oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 7.4. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 7.5. Helyiségek, berendezések használatának szabályai 8. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei... 38 9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje... 40 9.1. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 9.2. Az iskolai hagyományok 10. Az intézményi védő-óvó előírások... 41 10.1. Védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk 10.1.1,Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 10.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 10.2.1. Közegészségügyi és járványügyi feladatok 10.2.2. Iskolai egészségügyi feladatok 10.3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 11.A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 49 11.1.Az iskolai belső ellenőrzés feladatai 11.2.A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei 11.3.Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei 11.4.Ellenőrizendő területek 12.A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai 57 3
12.1.A fegyelmi eljárás szabályai 12.2.Az egyeztető eljárás részletes szabályai 13.Az intézményi adminisztráció... 59 13.1.Az elektronikusan előállított, hitelesített, tárolt iratok 13.2.Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje 13.3.Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 14.A Pedagógiai Programról való tájékozódás rendje... 62 15.Egyéb szabályozások... 62 15.1.Az iskolai tankönyvellátás rendje 15.2.Az iskolai könyvtár működési rendje 15.3.Adatkezelési szabályzat 16.Záró rendelkezések... 72 16.1.Az SZMSZ hatályba lépése 16.2.Az SZMSZ felülvizsgálata 16.3.Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai 16.4.Fenntartói nyilatkozat 17.Mellékletek... 78 I.sz. Az intézmény szakmai alapdokumentuma II. sz. Munkaköri leírások III. sz. Eljárásrend a tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére 4
1.Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 25. (1) bekezdése alapján a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. A szervezeti és működési szabályzat elkészítéséért a köznevelési intézmény vezetője a felelős. 1.1. Az SZMSZ célja Az intézmény jogszerű működésének és a nevelő - oktató munka zavartalan működésének biztosítása, a köznevelési törvényben és a végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre juttatása, minél hatékonyabb érvényesülése az intézményben. A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósításának szervezeti és működési feltételeit adja, szabályozza. 1.2.Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályi előírások - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról - 2011. évi CCIV. törvény a családok védelméről - 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról - 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról - 2012. évi I. törvény (Mt.) az új munka törvénykönyve - 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről - 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 5
- 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI rendelet - 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet - 326/213 (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. - A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1977. (XII.22.) Korm. rendelet. - 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - 51/2012 (XII.21.)EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről - 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. - 17/2014. (III.12)EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről - A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II.26) EMMI rendelet. 1.3. Az SZMSZ általános rendelkezései, személyi, időbeli hatálya A Balatonendrédi Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás előtt véleményt nyilvánít: - szülői szervezet, - diákönkormányzat, - intézményi tanács. 6
Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed az intézmény alkalmazottaira, tanulóira, valamint az intézménnyel kapcsolatban álló személyekre. Az SZMSZ visszavonásig érvényes. Az SZMSZ életbelépéséhez a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek. 2.Intézményi adatok 2.1. Az intézmény hivatalos neve: Balatonendrédi Általános Iskola 2.2. Az intézmény jogállása: A Klebelsberg Központ jogi személyiséggel és szakmai önállósággal rendelkező egysége 2.3. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre, gazdálkodási feladatellátása: Siófoki Tankerületi Központ ( köznevelési törvény 88. ) 2.4. Az intézmény típusa: általános iskola 2.5. Az intézmény alaptevékenységei: - általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) - általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) - sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.évfolyamon) - sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.évfolyamon) - általános iskolai napközi otthoni nevelés - sajátos nevelésű igényű tanulók napközi otthoni nevelése. 7
Az intézmény alaptevékenységei a szakmai alapdokumentum alapján kerültek meghatározásra. A teljes szakmai alapdokumentum az I. számú mellékletben található. 2.5. Intézményi alapadatok Székhely: 8613 Balatonendréd, Szabadság u. 20-22. Telephely: 8613 Balatonendréd, Szabadság u. 20-22. OM azonosító: 202759 KLIK azonosító: 142011 KLIK számlaszáma: 10039007-00330778-00000000 Intézmény vezetője: az igazgató, akit az Emberi Erőforrások Minisztere kinevez. Az intézmény fenntartója és működtetője: Klebelsberg Központ 1054 Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 42-46. 3.Az intézmény szervezete 3.1.Az iskola szervezeti ábrája Intézményvezető DÖK vezető Iskolatitkár Intézményvezető helyettes Szülői Szervezet elnöke Intézményi Tanács elnöke Alsós munkaközösség vezető Felsős munkaközösség vezető SNI munkaközösség vezető Nevelőtestület 8
3.2.Az intézmény szervezeti egységei 3.2.1.Intézményvezetés Az iskola vezetője az igazgató, aki felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató közvetlenül irányítja az igazgató helyettes munkáját és az iskolatitkárt. Kapcsolatot tart a Szülői Szervezettel, Diákönkormányzattal, Intézményi Tanáccsal, biztosítja működésük feltételeit. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettes, munkaközösség vezetők, diákönkormányzat vezető tanára. Az iskolavezetés hetente munkaértekezletet tart. Szükség esetén kibővített vezetői értekezleten a munkaközösség vezetők is részt vesznek. 3.2.2.Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú pedagógus végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott. A nevelőtestület havonta munkaértekezletet tart, amelyet az igazgató vezet. A nevelőtestület évente két alkalommal beszámoló értekezletet, évente két alkalommal osztályozó értekezletet tart. Az értekezletek rendjét az éves munkaterv tartalmazza. 3.2.3.Szakmai munkaközösségek A munkaközösség tagjai a legalább öt azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok. Ennek megfelelően az iskolában 2 munkaközösség (alsós, felsős) működik. Szervezeti elhelyezkedésüket az iskola szervezeti ábrája mutatja. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak: 9
- iskolatitkár - gyógypedagógiai asszisztens. Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. 3.2.4.Diákkörök, diákönkormányzat Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő tevékenységük megszervezésére, a demokráciára nevelés érdekében diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét a nevelőtestület segíti. Küldöttei képviseltetik magukat a diákönkormányzatban. Iskolánkban diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat munkáját az e feladatra kijelölt pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg a nevelőtestület egyetértésével ötéves időtartamra. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus az igazgatóval tartja kapcsolatot a szervezeti ábra szerint. 3.2.5.Szülői Szervezet Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet működik. Az osztályszintű szülői közösséggel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot, az iskolai szintű szülői szervezettel pedig az igazgató. 3.2.6.Intézményi Tanács Az intézményben a helyi közösségek érdekeinek képviseletére Intézményi Tanács Működik. Az intézményi tanács a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat képviselőiből alakult egyeztető fórum, mely a nevelési-oktatási intézmény működését érintő valamennyi lényeges kérdésben véleménynyilvánítási joggal rendelkezik a jogszabályban meghatározottak szerint. 3.3. A belső kapcsolattartás rendje 3.3.1.Vezetők kapcsolattartása Az iskolai vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul: 10
- a heti rendszerességgel megtartott vezetői értekezleten - az igazgató és az igazgatóhelyettes munkanapokon történő meghatározott rend szerinti benntartózkodása során - az igazgató, az igazgató helyettes részvételével zajló szakmai munkaközösségek munkamegbeszélésein - az alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott vezetői és kibővített vezetői megbeszéléseken - az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken - a mindennapi szóbeli kapcsolattartás formájában az alkalmazotti és iskolaközösségnél is. A felsoroltakon kívül az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök a munkatervben meghatározott időpontokban tartanak közös értekezletet. Ezek biztosítják a rendszeres információcserét az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök egymás közötti kapcsolattartását, információcseréjét is. Az intézményvezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint szóbeli, írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban, egyénileg, vagy munkaközösség vezető útján közölhetik az iskola vezetőségével. 3.3.2.Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségben belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek, az osztályban tanítók közössége folyamatosan kapcsolatot tart az osztályközösségekkel, a diákönkormányzattal. A kapcsolattartás a tanórai és a tanórán 11
kívüli tevékenységek, osztály-és iskolai programok, osztálygyűlések, diákközgyűlés alkalmával valósul meg. A kapcsolattartás része, hogy az osztályközösségek és a tanulók tisztségviselőiken keresztül panaszaikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal a pedagógusokhoz, az osztályfőnökökhöz és az iskola vezetőségéhez fordulhatnak. 3.3.3.Szülői Szervezettel való kapcsolattartás Az iskola pedagógusai, osztályfőnökei, vezetői a szülői értekezleteken, szülői fogadóórákon, iskolai rendezvényeken rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel. Az iskola egészét, vagy tanulói csoportokat érintő kérdésekben az osztályfőnökök, illetve az iskola vezetősége tart kapcsolatot a szülői közösséggel, a szülői szervezettel. Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői közösségei a szülők köréből képviselőket választanak. Az osztályok szülői szervezeti képviselői kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat maguk, vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetéséhez. Az iskolai szülői közösség képviselői választmánya megválasztja az iskolai szülői szervezet elnök, elnökhelyettes tisztségviselőit. Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet képviselői választmánya, vagy az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Az iskolai szülői szervezet választmánya döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 3.3.4.Intézményi Tanáccsal való kapcsolattartás Az intézményben a helyi közösségek érdekeinek képviseletére Intézményi Tanács működik. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. Az intézményi tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségviselője, illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. 12
Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni a szülői szervezet és a diákönkormányzat vezetősége részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az iskola igazgatója és helyettese évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervben rögzített feladatok teljesítéséről. Szükség esetén az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívható. Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács ügyrendje, valamint éves munkaprogramja határozza meg. 3.3.5.Diákönkormányzattal való kapcsolattartás Az iskola vezetősége, pedagógusai és a diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse elsősorban a diákönkormányzatot segítő tanár, aki minden DÖK ülésen és közgyűlésen részt vesz. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 3 alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkormányzat vezetője jogosult arra, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. Szükség esetén a nevelőtestületi értekezletre a diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak. A diákönkormányzat pedagógus felügyelettel térítésmentesen használhatja az intézmény helyiségeit, berendezéseit, amennyiben erre előzőleg a diákönkormányzatot segítő pedagógus 13
közben járásával engedélyt kapott. 3.3.6.Iskolai sportkörrel való kapcsolattartás Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolatért a sportkör vezetője és az igazgató a felelős. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő képviseli az iskolai sportkört az iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével folytatatott megbeszéléseken. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő az osztályokban, illetve a diák-önkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján javaslatot tesz az iskola igazgatójának az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára. A szakmai programra vonatkozó javaslatát az annak megvalósításához szükséges, felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. Az iskolai sportkör foglalkozásaihoz az iskola biztosítja az iskola sportlétesítményeinek (sportudvar, tornaterem), valamint sport eszközeinek használatát. 4. Az intézmény kapcsolatai 4.1. A külső kapcsolatok rendszere, módja Az intézményi munka megfelelő szintű irányítása érdekében az iskola igazgatóságának folyamatos munkakapcsolatban kell állnia az intézmény fenntartójával és működtetőjével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Siófoki Tankerületével. Az intézményvezetőség szervezi a kapcsolattartást az intézmény egészével kapcsolatban álló más intézményekkel, állami, önkormányzati, civil szervezetekkel és vállalkozásokkal. 14
A nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása érdekében az Oktatási Hivatal irányításával és a kormányhivatal közreműködésével végrehajtandó pedagógiaiszakmai ellenőrzések során az intézmény vezetősége és pedagógusai együttműködnek az ellenőrzést végző tanfelügyelőkkel. Az együttműködés célja, hogy segítse a pedagógusok munkájának ellenőrzését és értékelését, a vezető munkájának ellenőrzését és értékelését, valamint az intézmény ellenőrzését és értékelését. 4.2. A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény működése szempontjából az alábbi külső partnerek a legmeghatározóbbak: - Balatonendréd alapítvány kuratóriuma - Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház - Nők a Balatonért Egyesület Zamárdi csoportja - Földgáz Szállító Zrt. Siófok - M-gép Kft. Zamárdi - Balatonendrédi Római Katolikus Egyház Szent András Plébánia - Balatonendrédi Református Egyházközség. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 4.3. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartásért és a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéért az intézményvezetés a felelős. Munkájukat segíti, hogy a szülők szükség esetén felveszik a kapcsolatot a szakértői bizottsággal, igénybe veszik a nevelési tanácsadás szolgáltatásait, segítséget kérnek. A területileg illetékes szakszolgálat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Siófoki Tagintézménye. Az intézményvezetés megszervezi továbbá a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételét; a pedagógus továbbképzés, a pedagógiai értékelés, minősítés, a tanügyigazgatási szolgáltatások szükség szerinti igénybevételét, illetve a tanulmányi-, sport- és tehetséggondozó versenyeken való részvételt. 15
Somogy és Tolna megye szakmai szolgáltatója a Kaposvári Pedagógiai Oktatási Központ. 4.4.Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal A Balatonendréd Gyermekjóléti Szolgálattal az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi felelőse tartja a kapcsolatot. Iskolai feladat, hogy megelőzzük a tanulók veszélyeztetettségét, veszélyeztetés esetén eljárást kezdeményezzünk. Feladat az osztályfőnökök jelzéseit követően a tanulói hiányzások jogszabályban rögzített mértéke után a gyermekjóléti szolgálatokkal való kapcsolat felvétele. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős részt vesz a gyermekjóléti szolgálat által szervezett esetmegbeszéléseken. Szervezi a kapcsolatfelvételt a rászoruló tanulók (szüleik) és a gyermekjóléti szolgálatok között. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. 4.5. Kapcsolattartás az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval Az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatókkal való kapcsolat célja a nemzeti köznevelési törvényben előírt, évenként esedékes szűrővizsgálat lebonyolítása. A szolgáltatókkal a szűrővizsgálatok szervezéséhez és lebonyolításához szükséges kölcsönös kapcsolatért az igazgatóság a felelős. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn dr. Bartha Sámuel háziorvos, Kucsápszkyné Mezei Ildikó védőnő egészségügyi dolgozóval. 5.Az intézmény irányítása 5.1. Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás Az intézmény felelős vezetője az igazgató. Az iskola igazgatója gyakorolja a nemzeti köznevelési törvényben, a munka törvénykönyvében és a közalkalmazotti törvényben ráruházott vezetői jogkört és ellátja az ezzel összefüggő feladatokat. Hatáskörébe tartozik: az iskola teljes szervezete. Jogkörébe tartozik: 16
- Gyakorolja a KLIK által ráruházott jogköröket. - Első fokon dönt azokban a tanügy-igazgatási kérdésekben, amelyeket a törvények és más jogszabályok hatáskörébe utalnak. - Fizetési kötelezettségek, utalványozás esetén gyakorolja a KLIK által meghatározott esetekben az aláírási jogkörét. - Szabályozza az iskolai szervezet működését, továbbá az iskolai élet belső rendjét. - Meghatározza az iskolán kívüli szervekkel való kapcsolat feltételeit és módjait, az iskola képviseletére jogosultak körét. - Ellenőrzi az iskolai nevelő-oktató munkát, az iskola ügyvitelét, szervezeteinek és közösségeinek működését. - Tanulói fegyelmi ügyekben az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója. - Dönt kérelem esetén a tanulók egyes órák látogatása alól történő felmentéséről. - Intézkedik a rendkívüli események bekövetkezésekor. Feladatait a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzi. Az igazgatóhelyettes az általános nevelési-oktatási és tanügy-igazgatási igazgatóhelyettesi hatás- és jogkörrel, valamint feladatokkal megbízott helyettese az igazgatónak. Felelősséggel osztozik az iskola nevelési céljainak megvalósításában, az iskola tanügy-igazgatási feladatainak jogszabály szerinti ellátásban. Ellenőrzései során meggyőződik a nevelésioktatási feladatok végrehajtásáról. Hatáskörébe tartozik az alsós munkaközösség és a felsős munkaközösség tevékenységének koordinálása. Jogkörébe tartozik: - A tanügy-igazgatási tevékenység irányítása. - Aláírási jogkör gyakorlása az igazgató által kiadott külön intézkedés szerint. - A rendeletek változásainak megfelelően az iskolai dokumentumok módosításának segítése. - Javaslat készítése a pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására. 17
- Javaslattétel a Diákönkormányzat számára biztosított anyagi források felhasználására. - A hirdetések ellenőrzése. - Az igazgató hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség stb.) esetén az igazgató helyettesítése. - Jogkörét az igazgatóval együttműködve gyakorolja. Feladatait a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzi. Az iskola vezetése a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellát. 5.2. A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A tanítási napokon az igazgató és az igazgatóhelyettes a tanévre megállapított beosztás szerint tartózkodnak az iskolában. Az igazgató és az igazgatóhelyettes beosztása a tanítás megkezdésétől, az adott napon esedékes utolsó foglakozás végéig tartalmazza a vezetők benntartózkodását. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 óra és délután 17.00 óra között az intézményvezetőnek, vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. Amennyiben az intézményvezető és helyettese is akadályoztatva vannak, akkor az intézményvezető által megbízott munkaközösség vezető tart ügyeletet. 5.3. A kiadmányozás szabályai A kiadmányozás rendjét a Klebelsberg Központ Elnöke által kiadott utasítás szabályozza. Az intézményvezető kiadmányozza: - a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait, - a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat, - az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, az intézmény működésével összefüggő jelentéseket, beszámolókat, a hatáskörébe tartozó szabályzatokat és utasításokat - a fenntartóval, 18
közigazgatási és egyházi szervekkel folytatott levelezéseket, felterjesztéseket, tájékoztatókat, jelentéseket, - az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga, vagy a KLIK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató nem tartott fenn, - a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat, - az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az igazgatóhelyettes. A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott irat (fejléces levélpapír) tartalmazza a nevelési-oktatási intézmény nevét, székhelyét, az iktatószámot, az irat aláírójának nevét, beosztását és a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. A kiadmányokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadmányként lehet elküldeni. Ha a kiadmányozó eredeti aláírására van szükség, a kiadmány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadmányozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását fel kell tüntetni. Az intézményvezető saját nevében kiadmányozza: - a nevelőtestület, munkaközösségek, szülők és tanulók részére összeállított tájékoztató anyagokat, az általa készített jelentéseket, valamint a nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvét, - a gyermekekkel, alkalmazottakkal kapcsolatban hozott döntéseket, - saját nevére érkezett kiadványok esetében a megtett intézkedésekről szóló leveleket, kivéve azokat, amelyek tartalmuk alapján határozati formába kell önteni, - alkalmazási okiratokat, egyéb személyi jellegű ügyekben hozott intézkedéseket. Az ügyvitellel kapcsolatos ügyeket az iskolatitkár kiadmányozza. A szakmai kiadmányozás jogát az intézményvezető belső szabályzatban átruházhatja. 19
Az intézményi pecsétek használata: - Az intézményvezetői pecsét használatára kizárólag az intézményvezető jogosult. - Az intézményi körpecsét használatára jogosult az intézményvezető, az intézményvezető helyettes, az intézményvezető engedélyével az iskolatitkár és az osztályfőnökök. - Az iskola hosszú bélyegzőjének használatára jogosult az intézményvezető, az intézményvezető helyettes, az intézményvezető engedélyével az iskolatitkár és az osztályfőnökök. - Az irathitelesítésre szolgáló pecsét használatára az intézményvezető jogosult. 5.4. A képviselet szabályai Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: - az intézményfenntartó előtt, - intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során, - nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az intézményi tanáccsal, - más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, gazdasági és civil szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel, - az intézmény székhelye szerinti egyházakkal, - az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben, - települési önkormányzatokkal való ügyintézés során. 20
Sajtónyilatkozatot az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére az igazgató vagy annak megbízottja adhat (a fenntartóval történt egyeztetés után). 5.5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az igazgató távolléte alatt az igazgatóhelyettes az intézmény felelős vezetője. Az igazgatót tartós távolléte esetén az igazgatóhelyettes helyettesíti. Mindkettőjük tartós távolléte esetén a helyettesítendő vezető bíz meg egy felelőst, lehetőleg a munkaközösségvezetők közül. A tavaszi, őszi, téli és nyári szünetekben azokra a munkanapokra, amikor az iskola nyitva tart, az igazgató írásban előre elkészíti az ügyeleti rendet és azt kifüggeszti a hirdetőtáblán, valamint közzéteszi az iskola honlapján. 5.6. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető az alábbi feladat- és hatásköröket ruházhatja át részben, vagy egészben a helyettesre: - a pedagógusok teljesítményértékelése, - a munkavégzés ellenőrzése, - az ügyeletek és a helyettesítések elrendelése, - a vizsgák szervezése, - az iskolai dokumentumok elkészítése, - a statisztikák elkészítése, - az órarend és a tantárgyfelosztás elkészítése, - a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése, - a választható tantárgyak körének meghatározása, - a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmek elbírálása, - a nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, - javaslattétel a pedagógusok továbbképzésére, - az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés, - személyi anyagok kezelése. 21
Az átruházott feladat- és hatáskörök esetében az igazgatóhelyettest teljes körű beszámolási kötelezettség terheli. Az intézményvezető az intézmény képviseletével megbízhatja az intézményvezető-helyettest, a munkaközösség-vezetőket, valamint a nevelőtestület tagját/tagjait. Az intézményvezető a pedagógiai munka tervezésével, szervezésével, értékelésével kapcsolatos feladatokat megosztja az intézményvezető-helyettessel, a szakmai munkaközösség vezetőkkel. Az intézményvezető a nevelőtestület vezetésébe bevonja az intézményvezető-helyettest és a munkaközösség vezetőket. 5. Az intézmény közösségei Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskola dolgozói az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége. Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: Személyes és a munkakörrel kapcsolatos adatok: - a dolgozó neve, - adóazonosító száma, - lakcíme, - munkaköre, - heti munkaideje, - pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése, - a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése. A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül: 22
- a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az ellenőrzés, értékelés feladatai, - a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai, - a dolgozó sajátos munkakörülményei. A munkaköri leírás hatályba léptetése, - a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma, - az igazgató aláírása, - a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről. A munkaköri leírások mintái az II. sz. mellékletben találhatóak. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek) határozzák meg. 6.1.A pedagógusok közösségei 6.1.1.Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. Véleményezési és javaslattévő jogköre kiterjed az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésre. Döntési jogköre a következőkre terjed ki: - A pedagógiai program elfogadása. 23
- Az SZMSZ elfogadása. - A házirend elfogadása. - Az iskola éves munkatervének elfogadása. - Az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. - A továbbképzési program elfogadása. - A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. - A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása. - A tanulók fegyelmi ügyei. - Az intézményi programok szakmai véleményezése. - Az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma. - A saját feladatainak és jogainak átruházása. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre, - a diákönkormányzatra. A nevelőtestület által átruházott jogköröket: - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása (munkaközösségekre) - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés (fegyelmi bizottság, diákönkormányzat) - a tanulók magatartás és szorgalom értékelése és minősítése (munkaközösség) - a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása (munkaközösségekre). Az átruházó joga, hogy - az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó, működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza, - megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt, - az átruházott jogkör gyakorlására vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, 24
- az átruházott jogkört magához visszavonja. Az átruházó kötelezettsége, hogy - a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa. Az érintett szervezet joga, hogy - az átruházott jogkörrel éljen, - a hatáskör gyakorlásához szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy - az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, - a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadójának. A beszámolásra vonatkozó szabályok: - Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: - szóbeli tájékoztatás - a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, - határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni: - időközöket (heti, havi stb.), - pontos időpontokat (döntést követő nap), - naptári határnapokat (minden hónapig) stb. A nevelőtestület a számára biztosított feladat- és hatáskörök közül nem ruházhatja át döntési jogkörét a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat esetében. A nevelőtestület nem ruházza át döntési jogkörét az alábbi területeken: - az iskola éves munkatervének elkészítése, - az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, 25
- a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a továbbképzési program elfogadása. A nevelőtestület nem ruházza át a véleménynyilvánítási jogkörét az alábbi területeken: - az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, - az intézményvezető, intézményvezető helyettes megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, - az iskola működése vonatkozásában, - tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - a pedagógusok külön megbízásai, - a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése, - a beruházási és fejlesztési tervek megállapítása, - a feladat ellátási terv vonatkozásában, - az intézményvezető helyettes megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, - az intézményvezető pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása ügyében. A nevelőtestület nem ruházza át javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésével kapcsolatban. A nevelőtestület nem ruházza át egyetértési jogkörét a következők szerint: - az iskola belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben; - egyéb jogait, mint például, hogy - döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról, 26
- meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját, - a szorgalmi idő alatt a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint pedagógiai célra a jogszabályban megadott számú munkanapot felhasználhat tanítás nélküli munkanapként. Ezen túlmenően véleményezi, majd jóváhagyja a diákönkormányzat működési szabályzatát, és véleményezi a diákönkormányzat működésére biztosított anyagi eszközök felhasználását. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó értekezlet, - tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - 2 alkalommal nevelési értekezlet. A tanulók magasabb évfolyamra lépéséről és az osztályozó vizsgára bocsátásról a döntést a nevelőtestület hozza meg. A tanulók fegyelmi ügyeiről a tanulói fegyelmi bizottság hoz döntést. A megválasztott bizottság mindenkori elnöke az igazgató. A döntéshozók beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a döntést követő legközelebbi nevelőtestületi értekezleten. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó munkacsoportokat hozza létre a következő feladat- és hatáskörrel: Munkacsoport Megnevezése Feladata és hatásköre - Öko munkacsoport Az iskola környezetvédelmi tevékenységének 27
- Energiahatékonysági munkacsoport - Belső ellenőrzési munkacsoport - Kommunikációs munkacsoport tervezése, koordinálása. Öko- iskolai paraméterek figyelembe vételével a környezetvédelmi feladatok ellátása. Az aktuális törvényi szabályozók alapján pedagógus értékelés megvalósítása. Az iskola életével kapcsolatos információk közvetítése közösségi portálon, iskolai honlapon. A több tanéven keresztül működő munkacsoportok tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. A munkacsoportok tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. 6.1.2.Szakmai munkaközösségek A munkaközösség tagjai a legalább öt, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok. Ennek megfelelően az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek: - alsós munkaközösség - felsős munkaközösség - SNI-s munkaközösség. A munkaközösségek tevékenységének célja, hogy segítse tagjai szakmai munkája minőségi és módszertani fejlesztését, tervezését, szervezését. Munkájukat éves munkaterv alapján végzik. Minden tanévben, valamennyi munkaközösség legalább 3 értekezletet tart. A munkaközösségi értekezletet a munkaközösség-vezető hívja össze. Az értekezletet össze kell hívnia akkor is, ha az igazgató vagy az igazgatóhelyettes elrendeli, vagy a munkaközösség tagjainak legalább egyharmada indítványozza. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja, akit az igazgató bíz meg a munkaközösségi tagok véleményének kikérésével, legfeljebb öt évre. 28
A munkaközösségek részletes feladatai: - Gyakorolják a nevelőtestület által átruházott jogköröket és elvégzi az ezzel kapcsolatos feladatokat. - Részt vesznek az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. - Javaslatot fogalmaznak meg az egyes szaktanárok külön megbízásaira. - Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. - Javaslatot tesznek a szertárak és a szakkönyvtárak fejlesztésére, az oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére. - Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. - A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. - Fejlesztik az oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. - Háziversenyeket szerveznek a tanulók tudásának fejlesztése céljából, propagálják a más szervezetek által meghirdetett versenyeket. - Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. - Segítik, szervezik a pedagógusok továbbképzését. - Összeállítják az osztályozó, a különbözeti, a javító és felvételi vizsgák tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. - Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. 6.2.A tanulók közösségei 6.2.1.A tanulók és a nevelők kapcsolattartása, tanulói felvételi rend A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén 2 havonta, - a diákközgyűlésen évente legalább 3 alkalommal, 29
- a hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az szülői munkaközösséghez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet előírásai alapján iskolánk minden iskolánkba jelentkező tanulót felvesz, aki a fenntartó által meghatározott kötelező beiskolázási körzetben lakik. SNI-s tanulók felvételénél a meglévő kategóriák pontosítása alapján - mozgásszervi fogyatékos tanulóknál önállóan képes hely-, és helyzetváltoztatásra, nem igényel akadálymentesített környezetet - autizmus esetén: teljes, funkcionális integráció a következő feltételek megléte esetén a tanuló részéről átlagos, vagy átlag feletti intelligencia, enyhe fokú autisztisztikus fogyatékosság (jó nyelvi készségek), jól kompenzált, minimális viselkedés problémák - egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők: csak a diszgráfia, diszlexia, és diszkalkulia tanulási probléma esetén. 6.2.2.A diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat vezető szerve a Diákközgyűlés, amelyen a tanulói közösségeket az osztályok küldöttei képviselik. A közgyűlés választja saját vezetőségét. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol: - saját működéséről; 30
- a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról; - hatáskörei gyakorlásáról; - egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. A fenntartó a köznevelési törvény 83.. (3) bekezdésében felsorolt döntések előtt kötelezően kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A diákönkormányzat működését saját szervezeti és működési szabályzata szabályozza. 6.2.3.Az iskolai sportkör, mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés megvalósítása heti 5 tanórán és heti 2 óra sportköri foglakozáson történik.. Néptánc oktatásnál a mindennapos testnevelésből heti 2 órában a szülő/gyermek választhatja a néptáncot. Az intézményben működő sportkör feladata a tanulók napi testmozgásával, a mindennapos testnevelés céljaival összefüggő feladatok elvégzésének segítése. A sportkör felelősét az igazgató bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérésével. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő az osztályokban, illetve az diák-önkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján minden év május 31-éig javaslatot tesz az iskola igazgatójának az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára. A szakmai programra vonatkozó javaslatát az annak megvalósításához szükséges, felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a 31