SS Indikátorprotokollok Környezetvédelem (EN) Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés 2000-2009 GRI verziószám 3.0/SS végleges verzió
SS Környezetvédelem Teljesítményindikátorok Szempont: Anyagok EN1 EN2 A felhasznált anyagok mennyisége súlyban vagy térfogatban kifejezve. Lásd az ágazatra jellemző kiegészítést a protokollban. A felhasznált anyagokon belül a visszaforgatott anyagok százalékos aránya. Szempont: Energia EN3 Közvetlen energia-felhasználás primer energiahordozók szerinti bontásban. Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés Szempont: Biodiverzitás EN11 A védett területeken, vagy azok szomszédságában birtokolt, bérelt vagy kezelt földterület, illetve a védett területeken kívüli, biodiverzitásban gazdag élőhelyek nagysága és elhelyezkedése. EN12 A tevékenységekkel, termékekkel és szolgáltatásokkal összefüggő, biodiverzitásra gyakorolt jelentősebb hatások leírása a védett területeken belül, illetve a védett területeken kívüli, biodiverzitásban gazdag élőhelyeken. Lásd az ágazatra jellemző kiegészítést a protokollban. 13 Lásd az ágazatra jellemző kiegészítést a protokollban. EN4 Közvetett energia-felhasználás primer energiahordozók szerinti bontásban. KIEG EN13 Megvédett, vagy helyreállított élőhelyek. KIEG EN5 Az energiatakarékossági és az energiahatékonysági intézkedések révén megtakarított energia mennyisége. KG EN14 Stratégiák, jelenlegi intézkedések és jövőbeli tervek a biodiverzitásra gyakorolt hatások kezelésére. KIEG KIEG EN6 EN7 Szempont: Víz EN8 A megújuló energiaforrások használatára épülő vagy energiahatékony termékek és szolgáltatások előállítására irányuló kezdeményezések, valamint az ezek eredményeként lecsökkent energiaigény. A közvetett energia-felhasználás csökkentésére irányuló kezdeményezések és az energiafogyasztás ezekkel elért csökkenése. Összes vízfelhasználás források szerinti bontásban. Lásd az ágazatra jellemző kiegészítést a protokollban. KIEG Lásd az ágazatra jellemző kiegészítést a protokollban. EN15 A Természet és a Természeti Erőforrások Védelmének Nemzetközi Uniója (egyszerűbben Természetvédelmi Világszövetség, International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, továbbiakban IUCN) vörös listáján szereplő, valamint a nemzeti védettség alatt álló fajok száma, amelyek élőhelyeire a tevékenységek hatással vannak (a kihalási kockázat szintje szerint). Szempont: Légszennyező anyagok, szennyvíz és hulladékok EN16 A közvetlen és közvetett módon kibocsátott üvegház-hatású gázok mennyisége. KIEG EN9 A vízkivétel által jelentősen érintett vízforrások. Lásd az ágazatra jellemző kiegészítést a protokollban. KIEG EN10 Az összes visszaforgatott és újra felhasznált víz mennyisége és százalékos aránya. EN17 Egyéb közvetett módon kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége. 2 2000-2009 GRI
Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés IP SS KIEG EN18 Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó kezdeményezések és az elért kibocsátáscsökkentések. Lásd az ágazatra jellemző kiegészítést a protokollban. Szempont: Termékek és szolgáltatások EN26 A termékek használata és a szolgáltatások igénybevétele során keletkező káros hatások mérséklését célzó kezdeményezések és a hatás mérséklésének mértéke. EN19 A kibocsátott ózonkárosító anyagok mennyisége. EN27 A visszavett termék és csomagolás százalékos aránya az eladott termékekhez és csomagolásukhoz viszonyítva, kategóriánként. EN20 NO x, SO x és más jelentős légszennyező anyagok kibocsátása típus és mennyiség szerinti bontásban. Lásd az ágazatra jellemző kiegészítést a protokollban. Szempont: Jogi megfelelés EN28 A jelentősebb környezetvédelmi büntetések összege, valamint a környezetvédelmi jogszabályok és szabályozások megsértésének száma és ezek nem anyagi következményei. Szempont: Szállítás EN21 Az összes vízkibocsátás minőség és befogadók szerinti bontásban. Lásd az ágazatra jellemző kiegészítést a protokollban. EN22 Az összes hulladék súlya, típus és kezelés szerinti bontásban. KIEG EN29 A termékek és más, a szervezet tevékenységéhez kapcsolódó áruk és anyagok, valamint a munkaerő szállításának jelentősebb környezeti hatásai. Szempont: Átfogó KIEG EN30 A környezetvédelmi intézkedésekhez és beruházásokhoz kapcsolódó összes kiadás típus szerinti bontásban. Lásd az ágazatra jellemző kiegészítést a protokollban. EN23 A jelentős kiömlések száma és összes mennyisége /térfogata. KIEG EN24 A Bázeli Egyezmény I., II., III., és VIII. mellékletének értelmében veszélyes hulladékként meghatározott összes szállított, importált, exportált, vagy kezelt hulladék súlya és a szállított hulladékon belül a határokon át szállított hulladék százalékos aránya. KIEG EN25 Azoknak a víztesteknek és a hozzájuk kapcsolódó élőhelyeknek a megnevezése, mérete, védettségi státusza és biodiverzitási értéke, amelyekre a jelentéstevő szervezet vízkibocsátásai és lefolyásai jelentős hatást gyakorolnak. Verziószám 3.0/SS végelges verzió 3
SS Jelentőség A környezeti teljesítményre vonatkozó indikátorok szempontjainak kialakítása tükrözi a folyamatba bemenő anyagokat és energiákat (inputok), továbbá kimenő anyagokat és energiákat (outputok) valamint azokat a hatásokat, amelyeket egy szervezet tevékenysége a környezetére gyakorolhat. Az energia, víz és az anyagok a három legjellemzőbb input, amelyet a szervezetek legnagyobb része használ. Ezek az inputok környezetileg jelentős outputokat eredményeznek, amelyek a Légszennyező anyagok, szennyvíz és hulladékok szempont alatt találhatók meg. A biodiverzitás szintén az inputokhoz sorolható abból a szempontból, hogy ez is természeti erőforrásnak tekinthető. Emellett a biodiverzitásra a kibocsátások (pl. szennyező anyagok) is hatást gyakorolnak. A szállítás és a termékek és szolgáltatások olyan területek, amelyeken keresztül a szervezet szintén hatást gyakorol környezetére, de gyakran más szereplőkön, pl. a vevőkön, vagy a beszállítókon keresztül. A jogszabályoknak való megfelelés és az átfogó szempontok olyan intézkedésekre vonatkoznak, amelyeket a szervezet a környezeti teljesítményének kezelésére tesz. Az energia, víz, kibocsátások és biodiverzitás szempontokon belül találunk jó néhány olyan indikátort, amelyek kapcsolatát részletesebben az alábbiakban tárgyaljuk. Energia Az energiához kapcsolódó indikátorok a szervezet energiafelhasználásának öt legfontosabb területét fedik le, beleértve mind a közvetlen, mind a közvetett energiafelhasználást. A közvetlen energiafelhasználáson a szervezet, valamint termékei és szolgáltatásai által felhasznált energiát értjük. Ezzel szemben a közvetett energiafelhasználás a szervezetet szolgáló más szervezetek energiafogyasztására vonatkozik. Az energiafelhasználás öt területét a következőképpen kell a jelentésben lefedni: Az EN3-as indikátor alatt a jelentéstevő szervezet közvetlen energiafelhasználását adjuk meg, azt az energiát is beleértve, amelyet a saját telephelyén állít elő (pl. földgáz égetésével). Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés Az EN5-ös indikátor alatt az energiamegtakarításra és hatékonyság-növelésre tett kezdeményezéseket kell megadni. Az EN6-os indikátor az energiahatékony termékek és szolgáltatások kifejlesztéséről ad tájékoztatást. Végül az EN7-es indikátor a jelentéstevő szervezet tevékenységeinek közvetett energia-felhasználását adja meg. Az energiafogyasztás mérése kapcsolódik az üvegházhatású gázok kibocsátásához és az éghajlatváltozáshoz. A fosszilis tüzelőanyagok égetése szén-dioxid kibocsátásával jár, ami a legfontosabb üvegházhatású gáz. A kiotói jegyzőkönyv célkitűzéseinek eléréséhez és a jelentős éghajlatváltozás kockázatának csökkentéséhez, az energiaigényt mérsékelni kell. Ezt hatékonyabb energiafelhasználással (amelyet az EN5-ös és EN6-os indikátorral mérünk) és a fosszilis tüzelőanyagok megújulókkal való kiváltásával (EN3-as indikátor) érhetjük el. A közvetlen energia-felhasználás csökkentése mellett az energiahatékony termékek és szolgáltatások tervezése (ld. EN6-s indikátor) és a közvetett energia-felhasználás (ld. EN7-es indikátor) csökkentése (vagyis az alacsony energiaintenzitású alapanyagok kiválasztása vagy ilyen szolgáltatások pl. utazás igénybevétele) fontos stratégiák. Kibocsátások A légszennyező anyagok, szennyvíz és hulladékok szempont olyan indikátorokat foglal magában, amelyek szennyezőknek tekintett anyagok üzemszerű kibocsátását mérik. Ezek az indikátorok különböző típusú szennyezőkre vonatkoznak (pl. légszennyezőanyagok, szennyvíz vagy szilárd hulladékok), amelyekre jellemzően szabályozások is vonatkoznak (ld. az EN20 EN23-as és az EN24-es indikátorokat). Emellett az üvegházhatású gázok kibocsátását (EN16-os és EN17-es indikátorok) és az ózonkárosító anyagok kibocsátását (EN19-es indikátor) nemzetközi egyezmények is szabályozzák. Az EN16-os indikátor értéke kiszámítható az EN3-as és EN4-es indikátorok alatt megadott adatokból. Az EN18-as indikátor az energiafogyasztásban elért csökkentés mértékét és a csökkentésre tett kezdeményezéseket tartalmazza. Az EN4-es indikátor a jelentéstevő szervezet által külső forrásból beszerzett energiatermékek (pl. a villamos energia) előállításához szükséges energia mennyiségét adja meg. 4 2000-2009 GRI
Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés Definíciók Közvetlen energia Az energia azon formái, amelyek a jelentéstevő szervezet működési határain belülre érkeznek. Ezt a szervezet felhasználhatja a saját határain belül, vagy más felhasználókhoz exportálhatja. A közvetlen energia lehet primer (pl. a fűtéshez használt földgáz) vagy köztes (pl. a világításhoz használt villamos energia). Lehet olyan, amelyet a szervezet megvásárol, maga termel ki (pl. szén, földgáz, olaj), learat (pl. a biomasszából származó energia), összegyűjt (pl. a nap, vagy a szél energiája), vagy más módon szerez be. Primer energiaforrás A szervezet energiaigényét kiszolgáló primer energiafajta. Ezt az energiát a végső energiaszolgáltatásokhoz (pl. terek fűtése, szállítás) vagy köztes energiafajták (pl. elektromosság és hő) előállításához használják. A primer energiaforrásra példák a nem megújuló energiaforrások, pl. a szén, földgáz, olaj vagy az atomenergia. A megújuló energiaforrások is ide tartoznak, mint pl. a biomassza, napenergia, szélenergia, a geotermikus- és vízenergia. A primer energiát a szervezet területén belül (pl. az épületek földgázzal történő fűtése) vagy azon kívül (pl. a szervezet számára villamos energiát termelő erőmű által használt földgáz) használhatják fel. IP SS Üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása A hat fő üvegház-hatású gáz a következő: szén-dioxid (CO 2); metán (CH 4); nitrogén-oxid (N 2O); Megújuló energia A megújuló energiát olyan természetes folyamatokból nyerik, amelyeknek folyamatos az utánpótlása. Ilyen például a napenergia, a szélenergia, a tenger energiája, a vízenergia, a biomassza, a geotermikus energia, bioüzemanyagok és a megújuló forrásokból származó hidrogén segítségével előállított elektromosság vagy hő. hidrofluorokarbonok (HFC-k egy sok vegyületet magában foglaló csoport); perfluorokarbonok (PFC-k szintén egy sok vegyületet magában foglaló csoport); valamint a kén-hexafluorid (SF 6). Közvetett energia Olyan energiafajták, amelyeket a szervezet határain kívül állítanak elő, és amelyeket a szervezet köztes energiaigényének kielégítésére használ (pl. a villamos energia és a hűtésre vagy fűtésre felhasznált energia). A leggyakoribb példa az a szervezet határain kívül felhasznált tüzelőanyag, amelyet a szervezet határain belül fogyasztott villamos energia előállítására használnak fel. Köztes energia Olyan energiafajták, amelyeket a primer energia átalakításával állítanak elő. A legtöbb szervezet esetében a villamos energia az egyetlen jelentős köztes energiafajta. A szervezetek kis százaléka esetén más köztes energiatermékek is fontosak lehetnek, pl. egy távfűtőmű által szolgáltatott gőz vagy forró víz, távhűtés vagy a finomított tüzelőanyagok, mint pl. a szintetikus tüzelőanyagok, bio-üzemanyagok. Verziószám 3.0/SS végelges verzió 5
SS EN1 A felhasznált anyagok mennyisége súlyban vagy térfogatban kifejezve. Ez az indikátor írja le a jelentéstevő szervezet hozzájárulását a globális erőforrások megőrzéséhez, valamint bemutatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a szervezet a gazdaság anyagintenzitásának csökkentésére és hatékonyságának növelésére tesz. Mindezek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kidolgozott és számos más nemzeti fenntarthatósági stratégiában megfogalmazott célok. A szervezet belső vezetői és a szervezet pénzügyi teljesítményében érdekeltek számára az anyaghasználat közvetlen kapcsolatban áll a működés költségeivel. Így a szervezet termékek vagy termékkategóriák szerinti anyagfogyasztásának nyomon követése segíti az anyaghatékonyság és az anyagáramok ellenőrzését. Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés 2.3 Jelentsük a : felhasznált nem megújuló anyagok; felhasznált alapanyagok; valamint a a belső nyilvántartás szerinti, a berendezésekben lévő PCB tartalmú olajak teljes súlyát vagy térfogatát. Alapanyagok Olyan anyagok, amelyek jelen vannak a végtermékben. Nem megújuló anyagok Olyan erőforrások, amelyek nem újulnak meg rövid időn belül, mint pl. az ásványi nyersanyagok, fémek, olaj, földgáz vagy a szén. 2.1 Azonosítsuk az összes felhasznált anyagot, azokat az anyagokat is beleértve, amelyeket a szervezet külső forrásból szerez be valamint azokat is, amelyeket belső forrásokból kap (saját fogyasztásra történő termelési és kitermelési tevékenységekből). Ebbe beletartozhatnak: nyersanyagok (vagyis természeti erőforrások, amelyeket átalakítással termékek gyártásához vagy szolgáltatások nyújtásához használnak fel, mint pl. az ércek, ásványi nyersanyagok, fa); A szükséges információ a számlákból és a könyvelési rendszerből, valamint a beszerzési osztályról szerezhető be. OECD: A Tanács javaslata az anyagáramokkal és az erőforrás-termelékenységgel kapcsolatban, 2004. segédanyagok (vagyis olyan anyagok, amelyek a gyártási folyamathoz szükségesek, de a termékeknek nem részei, mint pl. a gyártásban használt gépekhez szükséges kenőanyagok); félkész áruk vagy alkatrészek, minden olyan, a nyersanyagokon kívül felhasznált anyagot beleértve, amely a termék része; valamint a csomagoláshoz felhasznált anyagok. 2.2 Azonosítsuk a felhasznált nem megújuló és alapanyagokat. Számítsuk át a mennyiségüket súlyra, vagy térfogatra, és úgy adjuk meg értéküket, ahogyan felhasználásra kerülnek, vagyis ne szárazanyag-tartalom szerint. 6 2000-2009 GRI
Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés EN2 A felhasznált anyagokon belül a visszaforgatott anyagok százalékos aránya. IP SS Ez az indikátor arra keres választ, hogy milyen mértékben használ a jelentéstevő szervezet újrahasznosított anyagokat. Ezeknek az anyagoknak a használatával csökkenthető az elsődleges anyagok használata, ami hozzájárul a globális erőforrások megőrzéséhez. A szervezet belső menedzserei és a szervezet pénzügyi teljesítményében érdekeltek számára fontos, hogy a visszaforgatott anyagok használata hozzájárulhat a működés összköltségének csökkentéséhez. 2.1 Azonosítsuk az összes felhasznált anyag mennyiségét, ld. EN1-es indikátor. 2.2 Határozzuk meg az összes felhasznált újrahasznosított anyagot súlyban vagy térfogatban. Ha becslést használunk, ismertessük a becslési módszert. 2.3 Számítsuk ki a felhasznált újrahasznosított anyagok százalékos arányát a következő képlet segítségével. EN2= Felhasznált összes újrahasznosított anyag x100 Összes felhasznált anyag Felhasznált újrahasznosított anyagok Olyan belső vagy külső forrásból származó anyagok, amelyek az elsődleges anyagokat (virgin material, még korábban nem használt anyag) helyettesítik, nem melléktermékek, és nem is a jelentéstevő szervezet által termelt nem termék jellegű outputok (non-product outputs, NPO). A szükséges információ a számlák és a könyvelési rendszer, a beszerzési osztály, valamint a belső termelési és hulladéklerakási feljegyzésekből szerezhető be. OECD Hulladékmegelőzési és Újrahasznosítási Munkacsoport Verziószám 3.0/SS végelges verzió 7
SS EN3 Közvetlen energiafelhasználás primer energiahordozók szerinti bontásban. Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés 2.1 A beszerzett közvetlen energiaforrások Azonosítsuk a jelentéstevő szervezet által saját használatra beszerzett primer energiaforrásokat. Ez magában foglalja: A szervezet azon tulajdonságát, hogy képes-e a hatékony energiafelhasználásra úgy lehet megállapítani, hogy meghatározzuk a felhasznált energia mennyiségét. Az energiafogyasztás közvetlen hatással van a működési költségekre, valamint az energiaellátás és energiaárak változására való érzékenységre. A szervezet környezeti lábnyomát részben az energiaforrások kiválasztása alakítja ki. Ezen energiaforrások mérlegének változása jelezheti azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a szervezet a környezeti hatásainak minimalizálásáért tett. A primer energiaforrások felhasználásához kapcsolódó információ segítségével felmérhetjük azt, hogy a szervezetet milyen mértékben érinthetik az olyan környezetvédelmi szabályozások, mint pl. a kiotói jegyzőkönyv. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása az üvegházhatású gázok kibocsátásának elsődleges forrása, így az energiafelhasználás közvetlen kapcsolatban áll azzal, hogy a szervezet mennyi üvegházhatású gázt bocsát ki. A fosszilis tüzelőanyagok kiváltása megújuló tüzelőanyagokkal elengedhetetlen az éghajlatváltozással és az energiakitermelés, illetve -feldolgozás okozta más környezeti hatásokkal szemben folytatott küzdelem sikeréhez. A megújuló energiák és energiahatékony technológiák használata ezenfelül csökkenti a szervezet jelenlegi és jövőbeli függését a nem megújuló energiaforrásoktól és az árak, illetve az ellátás ingadozásától. Ez az indikátor a szervezet közvetlen primerenergiafelhasználását méri. Az indikátor lefedi a Világ Erőforrásai Intézet (World Resources Institute, továbbiakban WRI) és a Fenntartható Fejlődés Üzleti Világtanácsa (World Business Council for Sustainable Development, továbbiakban WBCSD) Az üvegházhatású gázokra vonatkozó kezdeményezésének 1-es szintű kiterjedési körét. Az EN4-es indikátor a primer energiaforrások felhasználását méri, amelyekkel a szervezet a köztes energiaszükségletét (pl. elektromosság, fűtés és hűtés) elégíti ki. A nem megújuló közvetlen energiaforrásokat, beleértve: a szenet; a földgázt; valamint a nyersolajból előállított üzemanyagokat, mint pl. a gázolaj, dízelolaj, cseppfolyós propán-bután gáz (liquefied petroleum gas, LPG), sűrített földgáz (compressed natural gas, CNG), cseppfolyósított földgáz (liquefied natural gas, LNG), bután, propán, etán. A megújuló közvetlen energiaforrásokat, beleértve: a bio-üzemanyagokat; az etanolt; valamint a hidrogént. Megjegyzés: A WRI és a WBCSD üvegházhatású gázokra vonatkozó protokollja értelmében a biomassza nem tartozik a közvetlen megújuló erőforrások kategóriájába. A biomasszából származó közvetlen CO 2-kibocsátásokat külön kell jelenteni. 2.2 Termelt közvetlen energiaforrások Azonosítsuk és adjuk meg (joule-ban) az olyan primer energiaforrásokat, amelyeket a jelentéstevő szervezet maga állít elő, vagy termel ki, arat le, gyűjt be, vagy más energiaformákból alakít át. Ebbe a 2.1-es pontban említett energiaforrások is beletartozhatnak. 2.3 Értékesített közvetlen energiaforrások Azonosítsuk annak a primer energiának a mennyiségét (joule-ban), amelyet a szervezet saját határain kívülre exportál. 8 2000-2009 GRI
Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés IP SS Szén GJ Nyersolaj GJ Benzin GJ Földgáz GJ Villamos energia tonna (metrikus) 26,00 hordó 6,22 gallon 0,125 therm 0,1055 kilowattóra 0,0036 tonna (rövid) 23,59 tonna (metrikus) 44,80 tonna (metrikus) 44,80 1000 köbláb 1,1046 megawattóra 3,6000 GJ tonna (hosszú) 26,42 tonna (rövid) 40,64 Dízel/gázolaj 1000 köbméter 39,01 gigawattóra 3600,0 tonna (hosszú) 45,52 gallon 0,138 MMBtu 1,055 tonna (metrikus) 43,33 Tüzelőolaj gallon 0,144 tonna (metrikus) 40,19 2.4 Számítsuk ki a teljes energia-felhasználást (jouleban), az alábbi egyenlet segítségével: Teljes energiafelhasználás = vásárolt primer energiaforrások + termelt primer energiaforrások értékesített primer energiaforrások WRI, WBCSD: Az üvegházhatású gázokra vonatkozó kezdeményezés. Vállalati könyvelési és jelentéstételi szabvány, átdolgozott kiadás, 2004. A fenti táblázat segítségével a primer források mennyiségét könnyen átszámíthatjuk gigajoule-ra. 2.5 Adjuk meg a teljes közvetlen energia-felhasználást (joule-ban) a megújuló primer energiaforrások szerinti lebontásban. 2.6 Adjuk meg a teljes közvetlen energiafelhasználást (joule-ban) a nem megújuló primer energiaforrások szerinti lebontásban. Megújuló energiaforrások Olyan energiaforrások, amelyek rövid időn belül pótlódnak ökológiai ciklusokon keresztül (szemben az olyan energiaforrásokkal, amelyek nem pótlódnak rövid időn belül, mint pl. az ásványi nyersanyagok, fémek, olaj, földgáz, szén). Információforrások lehetnek a számlák, a mért vagy számított hő/tüzelőanyag elszámolások, becslések, alapértelmezett adatok stb. A joule-mennyiségek vagy közvetlenül hozzáférhetők, vagy a számlákból, szállítólevelekből kiszámíthatók. A köztes energia előállítására használt primer energiaforrások összetételére vonatkozó információ a szolgáltatóknál beszerezhető. Verziószám 3.0/SS végelges verzió 9
SS EN4 Közvetett energiafelhasználás primer energiahordozók szerinti bontásban. Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés A beszerzett és fogyasztott köztes energiafajták megújuló energiaforrásokból: a napenergia; Annak az energiának a mennyisége és elsődleges forrása, amelyet a jelentéstevő szervezet közvetve felhasznál a villamos energia, hő vagy gőz beszerzésével, jelezheti azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a szervezet tesz környezeti hatásainak kezelésére és az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulásának csökkentésére. Annak a hatásnak a mértéke, amelyet a szervezet a közvetett energia felhasználásával gyakorol az éghajlatváltozásra, függ attól, hogy a köztes energiát milyen primer energia felhasználásával állítják elő. Köztes energián azokat az energiaformákat értjük, amelyeket a primer energia átalakításával nyerünk. A legtöbb szervezet számára az elektromosság az egyetlen jelentős köztes energiafajta. A szervezetek kis százalékának esetében más köztes energiafajták is fontosak lehetnek: a távfűtőmű által szolgáltatott gőz vagy forró víz, távhűtés, vagy finomított üzemanyagok (pl. a szintetikus üzemanyagok, a bio-üzemanyagok). Ez az indikátor a szervezet számára a villamos energia és más köztes energiafajták (pl. a távhő) előállításához és elosztásához szükséges energiát méri, amely számottevő energiafelhasználást jelent a szóban forgó szervezetben végrehajtott termelési folyamatot megelőző fázisokban (upstream). Ez az információ lehetővé teszi a szervezet közvetett üvegházhatású gáz kibocsátásának számítását. Az indikátor lefedi a WRI és a WBCSD üvegházhatású gázokra vonatkozó kezdeményezésének 1-es szintű kiterjedési körét. 2.1 Azonosítsuk a szervezet által beszerzett és fogyasztott köztes energia mennyiségét (jouleban). Ebbe beletartoznak: A nem megújuló energiaforrásokból beszerzett és fogyasztott köztes energiafajták, amelyeket az EN3 alatt felsoroltunk: a villamos energia; a hűtés és fűtés; a gőz; az atomenergia; és az egyéb beszerzett energiafajták. a szélenergia; a geotermikus energia; a vízenergia; a biomassza alapú köztes energia; valamint a hidrogén alapú köztes energia. 2.2 Azonosítsuk a köztes energia előállítására használt összes primer energia mennyiségét, a külső szolgáltatóktól beszerzett energia teljes mennyiségét alapul véve (ld. az EN3-as indikátort a beszerzett energiáról). A beszerzett energia előállításához szükséges tüzelőanyagok becsléséhez a következő forrásokat használhatjuk: az áramszolgáltatótól beszerzett adatok a tüzelőanyag-fogyasztásról (ha rendelkezésre állnak); az áramfogyasztásra és a hőre vonatkozó szakirodalmi, vagy alapértelmezett adatok; vagy becslések, ha szakirodalmi, illetve alapértelmezett adatok nem állnak rendelkezésre. 2.3 Használjuk a 2.1-es pontban ismertetett adatokat és adjuk meg: a felhasznált köztes energia mennyiségét a nem megújuló és megújuló források szerinti bontásban; és a vonatkozó primer energiaforrások mennyiségét, amelyet a köztes energia előállításához felhasználtak. Megjegyzés: A köztes energia előállításához felhasznált és joule-ban kifejezett primer energiaforrások összege a használt primer energiaforrástól függően az energia átalakítása és szállítása során fellépő hálózati és hatékonysági veszteségek miatt jelentősen meghaladja a beszerzett köztes energia jouleban kifejezett mennyiségét. 10 2000-2009 GRI
Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés Nincsenek. Ennek az indikátornak a számításához az energiaszolgáltatók és egyéb kapcsolódó szolgáltatók jelentik a legjobb információforrásokat. További információhoz juthatunk a számlák, a mért vagy számított hő- és tüzelőanyag-elszámolások, becslések, vagy a szakirodalmi adatok stb. segítségével. A Nemzetközi Energiaügynökségtől (International Energy Agency, IEA) származó adatok mellett az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményéhez a kormányok által benyújtott éves beszámoló adatai is felhasználhatóak. Ezek a beszámolók az országos energia-felhasználásról és a kapcsolódó országspecifikus alapadatokról is tájékoztatást nyújtanak. A Nemzetközi Energiaügynökség OECD és nem OECD országokra vonatkozó éves energiamérlegbeszámolója IP SS A WRI és a WBCSD üvegházhatású gázokra vonatkozó kezdeményezése. Vállalati könyvelési és jelentéstételi szabvány (átdolgozott kiadás, 2004.) Kiotói jegyzőkönyv, 1997. Verziószám 3.0/SS végelges verzió 11
SS EN5 Az energiatakarékossági és az energiahatékonysági intézkedések révén megtakarított energia mennyisége. Ez az indikátor azoknak az intézkedéseknek az eredményét mutatja, amelyek az energiahatékonyság technológiai fejlesztésekkel történő növelését és az energiatakarékosság más módjait célozzák. Az energiahatékonyság növelése költségcsökkenést is eredményezhet, versenyelőnyhöz juttathatja a céget, és a piaci megkülönböztetést is elősegíti. Az energiahatékony technológiák támogatása közvetlen hatással van a működési költségekre, és csökkenti a jelentéstevő szervezet jövőbeli függését a nem megújuló erőforrásoktól. A hatékony energiafelhasználás az éghajlatváltozással, valamint más, az energiakitermelés és -feldolgozás okozta környezeti problémákkal szembeni küzdelemben is kulcsfontosságú stratégia. Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés Energiamegtakarítás és hatékonyságnövelés Olyan szervezeti vagy technológiai újítások, amelyek következményeként egy konkrét folyamat, vagy feladat kisebb energia-felhasználással is megvalósítható. Ebbe beleértjük a folyamatok újratervezését, a berendezések átalakítását vagy felújítását (pl. energiatakarékos világítás alkalmazása), továbbá azon felesleges energiahasználat megszüntetését is, amelyet az egyéni viselkedés megváltoztatásával érünk el. A szükséges információt a szervezeten belüli energiafelhasználás méréséből és a beszállítóktól (pl. az új berendezések, égők energiafogyasztásával kapcsolatos információi) lehet beszerezni. Nincsenek. 2.1 Azonosítsuk az energiatakarékossági és energiahatékonyságot növelő intézkedések következtében megtakarított energia összmennyiségét. Az energiafogyasztás azon csökkenését, amely a csökkent termelési kapacitás, vagy a kiszervezett munkák következtében állt elő, nem számoljuk bele ebbe az indikátorba. 2.2 Adjuk meg az összes megtakarított energiát (jouleban). Vegyük figyelembe: a folyamatok újratervezése; az eszközök, berendezések átalakítása vagy felújítása; valamint a dolgozói viselkedés megváltozása révén megtakarított energiát. Megtakarított energia Az a csökkentett energiamennyiség, amelynek segítségével ugyanaz a folyamat, vagy feladat elvégezhető. Ebbe nem értjük bele azt az energiamennyiséget, amelyet a szervezet a csökkentett működés folyamán takarít meg (pl. a termelés részleges kiszervezése). 12 2000-2009 GRI
Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés EN6 A megújuló energiaforrások használatára épülő vagy energiahatékony termékek és szolgáltatások előállítására irányuló kezdeményezések, valamint az ezek eredményeként lecsökkent energiaigény. Az energiafelhasználás jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, mivel a fosszilis tüzelőanyagok égetése során szén-dioxid szabadul fel, amely üvegházhatású gáz. A hatékonyabb energiafelhasználás a kiotói jegyzőkönyv által előirányzott éghajlatváltozás elleni harc fontos eleme. Energiahatékony termékek gyártása és energiahatékony szolgáltatások nyújtása a termékfelelősséggel kapcsolatos kezdeményezések fontos elemei. Ezek a termékek és szolgáltatások versenyelőnyhöz juttathatják a szervezetet a megkülönböztetett termékek és az ismertség növekedése miatt. Az energiatakarékos technológiák a fogyasztási cikkek árát is csökkenthetik. Amikor ugyanazon az ágazaton belül összehasonlítjuk a különböző résztvevők kezdeményezéseit, megállapíthatjuk a termék vagy szolgáltatás piacán várható trendeket. A szükséges információk a belső terméktesztelések, mérések, a felhasználásra vonatkozó kutatások és az ipari szabványok stb. adatainak felhasználásával szerezhetők be. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezettől (International Organization for Standardization, ISO) beszerezhetők az energiahatékonysági szabványok és a kapcsolódó tesztelési eljárások. A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottságtól (International Electrotechnical Commission, IEC) beszerezhetők az energiahatékonysági szabványok és a kapcsolódó tesztelési eljárások. IP SS 2.1 Soroljuk fel azokat a kezdeményezéseket, amelyek a fő termékek, termékcsoportok vagy szolgáltatások energiaigényének csökkentését célozzák. 2.2 Adjuk meg a termékek vagy szolgáltatások energiaigényében a jelentéstételi időszak során elért mennyiségi csökkenést. 2.3 Ha a felhasználói szokásokon alapuló adatokat is használunk (pl. egy számítógép energiaigényében), adjuk meg az alkalmazott becsléseket a fogyasztási mintákra és váltószámokra vonatkozóan (pl. az energiahasználat várhatóan 10%-os csökkenése egy 8 órás átlagos munkanap során, változó processzorterhelést figyelembe véve). Hivatkozzunk vonatkozó és használatban lévő ipari szabványokra (pl. egy autó fogyasztása 100 km-en, 90 km/h-s sebességgel számolva). Nincsenek. Verziószám 3.0/SS végelges verzió 13
SS EN7 A közvetett energiafelhasználás csökkentésére irányuló kezdeményezések és az energiafogyasztás ezekkel elért csökkenése. Közvetett energia-felhasználásról akkor beszélünk, amikor valamely anyagokat, alkatrészt vagy szolgáltatást vásárolunk meg pl. utazás és ingázás során, vagy a termelés alvállalkozásba adásával. Kellő odafigyeléssel a közvetett energia-felhasználás jelentősen csökkenthető, pl. az energiahatékony anyagok, szolgáltatások vagy termelési kapacitás kiválasztásával, vagy az utazás helyett a telekommunikáció (pl. a videokonferenciák) igénybevételével. A közvetett energia-felhasználás meghatározása alapot nyújt az EN19-es indikátor alatt értelmezett egyéb kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének kiszámításához. A közvetett energiafelhasználás nyomonkövetése és csökkentése a termékek és szolgáltatások életciklusának környezeti teljesítményét javítja, és része lehet egy átfogó környezettudatos terméktervezési programnak. Végül ez az indikátor méri a jelentéstevő szervezet tevékenységének közvetett energiafogyasztásban elért csökkenését is. Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés 2.3 Adjuk meg a közvetett energiafelhasználás csökkentésére vonatkozó törekvéseket. 2.4 Adjuk meg, hogy a jelentéstételi időszakban a 2.2 pont alatt szereplő területeken mennyivel sikerült csökkenteni a közvetett energiafelhasználást. 2.5 Adjuk meg a közvetett energiafelhasználás kiszámításához használt feltételezéseket, módszereket és információforrásokat. Nincsenek. A szükséges információ a beszállítóktól, a szervezetben dolgozó vagy más kutatók által végzett életcikluselemzések (life-cycle assessments, LCA) eredményei alapján szerezhető be. A Nemzetközi Energiaügynökség (IAE) OECDés nem OECD-országokra vonatkozó éves energiamérleg-beszámolója. 2.1 Ennek az indikátornak a kiszámításakor figyelmen kívül hagyjuk az EN4-es indikátor alatt tárgyalt, beszerzett köztes energiaforrásként azonosított közvetett energiát. 2.2 Azonosítsuk a következő négy területen az adott szervezetben elvégzett termelési folyamatot megelőző (upstream), illetve azt követő (downstream) fázisokban történő közvetett energiafelhasználást: energiaintenzív anyagok használata; alvállalkozásba adott termelés; üzleti célú utazás; és munkavállalók ingázása. 14 2000-2009 GRI
Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés EN8 Összes vízfelhasználás források szerinti bontásban. A források szerinti összes vízfelhasználás mennyiségének megadása hozzájárul ahhoz, hogy megérthessük a jelentéstevő szervezet vízfogyasztása által előidézett potenciális hatásokat és kockázatokat. A teljes felhasznált mennyiség információt szolgáltat arról, hogy a szervezet milyen méretű és fontosságú vízhasználó, és alapadatot ad a hatékonysággal és a használattal kapcsolatos további számításokhoz. Teljes vízfelhasználás A jelentéstevő szervezet határain belülre bármilyen célból, a jelentéstételi időszak során vételezett víz összmennyisége, minden forrást figyelembe véve (felszíni és felszín alatti vizek, csapadékvíz és vezetékes víz). A szervezet vízfelhasználásának számításához a vízmérők, a vízszámlák, más vízzel kapcsolatos adat segítségével végzett számítások vagy ezek hiányában a szervezet saját becslései használhatóak fel. IP SS A jelentéstevő szervezet vízhasználatának módszeres figyelemmel kísérése és a vízfelhasználás hatékonyságának növelése közvetlen kapcsolatban áll a vízhasználat költségeivel. A teljes vízhasználat ezenkívül jelzi, hogy a szervezet számára mekkora kockázatot jelent a vízszolgáltatás folytonosságának ingadozása vagy a víz árának növekedése. A tiszta víz mennyisége a Földön egyre csökken, és ez komoly mértékben befolyásolhatja a nagy vízigényű termelési folyamatokat. Olyan régiókban, ahol a vízkészletek hozzáférhetősége jól érzékelhetően csökkent, a szervezet vízfelhasználása más érintetti csoportokkal való viszonyát is befolyásolhatja. 2.1 Adjuk meg az összes felhasznált víz mennyiségét, amelyet a szervezet saját maga, vagy pl. a vízszolgáltatója termelt ki számára. A hűtővizet is vegyük figyelembe. Nincsenek. 2.2 Jelentsünk a hőerőművek vagy atomerőművek technológiai célú vízfelhasználásáról, ideértve a hűtővizet, a póttápvizet, a zagy szállításával összefüggő vízfelhasználást, valamint a kommunális vízhasználatot is. 2.3 Adjuk meg az éves vízfelhasználás mennyiségét köbméterben (m 3 /év) a következő források szerint: felszíni vizek (beleértve a vizes élőhelyekből, folyókból, tavakból és óceánokból kivett vizet); felszínalatti vizek; a jelentéstevő szervezet által közvetlenül összegyűjtött és tárolt esővíz; más szervezetek által termelt használt víz vagy szennyvíz; valamint vezetékes víz vagy más vízszolgáltató által szolgáltatott víz. Verziószám 3.0/SS végelges verzió 15
SS EN9 A vízkivétel által jelentősen érintett vízforrások. Egy adott vízrendszerből történő vízkivétel több módon érintheti a környezetet, pl. a talajvízszint tartós lesüllyesztése, a rendelkezésre álló víz mennyiségének csökkenése vagy az ökoszisztéma azon képességének megváltoztatása, hogy funkcióit ellássa. Az ilyen változások szélesebb körű hatásokat is gyakorolnak a tágabb környezet életminőségére, aminek gazdasági következményei is lehetnek. Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés 2.2 Adjuk meg az összes jelentősen érintett víztest számát típus szerint, a fenti kritériumoknak megfelelően, az alábbi adatokkal: a vízforrás mérete m 3 -ben; esik-e a vízforrás nemzetközi, és/vagy országos védettség alá; valamint milyen biodiverzitási értékkel bír a vízforrás (pl. faji diverzitás, vagy endemizmus szempontjából, az előforduló védett fajok száma). Ez az indikátor méri a szervezet vízfogyasztásával járó hatásokat. Az ugyanazon vízforrást használó más érintett csoportokat tekintve az indikátor alkalmas arra is, hogy a szervezet felmérje a vízkivétellel járó kockázatokat és javítási lehetőségeket, valamint saját vízforrásának stabilitását. 2.1 Azonosítsuk azon vízforrásokat, amelyeket a jelentéstevő szervezet vízkivétele jelentősen befolyásol. A jelentős vízkivételek az alábbiak közül legalább egy feltételt teljesítenek: az adott víztest éves térfogatának átlagosan legalább az 5%-át eléri; érzékenynek tekintett víztestekből származó vízkivételek (az érzékenység oka lehet a víztest mérete, funkciója vagy státusza, pl. ritka, veszélyeztetett rendszer vagy mert veszélyeztetett növény- illetve állatfaj élőhelyéül szolgál); vagy Nincsenek. A vízforrás vagy a védett terület jellegzetességeiről a helyi, vagy országos vízügyi szervektől, minisztériumoktól, és az ismert kutatási anyagokból (pl. környezetvédelmi hatástanulmányokból) szerezhető információ. IUCN Veszélyeztetett fajok vörös listája Ramsari egyezmény A nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen a vízimadarak tartózkodási helyéről, 1971. a Ramsar-listán szereplő vizes élőhelyből vagy bármely más, nemzetközileg, vagy országosan védett víztestből történő vízkivétel, függetlenül a kivétel mértékétől. Megjegyzés: Ha a vételezett víz közszolgáltató vagy magánszolgáltató által jut el a szervezethez, a vízkivétel eredeti helyét kell figyelembe venni. 16 2000-2009 GRI
Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés EN10 Az összes visszaforgatott és újra felhasznált víz mennyisége és százalékos aránya. A víz visszaforgatásának és újrahasználatának aránya a hatékonyság mérője lehet, valamint jelzi, hogy a szervezet milyen mértékben képes teljes vízfelhasználását és kibocsátását csökkenteni. A víz nagy arányú újrafelhasználása és visszaforgatása a vízfogyasztás, a vízkezelés és -kibocsátás költségeit csökkentheti. A vízfogyasztás újrahasznosítás és visszaforgatás révén elért csökkenése hozzájárulhat a helyi, országos vagy regionális vízkészlet-kezelési célok eléréséhez. a szennyvíz újrahasználata a jelentéstevő szervezet más termelő egységében. A vízmérők, vízszámlák vagy ezek hiányában a szolgáltatóktól, illetve a vízhasználati auditok alapján készült számításokból származó adatok szolgálnak fontos információforrásként. Nincsenek. IP SS 2.1 Ez az indikátor méri mind a visszaforgatás előtt kezelt, mind a nem kezelt vízmennyiséget. Ide tartozik az ún. szürke víz (pl. az összegyűjtött csapadékvíz, mosogatóvíz, mosóvíz vagy mosdóvíz) is. 2.2 Számítsuk ki annak a víznek a mennyiségét, amelyet visszaforgatunk, vagy újrahasználunk, annak alapján, hogy mekkora vízigényt elégít ki a visszaforgatott vagy újrahasznált víz további vízkivétel helyett. Ha például a szervezet termelési ciklusa 20 köbméter vizet fogyaszt, de az egyszer kivett 20 köbméter vizet három további termelési ciklusba forgatja vissza, akkor a teljes visszaforgatott, újrahasznált víz mennyisége 60 köbméter. 2.3 Adjuk meg a szervezet által visszaforgatott, vagy újrafelhasznált víz térfogatát m3/év-ben és az EN8- as indikátor alatt megadott összes vízfelhasználás százalékában is. Visszaforgatás/újrahasználat Az a tevékenység, amelynek során a használt vizet vagy szennyvizet egy újabb ciklusban is felhasználják, mielőtt végső kezelésre vagy kibocsátásra kerülne. Általánosságban a víz visszaforgatásának vagy újrahasználatának három módja van: a szennyvíz/hulladékvíz visszaforgatása ugyanabba a folyamatba, illetve a visszaforgatott víz arányának növelése az adott folyamatban; a szennyvíz visszaforgatása, újrahasználata ugyanazon gyár más folyamatába(n); valamint Verziószám 3.0/SS végelges verzió 17
SS EN11 A védett területeken vagy azok szomszédságában birtokolt, bérelt vagy kezelt földterület, illetve a védett területeken kívüli, biodiverzitásban gazdag élőhelyek nagysága és elhelyezkedése. Azzal, hogy a szervezet beszámol a törvényileg védett területeken belüli vagy azokkal szomszédos, valamint a biodiverzitásban gazdag területekre gyakorolt potenciális hatásáról, azonosíthatja és megértheti tevékenységeinek biodiverzitással kapcsolatos kockázatait. Azon tevékenységek figyelemmel kísérése, amelyek védett területeken vagy védett területeken kívüli, de nagy biodiverzitási értékű területeken zajlanak, lehetővé teszi a jelentéstevő szervezet számára, hogy a hatások kockázatát csökkentse, kezelje a biodiverzitással összefüggő hatásait, és a nem megfelelő kezelést elkerülje. Ha ezeket a hatásokat nem kezeli megfelelően, sérülhet a jóhíre, meghosszabbodhatnak az engedélyezési eljárások, és társadalmi elfogadottsága is veszélybe kerülhet. 2.1 Azonosítsuk a szervezet tulajdonában lévő, bérelt vagy általa kezelt azon működési egységeket, amelyek védett területen, illetve annak szomszédságában vannak, vagy amelyeken belül védett terület található, illetve amelyek védett területeken kívül esnek, de magas biodiverzitási értékkel bírnak. Azokat az egységeket is vegyük számításba, amelyeken a szervezet hivatalosan bejelentés szerint a jövőben tevékenykedni kíván. Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés a biodiverzitási érték a következők szerint: Védett terület - milyen típusú a védett terület vagy azon kívül eső, de magas biodiverzitási értékkel bíró terület (szárazföldi, édesvízi vagy tengeri ökoszisztéma); és - a védettség státusza, valamilyen listán való szerepeltetése (pl. az IUCN védett területek kezelési kategóriái, ramsari egyezmény, nemzeti jogszabályok, Natura 2000 területek). Földrajzilag meghatározható terület, amelyet természetvédelmi céllal kijelöltek, eszerint szabályoznak és kezelnek. Magas biodiverzitási értékkel rendelkező területek Olyan területek, amelyek törvényi védelem alatt nem állnak, de biodiverzitási értékük kormányzati és nem kormányzati szervek által is elismert. Ide tartoznak a természetvédelmileg fontos élőhelyek, amelyeket gyakran megjelölnek a biológiai sokféleségről szóló egyezmény keretében kidolgozott országos biodiverzitási stratégiákban és cselekvési programokban. Ezen felül számos nemzetközi természetvédelmi szervezet azonosított magas biodiverzitási értékkel rendelkező területeket. A vételi és bérleti szerződések, vagy az országos/ helyi földhivatali adatok fontos információforrásként szolgálhatnak. 2.2 Adjuk meg a fent azonosított egységek alábbi adatait:: földrajzi elhelyezkedés; a szervezet tulajdonában lévő, vagy általa bérelt, illetve kezelt felszín alatti területek; a jelentéstevő elhelyezkedése a védett területhez vagy a védett területen kívüli, de magas biodiverzitású területhez képest (azon belüli, vele szomszédos, a védett terület egy részét tartalmazó); a tevékenység típusa (irodai, gyártó, termelő vagy kitermelő); a működési egység, telep mérete km 2 -ben; Országos szinten a környezet- és természetvédelemért felelős intézmények általában rendelkeznek a nemzetközileg vagy országosan védett és magas biodiverzitási értékkel bíró területekre vonatkozó információval. Ezenfelül az országos biodiverzitási stratégiák és cselekvési programok gyakran tartalmaznak információt és leltárokat a védett és a magas biodiverzitási értékkel bíró területekről. Ramsari egyezmény A nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen a vízimadarak tartózkodási helyéről, 1971. Az UNESCO világörökségi területei. 18 2000-2009 GRI
Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés Az ENSZ által kijelölt bioszférarezervátumok. IP SS A biológiai sokféleségről szóló egyezmény keretében kidolgozott országos biodiverzitási stratégiák és cselekvési programok. A Conservation International által kijelölt, biodiverzitás és vadvilág szempontjából kiemelt területek. A World Wildlife Fund (WWF) által a világ 200 legértékesebb ökorégiója közé sorolt területek. A Nemzetközi Madárvédő Szervezet. Az IUCN Növénydiverzitási Központjai. A biológiai sokféleségről szóló egyezmény keretében kidolgozott országos biodiverzitási stratégiák és cselekvési programok. A Conservation International által kijelölt, biodiverzitás és vadvilág szempontjából kiemelt területek. A World Wildlife Fund (WWF) által a világ 200 legértékesebb ökorégiója közé sorolt területek. A Nemzetközi Madárvédő Szervezet (Bird Life International) kiemelt jelentőségű madárélőhelyei közé sorolt területek. Az IUCN Növénydiverzitási Központjai. Verziószám 3.0/SS végelges verzió 19
SS EN12 A tevékenységekkel, termékekkel és szolgáltatásokkal összefüggő, biodiverzitásra gyakorolt jelentősebb hatások leírása a védett területeken, illetve a védett területeken kívüli, biodiverzitásban gazdag élőhelyeken. Ez az indikátor információt nyújt a jelentéstevő szervezet által a védett területeken vagy azokon kívüli, de magas biodiverzitási értékkel rendelkező területeken a biodiverzitásra gyakorolt közvetlen vagy közvetett hatásokról. Háttérként szolgálhat egy olyan stratégia kidolgozásához is, amellyel a szervezet igyekszik mérsékelni ezeket a hatásokat. Az indikátor rendezett, kvalitatív adatigényével lehetővé teszi a más szervezetekkel történő összehasonlítást, és a hatások természetének, mértékének és relatív nagyságának időbeli követését. 2.1 Azonosítsuk a szervezet tevékenységével, termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatban fellépő, a biodiverzitásra gyakorolt jelentősebb hatásokat, a közvetlen és közvetett (pl. a beszerzési láncon belüli) hatásokat is beleértve. 2.2 Adjuk meg a jelentősebb közvetett és közvetlen hatások természetét a következő szempontok szerint: a gyártó telephelyek, bányák és a közlekedési infrastruktúra kiépítése és használata; szennyezés (amin olyan anyagok környezetbe jutását értjük pontszerű vagy nem pontszerű forrásokból, amelyek eredetileg az adott természetes élőhelyen nem fordulnak elő); betolakodó (angolul: invasive) fajok, kártevők és kórokozók környezetbe juttatása; fajok kihalása; Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés 2.3 Adjuk meg a jelentősebb közvetett és közvetlen, pozitív és negatív hatásokat a következőkre vonatkoztatva: mely fajokat érintik a változások; mekkora területet érintenek a változások (ez nem szűkül le a hivatalosan védett területekre, és tartalmaznia kell az ütközőzónákra és hivatalosan kijelölt, fajok szempontjából jelentős, vagy különösen érzékeny területekre gyakorolt hatásokat is); a hatások időtartama; valamint a visszafordíthatóságuk mértéke. Jelentős hatás Olyan közvetlen vagy közvetett hatások, amelyek károsan befolyásolhatják egy földrajzi terület épségét. Ezek a hatások a teljes érintett területen és hosszú távon számottevően megváltoztathatják az ökológiai jellemzőket, rendszereket és funkciókat. Ez azt jelenti, hogy az élőhely, annak populációs szintje és/vagy az ott élő, az élőhelyet kiemeltté tevő fajok életfeltételei nem tarthatók fent. Egyes fajok szintjén azokat a hatásokat nevezzük jelentősnek, amelyek a populáció csökkenéséhez, vagy elterjedtségének olyan megváltozásához vezetnek, hogy ezeknek a tényezőknek természetes (reprodukció vagy más, hatások által nem érintett területekről való beáramlás által történő) helyreállása néhány generáción belül nem lehetséges. A jelentős hatások a létfenntartó vagy üzleti források olyan kihasználását is jelenthetik, amely hosszú távon fenyegeti a használók jólétét. Hulladékhő-kibocsátás Erőművek működése során a környezetbe kibocsátott hulladékhő. Általában egy közeli víztestből szivattyúzott víz, amit hűtővízként használnak, majd visszaengednek a víztestbe. A felmelegített víz így hőenergiát ad át a víztestnek (hőterhelés), ami hatással lehet a helyi ökoszisztémára. az élőhely megváltoztatása; olyan változások előidézése az ökológiai folyamatokban, amelyek azok természetes változásának határain túllépnek (pl. a sótartalomban vagy a felszín alatti víz szintjében történő változások); élőhelyek szétszabdalása és elszigetelése; valamint hulladékhő-kibocsátással kapcsolatos hatások. Ehhez az indikátorhoz a jelentéstevő szervezet környezetirányítási rendszerében vagy más belső dokumentációiban találhatunk hasznos információkat. Ha készült környezeti, vagy társadalmi hatástanulmány, illetve életcikluselemzés, akkor ezekből, illetve a beszállítói lánc más (akár a jelentéstevő szervezet előtti vagy utáni) tagjaitól származó információk is hasznosak lehetnek. 20 2000-2009 GRI GRI kereszthivatkozás: A GRI biodiverzitási erőforrásokat bemutató dokumentuma (GRI Biodiversity Resource Document).
Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés EN13 Megvédett vagy helyreállított élőhelyek. A szervezet biodiverzitási stratégiája olyan intézkedések kombinációja, amelyek a természetes élőhelyekre gyakorolt káros hatás megelőzését, kezelését és az okozott kár megszüntetését célozzák. Ennek az indikátornak a segítségével a szervezet tevékenységével összefüggő negatív hatások kivédését vagy orvoslását célzó stratégiák bevezetését is nyomon lehet követni. A természetes élőhelyek egységének megtartása biztosítja a természetes környezet és erőforrások stabilitását, illetve megerősítheti a szervezet jóhírét, és növelheti elfogadottságát a helyi közösségben. 2.1 Ez az indikátor olyan területeket érint, ahol kárelhárítás történt, vagy amelyet aktívan megvédenek. (Ld. a definíciókat). A védett vagy a helyreállított kategóriába olyan területeket is beleérthetünk, amelyeken még mindig folyik tevékenység. 2.2 A terület státuszát a jelentéstételi periódus végén várható állapot alapján kell megadni. Megvédett területek Olyan területek, amelyeket a tevékenység során bármilyen kártól védenek, és környezete eredeti állapotában fennmarad, egészséges és működőképes ökoszisztémával. A védett területekről a szervezet környezetirányítási rendszerében, a telephely terveiben, környezeti- és társadalmi hatástanulmányokban, valamint a szervezeti politikákban találhatunk információt. A helyreállított területekről (vagy helyreállítási követelményekről) a bérleti, kiadási vagy adásvételi szerződésekből, környezeti- és társadalmi hatástanulmányokból és kockázati nyilvántartásokból szerezhetünk információt. Nincsenek. IP SS 2.3 Adjuk meg az összes megvédett és helyreállított terület nagyságát hektárban (vagy ha nagyobb, mint 1 km 2, akkor km 2 -ben). Jelezzük azt is, hogy a helyreállítási intézkedéseket külső szakértők hivatalosan elfogadták-e. 2.4 Jelezzük, hogy olyan területeken kívül, amelyeken a szervezet maga felügyeli és végzi a helyreállítási és természetvédelmi tevékenységeket, van-e más élőhely, amelynek területén a szervezet harmadik féllel együttműködik hasonló programokban. Helyreállított (rekultivált) területek Olyan területek, amelyeket a működési tevékenység befolyásolt, vagy amelyek területén tevékenység folyt, és kárelhárítással a terület eredeti környezeti állapotát helyreállították, vagy egészséges és működőképes ökoszisztémát hoztak létre. Verziószám 3.0/SS végelges verzió 21