BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM Felszámoló és Vagyonfelügyeleti Szak TÉMAVÁZLATOK a Felszámolási technikák, fizetőképességet helyreállító módszerek, etikai kérdések c. tantárgy II. féléves ismeretanyagához /a felszámolások módszertana/ 21-36. (tizenkettedik átdolgozott kiadás.) Összeállította: Dr. Zsiga László 2014. szeptember
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 2 A FELSZÁMOLÓ FELADATAI A KIJELÖLÉSTŐL A HITELEZŐI GYŰLÉSIG 5 23. AZ ELŐNYÖS KIELÉGÍTÉST ÉLVEZŐ HITELEZŐVEL (BIZTOSÍTOTT) KAPCSOLATOS SAJÁTOSSÁGOK 33 24. AZ ADÓS CÉG VAGYONI HELYZETÉNEK FELMÉRÉSE, A NYITÓ MÉRLEG 39 25. FELSZÁMOLÁSI ÜTEM, ÉS KÖLTSÉGTERVVEL KAPCSOLATOS TARTALMI KÖVETELMÉNYEK 44 26. HITELEZŐI GYŰLÉS, HITELEZŐI VÁLASZTMÁNY ALAKÍTÁSA, A VÁLASZTMÁNY JOGAI, A HITELEZŐK KÉPVISLŐJE 56 27. A FELSZÁMOLÁSI VAGYON, ENNEK ÉRTÉKESÍTÉSI MÓDSZERTANA, A KÖVETELÉSEK BEHAJTÁSA 65 28. A TERMELŐ - SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG FELSZÁMOLÁS ALATTI TOVÁBBFOLYTATÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI 79 29. AZ ÉSZREVÉTEL, A KIFOGÁS, ÉS A FELSZÁMOLÓ POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉGE 85 30. A KÖZBENSŐ FELSZÁMOLÁSI MÉRLEG ÉS JELENTÉS FOR- MAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYYEI 95 31. ZÁRÓJELENTÉS ÉS A ZÁRÓMÉRLEG, A FELSZÁMOLÁS BEFEJEZÉSÉNEK FELADATAI 103 32. ELSZÁMOLÁSOK, BEVÉTELEK ÉS KÖLTSÉGEK (KIADÁSOK) ALAKULÁSÁRÓL KÉSZÍTETT KIMUTATÁS 113 33. A FELSZÁMOLÓ DÍJA, SZÁMÍTÁSI METÓDUSA ÉS A DÍJ FEDEZETE 122 34. A VAGYONFELOSZTÁSI (RÉSZLEGES ÉS ZÁRÓ) JAVASLAT FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 131 35. AZ ADÓSI IRATOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 138 36. A CSŐDDEL KAPCSOLATOS BŰNCSELEKMÉNYEK 143 AJÁNLOTT IRODALOM 150 1
BEVEZETÉS A FTECH tantárgy II. féléves anyaga a leggyakoribb fizetésképtelenségi eljárás, a felszámolás módszertani kérdéseivel foglalkozik. Az ismeretanyag feldolgozása és elsajátítása feltételezi az egyéb tárgyként tanult jogelméleti alapok tudását, illetve e tárgy I. féléve során megismert eljárási alapismereteket, definíciókat, összefüggéseket. Az eljárás módszertana alatt, jelen tárgy oktatása során mindazokat a döntési és intézkedési technikákat értjük, amelyekkel a jogszabályi előírások értelmezését követően, azok végrehajtását a szakértő megvalósítja. Nyilvánvaló, hogy amennyire a mozgásteret biztosító jogszabály értelmezése bizonytalan, s az adott eljárás egyes elemeire a változó joggyakorlat válik jellemzővé, a módszertan is alternatív megoldásokat kínálhat, feltételezve az alkalmazó szakértőnek a helyi elvárásokhoz igazodó hozzáállását. A felszámolásról általábban A felszámolási eljárás olyan nem peres bírósági eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők, a vonatkozó (Cstv.) törvényben meghatározott módon nyerjenek kielégítést az adóssal szembeni követeléseikre. [Cstv.1. (3)] A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodók esetében a felszámolás elsődleges célja nem a jogutód nélküli megszüntetés, hanem a hitelezőkkel történő megegyezés az adósság rendezéséről, illetve a nemzetgazdasági érdeket szolgáló reorganizáció előkészítése. A felszámolási eljárást az adott Törvényszék: hivatalból rendeli el, amikor a csődeljárásban nem jön létre egyezség a hitelezőkkel, vagy az nem felel meg a törvényi előírásoknak, illetve a felszámolásban kötött egyezséget az adós nem teljesíti [Cstv.21/B., illetve 27. (2)d)], az adós, hitelező, vagy a végelszámoló kérelmére rendeli el, miután megállapítja az adós fizetésképtelenségét, a cégbíróság értesítése alapján rendeli el (a cég megszüntetése, vagy törlése után), illetve a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján rendelheti el, ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt. A felszámolási eljárás tehát vagy a fizetésképtelenség megállapítására irányuló vizsgálattal, vagy közvetlenül a felszámolás elrendelésével kezdődik, és általában (kivéve egyezség, stratégiai cég) az adós 2
cégjegyzékből történő törlésével fejeződik be. Az eljárás kifejezést, mint bírósági eljárást értelmezzük, aminek része a felszámolás. A felszámolás a felszámoló által irányított szakasza a felszámolási eljárásnak, vagyis része az eljárásnak. A felszámolás alapvetően a vonatkozó törvényben előírt feladatok megvalósítási folyamata. A feladatok - a felszámoló (mint irányító szakértő) szemszögéből - időrendben szakaszolhatóak: felszámolás előtti-, kezdeti-, érdemi-, záró- és utó feladatokra. A folyamat szakaszainak elnevezése öncélú, de a hozzájuk rendelt feladatok konkrétak. A 16. oldal ábrája szemléletesen mutatja a bírósági eljárás meghatározó eseményeit, illetve a felszámolói feladatsort, ezek összefüggéseit, a felszámoló kötelezettségeit az általános szabályok szerinti eljárás esetében. Nyilvánvaló, hogy az általános szabályok szerint folyó eljárások sajátos befejezései (egyezség, egyszerűsített szabályok szerinti zárás, a felszámolás bírósági megszüntetése), illetve a különleges szabályok szerinti felszámolásokban (pénz- és hitelintézetek felszámolása, stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolása) esetében a feladatfolyam részlegesen, sajátosan jelenik meg. Az általános felszámolói feladatoknak fent vázolt kronologikus csoportosítása, a módszertan tárgyalásához megfelelő keretet nyújt. A felszámolások módszertana a vonatkozó eljárási szabályok eredményes alkalmazásának tudománya, amely feltételezi a jogszabályok (nem kizárólag a Cstv.) és a joggyakorlat átfogó és értelmezett ismeretét, a szakterület etikai normáit, a működés taktikai mozgásterét és ezek együtthatásának mérlegelésével, a jogszabály eseti alkalmazását biztosítja. A felszámolóként kijelölhetők körét a hatályos szabályozás alapján a Kormány rendelettel állapítja meg [27/A. (2)]. A Törvényszékek jelenleg a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal által vezetett felszámolói névjegyzékben pályázat alapján felvételt nyert - szereplő 130 db jogosítással rendelkező jogi személyek közül elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével rendelik ki a felszámolót. Átmeneti jelleggel befejezik folyó felszámolásaikat mindazok a korábbi névjegyzéken szereplő társaságok, amelyek a pályázatuk alapján megfeleltek az előírt kritériumoknak, de a pályázati keretszám miatt nem kerültek be a felszámolók névjegyzékébe. [27/A. (6a)] A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek esetében a felszámolás lefolytatására kizárólag az állami felszámoló (Nemzeti 3
Reorganizációs Nonprofit Kft.) jelölhető ki. Ezekre az eljárásokra az 1991. évi XLIX. tv. különös szabályai [Cstv. IV. fejezet] vonatkoznak. A hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosítók felszámolásának sajátos szabályait a többször módosított, hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. [Hpt.], illetve a 2003. évi LX. számú, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény tartalmazza [Bit.]. A 2013. szeptember 26-án hatályba lépő CXXXIX. tv. alapján megszűnt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, szerepét ezek között a felszámolások felügyeleti hatósági jogkörök 2013. szept. 30-tól a Magyar Nemzeti Bank Zrt. vette át. A speciális szabályozású eljárásokat kizárólag a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. folytathatja le, amely szerepel a Felszámolók Névjegyzékében (hisz egyéb felszámolásban is kirendelhető). A felszámolások módszertanának bemutatása során az általános szabályozást tekintjük át, utalva a különös szabályok szerinti eltérésekre. A kirendelt/kijelölt felszámoló a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át. A felszámoló az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, ezt a jogkörét az általa kijelölt felszámolóbiztos útján látja el. [27/A. (12)] 4
A FELSZÁMOLÓ FELADATAI A KIJELÖLÉSTŐL A HITELEZŐI GYŰLÉSIG 1. / A felszámoló fogalma A közbeszéd, de hatályos Cstv. is a felszámoló kifejezést egyaránt használja a felszámoló szervezetre és az eljárást operatívan lefolytató felszámolóbiztosra. Az illetékességgel rendelkező Törvényszék a felszámolás lefolytatására a felszámolók névjegyzékében szereplő, a vonatkozó jogszabályokban előírt szakmai feltételeknek megfelelő gazdasági társaságot, számítógépes véletlenszerű kiválasztással-, illetve a 2011. évi CXV.tv. alapján létesített (jelenleg névjegyzéken kívüli) állami tulajdonú társaságot a Kormány által meghatározott stratégiai jelentőségű adósok esetében eljárásra jogosult - közvetlenül rendelhetik ki felszámoló szervezetnek. A névjegyzéki-, illetve az állami felszámolónak eltérőek bizonyos működési jogosításai (pl. kijelölés, értékesítés, felmentés szabályai, stb.) A Cstv. 27/A. (3) bekezdése (1997. VIII. 6-i hatállyal) emelte be a törvénybe a felszámolóbiztos kifejezést a szabályozásba, amit a 2009. évi LI. tv. finomított a következők szerint: A felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki. A felszámolóbiztos a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el. A 2011. évi CXCVII. tv. módosítása alapján 2012. 03.01-től a hatályos Cstv. szerint: A felszámoló az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, ezt a jogkörét az általa kijelölt felszámolóbiztos útján látja el. A felszámoló (mint jogi személy) tehát az adós képviseletében jár el, s ezt a képviseletet az általa kijelölt felszámolóbiztos látja el. A felszámoló és a felszámolóbiztos viszonyában tehát lényeges szempont, hogy a bíróság (Törvényszék) által kirendelt felszámolónak (annak cégjegyzésre jogosult vezetőjének) csupán addig van rendelkezési jogosultsága az adós cégre vonatkozóan, amíg ki nem jelöli (kinevezi) a felszámolóbiztost. 5
A felszámoló kirendelése valójában névjegyzékről történő kiválasztás, a felszámolóbiztos kijelölése pedig ebben az összefüggésben kinevezés. A Cégbíróság a felszámolóbiztost jegyzi be rendelkezési-, cégjegyzési jogosultnak. [Megjegyzendő, hogy a cégképviseleti jogosultság nem teljes körűen kerül át a felszámolóhoz, hisz az eredeti tulajdonosnak joga marad ügyvezetőt felmenteni, kinevezni felszámolás alatt is, sőt még székhelyet is válthat. Az adós megmaradó cégjogi képviseletének leginkább előforduló esete felszámolásban az adós egyezségkötésének kezdeményezése, bonyolítása, amire a volt (esetleg újonnan kinevezett) vezető jogosult. A felszámoló tehát nem jogutódja a korábbi tisztségviselőnek, a nyilvánvaló cégképviseleti jogosultságának bizonyos korlátai vannak. Az adós vagyona feletti rendelkezési jog viszont egyértelmű és teljes körű.] A felszámoló szervezet vezetőjének tehát nincs döntési kompetenciája az adós cég felett (csupán kinevezési joga van), A Cstv. vele szemben nem is ír elő szakirányú szakmai képesítést, mint a felszámolóbiztossal szemben. (Kinevezheti a felszámoló szervezet vezetője önmagát is felszámolóbiztosnak, de ekkor már rá is érvényesek a kinevezés tartalmi elvárásai.) A felszámolóbiztos kinevezésének legfőbb feltétele, hogy szerepeljen bejelentett, szakirányú képesítéssel rendelkező szakértőként az őt kinevező cég vonatkozásában a KIH névjegyzéki nyilvántartásában. A kirendelés/kiválasztás/kijelölés [27/A. (1)], illetve [65. (2)-(3)] mint a Törvényszék döntése - és a kinevezés/kijelölés [27/A. (3)] mint a kijelölt felszámoló döntése tartalmilag eltérő fogalmak. A csődeljárásban pl. a vagyonfelügyelő mint szervezet kijelölésére és felmentésére a Cstv.13. (1) bekezdése a felszámolóra vonatkozó szabályozást írja elő, viszont a vagyonfelügyelő mint szakértő kinevezéséről a Cstv. nem rendelkezik. Ez tehát azt jelenti, hogy a vagyonfelügyelőként eljáró szakértőre nem vonatkoznak a felszámolóbiztos személyére előírt kinevezési szakmai követelmények. (Logikailag is belátható, hogy más szakmai felkészültséget is igényel a két feladat.) A Cstv. 2006. évi módosítása (2006. évi VI. tv.) már meghatározta az elvárt szakképesítést [korábban ez a 114/2006.(V.12) Korm. rendeletben volt (névjegyzékről) előírva], illetve az alkalmazás jogviszonyát és az összeférhetetlenség szabályait a felszámolóbiztosokra vonatkozóan. A névjegyzéki- és állami 6
felszámoló által kinevezett felszámolóbiztosokra ugyanazok a szakmai és összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. A 2006. évi VI. tv.20. (4) bekezdése szerint: A Cstv.27/C. (1) bekezdése 2010. július 1-jén lép hatályba. A hatálybalépéskor a felszámolók névjegyzékéről szóló 167/1993.(XI.30.) Kormány rendelettel meghatározott felsőfokú végzettséggel rendelkező, okirattal igazoltan legalább 10 éve, megszakítás nélkül, felszámolói tevékenységben személyesen közreműködő gazdasági társasági tagokat, munkavállalókat, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedőket e törvény által előírt, a felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 9/2002. (III.22.) OM rendeletben meghatározott szakképzettséggel rendelkezőnek kell tekinteni. Mindezek alapján: felszámoló az a társaság, amely szerepel a (korábban PM) Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal által vezetett, 114/2006.(V.12.) Korm. rendeletben előírt névjegy-zékében [korábban ez a 167/1993.(XI.30.) Korm. rendelet volt], illetve a 2011. évi CXV.tv. alapján létrehozott, névjegyzéken kívüli, non profit rendszerben működő állami felszámoló szervezet. felszámolóbiztos 2010. július 1-ig az a természetes személy, aki: - közgazdász, szakvizsgázott jogász, vagy bejegyzett könyvvizsgáló és - munkaviszonyban, tagsági viszonyban, vagy megbízási jogviszonyban áll a felszámolóval 20010. július 1-től pedig aki: - megszerezte a felszámolási és vagyonfelügyeleti szakképesítést a Corvinus Egyetemen vagy a korábbi szakképesítéssel 10 évet folyamatosan ledolgozott egy felszámolónál (okirati igazolás) [83/B. (1), és - munkaviszonyban, tagsági viszonyban, vagy megbízási jogviszonyban áll a felszámolóval. (2012-től szakirányú képzés folyik a Pécsi Tudomány Egyetemen, illetve a Gödöllői Szent István Egyetemen is.) - nyilatkozik, hogy nem áll fenn az adott ügyben összeférhetetlenségi ok 7
2016. január 1-től az előbbieken túl [83/K. (8)] - felszámoló szervezetnél töltött, legalább egy éves szakmai gyakorlatot is igazolni kell, és - nyilatkozik, hogy nem esik kizáró ok alá - Az állami felszámoló létrehozásával és ennek irányított bírósági kijelölésével, a fizetésképtelenségi eljárások történetének az a közel 20 éves szakasza zárult le, amelynek meghatározó jellemzője a profitérdekelt felszámolók versenye volt a vagyonos felszámolásokért. A jogszabály módosításával ez a verseny nagy valószínűséggel értelmét veszítette, hisz a pozícionálást a Kormány magához ragadta. - A 2012-ben kiírt, majd visszavont és 2013-ban ismételten kiírt pályázati felhívás a felszámolói névjegyzékre kerülésre, alapvető átrendeződést eredményezett a felszámolói piacon. A 113 db. jogosulttal szemben 130 db. felszámoló került az új névjegyzékre, és mintegy 40 korábbi felszámoló köztük több piacvezető - elveszítette licenszét. Ezt az átrendeződést lekövette a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) tisztújítása is 2014. tavaszán. - A felszámoló jogállását, a kijelölés és kinevezés összefüggéseit a tantárgy I. féléves ismeretanyaga tartalmazta a Témavázlatok 3. fejezetében. Nyilvánvaló, hogy az ott közöltek a 2011. évi CXV. tv. által beemelt állami felszámoló sajátos jogi státuszával értelmezhetők. A Cstv. 24/A. (1) bekezdés alapján (beiktatta a 2004. évi XXVII. tv. az EU normákkal) a bíróság a hitelező kérelmére ideiglenes vagyonfelügyelőt (i.v.f.) nevezhet ki a felszámolói névjegyzékből, a felszámolás kezdő időpontjáig. Erre sor kerülhet az adós fizetésképtelensége vizsgálatának időszakában bírósági kijelöléssel, illetve a felszámolást elrendelő végzésben a kijelölt felszámoló felhatalmazásával [(27/A. (1)], illetve eredménytelen csődegyezség záró végzésében a vagyonfelügyelő átmeneti (felszámolás kezdő napjáig) kinevezésével. Az ideiglenes vagyonfelügyelőnek kizárólag jelző szerepe van a vagyonmozgásra vonatkozóan. Az ideiglenes vagyonfelügyelő díját (400.000,-Ft + ÁFA) a hitelezőnek meg kell előlegezni letét formájában. A stratégiailag kiemelt vállalkozások esetében, akár adósi, akár hitelezői felszámolás iránti kérelem érkezik a bíróságra, az adós továbbműködését a jogszabály az egy munkanapon belül közzétett 8
rendkívüli moratóriummal és rendkívüli vagyonfelügyelő kirendelésével biztosítja [69. (2) és (3)]. A rendkívüli vagyonfelügyelőnek valós döntési pozíciója van a biztosított ellenjegyzési/kettős cégjegyzési jogosítványával [69. (3)]. A rendkívüli moratórium a felszámolás közzétételét követő 90 napos időtartamra meghosszabbítható [69. (10)]. A rendkívüli vagyonfelügyelő konkrét díjáról a Cstv. nem rendelkezik, a 69. (14) csupán azt rögzíti, hogy a felszámoló később megállapított díjában kerül ez érvényesítésre, ami az adóst terheli és felszámolási költségként elszámolható. Amennyiben nem az adós, hanem hitelező kéri a stratégiai fontosságú adós felszámolását, a bíróság az adós által kezdeményezett eljárással megegyezően, rendkívüli moratóriumot rendel el, viszont 8 napon belül meghallgatást tart, és ezt követően dönt 15 napon belül a felszámolás elrendeléséről. - A 2009. évi LI. tv. alapján módosult Cstv. 24/A. (1) szerint, amikor a felszámolást csődeljárás előzte meg, és a bíróság hivatalból rendelte el a felszámolást, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelőt jelöli ki a bíróság ideiglenes vagyonfelügyelőnek. (ilyenkor a külön díja felszámolási költség) A felszámoló (ideiglenes vagyonfelügyelő) feladatai tehát már a fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelő végzés előtt is fennállhatnak. 2. / Felszámolás előtti feladatok (az eljárás közzétételéig) 2.1. Ideiglenes vagyonfelügyelő (i.v.f.) jellemző feladatai a következők: [Cstv. 24/A., 2006. évi VI. tv.7. és 69. (3)] Tevékenysége elkülönül a felszámolástól (még nincs felszámolás) A Törvényszék hitelező kérésére - adott feltételek megléte esetén rendeli ki az ideiglenes vagyonfelügyelőt a 27/A. szabályai szerint. Sikertelen csődeljárás esetén a Törvényszék a regnáló vagyonfelügyelő mandátumát ideiglenes vagyonfelügyelői jogosítványokkal és díjazással meghosszabbítja. 9
Az összeférhetetlenséget (kizárási ok) a kijelölő végzés kézhezvételét követő napon belül kell bejelenteni. (kivéve állami felszámoló és vagyonfelügyelő) Díja: bruttó 200. 000,- vagy 400. 000,- Ft + ÁFA ( jogi személyiség nélküli-, vagy jogi személy az adós), amit a hitelező a kirendelés feltételeként köteles letétbe helyezni. Elrendelt felszámolás esetén a hitelező visszakapja a letétet. A díjat a bíróság a felszámolást elrendelő végzésben állapítja meg és az adós viseli. [24/A. (11) és 69. (2)] Csődeljárásban eljárt vagyonfelügyelő kijelölése esetén, megállapított díj felszámolási költségként térül meg (mint a csődben eljáró vagyonfelügyelőnek az a díja, ami az eljárásban nem térült meg) Az i.v.f. feladata az adós gazdálkodásának felügyelete, amelynek során: a végzés kézhezvételét követő napon jelenteni köteles az esetleges kizárási okot a bíróságnak ha nincs kizárási ok, haladéktalanul kapcsolatot keres az adóssal, az adós köteles bejelenteni a banknál, (címpéldány) tájékozódik az adós vagyoni-pénzügyi helyzetéről minden vagyonnal kapcsolatos döntés a jóváhagyásával hozható a mindennapi ( rendes ) gazdálkodás körét meghaladó jognyilatkozatot ellenjegyzésével lehet tenni kvóta feletti kifizetéshez az ellenjegyzése kell kiemelt ügyekben - a rendkívüli moratórium alatt - együttes rendelkezési jog a számlák felett rendkívüli moratórium esetén, ellenőrzi az esedékes kifizetések elkülönített (biztonságos működés!) alapból történő teljesítését a már létrejött szerződések teljesítéséhez is a jóváhagyása kell a majdani hitelezők érdekeit képviselve, mindenbe betekinthet és vizsgálódhat csak a bíróságot tájékoztatja a tudomására jutott információkról (hisz nincs még hitelező) 10
különösen feladata a vagyoncsökkentés hitelezői érdeket sértő megvalósításának (Cstv.40. ) megakadályozása kifogással támadható, mint a felszámoló Az i.v.f. feladata általános helyzetben a felszámolás kezdő időpontjáig, az eljárás megszüntetéséig, vagy a kirendelés végzéssel történő visszavonásáig tart. Ha az adós nem működik együtt, az i.v.f. kérelmére a bíróság elrendeli (érdemi vizsgálat nélkül!) a felszámolást. 11
A szabályozás ellentmondásai: Ha a bíróság már kinevezett i.v.f.-t, az újabb kérelmet elutasítja. Lehet, hogy a kirendelést végzéssel visszavonja, de erről az elutasított hitelező (akinek a kérelme most időszerű lenne) nem szerez tudomást és az adós ellenőrizetlen marad. Célszerű megoldás lenne, ha az újabb kérelem vonatkozásában a bíróság nem elutasítaná, hanem felfüggesztené a döntést, és amikor (az adós és a hitelező közös kérelmére) megszűnik az első i.v.f. státusza, a bíróság a függesztésből automatikusan intézkedne az új i.v.f. (gyakorlatilag ugyanaz) kirendeléséről a még veszélyeztetett hitelező érdekében. Nem definiált a a követelések későbbi kielégítésének veszélye, mint a kirendelés oka. Igen szubjektívnek ítélhető fogalom a rendes gazdálkodás köre, amelynek meghaladása már az i.v.f felügyeletébe rendelt. Hol van a vagyonkimentés és az ésszerű gazdálkodás közti határ? Nem körülírt a rendkívüli moratórium esetére előírt elkülönített pénzalap. Elkülönül a fizetésképtelenség bírósági megállapítása (felszámolás elrendelése) és az i.v.f. kirendelése. Ennek következtében az i.v.f. intézkedései utólag támadhatók, ha mégsem indul felszámolás. (Az i.v.f. működése akár egy év is lehet a felszámolási döntés jogerősítéséig.) Ellentmondásosak az i.v.f. jogosítványai, hisz nem kerül gazdasági értelemben tényleges döntési pozícióba, viszont kezdeményezésére a bíróság, a fizetésképtelenség érdemi vizsgálata nélkül elrendelheti a felszámolást. Amennyiben az i.v.f. indítványozza a felszámolást, azonnal felszámolói pozícióba emeli magát, hisz a végzés, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A felszámolás tehát kvázi jogerősen indul meg. A szakértői intézkedések utólagos támadása (amennyiben fellebbezésre megszűnik az eljárás) miatt, óriási a felszámoló háttérfelelőssége. ÓVATOSAN TEHÁT AZ INTÉZKEDÉSEKKEL!! 12
2.2 A felszámoló felszámolás előtti feladatai: A kirendelő végzés kézhezvételét követő két munkanapon belül (ha az ok később keletkezik, attól számított két munkanapon belül) köteles bejelenteni a felszámoló a bíróságnak, ha kizárási ok áll fenn. [27/A. (5)] (Elmulasztása névjegyzékről történő törlési ok lehet, de mindenképp felmentést eredményez!). a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételét követő két munkanapon belül köteles a felszámoló az általa kijelölt felszámolóbiztos személyi adatait, illetve a kizárási okokra, összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatát megküldeni a bíróságnak. [27/A. (5a)] az állami felszámolónak nem kell az összeférhetetlenségről nyilatkoznia, a vonatkozó előírások az alapítás feltételei. Kizárási okok: a Cstv. 27/A. (4) bekezdésében és a 2006. évi VI. tv. 11. (3) bekezdésében rögzítettek. [A Cstv. 66. (4) és (5) az állami felszámoló esetében sajátos összeférhetetlenségi előírásokat hozott 2011-ben.] kiadja a felszámolóbiztos megbízólevelét szerződést (megállapodást) köt a felszámolóbiztossal, kioktatja stb. figyeli a közzétételt, a végzés jogerősítését mint esetleges ideiglenes vagyonfelügyelő, biztosítja a hitelezői érdekek érvényesülését. 3. A felszámolás kezdeti feladatai [az első 75 (nemzetgazdaságilag kiemelt ügyeknél 60) nap feladatai (a hitelezői gyűlésig)] Aláírási címpéldány (aláírási minta) készíttetése Cégbírósági változásbejegyzés elküldése Kapcsolatfelvétel az adós céggel (közvetett és közvetlen megkeresés a cég székhelyén, bejegyzett adósi vezető lakásán, stb.) 13
Az adós vezetőjének kötelezettségeit tartalmazó tájékoztató [Cstv. 31. (1)] átadása és értelmezése, nyitó értekezlet előkészítése (mit és hogyan készítsen össze, rendszerezzen, szerezzen be az adós? ) Amennyiben a 2011. évi CXV. tv. 65. (1) alapján, az adóst már folyó felszámolási eljárásban minősítette nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű társasággá a Kormány, a névjegyzéki felszámolónak haladéktalanul elszámolással - át kell adnia az állami felszámolónak az ügyet. A hatályos jogszabály alapján: általános esetben a felszámolás kezdő időpontjától számított 365 napon belűl, többségi állami befolyással működő cég esetén időhatár nélkül (vagyis a zárómérleg benyújtásáig) stratégiailag kiemelt jelentőségű szervezetté nyilváníthatja a Kormány bármely felszámolás alatt álló társaságot. Ez esetben a rendelet hatálybalépését követő 3 munkanapon belül az eljárást lefolytató bíró felmenti az eljáró felszámolót és dönt felmerült költségeiről, arányos díjazásáról. (Fellebbezni csak a végzés díjmegállapító része ellen lehet.) Nyitó értekezlet lebonyolítása (cél: pozíciók tisztázása) A nyitó tárgyalást 5 nagy szerkezeti fejezetben célszerű megtervezni. A fejezetek tartalma nyílván eltérő lesz, követve az ügy sajátosságait. A nyitótárgyalás jegyzőkönyvében mindent kellő részletességgel rögzíteni kell a dokumentálás, és a későbbi viták elkerülése érdekében. A nyitó értekezleten öt nagy témakörben vannak teendői a felszámolónak. Ezek a következők: I. Eljárás-technikai kérdések tisztázása: Az adósnak szándékában áll-e egyezség kezdeményezése? Ha egyezséget kíván kötni az adós, milyen határidőn belül? Folyik-e termelő, szolgáltató, kereskedelmi tevékenység az adósnál? A feltételek a tevékenység teljes, vagy részleges azonnali befejezését indokolják, vagy a fokozatos (ésszerű) befejezéssel kell/célszerű tervezni? Lehetséges-e a tevékenység továbbfolytatásával számolni? 14
Mik az adósi vagyon (részben/egészben)értékesítési alternatívái? A munkavállalók helyzetének, jövőjének tisztázása. Bérkifizetések elmaradásának tisztázása. Őrzés-védelem helyzetének, a portaszolgálat rendjének tisztázása. (A kérdésekre adott válaszok a tárgyalás további témaköreit nagy mértékben befolyásolják.) II. Cégiratok, dokumentumok és nyilatkozatok átvétele: Kapcsolatfelvevő levélben kért adatlapok és nyilatkozatok átvétele. Környezetvédelmi nyilatkozat másolatának átvétele (feladóvevény másolata is). Az adós cég alapdokumentumainak (cégiratainak és szabályzatainak) átvétele. Folyamatban lévő gazdasági szerződések, és kötelezettség vállalások átvétele. Korábbi (öt évre visszamenően) gazdasági szerződések átvétele. Vagyonbiztosítási szerződések átvétele. Bankszámla szerződések-, és házi pénztár-napló átvétele. Közüzemi szolgáltatási szerződések átvétele. Felső vezetők munkaszerződéseinek átvétele. Passzív-, jogi állományban lévő dolgozók munkaügyi iratának átvétele. TB. kifizetőhelyi iratok átvétele. Pénzkezelési szabályzat, utalványozási rendet szabályozó belső előírások átvétele. Balesetvédelmi-, és tűzrendészeti szabályzatok átvétele. Legutolsó vagyonértékelés átvétele. Legutolsó vagyonleltár átvétele. Az elmúlt öt év mérlegbeszámolóinak átvétele. Folyó bírósági peres eljárások iratainak átvétele. Valamennyi bélyegző (teljességi nyilatkozattal) átvétele. Kimutatás a garanciális kötelezettségekről, illetve az alvállalkozói kifizetések garanciális visszatartásairól. 15
III. IV. Rendelkezési jogok átvétele: Számlák feletti rendelkezési jog átvétele. Munkáltatói jogok átvétele. Utalványozási jog átvétele és újra szabályozása Vagyonnal kapcsolatos rendelkezés kizárólagosságának meghirdetése. Titkos minősítésű iratokkal való rendelkezés (és jegyzék) átvétele. Nyilatkozattételi kizárólagosság kinyilvánítása. Vagyoni elszámolások előkészítése: Tevékenységet lezáró mérleg formai, tartalmi egyeztetése. Főkönyvi kartonok, analitikák követelményeinek tisztázása. Ingó-, és ingatlan leltár előkészítése. (bizottságok felállítása, követelmények megfogalmazása. A kezdő nap utáni tevékenységgel kapcsolatos elszámolás (igazolási kérelem) előkészítése, tartalmi egyeztetése. Anyagok, áruk, félkész-, és késztermékek, bolti készletek leltárának előkészítése. Követelések, kintlévőségek analitikus kimutatásának (leírások!) egyeztetése, ezek bizonyító dokumentumainak összeállíttatása. Pénzkötelezettségek tételsoros kimutatásának egyeztetése. A munkaügyi iratok rendszerezése, átadása rendjének tisztázása. Az iratanyag rendszerezésének előírása. V. Azonnali intézkedések meghozatala: Bélyegzők bevonása. Gazdasági felelősségvállalások visszavonása. Hitelkártyák bevonása, letiltása. Vagyonnal és munkaerővel kapcsolatos rendelkezési jogok megvonása/átvétele. Bankszámlák feletti rendelkezési jog azonnali átvétele. Menedzser szerződések felmondása/módosítása. Utalványozási rendszer módosítása. Ügykezelési (postázás, aláírás, stb.) előírások módosítása. Könyvviteli, pénzügyi szabályozások módosítása. Pénztárnapló lezárása, házipénztár átvétele. 16
Portaszolgálat, teherporta és árumozgás újraszabályozása. Őrzés-védelem biztosítása. Riasztás rendszerének (tűz, betörés, műszaki hiba, baleset, stb.) szabályozása. Dolgozók tájékoztatása, dolgozói képviseletekkel egyeztetés. Tevékenység folytatásakor a finanszírozás és annak ellenőrzésének biztosítása. Közüzemi szerződések áttekintése, módosításuk szükség szerinti kezdeményezése, fogyasztási kvóták átalakítása. Leállt közüzemi szolgáltatások újra indíttatása. Tevékenység folytatásakor üzleti terv és Cash-Flow készíttetése. A szerződések Cstv. 40. szerinti áttekintése Folyamatos hitelezői regisztrálás, egyeztetés és visszaigazolás Vitatott hitelezői igények előterjesztése A felszámoló eljárási koncepciójának előkészítése (felmérés, egyeztetés, latolgatás, kalkuláció stb.) 17
18
22. KÖTELEZETTSÉGEK SZÁMBAVÉTELE, A HITELEZŐI IGÉNYEK FELDOLGOZÁSA A Cstv. 3. (1) ca) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a felszámolásokban és csődeljárásokban kizárólag pénz-, vagy pénzben kifejezett vagyoni követelés érvényesíthető. Rögzíti azt is a Cstv, hogy mely követelést kell jogérvényesnek tekinteni. Felszámolásban a valamely végrehajtható okiraton alapuló, és az adós által nem vitatott, vagy elismert követelések érvényesíthetőek. Csődeljárásban az is, amit az adós vitat, vagy aminek esedékessége a csődeljárás alatt következik be. A beállta és esedékessége vonatkozásában bizonytalan függő követelések közül a hatályos Cstv. leszűkítve a Számviteli tv. szerinti függő követelés tartalmát kizárólag a banki-, biztosítói garanciából, vagy biztosító által kiállított készfizető kezesi kötelezettségvállalásból származó követelést engedi érvényesíteni [3. (1)g)]. (Vagyis a Cstv. szerint nem vehető nyilvántartásba hitelezői igényként minden Szvt. szerinti függő követelés. Igy pl. nem vehető nyilvántartásba az a jogosult/követelés, amelynek kötelezettje nem az adós, de - az adós biztosíték nyújtása alapján zálogjog került bejegyzésre az adós vagyonára.) Minden adósi vagyonnal szembeni követelést hitelezői igényként kell és lehet érvényesíteni, kivéve a felszámolás kezdő időpontjában esedékessé váló, munkavállalókat megillető, munkaviszonnyal összefüggő járandóságok [Cstv. 37. (4)], illetve a felszámolást megelőző csődeljárásban bejelentett igények (csupán a csődeljárásban befizetett regisztrációs díjat kell szükség szerint kiegészíteni), továbbá a felszámolás kezdeményezőjének igénye a felszámolás alatt keletkezett, felszámolási költségnek minősülő követelések. A csődeljárást követő felszámolásokban az is érvényesítheti követelését, aki ezt a csődeljárásban elmulasztotta. A 37. megfogalmazása egyértelműsíti, hogy a jogalkotó mit is ért a felszámolási eljárás keretében érvényesíthető követelés alatt. A jogszabály ennek két kritériumát rögzíti: a felszámolási vagyonnal szembeni pénzkövetelés. 19