13.3.3. Tanár történelemtanár mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). 1 Szakmai törzstárgyak és szakmódszertani tárgyak (a szakmai törzstárgyakból szakmódszertani tárgyakból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél minősítésének), TVSZ. 86. (3) b) Nagy Zsombor Bognár Zalán, F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Gergely András, Makkai Béla, Papp Sándor, Semsey Viktória MTT 0010 A történelem kutatás módszertana Ajánlott félév: Értékelés módszere: Szakterületi és szakmódszertani: A forráselemzés típusainak ismerete és gyakorlati alkalmazása A történelem tantárgy által közvetített általános és specifikus ismeretek és képességek. A tárgy a történetkutatás módszertant az előadás a maga történeti fejlődésében mutatja be. Szakági módszertanok átvétele a XIX. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A XX. század újabb módszertani impulzusai: szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, - beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek alkalmazása. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módszerek, gender studies. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium célja a forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása, az egyes korszakok és tárgykörök forrástípusainak, forrásainak bemutatása, az új szemléletű, ún. forrásközpontú történelemtanítás követelményeinek elsajátítása. GLATZ Ferenc: Történetíró és politika. 1980 BLOCH, Marc: A történész mestersége. Bp. 1996. Encyclopedia of Historians and Historical Writing. Ed. Kelly BOYD. vols. London, 1999 BOOTH, Wayne C. COLOMB, Gregory G. WILLIAM, Joseph M.: The Craft of Research, nd ed. University of Chicago Press, 003. MAWDSLEY, E. MUNCK, T.: Számítógép a történettudományban. Bp. 1996. BORODKIN, L. LEVERMANN, W. (szerk.): History and Computing in Eastern Europe. St. Katharinen 1993. 1
Fábián Zoltán Imre Csízy Katalin, Fábián Zoltán Imre, Fehér Bence, Sárközy Miklós MTT 1111 Társadalom- és gazdaságtörténet Az antikvitás társadalma és gazdasága Ajánlott félév: V Értékelés módszere: szóbeli A, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek. Tantárgyunk a klasszikus antikvitás társadalmainak koronként és területenként változó társadalmi és gazdasági viszonyairól kíván áttekintést nyújtani. Az első ókori civilizációk kialakulásához a termelő gazdálkodás elterjedése, az őskori technológiai fejlődés eredményei, a szárazföldi és a tengeri szállítás és kereskedelem fejlődése szolgált alapul. Megismerkedhetünk a társadalmi szerveződés egyre fejlettebb formáival, az ókori Kelet államainak és birodalmainak működésével, majd a görög-római ókor jellemző gazdálkodási és társadalmi egységének, a városközpontú államnak (polis) a sajátosságaival. Az élelemtermelés problémája kapcsán kitérünk az egyes régiók gazdálkodási sajátosságaira és demográfiai viszonyaira. A római kori gazdálkodás struktúráját az ókori Pannónia viszonyain keresztül tanulmányozzuk. ALFÖLDY G.: Római társadalomtörténet. Bp. 000. KÁKOSY L.: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1998. MARÓTI E.: Az itáliai mezőgazdasági árutermelés kibontakozása (A pun háborúk kora). Bp. 1981. MÓCSY A.: Die Bevölkerung von Pannonien bis zu den Markomannenkriegen. Bp. 1959. NÉMETH Gy.: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp. 1999. OPPENHEIM, A. L.: Az ókori Mezopotámia. Egy holt civilizáció portréja. Bp. 198. PIGOTT, S.: Az európai civilizáció kezdetei. Bp.1987. POLÁNYI K.: Kereskedelem, piacok, pénz az ókori Görögországban. Bp. 1984. WEBER, M.: Az antik társadalmak gazdasági elmélete. In: WEBER, M.: Gazdaságtörténet. Válogatott tanulmányok. Bp. 1979. Gálffy László Bubnó Hedvig, F. Romhányi Beatrix Gálffy László, Várady Zoltán MTT 111 Társadalom- és gazdaságtörténet I A középkori társadalom és gazdaság Ajánlott félév: V Értékelés módszere: szóbeli
A, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek. Az antikvitás romjain Nyugat-Európában kialakuló feudális társadalom hosszú, több évszázados fejlődés után érte el virágkorát. Tantárgyunk a keresztény Európa ezer éves fejlődését hivatott áttekinteni. Foglalkozunk az európai feudális struktúra fő jellemzőivel, a hűbéri kapcsolatok rendszerével, a birtoklási, adózási, jogi viszonyokkal, az erősen tagolt társadalmi rétegeződéssel és annak változásaival, az intézményekkel, a középkori keresztény államszervezet kérdéseivel. Bemutatásra kerül az a jelentős középkori agrotechnikai fejlődés ( mezőgazdasági forradalom ), amely lehetővé tette a termelékenység gyors növekedését és az egyre növekvő európai népesség ellátását. Kitérünk a kolostori gazdálkodás szerepére az innovációkban. A középkor végén a gazdasági és a pénzügyi életben egyre több kapitalista vonás tapasztalható; jelentős tudományos eredmények, találmányok készítették elő a nagy földrajzi felfedezéseket. A regionális eltérések ellenére a keresztény Európa kultúrája egyre egységesebb lett. BRAUDEL, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV XVII század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp. 1985. DAVIES, N.: Európa története. 001. 13-541. DUBY, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp. 1978. HOFFMANN T.: Európai parasztok. Életmódjuk története I I Bp. 1998, 001. HUIZINGA, J.: A középkor alkonya. Bp. 1979. KATUS L.: A középkor története. Bp. 000. KLANICZAY G. (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I I Bp. 004. MÁLYUSZ E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971. PIRENNE, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp. 1983. SHAHAR, Shulamith: A negyedik rend. Nők a középkorban. Bp. 004. SZ. JÓNÁS (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Bp. 1999. MTT 0110 Történelem oktatásmódszertan 3 3 Ajánlott félév: A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: A pedagógiai folyamat tervezése V Értékelés módszere: szóbeli
A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány és történelemtanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára. A történelem tanításának módszertana Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. A tantárgy célja, hogy a heti előadások keretében tematikusan végigvezesse a hallgatókat a tanári munka főbb elemein, és átadja az ezekhez kapcsolódó ismereteket. A legfontosabb érintett elemek: történelemoktatás Magyarországon és az Európai Unióban; tanítási technikák; hagyományos és multimédiás eszközök; hazai és nemzetközi tankönyvek; történelemórán folyó kompetenciafejlesztés módszerei; tanmenet; tantervek; óravázlat; óratartás; vázlat; dolgozat; feleltetés; osztályzás; érettségi; A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. BÁRDOSSY et al.: Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában IV. Pécs, 003. CSEPELA J.-né HORVÁTH P. et al.: A történelemtanítás gyakorlata. Bp. 000. DÁRDAI Á.: A tankönyvkutatás alapjai. Bp. Pécs, 00. Évszámokon innen és túl Megújuló történelemtanítás. Szerk. KNAUSZ Bp. 001. http://www.tortenelemtanitas.hu KATONA A. SALLAI J.: A történelem tanítása. Tantárgy-pedagógiai összefoglaló. Bp. 00. KATONA A.: Tanári Kincsestár. Történelem I VI Budapest, 005 008. SZABÓ M. KAPOSI J.: Módszerek a források feldolgozásához SZABOLCS O.: Történelempedagógiai írások I I Budapest, 00. Történelem tanítás módszertan. Tanulmányok a 75 éves Szabolcs Ottó tiszteletére. Bp. 00. MTT 011 Történelem oktatásmódszertan I + 0 Ajánlott félév: Értékelés módszere: A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: A pedagógiai folyamat tervezése A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a 4
történettudomány és történelemtanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára. A történelem tanításának módszertana Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. A tantárgy célja, hogy gyakorlati oldallal egészítse ki az előadások keretében átadott elméleti ismereteket. Ennek érdekében a hallgatók olyan iskolalátogatásokon, tanulási szituációk megtekintésén vesznek részt, ahol a már megismert oktatási és módszertani elemeket nézhetik meg a életközelben. Így az óravázlat készítés, óratartás, tanári egyéniség kerül elsőként a középpontban. A hallgatók első feladata, hogy beszéljenek a kiválasztott tanárral, tisztázzák, hogy mely tankönyvből tanít és hol tart az anyagban. A második feladat egy előre egyeztetett anyagrészről tartott óra megtekintése, melyre előzőleg a hallgató is készít egy óravázlatot, majd végighallgatja az órát, és elkészíti a látott óra vázlatát. Harmadik lépésben ezt a két anyagot hasonlítja össze egyrészt az adott órát tartó kollégával való beszélgetés során, illetve a tanulságokat a szemináriumi csoport résztvevőivel közösen értékeli. A gyakorlati ismeretek elmélyítését célozza a mikrotanítás, csoportban és osztályban A második feladat a különböző tanári stílusok megismerése. Ennek érdekében 3 tanár legalább - óráját látogatják meg a hallgatók, elsősorban a tanári attitűdre és nem az oktatott anyagra koncentrálva. Az első feladathoz hasonlóan ehhez is kétlépcsős értékelés kapcsolódik. Mindkét látogatás-sorozatnál lényeges, hogy ne egy intézményhez kötődjenek a hallgatók, hanem minél több stílust, magát az oktatási valóságot, lássák. A második félév során a hallgató szakdolgozatához igazodva egy-egy szakmódszertani résztéma egyéni feldolgozására, előadására és közös megbeszélésére kerül majd sor. A főbb lehetőségek: tantárgy-történeti áttekintés, az iskolaszerkezet változása, a jogszabályi háttér változásának nyomon követése, az iskolaépületekkel szembeni elvárások változása, intézménytörténet, stb. MTT 01 Történelem oktatásmódszertan I 5 tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: A pedagógiai folyamat tervezése A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány és történelemtanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára.
A történelem tanításának módszertana Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. A tantárgy célja, hogy a heti előadások keretében tematikusan végigvezesse a hallgatókat a tanári munka főbb elemein, és átadja az ezekhez kapcsolódó ismereteket. A legfontosabb érintett elemek: történelemoktatás Magyarországon és az Európai Unióban; tanítási technikák; hagyományos és multimédiás eszközök; hazai és nemzetközi tankönyvek; történelemórán folyó kompetenciafejlesztés módszerei; tanmenet; tantervek; óravázlat; óratartás; vázlat; dolgozat; feleltetés; osztályzás; érettségi; A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. BÁRDOSSY et al.: Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában IV. Pécs, 003. CSEPELA J.-né HORVÁTH P. et al.: A történelemtanítás gyakorlata. Bp. 000. DÁRDAI Á.: A tankönyvkutatás alapjai. Bp. Pécs, 00. Évszámokon innen és túl Megújuló történelemtanítás. Szerk. KNAUSZ Bp. 001. http://www.tortenelemtanitas.hu KATONA A. SALLAI J.: A történelem tanítása. Tantárgy-pedagógiai összefoglaló. Bp. 00. KATONA A.: Tanári Kincsestár. Történelem I VI Budapest, 005 008. SZABÓ M. KAPOSI J.: Módszerek a források feldolgozásához SZABOLCS O.: Történelempedagógiai írások I I Budapest, 00. Történelem tanítás módszertan. Tanulmányok a 75 éves Szabolcs Ottó tiszteletére. Bp. 00. Nagy Zsombor Bognár Zalán, F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Gergely András, Makkai Béla, Papp Sándor, Semsey Viktória MTT 0011 A történelem kutatás módszertana I tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: 6 I Szakterületi és szakmódszertani: A forráselemzés típusainak ismerete és gyakorlati alkalmazása A történelem tantárgy által közvetített általános és specifikus ismeretek és képességek. A tárgy a történetkutatás módszertant az előadás a maga történeti fejlődésében mutatja be. Szakági módszertanok átvétele
a XIX. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A XX. század újabb módszertani impulzusai: szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, - beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek alkalmazása. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módszerek, gender studies. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium célja a forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása, az egyes korszakok és tárgykörök forrástípusainak, forrásainak bemutatása, az új szemléletű, ún. forrásközpontú történelemtanítás követelményeinek elsajátítása. GLATZ Ferenc: Történetíró és politika. 1980 BLOCH, Marc: A történész mestersége. Bp. 1996. Encyclopedia of Historians and Historical Writing. Ed. Kelly BOYD. vols. London, 1999 BOOTH, Wayne C. COLOMB, Gregory G. WILLIAM, Joseph M.: The Craft of Research, nd ed. University of Chicago Press, 003. MAWDSLEY, E. MUNCK, T.: Számítógép a történettudományban. Bp. 1996. BORODKIN, L. LEVERMANN, W. (szerk.): History and Computing in Eastern Europe. St. Katharinen 1993. Várady Zoltán Bognár Zalán, F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Gergely András, Makkai Béla, Papp Sándor, Semsey Viktória MTT 0017 A történelem kutatás módszertana II Ajánlott félév: Értékelés módszere: II Szakterületi és szakmódszertani: A forráselemzés típusainak ismerete és gyakorlati alkalmazása A történelem tantárgy által közvetített általános és specifikus ismeretek és képességek. A tárgy a történetkutatás módszertant az előadás a maga történeti fejlődésében mutatja be. Szakági módszertanok átvétele a XIX. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A XX. század újabb módszertani impulzusai: szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, - beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek alkalmazása. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módszerek, gender studies. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium célja a forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása, az egyes korszakok és tárgykörök forrástípusainak, forrásainak bemutatása, az új szemléletű, ún. forrásközpontú történelemtanítás követelményeinek elsajátítása. 7
GLATZ Ferenc: Történetíró és politika. 1980 BLOCH, Marc: A történész mestersége. Bp. 1996. Encyclopedia of Historians and Historical Writing. Ed. Kelly BOYD. vols. London, 1999 BOOTH, Wayne C. COLOMB, Gregory G. WILLIAM, Joseph M.: The Craft of Research, nd ed. University of Chicago Press, 003. MAWDSLEY, E. MUNCK, T.: Számítógép a történettudományban. Bp. 1996. BORODKIN, L. LEVERMANN, W. (szerk.): History and Computing in Eastern Europe. St. Katharinen 1993. Kurucz György Dusnoki József, Kurucz György, Papp Sándor MTT 1113 Társadalom- és gazdaságtörténet II A kora újkor társadalmai és gazdaságai tavaszi Ajánlott félév: I V Értékelés módszere: szóbeli A, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek. Amerika felfedezése után a kapitalista világgazdaság kialakulása új kihívást jelentett az eurázsiai térség államai számára. Átalakultak a termelési és elosztási struktúrák, jelentős gazdasági koncentráció következett be, földrajzilag távoli területek kerültek egymással szoros kapcsolatba. Az egyre nagyobb területtel és egyre nagyobb népességgel rendelkező nagyhatalmak minél intenzívebb, hatékonyabb államot igyekeztek működtetni. A német, angol, francia, németalföldi, itáliai kora újkori államelméleti irodalom egyre sokszínűbb, egyre differenciáltabb képet rajzolt az állam és a társadalom, az uralkodó és az alattvalók egymáshoz való viszonyáról, a felvilágosult abszolutizmus uralkodó ideáljáról. ASCH, R. G. DUCHHARDT, H. (Hg.): Der Absolutismus ein Mythos? Strukturwandel monarchischer Herrschaft in West- und Mitteleuropa. Wien, 1996. BOSBACH, F.: Monarchia Universalis. Ein politischer Leitbegriff der Frühen Neuzeit. Göttingen, 1998. BRAUDEL, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV XVII század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen.bp. 1985. DIDERIKS, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet: a rurális társdalomtól a gondoskodó államig. Bp. 1995. HAJNAL : Az újkor története. Bp. 1936. MATUZ J.: Az Oszmán Birodalom története. Bp. 1990. POÓR J. (szerk.): Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Bp. 000. TENIGL-TAKÁCS L.: India története. Bp. 1997. 8