EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2019.2.8. C(2019) 10 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a hús előállításával, valamint az élő kagylók termelési és átmosó területeivel kapcsolatos hatósági ellenőrzéseknek az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő elvégzésére vonatkozó különös szabályokról HU HU
I. MELLÉKLET Egyedi eltérések a rénszarvasból (Rangifer tarandus tarandus) származó hús vizsgálata tekintetében A 12. cikk (1) bekezdésében említett egyedi eltérések kizárólag a következő területeken alkalmazhatók: a) Svédország: i. Norrbotten megye; i iv. Västerbotten megye; Jämtland megye; Västernorrland megye; v. Dalarna megyében Älvdalen település; vi. Gävleborg megyében Nordanstig, Hudiksvall és Söderhamn település. b) A 2014. december 31-én engedélyezettek alapján: i. Lapland megye Kemi, Keminmaa és Tornio kivételével; Észak-Ostrobothnia és Kainuu megye: Kuusamo, Taivalkoski, Pudasjärvi, Suomussalmi és Hyrynsalmi település; Oulu településen: a korábbi Yli-Ii település területe és a korábbi Ylikiiminki település területén található Kiiminkijoki folyó északi területe; Ii településen: a korábbi Kuivaniemi település; Puolanka és Utajärvi településen: a Kiiminkijoki folyó északi területe és a 891-es regionális közút (Hyrynsalmi-Puolanka) területe. HU 1 HU
II. MELLÉKLET A hatósági állatorvosra, a hatósági segédszemélyzetre és az illetékes hatóságok által kijelölt személyzetre vonatkozó különleges minimumkövetelmények I. FEJEZET HATÓSÁGI ÁLLATORVOSOK 1. Az illetékes hatóságok csak olyan állatorvosokat nevezhetnek ki hatósági állatorvosnak, akik megfeleltek a 3. pontban meghatározott követelményeknek eleget tevő vizsgán. 2. Az illetékes hatóságoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a hatósági állatorvosi posztra pályázó jelöltek vizsgájának megszervezésére. 3. A vizsgának az alábbi témákra vonatkozó, a hatósági állatorvos feladatainak ellátásához szükséges célirányos ismeretek meglétét kell igazolnia az állatorvos szakmai előmenetele és képesítése függvényében szükséges mértékben, kerülve ugyanakkor a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1 38. cikke (3) bekezdésében előírt ismeretekre és készségekre vonatkozó vizsgák megkettőzését: a) az emberi egészségre, az élelmiszer-biztonságra, az állatok egészségére, az állatjólétre és a gyógyszeripari anyagokra vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályok; b) a közös agrárpolitika elvei, piaci intézkedések, export-visszatérítések és csalásfelderítés, globális összefüggésben is: Kereskedelmi Világszervezet és növényegészségügyi megállapodások, Élelmezési Kódex, Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal; c) az élelmiszer-feldolgozás és élelmiszeripari technológia alapjai; d) a helyes gyártási gyakorlat és a minőségirányítás elvei, elméletei és módszerei; e) betakarítás előtti minőségirányítás (helyes gazdálkodási gyakorlatok); f) az élelmiszerhigiénia és az élelmiszerekkel kapcsolatos biztonság előmozdítása és alkalmazása (helyes higiéniai gyakorlatok); g) a kockázatelemzés elvei, elméletei és módszerei; h) A HACCP elvei, elméletei és módszerei, a HACCP alkalmazása az élelmiszerelőállítási élelmiszerlánc során; i) az a) h) pontban említett követelményeknek való megfelelés auditálása és ellenőrzése; j) az emberi egészséget veszélyeztető, élelmiszer eredetű veszélyek megelőzése és az ezek elleni védekezés; k) a fertőzések és mérgezések populációdinamikája; l) diagnosztikai járványtan; m) nyomonkövetési és felügyeleti rendszerek; n) a modern vizsgálati módszerek elvei és azok diagnosztikai alkalmazása; 1 Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.). HU 2 HU
o) információs és kommunikációs technológiák, amennyiben azok a munkavégzés szempontjából relevánsak; p) biostatisztikai adatkezelés és annak alkalmazása; q) az élelmiszer eredetű emberi megbetegedések kitörésének vizsgálata; r) a fertőző szivacsos agyvelőbántalommal (TSE) kapcsolatos releváns szempontok; s) állatjólét az állattartás, szállítás és levágás szintjén; t) az élelmiszer-termeléssel kapcsolatos környezetvédelmi kérdések (a hulladékgazdálkodást is beleértve); u) az elővigyázatosság elve és fogyasztói aggodalmak; v) a termelési láncban dolgozó személyzet képzésének elvei; w) az állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok; x) a csalással összefüggő szempontok. A jelöltek megszerezhetik a szükséges ismeretet az állatorvosi alapképzésük részeként vagy az állatorvosi képesítésük megszerzése után elvégzett képzés vagy megszerzett szakmai tapasztalat útján. Ha az illetékes hatóságok meggyőződnek arról, hogy a jelölt az egyetemi képzés vagy posztgraduális képesítést nyújtó továbbképzés részeként, szakmai tapasztalat vagy egyéb képesítés révén megszerezte a szükséges ismeretet, el kell tekinteniük a vizsga megkövetelésétől. Amennyiben a jelölt részben megszerezte az előírt ismereteket, az illetékes hatóságoknak a jelölt szakmai hátterének figyelembevétele érdekében gondoskodniuk kell a 2. pontban említett vizsgáktól eltérő vizsga megszervezéséről. 4. A hatósági állatorvosnak alkalmasnak kell lennie a multidiszciplináris együttműködésre. 5. Valamennyi hatósági állatorvosnak legalább 200 órányi próbaideig tartó gyakorlati képzésen kell részt vennie, mielőtt önállóan kezdene dolgozni. Az állatorvostudományi tanulmányok alatt végzett releváns képzések beszámíthatók a próbaidőbe. Ezen időszak alatt a próbaidős tisztviselőnek már a vágóhidakon, darabolóüzemekben és gazdaságokban dolgozó hatósági állatorvosok felügyelete alatt kell dolgoznia. A képzésnek ki kell terjednie a helyes higiéniai gyakorlatokra és különösen a HACCP-elveken alapuló eljárásokra. 6. A hatósági állatorvosnak naprakészen kell tartania az ismereteit, és a 3. pontban említett szakterületekre vonatkozó rendszeres továbbképzési tevékenységek és szakirodalom révén lépést kell tartania a fejlődéssel. A hatósági állatorvosnak lehetőség szerint évente továbbképzésen kell részt vennie. 7. A tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük a hatósági állatorvosok számára szervezett vizsgákat, amennyiben e szakemberek határokon átívelő munkát végeznek vagy egy másik tagállamban kívánnak letelepedni. Ezekben az esetekben a vizsgákat azokra a témákra kell korlátozni, amelyek az alkalmazás helye szerinti országban alapvető fontosságúak az emberi egészség és az állatok egészségének védelme szempontjából, amelyekre azonban a származási tagállamban szervezett vizsgák nem térnek ki. HU 3 HU
II. FEJEZET HATÓSÁGI SEGÉDSZEMÉLYZET 1. Kizárólag azok végezhetik a hatósági segédszemélyzet feladatait, akik az 5. pontban meghatározott követelményeknek eleget tevő képzésen vettek részt és vizsgát tettek. 2. Az illetékes hatóságoknak meg kell hozniuk az 1. pontban említett vizsga megszervezésére vonatkozó szükséges rendelkezéseket. Az ilyen vizsgákra való alkalmassághoz a jelölteknek bizonyítaniuk kell, hogy részesültek az alábbiakban: a) legalább 500 óra képzés, beleértve legalább 400 óra gyakorlati képzést az 5. pontban meghatározott területeken; és b) bármely olyan további képzés, amely ahhoz szükséges, hogy a hatósági segédszemélyzet hozzáértő módon tudja ellátni a feladatát. 3. A 2. a) pontban említett gyakorlati képzésnek vágóhidakon, vadfeldolgozólétesítményekben és/vagy darabolóüzemekben, hatósági állatorvos felügyelete alatt kell történnie. 4. A képzésnek és a vizsgáknak elsősorban a vörös húsokra vagy a baromfihúsra kell vonatkozniuk. E két kategória egyike terén képzésben részesülő és a vizsgán megfelelt személyeknek azonban csak rövidített képzésben kell részt venniük a másik kategóriára vonatkozó vizsga letételéhez. A képzésnek adott esetben ki kell terjednie az elejtett és a tenyésztett vadakra, valamint a nyúlfélékre. 5. A hatósági segédszemélyzet képzésének az alábbi tárgyakra kell kiterjednie, és a vizsgáknak a következők ismeretét kell megerősíteniük: a) a gazdaságokkal kapcsolatban: i. elméleti rész: a gazdálkodási ágazat szervezetével, a termelési módszerekkel, az állatokra vonatkozó nemzetközi kereskedelemi szabványokkal kapcsolatos háttérismeretek; helyes állattenyésztési gyakorlatok; a betegségek alapvető ismerete, különös tekintettel a zoonózist okozó vírusokra, baktériumokra és parazitákra; a betegségek nyomon követése, gyógyszerek és vakcinák használata, maradékanyagok vizsgálata; higiéniai és egészségügyi ellenőrzés; állatjólét a gazdaságban és szállítás közben; környezetvédelmi követelmények az épületekben, a gazdaságokban és általában; vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések; fogyasztói aggodalmak és minőség-ellenőrzés; gyakorlati rész: látogatások különböző típusú és különböző állattartási módszereket alkalmazó gazdaságokban; látogatások termelőlétesítményekben; HU 4 HU
az állatok be- és kirakodásának megfigyelése; laboratóriumi gyakorlatok; állategészségügyi ellenőrzések; dokumentálás; b) a vágóhidakkal, vadfeldolgozó-létesítményekkel és darabolóüzemekkel kapcsolatban: i. elméleti rész: a húsipar szervezetével, termelési módszereivel, valamint az élelmiszerekre és a vágási és darabolási technológiákra vonatkozó nemzetközi kereskedelmi szabványokkal kapcsolatos háttérismeretek; a higiénia és a helyes higiéniai gyakorlatok alapvető ismerete, különös tekintettel az ipari higiéniára, a vágási, darabolási és tárolási higiéniára és a munkahigiéniára; a HACCP, és a HACCP-alapú eljárások ellenőrzésének alapvető ismerete; az állatok jóléte a szállítást követő kirakodás alatt és a vágóhídon; a levágott állatok alapvető anatómiájának és élettanának ismerete; a levágott állatok kórtanának alapvető ismerete; a levágott állatok kórbonctanának alapvető ismerete; a TSE-k és más fontos zoonózisok és zoonózis-kórokozók, valamint fontos állatbetegségek megfelelő ismerete; a levágás és a friss hús ellenőrzésére, előkészítésére, egyedi csomagolására, gyűjtőcsomagolására és szállítására vonatkozó módszerek és eljárások ismerete; alapvető mikrobiológiai ismeretek; vágás előtti élőállat-vizsgálat; a Trichinellával kapcsolatos mintavétel és elemzés; vágás utáni húsvizsgálat; adminisztratív feladatok; a vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések ismerete; mintavételi eljárás; a csalással összefüggő szempontok; gyakorlati rész: az állatok azonosítása; az életkor ellenőrzése; a levágott állatok vizsgálata és értékelése; a vágóhídon végzett, vágás előtti élőállat-vizsgálat; HU 5 HU
vágás utáni húsvizsgálat vágóhídon vagy vadfeldolgozólétesítményben; a Trichinellával kapcsolatos mintavétel és elemzés; az állatfajok azonosítása az állat jellemző részeinek vizsgálata révén; az olyan levágott állatok részeinek azonosítása és véleményezése, amelyekben elváltozások történtek; higiéniai ellenőrzés, beleértve a helyes higiéniai gyakorlatok és a HACCP-alapú eljárások ellenőrzését; a vágás előtti élőállat-vizsgálat eredményeinek rögzítése; mintavétel; a hús nyomonkövethetősége; dokumentálás, beleértve az élelmiszerláncra vonatkozó információk értékelését és a feljegyzések értelmezését. 6. Az illetékes hatóságok az alábbiak tekintetében dönthetnek a képzés és a vizsgák körének leszűkítéséről: a) az elméleti rész, amennyiben a hatósági segédszemélyzet igazolja, hogy elegendő képzettséggel rendelkezik az e fejezet 5. pontjának a), i. vagy b), i. alpontjában meghatározott konkrét ismeretekre vonatkozóan; b) a gyakorlati rész, amennyiben a hatósági segédszemélyzet igazolja, hogy elegendő munkatapasztalattal rendelkezik az e fejezet 5. pontjának a), vagy b), alpontjában meghatározott konkrét ismeretekre vonatkozóan. 7. A hatósági segédszemélyzetnek alkalmasnak kell lennie a multidiszciplináris együttműködésre. 8. A hatósági segédszemélyzetnek rendszeres továbbképzési tevékenységek és szakirodalom révén naprakészen kell tartania ismereteit, és lépést kell tartania a fejlődéssel. A hatósági segédszemélyzetnek lehetőség szerint évente továbbképzésen kell részt vennie. 9. Ha a hivatalos segédszemélyzet a Trichinella vizsgálatával kapcsolatban csak mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot végez, az illetékes hatóságoknak csak azt kell biztosítaniuk, hogy ezen feladatok ellátásához megfelelő képzést kapjon. 10. A tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük a hatósági segédszemélyzet számára szervezett vizsgákat, amennyiben e szakemberek határokon átívelő munkát végeznek vagy egy másik tagállamban kívánnak letelepedni. Ezekben az esetekben a vizsgákat azokra a témákra kell korlátozni, amelyek az alkalmazás helye szerinti országban alapvető fontosságúak az emberi egészség és az állatok egészségének védelme szempontjából, amelyekre azonban a származási tagállamban szervezett vizsgák nem térnek ki. III. FEJEZET AZ ILLETÉKES HATÓSÁG ÁLTAL KIJELÖLT SZEMÉLYZET 1. Az illetékes hatóságok csak olyan személyzetet nevezhetnek ki, amely az 5. pontban meghatározott követelményeknek eleget tevő képzésen vett részt és vizsgát tett. HU 6 HU
2. Az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell az 1. pontban említett vizsga megszervezéséről. A vizsgára való alkalmassághoz a jelölteknek bizonyítaniuk kell, hogy részesültek az alábbiakban: a) legalább 500 óra képzés, beleértve legalább 400 óra gyakorlati képzést az 5. pontban meghatározott területeken; és b) bármely olyan további képzés, amely ahhoz szükséges, hogy az illetékes hatóság által kijelölt személyzet hozzáértő módon tudja ellátni a feladatát. 3. A 2. a) pontban említett gyakorlati képzésnek daraboló-üzemekben, hatósági állatorvos felügyelete alatt kell történnie. 4. A képzésnek és a vizsgáknak elsősorban a vörös húsokra vagy a baromfihúsra kell vonatkozniuk. E két kategória egyike terén képzésben részesülő és a vizsgán megfelelt személyeknek azonban csak rövidített képzésben kell részt venniük a másik kategóriára vonatkozó vizsga letételéhez. A képzésnek adott esetben ki kell terjednie az elejtett és a tenyésztett vadakra, valamint a nyúlfélékre. 5. Az illetékes hatóságok által kijelölt személyzet képzésének a darabolóüzemekkel kapcsolatos alábbi tárgyakra kell kiterjednie, és a vizsgáknak a következők ismeretét kell megerősíteniük: i. elméleti rész: a húsipar szervezetével, termelési módszereivel, valamint az élelmiszerekre és a darabolási technológiákra vonatkozó nemzetközi kereskedelmi szabványokkal kapcsolatos háttérismeretek; a higiénia és a helyes higiéniai gyakorlatok alapos ismerete, különös tekintettel az ipari higiéniára, a darabolási és tárolási higiéniára és a munkahigiéniára; a HACCP és a HACCP-alapú eljárások ellenőrzésének alapos ismerete; a TSE-k és más fontos zoonózisok és zoonózis-kórokozók megfelelő ismerete; a friss hús előkészítésére, egyedi csomagolására, gyűjtőcsomagolására és szállítására vonatkozó módszerek és eljárások ismerete; alapvető mikrobiológiai ismeretek; adminisztratív feladatok; a vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések ismerete; mintavételi eljárás; a csalással összefüggő szempontok; gyakorlati rész: a levágott állatok vizsgálata és értékelése; higiéniai ellenőrzés, beleértve a helyes higiéniai gyakorlatok és a HACCP-alapú eljárások ellenőrzését; mintavétel; a hús nyomonkövethetősége; dokumentálás. HU 7 HU
6. Az illetékes hatóságok az alábbiak tekintetében dönthetnek a képzés és a vizsgák körének leszűkítéséről: a) az elméleti rész, amennyiben az illetékes hatóságok által kijelölt segédszemélyzet igazolja, hogy elegendő képzésben vett részt az e fejezet 5. pontjának i. alpontjában meghatározott konkrét ismeretekre vonatkozóan; b) a gyakorlati rész, amennyiben az illetékes hatóságok által kijelölt segédszemélyzet igazolja, hogy elegendő munkatapasztalattal rendelkezik az e fejezet 5. pontjának alpontjában meghatározott konkrét ismeretekre vonatkozóan; 7. Az illetékes hatóságok által kijelölt személyzetnek alkalmasnak kell lennie a multidiszciplináris együttműködésre. 8. Az illetékes hatóság által kijelölt segédszemélyzetnek rendszeres továbbképzési tevékenységek és szakirodalom révén naprakészen kell tartania ismereteit, és lépést kell tartania a fejlődéssel. Az illetékes hatóságok által kijelölt személyzetnek lehetőség szerint évente továbbképzésen kell részt vennie. 9. A tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük a hatósági segédszemélyzet számára szervezett vizsgákat, amennyiben e szakemberek határokon átívelő munkát végeznek vagy egy másik tagállamban kívánnak letelepedni. Ezekben az esetekben a vizsgákat azokra a témákra kell korlátozni, amelyek az alkalmazás helye szerinti országban alapvető fontosságúak az emberi egészség és az állatok egészségének védelme szempontjából, amelyekre azonban a származási tagállamban szervezett vizsgák nem térnek ki. HU 8 HU