Kakucs Község Önkormányzata Képviselı-testületének 13./2001. (XI. 06.) sz. Rendelete Az állattartás szabályairól (módosítva a 14./2005. (IX. 15.) sz. Rendelettel) (egységes szerkezet) Kakucs község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított, 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdése alapján az állattartás szabályozásáról a közegészségügyi, állat-egészségügyi és szomszédjogi elıírások figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1.. A szabályozás célja, hogy Kakucs község közigazgatási területén mindenki számára közérthetı módon a településen élık érdekeit figyelembe véve, az építési és környezetvédelmi elıírások, a közegészségügyi, az állategészségügyi követelmények, valamint az állatvédelmi rendelkezések alapján, szabályozott keretek között tegye lehetıvé az állattartást. A rendelet hatálya 2.. (1) A rendelet területi hatálya Kakucs község közigazgatási területére terjed ki; minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol állattartás folyik. (2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki/amely állatot tart, vagy minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, akinek/amelynek a tulajdonában (használatában, kezelésében stb.) lévı ingatlanon állat él. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel mőködı állatfelvásárló telephelyre, lósporttelepre, nagyüzemi állattenyésztı és állattartó telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és a fegyveres testületek állattartására. (4) A jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket a település bel- és külterületén minden állattartó köteles betartani. 3. (1) A rendelet alkalmazása szempontjából gazdasági haszonállatok: - a nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, esetleg zárt körülmények között tenyésztett egyébként vadonélı, hasított körmő állatok (vaddisznó, dámszarvas, ız, szarvas, muflon), - a közepes haszonállat: sertés, juh, kecske, strucc, - a kis haszonállat: baromfi, galamb, nyúl, - a gazdasági prémes állat: nutria, pézsma, nyérc, (2) Vadállat: minden olyan állat, amely a természetben él és szaporodik. (3) Lakásban tartható állat: eb, macska, kedvtelésbıl tartott díszmadarak, díszhalak, kistestő rágcsálók (aranyhörcsög, tengerimalac stb.). (4) Kisüzemi állattartásnak minısül az, ahol az állatlétszám meghaladja a 2. számú mellékletben meghatározott állatállományt, de nem haladja meg az 1. számú mellékletben meghatározott állatállomány létszámát.
2 (5) Egyéni állattartásnak minısül e rendelet 2. mellékletében meghatározott darabszámot meg nem haladó állatállomány tartása. (6) Nem minısül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt, 1 2 napig a lakásban, illetve a hozzá tartozó melléképületben tartott 2 3 db baromfi. (7) Kutyasétáltatás fogalmán közterületen az állatnak pórázon történı vezetése értendı. (8) Kutyafuttatásnak minısül az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területeken. (9) İrzı-védı kutya az, amelyet magán, vagy társas vállalkozásban folytatott ırzı-védı szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetıje igazolja. (10) Vakvezetı az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (Budapest, Május 1. út 47.) igazolvánnyal lát el. (11) Jelzıeb a halláskárosultak segítségét szolgálja, melynek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani. Az állattartás általános szabályai 4. (1) A község közigazgatási területén állatok kizárólag a 3. sz. mellékletben meghatározott védıtávolságok, valamint az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bőz stb.) nélkül tarthatók. (2) A község belterületén és attól számított 500 m-en belül kizárólag az egyéni állattartásnak megfelelı létszámú ( lásd. 2. sz. melléklet) állat tartható. (3) Méhészkedésnél lakott területen a betelepített kaptárakat a szomszédos ingatlan határától 4 m-re, közforgalmú úttól, vasúttól 10 m-re szabad elhelyezni. Többlakásos ház udvarán a méhcsaládok tartása tilos. (4) Az állatok tartására szolgáló építmények (istálló, ól, ketrec, kifutó stb.) és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények (takarmány-elıkészítı, -tároló, trágya- és trágyalégyőjtı stb.) létesítése, kialakítása, építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. (5) Az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát az állattartó köteles biztosítani, szükség szerint takarítani, fertıtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során az építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, valamint a környezetvédelmi elıírásokat folyamatosan betartani. (6) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelı tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételérıl gondoskodni. (7) A lebontásra kerülı lakásokból - vagy egyéb okból történı elköltözés esetén - a tulajdonos köteles állatai elhelyezésérıl gondoskodni.
3 (8) Vadállat - ill. a természetvédelmi oltalom alatt nem álló veszélyes állat - az állategészségügyi hatóság és az illetékes természetvédelmi szervezet szakhatósági hozzájárulásával, külön engedély alapján tartható. Az ebtartás szabályozása 5. (1) Kakucs község belterületén háztartásonként, az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb 2 db eb és egyszeri szaporulata, 3 hónapos korig tartható. (2) Az ebeket tulajdonosai úgy kötelesek tartani, - szükség esetén megkötve, zárt helyen - hogy azok elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak. 6. (1) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természető ebet nappal biztos módon megkötve, vagy kennelben kell tartani. A telep, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelı figyelmeztetı táblát szembetőnı módon el kell helyezni. Éjszaka az eb megkötés nélkül tartható, amennyiben a bekerített és lezárt helyrıl történı kiszabadulása biztos módon megakadályozható. (2) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos! Az eb tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el. 7. (1) Közterületen ebeket sétáltatni csak pórázzal lehet, közforgalmú helyen pedig szájkosárral és pórázzal. (2) Közterületen történı tartózkodás esetén az oltást igazoló mőanyag lapocskát az eb nyakörvére erısítve kell tartani és azt szükség esetén (az ellenırzésre jogosult, illetve megharapott személy részére) fel kell mutatni. (3) Ebharapás esetén a tulajdonos köteles az ebet állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselıjének átadni. (4) Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott személy kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit ne szennyezze. (gyalogjárda, park, stb.) Az e területeken keletkezett szilárd szennyezıdést köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történı tartózkodás során az eb felügyeletével megbízott személy köteles magánál tartani az e célra rendszeresített és alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) és azt ellenırzés esetén bemutatni. 8.. (1) Tilos ebet beengedni, illetve bevinni a vendégforgalmat lebonyolító helyekre és az élelmiszert árusító üzletekbe.
4 (2) A vakvezetı, ırzı-védı, munkakutya kivételével tilos ebet beengedni, illetve bevinni a) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére, valamint kegyeleti helyre; b) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe; c) játszótérre. (3) Élelmiszer szállítására szolgáló jármővön ebet szállítani tilos! 9. (1) Ebtenyészetet Kakucs község közigazgatási területén csak külön engedéllyel szabad létesíteni. (2) Az engedély kiadásakor elızetesen ki kell kérni a hatósági fıállatorvosnak, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, a Magyar Ebtenyésztık Országos Egyesületének, valamint a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak a véleményét. Az állatok megfelelı tartása esetén az engedélyhez szükséges szakhatóságok véleményének kikérésétıl a polgármester saját hatáskörben eltekinthet. (3) A kiadott engedély kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonható, ha az engedélyes az érvényben lévı jogszabályi elıírásokat és az engedélyben elıírt kötelezettségeit megsérti, illetve a jogsértı állapotot felhívás ellenére 15 napon belül nem szünteti meg. 10. (1) Az ebtulajdonos - nyilvántartásba vétel céljából - köteles bejelenteni, ha az eb - a három hónapos kort elérte, - elhullott, vagy elveszett, - tartási helye három hónapnál hosszabb idıre megváltozott, - új tulajdonoshoz, vagy más állattartó birtokába került. (2) Az ebet három hónapos kora után tulajdonosa vagy tartója köteles évenként, - a három hónapos kort elérteket 30 napon belül - saját költségére állatorvossal veszettség ellen beoltatni. (3) Az eb tulajdonosa ( birtokosa ) köteles az ebet - szájkosárral és pórázzal ellátva - a csoportos oltásra elıvezetni. (4) Az évi szervezett eboltás idıpontját, helyét, és költségeit a helyben szokásos módon kell kihirdetni. (5) Az ebtulajdonos köteles: a) az oltást igazoló nyugtát a legközelebbi védıoltásig megırizni, az ellenırzésre jogosult hatósági szerveknek felmutatni, nyugta elveszítése esetén megfelelı igazolásról gondoskodni;
5 b) ha az eb nem a tulajdonos állandó lakóhelyén részesült veszettség elleni védıoltásban, az oltás megtörténtét az oltási igazolás felmutatásával a Polgármesteri Hivatalhoz kell bejelenteni. 11. (1) A település területén talált gazdátlan, kóbor ebek befogását és elszállíttatását amennyiben az eb tulajdonosának kiléte nem állapítható meg a gyepmester végzi. A befogott ebet - a tartás költségeinek megtérítését követıen az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. (2) A befogott illetve szabálysértési vagy büntetıeljárás során elkobzott ebet 14 napos állategészségügyi megfigyelés alatt kell tartani. (3) Az eb tulajdonosa - ha az eb elhelyezésérıl, tartásáról nem képes, vagy nem akar gondoskodni - köteles felajánlani az ebet valamelyik állatvédı szervezetnek (alapítvány, egyesület stb.), illetve a gyepmesteri szolgálat részére. (4) Az az állattartó, akinek az ebe (vagy macskája) embert megmart, vagy megharapott - valamint a megsérült ember - haladéktalanul köteles bejelentést tenni a körzeti állatorvosnak, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak. Az állat megfigyelésével, kivizsgálásával kapcsolatban felmerült költségek a tulajdonost terhelik. A macskatartás szabályozása 12. (1) Kertes családi házakban és udvarán ill. lakásban háztartásonként 3 db macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig, fajtára való tekintet nélkül tartható. (2) A macskatartásra egyebekben az ebtartásról szóló fejezet 8.. (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazandók. Az állattartással kapcsolatos állat-egészségügyi és környezet-higiénés követelmények 13.. (1) Az állatok tartása az emberek, az állatok egészségét nem veszélyeztetheti, a környezetet nem károsíthatja. (2) Az állattartáshoz olyan állattartó épületet, telepet, karámot, stb. kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési, állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetıvé teszi az állatok fertızésmentes, egészséges környezetben való tartását és biztosítja, hogy az állati termék közvetlenül emberi fogyasztásra vagy élelmiszer elıállítására alkalmas legyen. (3) Az állattartásra szolgáló létesítményeket és azok helyiségeit naponta legalább egyszer, - de szükség esetén többször is - ki kell takarítani és mésztejjel, vagy más megfelelı fertıtlenítı szerrel rendszeresen fertıtleníteni kell.
6 (4) Folyamatosan gondoskodni kell a szagártalom csökkentésérıl. Ennek lehetséges módja a fásítás, a bokrosítás, valamint az ammóniaképzıdés csökkentésére a trágya és alomanyag szuperfoszfáttal, vagy zeolittal való keverése, továbbá a kellemetlen szagú takarmány fedett állapotban való tárolása. (5) Gondoskodni kell arról, hogy a trágyalé a szomszédos telekre, vagy az utcára ne folyhasson, és a saját építési telket se szennyezze. (6) Trágyát csak olyan módon szabad szállítani, hogy az a szállítmányból ki ne hulljon, illetve csepegés ne keletkezzen. (7) A település mezıgazdasági mővelés alatt álló területein a kiszállított trágyát haladéktalanul be kell dolgozni. 13.. (1) Az állatok etetésekor, itatásakor és legeltetésekor az állategészségügyi szabályok szerint kell eljárni. Az állatok etetésére csak olyan takarmányt szabad felhasználni, amely az állat, illetıleg közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. (2) A takarmányozásban tilos hormontartalmú és hormonhatású, továbbá az ember, illetıleg az állat egészségét veszélyeztetı kémiai anyagok használata. (3) Állati hulladékokat emberi fogyasztásra felhasználni tilos, állatok takarmányozására pedig az Állategészségügyi Szabályzat elıírásai szerint szabad felhasználni vagy forgalomba hozni. Az állati hullák és állati eredető hulladékok ártalmatlanná tétele 15.. (1) Minden állattartó köteles a tulajdonában lévı, illetve gondjaira bízott kis- és nagyállat fertızı betegségben vagy annak gyanújában történı elhullását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani. (2) A kisállatok és a lakásban tartható állatok teteme a tulajdonos kertjében is elásható, a szomszédos ingatlan határától mért 5 m-es távolságra. Az állati hullát fertıtlenítı szerrel (mész, mésztej) kell leönteni és legalább 1 m - eb esetén 1,5 m vastag - földréteggel kell befedni. (3) Az állattartónak az állathullával az Állategészségügyi Szabályzatban foglaltaknak megfelelıen kell eljárnia. A hatósági rendelkezésre leölt állatok hulláinak és hulladékainak a kijelölt telepre történı elszállítását a tulajdonos saját költségén köteles elvégezni. (4) Az állati hullát megsemmisítı-helyrıl kiszállítani tilos!
7 (5) Közterületen a baleset következtében elhullott állat tetemét - bejelentésre - a közterület kezelıje köteles elszállítani. (6) Az elhullott állatokat az állati hulla konténerbe történı elszállításig és szállítás közben zárt, csurgás mentes göngyölegben kell tárolni. Az állatok védelmének szabályai 16.. (1) Tilos az állatok kínzása, bármilyen módon történı bántalmazása, elhagyása, kitétele. (2) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelı életfeltételekrıl gondoskodni. (3) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni az állat korára, nemére, és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentı, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (4) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelı rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenırzésérıl. (5) Az állatot nem szabad: a.) kínozni (kivéve: érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépése ), b.) emberre vagy állatra uszítani, illetıleg állatviadalra idomítani, c.) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerő táplálás esetét ( pl.: liba- és kacsatömés), d.) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, e.) a teljesítıképességét meghaladó teljesítményre kényszeríteni. (6) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan kipróbáltatása, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közremőködés, részvétel, fogadáskötés. (7) Tilos állatviadal céljára a.) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni, b.) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani. (8) Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást - az állattartók körében szokásos, vagy az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozások kivételével - kizárólag szakirányú végzettséggel vagy gyakorlattal rendelkezı személy végezhet. Szabálysértési rendelkezések 17.
8 (1) Aki az e rendeletben foglaltakat megszegi - amennyiben cselekménye nem minısül bőncselekménynek, vagy egyéb szabálysértésnek - a "helyi állattartás rendjének megsértése" szabálysértést követi el és 30.000.- Ft-ig azaz Harmincezer forintig terjedı pénzbírsággal sújtható. Vegyes eljárási rendelkezések 18. (1) A rendeletben foglalt szabályok betartásának érvényesítésénél a képviselıtestület átruházott hatáskörében a polgármester jár el, a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján. (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben: a) az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló 1998. évi XXVIII. törvény, b) az állategészségügyrıl szóló 1995. évi XCI. törvény, c) a szabálysértésekrıl szóló 1999. évi LXIX. törvény, d) az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejő rendelet, e) a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet, g) az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet, h) a települési önkormányzat jegyzıjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreirıl szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet, i) az egyes szabálysértésekrıl szóló 2/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet, j) az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, k) a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet szabályait kell alkalmazni. Záró rendelkezések 19. (1) A 13./2001. (XI. 06.) rendelet 2002. január 1-én lép hatályba. A rendelet hatálybalépésekor mőködı és érvényes engedéllyel rendelkezı belterületi kisüzemi állattartó telepeken a magánszemélyek/gazdasági társaságok e tevékenységet 2006. december 31-ig folytathatják tovább jelenlegi telephelyükön, azt követıen a rendelet 4.. (2) bekezdésének megfelelıen az İ esetükben is csak a község belterületének határától számított 500 m-en kívül folytatható a kisüzemi állattartás. Jelen rendelet módosított 18.. (1) bekezdése a módosítás kihirdetésével, azaz 2005. szeptember 15 napjával lép életbe. (2) A rendelet kihirdetésérıl a helyben szokásos módon a jegyzı gondoskodik.
9 Szalay István sk. polgármester Rutterschmid István sk. jegyzı A 13./2001. (XI. 06.) sz. Önkormányzati Rendelet 1. számú melléklete A kisüzemi állattartás fogalma A 6/1981. (IV. 12.) MÉM rendelet alkalmazása szempontjából kisüzemi állattartásnak minısül az az állattartó telep, ahol az állatlétszám nem éri el tehén esetében a 300 db-ot, növendék marha " 400 db-ot, hízómarha " 400 db-ot, sertés " 2 000 db-ot, juh " 2 000 db-ot, baromfi " 20 000 db-ot, anyanyúl " 1 500 db-ot A 13./2001. (XI. 06.) sz. Önkormányzati Rendelet 2. számú melléklete Egyéni állattartás fogalma Egyéni állattartásnak minısül: tehén esetében a 5 db-ot, növendék marha " 5 db-ot, hízómarha, bivaly " 5 db-ot, ló, öszvér, szamár " 5 db-ot, sertés " 8 db-ot, juh " 10 db-ot, baromfi " 300 db-ot, anyanyúl " 30 db-ot, gazdasági célból tartott prémes állat 30 db-ot meg nem haladó létszám.
10 A 13./2001. (XI. 06.) sz. Önkormányzati Rendelet 3. számú melléklete ÁLLATTARTÁSRA SZOLGÁLÓ MELLÉKÉPÜLETEK VÉDİTÁVOLSÁGAI lakóépülettıl ásott kúttól fúrott kúttól csatlakozó vízvezetéktıl v é d ı t á v o l s á g (m) baromfi, galamb - 20 állatig 8 10 5 1-21 - 100 állatig 10 10 5 1-100-300 állatig 15 15 10 5 gazdasági célból tartott prémes állat és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig - 10 állatig 10 10 5 1-11-30 állatig 15 15 10 2 juh, kecske, sertés, és egyszeri szaporulata 6 hónapos korig - 1-5 állatig 15 15 5 2-6-10 állatig 20 15 5 3 szarvasmarha, ló, öszvér, szamár bivaly és egyszeri szaporulata 1 éves korig - 1-2 állatig 15 15 5 2-3-5 állatig 20 20 10 5 Oktatási, nevelési (óvoda, iskola) és egészségügyi intézmény, gyermekjátszótér, vízmő, élelmiszer tárolását, feldolgozását és forgalmazását folytató létesítmény területén (felépítményben, udvarán és egyéb területén) állattartás nem folytatható.