Telekadó Ügyintéző: Kissné Berki Andrea Ügyintézés helye: Fadd Nagyközség Polgármesteri Hivatala Adó Iroda Fadd, Dózsa György utca 12. Ügyfélfogadás ideje: Hétfő: 8 00-12 00 ; 13 00-15 30 Szerda: 8 00-12 00 ; 13 00-15 30 Péntek: 8 00-12 00 Telefon: 74/447-998/7-es mellék Fax: 74/679-045 A telekadóra vonatkozó szabályokat a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.), valamint Fadd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló többször módosított 19/2004. (XII. 3.) KT. rendelete tartalmazza. I. Bevallás fajtája: Megállapodás alapján benyújtott bevallás -t kell jelölni: - ha az ingatlannak több tulajdonosa van, és a tulajdonosok megállapodnak abban, hogy közülük egy tulajdonos vállalja az adóalanyisággal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. Ebben az esetben a bevallás mellé szükséges kitölteni a MEGÁLLAPODÁS című nyomtatványt is. - Több tulajdonos esetén, ha az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya, de valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott MEGÁLLAPODÁSBAN a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Ha ezt választják, akkor a bevalláshoz külön lapon mellékelni kell a tulajdonosok illetve a vagyoni értékű jog jogosultjai által aláírt MEGÁLLAPODÁSI nyomtatványt is. Nem megállapodás alapján benyújtott bevallás -t kell jelölni: - Ha az ingatlannak csak egy tulajdonosa van, és az ingatlant a földhivatalnál bejegyzett vagyoni értékű jog nem terheli. - ha az ingatlan vagyoni értékű joggal terhelt, úgy a bevallás kitöltője főszabályként nem a tulajdonos, hanem a vagyoni értékű jog jogosultja. Amennyiben az adózó vagyoni értékű joga az egész adótárgyra (építmény) kiterjed, úgy megállapodásra sincs szükség.(vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet.) - Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, és tulajdoni hányaduk arányában szeretnének adózni, ebben az esetben minden tulajdonos külön-külön bevallást készít és ennek alapján tulajdoni rész arányában viselik a kötelezettségeket, a Nem megállapodás alapján benyújtott bevallás -hoz kell x jelet tenni!
Fontos, hogy telkekről helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást benyújtani. A megállapodás hiányában az így kitöltött telekadó bevallást nem megállapodás alapján benyújtott bevallásnak tekintjük. II. Bevallás benyújtásának oka: A bevallás okaként a megfelelő megjegyzést (adókötelezettség keletkezése, megszűnése vagy változás bejelentése), azon belül a konkrét eseményt kérjük jelölni, vagy a változás okát feltüntetni. III. Az adókötelezettség keletkezésének, változásának, megszűnésének időpontja: (1) Az adókötelezettség keletkezésére, változására és megszűnésére a Htv. 20 - ában foglaltakat kell alkalmazni, kivéve az e-rendelet 13. (1) bekezdés b) pontja által biztosított önkormányzati adómentesség esetében. (2) Az e rendelet 13. (1) bekezdés b) pontjában a jogerős építési engedély érvényességi idejére vonatkozó adómentesség keletkezésének időpontja, ha az építési engedély az év 1. félévének utolsó napjáig emelkedett jogerőre, akkor az adóév július 1. napja, ha július 1 után emelkedett jogerőre az építési engedély, akkor a következő adóév 1 napja. (3) Az e rendelet 13. (1) bekezdés b) pontjában a jogerős építési engedély érvényességi idejére vonatkozó adómentesség megszűnésére 2 éven belül a jogerős használatbavételi engedély megszerzésére vonatkozó időpontokat a (2) bekezdéssel analóg módon kell alkalmazni. - Az adókötelezettség keletkezése: a) mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földnek minősülő telek esetében a telek tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését vagy a telek művelés alól kivett területként való ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő év első napján, b) termőföld esetén a művelés alól kivett területté történő ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő év első napján, c) tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterület esetében a tanya megnevezés ingatlan-nyilvántartásból való törlését és/vagy a kizárólagos mezőgazdasági célú hasznosítás megszüntetését követő év első napján, d) az épület megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján. - Az adókötelezettség megszűnése: a) belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése vagy mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napján szűnik meg, b) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzése évének utolsó napján szűnik meg, feltéve, hogy a tanyához tartozó földterület ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, A felsorolt pontokban nem említett egyéb változást, a változást követő év első napjától kell figyelembe venni! A telekadóban az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie!
IV. Telek: A telek azonosításához szükséges adatokat kérjük itt feltüntetni.(címe, helyrajzi száma) V. Bevallás benyújtója: A telekadó alanya az, aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa. A telek tulajdonosa az a személy, vagy szerve zet, aki/amely az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Amennyiben a telket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. A bevallás benyújtó minőségét a megfelelő helyen kell jelölni (tulajdonos, vagyoni értékű jog jogosítottja), valamint a tulajdoni hányadot feltüntetni. VI. Telek általános jellemzői: A VI/1. pontba az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett földterület teljes területét kell feltüntetni. A VI/2. pontba a telekből épülettel lefedett terület nagyságát tüntesse fel VII. Mentességek, kedvezmények: - Törvényi mentességek: A Htv. 3. (2) bekezdése alapján alanyi adómentes a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a magánnyugdíjpénztár. A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a (2) bekezdés szerinti mentesség - az ott felsorolt adóalanyok számára - csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. Mentes a telekadó alól a Htv. 19. rendelkezései szerint: a) az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész, b) az erdő művelési ágban nyilvántartott belterületi telek, c) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a. - Önkormányzati rendeleti adóalap mentesség: Fadd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló többször módosított 19/2004. (XII. 3.) KT. rendelet 13. alapján: (1) a) Adómentes a Htv. 19. -ában meghatározott telek. b) Az a telek, amelynek tulajdonosa(i) érvényes építési engedéllyel rendelkez(nek), az építési engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 2 évig.
c) A magánszemély tulajdonában lévő belterületi telek, amely az építményhez, épülethez természetben is hozzátartozik függetlenül a terület nagyságától, ideértve azt az esetet is, ha az építményhez több helyrajzi számon nyilvántartott belterületi földrészlet kapcsolódik. Ezen adómentesség igénybevételének feltétele az, ha minden egyes helyrajzi számon szereplő belterületi telek tulajdonosa ugyanaz a magánszemély. d) A 150 m 2 -t el nem érő alapterületű belterületi telek. e) Az a beépítetlen belterületi telek, amely a falusias lakóterületen (Lf) helyezkedik el, és a telek szélessége a 12 m-t nem éri el (Helyi Építési Szabályzat továbbiakban: HÉSZ 7. -a) f) Az a beépítetlen belterületi telek, amely általános hasznosítású mezőgazdasági övezetben (Má) helyezkedik el. g) Az a beépítetlen belterületi telek, amely kiskertgazdálkodási mezőgazdasági övezetben (Mke) helyezkedik el. h) A HÉSZ 12. -ban meghatározott közlekedési és közműterületek (KÖ-1 KÖ-2 KÖ- 3 KÖ-4 KÖgy KÖv KÖk), a 13. -ban meghatározott zöldterület (Z), a 15. (3) (4) (5) bekezdéseiben meghatározott korlátozott hasznosítású mezőgazdasági övezet (Mko), továbbá a 15. (10) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági véderdősáv övezete (Me), valamint a 16. (1) (2) (3) (4) (5) bekezdéseiben meghatározott vízgazdálkodási területek övezetei (V) (Ve) (Vki) i) A telek területéből a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapon alrészletben nyilvántartott: árok, csatorna, közösségi mintatér, mocsár, út. (2) Az (1) bekezdés b, d)-h) pontjaiban meghatározott mentesség nem alkalmazható a vállalkozó üzleti célt szolgáló telke utáni telekadó vonatkozásában. - Önkormányzati rendeleti adókedvezmény a 13 /A. alapján: (1) A Fadd-Dombori falusias lakóterületen lévő (a község szabályozási tervében szereplő elnevezése: Lf) 90 % adókedvezmény illeti meg azon belterületi telek, amelyen építmény, épület nem létesült. (2) 95 % adókedvezmény illeti meg azokat a magánszemélyek tulajdonában álló belterületi telkeket, amelyek az alábbiakban felsorolt területeken helyezkednek el: a) A Széchenyi, Somos és Új utcák által határolt olyan belterületi telkek, amelyek önálló hrsz- on szerepelnek, de nem kapcsolódnak olyan önálló hrsz-on szereplő belterületi telekhez, amelyek épülettel, építménnyel lefedettek, és a telek tulajdonosai nem azonosak. b) Azok a belterületi telkek, amelyek a Somos utca és a Fadd-Tolna összekötő út között helyezkednek el. c) Az 1598 hrsz-ú önkormányzati úttól a Rákóczi utcára dőlő belterületi telkek. d) A HÉSZ rendelettel jóváhagyott Fadd belterületi szabályozási terv alapján a Béke u. 1263/3, 1263/2, és 1263/1 hrsz-tól 1273 hrsz-ig a falusias lakóövezetben (Lf) lévő belterületi földrészletek e) Tanács utcában lévő belterületi földrészletek.
(3) 80%-os adókedvezmény illeti meg azokat a magánszemélyek tulajdonában álló belterületi telkeket, amelyek az alábbiakban felsorolt területeken helyezkednek el: Fadd-Dombori Öreg-falu irányába haladva az 5166 számú út jobb oldalán lévő beépítetlen belterületi telkek. (Üü, Üh) (4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kedvezmény nem alkalmazható a vállalkozó üzleti célt szolgáló telke utáni telekadó vonatkozásában. Az adó alapja: a telek m 2 - ben meghatározott területe. A telekadó mértéke, a telek m²-ben meghatározott területe után: a) belterületen, aa) magánszemélyek esetében 100,- Ft/m²/év ab) a vállalkozó üzleti célt szolgáló telke után az 1. sz. melléklet alapján 1. az I. számú övezetben 20 Ft/m²/év, 2. a II. számú övezetben 100 Ft/m²/év. b) külterületen egységesen 7,50 Ft/m²/év. Értelmező rendelkezések: a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény 52. alapján: Telek: az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve a) a halastó kivételével a termőföldről szóló törvény szerint mező-, erdőgazdálkodási művelés alatt álló belterületi földnek minősülő földterületet, feltéve, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, b) a termőföldet, c) a tanyát, d) a közút területét, e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet, f) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet, g) a halászatról és a horgászatról szóló törvény szerinti víztározó területét; Külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete, ideértve a zártkertet is; Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, Épület: az olyan építmény, vagy az építmény azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész: az épület önálló rendeltetésű, a Szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely az 52. 8., a 20., a 45. és 47. pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;
Építmény: a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre; Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani. Kiegészítő helyiség: a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjárműtárolót; Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján garázsnak, gépjárműtárolónak, raktárnak, üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, pincének, présháznak, hűtőháznak, gyárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész, továbbá a melléképület és a melléképületrész; A lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló: a lakóépületben lévő épületrész, vagy a lakóépület elhelyezésére szolgáló telken álló épület, amely kialakításánál fogva gépjármű tárolására alkalmas, függetlenül attól, hogy az épület vagy a z épületrész az ingatlannyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel; Melléképület, melléképületrész: a lakás, az üdülő elhelyezésére szolgáló telken lévő és a lakás, üdülő szokásos használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló, tüzelő, lom, szerszám, kerékpár, babakocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, ide nem értve a gépjárműtárolót. A többlakásos lakóépületben lévő lakás esetén a lakástulajdonhoz tartozó, 5 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó, lomok, szerszámok, tüzelő tárolására szolgáló helyiség, feltéve, hogy az az épületen belül, de a lakástól elkülönítve helyezkedik el, valamint lakóépületben az osztatlan közös tulajdonban lévő közlekedő és tároló-helyiség, akkor, ha azt a tulajdonközösség közösen használja; Termőföld: a halastó kivételével a termőföldről szóló törvény szerinti termőföldnek minősülő földterület;