A márciusi tisztújító küldöttközgyűlés előtt Beszélgetés dr. Kardos Györggyel CL PNYME elnökével Ez év márciusában lejár a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület tisztségviselőinek négyéves megbízása. Az 1998. márciusi küldöttközgyűlésen megválasztottak mandátumának lejártával ez év márciusában egyesületünk tisztújító küldöttközgyűlése új elnököl, főtitkárt, Dr. Kardos György különböző bizottságokat, tisztségviselőket választ. Gyorsan elmúlt ez a négy év. Ez idei alatt nem kis feladat hárult a tisztségviselőkre: a változó gazdasági életben, a rohanó műszaki fejlődés közben úgy vezetni egyesületünket, olyan feladatokat, programokat végrehajtani, hogy azok biztosítsák az egyesület tagjainak, a két iparág dolgozóinak, vezetőinek azt, hogy lépést tudjanak tartani a műszaki fejlődéssel. Ugyanakkor olyan közeget teremteni, amelyben a résztvevők kollegiális szellemben egymástól is tudnak tanulni. Nem kis feladat volt ezt biztosítani. Szükséges volt hozzá egy jól átgondolt program, annak folyamatos végrehajtása, a két életkorban szélső csoport: az új generáció és a nyugdíjasok összefogása az egyesület keretcin belül. Ehhez még hozzávehetjük a nemzetközi kapcsolatok erősítését, ami szintén egyik fontos szempont a PNYME munkájában. A tisztségviselők, a bizottságok tagjai mindezt meglévő gazdasági munkájuk mellett társadalmi munkában végezték és végzik a papír- és nyomdaipar érdekében. Az 1998-ban megválasztott elnökkel, dr. Kardos Györggyel, a Neusiedler Szolnok Papírgyár Rt. felügyelő bizottságának helyettes elnökével beszélgetünk a négy évről, a márciusi választásról és a következő ciklus feladatairól. - A nyolcvanas évek közepén kapcsolódtam be az egyesület munkájába - kezdte a beszélgetést Kardos György. - Az évek óta végzett tevékenységemnek is köszönhető talán, hogy 1998-ban négy évre megválasztottak a PNYME elnökének, és átvehettem a stafétabotot Balog Miklóstól, az addigi elnöktől. Vezetőtársammal, Rurger László főtitkárral és a bizottságokkal együtt mindvégig arra törekedtünk, hogy a két iparág tagjai az egyesület és azon belül a szakosztályok, szakmai lapok tevékenységében az érdeklődésüknek megfelelő lehetőségeket megtalálják. Ehhez négy évre írásos programot készítettünk, melyet a közgyűlés, az Egyesületi Tanács, az Ellenőrző Bizottság, a Végrehajtő Bizottság elfogadott. - Mik voltak ennek a programnak a főbb pontjai? - Mivel az egyesület ügyvezetője ugyanebben a lapszámban bővebben szól ezekről, és a márciusi küldöttközgyűlésen részletes szóbeli beszámoló hangzik el, én csak néhány témáról szólnék most röviden. Az egyik ilyen feladatként határoztuk meg az egyesület mint civil szervezel anyagi alapjának megerősítését, a gazdálkodásban új irány kijelölését. Az előző vezetés örökül hagyta ránk a közhasznúság kérdését, illetve annak eldöntését. hogy milyen formában kívánunk a továbbiakban tevékenykedni. Úgy döntöttünk, hogy nem pályázunk a közhasznúságra, hanem megkísérlünk önálló vállalkozási tevékenységekből rentábilissá tenni az egyesület anyagi helyzetét. A közhasznúságnak előnyei mellett sok volt a különböző kötöttség, amely szűk mozgási teret adott volna. Ugy értékelem, hogy jól döntöttünk, hiszen a négy év azt igazolja, hogy az egyesület működése a közben jelentkező kisebb pénzügyi zavarok ellenére is folyamatosan és kiegyensúlyozottan fejlődött. Vállalkozásaink egyre eredményesebbek lettek, bevételeink meghaladják az évenkénti 100 millió forintot. Ehhez persze olyan műszaki és egyéb rendezvényeket kellett szervezni, amelyeken egyre többen vettek részi. Nem könnyű egy ekkora, két iparágat összefogó vállalkozást gazdaságilag eredménycsen menedzselni. Azt világosan kell látni, hogy a következő ciklusban tovább kell változtatni az idevonatkozó módszereken. Ebben a ciklusban a PNYME tagságának szervezeti összetétele jelentősen átalakult. A feladat az volt, hogy az egyesületet, az itt folyó munkát egyre nyilvánosabbá tegyük. A jogi tagság mind lét- MACYAR GRAFIKA
számban, mind a kapesolatok intenzitásában növekedett, ugyanakkor a céges alapszervezetek száma csökkent. A kapcsolatrendszer egyértelműbbé tételével a tagság szervezete így jelentősen átalakult. Ezt segítette elő a különböző külföldi rendezvényeken, szimpóziumokon való részvétel lehetősége, a szakmai kiállításokon való egyesületi jelenlét. Itt elsősorban a Drupát és a Printexpót említem, ahol az általunk biztosított körülmények között tagjaink és vendégeink verseny semleges környezetben tudtak egymással barátként, kollégaként találkozni. Az e téren elért eredmények mellett negatívum az egyéni tagok létszámának stagnálása. Nem könnyítette a helyzetet, hogy az előző ciklusban elmaradt tagdíjemelést nekünk kellett végrehajtani egy nagyobb mertekben. Ugyanakkor ez mégis jó volt arra, hogy egyidejűleg rendbe tettük a tagdíjnyilvántartást. Sajnos, lépnünk kellett a hátralékosok felé, és a notórius nemfizetők tagságát meg kellett szüntetnünk. - Mi volt a következőfaladat? - Az egyesület tagságának fiatalítása. A ciklus során igyekeztünk az egyesület tevékenységébe bevonni a fiatalokat - elsősorban a főiskola hallgatóit és a már végzett műszaki értelmiséget. Különböző kezdeményezéseink nem mindig jártak a várt eredménnyel, de azt sikerült elérnünk, hogy az egyesület tagjainak átlagéletkora stabilizálódott, és az aktív, munkaviszonyban lévő tagok száma ma megközelíti az összlétszám 90%-át. Úgy vélem, abba, hogy e téren nem jártunk a várt sikerrel, az is belejátszik, hogy bizonyos anyagi és szakmai megállapodottság kell ahhoz, hogy valaki aktívan reszt vegyen az egyesületi életben. Kiemelt feladat volt nemzetközi kapcsolataink erősítése, jelenlétünk a nemzetközi porondon. Több nemzetközi iparági szervezettel tartják szakosztályaink a rendszeres kapcsolatot, egyiknekmásiknak tagjai is vagyunk. Nyugat-Európában és a tengeren túl több konferencián, összejövetelen vettek részt tagjaink. Ugyanakkor ez még mindig kívánnivalót hagy maga után kelet felé. Feladat, hogy a kelet-európai társegyesületek fele, újból erősítsük a kapcsolatot, fel kell gyorsítani ebben az irányban is tevékenységünket. Megemlítem még, hogy ebben a ciklusban néhány szervezeti kérdést is rendbe kellett rakni. Sort kerítettünk az egyesület alapszabályának aktualizálására, és folyamatban van a szervezeti és működési szabályzat módosítása is. Jogilag rendbe kellett tenni a Heltai Gáspár alapítvány" működését is, amely ma már Heltai Gáspár Közérdekű Kötelezettségvállalás néven működik. - Fontosnak látszik a PNYME és a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség közti együttműködés. - A két szervezetnek nem azonos a feladata. Más-más oldalról - de ugyanakkor a vállalatokat, adott esetben személyeket kell megközelíteniük. Éppen ezért a jelenleginél szorosabb együttműködésre van szükség, ami azt is jelentheti, pontosan körvonalazni kell, hogy melyik egyesület milyen feladatot vállal fel, hogy ne kaszáljanak egymás területébe és ne váljunk kontraproduktívvá. Az együttműködésben a mi feladatunk többek között a felnőtt korú műszaki továbbképzés is. Az új vezetőség feladata az aktív együttműködés meghatározása, az abban való részvétel megszervezése és biztosítása. - Egyéb? - Mivel az egyesület szakmai lapjainak működtetését egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk, bizonyos mértékig problémái okozott, hogy menet közben mindkét lap irányításában személycsere történt. De eredményesen túl vagyunk rajta. - Elnök úr! Hogyan tovább - egyrészt ön, másrészt az egyesület? A márciusi választói küldöttközgyűlésre már a decemberi vb-ülésen megindult az előkészítés. A megválasztott jelölőbizottság elkezdte munkáját, és folyik az elnökség beszámolójának az összeállítása is. Magamat nem jelöltetem újra, mivel két év múlva nyugdíjba megyek és abbahagyom az aktív gazdasági tevékenységet. Márpedig fontosnak tartom, hogy az egyesületnek olyan elnöke legyen - függetlenül attól, hogy melyik iparághoz tartozik -, aki valamilyen sikeres vállalkozás ismert tisztségviselője, akinek van tekintélye a tagság előtt. Magyarul; olyan vezetésre van szükség, aki(k) a gazdasági életben is sikeres(ek). Természetesen az egyesületnek továbbra is aktív tagja kívánok maradni. Most pedig ezúton is köszönöm a tagság eddigi bizalmát, és tisztségviselő-társaimnak segítő, eredményes munkáját. Ami pedig az egyesületet illeti, egy mondatban összefoglalva: a szakmai kultúra, ismeret, valamint tudás ápolása és továbbadása a fontos. Reméljük, hogy ezt a feladatát az egyesület a következő ciklusban az eddiginél is eredményesebben teljesíti. - Elnök úr! Köszönjük, hogy választott tisztségében négy éven át nagy tudással és lelkesedéssel, tevékenykedett, mindannyiunk érdekében és örömére. További jó munkát és egészséget kívánunk lapunk szerkesztősége és olvasói nevében. Dr. Juhász Géza MACYAR GRAFIKA
Ismét megújul az egyesület 2002 - a közgyűlés és a tisztújítás éve Pesti Sándor Ötvennégy éves egyesületünk az idén tisztújító közgyűlés és választások előtt áll. Az alapszabályunk szerint a választások teljes körűek, vagyis a közgyűlési küldötteket és az összes választott tisztségviselőt érinti. A közgyűlési előkészületek - az alapszabály felülvizsgálatával - már 2001 tavaszán elkezdődtek, és az Egyesületi Tanács december 18-ai ülése pedig a választások és a közgyűlés lebonyolításának menetrendjéről is döntött. Vezető testületeink egyöntetű szándéka, hogy tagságunkat minél nagyobb arányban tudja közvetlenül is bevonni a közgyűlés munkájába, illetve a választásokba. Mivel - különösen a nyomdaiparban - az elmúlt években még széttagoltabb lett a partnerek köre", és tagságunkat egyre kevésbé lehet üzemi csoportokban" elérni, ezért a legfontosabb információkai a Magyar Grafikában is közreadjuk. Általános információk Az egyesület legfelső döntéshozó szerve a kétévente tartandó közgyűlés, amit a tagság nagy létszáma miatt küldöttközgyűlési formában lehet megtartani. A közgyűlések közül minden második egyúttal tisztújító közgyűlés is, mert tisztségviselőinket négyéves időszakra választjuk. A tisztségviselők személyére minden tagunk tehet javaslatot, és minden természetes személy tagunk minden egyesületi tisztségre választható. A választásokat jelölőbizottság készíti elő, és a közgyűlés hozza meg a végső döntést. Azonos tisztségbe csak legfeljebb két egymást követő választási ciklusban lehet valakit megválasztani, de minden más tisztségre korlátozás nélkül választható. Az előttünk álló feladat, hogy továbbra is olyan tisztségviselőket válasszunk, akik az egyesület arculatát megőrizve képesek a folyamatosan változó gazdasági környezet és feltételek között az egyesület irányítására. A tagjainktól és partnercinktől eddig beérkezett vélemények azt mutatják, hogy miközben az elmúlt kb. 15 év során alapvetően megváltoztak környezetünkben a játékszabályok", az egyesület jelentősége és presztízse nem csökkent, sőt sok területen nagyon komoly fejlődést tud felmutatni. Vitathatatlan, hogy ilyen eredményeket csak a megfelelő vezetők, tisztségviselők közreműködésével, szakmáink gyakorlóinak hathatós támogatásával lehet elérni. Mindannyian szomorúan tapasztaljuk környezetünkben, hogy nagy múltú, hajdan igen nagy presztízsű egyesületek, szakmai szervezetek a túlélésért küzdenek, és nem képesek megújulni. A szakmáinkhoz közel álló szervezetek mellett figyelmünk középpontjában kell legyen, hogy sajnos a MTESZ sem mentes a súlyos gondoktól. Szövetségi tagságunk alapvetően eszmei alapokon nyugszik, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a közös vagyon kérdését. Különösen ezen a téren torlódlak fel az évtizede magunk előtt görgetett, lezáratlan viták. Miután 2001-ben végre megszületett az állami döntés a MTESZ-vagyon -Bp. Kossuth térés Főu., valamint 16 megyében a Technika Házak - rendezéséről, most már van mit félteni". Az újonnan - vagy újra - választott vezetőknek ezzel a feladattal is szembe kell majd nézniük. A közgyűlési felkészülés segítéséhez és az alkalmas jelöltek kiválasztásának megkönnyítéséhez a mellékelt táblázatokba foglalva a Magyar Grafikában is közreadjuk az egyesület előző választások óta eltelt időszakáról szóló legfontosabb információkat. Akinek ennél szélesebb körű információkra vagy mélyebb elemzésekre lenne szüksége, azok nyugodtan forduljanak az egyesület - a tisztújítás szempontjából semleges" - titkárságához. További információk találhatók honlapunkon ís. (www.pnyme.hu) A közgyűlés és a tisztújítás lebonyolításáról az alapszabályunk és a Szervezeti és Működési Szabályzatunk rendelkezik. Mindkét szabályzatunk kellően elavult", aminek legnagyobb problémája, hogy sok kérdést nyitva hagy. Vezető szerveink az elmúlt időszak testületi ülésein sok kérdést megvitattak, és meghozták a szükséges döntéseket. Elkészült továbbá az alapszabály módosításának tervezete, és folyamatban van az SZMSZ kor- MAGYAR GRAFIKA
szerűsítése. Mindkét szabályzat hatályos szövege és a módosítások előterjesztése honlapunkon az egyesületi dokumentumok között olvasható. A közgyűlés/tisztújítás szempontjából legfontosabb részeket cikkünk keretes részében kiemelten olvashatják. Mellékletek: Kivonat az alapszabályból, Kivonat az SZMSZ-bőí (Közgyűlés, Választások, Tisztségviselők) Adatok a közgyűléshez: Jelölőbizottság tagjai, elérhetőségük Betöltendő tisztségek és a jelenlegi tisztségviselők Azon üzemi, területi, stb. csoportok felsorolása, akik önállóan választanak Rendezvény és tagsági statisztikák Az egyesület egyéni tagjai Az egyesület jogi tagjai A tagdíjbevételek alakulása Az egyesület legnagyobb rendezvényei A jelentős programok A jelentősebb szakmai utazások Kivonat az egyesület jelenleg hatályos alapszabályából 4. Az egyesület rendes tagja lehet az a magyar vagy Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár, aki a) magáévá teszi a PNYME célkitűzéseit, elfogadja alapszabályát és kész az abban foglallak megvalósításában együttműködni, belépési szándékát a belépési nyilatkozat aláírásával kifejezésre juttatja, b)jizeti a tagdíjat, 5. Az egyéni tagok joga: - tanácskozási joggal részt venni az egyesület szervezed ülésein és egyéb rendezvényein, - közvetlenül, illetve küldöttek útján megválasztani az egyesület vezetőit, vezető szerveit, - válaszlotl tisztségviselőként részt venni az egyesület vezetésében, - javaslatokat, indítványokat, panaszt tenni az egyesület bármely szervéhez, - visszahívási javaslatot tenni az egyesület bármely tisztségviselőjére vonatkozóan. S. Közgyűlés Az egyesület közgyűlése küldöttközgyűlés. A közgyűlés az egyesület legfőbb szerve, amely az egyesület szintjére tartozó minden kérdésben dönthet. Kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az egyesület alapszabályának megállapítása és módosítása, b) az elnök, a főtitkár, illetve az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása négy évre, c) az Egyesületi Tanács és az Ellenőrző r Bizottság beszámolói alapján az előző közgyűlés óta végzett egyesületi munka értékelése, döntés a beszámoló elfogadásáról, d) az egyesület legfontosabb feladatainak meghatározása a következő időszakra. 4. A közgyűlés küldötleit a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon négy évre kell megválasztani. A küldő szervek a küldötteket visszahívhatják, illetve pótolhatják. 5. A közgyűlés határozatképes, ha azon az (érdekeli) küldötlek legalább fele jelen van, és részt vesz a határozathozatalban. Ha a közgyűlés nem határozatképes, akkor 30 napon belül azonos tárgysorozattal újból össze kell hívni. Ez apótközgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. 19. Jelen alapszabályt a PNYME 1997. október 08-ai rendkívüli közgyűlése elfogadta, és az az elfogadás napján hatályba lépett. Egyidejűleg az 1994. április 23-ai PNYME közgyűlés által elfogadott alapszabály hatályát vesztette. MAGYAR GRAFIKA
Kivonat az egyesület jelenleg hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatából 1. Közgyűlés 1.1 Tisztújító Küldött Közgyűlés (TKK) 1.1.1 Felépítése A TKK tagságát a szakosztályok, területiüzemi szervezetek által megválasztott képviselők (küldöttek) alkotják. A jelzett szervezetek minden 25 tag után egy képviselő küldésére jogosultak. Kijelölésük az ún. választási, egyben évzáró közgyűlésen történik nyílt szavazással; megbízatásuk 4 eves időtartamra vonatkozik. A küldöttek tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek. A TKK-cn tanácskozási jog illeti meg: az Egyesületi Tanács, a Végrehajtó Bizottság tagjait, az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait, valamint a meghívott tiszteletbeli tisztségviselőket, tagokat. 1.1.2 Feladatköre A TKK a PNYMH legnagyobb hatáskörrel rendelkező szerve; jogosult az egyesületet érintő minden kérdésben dönteni. - Az ASz. 9, a) pontja szerinti hatásköre: annak jóváhagyása és módosítása. - Megválasztja-4 évre-a PNYME elnökét, főtitkárát, az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait. - Meghatározza a PNYME-nck a következő időszak legfontosabb feladatait. Értékeli az előző közgyűlés óta végzett egyesületi munkát és dönt az Egyesületi Tanács és az Ellenőrző Bizottság beszámolóinak elfogadásáról. - Felülvizsgálja és dönt az egyesületi tagok (egyéni, jogi) hozzá intézett esetleges javaslatai, panaszai ügyében. 1.1.3 Tevékenysége A TKK összehívására és tevékenységének gyakorlására négyévenként kerül sor. A közgyűlés helyét, idejét és tárgysorozatát az Egyesületi Tanács hirdeli meg, hogy az érdekelt egységek (szakosztályok, területi, üzemi szervezetek) tartsanak küldöttértekezleteket, amelyek hivatottak - többek között - megválasztani a közgyűlésre delegált küldötteiket. Ezek megbízatása szintén négyéves időszakra érvényes. A küldő szervek a küldötteiket visszahívhatják, cserélhetik az időközben megállapított érdemtelenség esetén. A TKK határozatképességéhez a meghívott küldöttek legalább 50%-os jelenléte szükséges. A vezetők választása titkos szavazással történik. A küldöttek egytizedének kívánságára egyéb témakörökben is lehet titkos szavazást tartani. A TKK-l az egyesület elnöke, akadályoztatás esetén a kijelölt alelnöke vezeti. A tárgysorozathoz való hozzászólás minden résztvevő számára megengedett. A TKK lebonyolítását hitelesített jegyzőkönyvben kell rögzíteni és arról a tagságot informálni (havi program, szaklapok). Adatok a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesületről 1998-2001 Minden évben ismétlődő rendezvények Nyomdász Vándorgyűlés 1998. Győr 1999. Balatonkenese 2000. Szcged-Ópusztaszer 2001. Balatonföldvár Fehérmívesség Napja, ül. Papírfeldolgozó Napok. 1998. Balatonfűzfő 1999. Szombathely 2000. Balatonkenese 2001. Eger Nyomdaipari Karbantartók Szimpóziuma 1998. Komarno 1999. Szarvas-Gyom aendrőd MAGYAR GRAFIKA
2000. 2001. Fórum a minőségről 1998. Budapest 1999. Kecskemét 2000. Tiszaújváros 2000. Balatonfűzfő 2000. Győr 2001. Budapest Dabas Bábonymegyer-Nagyberény Kötészeti Szimpózium 1998. 1999. Miskolctapolca 2000. Esztergom 2001. Martonvásár-Gárdony Flexo-rendez vények 1998. Tanfolyam, Sződliget 1999. Szimpózium, Hajdúszoboszló 1999. Szimpózium, Nyíregyháza-Hajdúdorog 1999. Tanfolyam, Balatonkenese Nyugdíjastalálkozók 1998 óla minden év decemberében a MTESZ Fő utcai székházában Kiállítások, ahol a PNYME ónálló standdal vett részt 1998. - (A Budapest Papír Kft. standján!) 1999. Printexpo 32 m 2 2000. Drupa 40 m 2 2000. Printexpo 40 m 2 2001. Printexpo 45 m 2 János-ünnepély 1999 óta részt veszünk a népligeti rendezvényen Nagyobb érdeklődéssel kísért további rendezvényeink 1998. 50 éves Szimpózium és Közgyűlés, Budapest PrePress Szimpózium, Hajdúszoboszló Ofszetnyomtatási Szimpózium, Szeged Megmérettetés a nyomdaiparban, Szombathely 1999. PrePress Szimpózium, Kiskunhalas-Kecskemét 50 éves a PKI, Budapest Nyomdaipari Szimpózium, Szeged Színes nyomtatás felsőfokon, Budapest 30 éves a kiskunhalasi üzemi szervezet, Kiskunhalas CtP szimpózium, Pécs-Harkány 2000. Jogi tagok I. értekezlete, Budapest Színes nyomtatás mesterfokon, Budapest Felidős közgyűlés, Budapest 2001. Jogi tagok II. értekezlete, Budapest Vegyszerek a nyomdaiparban, Budapest Nyomtatott csomagolás, Gyula-Békéscsaba Jelentősebb külföldi tanulmányutak 1998. Könyvvásár, London Corrugated kiállítás, Párizs Restaurátor tanulmányút, Olaszország IPEX'98, Birmingham Emballage, Párizs 1999. Livro könyvvásár, Portugália Flexo International, Birmingham Expocartoon, Róma Interpack, Düsseldorf Print-Pak +, Szingapúr, Malajzia Fira del Llibre, Pálma de Mallorca Heidelbergi Nyomdagépgyár, Heidelberg Print Pack Expo'99, Kairó Könyvvásár, Frankfurt Scitex, Párizs 2000. Gutenberg-fesztivál, USA Drupa, Düsseldorf Fira del Llibre, Pálma de Mallorca Restaurátor tanulmányút, Csehország Michael Huber - Henn Grafo, Németország 2001. BASF és Heidelberg üzemlátogatás, S tuttgart-heidelberg TPG, Párizs Fira del Llibre, Pálma de Mallorca KBA nyomdagépgyár, Bautzen-Radebeul Printexpo, Dél-Afrika Print 2001 + Converting Expo, USA 10 MACYAR GRAFIKA
Jelentősebb belföldi programok (tanulmányutak) 1999. 2000. 2001. 2001. Tagsági adatok Restaurátor tanulmányút, Nyíregyháza Budapesti papíros tagcsoport, Dunaújváros Budapesti papíros tagcsoport, Diósgyőr Restaurátor tanulmányút, Herend-S ü meg-keszthely Jogi tagok 1998. december 31. 1999. december 31. 2000. december 31. 2001. december 31. 2001-es év adatai részletezve Nyomdaipari szakosztály Papíripari szakosztály Restaurátor szakosztály Papírkereskedő szakosztály Összesen 92 cég 100 cég 120 cég 128 cég 102 14 1 11 128 Egyéni tagok 1998. december 31. 1999. december 31. 2000. december 31. 2001. december 31. 2458 2591 2331 1703 (2001-ben felülvizsgáltuk a tagnyilvántartásunkat, cs az évek óta tagdíjat nem fizetőket töröltük. Ezzel magyarázható a nagyarányú változás. Az 1998-2000. közötti időszakban is 2000 fő alatti taglétszám a reális érték.} 2001-es év adatai, részletezve Nyomdaipari szakosztály Teljes jogú tagdíjat fizetők Kedvezményes tagdíjat fizetők Diákok, gyesen, gyeden lévők, munkanélküliek Papíripari szakosztály Teljes jogú tagdíjat fizetők Kedvezményes tagdíjat fizetők Diákok, gyesen, gyeden lévők, munkanélküliek Restaurátor szakosztály Teljes jogú tagdíjat fizetők Kedvezményes tagdíjat fizetők Diákok, gyesen, gyeden lévők, munkanélküliek 139 81 355 62 73 100 13 Az egyesület tagdíjbevételeinek struktúrája Egyéni tagdíjakból származó bevételeink 1998. 950 002 Ft 1999. 922 240 Ft 2000. 998 740 Ft 2001. 2 554 140 Ft Jogi tagdíjakból származó bevételeink 1998. 6 183 600 Ft 1999. 7 633 400 Ft 2000. 7 941 400 Ft 2001. II 195 400 Ft SZJA 1 %-ból származó bevételeink 1998. 623 1901-t 1999. 614 190 Ft 2000. 740 320 Ft 2001. 975 144 Ft 2002-ben újraválasztandó tisztségek és a jelenlegi tisztségviselők Alapszabály szerint betöltendő tisztségek elnök főtitkár szakosztályi elnökök szakosztályi titkárok Ellenőrző Bizottság tagjai Papírkereskedő szakosztály Teljes jogú tagdíjat fizetők Kedvezményes tagdíjat fizetők Diákok, gyesen, gyeden lévők, munkanélküliek Összesen 14 I 1703 Jelenlegi tisztségviselők Egyesületi vezetők elnök: dr. Kardos György főtitkár; Burger László Nyomdaipari szakosztály elnök: Bujdos István titkár: Szikszay Olivér MAGVAR GRAFIKA 11
Papíripari szakosztály elnök: Kuniinka József titkár: Moravcsikné File Katalin Restaurátor szakosztály elnök: Csillag Ildikó tilkár: Orosz Katalin Papírkereskedő'szakosztály elnök: Molnár Károly titkár: 1999 óta betöltetlen Ellen őrző Bizottság elnöke: Bálint Csaba tagjai: Juhász Mihály Kastaly Beatrix Lendvai László Szabó Ferencnc A 2002-cs tisztújításra megválasztott jelölőbizottság tagjai és elérhetőségeik Csordás Nagy András M-real Petőfi Nyomda Kft. 6000 Kecskemét, Külső-Szegedi út 6, T.: 76/510-236, 30/9-636-505 Fax: 76/482-990 mail: andras.csordas.nagy@m-real.hu Hamar János Dunapack Rt. Csomagolópapírgyár 1215 Budapest, Duna u. 42. T.: 278-8600 Fax: 278-8406 mail: hamarj@dunapack.hu Szálai Sándor Tótfalusi Tannyomda 1084 Bp. Tolnai Lajos u. 4-10. T.:/Fax: 314-3024 mail: szálai s@freemail.hu Üzemi és tagcsoportok létszáma,* az általuk választható küldöttek száma Csoport Jogi tagok Egyéni tagok Nyomdaipari szakosztály Papíripari szakosztály Restaurátor szakosztály Papírkereskedő szakosztály Létszám Javasolt kiildöttlétszám 128 5 515 21 Ili) 5 111 5 15 1 Csoport BMF Papíripari tanszék (tanárok + hallgatók) Dunapack Rt. Hullámtermékgyár Budapest: 75. Dunaújváros: 11 Cofinec Kner Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Szki. (tanár + diák) Dunupiu k Rl Nyírein hn/i (i\;ira M-real Pénzjegynyomda Rt. BMF Nyomdaipari tanszék (tanárok + hallgatók) Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt. Piszkei Papír Rt. Kossuth Nyomda Rl. Dunapack Rt. Csomagolópapírgyár Budapest Dunapack Rt. Csomagolóanyaggyár Dunaújváros Állami Nyomda Rt. Budapest: 21. Pásztó: 5 Szegedi Kossuth Nyomda Kft. Veszprémi Nyomda Rl. Szikra Lapnyomda Rl. Halaspack Rt. Alföldi Nyomda Rt. Pécsi csoport Pátria Nyomda Rí. Budapest: 10. Dombóvár: 6 Papíripari Kutatóintézet Kit. Szekszárdi Nyomda Kft. Szentendrei Papírgyár Kaposvári Nyomda Kft Borsodi Nyomda Kft. Diósgyőri Papírgyár Rt. Neusiedlcr Szolnok Rí. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Rl. Dunaújvárosi Nyomda Kl'l. Glóbus Nyomda Rl. Ollset és Játékkártya Nyomda Rt. Sytvester J. Kiadó és Nyomda Kit. Szó-Kép Kft. Zalai Nyomda Rt. Grafika Kereskedelmi Rt. Révai Nyomda Kft. West Hungary Nyomdai Centrum Bl. CLB Packaging Csomagolástechnikai Kft. Nagyatádi Nyomda Kft. Egri Nyomda Kft. vlesterprinl Kí't. Módok és Társa Kft. Printinvcst Kft. Széchenyi Nyomda Kft. 1 éts/ám 89 86 (.7 56 61 39 39 i-l 32 32 31 28 28 26 25 25 19 19 1" 17 16 1 1 13 13 II 10 10 9 8 7 7 7 7 7 7 6 5 5 5 4 4 4 3 3 3, ;ivasol1 küldöttlétszám 3 3 3 2 2 1 1 1 1 közös listán közös listán közös listán közös listán kö/ös listán közös listán közös listán kó/ik listán közös listán közös listán közös listán közös listán közös listán közös listán közös listán közös listán közös listán közös listán közös listán [ közös listán közös listán közös listán közös listán közös listán közös listán közös listán közös listán! A 2001. december 31 -ei állapot szerint. Összesen 1837 63+10 12 MAGYAR GRAFIKA (
A Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezetének 49. kongresszusa 2001. november 29-30-án tartotta 49. kongresszusai a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete a bakilonfüredi Füred Hotelben. A jövő évben 140 éves legrégibb magyar szakszervezet a haléves ciklus lejártával a harmadik évezred első kongresszusára hívta össze az alapszervezetek által megválasztod 102 küldöttet, akik közül 94-en vollak jelen a kétnapos kongresszuson. Az évezred első nyomdászkongresszusa azérl is jelentős volt, mert a tisztségviselők mandátuma lejárt és újakat kelleti választani. A kongresszuson a meghívott vendégek között részt vett Sándor László, az MSZOSZ elnöke is. Az első napon Aczél János alelnök levezető elnöklcscvel megvitatták az elnökség beszámolójelentését, melynek írásos anyagát a Typographia novemberi száma is közölte. Bársony András elnök szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta, hogy a sok nehézség és kudarc ellenére a szakszervezeti mozgalomnak és azon belül a nyomdászszakszervezetnek nemcsak múltja és jelene van, de reméljük, hogy jövője is. Jó időpontban került sor a kongresszusra, mert a mai gazdasági helyzet és az EU-csatlakozás egyre közelebbi időpontja azt jelenti, hogy a munkavállalók válaszút előtt állnak: vagy egységesen fejtenek ki erőt jogaik érvényesítéséért, vagy még kiszolgáltatottabbá válnak. Az EU-csatlakozás elsősorban a munkaadók felé ír elő magas követelményeket, de ha azokat nem tudják teljesíteni, annak is elsősorban a munkavállalók isszák meg a levét. A privatizáció utáni első hullám a nyomdaiparban olyan átalakulást eredményezett, hogy munkahelyek sokasága szűnt meg. Ennek nem kellett volna így történnie, hiszen a nyomdaipar felé a munkaigény, teljesítményigény egyre nőtt. Nem voltunk elég erősek, így a szakszervezeti tagok száma egyre csökkent. Még az is rosszul sült el, ha a munkavállalók érdekében valamilyen részsikert értünk el, hiszen az vonatkozott a nem szakszervezeti tagokra is. így sokan úgy gondolkoztak, hogy nem kell nekik szakszervezeti tagnak lenni, mivel minden kivívott munkavállalói jogban ők is részesülnek. Csökkent a szolidaritás, az összetartás, márpedig egyéni túl- Bársony András élési stratégiák nem léteznek a munkavállalók számára. Konkurenciaharc folyik, aminek negatívumát a nyomdaipar, a nyomdászok érzik, és fogják elsősorban megérezni. Hogy a nyomdaipar menynyire nincs állami, kormányzati szinten elismerve, azt mutatja, hogy nincs privilegizált helyzete, például a Széchenyi Tervből is ki van zárva. A kormánynak ez a negatív politikája a munkaadókat és az ártatlan munkavállalókat egyaránt sújtja. Itt politikai harc folyik, és ebben részt kell vennie a szakszervezetnek még akkor is, ha nem ez a fő fcladala. Rá vagyunk erre kényszerítve, és meg kell ragadnunk minden érdekérvényesítési lehetőséget. A kérdés csak az, hogy megfelelünk-e a követelményeknek. Elég erősek vagyunk-e? Sajnos, nem. Ezért most már tennünk kell a jövőnk érdekében. A három evvel ezelőtti kongresszus után próbáltuk megvalósítani a regionális struktúrát, ami helyi szinten erősítette volna az alapszervezeti munkát. Nem sikerült, de ez a három év is bizonyította, hogy a helyi szakszervezeti tisztségviselőket kell pozíciójukban jogaikban erősíteni és olyan jogvédelmet kiharcolni számukra, hogy ennek fedezeté - MAÜYAR GRAFIKA 15
A kongresszus résztvevői ben bátran és eredményesen tudjanak fellépni dolgozótársaik érdekében. Az iparági kollektív szerződés jó dolog, ebben egységre tudunkjutni a munkaadók szakmai szövetségével, de sajnos az egyes helyi munkaadók nem minden esetben fogadják el azt magukra nézve kötelezőnek. Ennek például az is a következménye, hogy iparágunkban nagy a szóródás bérezés vonatkozásában. Ennek oka az is, hogy a munkajog és a versenyjog összefüggése hazánkban nincs meg. Itt még sok a tennivaló, ugyanúgy, mint a munkanélküliség és a nyugdíjasok vonatkozásában. Ami a jövőt illeti: továbbra is a regionális struktúrát kell megteremteni, hogy az érdekvédelmi munka erősödjön, a tagság létszáma növekedjen. Sajnos, nem túl rózsás a helyzet, amiben dolgozunk, de nem lehet ölbe tett kézzel várni a sült galambot, és főleg nem lehet egymásra mutogatni a sikertelenségért. Itt az idő az összefogásra, az egységre. Erre van szükség ahhoz, hogy az ezen a kongresszuson megtárgyalandó és elfogadandó programunkat teljesíteni tudjuk. Az elnökség beszámolójához több küldött hozzászólt, részben kritikai észrevételeket téve, részben javaslatokat felvetve a következő ciklus idejére. Köszöntötte a kongresszust Sándor László, az MSZOSZ elnöke is. A jelenlegi helyzetet elemezve, kijelentette, hogy a mai politikai helyzetben a kormányzat hibájából végletesen leértékelődött a munka, a munkát végző ember és a munkáért járó bér. Ez ellen egymással összefogva harcolni kell. Ha felismerjük, hogy mit kell tennünk, és nem tesszük meg, akkor nem bízunk magunkban. Bízzunk tehát az összefogásban, mert így győztes lesz a harcunk. A kongresszus első napján még a Gazdasági Ellenőrző Bizottság jelentését fogadták el a küldöttek, majd megvitatták az alapszabály beterjesztett módosítását. A második napon a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezetének a következő kongresszusidőszakra vonatkozó programjavaslatát tárgyalták meg, majd következett a tisztség választás. Ennek keretében a jelölőbizottság jelentését követően Rataj József, az egyik elnökjelölt szólalt fel, majd arról szavaztak a küldöttek, hogy a jelöltek közül kik kerüljenek fel a szavazólistára. A végleges névsor a következő volt: elnök: BÁRSONY ANDRÁS alelnökök: ACZÉL JÁNOS (Kossuth Nyomda Rt.) SZELEI EMIL (Alföldi Nyomda Rt.) elnökségi tagok: ERDŐS MÁRTON (Pénzjegynyomda Rt.) HALÁSZ ZOLTÁN (Sylvester Kiadó és Nyomda Kft.) KOLLÁNYI GÉZA (Athenaeum-S zikra Lapnyomda Rt.) NÉMETH FüRENCNÉ (Öffset- és Játékkártya Nyomda Rt.) ÖKRÖS SÁNDORNÉ (Cofinec Kner Címkegyártó Kft.) PENYIGEY PÉTERNÉ (Novoprint Kiadó és Nyomdaipari Rt.) 16 MAGVAK GRAFIKA
A titkos szavazás és a szavazatszámlálás után Andáné PethőRózsa, a szavazatszámláló bizottság elnöke jelentette az eredményt. Kilencvennégy küldöttből 90-en szavaztak, érvénytelen szavazat 9. érvényes szavazat 81 volt. Mindegyik jelölt 81 igen szavazatot kapott, így a következő ciklusra a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke ismét Bársony András, alelnökei Aczél János és Szelei Emil leltek, elnökségi tagok ugyancsak a szavazólapon szereplő küldöttek. Az eredményhirdetés után Bársony András a maga és a többi tisztségviselő nevében megköszönte a bizalmat, és összefogásra, együttes munkára szólította fel a szakszervezeti tagokat. A tudósítás befejezéseként közöljük Aczél János alelnök értékelését a kongresszusról. Uj évezred szakszervezete A nyomdászszakszervezet kongresszusa az Európai Uniós csatlakozás előtt Aczél János A harmadik évezred küszöbén az európai egyesülési törekvések felgyorsulásának pillanatában a szakszervezetek hosszabb távú léte és szükségessége megkérdőjelezhetetlen. Ha megszűnnének a szakszervezetek, akkor sokkal több embernek hiányoznának, mint ahányan ma vállalják munkavállalóként a tagságot. Ez azért van, mert ma többen élvezik a szakszervezetek által kiharcolt előnyöket, mini ahányan hajlandók erkölcsileg és anyagilag tagként tenni önmagukért. Az évezred első nyomdászszakszervezeti kongresszusán, amely szám szerint a 49. kongresszus volt, hasonló vélemények hangzottak el, és olyan tömör állásfoglalások fogalmazódtak meg, amelyek a szakszervezeti mozgalom tartós helyét jelölték meg a jövő társadalmában. A szakszervezet olyan, mint a levegő", csak ha nem létezne, akkor váltanának ki döbbenetet, és pótolhatatlan űrt hagynának maguk után. Az alulról jövő kezdeményezést a jobbító szándék vezérli, de az önzetlen tenniakarás, a kollégáink, a nyomdászok felé mutató szolidaritás még elhal az egyéni túlélésbe vetett hit mögött. A megújulás, az erős szakszervezetek megjelenésének fontossága utáni igény tetten érhető volt a hozzászólásokban, de nem érzékelhető az erő és a forrás, amiből megszülethetnének az európai típusú és az Unióban is életképes szakszervezeti tömörülések. Munkahelyeken, vagy széles országos ágazati szinteken lenne optimálisan megvalósítani a szakszervezeti mozgalom ütőképes csapatát - ez még nem dőlt el. A jogszabályi háttér miatt ma még azok a vélemények élvezik a prioritást, amelyek a munkahelyeket helyezik előnybe, viszont a fennálló munkavállalói kötelezettségek, függőségi viszonyok az üzemekben nehezítik a szakszervezetek mozgásterét. Napjainkban a szakszervezetek többsége anyagi gondokkal küzd, és ezért is meg egyebek miatt is, nem tud megfelelni a tagság elvárásainak. A tag pedig a lehető legrosszabb döntést hozza meg: kilép a szakszervezetből. Ezáltal tovább gyengíti az egyébként is nehezen működő szakszervezeteket. A szakszervezeteknek sürgősen át kell gondolniuk stratégiájukat, amelyben első helyen a pénzügyi helyzet jelentős megszilárdításának, a vagyonképzésnek kell szerepelnie, és ezzel egy időben meg kell szüntetni a költséges és az esetek többségében eredménytelen, színtelen, hatékonytalan szakszervezeti munkának nevezett tevékenységet. Fel kell halmozni a tőkét, és új alapokról kell újraépítkezni. A feladat elodázása tovább rontja vagy végleg ellehetetlenítené a szakszervezet helyzetét. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani mindazon tagunknak és támogatónknak, akik egyesületünk javára rendelkeztek személyi jövedelemadójuk 1%-áról. Az így felajánlott összeg 2001-ben 975 144 forint, ami októberben meg is érkezett a szómiánkra. A befolyt összeget az egyesület rövidesen sorra kerülő tisztújító közgyűlésének megrendezésére és a hozzó kapcsolódó kiadások fedezésére fogjuk fordítani. Kérjük tagjainkat és minden támogatónkot, hogy - amennyiben nincsenek más vonalon elkötelezve - az idei bevallásuknál is gondoljanak ránk és támogassák o műszaki egyesületet odófuk 1%-ával. Ha módjukban áll, környezetüket is ösztönözzék erre. Adószámunk: 19815929-2-41 MAGYAR GRAFIKA 17
s Államilag elismert szakképzés a Gutenbergben Kecskeméti József A Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezetének művelődési intézménye a Gutenberg Művelődési Otthon (ezen a néven 1951 úta) az iskolarendszeren kívüli nyomdász továbbképzés egyetlen ma is működő helyszíne. A mai nyomdászszékház falai közön már 1924 óta folyik (időnkénti megszakításokkal) szakmai továbbképzés. A legutóbbi egybefüggő időszakot 1982 ősze óta lehet számítani. Ezen időszakban történt személyi és tartalmi változás a Gutenberg Művelődési Otthonban. Elsőrendű és kiemelt feladatként, középpontba állítva a nyomdászok továbbképzését, 1982 Őszén a néhai Molnár László tipográfusmester szakmai felügyeletével és irányításával indullak újra a szaktanfolyamok, majd sajnálatosan bekövetkezeii halálát követően Lengyel Zoltán kolléga vállára nehezedtek ezek a feladatok. 1982 óta oktatási évadonként mintegy 80 100 fő szerzett szakképesítést. A képzési szinteket három szakaszra lehet felosztani. Az elsőszakasz, azok számára kínál lehetőséget, akik nem rendelkeznek szakmai előélettel. Alapismereti szinten ismerkednek meg a nyomdaipari és tipográfiai szakterületekkel. A második szakasza a képzésnek a tervezőszerkesztők és a tipográfusok elnevezést kapla. Ennek megfelelően a tervezőszerkesztők heti két alkalommal ismerkednek a napi- és hetilap, folyóirat, magazin és egyéb újságfélescgek tipográfiai tervezésével elméleti előadásokon és gyakorlati feladatokon keresztül. A tipográfusok azonos időtartamban ismerkednek meg a legnagyobb szakmai tudást igénylő nyomdatermék, a könyv tervezésének és technikai kivitelezésének módszereivel, valamint a könyvlervezői és műszaki szerkesztői ismeretek mellett a kereskedelmi és ügyviteli nyomtatványok, reklám- és csomagolóanyagok tipográfiai sajátosságaival. E két önálló képzési szakasz sikeres elvégzése után a hallgatók az Országos Képzési Jegyzék előírásainak megfelelően államilag elismert középfokú végzettséget tanúsító bizonyítványt kapnak. A képzés harmadik szakasza - melyre igazán csak a szakmailag legjobban felkészüllek jutnak el - a mestertipográfus évfolyam. Ezen azok a hallgatók vehetnek részt, akik az előző képzési szakaszokat legalább jeles eredménnyel végezték el. A mestertipográfus jelölteknél a fő cél az előző években megszerzett tudás elmélyítése, intenzív ismétlése, a tipográfiai feladatok minél több oldalról való megközelítése, a rokonszakmák és egyes művészeti ágak és stílusok kapcsolatának a vizsgálata. Kiemelten kezelve a gyakorlati feladatok megvalósítását. Az intézmény jövőbeni szakképzési tervei közt szerepel más szakterületek és rokon szakmák bevonása a szakmai továbbképzés helyi lehetőségei közé. Alapfeladatunknak tartjuk a nyomdászszakma ez irányú kiszolgálását, melynek tárgyi, technikai fejlesztéséhez várjuk a szakmai cégvezetők, tulajdonosok segítő támogatását (pl. számítástechnikai eszközök, szakképzési hozzájárulás formájában). Meggyőződésünk, hogy közös összefogással ki tudjuk szolgálni azokat az elvárásokat, melynek célja a minél képzettebb (továbbképzett) munkaerő biztosítása az iparág számára. Diplomás franciatanár fordítást és nyelvoktatást vállal Spiegel-Q Nyomdaipari Szolgáltató és Minőségbiztosító Bt. Oláh István ügyvezető Telefon: 257-1228 MAGYAR GRAFIKA 19
A Nyomdász Kiadó rövid,»történeti«áttekintése Grúber Miklós A történet még 1993 augusztusában kezdődött. DK Guru Miklós tanár úr. a Könnyűipari Műszaki Főiskola (KMF) nyomdaipari tanszékének vczclóje felkereste a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezetét egy javaslattal. Elemezte azt a sajnálatos tényt, hogy évek óta mérséklődött, majd megszűnt a magyar nyelvű nyomdaipari szakkönyvkiadás, amit mind a különböző nyomdaipari oktatási formák, mind az egyre fontosabbá való átképzés és a szakmai továbbképzés igényelne. A nyomdaipari szakkönyvkiadással szervezett és rendezett formában akkor senki nem foglalkozott az országban. Szakszervezetünk mindig feladatának tekintette a szakmai oktatást és továbbképzést, így azonnal vevő" volt arra a javaslatra, hogy alakítani kellene egy szakkönyvkiadót. A szervezés nem tartott sokáig, hiszen a munkát természetesen csak a KMF nyomdaipari tanszékével, a nyomdaipari szakközépiskolákkal és a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesülettel (PNYME) együttműködve tudtuk elképzelni és elvégezni. A cél érdekében szeptember 30-án megalakult a Nyomdász Kiadó. A négy fős kiadói bizottság tagjai a következő munkamegosztást alakították ki: (Ír. Gara Miklós tanszékvezető tanár mini főszerkesztő. Nagy Lajos, a Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Műszaki Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola igazgatója pedig mint főszerkesztőhelyettes irányítja és felügyeli a szakmai munkál. Ruzsinszky Sándor, a Magyar Grafika munkatársa mint kiadói menedzser a szükséges anyagi fedezet megteremtését biztosítja. Én pedig mint a szakszervezet oktatási titkára a kiadással, megjelentetéssel kapcsolatos munkát végzem, ellátva a kiadó elnöki tisztjét. Meghatároztuk a kiadó célját: - a különböző oktatási, továbbképzési és átképzési formák kötelező és javasolt könyvkiadását biztosítani, - a nyomdaipari technológiák, eljárások, berendezések megismertetése, magyar nyelvű közreadása, lörekedve hazai szerzőkkel történő megíralásukra. - az esztétikai nevelés érdekében kiemelkedő magyar tipográfusok munkásságát bemutató sorozat indítása. Három sorozat megjelentetését terveztük: - Nyomdaipari Szakkönyvtár (10 szerzői ív terjedelem felett), - Nyomdaipari Szakmai Füzetek (10 szerzői ív terjedelemig), - Életmű sorozat. Az anyagi feltételek megteremtése érdekéhen egyetértő döntés született, hogy - a kiadó működési feltételeit a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete biztosítja (helyiség, levelezés, a pénzügyi osztálya által végzctl. megfelelően bizonylatolt pénzkezelés), - a kiadói bizottság tagjai a munkájukat társadalmi munkában végzik, sem javadalmazásban, sem tiszteletdíjban ezért nem részesülnek. Mivel a hirdetésből és eladásból származó bevételt nem terheli helyiségbérleti díj, munkadíj stb., így a gyártás költségei után fennmaradó összeget teljes egészében a következő könyv előkészítésére tudjuk fordítani. A kiadó sikeres volt, hiszen az első könyv egy régóta meglévő hiányt pótolt, ráadásul egy olyan kiváló szerző tollából, mini Búzás Ferenc tanár. A Nyomdaipari elektronikus képfeldolgozás című könyv a színes képeredetik reprodukálásának elméleti és gyakorlati kérdéseitől kezdve a háromszínnyomás elméleti és gyakorlati kérdésein, a képfeldolgozó rendszerek fajtáin át egészen az elektronikus képfeldolgozás információelméleti kérdéseit magában foglalja. Hz a könyv igazi siker volt, és megteremtene a szakmai elismerést és ismertségei. A Szakmai Füzetek sorozal kötetei folytatták a hagyományt. Horváth Mihály Montírozás című könyve már egy szűkebb, de kiemelkedő leniletet vett célba. Garai Péter-Duklai József Nyomdaipari alapismeretek című könyve a nyomdaiparral ismerkedőknek tette érthetővé a szakmát. Garai Péter Nyomdászszemmel a WinWordről című könyve teljesen a nyomdaipari feldolgozás szempontjá- MAGYAR GRAFIKA 21
ból ismertette a Word használatát. Az Életmű sorozat első kötete Lengyel János feldolgozásában Lengyel Lajos kó'ny vtervezőművcsz eletét és munkásságát mutatta be. Majd következett a Szántó című könyv, mely Szántó Tibor, az egyik legnagyobb magyar tipográfus, könyvtervezőművész könyvalkotói munkásságának hatvanadik évfordulója alkalmából jelent meg. 1998-ban majd hároméves szünet következett. Ennek két oka volt. Egyrészt egy olyan szakkönyv kiadását terveztük, amely a teljes ofszettechnológiát átfogja, és ez a szerző számára is hatalmas munka volt. Másrészt - és ez komoly gondot okozott - a privatizált nyomdaipar a kiadó forrásait fokozatosan és egyre erőteljesebben leszííkítelte. A tulajdonosok már nehezebben nyúltak a zsebükbe, és nem volt könnyű szponzort, illetve hirdetőt szerezni. Márpedig ez az alapvető forrásunk, hiszen kizárólag az ipart érintő szakkönyvekről van szó. A könyveladás lassan hoz bevételt, ráadásul mivel a kiadó nem nyereségérdekelt, szinte önköltségi áron adtuk és adjuk a könyveket. Azonban végül is sikerüli a 2001-es Printexpóra két új, régen várt könyvvel megjelenni. Az egyik ár. Kovács Gyula Ofszetmester című könyve, a másik Szálai Sándor Nagyüzemi könyvgyártás című kötele. Erről a két a könyvről a Magyar Grafika jelen számában részletes ismertető jelenik meg, így a méltatástól itt eltekintek. Hogy mit hoz a jövő? Gara tanár úr eltávozott közülünk, és az ő szellemi irányítását nagyon nehéz pótolni. Ám az évekig tartó közös munka során kijelölte az utat, és igyekszünk továbbra is a helyes irányt tartani. Nagy Lajos igazgató intenzitása változatlan, Ruzsinszky Sándor kollégánk is A Nyomdász Kiadó standja a 2001. évi jubileumi Prinlexpún. Nagy Lajos, Grúber Miklós, Szálai Sándor és a könyveket árusító Pál Mária mindent meglesz a feltételek megteremtése érdekében. Én - bár közben visszatértem a szakmába - változatlan hittel végzem a munkát. A Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete ugyanúgy minden feltételi biztosít, mint eddig. Hogy miért mégis a kérdőjel? Mert ez a történet, minden hit és szakmai lelkesedés mellett mégis a pénzről szól! Arról a pénzről, ami mozgásban tartja a kiadót. Nem egyéni haszonról, hiszen ma is a szakmai elkötelezettség a bérünk. Arról a haszonról, ami megteremti az alapot a folytatáshoz. Az előjelek változóak, én mégis hiszem, hogy tudjuk folytatni. Lipták György illusztrációi (a cikket lásd az 52. oldalon) 4ÉSaB Poéta pojáca Jómagam I. A három király 22 MAIiVAK GRAFIKA
Egy szubjektív kritika az objektivitás igényével»szalai Sándor Nagyüzemi könyvgyártás«című könyvéről KDNYVGYARTAS Nemi magyarázat a címről. Szálai Sándor a már löbb helyütt leírt, hézagpótlónak minősített könyvel hangyaszorgalommal, a teljesség igényével, régi korok enciklopédisláinak módszerével írta meg. Természetcsen tisztában volt azzal, hogy a teljesség, illetve a korszerűség fogalma optimális esetben is egy adott pillanatra vonatkozhat. Ez a pillanat lehet valóban egy pillanat, az a pillanat, amikor letette a tollat a kezéből, vagy ennél egy kicsit hosszabb idő, ami annak az embernek adatik meg, aki a nyomdában él, és így az utolsó pillanatig csiszolhatja művét. Szálai Sándor élt ezzel a lehetőséggel. A nagyüzemi könyvgyárlás a nyomdászatnak az a területe, ahol sokfajta technológia él egymás mellett, sokfajta cég dolgozik az újabb és egyre jobb megoldások érdekében. Ebben a sokféleségben rendet teremteni annak van esélye, aki folyamatosan figyelemmel kíséri a szakma fejlődését, és mindennapi rutinja, hogy jól érzékelhetően észrevegye és tudja észrevétetni az általános és az egyedi megoldásokat. Aki ezt jól tudja művelni, az a jó tanár, akkor is ha tanít, akkor is ha csak szakmaszeretetből foglalkozik az adott témával. Nézzük konkrétan mi született! Első ránézésre egy jól tagolt, dekoratív kiadvány, amely elrendezésével, ábraanyagával nem hivalkodóan felhívja magára a ügyeimet. A jól megválasztott ábraanyag alkalmas arra, hogy segítse a tárgyalt téma megértését, ugyanakkor valósághű képet is adjon a nagyüzemi technológiáról, berendezésekről. Ezt mintegy keretbe foglalja a tömör, informatív szakmai szöveg, mely azzal az igénnyel íródott, hogy a figyelmes olvasó a gazdag ábraanyag segítségével képbe kerüljön. A Nyomdász Kiadónak ez a kiadványa a négy színnyomással, az igényes papírválasztással luxusnak is lenne tekinthető, ha a téma időszerűsége, bonyolultsága nem indokolná a fenti kivitelt. A Nyomdász Kiadó annak reményében vállalkozott a fenti mű kiadására, hogy az elektronikus nyomóforma-készítés, ofszetnyomtalás témakörei után a nagyüzemi könyvgyártás is az előbbiekben említett súllyal jelenik meg sikeres szakkönyvtári sorozatában. Reményeik szerint a szakma egésze haszonnal forgathatja a gondos, aprólékos munkával megszerkesztett könyvet, legyen az a szakmával ismerkedő közép- vagy felsőfokú tanulmányokat folytató hallgató vagy gyakorló szakember. Eladó egy MAXIMA 107 és egy vágógép Felvételre keresek montírozót Telefon: 06/30-9607-266 N.L. MAtíYAK GRAFIKA 23
Ofszetmester Dr. Kovács Gyula A téma már igen régóta van napirenden. Legutoljára Többet az ofszetről, címen jelent meg a Magyar Grafikában előzetes tartalomismertetés a készülőben lévő ofszet szakkönyvről. Az akkori megfogalmazás szerint a könyv fő célja átfogó módon tárgyalni az ofszet valamennyi fontos jelenségét, a hatótényezők Összefüggéseit, problémáit, azok megoldását, a technika jelenlegi állását, a jövő kilátásait, nem reklámszerűen, hanem mindig a felhasználó szemszögéből". Bár azóta hosszú időteltel, a célok semmit sem változtak, de a megjelent könyv és fejezeteinek címei némileg eltérnek az akkor megadottaktól. így lett az Ofszet mesterfokon címből is Ofszetmester. Mutatkozzon be ezek után maga a könyv... Ofszetmester vagyok, a fogantatástól a születésemig hosszú küzdelmes úton haladtam végig, most itt vagyok, mindenkit szeretettel köszöntök! Születésem Dr. Gara Miklós gyújtószikra szerepe során fogantam... Az ö buzdítása nélkül semmi sem lett volna belőlem, így legelső köszönetemet néki nyújtom a bevezetőben. Sajnos ő már nem olvashatta végig mondókámat. és nem vehetett kézbe kész könyvként... Korlátok és lehetőségek mellett kezdtem növekedni, fejlődni... Korlátjaim között leginkább az előre megadott terjedelmem és a múló idő bizonyultak a legerősebbnek. Lehetőségeimről annyit, hogy amikor íródtam, szinte a már végtelen naggyá fejlődött ofszetből kellett átörökítenem a lehelő legjobb tulajdonságokat. Viszont erre igazán semmilyen idő nem elég... Kner-tapasztalatok adták a számomra szülőanya közeget... Elűs/ületésem helye ez. ahol nemcsak szövegrészeim íródtak meg, képeim rajzolódtak ki kéziratformába, hanem a kneri nagy műhelyből is legkönnyebben és legtöbbet örökíthettem, meríthettem, hiszen a hely és a szellem sugárzása ihlette a véglegesen megszületett gondolatokat. Áldott és átkozott pillanatok alakították külsőmet-belsőmet, edzettek meg jellememet, erősítettek, készítettek elő egy nehéz, hosszadalmas szülésre. Az idő azonban segített, egyre közelebb hozott ahhoz a nevezetes naphoz... Megszülettem, s most képein az alkotás szépsége, öröme... Céljaim Gyűjtsem össze és rögzítsem az időtálló gondolatokat, felhasználva a kneri tapasztalatokat és az utóbbi húsz év magyar és német szakirodalmát... A teljes felsorolás helyett hadd kerüljön itt és most említésre azon szakemberek névsora, akik a magyar nyomdászatot ncmesak művelték, hanem 26 MAGYAR (irakika
tetteiket, gondolataikul a Magyar Grafika és más hazai szaklapok hasábjain vagy könyveikben meg is írták, nekem már csak hivatkoznom kellett rájuk, tükröznöm kellett azokat: Búzás Ferenc, Csath Magdolna, Dinahurg M. S., Dossmann R, Drinberg A. J., Eiler Emil, Endrédy Ildikó dr., Erhard E, Földes György, Gara Miklós dr., GrosseE, GünselR. F, Harsányt Tamás, Hőmmel G., Horn H., Horváthné T. A. dr., Kolossá Tamás, Komolai Károly, Kovács Gyula dr., Kovács László, Kurucz Péter, Oláh István, Orgován Katalin, Péter György, Pocsai Észtet; Radó Endre, RainerL., Rainer S., RichterS. dr., Ridiger. II, SchneiderJ. O., Schulz Péter dr., Stáhl Endre, SterlW., Stiehler, Sülé Andrea, Szalui Kálmán, Szilágyi Tamás, Szög Károly dr., Teschner H., Tessa L. Safadi, Tóth Valéria, Vámos György dr. A gondolatok inspirálása mellett fizikai-könyvi létezésem megvalósításában a legfontosabb személyek voltak: - sorozatszerkesztőm: dr. Gara Miklós, - lektoraim: dr. Gara Miklós, dr. Losonczy György, - tipográfusom: Nagy Lajos, - borftótervezőm: Nagync Uhel Éva, -műszaki szerkesztőm: WeinperMária, - felelős kiadóm: Grúber Miklós. Köszönet minden születési segítségért! Keressek új szerkezettel új összefüggéseket, nagyobb teljességre való törekvés mellett... A szerző és kiadó céljainak megfelelően olyan új szerkezetben követtem az ofszetnyomtatást, hogy bővebb, sokoldalúbb, teljesebb legyek, mint elődeim. Mint látják eléggé kövérre sikerültem. Több olyan porcikám van, amely könyvalakban magyarul eddig még nem került bemutatásra, mint pl. d formakészítésből: - történeti áttekintés valamennyi folyamatról, -valamennyi ofszetlcmez és másolóréteg gépi berendezés a gyakorlatban, - ofszetforma-készítés digitális festékszabályozáshoz, - digitális ofszetforma-készítés, -ofszetforma-készítés innovációs feladatok, -ofszetforma-készítés gazdasági analízis, optimalizálás, előrejelzés, -ofszetforma-készítés minőségbiztosítás, környezetvédelem, - anyag, gép- és műveletképesség az ofszetforma-készítésben, - hibák a nyomólemezen stb. Még több témát tükröztem az ofszetnyomtatásban. Merem remélni, hogy az ofszetnyomtatás anyagi és elméleti tényezőinek tárgyalásából nem hagytam ki semmi fontosat... de ha mégis, írják meg nekem. Ha van kedvük a nyomtatás rejtelmeiben hosszabban elmerülni, ajánlhatom magamat pl. az alábbi területeken: - ncdvesílővíz, adalékok és hatásuk, szelektív nedvesítés, - ofszet gumikendők, borítások, - szelektív nedvesítés és festékezés a nyomólemezen, - torzulások az ofszetnyomásnál, - léstékezőművek, festékezést szabályozó rendszerek, - ívfutás-stabilitási kérdések, - papírpálya-logisztika és szabályozó rendszerek, - tekercsnyomás be- és kimeneti műveletei, - ofszet tisztítórendszerck, - nyomógépcsaládok, - alapvető gépbeállítások. - az ofszetnyomás beigazítása, -digitális festékszabályozás, színkép-fotométer alkalmazása, - eljárások kiválasztásának kritériumai, - gyártásprogramozás kapacitási kérdések, - innováció és csúcsrajáratás, - nyomtatási folyamatok gazdasági elemzése, egyenértékek számítása, -környezetvédelem, munkavédelem, -a digitális nyomtatás esélyei az ofszet árnyékában, -minőség-ellenőrzés és -szabályozás, Mindezekhez nyílt szívvel való közeledést és békés elmélyülést kívánok az engem olvasóknak. Üzenetem A nagy generációnak: az ő nevükben is íródtam, tőlük idéztem, köszönet a tanításért. Az új nemzedéknek: jó szívvel ajánlom magamat, ezt a nehéz és szép szakmát, az ofszetmesterré válást. A laikusoknak: az ofszet erős, nagyon erős, de erejét mindig a mindenkori ofszetmesterek eredményei adták és adják, amely a jövő egy-egy nagyszerű példája lehet... MAGYAK OKAFIKA 27
Egy Gutenberg-kép kapcsán Persovits József A 2002. évre megjelent Nyomdász kalendárium címlapján egy Gulenberg-kép látható. A színes kép eredetije üvegből készült iparművészeti alkotás, amely Budapesten a Gutenberg Otthon félemeleti folyosóját díszíti, s az előtte elhaladónak üde színfolt. Üvegablak, amely nem az utcára nyílik, hanem hátulról megvilágítva az épület belső díszítő elemeként érvényesül. Sejtetni engedi, hogy milyen pazar kivitelben készült az egykori nyomdászpalota. A kép alkotója Róth Miksa (1865-1944) üvegfestő, korának kiemelkedő alakja, aki a 19. század végén meghonosította hazánkban az üvegmozaikmíívességet. Az alkotóművész a magyar épületdíszítő üvegfestészet és mozaikművészet jelentős egyénisége. Stílusára főleg a szecesszió jellemző, de a historizmus sem állt távol tőle, bizonyítják ezl az Országház és a Szent István-bazilika üvegablakai. A Gutenberg Otthon igényes építészeti alkotás. A nyomdászok Összegyűjtött pénzéből épült 1906-1907 között Vágó József és Vágó László műépítészek tervei alapján, akik megbízatásukat a Magyar Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egyletétől kapták. Feladatuk többrétű volt: egyrészt bérlakások építésével az egyesület befektetett tőkéjének kellő biztosítását kellett elérni, másrészt a nyomdászok hivatali és egylcti helyiségeit kellett kialakítani (irodák, előadó-, olvasó-, játszó- és gyűléstermek, könyvtár), emellett színházi előadások tartására is alkalmas dísztermet kellett építeni. A méreteiben impozáns és külső szépségében is elragadó négyemeletes palola büszkén hirdeti a munkásszolidarilás leremlő erejét" - írta a korabeli sajtó a megnyitó napján (Népszava, 1907. október 13. száma) az ünnepélyes házavatóról. A tervezés és a kivitelezés során csak a legjelesebb szakemberek jöhettek szóba. Az építkezés és a telekvásárlás lebonyolítására választott bizottság nem bízott semmit a véletlenre. Már a tervvázlatok elkészítésére és a jövedelmezőség kiszámítására is négy műépítészt kértek fel. A beérkezett tervrajzok közül Vágó József és László pályázatát találták a legmegfelelőbbnek. A tervező testvérpár kiváló munkát végzett, az elkészített végleges terveket pedig a kor három elsőrangú szakértőjével (Korb Flóris, Lechner Ödön és Pecz Samu) bíráltatták felül. A bírálók külön kiemelték az épület homlokzatának szépségét. A homlokzatot Kernstock Károly festőművész tervezte, rajta a nyomtatást és betűöntést ábrázoló, dombortechnikájú freskókkal, zöld- és aranyszínű, magyaros mintájú szőnyegháttérrel. A tetőtéri szintre műterem is épült, amelyet az alatta levő negyedik emeleti lakásból csigalépcsőn lehetett megközelíteni, Az épület tetejét két munkásszobor díszítette, ezek Szamovolszky Ödön és Gách István, valamint Bethlen neves szobrászművészek alkotásai voltak. A színes üvegablakokkal történő belső díszítési Róth Miksára bízták, aki akkor már külföldön is hírnevet szerzett, iparművészeti aranyéremmel kitüntetett művészként alkotolt. A ház pazar pompáját érzékelteti, hogy a nagy személyliftben a padot zöld bársonyhuzat borította (külön teherlift is működött, a személylift kímélésére), a főlépcsőház lépcsőfokait rézpántokkal lefogatott piros kókuszszőnyeg takarta, mellette szidolozott rézkorlát vezetett. A hallban és a lépcsőházi fordulókban önlött terrazzoburkolat készült a könyvnyomdászcímerrel, bennük kapcsolódó G és A Gutenberg Otthon epülete a múlt század elején MAGYAR GRAFIKA 29
O betűk, a Gutenberg Otthon névrövidítéssel, de ez a monogram díszítette az ajtókilincseket és a zárakat is. A még ma is épségben levő címereken kivehető, hogy a sasmadár jobb lábának karmai közt tenákulumot tait kézirattal, bal lába kannái közt pedig szedővasal szorongat. Az udvari folyosókon körben míves vaskoriul, majolikaburkolat és a már említett Róth Miksa-féle színes, ólomkeretes üvegablakok díszítették az épületet. A földszinten épült fel a díszterem (színpaddal és öltözőkkel felszerelve), amely alkalmas volt színielőadások megtartására, valamint a patinás előcsarnok, amely összekötötte a szemközti egyleti bejáratokat. A földszinten kapott helyet még az Intim étterem és az Intim kávéház is, ezek bejárata a mai Gutenberg tér (egykor Sándor tér) felől volt. Az épület viszonylag épségben átvészelte a háborút, és még az ezt követő helyreállításkor is sikerült megtartani eredeti építészeti értékeit. Az 1948-ban történt államosításkor megszűnt nyomdásztulajdonként működni, de a szakszervezel továbbra is az épületben maradhatott. A rendszerváltást követően (többszöri próbálkozás után), 2000 decemberében visszakapta az épületet a nyomdászszakszervezet. Pontosabban annak egy részét, mert közben a kilencvenes évek elején a bérlakásokból társasház alakult. Az eredeti építészeti értékekre az ezerkilencszázhetvenes években történt tatarozás mérte a csapást: akkor vakolták le a homlokzati Kernstock-freskókat (a vakolat alatt talán még épségben megtalálhatók), akkor vették le a tetőről a szobrokat (ki tudja, hová kerültek), akkor festették le fekete festékkel a majolikát (ezt már azóta helyreállították), valamint akkor távolították el az ólomkeretes, színes üvegablakokat is az egyszerűsített" munkavégzés jegyében. Két ablak azonban - szerencsére - elkerülte az épületfelújítók figyelmét, és még ma is eredeti állapotában megvan. Az egyik egy félemeleti ajtót díszít, a másik a címben szereplő Gutenberg-kép. Jelképezze, hirdesse ez a Gutenberg-kép az egykori nyomdászpalota nagyságát és építtetői eredeti elgondolásának szellemét. Mérő Tibor (1908-2001) A magyar papíripar munkatársai közül mindenki, aki ismerte, szomorúan szerzett tudomást Mérő Tibor haláláról. Egyesületünk nyomdaipari tagjai, akik szép számmal ismerték és szeretlék, tisztelettel emlékeznek a kiváló szakemberre, a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület alapító és vezetőségi tagjára. A papír- és nyomdaipari közös problémák megvitatásában tudására és segítségére mindig számítani lehetett. Testvérlapunk, a Papíripar általa szerkesztett műszaki szemle rovata a színvonalas műszaki információ példája volt. Ezt a tevékenységét 92 eves korában is folytatta. Példás szakmai elkötelezettsége mindnyájunk emlékezetében meg fogja tartani Mérő Tibort. 30 MAGYAR GRAFIKA
Beszámoló a Nyomdász Támasz Alapítvány tevékenységéről [1998-2001] Aczél János elnök Történeti áttekintés A nyomdász szakszervezeti mozgalom utolsó évtizedének vitathatatlanul egyik legnagyobb vívmánya és érteke a Nyomdász Támasz Alapítvány létrehozása és működtetése volt. Az alapítvány alapvető célja, miszerint a nyomdászszakszervezet tagjainak szociális biztonságát és átmeneti jellegű segélyezését végzi a munkanélkülivé válás időszakában, egybeesett azzal a munkavállalói igénnyel, ami arról szólt, hogy a szakszervezet pénzügyi eszközeinek átcsoportosításával biztosítsa a munkanélküli kollégák szociális támogatását. Az alapító okirat tanúsága szerint az 1991 februárjában megalakult alapítvány induló vagyona kétmillió forint készpénz és három db egymillió forint értékű részvény volt. Az időközben eltelt tíz év alatt az alapítvány vagyona jelentős mértékben megnőtt, és ezt az eredményt sikerüli úgy elérni, hogy közben évről évre megfelelt a vállalt kötelezettségének, nevezetesen szociális támogatásban részesített minden rászoruló munkanélküli nyomdász szakszervezeti tagot. Jogi keretek Az alapítvány jogi személyiséggel felruházott szervezet, amelyben valamely önállósított vagyontömeg meghatározott, tartós cél szolgálatára van rendelve. A Támasz Alapítványt hét fős kuratórium irányítja, ahol egyszemélyi jegyzésre és utalványozásra az elnök jogosult, a jogi kérdésekben a kuratórium titkára illetékes, míg a könyvelés, pénzügy és számvitel rendjéért a gazdasági vezető a felelős. A Támasz Alapítvány kuratóriumi elnöke Aczél János, a titkára Hódosné dr. Tóth Éva, gazdasági vezetője Szandai Gáborné, tagjai az elnök és a titkár mellett Blajer György, Németh Ferencné, Rataj József, Szabó László, Takács István. A térítés módja és mértéke A támogatás mértéke adó, (b és egyéb jogszabályok, illetve a pénzügyi helyzetünk függvényében változott, valamint az előzőek miatt a kifizetés időtartama is módosult, de ettől függetlenül az alapítvány mindvégig biztosítani tudja a jogosan jelentkezők folyamatos támogatását. A háromlépcsős támogatási rendszerrel az volt az elsődleges cél, hogy a tartós munkanélküliség utolsó periódusában biztosítsuk a nagyobb támogatási összeget a rászorulóknak, amikor már minden egyéb hálóból kiesett, és az állami munkanélküli támogatásban sem részesül. A támogatások a kezdeti időszakban még adómentesek voltak, de később az adótörvények módosulásával adókötelesek lettek. Ez a tény természetesen csökkentette a pénzügyi mozgásterünket, illetve jelentős mértékű adóbefizetési kötelezettséget jelentett. Ez tette szükségessé a támogatás időtartamának csökkentését, és módosílanunk kellett a háromlépcsős szakaszolást is. 1999-ben a munkanélküliség első275 napjáig a volt bruttó átlagkereset 7%-a, a további 90 napig a volt bruttó átlagkereset 10%-a a támogatás mértéke. A 2000. évtől a kuratórium döntése értelmében a munkanélküliség első 275 napjáig a volt bruttó átlagkereset 10%-a, a további 90 napig a volt bruttó átlagkereset 15%-a a támogatás mértéke. 2001-től a rászorultság időszakára a támogatás mértékéi 15%-ban határozta meg 365 napig a kuratórium. Ebből a számsorból is látható, hogy az egyén, az egyszerű szakszervezeti tag munkanélkülisége esetén biztos támaszra számíthatott az alapítványtól, amelyet nem kellett könyöradományként kérnie, hanem a rendszer automatizmusa biztosította a támogatást, és nem függött a szakszervezeti funkcionáriusok szubjeklív döntésének jó- vagy rosszindulatától. MAGYAR GRAFIKA