Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program DOROG Város Önkormányzata 2019.

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... Hiba! A könyvjelző nem létezik. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 8 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 8 2. Stratégiai környezet bemutatása... 8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 10 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 21 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 28 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 30 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 35 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 36 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 36 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 39 1. A HEP IT részletei... 40 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 40 A beavatkozások megvalósítói... 41 Jövőképünk... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Az intézkedési területek részletes kifejtése... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)Hiba! A könyvjelz 3. Megvalósítás... 42 A megvalósítás előkészítése... 42 A megvalósítás folyamata... 42 Monitoring és visszacsatolás... 44 Nyilvánosság... 44 Érvényesülés, módosítás... 46 4. Elfogadás módja és dátuma... 47 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Dorog Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Dorog Komárom-Esztergom megye keleti részén, az Esztergomi járásban, a Pilis és a Gerecse között fekvő Dorogi-medencében fekszik. A különböző városrészek 115 és 250 m közötti tengerszint feletti magasságon helyezkednek el. A település legrégebbi része, a falu, a Gerecse keleti nyúlványaira épült, míg az új városrészek a völgyben, a vizenyős lapályon, jelentős részben lecsapolt mocsarak helyén. A lakóterületet délnyugatról és keletről erdő, délkeletről rét és szántóföld, északról és északkeletről Esztergom-Kertváros és a Palatinus-tó határolja. Az egyetlen állandó vízfolyás a Kenyérmezői-patak, amely mentén nagyrészt lakótelepek épültek. A Pilis és a Gerecse völgye már az újkőkor óta lakott hely. Itt haladt keresztül az a római hadiút, mely Aquincumot és a nyugati provinciákat kötötte össze, a város délkeleti határában a 4. századból származó római padlófűtéses villa romjait tárták fel. Nevét 1181-ben említette először oklevél Durugh formában, a török hódoltság idején elpusztult ősi falu a mai lakóterülettől délre feküdt, Ódorog néven ismert. Ma több mint 12 000 ember él Dorogon a jelentős turisztikai desztinációként számon tartott Dunakanyar és Esztergom, valamint a nagy gazdasági vonzóerővel rendelkező főváros közelségében a Duna-menti iparvidék határán, ezek együttes hatása biztosítja a település hosszútávú fejlődését. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

A településen teljes mértékben biztosított az egészségügyi alapellátás, van háziorvos, gyermekorvos, fogszakorvos és védőnői szolgálat, ezen kívül az esztergomi Vaszary Kolos Kórház szakrendelései is elérhetőek. A gyermekeket bölcsőde, 3 óvoda, és 3 általános iskola és gimnázium várja. Önkormányzatunk 2009.01.01-től a szociális alapellátásokat társulási formában látja el a település kulturális életét a József Attila Művelődési Ház és a Gáthy Zoltán Helytörténeti Múzeum és Könyvtár szervezi. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Év Fő (TS 0101) Változás 2013 11870 2014 11883 100% 2015 11855 100% 2016 11749 99% 2017 11618 99% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Dorog lakónépessége az elmúlt öt év során nagy változásokat nem mutat. A 2014-es év végi adat szerint kis mértékű emelkedés látható, melyet a következő évek alatt folyamatos lassú lakosságszám csökkenés jellemez. 2.1. számú táblázat - Állandó népesség (a 2016-os év adatai) Korcsoport Fő Az állandó népességből a megfelelő korcsoportú nők és férfiak aránya (%) Nők Férfiak Összesen Nők Férfiak Állandó népesség száma (nők TS 0302, férfiak TS 0301) 6384 5864 12 248 52,12% 47,88% 0-2 évesek (összes száma TS 0305, aránya TS 0316) 358 2,92% 0-14 éves (nők TS 0307, férfiak TS 0306) 818 855 1 673 6,68% 6,98% 15-17 éves (nők TS 0309, férfiak TS 0308) 127 160 287 1,04% 1,31% 18-59 éves (nők TS 0311, férfiak TS 0310) 3 642 3 663 7 305 29,74% 29,91% 60-64 éves (nők TS 0313, férfiak TS 0312) 436 389 825 3,56% 3,18% 65 év feletti (nők TS 0315, férfiak TS 0314) 1 361 797 2 158 11,11% 6,51% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 4

2.2. számú táblázat - 15-17 éves gyermekek száma Korcsoport Fő Változás 2001 2011 Fő 15 éves gyermekek száma 0 16 éves gyermekek száma (TS 0501) 152 139-13 17 éves gyermekek száma (TS 0502) 135 146 11 Összesen 287 285-2 Az állandó lakosok közel 60%-át a 18-59 éves férfiak és nők teszik ki. Ezt követi a 65 év felettiek aránya, mely megközelítőleg 18%. A lakónépesség nem egész 14%-át a 0-14 éves korosztály képviselteti, őket követik a 60-64 év közöttiek, és a 15-17 éves korosztály. A 15-17 éves gyermekek száma 2001 és2011 között két fővel csökkent. 3. számú táblázat - Öregedési index Év 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) (TS 0328) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) (TS 0327) Öregedési index (%) 2013 2 018 1 640 123,05% 2014 2 057 1 663 123,69% 2015 2 129 1 667 127,71% 2016 2 158 1 673 128,99% 2017 2 289 1 653 138,48% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 5

A település öregedési indexe 100 főre vetítve mutatja a 14 év alattiakra jutó 65 év felettiek arányszámát, melyből arra következtethetünk, hogy Dorog város elöregedő szerkezetű. Értékeink, küldetésünk A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Dorog település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. 6

A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 7

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az EU 2020 stratégia Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés 8

feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergenciaprogramokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek.6 A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011- ben jóváhagyott A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkóztatás politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves 9

időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Dorogi kistérség önkormányzatainak képviselő-testületei megállapodtak abban, hogy a kistérség településein a társulás által fenntartott 1. Dorog és Térsége Szociális Alapellátó Szolgálat biztosítja a szociális alapszolgáltatásokat: szociális étkeztetés nappali ellátás 2. Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat biztosítja a családsegítést és gyermekjóléti szolgálatot 3. valamint az egészségügyi alapellátás keretében a háziorvosi ügyeletet. A házi segítségnyújtást feladat-ellátási szerződést keretében 2013. január 1-től a Baptista Szeretetszolgálat Figyelj Rám! Szociális Szolgáltató biztosítja. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. 10

A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység ( a szegénység fiatal arca : a szegények mintegy 30%-a 0 17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma cigánykérdésként való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. E terület vonatkozásában a következőkben tekintsük át azokat az alapvető jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a foglalkoztatási és szociális, valamint egészségügyi ellátásokhoz történő hozzáférés, a lakhatási körülmények javítását szolgálhatják. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat. a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) A törvény 11

meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében. A szegénységben élők, a roma közösségek helyzetének elemzése során vizsgálni kell az Ebktv. által rögzített, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. Az Ebktv. 8. és 9. -ai értelmében közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt nemzetiséghez tartozása, társadalmi származása, vagyoni helyzete miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, vagy az a rendelkezés, amely ezen személyeket, csoportokat lényegesen nagyobb arányban hozza hátrányos helyzetbe, mint a velük összehasonlítható személyeket, csoportokat. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A jövedelem és vagyon fogalmát a Szt. 4. -a és a Cst. 4. -a határozza meg a jogszabályok hatálya alá tartozó ellátások vonatkozásában. A településen élők jövedelmi helyzete nagy mértékben függ a munkalehetőségektől. Önkormányzatunk célja, hogy a településen minél több munkahelyet tudjon létesíteni. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. 12

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség Év Legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégzett 15 éves és idősebb népesség, a megfelelő korúak százalékában Iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népes a megfelelő korúak százalékában Nő (TS 1602) Férfi (TS 1601) Nő Férfi % % % % 2001 89,70,0% 94,8% 10,3% 5,2% 2011 93,8% 97,7% 6,2% 2,3% s: TeIR, KSH Népszámlálás 13

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma korcsoportok szerint Regisztrált munkanélküliek/ nyilvántartott álláskeresők száma összesen Fő összesen 2013 2014 2015 2016 2017 660 486 413 312 192,75 20 év alatti (TS 1002) 20-24 év (TS 1003) 25-29 év (TS 1004) 30-34 év (TS 1005) 35-39 év (TS 1006) 40-44 év (TS 1007) 45-49 év (TS 1008) 50-54 év (TS 1009) 55-59 év (TS 1010) 59 év feletti (TS 1011) Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Fő 18 13 9 7 4 % 2,7% 2,6% 2,2% 2,2% 1,8% Fő 82 47 43 30 16 % 12,4% 9,7% 10,4% 9,5% 8,4% Fő 70 58 45 36 17 % 10,6% 11,9% 10,9% 11,5% 8,6% Fő 59 47 33 30 15 % 9,0% 9,6% 7,9% 9,7% 7,8% Fő 83 55 47 28 20 % 12,5% 11,2% 11,3% 8,8% 10,2% Fő 70 52 41 32 22 % 10,6% 10,6% 9,9% 10,1% 11,2% Fő 89 63 52 35 14 % 13,5% 12,9% 12,6% 11,1% 7,3% Fő 87 61 49 35 21 % 13,2% 12,4% 11,8% 11,1% 11,0% Fő 86 66 57 43 25 % 13,0% 13,6% 13,7% 13,6% 13,1% Fő 18 26 39 39 40 % 2,7% 5,4% 9,3% 12,4% 20,6%

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint Év Nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség (TS 0901) Általános iskolai végzettség (TS 0902) 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség (TS 0903) Fő Fő % Fő % Fő % 2013 661 34 5,1% 212 32,1% 415 62,8% 2014 476 15 3,2% 161 33,8% 300 63,0% 2015 414 19 4,6% 136 32,9% 259 62,6% 2016 312 10 3,2% 92 29,5% 210 67,3% 2017 238 5 2,1% 67 28,2% 166 69,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A munkanélküliek iskolai végzettségét tekintve látható, hogy a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők magasabb aránnyal szerepelnek a nyilvántartott álláskeresők között, míg a legkisebb arányban a 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettségűek állnak. Ez az adat nem támasztja alá azt a feltételezést, hogy magasabb iskolai végzettségűek nagyobb arányban találnak munka lehetőséget, melynek az oka az lehet, hogy a munkaadói oldalról felmerülő humán erőforrás igény nem találkozik a munkavállalói kínálattal, így a munkalehetőségek nem találkoznak a célcsoporttal.

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Év 15-64 év közötti állandó népesség száma (TS 0803 és TS 0804 összesen) Álláskeresési segélyben részesülők (fő) - (TS 1101) Álláskeresési segélyben részesülők % 2013 8 725 15 0,2% 2014 8 629 24 0,3% 2015 8 532 28 0,3% 2016 8 417 33 0,4% 2017 35 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az elmúlt 5 évben a lakosságszám minimális csökkenése mellett a segélyezettek száma 0,2%-al nőtt. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma Év Nyilvántartott álláskeresők száma (TS 1301) Álláskeresési járadékra jogosultak (TS 1201) Fő Fő % 2013 660,00 69,00 10,5% 2014 468,00 61,00 13,0% 2015 413,00 60,00 14,5% 2016 283,00 47,00 16,6% 2017 237,00 55,00 23,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma 16

Év Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülők átlagos száma 2016. márc. 1-től (TS 5401) (2015. február 28.-ig rendszeres szociális segélyben részesülők (TS 1401) Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési segély - TS 7015 negyedévek átlagában számolva) Fő 15-64 évesek %-ában Fő Munkanélküliek %-ában 2013 228,00 2,61% 15,00 2,27% 2014 144,00 1,67% 24,00 5,13% 2015 15,00 0,18% 28,00 6,78% 2016 17,00 0,20% 33,00 11,66% 2017 #ZÉRÓOSZTÓ! 34,00 14,35% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás Év Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma (TS 4401) Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma (TS 4301) A házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma (TS 4501) 2013 5 3 2014 5 3 2015 5 3 2016 5 3 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar 17

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Év Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (TS 5601) 2013 134 2014 204 2015 255 2016 247 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Dorogon az összes lakásállomány: 4 949 db. Ebből bérlakás 354 db. Vezetékes ivóvízzel ellátott 4784 db lakás. Az önkormányzati bérlakások többsége az alábbi lakótelepeken található: - Zsigmondy ltp. 103 db - Baross Gábor ltp. 89 db - Hám Kálmán ltp. 59 db - Borbála ltp. 35 db - Schmidt Sándor ltp. 14 db Az önkormányzat lakásgazdálkodását a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993.évi. LXXVIII. törvény, valamint Dorog Város Önkormányzatának 14/2003. (VII.1.) önkormányzati rendelete szabályozza. Településünkön nincsenek kirívó esetek a veszélyeztetett lakhatás és hajléktalanság területén. A jelentkező problémákat az önkormányzat a családsegítő szolgálattal és a civil szervezetekkel igyekszik kezelni és megoldani. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Dorog város közigazgatási területén szegregátum nem található. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés biztosított. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés biztosított: 18

Városunkban rendszeresen megszervezésre kerül, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Járási Népegészségügyi Intézet által biztosított úgynevezett szűrő busz, a lakosság rendelkezésére álljon. Ezen kívül Dorog Város Egyesített Sportintézménye összefogva a háziorvosi praxisokkal rendszeres szűrő programokat biztost az itt élők számára, azonban a mélyszegénységben élők, részvétele alacsony ezen programokon. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés: A Pedagógiai Szakszolgálat szolgáltatásai elérhetőek, de kevesebb óraszámban mint a szükséges. d) A közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése: Dorog Város Önkormányzata új közbeszerzési eljárása során külön figyelmet fordított, hogy szerződ partnere figyelembe vegye az egészséges táplálkozás szabályait. Ezen kívül a város intézményeiben a Menő Menza pályázati forrásból az egészséges táplálkozást népszerűsítő programok kerülnek bevezetésre., Az Önkormányzat szerződést kötött egy táplálkozás tudományi szakemberrel, aki felügyeli az egészséges táplálkozás elveinek érvényesülését a város köznevelési intézményeiben. e) sportprogramokhoz való hozzáférés: Dorog Város Egyesített Sportintézménye rendszeresen szervez sport és életmód váltó programokat, melyben ingyenesen egészségügyi, táplálkozás, egészséges életmód kialakítása, kiemelt célcsoport a kisgyermekes szülők+ idősek f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosított. g) Az önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai: A településen élők számára rendelkezésre állnak a Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeum, Dorogi József Attila Művelődési Ház szolgáltatásai. Rendszeres ingyenes kulturális, közösségi és sport programok kerülnek megrendezésre. A Német Nemzetiségi Önkormányzat rendezvényei is igen népszerűek a városban. A helyi civil szervezetek sok embert megmozgató népszerű programokkal (kerékpár túrák, futó versenyek) várják az itt élőket. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük): Dorogon etnikai konfliktus nem jellemző, ilyen eset az önkormányzatnak nem jutott tudomására. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.): Dorog Város Önkormányzata, a városban működő intézmények, gazdasági és civil szervezetek, magánemberek szolidaritása, az egymás iránt érzett felelősség vállalása jól tetten érhető a mindennapokban. Az adományozások, melyek épp úgy érkeznek magán személyektől, vállalkozóktól, mint nagyobb gazdasági szervezektől, civil szervezetektől, rendszeresen segítik az arra rászorulók életét. A Magyar Vöröskereszt Helyi Szervezete és a Máltai Szeretet Szolgálat Helyi Szervezete ebben kiemelt fontosságú. Az adományok közvetítésében a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családsegítői is részt vesznek, illetve 19

rendszeresen érkezik adomány közvetlenül a Szolgálathoz, melyet a családsegítők célzottan tudnak eljuttatni a gondozott, rászoruló családok részére. A 75 év feletti idősek minden évben ajándék utalványban részesülnek, melyet Dorog Város Önkormányzata biztosít számukra. Ezen utalványok kiközvetítése a városban működő szociális intézmények (idősek otthona, szociális alapellátó szolgálat, védőnői szolgálat, Tábita alapszolgáltató központ, közterület felügyelet, családsegítő szolgálat) összefogásával történik. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal: A települési önkormányzat és a roma nemzetiségi önkormányzat kapcsolata kiegyensúlyozott, konfliktus mentes. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Korai iskola elhagyás Iskolai prevenciós foglalkozások, szülők tájékoztatása Romák, mélyszegénységben élők rossz egészségügyi állapota Egészségügyi felvilágosítás Családsegítő, védőnő, orvos Találkozás a sporttal, roma gyerekek bevonása a spot programokba munkaerő kínálat nem találkozik a munkaadói oldal igényeivel Roma önk. programjain állandó munkaügyi, foglalkoztatási tájékoztató 20

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A veszélyeztetett kiskorúak száma 2013-tól 2015ig csökkent, majd ismét emelkedett, azonban elmarad a korábbi magas 2013-as értéktől. A védelembe vett gyermekek száma csökkenő tendenciát mutat. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma a 2013-as évtől napjainkig folyamatos csökkenő tendenciát mutat. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Év Védelembe vett kiskorú gyermekek száma december 31-én (TS 3001) Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma december 31-én (TS 3101) 2013 28 186+ 2014 30 161 2015 18 117 2016 13 159 2017 19 148 Forrás: TeIR, KSH Tstar 21

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma Év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma (TS 5801) 2013 371 2014 345 2015 299 2016 243 2017 243 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Dorog város közigazgatási területén szegregátum nem található. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 22

4.3.1. számú táblázat Védőnői álláshelyek száma Betöltött Év védőnői álláshelyek száma (TS 3201) Egy védőnőre jutó gyermekek száma 2013 7 2014 6 2015 6 2016 7 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 4.3.2. számú táblázat Gyermekorvosi ellátás jellemzői Év Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma Háziorvos által ellátott személyek száma Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma Házi gyermekorvosok száma (TS 4601) 2013 2 2014 2 2015 2 2016 2 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 23

4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Év Önkormányzati bölcsődék száma (TS 4801) Bölcsődébe beírt gyermekek száma (TS 4701) Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) Működő összes bölcsődei férőhelyek száma 2013 1 78 3 2014 1 79 2 2015 1 86 3 2016 1 84 2 2017 1 89 3 Forrás: TeIR, KSH Tstar 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanulók száma, általános iskolai napközis tanulók száma Tanév Általános iskola 1-4. évfolyamon tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (TS 1801) Általános iskola 5-8. évfolyamon tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (TS 1901) Általános iskolások száma Napközis általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) (TS 1701) fő fő fő fő % 2012/2013 662 577 1 239 616 49,7% 2013/2014 693 594 1 287 743 57,7% 2014/2015 672 592 1 264 709 56,1% 2015/2016 666 637 1 303 689 52,9% 2016/2017 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, KSH Tstar 24

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai: osztályok, gyógypedagógiai osztályok, feladatellátási helyek Az általános Az általános iskolai osztályok iskolai osztályok száma a száma (a gyógypedagógiai gyógypedagógiai oktatásban (a Tanév oktatással nappali együtt) oktatásban) (TS 2201) (TS 2101) 1-8 évfolyamon összesen 1-8 évfolyamon összesen Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (TS 2001) 2012/2013 54 4 2013/2014 55 4 2014/2015 55 4 2015/2016 56 4 2016/2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban db Tanév A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a nappali oktatásban (TS 2301) Fő 2012/2013 139 2013/2014 141 2014/2015 136 2015/2016 120 2016/2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok d) gyermekjóléti alapellátás: A településen a Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat biztosítja a gyermekjóléti alapellátást. A lakosságszám alapján három fő családsegítő végez szociális

segítő munkát a gyermekek veszélyeztetettségének felderítése és megelőzése céljából. A szolgálat a törvényi előírásoknak megfelelően működteti és szervezi az észlelő és jelzőrendszer munkáját, évente beszámol a tevékenységéről mind a jelzőrendszer tagjainak, mind Dorog Város képviselő testületének. Munkája során kapcsolatot tart a településen működő oktatási, köznevelési intézményekkel, védőnői szolgálattal, rendőrséggel, helyi civil szervezetekkel. Kiemelt fontosságú az járásszékhelyen működő család és gyermekjóléti központtal való együttműködés. e) gyermekvédelmi tevékenység a 2017-es évben a gyermekjóléti szolgálat beszámolója alapján: 2017-ben összesen 228 családdal állt kapcsolatban a szolgálat. Gondozásban 91 család volt, ami 192 személyt jelent. Nem együttműködési megállapodás alapján 195 személy kapott segítséget, ami 137 családot jelent. Összesen 387 személynél kellett szociális segítő tevékenységet folytatni az elmúlt év során. Problémák a gondozott családok esetében: - életviteli - elhanyagolás: oktatási, higiéniai - bántalmazás - gyermeknevelési problémák: hiányos szülői minták, rendszer, napirend hiánya - családi-kapcsolati konfliktus - magatartási problémák - anyagi problémák Egyéb szakmai tevékenységek: - esetkonferenciák: 36 alaklommal - esetkonzultációk: 142 alkalommal - szakmaközi megbeszélés: 8 alkalommal - környezettanulmány készítése, felkérésre: 65 alkalommal - családlátogatás: 872 alkalommal - adomány közvetítés: 99 személy részesült, ruha, élelmiszer, egyéb - közvetítés a központhoz: 34 esetben - ügyintézéshez segítségnyújtás: 347 alkalommal - tanácsadás: 628 alaklommal - segítő beszélgetés: 1214 alkalommal - információnyújtás: 1048 alkalommal f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások: A krízishelyzet jellegétől függően, adott esetben több szervezet, intézmény sok esetben egymást kiegészítve próbál hatékony segítséget nyújtani a rászorulók részére. Ide sorolható a kialakult rendkívüli élethelyzetben adható önkormányzat által biztosított települési támogatás, a helyi szociális szolgáltatások igénybevétele (idősek otthona, Tábita Alapszolgáltatási Központ, gyermekjóléti szolgálat, stb), illetve más településeken működő anya otthonok, családok átmeneti otthona, hajléktalan szállók bevonása szükség esetén. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés: Dorog Város Egyesített Sportintézménye számos lehetőséget kínál az itt élőknek a sportolásra, a 26

szabadidő hasznos eltöltésére. A város rendelkezik uszodával, műfüves futballpályával és egyéb sportolási lehetőségekkel. Rendszeresen kerülnek megrendezésre kerékpárversenyek, futóversenyek, teljesítménytúrák, melyekhez való hozzáférés mindenki számára elérhető. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv: A településen az ingyenes szünidei gyermekétkeztetés elérhető minden rászoruló számára. i) Hátrányos megkülönböztetésről, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértéséről nem szereztünk tudomást. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Kamasz korban nagy a bűnelkövetés veszélye az internet veszélyei szemben a sportolás, közösség erejével gyermekorvosi ellátás hiányossága fejlesztési lehetőségek Iskolai prevenciós foglalkozások Gyere sportolj mozgalom Gyermekorvosi praxis betöltése 27

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 3.2.1. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti állandó népesség (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Év Nő (TS 0804) Férfi (TS 0803) Összesen Nő (TS 0802) Férfi (TS 0801) Összesen Fő Fő Fő Fő % Fő % Fő % 2013 4 421 4 304 8 725 331 7,5% 328 7,6% 659 7,6% 2014 4 347 4 282 8 629 242 5,6% 244 5,7% 486 5,6% 2015 4 264 4 268 8 532 204 4,8% 209 4,9% 413 4,8% 2016 4 205 4 212 8 417 161 3,8% 150 3,6% 311 3,7% 2017 0 129 #ZÉRÓOSZTÓ! 108 #ZÉRÓOSZTÓ! 237 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 28

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A fenti táblázatokból kiderül, hogy a munkavállalási korúak száma a nők és a férfiak között közel azonos. Mind a férfiak, mind a nők tekintetében a munkanélküliek száma folyamatosan csökken. Dorog Város Önkormányzatának intézményeiben 189 fő dolgozik, ebből 166 fő nő. Az intézményvezetők közül 7 fő nő, 2 fő férfi. A Képviselő testület tagjai között is képviseltetik magukat a nők, 12 főből 3 nő. 5.2 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Családon belüli erőszak magas látenciája Egyedülálló családanyák gyermeknevelési és egyéb nehézségei fejlesztési lehetőségek széleskörű tájékoztatás, informálás a lehetőségekről Tájékoztatók szervezése, életvezetési tanácsok, mentálhigiénés támogatás gyermekmegőrzéssel összekötött sport és szabadidő programok 29

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1.1. számú táblázat Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma Év Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő férfiak száma (TS 5201) Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő nők száma (TS 5301) Összes nyugdíjas 2013 1 261 2 036 3 297 2014 1 204 2 014 3 218 2015 1 166 1 988 3 154 2016 1 166 1 993 3 159 2017 na. n.a. 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar A nyugdíjasok száma lassú csökkenést mutat. A nemenkénti bontásnál láthatjuk, hogy a nyugdíjban részesülő nők száma közel duplája, a férfiakénak. 30

6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Év Regisztrált munkanélküliek száma 55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma (TS 1010 és TS 1011) Tartós munkanélküliek száma 55 év feletti tartós munkanélküliek száma Fő Fő % Fő Fő % 2013 659 103 16% #ÉRTÉK! 2014 486 93 19% 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2015 413 95 23% 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 311 81 26% 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2017 237 65 27% 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR 31

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma Év 65 év feletti lakosság száma (TS 0328) Nappali ellátásban részesülő időskorúak száma (TS 5101) Fő Fő % 2013 2 018 32 2% 2014 2 057 33 2% 2015 2 129 35 2% 2016 2 158 30 1% 2017 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, KSH Tstar 32

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesítettek átlagos száma Év Időskorúak járadékában részesítettek (évi) átlagos száma (fő) (TS 5701) 2013 4,00 2014 4,00 2015 6,00 2016 6,00 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Dorogon két nyugdíjas egyesület is működik. Tagjaik számára folyamatosan szerveznek programokat, összejöveteleket, melyeket Dorog Város Önkormányzata is támogat. A városi pályázatokba lehetőség szerint, együttműködő partnerként bevonásra kerülnek. A városi programok aktív résztvevői. 33

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Generációs különbségek kultúra stb Mozgásszegény életmód Idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények fejlesztési lehetőségek kulturális, hagyomány őrző programok több generáció számára célzott, aktivitást segítő sport programok rendszeres tájékoztatók,prevenciós előadások 34

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma nemenként Év Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma - férfiak (TS 6201) Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma - nők (TS 6301) 2013 180 189 2014 181 202 2015 159 186 2016 152 191 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar 0 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülök száma 2013 és 2018 között viszonylagos állandóságot mutat. A nemenkénti bontásnál látható, hogy a férfiak számánál enyhe csökkenés látszik, míg a nők esetében nincs jelentős változás. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 35

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége c) munkahelyek akadálymentesítettsége d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Közintézmények akadálymentesítése nem teljes Siketek, gyengén látók hátránya Fogyatékkal élők foglalkoztatottsága fejlesztési lehetőségek Akadálymentesítés megvalósítása Dorogi Magazin és a városi rendezvények akadálymentessé tétele, jeltolmács alkalmazása Foglalkoztatottság növelése 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása Dorog városában a közösségi színterek folyamatos programkínálattal várják a kisgyermekes családoktól kezdve az időskorúakig az érdeklődőket. Évente mintegy 180 programot kínálnak a közösségszervezők, a civil egyesületek, városi intézmények. A programok 80 36

százaléka ingyenesenl látogatható, amellyel a Dorogon élők esélyegyenlőségét szolgáljuk a kulturális és sport programokhoz való hozzáférés terén. Az önkormányzat intézményei a Dorogi József Attila Művelődési Ház, a Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeum, Dorog Város Egyesített Sportintézménye kínál programokat az itt élőknek. A Dorogi József Attila Művelődési Házban számos színes program (színházi estek, koncertek, gyermekszínházi találkozók, kórustalálkozók) várja az érdeklődőket. A Dorogi Galériában havonta kiállításokat rendeznek. A klasszicizáló megjelenésű Munkásotthont - ez a név máig él a népszerű "muki" elnevezésben - Fleischer Róbert tervezte a dorogi Munkásotthon Önsegélyező és Önművelő Egyesület számára. Alapkövét 1923. augusztus 20- án tették le. Az épület számos termében különböző közösségi rendezvények szervezésére van lehetőség - bányászzenekar próbahelyisége - táncterem - 320 fős színháztermében számos előadás mellett városi ünnepségek kapnak helyet - 370 fős mozitermében 2005-ig voltak vetítések 2020-ra a terem új funkciót kap. A négysávos tekepálya újabb közösségi színteret teremt - báltermében civil szervezetek ülésein, előadásain vehetnek részt a dorogiak - 2015-ben adták át a kor igényeit maximálisan kielégítő konferencia és klubhelyiséget A Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeum közösségi tere író-olvasó találkozóknak, gyermekprogramoknak ad helyet. A könyvtárnak 759 beiratkozott olvasója van. A helytörténeti múzeumban időszaki kiállítások láthatók. A 2017-ben felújított Német Nemzetiségi Tájház a sváb hagyományok ápolását tűzte ki céljául. Látogatható a közönség számára. Ugyanakkor ingyenes rendezvényekkel segítik a helyi hagyományápolást (szavalóversenyek, Falusi Búcsú) A Bányász Emlékházban a Dorogi Szénmedence 200 éves múltra visszatekintő bányászati emlékei kaptak helyet, köztük sok dorogi világszabadalom. Ingyenesen látogatható a közönség számára. Sportolási lehetőségek: Dorogon a sportközpontban található a két medencés, téliesíthető Nipl Stefánia Uszoda, amely lehetpséget teremt az óvodás és iskolákorú gyermeke számára, hogy felmenő rendszerű ingyenes úszásoktatáson vegyenek részt A Buzánszky Jenő Stadion, a műfüves pálya, a tekepálya, a műanyag borítású sípálya és a városi sportcsarnok. Évente sok száz embert megmozgató sportprogramok várják a sportolni vágyókat. A város határában a Strázsa-hegy, a Gerecse és a Pilis vonulatai kínálnak lehetőséget a túrázásra. A Fekete-hegyi Kulcsosház is igénybe vehető a turisták számára. Dorogon áthalad a Kék Túra útvonal, a Mária-út. Dorog szélén a Palatinus tóban a strandolás mellett, búvárkodásra, horgászásra, sátorozásra van lehetőség. 37