Fókuszban az építkezés résztvevőinek jogosultsága Takács Zsuzsanna, titkár KEM Mérnöki és Építész Kamara Tatabánya, 2011. október 19. Akiben zűrzavar van, az zűrzavart hoz létre környezetében. Akiben rend van, rendet teremt maga körül Popper Péter Jogszabályok A tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. Törvény 104/2006. (IV.28.) Kormányrendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építési műszaki szakértői jogosultság szabályairól 244/2006. (XII.5.) Kormányrendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői, szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 192/2009. (IX.15.) Kormányrendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről 103/2006. (IV.28.) Kormányrendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól Néhány gondolat a kamaráról Mi is a Kamara, mik a céljai, feladatai? - Törvényi alapon működő köztestület, amelyet természetes személyek hoztak létre megyénként Célja: a mérnöki és építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és a szakmai színvonal emelése, a mérnökök szakmai érdekeinek képviselete És még számos jogszabály 1
Feladatai: Dönt a szakmagyakorlói jogosultságok kiadásáról Vezeti a szakmagyakorlók névjegyzékét Egyéb közfeladatokat lát el, pl.:figyelemmel kíséri, hogy a szakmagyakorlást csak az arra jogosultak végezzék, vagy különböző szolgáltatásokat biztosít a tagjai részére Tervezés Jelenleg a Mérnöki Kamara 22 féle, az Építész Kamara pedig 4 szakterületen ad ki tervezői jogosultságot A jogosultság megszerzésének feltételei általában Mindkét kamara esetében: kamarai tagság Szakirányú felsőfokú végzettség Előírt szakmai gyakorlat Jogosultsági vizsga Specialitások: Építész Kamara esetében Jelenleg már csak egyetemi Msc.szintű végzettséggel lehet tervezői jogosultságot szerezni (építész-, táj-és kertépítész, település és területrendező tervező) (Belső építészeket ugyan nyilvántart a Kamara, de jogosultság pillanatnyilag nem adható ki.) Mérnöki Kamara esetében A szakirányúvégzettségként elfogadható a főiskola, ill. Bsc. végzettség is, kivéve a településtervezés, a tartószerkezet és a hídtervezés szakterületeket, ahol egyetemi végzettség az előírás Szakmai gyakorlat: Mivel korlátozott jogosultság nem adható, ezért Egyetemi végzettségnél 2 év, Főiskolánál 7 év gyakorlat szükséges. A szakmai gyakorlat min. 2 év ezzel É/2, K/2 jogosultság és +5 év gyakorlattal adható teljeskörű engedély. Az É1, K1, T1 vezető tervező jelölés egy cím, nem jogosultság! 2
Szakértői jogosultság Szakértői jogosultság: Eltérés a tervezőitől, hogy egyetemi végzettség és 8 év szakmai gyakorlat az előírás Kivétel: azok az igazságügyi szakértők, akik 2006.01.01. előtt legalább 10 éve rendelkeztek az adott szakterületnek megfelelő igazságügyi szakértői jogosultsággal. Nekik a főiskolai végzettség esetén is meg kell adni a szakértői engedélyt. Ki, mit tervezhet a jogosultságával? 104/2006. (IV.28.) Kormányrendeletben meghatározott MMK Segédlet az egyes jogosultságokkal végezhető mérnöki tervezői és szakértői tevékenységekről A jogosultság megállapításáról szóló határozat Egyéb építésügyi szakmagyakorlási tevékenységek Településrendezési szakértő Építésügyi igazgatási szakértő Tervellenőr Beruházás lebonyolító Energetikai tanúsító Eltérés az építési szakértőktől: Nem szükséges a kamarai tagság (kivéve tervellenőr) Főiskolai végzettséggel is megadhatóa beruházáslebonyolítói és az energetikai tanúsítói jogosultság A szakmai gyakorlat a beruházáslebonyolítóknál 5 év, az energetikai tanúsítóknál, pedig 1 év Vigyázat: az energetikai tanúsító nem egyenlő az energetikai szakértői jogosultsággal! Felelős műszaki vezetői és építési- műszaki ellenőri jogosultságok A jogosultság megszerzésének feltételei: megfelelő szakmai végzettség, szakmai gyakorlat, jogosultsági vizsga (a kamarai tagság nem előírás) Szakmai végzettség: Jogosultság fajtánként változópl. az AM műemlékvédelem alátartozóépületek építésénél a felelős műszaki vezető csak okleveles építészmérnök lehet, de az épületek C kategóriában elegendő a kőműves mesteri végzettség is. A műszaki ellenőrök esetében a minimum végzettség szakirányútechnikum, ők B kategóriát kapnak, míg a felsőfokúvégzettségűek A-t. 3
Jogosultsági vizsga A felelős műszaki vezetők esetében a kamarák szervezik, A műszaki ellenőröknél a magasépítés, mélyépítés, épületvillamosság és épületgépészet szakterületekre OKJ-s tanfolyam elvégzése és vizsga az előírás. A sajátos építményeknél nem kötelező az OKJ-s vizsga, elegendő a kamarai jogosultsági vizsga is. Ki mit végezhet a jogosultságával? A 244/2006. (XII. 5.) Kormányrendeletben részletezve van A jogosultságot megállapítóhatározat is tartalmazza Továbbképzési kötelezettség A 103/2006. (IV.28.) Kormányrendelet szabályozza. Az építménnyel kapcsolatos valamennyi jogosultság esetében 5 évente igazolni kell az un. Kötelező továbbképzést, mely általános és szakmai modulból áll, illetve a felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök esetében a III. munkabiztonságiból is. Ezen felül kell az 5 év alatt 20 kreditpontot összegyűjteni az un. Szabadon választható képzésekből. Pl.: Szakmai előadások Tanfolyamok, posztgraduális képzések Publikációk Tervtanács által elfogadásra ajánlott az építési engedélyt kapott tervek Külföldi munkavégzés Díjak Tanulmányutak Mind a mérnöki, mind pedig az Építész Kamara nyilvántartja az Önök képzéseit, megkönnyítve az 5 évenkénti igazolást. A Mérnökinél viszont a nem saját képzéseknél kérjük, hogy folyamatosan küldjék be az igazolásokat, mert arról mi nem kapunk tájékoztatást. 4
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!!! 5