Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség 3910 Tokaj, Rákóczi út 52. tel.: (70) 221-7336 fax: (47) 552-058 E-mail: bihari@agr.unideb.hu, honlap: www.znp.hu Tájékoztató a Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség céljairól 2009.11.05. Szövetségünk a Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség három éve alakult azzal a céllal, hogy előmozdítsuk a Zempléni Nemzeti Park Igazgatóságának létrehozását. Munkánknak köszönhetően egyre többen támogatják, hogy az immár több mint 25 éve védett Zemplén és a 23 éve védett Bodrogzug végre kapjon egy önálló igazgatóságot és ne Egerből, vagy Aggtelekről irányítsák. Vannak azonban olyanok is, akik nem támogatják, hogy a terület elszakadjon az Aggteleki Nemzeti Parktól. Mivel nyilatkozataikból az tűnik ki, hogy félreértik céljainkat, ezért szeretnénk ezúton tisztázni, hogy mit kíván Szövetségünk elérni. Céljaink: 1, A kelet-magyarországi nemzeti parkok működési területének racionalizálása 2, A jelenlegi tájvédelmi körzet átnevezése nemzeti parkká 2, Önálló Nemzeti Parki Igazgatóság létrehozása A CÉLOK HÁTTERE: 1, Már a 2000-2002-es kormányzati ciklus idején felmerült, hogy hatékonyabban kellene megszervezni a természetvédelmi kezelést Kelet-Magyarországon. A Bükki Nemzeti Park működési területe ugyanis az Ipolytól Záhonyig tartott, a Hortobágyi Nemzeti Park működési területe pedig a Jászságtól az ukrán határig terjed. Ekkora terület kezelése szinte lehetetlen Egerből illetve Debrecenből. Az elképzelés az volt, hogy a teljes Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére kiterjedő új igazgatóságot hoznak létre Szatmár-Beregi Nemzeti Park néven. A kezdeményezés a kormányváltással elhalt. Az átalakításból annyi lett, hogy a Bükki Nemzeti Parktól a Zemplén és a Bodrogköz átkerült az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz. A mi kezdeményezésünk az, hogy jöjjön létre a Zempléni Nemzeti Park Igazgatóság, és a létrejövő új igazgatóság működési területe magában foglalná Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét is. Az új igazgatóság tehát egyfajta közigazgatási átszervezésnek is tekinthető. Így a kérdés megoldódhatna. 2, A, A Zempléni Tájvédelmi Körzetet és a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzetet átneveznék egységesen Zempléni Nemzeti Parkká. A nemzeti parki megnevezés csak a már védett területeket érinti, újabb területek védetté nyilvánítása fel sem merült. B, Az új megnevezés technikailag szükséges, mert tájvédelmi körzet nem kaphat önálló igazgatóságot, csak nemzeti park. C, A nemzeti parki név a következő települések határában lévő, már védett területeket érinti: Északi tömb: Hollóháza, Füzér, Pusztafalu Középső tömb: Arka, Boldogkőváralja, Bózsva, Gönc, Göncruszka, Fony, Háromhuta, Kishuta, Komlóska, Makkoshotyka, Mogyoróska, Nagyhuta, Nyíri, Regéc, Telkibánya Déli tömb: Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Olaszliszka, Szegi, Tarcal, Tiszaladány, Tokaj, Zalkod, 3, A, A Zemplén jelentős területe védett. Az ebből eredő korlátozások érvényesek, de az előnyökből alig érzékelhető valami. Az igazgatóság munkatársai menedzselnék a leendő Zempléni Nemzeti Parkot, pályázatok írásával olyan források érkezhetnek a területre,
melyek amúgy nem érkeznének. Ezekből közcélú beruházások lesznek, melyek állami tulajdonban maradnak természetesen, de a turizmus élénkítése révén a helyi vállalkozók is profitálnak. B, Az önálló igazgatóság az Aggteleki Nemzeti Parktól 9, a Bükki Nemzeti Parktól 3, a Hortobágyi Nemzeti Parktól 11 dolgozót venne át, azok bértömegével együtt, így ők plusz költséget nem jelentenek a költségvetésnek, csak az újonnan felveendő nem őri állomány. C, Magyarország Uniós forrásból az elkövetkező ciklusban 47 milliárd forintot (KEOP, KMOP) fordít nemzeti parkok fejlesztésére, reklámra, bemutató központokra. Ezt a pénzt mint az idén elnyert 7 milliárd forintot is- csak nemzeti parkok fejlesztésére lehet fordítani. Ha nincs önálló igazgatóság, akkor a Zemplén fejlesztésére ebből a keretből egy fillér sem fog érkezni. A többi pályázatról nem is beszélve. KÉRDÉS-FELELET Hogyan érintheti az átszervezés az önkormányzatokat? -Mivel egyáltalán nincs szó újabb területek védetté nyilvánításáról, ez tehát nem érint egyetlen önkormányzatot sem. Ezért védetté nyilvánítási eljárást sem kell végezni, amit amúgy a törvény előírna, ha lenne védetté nyilvánítás! Csak annyira lesz érzékelhető a változás, mint mikor a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságtól átkerült a Zemplén az Aggteleki NP Igazgatósághoz, most pedig egy harmadikhoz, a Zempléni NP Igazgatósághoz. Mi a különbség a tájvédelmi körzet és a nemzeti park között? A magyar törvények szerint a tájvédelmi körzetek és a nemzeti parkok védelmével járó korlátozások teljesen megegyeznek, ezért semmiféle újabb korlátozás nem várható, nem is lehetséges. Az 1996/53.TV 28. így fogalmaz a két védettségi szint esetében: Tájvédelmi körzet:.rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése. Nemzeti Park: rendeltetése a (természeti értékek védelme), az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése. Tehát míg a tájvédelmi körzet feladata csak a megőrzés, addig a nemzeti park feladata az ott lévő értékek bemutatása, ismeretterjesztés és az ökoturizmus fejlesztése. Ezért a tájvédelmi körzetek nem rendelkeznek olyan menedzsmenttel, akik pályázatokat írnának illetve vagyongazdálkodnának, míg a nemzeti parkok igen, ahol kb. 20 főnek a feladatai közé tartozik a pályázatok írása, az ökoturizmus fejlesztése és a térség propagálása. Ez tehát az oka annak, ebből következik, hogy tájegységünkre eddig nem érkeztek fejlesztési pénzek. Míg ha lesz önálló igazgatóság, akkor annak törvényben előírt feladata a terület menedzselése. Jár-e valamilyen új természetvédelmi jogi szigorítással a Zempléni Nemzeti Park megalakulása? Az új nemzeti park nem jár semmilyen új természetvédelmi korlátozással az adott területen, hiszen csak a már most is természetvédelmi oltalom alatt álló területek fenntartását és rekonstrukcióját végezné az új és önálló Zempléni Nemzeti Park Igazgatósága. Még a területen dolgozó jelenlegi természetvédelmi őrszolgálat létszáma sem emelkedik egyetlen fővel sem. Az önkormányzatok szempontjából miért lehet előnyös a ZNP megalakulása? Amellett, hogy az önkormányzatok is átlátják a természeti értékek megőrzésének fontosságát, a következő érdekek is kell, hogy vezéreljék: -Foglalkoztatás növelése, hiszen egy nemzeti park sok állandó és akár 200-300 alkalmi munkást foglalkoztat évente. -Turisztikai fejlesztések, melyek növelik a zöld-turizmus forgalmát. A nemzeti park önálló turisztikai marketinget is folytat, ami erősíti a térség vonzerejét. Olyan turisztikai
kínálat jelenhet meg, mely csökkenti a jelenleg megfigyelhető turisztikai idényjelleget, kihúzhatja egész évre a látogatható programkínálatot. A nemzeti park jelenléte növeli a térségbe irányuló konferenciaturizmust. Olyan marketing értéke van egy Zempléni Nemzeti Parknak, melyet bármely település a zászlajára tűzhet, és ezáltal növelheti a turisztikai bevételeket. A turizmus növekedésén keresztül a helyi vállalkozók is sikeresebbek, amiből az önkormányzat is profitál. Olyan külföldi turistákat is a tájra lehet csábítani, akik kifejezetten csak a világ nemzeti parkjait látogatják. -Nemzetközi együttműködéseket indukálhatnak a nemzeti parkok külföldi kapcsolataik révén. -Egy helyben működő nemzeti parki igazgatósággal könnyebben lehet a helyi ügyekről, helyben dönteni, mert jobban átlátják a meglévő problémákat és terveket. -A nemzeti park partnerként léphet fel közös pályázatokon az önkormányzatokkal, növelve ezzel a sikeres pályázás esélyét. A nemzeti parkok olyan pályázati kiírásokon is indulhatnak, melyeken önkormányzatok nem. Ezzel olyan fejlesztési pénzeket hozhatnak a térségbe, melyek eddig nem voltak elérhetőek. -Összességében a nemzeti park növelheti a települések lakosságmegtartó erejét. Nem kellene újabb hatóságot a nyakunkba venni, az újabb teher A nemzeti park igazgatóság nem hatóság! A nemzet park igazgatóságok 2004.12.31.- ig láttak el hatósági feladatokat. 2005.01.01.-től a hatósági feladatokat a megyei Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek (KTVF) látják el, azzal, hogy 5 évig kötelezően kikérik a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságok szakvéleményét. 2010.01.01.-től a nemzeti park igazgatóságoknak ez a joga is megszűnik, és csak ha külön kérik az ügyféli jogállást konkrét ügyben, akkor nyilváníthatnak véleményt, vagy a KTVF kifejezetten kikéri adott ügyben a szakvéleményt. A természetvédelmi őri szolgálat vezetője az őrparancsnok, felettese a nemzeti park igazgató. Az őrök feladata a törvényesség védelme a területen. Ez egy jelenleg is létező 9 fős állomány a két tájvédelmi körzetben. Az igazgatóság feladata az állami vagyon kezelése és a vidék fejlesztése, elsősorban a turisztkán keresztül. Nem akarunk rezervátumban élni hangzott el az ellenzők szájából Az élet természetes rendje, hogy vannak akik félnek a változásoktól. Sajnos aki nem tájékozódik a törvényekről, abban a hiszemben lehet, hogy a nemzeti park valamilyen szigorúbb korlátozással jár, mint a tájvédelmi körzet. Mikor Orbán Viktor Miniszterelnök Úr az Őrségi Nemzeti Parkot felavatta, akkor is számos önkormányzat tiltakozott, azzal érvelve, hogy nem akarnak rezervátumban élni. Sok emberrel elhitették, hogy pusztán azért mert egy igazgatóság létrejön máris elviselhetetlen korlátozások lépnek életbe. Az élet azóta megmutatta, hogy az igazgatóság képes olyan marketinget gerjeszteni, mely az elmaradott térség ugrásszerű turizmus fejlesztésével járt. Mikor néhány éve megszüntették az igazgatóságot, a korábban ellenző polgármesterek elemi erővel követelték annak visszaállítását, melynek köszönhetően a kormány kénytelen volt meghátrálni. A kijelölt Natura 2000 területek már ma is szinte ellehetetlenítik a gazdálkodókat. A Natura 2000 területek akkor lettek kijelölve, mikor még a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozott a Zemplén. A kijelölés feltétele volt az Uniós csatlakozásunknak. Ez meglévő adottság, amin az sem változtat, ha nem lesz új igazgatóság. Gyakorlatilag a helyiekkel történő tárgyalás nélkül jöttek létre ezek a Natura 2000 területek, ami szintén csak azt bizonyítja, hogy ha 200 kilométerre van az igazgatóság, akkor nehéz a helyi érdek érvényesítése. Az új igazgatóság létrejötte sem könnyítene a meglévő védettségen, mivel az EU ezt már nem engedi. Viszont meglenne az esélye annak, hogy itt helyben az igazgatóság megoldásokat tudna javasolni olyan esetekben, ha valamely település beruházásait az gátolja.
A helyi igazgatósággal nyilván sokkal szorosabb együttműködésben lehetnek az önkormányzatok, mint egy távolival, ez vitathatatlan. A tervezett Nemzeti Parki védetté nyilvánítás előkészítő anyagából hiányoznak és nem ismertek a jogszabály által előírt kezelési tervek A fentiek elolvasása nyomán talán világos, hogy NINCS védetté nyilvánítás!!! A védett terület átnevezése van napirenden. A tájvédelmi körzetnek megvannak a kezelési tervei, ezek a nemzeti parkra is érvényesek lesznek, csak a turisztikai fejezet szorul kibővítésre. A törvény csak védetté nyilvánítás esetén követeli meg az új kezelési terv elkészítését. A nemzeti parki védelem hatása a helyi társadalomra a következő: munkanélküliség, szegénység, elöregedés, a fiatalok elvándorlása, hosszú távon a térség elnéptelenedése. Aki ezt leírta nyilván tudna példát is felhozni, mi a tényeket ismertetnénk: 2008-ban a nemzeti parkokat 2,5 millió turista látogatta meg. Az utóbbi években évi 200-250 ezerrel nőtt a fizető látogatók aránya. Ezt a nagyszámú turistát nyilván ki kell szolgálni, éttermeknek, szálláshelyeknek, bemutatóhelyeknek, stb. Ha Szilvásváradot, Jósvafőt, Lillafüredet, Hortobágyot, Balaton-felvidéket említünk, akkor nem az elnéptelenedés juta az eszünkbe, pedig ezek is nemzeti parki területek. Az elmaradott térségben létrejött Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság pl. képes volt olyan nagyarányú munkahelyteremtésre, melynek köszönhetően az Észak-borsodi térség legnagyobb foglalkoztatójává vált. Itt is a gyakorlat bizonyította azt, hogy szó sincs munkahelyek elvesztéséről. Ha létrejön a nemzeti park igazgatóság, akkor az összes erdészt elbocsátják Akik ezzel riogatnak, azok már valószínűleg tudatosan teszik ezt, hiszen ez egy értelmezhetetlen vád. Milyen köze lehetne egy névváltoztatásnak az erdészetekhez?! Minden nemzeti parkban az erdészetek végzik az erdők kezelését. A Bükk-hegységben ugyanúgy folyik erdőgazdálkodás, mint a pl. Gemencen, egyik helyen sem szűnt meg az erdészkedés. A Nemzeti park által sújtott területek az eddigi tapasztalatok szerint elszegényednek Csak néhány példa erre az elszegényedésre: A Balaton és teljes partvidéke- Balatonfelvidéki Nemzeti Park Sopron környéke Fertő-Hanság Nemzeti Park Dunakanyar Szentedrétől Esztergomig Duna-Ipoly Nemzeti Park, stb. Zemplén a zemplénieké Ez az őseink földje, olyan kulturális emlékekkel, ami az egész magyarság tulajdona! Ahogyan a vizsolyi Biblia az egész nemzeté, ahogy Erdély az egész magyarságé, úgy a Zemplén is minden magyar emberé! Ahogyan a műemlékek védelméért szakemberek felelnek, úgy a természeti értékek megőrzéséért is szakembereknek kell felelni. Nem lehet privatizálni a természetvédelmet, azért az állam a felelős, és arra a szükséges összegeket is biztosítania kell! Mit várunk a Zempléni Nemzeti Park Igazgatóságától? Turizmus fejlesztése Nemzeti parki fogadó központokat kell létesíteni több helyszínen is, ahol a látogatók a terület élővilágával élményszerűen ismerkedhetnek meg. A részletes tervek kidolgozását a helyi önkormányzatokkal összefogva javasoljuk. A felépítendő idegenforgalmi központok várhatóan komoly turizmust fognak vonzani. Ezek a természet szépségei mellett a
várturizmust, kulturális turizmust (pl. Zempléni Zenei Napok), borturizmust, stb. is növelni fogják, melyek üzleti alapon fejleszthetők. Mindezeket erős reklámkampánnyal kell népszerűsíteni, melynek közvetett hatása minden turizmusban érdekelt lakost, vállalkozást pozitívan érint. Munkahelyek Egy területet csak akkor lehet megvédeni és hosszútávon fenntartani, ha az ott élő embereknek abból előnyük szármázik, de legalábbis nincs hátrányukra. Üres hassal nem lehet természetet védeni! Éppen ezért a természetvédelmi tevékenység mellett fontos, hogy az érintett településeket a nemzeti park mellé állítsuk, az ott élő embereknek perspektívát nyújtsunk. Ennek eszköze a fiatalok nevelése, a felnőttek esetében pedig az érdekeltség megteremtése például a foglalkoztatottság növelése segítségével. A Zempléni Nemzeti Park munkahelyeket teremt, hiszen a területek védelme, fenntartása, bemutatása különböző képzettségű dolgozókat igényel. A Zempléni Nemzeti Park területének döntő része ember alkotta táj, ezért azok megőrzése, rekonstrukciója csak mesterségesen lehetséges. Érthető ez, hiszen az ártéri legelők, a hegyi kaszálók, az erdők mind csak állandó fenntartó kezeléssel őrizhetőek meg. Ezek a munkák nagyon sok alkalmi és állandó foglalkoztatást jelentenek éppen a legképzetlenebb réteg számára. Egy fejlődő turizmussal rendelkező térség számára az infrastrukturális beruházások létfontosságúak. Ezek a foglalkoztatás és az építőipari cégék révén szinte a teljes lakosságot érintik. A turizmus növekedése révén a szolgáltatói szektor erősödését várjuk, ami természetesen sok embernek jobb megélhetést biztosít. A Zempléni Nemzeti Park saját fogadó bázisokat és bemutatóhelyeket fog kialakítani, melyek működtetése szintén növeli a foglalkoztatottságot. A növekvő számú turista a vállalkozások számára jelent lehetőséget, hiszen a szálláshelyek és vendéglátó egységek kialakítása és bővítése a vállalkozások feladata. Gazdasági előnyök Egy nemzeti parknak feladata az is, hogy ösztönözze, hogy a helyben termett és készített élelmiszerekkel lássák el az ide érkező turistát, hisz ez szintén a terület egyik fontos attrakciója lehet. A boron kívül a helyben előállított élelmiszer alapanyagok, a támogatandó állattartás révén az előállított hús, tej, sajt, gomba helyben kerül feldolgozásra, ami a helyi lakosság bevételeit és foglalkoztatottságát növelik. A külföldi turisták részére értékesített áru pedig kvázi exportbevételt jelent nemzetgazdasági szinten. A nemzeti parkban megtermelt élelmiszer, bor, ivóvíz, stb. csomagolásán a Nemzeti Park mintegy védjegyként szerepelhet, hiszen a fogyasztók képzetében ez magasabb minőséggel, egészségesebb életmóddal párosul. A nemzeti park célja nem a haszonszerzés, hanem a térség minél több lakójának munkát adni. Éppen ezért amit lehet helyi vállalkozók valósítanának meg a tervekből, a nemzeti park igazgatóságának feladata a szervezésben és logisztikában csúcsosodna ki, és csak a hiányzó láncszemeknél lépne be a nemzeti park saját beruházással. Összességében tehát úgy ítéljük meg, hogy minden szempontból pozitív lehet a lakosság, a vállalkozások és ennek köszönhetően az önkormányzatok számára az új igazgatóság létrejötte. Kérjük, hogy amennyiben bármilyen kérdése van, amire korrekt választ szeretne kapni, úgy a fenti elérhetőségeink bármelyikén keressen bennünket. Mi egy civil szervezet vagyunk, de ha az igazgatóság feláll, akkor ők hivatalosan is minden önkormányzattal fel fogják venni a kapcsolatot, hogy a közös fejlesztésekről tárgyaljanak. Amennyiben személyesen szeretne találkozni szövetségünk vezetőivel, úgy szívesen állunk rendelkezésére!
Tények a NATURA 2000 rendszerről -A Natura 2000 területek kijelölése az EU csatlakozásunk előfeltétele volt. -Natura 2000 területek címének törlésére az EU-ban még nem volt precedens. -A Natura 2000 területek a magyar jogrend szerint nem számítanak a védett területek kategóriába. -A magyarországi Natura 2000 területek aránya magasabb az EU átlagánál, ami a viszonylag természetes állapotban megmaradt területeink arányának tudható be. A Natura 2000 területek aránya az EU néhány országában Az ország % kiterjedés km 2 NAGYBRITANNIA 7.1 17354 FRANCIAORSZÁG 12.5 68781 NÉMETORSZÁG 12.8 45532 CSEHORSZÁG 13.3 10472 AUSZTRIA 13.8 11533 HOLLANDIA 13.9 5785 FINNORSZÁG 14.4 48839 LUXEMBURG 17.8 472 LENGYELORSZÁG 17.8 55522 ROMÁNIA 17.9 42742 OLASZORSZÁG 19.1 57407 GÖRÖGORSZÁG 20.9 27721 PORTUGÁLIA 20.9 19252 MAGYARORSZÁG 21.1 19770 SPANYOLORSZÁG 27.8 140448 SZLOVÁKIA 28.9 14128 BULGÁRIA 34 37757 SZLOVÉNIA 35.5 7201
AZ EDDIGI EGYEZTETÉSEKRŐL Kritikaként elhangzott, hogy a települések megkérdezése nélkül indult a Zempléni Nemzeti Park megalakításának ötlete. A pontos ítélethez szükséges a tények ismerete, ezért szeretnénk áttekinteni az eddigi egyeztetési folyamatot. 2006.október 28. Egy baráti csoport kezdeményezéseként megalakul a Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség (ZNPSZ) 2006-2008. Mivel elengedhetetlennek éreztük a települések bevonását a szövetségbe, ismertettük a kistérségek és a ZTSZ előtt a terveinket, melynek köszönhetően a Zempléni Településszövetség tagként belépett a ZNPSZ-be. Hasonlóan tett két kistérség és több település önállóan. 2008-2009. Mint minden tagtársunkat, a ZTSZ-t is rendszeresen értesítettük a hírleveleinkben (4 db) a fejleményekről, és a közgyűlésekre is meghívtuk, de a szövetség nem képviseltette magát a közgyűléseken (3 alkalom). 2009.05.21. A ZTSZ kilépett a ZNPSZ-ből. 2009. júliusa. A Környezetvédelmi és Vízügyi miniszter a szövetségünk kezdeményezése mellé állt. Ekkortól kapjuk meg a minisztérium támogatását, és kezdtünk el közösen dolgozni. Számos egyeztetés történt az önkormányzatokkal. Öt olyan egyeztetés volt, ahová valamennyi érintett önkormányzat kapott meghívót. Ezekre sajnos az érintett településeknek csak egy töredéke jött el. Sátoraljaújhely 2008.április 1. Kéked 2008. június 6. Miskolc 2009.október 28. Pálháza 2009. november 10. Erdőbénye 2009.december 17. 48 esetben tárgyaltunk az érintett települések vezetőivel személyesen. Van olyan települési vezető, akivel 4-5-ször is volt egyeztetés, de volt akivel az érdeklődés hiányában nem találkoztunk. Ezeken kívül számos telefonos megbeszélés is folyt az ügyben. Eddig 2 körlevelet és tájékoztatót küldtünk ki levélben az érintett polgármestereknek. Két helyen is publikáltuk a Zempléni Nemzeti Parkra vonatkozó terveinket: Bihari Z. 2008. A Zempléni Nemzeti Park létrehozásának céljai és feltételei. Zempléni Múzsa, 8/2: 27-40. Bihari Z., Tuba Z., Mercsák J.L., Firmánszky G. 2008. A Bodrogköz és a Tokaj- Bodrogzug Tájvédelmi Körzet természetvédelme. in.: Tuba Z. (szerk.) Bodrogköz. Lorántffy Zsuzsanna Szellemében Természet- és Társadalomtudományi Alapítvány, Gödöllő-Sárospatak, 903-922. A honlapunkon (www.znp.hu) az alapítástól kezdve folyamatosan elérhetőek a Zempléni Nemzeti Parkkal kapcsolatos információk és elérhetőségek. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy az az önkormányzat, aki tájékozódni akart, az megtehette, és természetesen a jövőben is megteheti, amihez ezúton is felajánljuk segítségünket és várjuk ötleteit! Kérem bármely elérhetőségen keresztül keressen bennünket, és állunk rendelkezésére!
A ZEMPLÉNI NEMZETI PARK ÁLTAL ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK KIEMELVE SZÜRKÉVEL: ABAÚJ HEGYKÖZI KISTÉRSÉG Abaújszántó Abaújvár Arka Baskó Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Fony Gönc Göncruszka Hejce Hernádcéce Hernádszurdok Hidasnémeti Kéked Korlát Mogyoróska Pányok Regéc Sima Telkibánya Tornyosnémeti Vilmány Vizsoly Zsujta SÁROSPATAKI KISTÉRSÉG Bodrogolaszi Erdőhorváti Györgytarló Háromhuta Hercegkút Kenézlő Komlóska Makkoshotyka Olaszliszka Sárazsadány Sárospatak Tolcsva Vajdácska Vámosújfalu Viss Zalkod SÁTORALJAÚJHELYI KISTÉRSÉG Alsóregmec Bózsva Felsőregmec Filkeháza Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérradvány Hollóháza Kishuta Kovácsvágás Mikóháza Nagyhuta Nyíri Pálháza Pusztafalu Sátoraljaújhely Vágáshuta Vilyvitány TOKAJI KISTÉRSÉG Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj Község közigazgatási területe (ha) Jelenleg védett terület a községhatárban (ha) Arka 964,17 580,94 Bodrogkeresztúr 2986,98 1556,52 Bodrogkisfalud 1467,92 684,53 Boldogkőváralja 2199,21 1030,75 Bózsva 1639,1 909,81 Fony 4055,89 3246,1 Füzér 3750,48 3088,51 Gönc 3727,35 899,22 Göncruszka 1669,81 37,57 Háromhuta 3779,31 3545,04 Hollóháza 235,98 235,98 Kishuta 517,49 258,66 Komlóska 2985,95 836,6 Makkoshotyka 1040,26 843,19 Mogyoróska 1916,91 1916,91 Nagyhuta 3504,2 3381,11 Nyíri 1646,97 44,7 Olaszliszka 3948,46 953,33 Pusztafalu 700,37 382,31 Regéc 2721,07 2721,07 Szegi 905,27 363,29 Tarcal 5372,48 353,4 Telkibánya 4682,84 2808,59 Tiszaladány 2218,87 349,29 Tokaj 2819,89 816,3 Zalkod 1020,24 217,93
A ZEMPLÉNI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MEGALAKÍTÁSÁNAK ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI A nemzeti park igazgatóság előnyeinek és hátrányainak megítélésekor abból kell kiindulni, hogy már van két tájvédelmi körzet a térségben, és csak ezek lennének átminősítve nemzeti parkká. A területi védelem tehát létezik, és a magyar törvények értelmében a 1.természetvédelmi terület, a 2.tájvédelmi körzet és a 3.nemzeti parki cím azonos védelmi korlátozást jelent a területnek. Ha az egyikből a másikba történik átminősítés, az nem jár semmilyen korlátozásokban megnyilvánuló változással. A törvényi szigor tekintetében tehát nem lehet gazdálkodókat érintő hátrány, mivel annak nincs semmilyen jogszabályi alapja. Akkor miért kell átminősíteni? Azért, hogy megalakulhasson az igazgatóság! Az igazgatóság pedig olyan címzett forrásokat érhet el, amely az önkormányzatok számára elérhetetlenek. Ha idegenforgalmi célú támogatásokat szeretne a térség, akkor be kell csatornázni azokat az útvonalakat, melyek mentén jogcíme lehet a térségnek a pályázatok benyújtására. Ennek egyik módja az önálló nemzeti park létrehozása. A Zempléni Nemzeti Park Igazgatóság megalapításának előnyei és hátrányai Hátrányok Előnyök A több turista szemetelni fog, lepusztítják A növekvő turizmus révén munkahely teremtés az értékes élőhelyeket új turisztikai látványosságok megjelenése helyben dőlnek el az ügyek közös pályázatok lehetősége az önkormányzatok és a nemzeti park igazgatóság között turisztikai marketing erősödik nemzeti parkra ráépülhetnek a vállalkozások (éttermek, szálláshelyek, élelmiszertermelés, más turisztikai beruházások, kézművesség, stb.) önkormányzati bevételek növekednek kb. 200.000 új turista évente élőhelyfejlesztés és -fenntartás hatékonyabb műemlékek védelme felújítása új lendületet kap erősíti a környezettudatos nevelést az erdei iskolák révén ösztönzi az állattenyésztést Az eddigi fórumokon elhangzott ellenérvek között valódi ellenérv nem hangzott el. Minden hozzászóló a korábbi évek sérelmeit sorolta fel, vagy abból a tévedésből indult ki, hogy valamilyen szigorítás várható a térség gazdálkodói felé. Mivel ennek jogszabályi alapja nincs, így az ebből fakadó ellenérvek nem állnak meg. Az ellenzők által többször hangoztatott mondat, miszerint A Nemzeti park által sújtott területek az eddigi tapasztalatok szerint elszegényednek. Ennek talán ellentmond az, hogy számos térség kiharcolta magának a nemzeti parki rangot. Csak néhány példa erre az elszegényedésre: A Balaton és teljes partvidéke- Balatonfelvidéki Nemzeti Park Sopron környéke Fertő-Hanság Nemzeti Park Dunakanyar Szentendrétől Esztergomig Duna-Ipoly Nemzeti Park, stb. Tisztelettel kérjük, hogy ha valóban van olyan ellenérv, amely a JELENLEGI státuszhoz képest jelent hátrányos változást, azt közöljék velünk, hogy ellenőrizni tudjuk és be tudjuk építeni a tervezéskor.
SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A TERMÉSZETVÉDELEMBEN A Zempléni Nemzeti Parkkal szembeni ellenérvek alapján jól látható, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a modern nemzeti parkok milyen szellemben működnek manapság. A szemlélet az egész világon megváltozott, nem csak hazánkban. Fontos, hogy amelyik önkormányzat véleményt alkot, az ne a 20 évvel ezelőtti szemlélet ismeretében tegye meg. Ezért nem lényegtelen ezt tisztázni: 1908-1958. A hasznos állatok védelme volt csak a cél. A kártékonyak nyugodtan írthatók. 1958-1970. Azon fajokat kell védeni, melyek ritkák, veszélyeztetettek, attól függetlenül, hogy gazdasági hasznuk van-e!? De még mindig a fajvédelem volt a cél! 1972-1990. A védett fajok nem védhetők meg csak úgy, ha élőhelyüket is megvédjük. Ekkor jönnek létre a nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek. Ez a terület alapú védelem kora. 1990-2000. Kiderült, hogy a passzív védelem nem elégséges! Az élőhelyen gazdálkodni kell, fenn kell tartani, rekonstrukciós munkákat kell végezni. Az élőhelyrekonstrukciók kezdete, állatállományok fejlesztése. Ez az ökológiai szemléletű védelem kora. 2002-től A védett értékeket meg kell mutatni a lakosságnak! Így lehet a védelmi munkákhoz támogatást szerezni. Ekkor kezdődik el az erdei iskolák fejlesztése, az ökoturisztikai beruházások, látogatóközpontok kialakítása. Ez a nyitott nemzeti park kora. 2006-tól A helyi lakosság megnyerése nélkül nem lehet hatékony a védelmi tevékenység. A lakosság foglalkoztatását kell támogatni! Együtt kell működni az önkormányzatokkal, vállalkozókkal, civil szervezetekkel, hogy növekedjen a foglalkoztatottság. Elsősorban a turizmus, kézműipar, tájgazdálkodás, gyümölcstermesztés és feldolgozás, és állattenyészés területén kell fejleszteni. Az ipari beruházásokat is támogatni kell, ha az nem szennyező, hiszen itt alkalmazható a legtöbb munkaerő. Ez az integrált természetvédelem kora. A cél, hogy megelégedett emberek éljenek a térségben, és legyenek büszkék, hogy a nemzet kiemelt fontosságúnak tartja lakóhelyüket és környékét.