A növényben legnagyobb mennyiségben jelen lévő, úgynevezett makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) mellett közepes mennyiségben megtalálható mezo- (magnézium, kalcium, kén) és a legkisebb arányban jelenlévő, de élettanilag igen fontos mikroelemekre (vas, réz, cink, bór, molibdén, mangán) is szükség van a növény egészséges fejlődéséhez. Ezek az elemek az összetett műtrágyákban, illetve a szerves trágyákban megtalálhatók. A mezo- és mikroelemek olyan ásványi anyagok, amelyek létfontosságúak a szőlő megfelelő fejlődéséhez. Hiányuk esetén a növény torzul, a termésmennyiség csökken. A tápanyaghiány azonban nem mindig időz elő határozott elváltozásokat a szőlőleveleken, pl. részleges hiány esetében sokszor a tünetek elmosódnak. Az esetek túlnyomó részében azonban a tünetekből következtetni lehet a hiánybetegség okára. A szőlőben elég gyakran találkozunk a magnézium (Mg) hiányával, mivel a talaj magnéziummal való ellátásáról csak nagyon ritkán gondoskodunk. A szőlő viszont igényli ezt a számára fontos tápelemet. 1. oldal (összes: 5)
Magnéziumhiány esetén a kék bogyójú fajtáknál a szövetek pirosas-barnásra színeződnek. A káliummal jól ellátott, nagy mésztartalmú talajokon a növények Mg-felvétele gyakran korlátozott. Hiánya esetén a főerek között a levélszövet ék alakban sárgul, a fürtkocsány elhal. Az erek és azok környéke zöld marad, a sárgulás és elhalás a levélszéltől befelé szélesedik, jellegzetesen ék alakú. A kék bogyójú fajtáknál a szövetek pirosas-barnásra színeződnek. A magnéziumhiány tünetei a szőlőtőkék alsó és középső részén lévő idősebb leveleken figyelhetők meg. A szőlőfajták Mg-érzékenysége igen különböző, a vizsgálatok alapján hiányára különösen érzékeny az Olasz rizling szőlőfajta. A fürtkocsány-elhalás élettani betegség, amely a szőlőben jelentős gazdasági károkat okoz, szintén a Mg-hiányra vezethető vissza, ami általában a kalciumhiánnyal és a magas káliumszinttel párosul. Igen érzékenyek rá a Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Kékfrankos, Saszla szőlőfajták. A cink- (Zn-) hiány általában a kisebb, fiatalabb leveleken mutatkozik. 2. oldal (összes: 5)
Cinkhiány tünete az érközi mezők klorotikus szövetei, az erezetet környező keskeny sáv azonban zöld marad. Legfeltűnőbb tünetei a növekedési zavarok: a fiatal levelek elkeskenyednek, rozettásodnak. Az érközi mezők szövetei általában klorotikusak, az erezetet környező keskeny sáv azonban zöld marad. A levelek torzulnak, a vállöböl szélesedik, nyitottá válik. Hatásos a védekezés pl. cinkkelát-tartalmú lombtrágyákkal. A vas (Fe) hiánya sárguláshoz, klorotikus kinézet kialakulásához vezet. 3. oldal (összes: 5)
Súlyosabb vashiány esetén a tőkék már klorotikus tünetekkel fakadnak. Tünetei először a fiatal leveleken jelennek meg. A fiatal levelek, amelyek júniusban fejlődnek sárgászöldek, sárgásak, miközben az erezet és az erek mentén vékony zöld csík figyelhető meg. Súlyosabb vashiány esetén a tőkék már klorotikus tünetekkel fakadnak: a levelek színe sárga, a hajtások rövidebb ízközűek, a levelek aprók. További tünet az erőteljes hónaljhajtás-képződés, a jelentős terméscsökkenés vagy a bogyókötődés teljes elmaradása. Vaskelátokkal a klorózis általában gyógyítható. A kelátok előnye, hogy a növény számára felvehető formában tartják a vasionokat. A talaj magas aktív mésztartalma befolyásolja a vashiányt, de a magas agyagtartalom is gátolja a vas felvételét. A bór- (B-) hiány leggyakrabban ott jelentkezik, ahol hosszabb ideig nem használtak szerves trágyát vagy a foszfort túladagolták, valamint ha meszes a talaj. 4. oldal (összes: 5)
A bórhiány jellegzetes tünete a madárkás fürt, amely a hiányos termékenyülés következménye. A hiány következtében csökken a megporzás hatékonysága, az ízközök rövidek maradnak, a virágok lehullanak. Jellegzetes tünet a madárkás fürt, amely a hiányos termékenyülés következménye. A bórhiány gátolja a gyökér fejlődését is, emiatt a fiatal hajtások csúcsi része elhal, és a levelek deformálódnak, hólyagosodnak. A bórhiány kezelésére lehet lomb- (pl. Savabór Extra) vagy talajtrágyázást végezni. Talajtrágyázás esetén a bórtrágyát sekélyen dolgozzuk be a talajba. Szerző: Dr. Koleva Roszica Közzététel ideje: 2019. 01. 15., kedd, 16:00 A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2019/01/15/mezo-es-mikroelemek-hianyaszoloben 5. oldal (összes: 5)