Adalékok a kecskeméti kistérség szociális térképéhez

Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete Adalékok a kecskeméti kistérség szociális térképéhez I. kötet Helyzetelemzés és jövőkép 2008

i kistérség szociális térképe Készült a i Többcélú Kistérségi Társulás határozat alapján az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága, a Szegedi Tudományegyetem Háziorvosi Oktatási Központja megbízásából Témavezető: Dr. Csatári Bálint geográfus, osztályvezető Témafelelős: Dr. Jász Krisztina szociológus Közreműködők: Farkas Jenő Zsolt Gaborjákné Dr. Vydareny Klára Kovács András Donát Petrás Ede Salánki Szilárd MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008.

i kistérség szociális térképe Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 I.1.1. Helyzetelemzés... 2 I.1.2. Demográfiai folyamatok... 9 I.1.3. Szociális ellátás... 14 I.1.4. Bölcsőde... 15 I.1.5. Óvoda... 16 I.1.6. Általános iskola... 17 I.1.7. Lakáshelyzet... 18 I.2.1. A kecskeméti kistérség jövőkép felméréséhez készített lakossági kérdőív értékelése... 20 I.2.1.1. A munka célja, módszere... 20 I.2.1.2. Alapadatok... 20 I.2.1.3. A települési tényezők megítélése (1.; 2 melléklet és térképmellékletek)... 22 I.2.1.4. A kistérség fejlődési területeinek megítélése... 23 I.2.2. A kistérségi jövőkép vizsgálat egyes eredményeinek és egy 2007-ben végzett kecskeméti lakossági felmérés bizonyos eredmények összehasonlítása... 28 I.2.2.1. Előzmények... 28 I.2.2.2. A települési tényezők megítélésének összehasonlítása a kistérségben és en... 28 I.2.2.3. A kistérségi jövőkép vizsgálat táblázatos kérdéseinek településekre bontott összegző táblázata... 29 I.2.3. Összegzés... 31 Mellékletek... 32 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008.

i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés Bevezetés A i Kistérségben lévő települések polgármestereinek kezdeményezésére a és Térsége Többcélú Társulás felkérte Intézetünket a kistérségi szociális térkép elkészítésére, amelynek elsődleges funkciója a legfontosabb kistérségi-települési szociális folyamatok feltárására, elemzése. Az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete korábbi tapasztalataira építve a városra készített szociális térkép elkészítése során alkalmazott módszerekre is támaszkodva örömmel tett eleget a feladatnak, hiszen a szociális ellátórendszer fejlesztését, mi is a kistérség egyik legfontosabb célkitűzései közé soroljuk. A környéki településeken lévő szociális ellátások bővítését és azok színvonalának növelését sajnálatos módon gyakran forráshiány akadályozza. A realitásokat figyelembe véve tehát úgy véljük, hogy a legfontosabb kérdés; hogyan lehet a meglévő forrásokat a leghatékonyabban felhasználni? A szociális szférával összefüggésben álló helyi sajátosságok leírása, a lokális folyamatok kiértékelése, nyomon követése, a problémák és konfliktusok elemzése, illetve ábrázolása erre adhatnak választ. A tényeket és társadalmi igényeket kiválóan támasztja alá a kistérségi települések jövőjével kapcsolatos lakossági vélemények, aggodalmak feltárása. Mindezek segítségével pontosan körülhatárolható azoknak a társadalmi- és szociális problémáknak a köre és térbelisége, amelyek leginkább jelen vannak a kistérségben. Munkánk alapvetően két részre tagolható. Az első rész a témához kapcsolódó elemeket kiemelve szisztematikusan feldolgozza a különböző statisztikai adatokat, ezzel együtt bemutatja a szociális térképhez kapcsolódó jelenlegi helyzetelemeket: a kistérség eddigi történetét, a demográfiai, szociális, továbbá a főbb intézményi folyamatokat, a lakáskörülményeket. A második rész a 2008. július 1. és augusztus 1. között a kistérségben élő lakosság körében elvégzett közvélemény-kutatás eredményeit foglalja össze. E kérdőíves típusú, survey módszerrel elvégzett főiskolai, egyetemi hallgatók bevonásával készült felmérés célja az volt, hogy megismerhetővé váljon, hogyan vélekedik a lakosság a kistérségről és a térségben lévő településekről, azok fejlődéséről, problémáiról. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 1

i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés A kötet végi mellékletekben, a kérdőíves vizsgálat legfőbb eredményeit táblázat formájában összegeztük, illetve a meghatározó tényezőket (véleményeket) diagramok és térképek formájában ábrázoltuk. I.1.1. Helyzetelemzés A kecskeméti járás községeinek átsorolása Község Mikortól Honnan Meddig Hova 1952.01.01. területéből 1983.12.31. i városkörnyékhez Alpár 1970.06.30. Kiskunfélegyházi járásból 1973.04.14. Tiszaújfaluval egyesült Tiszaalpár néven 1954 területéből 1977.03.31. i városkörnyékhez Bugac 1950.06.01. területéből 1983.12.31. Kiskunfélegyházi városkörnyékhez 1950.02.01. Kunszentmiklósi járásból 1983.12.31. i városkörnyékhez 1952.01.01. területéből 1977.03.31. i városkörnyékhez Hetényegyháza 1952.01.01. területéből 1973.04.14. városhoz Izsák 1950.02.01. Kunszentmiklósi járásból 1983.12.31. i városkörnyékhez 1950.02.01. Kiskunfélegyházi járásból 1983.12.31. i városkörnyékhez 1950.02.01. Kunszentmiklósi járásból 1983.12.31. i városkörnyékhez Kunadacs 1970.06.30. Dunavecsei járásból 1983.12.31. Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhez 1950.02.01. Alsódabasi járásból 1983.12.31. i városkörnyékhez Kunpeszér 1970.06.30. Dunavecsei járásból 1983.12.31. Kunszentmiklós 1970.06.30. Dunavecsei járásból 1983.12.31. Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhez Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhez 1950.02.01. Alsódabasi járásból 1983.12.31. i városkörnyékhez 1950.02.01. Alsódabasi járásból 1983.12.31. i városkörnyékhez 1950.06.01. területéből 1983.12.31. Lászlófalva 1952.01.01. területéből 1983.12.31. 1950.06.01. területéből 1983.12.31. i nagyközségkörnyékhez i nagyközségkörnyékhez i nagyközségkörnyékhez 1950.02.01. Kunszentmiklósi járásból 1983.12.31. i városkörnyékhez Szabadszállás 1970.06.30. Dunavecsei járásból 1983.12.31. Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhez MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 2

i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés Tiszaalpár 1973.04.15. Alpár és Tiszaújfalu egyesülése 1983.12.31. Kiskunfélegyházi városkörnyékhez 1950.06.01. Kiskunfélegyházi járásból 1983.12.31. i nagyközségkörnyékhez Tiszaújfalu 1970.06.30. Kiskunfélegyházi járásból 1973.04.14. Alpárral egyesült Tiszaalpár néven 1952.01.01. területéből 1977.03.31. i városkörnyékhez 1984. január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért 1983. december 31- én valamennyi járás megszűnt, így a kecskeméti is. A városok körül városkörnyéket alakítottak ki, a korábbi kecskeméti járás egyes települései más-más városkörnyékhez kerültek. A kecskeméti kistérség jelenlegi települései a következő városkörnyékhez tartoztak: és városkörnyéke:,,,,,,,,, (1986-ban kivált és önálló község lett ),,. és városkörnyéke:,, Lászlófalva (1987 óta újból ),. Kunszentmárton (Szolnok ma Jász-Nagykun-Szolnok megye) városi jogú nagyközség környéke:. A rendszerváltás után az önkormányzati rendszer többek között a települések önállóságát hozta magával. A korábban felülről vezérelt együttműködéseket, kapcsolatokat éveken át nem követte a települések önkéntes összefogása, esetenként valamely konkrét cél érdekében keresték meg egymást. A KSH agglomerálódó térségnek jellemezte környékét, belső gyűrűjébe sorolta,,, községeket, a külső gyűrűbe tartozott, Bugac, Bugacpusztaháza,,,,,,,, és. Néhány év elteltével szakmai körökben egyetértés alakult ki abban, hogy szükség van olyan nem közigazgatási alapon lehatárolt városkörnyéki, kistérségi területi beosztás kialakítására, amely lehetővé teszi ezek elemzését, vizsgálatát. Ezzel az Európai Közösség Tanácsának gyakorlatához is igazodni lehetett. Ezt a lehatárolást széleskörű véleményfeltárás alapján a KSH 1993-ban dolgozta ki. A kistérségi beosztás lefedte az egész országot, minden település egy és csakis egy kistérséghez tartozott. A kistérségi rendszerben minden város vonzásközpont, illetve több város esetén társközpont. A -- kistérséghez 18 települést soroltak (,,,,,, Izsák,,, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 3

i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés,,,,,,,, ), amelynek 1572 km 2 -es területén 168.384 fő élt (1993). A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló (1996. március 19-én elfogadott) 1996. évi XXI. törvény már nevesítette a kistérségeket: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztésistatisztikai egység. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik. A települési önkormányzatok területfejlesztési önkormányzati társulásokat hozhattak létre a települések összehangolt fejlesztése, valamint a közös területfejlesztési programok kialakítása, és a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében. A törvény szellemében egymás után alakultak meg a társulások. A és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 1996 júniusában jött létre 17 település közös akaratából. A Társulásban résztvevő települések területe szinte azonos az egykori i járáséval, bizonyítva a térség településeinek összetartozását. A résztvevő önkormányzatok száma a későbbiekben bővült, község 1999-ben csatlakozott a Társuláshoz. A Társulás elsődleges célja a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása, a társult települési önkormányzatok terület- és településfejlesztésének kölcsönös érdekeltségen alapuló koordinálása, és a fejlesztések megvalósulását szolgáló közös pénzalap megteremtése. A és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulást 2000 szeptemberében jegyezték be, mint bankszámlával rendelkező, részben önálló költségvetési szervet. A bevételek a tagként belépett Önkormányzatok lakosságszám arányos befizetéseiből, továbbá pályázatokon elnyert pénzekből származnak. A pályázatokon való részvételhez szükséges önrészt a tag Önkormányzatok befizetéseiből származó pályázati alap létrehozása tette lehetővé. 2000 évben alakult meg a és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás szervezetének keretein belül az "Aranyhomok" Kistérségfejlesztési Egyesület, melynek feladata elsősorban a térség kapcsolatainak erősítése, a helyi erőforrások felkutatása, pályázatok elkészítése. 2000 novemberétől 15 településen településfejlesztőt foglalkoztat az Egyesület által működtetett kistérségi iroda a települések közötti gyorsabb és eredményesebb munkavégzés érdekében. Ezzel a településfejlesztői hálózattal vált lehetővé az önkormányzatok és a kistérségi iroda, az önkormányzatok egymás közötti, a lakosság MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 4

i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés (vállalkozók, civil szerveződések) és az önkormányzatok, valamint a lakosság (vállalkozók, civil szerveződések) és a kistérségi iroda közötti szorosabb, informálisabb együttműködés. A kistérségben 2001. január óta működik a és Térsége Információs és Szolgáltató Rendszer. Ez a hálózat a kistérség településeit összekötve lehetővé teszi a kistérségen belüli információk áramlását. A hálózat emellett más hálózatokkal teremt kapcsolatokat, így sokkal szélesebb körben is mód nyílik a legfrissebb információk elérésére. 2004-ben különböző jogszabályokkal (kormányrendelet, törvény) arra ösztönözték a településeket, hogy többcélú kistérségi társulást hozzanak létre egyes közszolgáltatások hatékonyabb működtetése érdekében. Ennek alapján a és Térsége Többcélú Társulás a és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás jogutódjaként 2004. június 30-án jött létre 18 települési önkormányzat (,,,,,,,,,,,,,,,, és ) összefogásával. A Társulás a következő célokat fogalmazta meg: szervezeti keret biztosítása a települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszerének; az önkormányzati feladat és közszolgáltatási rendszer közös, ill. térségi rendszerének kialakítása, szervezése, összehangolása, működtetése, fejlesztése; egyes ágazati feladatok közös szervezése, ellátása; a térség intézményrendszerének integrálása, feladatellátásának összehangolása, intézményfenntartás; a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinációja, fejlesztése; térségfejlesztés: területfejlesztés és településfejlesztés összehangolása. A Társulás különböző fejlesztési terveket, programokat készít, pályázatokat nyújt be, illetve széleskörű marketingtevékenység révén igyekszik megismertetni a kistérséget és a településeket a nagyközönséggel is (pl. Internet, kiadványok). A települések számára bemutatkozási lehetőségeket teremt, kiállításokat, valamint. képzéseket, konferenciákat, tanulmányutakat szervez. A települések többféle önkormányzati közszolgálati feladatot a Társulásra ruháztak át: pedagógiai szakszolgálatok kistérségi szintű működtetése (nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás); közoktatási intézmény fenntartása a társulás keretében, közoktatási intézményi társulások feladatellátásának megszervezése; MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 5

i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés szociális alapszolgáltatási feladatok (családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szenvedély- és pszichiátriai betegek közösségi ellátása, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása, támogató szolgáltatás, idősek nappali ellátása) kistérségi szintű működtetése; gyermekjóléti szolgáltatás kistérségi szintű működtetése; belső ellenőrzési feladatok ellátása; mozgókönyvtári feladatok ellátása; egészségügyi alapellátás (hétközi, illetve hétvégi orvosi ügyeleti rendszer összehangolása, közös működtetése); kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása; szervezési és foglalkoztatási tevékenység a munkaerő-piaci programok - közmunka és a közhasznú foglalkoztatás lebonyolításában; együttműködés a települési önkormányzatokkal a fogyatékos, a szabadidős diáksport tevékenységek összehangolásában. A többcélú társuláson belül négy mikrotérséget alakítottak ki, az alközpontok a környező településeket fogják össze, segítik munkájukat. Helvéciához, és ; Kerekegyházához,, és ; Lajosmizséhez ; Tiszakécskéhez,, és ; a Társulás központjához, hez pedig tartozik. A Társuláson belül feladatellátó társulások (mikrotársulások) jöttek létre, melyek feladataik ellátásához a hatályos költségvetési törvény rendelkezéseinek megfelelően a és Térsége Többcélú Társulás Társulási Tanácsának döntése alapján különböző mértékű kistérségi kiegészítő normatívát kapnak. 1. Pedagógiai szakszolgálatok (nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás) kistérségi szintű működtetésére a és Térsége Többcélú Társulás szerződést kötött: Megyei Jogú Város Önkormányzatával, hogy a nevelési tanácsadás feladatot intézménye, a Nevelési Tanácsadó lássa el,,,,,,,,,,,,, településen. Megyei Jogú Város Önkormányzatával, hogy a logopédiai ellátás feladatot intézménye, a Nyíri úti általános iskola és Speciális szakiskola Logopédiai tagozata lássa el külön megállapodás szerint,,, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 6

i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés,,,,,,,,, településen. Város Önkormányzatával, hogy a logopédiai ellátás feladatot oktatási intézményei útján lássa el külön megállapodás szerint. Város Önkormányzatával, hogy a nevelési tanácsadás és a logopédiai ellátás feladatot intézménye, a Móricz Zsigmond Oktatási Intézmény lássa el külön megállapodás szerint,,, településen. 2. Közoktatási intézmény fenntartása társulás keretében A Társulás 2007. július 1-től fenntartja a Lestár Péter Egységes Középiskola, Szakiskola és Óvoda önállóan gazdálkodó költségvetési szervet. 3. Közoktatási intézményi társulások A közoktatási intézményi feladatok ellátására a Társulás 2007. szeptember 1-jétől szerződést kötött (a bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás, az iskolabusszal utaztatott gyermekek, tanulók alapján járó támogatás, a tagintézményi támogatás, valamint a kistelepülési tagintézményi támogatás Társulás által lehívott összegének átadására) központú, és települések közigazgatási területére kiterjedő intézményi társulással; központú, és települések közigazgatási területére kiterjedő intézményi társulással; központú, és Fülöpjakab települések közigazgatási területére kiterjedő intézményi társulással; központú, és települések közigazgatási területére kiterjedő intézményi társulással; központú,, és települések közigazgatási területére kiterjedő intézményi társulással. Község Önkormányzata a kistérségen kívül eső Kunadacs Község Önkormányzatával hozott lére intézményi társulást közoktatási feladatai ellátására Kunadacs központtal. 4. Családsegítés, támogató szolgálat, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgáltatás, nappali ellátás kistérségi szintű működtetésére a és Térsége Többcélú Társulás szerződést kötött: központú, és települése közigazgatási területére kiterjedő intézményi társulással; MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 7

i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés központú, és települések közigazgatási területére kiterjedő intézményi társulással; központú intézményi társulással,, házi segítségnyújtás és nappali ellátás kivételével, házi segítségnyújtás és nappali ellátás kivételével, házi segítségnyújtás és nappali ellátás kivételével települések közigazgatási területére; központú intézményi társulással, a házi segítségnyújtás, valamint a nappali ellátás kivételével,,,, családsegítés és gyermekjóléti szolgálat feladatellátáson kívül települések közigazgatási területére kiterjedően; A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás vonatkozásában az központú, házi segítségnyújtás kivételével,, és települések közigazgatási területére kiterjedő intézményi társulással; A családsegítés, a támogató szolgáltatás, gyermekjóléti szolgáltatás, házi segítségnyújtás, nappali ellátás feladatok vonatkozásában a központú,, házi segítségnyújtás kivételével, és települések közigazgatási területére kiterjedő intézményi társulással. 5. A belső ellenőrzési feladatok ellátására a és Térsége Többcélú Társulás szerződést kötött: Megyei Jogú Város Önkormányzatával, hogy a belső ellenőrzési feladatot lássa el a kecskeméti önkormányzati intézmények vonatkozásában, valamint nyújtson segítséget a társulás területén működő belső ellenőrzési társulások munkájához. Város Önkormányzatával, hogy tevékenységét terjessze ki,,,,,, és a kistérségen kívül eső Bugac (Kiskunfélegyházi kistérség) települési önkormányzatok intézményeire. Város Önkormányzatával, hogy tevékenységét terjessze ki,,,,,,,, települési önkormányzatok intézményeire. 6. A mozgókönyvtári feladatok ellátására a és Térsége Többcélú Társulás szerződést kötött a Katona József Megyei Könyvtárral, hogy a mozgó könyvtári feladatokat lássa el,,,,,,, és települési önkormányzatok részére. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 8

i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés 7. A társulás feladat-ellátási szerződést kötött a kistérség egészére kiterjedően közösségi ellátások (pszichiátriai betegek közösségi ellátása, szenvedélybetegek közösségi ellátása, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása) biztosítására. A kiegészítő normatívák elosztásánál az volt az irányelv, hogy a társulások a feladatellátáshoz kapcsolódó, a költségvetési törvény mellékletében meghatározott mutatószámok után járó teljes normatíva összegét megkapják, valamint a Társulási Tanács döntése értelmében további (általános működési) támogatást biztosítson a Társulás a feladatok zökkenőmentes ellátásához. I.1.2. Demográfiai folyamatok A kecskeméti kistérség 148 ezer hektárján 18 település található, ezekben közel 171 ezer fő élt (2006. év végén). Ebből 110 ezren kecskeméti lakosok, a következő nagyobb népességű város (11,7 ezer fő) és (11,2 ezer fő). A többi néhány ezres település mellett négyben ezernél is kevesebben élnek (,,, utóbbi a kistérség legkisebb községe 687 főjével). Tíz év alatt a kistérség népessége 4,3 %-kal bővült (miközben az ország népessége folyamatosan csökkent). Dinamikus növekedés volt ön (29 % - ez a születések számának a halálozásokét jóval meghaladó ütemére, illetve a jelentős pozitív vándorlási egyenlegre vezethető vissza), on (19 % - a természetes fogyás miatt ez a bevándorlási többletnek tudható be); míg és lakónépessége 10-10 %- kal haladta meg a tíz évvel korábbit. Több településen néhány fős változás mellett lényegében stabil a népességszám. A népességváltozás egyik oka a természetes szaporodás/fogyás, a születések és a halálozások számának különbözete. A kistérség egészét nézve a természetes fogyás az egész évtizedet jellemezte (kiugróan magas volt 2003-ban), természetes szaporodás csak Helvécián és ön volt. A fajlagos (1000 lakosra jutó) fogyás kiemelkedően magas volt on (tíz év alatt 134 fő), míg Ágasegyházán, Tiszakécskén, Lajosmizsén és on 50 főnél több veszteség mutatkozott. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 9

i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés A lakónépesség év végi számának alakulása a kecskeméti kistérség településein 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 1858 1834 1832 1823 1913 1920 1933 1964 1949 1946 1961 2462 2502 2516 2553 2645 2784 2849 2940 3005 3087 3175 906 892 910 898 964 982 981 1001 992 1002 991 905 932 928 910 939 948 952 918 888 915 919 3605 3663 3690 3717 3865 3963 4055 4128 4150 4153 4195 2613 2629 2626 2611 2627 2634 2619 2609 2597 2616 2639 105155 105215 105464 105606 107615 107267 107604 107665 108286 108835 109847 5935 5952 5910 5925 6022 6051 6081 6085 6129 6173 6222 577 598 584 607 671 670 680 674 680 692 687 1584 1577 1563 1551 1670 1701 1732 1730 1708 1732 1737 10873 10883 10871 10823 11096 11159 11165 11149 11193 11126 11165 4335 4333 4350 4343 4449 4485 4468 4462 4440 4425 4453 2407 2397 2374 2334 2403 2411 2398 2390 2407 2412 2404 3464 3458 3446 3429 3515 3511 3464 3437 3407 3390 3347 1928 1930 1924 1941 2037 1987 1989 1993 1978 1968 1981 11669 11665 11628 11536 11931 11878 11860 11803 11749 11736 11662 929 945 923 915 914 920 903 915 912 931 953 2261 2284 2253 2246 2285 2274 2250 2228 2234 2218 2216 Összesen 163466 163689 163792 163768 167561 167545 167983 168091 168704 169357 170554 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 10

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés Az élveszületés és a halálozás alakulása a kecskeméti kistérségben 2100 2000 1900 Fő 1800 1700 1600 1500 Élveszületés Halálozás A lakónépesség számának változásában a migrációnak is jelentős szerepe van. A beés elköltözések különbözete a kistérségben végig pozitív szaldót jelzett, ez kompenzálta a természetes fogyást. Néhány településről többen mentek el, mint amennyien ott letelepedtek: tíz év alatt 127, és 83-83, és 10-10 lakossal lett kisebb emiatt. Az 1000 lakosra jutó vándorlási többlet igen magas volt ön (1996 óta 222 fő), on, on (ezzel a természetes fogyást ellensúlyozva növekedhetett a népességszám mindkét településen), Helvécián (a természetes szaporodás mellett ez is hozzájárult a bővüléshez). 1996 és 2006 között a természetes szaporodás (+), illetve fogyás (-), valamint a vándorlási egyenleg alakulása a kecskeméti kistérség településein Természetes szaporodás/fogyás Vándorlási egyenleg -135 94 5 705-11 24-36 -10 34 624-92 81-1061 2936-117 288-40 61-73 108-666 592-111 135-112 -10-156 -127-44 -83-754 297-128 166-24 -83 Összesen -3521 5798 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 11

i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés A kistérségben a lakosság nemek szerinti összetételében 1996 óta nem sok változás történt, a férfiak aránya 47,7-47,9 % körüli. Férfi-többlet jellemzi Ladánybenét (52 %) t és ot (néhány fővel több férfi él ott, mint nő). A népesség korösszetétele több szempontból is fontos tényező. A különböző korosztályok különböző igényeket támasztanak az ellátó intézményekkel (pl. bölcsőde, óvoda, iskola, nyugdíjas-otthon, idősgondozó hálózat, szociális munkások) szemben, más elvárásaik vannak a lakásminőséggel, vásárlási, szórakozási lehetőségekkel, stb. kapcsolatban. A kecskeméti kistérségben az élveszületések számának csökkenő tendenciája miatt évről évre csökkent a 18 éven aluliak aránya 1996-ban még 23, 2006-ban már 20 % volt. A 18-59 évesek súlya keveset (mindössze 1 %-ot) változott, 2006-ban a lakosság 60,7 %-át tették ki. Az idősebbek számának és részesedésének folyamatos emelkedése (az 1996-os 17,4%-ról 2006-ban 19,5 %-ra) előre vetíti a számukra nélkülözhetetlen ellátó rendszer fejlesztésének szükségességét. Most még a fiatalok vannak többségben (a 18 éven aluliak száma meghaladja a 60 éven felüliekét), ez az előny azonban folyamatosan mérséklődik: az 1996-os 32 %-os többlethez képest 2006-ra ez 2 %-ra zsugorodott. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 12

i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés Az öregedési mutató (60 éven felüliek a 18 év alattiak %-ában) alakulása a kecskeméti kistérség településein 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 0,942 0,990 1,029 1,033 1,035 1,056 1,101 1,108 1,111 1,141 1,144 0,514 0,530 0,532 0,524 0,527 0,532 0,557 0,563 0,559 0,570 0,568 0,699 0,737 0,760 0,742 0,718 0,761 0,776 0,774 0,778 0,787 0,785 0,958 0,875 0,901 0,927 0,939 0,942 0,972 1,029 1,065 1,024 1,014 0,545 0,533 0,554 0,560 0,559 0,548 0,533 0,537 0,537 0,560 0,562 0,830 0,825 0,854 0,899 0,888 0,907 0,962 1,026 1,026 1,050 1,057 0,716 0,745 0,775 0,801 0,824 0,850 0,873 0,902 0,934 0,964 0,984 0,840 0,868 0,869 0,884 0,896 0,921 0,881 0,896 0,896 0,903 0,923 1,195 1,159 1,159 1,076 1,071 1,163 1,140 1,182 1,174 1,174 1,142 0,796 0,836 0,873 0,862 0,861 0,839 0,846 0,841 0,863 0,861 0,848 0,866 0,885 0,895 0,905 0,892 0,891 0,899 0,926 0,948 0,973 0,982 0,788 0,811 0,846 0,884 0,940 0,949 0,952 0,928 0,954 0,968 0,971 0,839 0,853 0,865 0,845 0,870 0,852 0,900 0,957 0,959 0,946 0,978 0,917 0,958 0,981 0,995 0,999 1,001 1,037 1,061 1,104 1,089 1,136 0,770 0,779 0,785 0,749 0,761 0,800 0,794 0,841 0,868 0,889 0,902 0,986 1,025 1,054 1,084 1,098 1,131 1,149 1,158 1,188 1,184 1,198 1,191 1,195 1,258 1,253 1,261 1,322 1,465 1,457 1,531 1,506 1,553 0,610 0,635 0,684 0,695 0,741 0,785 0,818 0,881 0,932 0,952 1,021 Összesen 0,759 0,784 0,811 0,831 0,849 0,870 0,888 0,912 0,939 0,962 0,978 Az egyes települések eltérő öregedési jeleket mutatnak. A legfiatalabb és, ahol a 18 éven aluliak 76-78 %-kal többen vannak, mint a 60 éven felüliek (e két településen is nyomon követhető az öregedés, az említett mutató folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedben). A fiatalok száma meghaladja az idősekét még,, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 13

i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés esetében, minimális többlet van en, Kerekegyházán, Lajosmizsén, Lakitelken és en. on másfélszer annyi 60 éven felüli lakos van, mint 18 éven aluli,,,, esetében is erősebb elöregedési tendencia mutatkozik. I.1.3. Szociális ellátás A kecskeméti kistérségben 17 tartós bentlakásos és átmenetei elhelyezést nyújtó otthonban látják el a helyi és a más településről származó ellátásra szorulókat, időseket: 10 (1996-ban még csak 7 volt), és 2-2, míg,,, 1-1 ilyen intézménnyel rendelkezik. Az otthonok 2006-ban 1213 férőhelyen ez 1996- hoz képest egyharmaddal több látták el a gondozottakat. Az otthonok közül 13-ban 808 férőhelyen kifejezetten idősekről gondoskodnak. Ezek az intézmények lényegében teljes kihasználtsággal működnek, sok érdeklődő várólistán van. Nappali ellátást nyújtó idősek klubja 10 településen található, nem működik ilyen intézmény on, Fülöpházán, Helvécián, on, Ladánybenén, en, on és ön. en 12 (1996-ban még csak 6), a többi településen 1-1 ilyen klub üzemel. 1996 óta folyamatosan bővült a férőhelyek száma, en pl. több mint kétszeresére (ugyanakkor on és Tiszakécskén szűkítésre került sor), így 2006- ban már 1136 férőhely várta az időseket. Ez is kevésnek bizonyult, mindig több volt az ellátott, mint a férőhely. 1996 után évről évre nőtt a zsúfoltság (2000-ben másfélszer annyi idős embert láttak el, mint amennyi hely volt), utána a fejlesztések következtében mérséklődött a telítettség, 2006-ban már minimálisra csökkent a különbség. Szociális ellátást más módon is nyújtanak a településeken. Étkezéssel és házi segítségnyújtással 2006-ban már 488 főt láttak el (,, nem nyújt ilyen szolgáltatást, Helvécián néhány évben volt, most már nincs), számuk változó volt, 2002 óta alapvetően jelentős bővítése következtében folyamatosan emelkedett az ellátottak létszáma. Csak étkezésben 2006-ban 649 fő részesült, ez a kör is változó létszámú volt. on, Helvécián (egy év kivételével), on, on nem, ön 1996-ban és 2006-ban tudtak ilyen szolgáltatást igénybe venni. A szociális alapellátás keretében csak házi segítségnyújtásban részesülők száma egy évtized alatt több mint a duplájára nőtt, 2006-ban 376 főt láttak el. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 14

i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés I.1.4. Bölcsőde A kistérségben mindössze három településen működik bölcsőde en 7, Lakitelken és Tiszakécskén 1-1. Mindegyik bölcsőde túlzsúfoltnak mondható olykor másfélszer, kétszer annyi gyermeket látnak el, mint amennyi férőhellyel rendelkeznek. en 1997-ben volt jelentős férőhelyszűkítés, Tiszakécskén az 1997-es csúcs után folyamatosan csökkentették a férőhelyeket. A bölcsődés gyermekek számának hullámzása miatt a kihasználtság is változatosan alakult. A kecskeméti kistérségben működő bölcsődék fontosabb adatai 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Működő összes bölcsődei férőhelyek száma (önkormányzati, üzemi, magán stb.) 675 600 600 600 600 600 600 600 600 600 600 20 20 20 20 20 20 20 20 20 25 31 30 30 24 24 24 24 20 20 20 Bölcsödébe beirt gyermekek száma 794 778 830 881 764 755 731 760 773 813 783 39 35 29 36 38 45 35 34 25 30 33 38 38 26 25 28 28 28 33 31 Férőhely-kihasználtság, % 117,63 129,67 138,33 146,83 127,33 125,83 121,83 126,67 128,83 135,50 130,50 195,00 175,00 145,00 180,00 190,00 225,00 175,00 170,00 125,00 120,00 106,45 126,67 126,67 108,33 104,17 116,67 116,67 140,00 165,00 155,00 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 15

i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés Általában 6-7 gyermeket lát el egy-egy gondozónő, akiknek létszáma Tiszakécskén és Lakitelken 1-1 fővel csökkent az elmúlt évtizedben (Lakitelken 6-ról 5-re, Tiszakécskén 5-ről 4-re), míg en folyamatos létszámbővítést hajtottak végre (1997-ben 116, 2006-ban 135 fő dolgozott a bölcsődékben). Tiszakécskén és Lakitelken minden gondozónő szakképzett, en néhányan szakképzettség nélkül látják el feladatukat. I.1.5. Óvoda Az óvodába beírt gyermekek számának alakulása (gyógypedagógiai neveléssel együtt) a kecskeméti kistérség településein 2001 2002 2003 2004 2005 2006 61 60 59 56 61 62 95 99 105 94 95 94 52 57 56 58 59 60 27 24 23 23 22 30 178 168 156 158 166 159 91 98 85 81 82 110 3694 3476 3388 3406 3568 3463 214 221 227 219 220 204 24 24 24 25 25 22 61 64 65 67 62 66 351 349 344 351 338 352 156 147 154 151 149 155 79 66 64 70 74 73 110 103 106 103 105 109 64 70 67 76 75 76 303 378 391 388 384 394 32 26 18 15 17 19 63 61 60 51 53 62 Összesen 5655 5491 5392 5392 5555 5510 A kistérség minden településén működik óvoda, összesen 72 intézményben foglalkoznak a gyerekekkel. en 42, Tiszakécskén 5 (számuk csökkent 2001 óta), Lajosmizsén 4, Kerekegyházán 3, ön, Helvécián és on 2-2, a többi településen 1-1 óvoda üzemel. 2006-ban több mint öt és félezer férőhelyen látták el az óvodásokat, néhány hely szabadon is maradt, 2001-ben volt csak több gyermek, mint férőhely. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 16

i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés I.1.6. Általános iskola A kecskeméti kistérségben 51 általános iskolai feladatellátási hely működött, ebből 28 en (2001 óta 2-vel csökkent ez a szám). Tiszakécskén 6 (korábban 5), Helvécián 2, a többi településen 1-1 általános iskolában oktatják a gyermekeket. A tanulók száma a születések alakulása miatt kisebb hullámzások mellett folyamatosan csökkent, 2006-ban 15 ezren jártak általános iskolába. Általános iskolai tanulók számának alakulása (gyógypedagógiai oktatással együtt) a kecskeméti kistérség településein 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2006 a 2001. évi %-ában 167 172 165 169 178 157 94,01 185 164 165 166 161 168 90,81 63 50 52 55 62 67 106,35 92 76 71 77 84 76 82,61 385 395 393 372 357 343 89,09 248 255 251 252 239 251 101,21 11150 11015 10847 10557 10487 9777 87,69 595 583 554 543 539 525 88,24 44 57 60 53 54 57 129,55 152 148 157 156 159 144 94,74 1139 1153 1123 1114 1083 1025 89,99 410 437 436 430 427 405 98,78 267 268 251 245 229 231 86,52 331 337 331 311 303 303 91,54 194 184 177 166 173 179 92,27 1150 1122 1118 1108 1072 1041 90,52 99 93 96 98 87 86 86,87 177 171 157 145 123 114 64,41 Összesen 16848 16680 16404 16017 15817 14949 88,73 A kevesebb tanuló miatt az osztályok számát is csökkenteni kellett, a 21-22 fős osztálylétszám így általában megmaradt. Kisebb osztályokban tanulhatnak on (15-17 fővel), Fülöpházán (9-12 iskolással), on (11-15 tanulóval) on (11-12 gyermekkel). A kistérség egésze tekintetében az általános iskolások közel fele tanítás után a napköziben marad, ez azonban településenként igen eltérő arányban jelentkezik: pl. on a tanulók háromnegyede, en 48 %-a, on 44 %-a, míg Ladánybenén 13, Lajosmizsén pedig 7 %-a veszi igénybe a napközis ellátást. Az általános iskolák felső tagozatain előfordul, hogy a gyerekek nem tudnak lakóhelyükön tanulni, így más településre, kollégiumba mennek. A kistérségben MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 17

i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés en, Lajosmizsén és Tiszakécskén van erre lehetőség. Lajosmizsén az általános iskolai tanulók 16 %-a kollégiumban lakik. Különböző körülmények, betegségek miatt szükség van egyes gyermekek gyógypedagógiai oktatására. Ezzel foglalkozó intézmény en, Kerekegyházán, Lajosmizsén és Tiszakécskén található, on folyamatos létszámcsökkenés után 2006-ban már megszűnt ez a típusú ellátás. Összesen 455 gyermek vette igénybe ezt az oktatási formát 2006-ban, számuk csökkenő tendenciát mutat. A tanulókkal 2006-ban 1437 főállású pedagógus foglalkozott, létszámuk változó, de tendenciájában mérséklődőnek mondható volt. I.1.7. Lakáshelyzet A kecskeméti kistérség településein 2006-ban közel 72 ezer lakás volt, az építkezések és megszűntetések eredőjeként 5 %-kal több, mint 2001-ben. Élénk építkezési kedv jellemzi öt (ahol e néhány év alatt közel 10 %-kal bővült a lakásállomány) és Helvéciát (8 %-os növekedéssel). Tíz évre visszatekintve az új lakások számában nagy hullámzások tapasztalhatók. A legtöbb lakást (822) 2003-ban, a legkevesebbet (334) pedig 1998-ban vehették birtokukba lakóik. Településenként is változó, hullámzó volt a lakásépítés. A 2006-os lakásállomány kb. egytizede épült az elmúlt tíz évben. Az új lakások nagyságának alakulásában nem érzékelhető határozott tendencia, a kistérség egészében és a településeken minden évben más-más átlagos alapterületet számolhattunk. Néhány példa a végletekre: 1999-ben átlag 44 m 2 (1996-ban pedig 116 m 2 ); 2004-ben 49 m 2 ; on 1998-ban az átlag 143 m 2 -re, 2004-ben 146 m 2 -re jött ki; Fülöpházán 2003-ban építettek egy 202 m 2 -es házat. Az új lakások szobaszámának alakulásában már jelentkezik az emelkedő tendencia, egyre több négy és annál több szobás lakást építenek. Az új lakások komfortossága is változatos képet mutat. Bár minden településen van közüzemi vízvezeték-hálózat (némely kisközségben ez csak 4-6 km-t jelent), az új lakásoknak olykor csak egyharmada-fele csatlakozott (csatlakozhatott) a hálózatra. Közcsatorna-hálózat mindössze öt településen épült ki (,,,, ), így a csatlakozás csupán e helyeken lehetséges. Ezt a helyzetet az új lakások többségénél nem tudták/akarták kihasználni. A vezetékes gázhálózat minden településen megtalálható, erre már sokkal gyakoribb a bekötés, sokszor az összes új MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 18

i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés lakásba bevezetik a gázt. Természetesen ezekben az arányokban a lakások településen belüli elhelyezkedése is szerepet játszik, ha pl. olyan részen építkeztek, ahová még nem ért el a hálózat, akkor hiába a szándék. Ugyanakkor az is előfordul, hogy a ház előtt húzódó vezeték ellenére többnyire anyagi okok miatt nem veszik igénybe a szolgáltatást. A lakásállomány és az új lakások részesedése a kecskeméti kistérség településein 1996-2006 között Lakásállomány, 2006 épített lakások száma aránya, % 891 26 2,92 1020 161 15,78 405 35 8,64 477 20 4,19 1538 237 15,41 1221 72 5,90 45872 5060 11,03 2690 296 11,00 326 11 3,37 801 29 3,62 4836 385 7,96 1947 101 5,19 1008 28 2,78 1648 62 3,76 910 52 5,71 5168 184 3,56 431 30 6,96 802 45 5,61 Összesen 71991 6834 9,49 A lakásállomány egészét nézve az elmúlt néhány évben folyamatosan bővült a közüzemi vízvezeték-hálózatba kapcsolt lakások aránya: 2006-ra ez en a 99, Tiszakécskén a 89, Lakitelken a 85 %-ot érte el, míg pl. a 44, a 43, a (!) 25 %- os ellátottságával a kistérség sorát zárja. Nincs minden településen közcsatorna-hálózat, ahol van, ott jelentős fejlesztésekre került sor. Ágasegyházán, en, on 2006-ban már a lakások 56-58 %-ának szennyvizét szállították el a hálózaton keresztül, Lajosmizsén ez 14 %-os, Tiszakécskén 19-os részarányt jelentett. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 19

i kistérség szociális térképe Jövőkép I.2.1. A kecskeméti kistérség jövőkép felméréséhez készített lakossági kérdőív értékelése I.2.1.1. A munka célja, módszere A felmérés 17 településen 1 zajlott egyetemi hallgatók segítségével, akik randomwalk egy véletlen útiterv követésével járták be az adott községek, városok utcáit. A survey módszerrel végzett munka során több mint 650 fő válaszolt a feltett kérdésekre. Végül az adatelemzés során 649 kérdőív a kitöltött kérdőívek 99%-a lett felhasználva. (Az 1%-os utólagos szelekcióra mely lényegében elhanyagolható a hézagosan kitöltött ívek miatt került sor.) A vizsgálati alapsokaság (61 856 ezer fő) megosztása a településtípusonkénti népességszám alapján történt, községenként minimum 20, a városok, és esetén 49-80-87 fő került a kiválasztott mintába. Az elemzések végül tehát 649 fő (véletlenszerűen kiválasztott minta) válaszai alapján készültek. A válaszadók életkori és nemi megoszlásuk, valamint iskolai végzettségük szerint reprezentálják a térség 18 évesnél idősebb lakosságát. Az alkalmazott minta statisztikai hibahatára normál értéken belül mozog (kb+/-5%). Az egész mintanépességre vonatkozó adatok tehát csak kis mértékben térhetnek el attól az eredménytől, amit abban az esetben kaptunk volna, ha a kistérség valamennyi választókorú polgárát megkérdezzük. Kisebb egységekben településszinten vizsgálva a mintát, nagyobb intervallumban mozog a minta hibahatára. I.2.1.2. Alapadatok A legfiatalabb válaszadók a 18-20 éves, míg a legidősebbek a 70 év feletti korosztályból kerültek ki. A minta 63%-a középiskolai, 18%-a ennél magasabb végzettséggel rendelkezik. A kérdezettek 53%-a nő, 46%-a férfi. A többség születése óta szülőfalujában-, városában él. Feltételezhetően ezzel is összefügg az az eredmény, miszerint a lakosság többsége szeret a településén élni. Az adatok szerint 40% nagyon, 50% inkább szeret. A lakosság háromnegyede nem kíván máshová költözni (74%). 1,,,,,,,,,,,,,,, és MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 20

i kistérség szociális térképe Jövőkép 8% 2% 50% 40% 1 2 3 4 1. ábra: Mennyire szeret településén élni? kérdésre adott válaszok százalékos megoszlása (1. - Nagyon szeret; 2. - Inkább szeret; 3. - Inkább nem szeret; 4. - Nem szeret) 16% 10% 74% 1 2 3 2. ábra: A Szándékozik-e a jövőben elköltözni a településről? kérdésre adott válaszok százalékos megoszlása (1. - nem; 2. - igen; 3. - nem tudja) MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 21

i kistérség szociális térképe Jövőkép I.2.1.3. A települési tényezők megítélése (1.; 2 melléklet és térképmellékletek) A kérdőív első kérdéscsoportja (5. kérdés) a különböző települési tényezőkkel való megelégedettséget tárta fel, vagyis a településekre jellemző dimenziókat kellett értékelni, aszerint hogy azokat mennyire tartják megfelelőnek. Az értékelés lehetett 4. nagyon jónak ítélem, 3 jónak vélem, 2 problémás tényező, 1 igen súlyos probléma. Azok, akik az egyes tényezőket nem tudták, vagy nem akarták megítélni nem tudom választ adtak, (néhány esetben visszautasították a kérdést). A minta teljes egészét tekintve, tehát az egész kistérség lakosságát alapul véve elmondható, hogy a megadott települési tényezők közül a kérdezettek többsége (60-70%-a) jónak vélte a környezet általános állapotát, a helyi tömegközlekedést, az élet- és lakhatási lehetőségeket, a szolgáltatások színvonalát és elérhetőségét, sőt a közbiztonságot és a közlekedési viszonyokat is. A legproblémásabbnak a munkalehetőségeket tartották. 43% szerint problémás, 34% szerint pedig igen súlyos probléma! Kiugróan magas arányban szinte egyöntetűen vélték problémának a munkalehetőségek hiányát (a munkanélküliséget) ban, ban Lakitelken és Kerekegyházán. 19% 2% 35% 1 2 3 4 44% 3. ábra: A munkalehetőségek megítélése A lakosság 35%-a igen súlyos problémának (1), míg 44%-a problémás tényezőnek (2) 19% jónak (3), 2% kiválónak véli (4). MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 22

i kistérség szociális térképe Jövőkép Az élet és lakhatási lehetőségeket a minta 30%-a vélte problémásnak. on feltűnően magas volt azoknak az aránya, (75%) akik szerint ez a tényező súlyos gondot jelent, de városában is sokan fejezték ki aggodalmukat emiatt. A szolgáltatások színvonala kedvezőbb megítélést kapott a települési tényezők sorában. Ugyanakkor nagy eltérések tapasztalhatók: Lajosmizsén a többség (75%) kifejezetten pozitívan értékelte, míg ban, Lakitelken, on, on és Fülöpházán a lakosság 40-50%-a panaszkodott a szolgáltatások minőségére, elérhetőségére. A környezet állapotáért Lakitelken, on és Kerekegyházán aggódnak relatíve sokan, a többi településen többé-kevésbé jónak ítélik a lokális környezeti viszonyokat. A kulturális és szórakozási lehetőségeket a minta több mint 60%-a problémásnak (az egész mintán belül 17% igen súlyosan) látta. A városi települések közül Tiszakécskén meglepően magas arányban aggódnak e tekintetben. A helyközi tömegközlekedést a válaszadók majdnem 50%-a jónak véli, csupán 30% értékeli problémásnak., és polgárai közül azonban igen sokan rossznak jelölték e tényezőt. A közlekedési viszonyokat általában még kedvezőtlenebbnek ítélték. A közbiztonságot a többség jónak tartja (49%), de meglehetősen magas azok aránya is, akik problémásnak ítélik meg (40%). on és Ladánybenén a kérdezettek nagy része panaszkodott ez ügyben. A vállalkozói környezet megítélése is meglehetősen vegyes volt, ebben az esetben viszonylag sokan (11%) nem válaszoltak. A legkedvezőtlenebb képet on kaptuk. I.2.1.4. A kistérség fejlődési területeinek megítélése A második kérdésblokkban (6. kérdés) a kistérség fejlődése szempontjából leglényegesebb tényezőket kellett értékelni, aszerint hogy azokat mennyire tartják fontosnak. Az értékelés lehetett nagyon fontos - 4, fontos - 3, kevésbé fontos - 2, nem fontos - 1. A nem tudom válasz ebben a blokkban is (mint általában) alternatívaként szerepelt. A felsorolt dimenziókat a megkérdezettek legalább 60%-a, de leginkább háromnegyede minden esetben fontosnak gondolta, így az elemzésben a jobban differenciáló MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 23

i kistérség szociális térképe Jövőkép nagyon fontos válaszok értékelését emeljük ki. A kistérségi tényezők közül a kérdezettek 76%-a a munkahelyteremtést jelölte meg legfontosabb fejlesztési elemként! A munkahelyteremtést a kecskeméti lakosság is (99-98%-ban) igen fontosnak tartja a város fejlődése szempontjából (GALLUP 2008). (Olyan terület került a fontossági lista elejére, ami az ország és az alföldi vidéki térségek társadalmi-gazdasági helyzetéből fakadó általános, súlyos probléma. Ez az eredmény várható volt.) A munkahelyteremtést különösen nagy arányban, szinte egyöntetűen nagyon fontos kategóriába sorolták és lakosai. 80%-os, illetve még ennél is magasabb arányban vélték fontosnak a kistérségben az egészségügy és az oktatás fejlesztését, a kistérségi úthálózat korszerűsítését és a helyi közösségek megerősítését, valamint a szociális ellátás javítását, illetve a környezetvédelmet is. Meglepő módon on a kérdezettek fele kevésbé tartja fontosnak az egészségügyet. on a szociális ellátást látják sokan kevésbé fontosnak. A helyközi tömegközlekedést a kérdezettek 1/3-a nem véli fontosnak! A környezetvédelmet on például feltűnően nagy arányban a nem, és a kevésbé fontos tényezők közé sorolták. A fenti kérdésekre született válaszokból messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le, az egyes tényezők átlagtól jelentősen eltérő megítélésének hátteréhez az adott településre jellemző sajátosságok további tanulmányozása, részletesebb megismerése volna szükséges. (Ezeket az összefüggéseket a jelen kérdőív, korlátozottsága végett nem képes feltárni). A 7. kérdés a harmadik kérdéscsoport a kistérségben lehetséges vidékfejlesztési programok indokoltságát, illetve azok lakossági megítélését tárja fel. Az értékelés a 6. kérdéshez hasonlóan, a nagyon fontos, fontos, kevésbé fontos, nem fontos, nem tudom válaszok alapján történt. A felsoroltak nagy részét a válaszadók többsége, legalább 70%-a, nagyon fontosnak, vagy fontosnak vélte. Legmagasabb arányban a helyi örökségek megőrzését vélték nagyon fontosnak (68%). A helyi életminőség javítását 58%-ban nagyon fontosnak, 32%-ban fontosnak jelölték. A vidékfejlesztési programok közül a helyi szőlő és borágazatot, a tejágazatot 23-23%-ban kevésbé tartották fontosnak, sőt 10-10% szerint egyáltalán nem fontosak ezek a tevékenységek. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 24

i kistérség szociális térképe Jövőkép Az egyéb lehetséges vidékfejlesztési kategóriában megemlítették a közlekedési programokat és szórakozásra irányuló fejlesztéseket. A 8. kérdés a kistérségben tevékenykedő vállalkozókat segítő intézkedések indokoltságát, azok megítélését tárja fel. Az értékelés a 6. és 7. kérdéshez hasonlóan, a nagyon fontos, fontos, kevésbé fontos, nem fontos, nem tudom válaszok alapján történt. A felsoroltak közül kimagaslóan sokan (45 és 40%-ban) nagyon fontosnak, illetve fontosnak vélték a helyi munkaerőképzés piaci igényekhez való igazítását és a helyben termelt mezőgazdasági, ipari alapanyagok feldolgozását. A válaszadók többsége (82%) fontosnak látta az elérhetőség növelését is. Sokkal kevésbé tartották fontosnak az ipari parkok és az inkubátorházak kialakítását. Az ipari adók csökkentését a válaszadók 30%-a nagyon fontosnak, 38%-a fontosnak vélte. Egyéb intézkedéseket mindössze néhányan említettek, ők is leginkább olyanokat, amelyek a korábban már felsoroltak között voltak (pl: helyi vállalkozások támogatása, humánerőforrás fejlesztés, közlekedési, elérhetőségi viszonyok javítása). A hajlandó lenne-e aktívan közreműködni települése fejlesztésében kérdésre meglepő módon minden ötödik kérdezett nemmel válaszolt. 15% pedig nem tudta vajon tenne-e valamit. 19% 15% 66% 4.ábra: A hajlandó lenn-e aktívan közreműködni települése fejlesztésében? kérdésre adott válaszok százalékos megoszlása 66% igen; 19% nem; 15% nem tudja MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 25

i kistérség szociális térképe Jövőkép A kistérség lakosságának passzivitására utal, hogy a válaszadók 40%-a nem tartja elképzelhetőnek, hogy a jövőben bekapcsolódjon valamilyen települési civil szervezet vagy egyesület munkájába. Ugyanakkor minden második kérdezett elképzelhetőnek tartja, sőt 10% már jelenleg is tagja valamelyik helyi szervezetnek. Akik lehetségesnek tartják, hogy aktívan részt vállaljanak egy adott egyesület munkájában, azok elsősorban a településfejlesztő, településszépítő, környezetvédő, vagy kulturális tevékenységeket jelölték meg, mint érdeklődésükhöz közel álló lehetőségeket. A felsorolt alternatívákon túl többen megemlítették: szívesen csatlakoznának a kertbarátok köréhez, vagy alkalomszerűen rész vennének a polgárőrség munkájában. A lakosság 28%-a szerint a térség legvonzóbb települése, 10% szerint. A kérdezettek fele azonban saját települését jelölte meg. Ez a lokálpatriotizmus már a 4. kérdésben is erőteljesen megnyilvánult a lakosság 90%-a szeret a településén élni. A legkevésbé vonzó településnek ot és Fülöpházát tartották (13 9%-ban). A teljes mintát tekintve megállapítható, hogy a kistérség lakossága összességében elégedett a polgármesteri hivatalokkal, néhol erős fenntartásokkal. A nagyon elégedett választ 66-an jelölték be, ugyanakkor a nagyon elégedetlen alternatívát is 55-en választották., és kérdezettjei közül minden második elégedetlen az adott polgármesteri hivatalok ügyintézőinek munkájával (20%-a nagyon elégedetlen). Tiszakécskén és ban pedig 40%-ban elégedetlenek a válaszadók. 60 50 40 30 20 10 0 1 2 3 4 5. ábra: A polgármesteri hivatalok ügyintézőinek munkájával való elégedettség (1. nagyon elégedett, 2. elégedett, 3. elégedetlen, 4. nagyon elégedetlen) MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 26

i kistérség szociális térképe Jövőkép A lakosság véleményének alaposabb és mélyebb megismerése érdekében az eredményeket áttekintettük még nem, kor, iskolai végzettség és a foglalkozás szerinti bontásokban is. A kérdésekre adott válaszokat elemezve összességében megállapítható, hogy a felsorolt keményváltozók és az egyéb változók (kérdések) között, a legtöbb esetben nem mutatható ki szoros kapcsolat (szignifikáns összefüggés, korreláció). Ez azt jelenti, hogy a térségben élők nemi, demográfiai, végzettségi és foglalkozási pozíciójuktól függetlenül nagyjából azonosan látják és értékelik a kistérségi, települési tényezőket. Bizonyos kérdések esetén azonban mégis láthatók összefüggések a kor, iskolai végzettség és a foglalkozás szerint. A legszembetűnőbb ebből a szempontból a 10. kérdés. A települési civil szervezetek munkájába való bekapcsolódást a magasabb végzettségűek többsége elképzelhetőnek tartja, míg a 8 osztályt végzettek és az ennél is alacsonyabb végzettségűek 2/3-a nem. A magasabban kvalifikált csoportoknál 10 válaszadóból 7 úgy gondolja, hogy elvileg tagja lehet civil szervezeteknek. A 10. kérdésnél a kor szerinti bontás is korrelációs eredményt hozott. A korosztályok idősödésével a társadalmi aktivitás ugyanis csökken a kistérségben. Míg 50 év alatt a többség hajlandó lenne bekapcsolódni valamilyen tevékenységbe, addig az 50 felettiek esetében már csak a válaszadók 25%-a gondolta úgy, hogy aktivizálná magát közérdekű feladatokban. A foglalkozáscsoportok szerint nem látható különbség. Valamennyi foglalkozási csoport nagyjából egyforma arányban (összesen 66 %-ban) tartja elképzelhetőnek szervezeti tagságát, kivéve a nyugdíjasokat, aki közül már csak minden harmadik érzi úgy, hogy egyesületbe, vagy más szervezetbe belépne. (Ez az eredmény a korok szerinti bontásnál már egyértelmű volt.) A kérdőíven szereplő többi kérdés esetén jól kimutatható korhoz, vagy végzettséghez köthető összefüggést nem találtunk. Néhány kérdés kapcsán még ugyan megfigyelhető, hogy az idősebb generációk esetleg kissé másként ítélnek meg bizonyos tényezőket, (fontosabbnak, problematikusabbnak, vagy épp fordítva vélekednek dolgokról, mint a fiatalabb korosztályok) ezek azonban nem számottevő különbségek, az arányokat tekintve szinte elhanyagolhatók. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 27

i kistérség szociális térképe Jövőkép I.2.2. A kistérségi jövőkép vizsgálat egyes eredményeinek és egy 2007-ben végzett kecskeméti lakossági felmérés bizonyos eredmények összehasonlítása I.2.2.1. Előzmények A Magyar Gallup Intézet, Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából 2008 tavaszán közvélemény kutatást végzett a felnőtt kecskeméti lakosság körében, elsősorban a város fejlesztési területeivel, lényeges problémáival kapcsolatban. Az elemzések az MTA RKK ATI által előkészített strukturált kérdőív alapján, egy 602 fős, a teljes városi lakosságra (terület, nem, életkor, iskolai végzettség szerint) reprezentatív mintán készültek el. Mivel az e kutatás során alkalmazott kérdések bizonyos része megegyezett a Lakossági kérdőív a kecskeméti kistérség jövőkép felméréséhez készült kérdőíven felsorolt kérdésekkel, ezáltal néhány fontos tényező, vagyis a kecskeméti és a kistérség többi településén élő lakosság véleménye az bizonyos kérdések esetében jól összemérhető, összehasonlítható. I.2.2.2. A települési tényezők megítélésének összehasonlítása a kistérségben és en Az egyik legmarkánsabban jelentkező különbség a munkához való jutás megítélésében volt. en a többség a munkalehetőségeket ugyanis jónak vélte, miközben a kistérségben ez valamennyi tényező közül a legrosszabb megítélést kapta (lásd. 2. ábra). Ugyanakkor érdekes, hogy a munkahelyteremtést egyforma arányokban nagyon fontosnak vélik (76%), tehát a kistérség társadalmának véleménye egyöntetű. Meglepő, hogy a szolgáltatások színvonalát, elérhetőségét és a kulturális, szórakozási lehetőségeket a kecskemétiek nem igazán érzik jobbnak, mint a környező települések. Sőt a környezet állapotát nagyságrendekkel rosszabbnak ítélik a kistérség központjában élők. Ez a vélemény mindenképpen elgondolkodtató. További vizsgálatok kiindulópontját jelentheti, hogy a kisvárosi, falusi környezetet vajon miért érzékelik jobbnak? Ide kapcsolódik a zöldfelületi rendszerekkel kapcsolatos igény is, mely szintén en jelentkezik hangsúlyozottabban. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 28

i kistérség szociális térképe Jövőkép 9% 13% 49% 29% 1 2 3 4 6. ábra: A munkalehetőségekkel való elégedettség en 13% szerint igen súlyos probléma, 29% szerint problémás tényező, 49% jónak véli (3), míg 9%-ban nagyon jónak ítéli (4) A kecskeméti lakosság kevésbé van megelégedve a tömegközlekedéssel, a közlekedési viszonyokkal és a közbiztonsággal is. lakossága szinte valamennyi egyéb a kistérségre és városukra egyaránt felsorolt fejlesztési tényezőt fontosabbnak ítélt, mint a környező településeken tették. Nem nagymértékben, de a kecskemétiek valamelyest mind a közlekedési, mind a kulturális, mind az idegenforgalmi, oktatási, egészségügyi fejlesztéseket fontosabbnak jelölték. I.2.2.3. A kistérségi jövőkép vizsgálat táblázatos kérdéseinek településekre bontott összegző táblázata A vizsgálat során kapott eredmények elsősorban a blokkosított kérdésekre adott válaszok összegző táblázatba foglalhatók (ld. melléklet). Ebben a táblázatban, a kérdőívben szereplő négy nagy kérdéscsoport (5, 6, 7 és 8-as blokk) feldolgozása szerepel. A válaszokból valamennyi kistérségi településre lebontva számtani középértékek és kérdésblokk-átlagok képezhetők. A tizedes jegyig feltüntetett számok a négy fő válaszlehetőség középértékét mutatják. A nem tudom válaszokat ezek képzésénél mellőztük. Az adott települési, vagy kistérségi tényezőkkel való megelégedettség és a lakosság által fontosnak vélt fejlődési szempontok ezen értékek által jól összesíthetők. Láthatóvá válnak a települések közötti eltérések és a helyi társadalmak elvárásainak sorrendisége is. A táblázatból kitűnik, hogy az adott településeken a munkalehetőségeket, a kulturális és szórakozási lehetőségeket és a vállalkozói környezetet vélik a legsúlyosabb problémának. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 29

i kistérség szociális térképe Jövőkép A települési tényezők megítélésével kapcsolatban a legkedvezőtlenebb képet Fülöpházán, ban, en, on és Lakitelken kaptuk. Lajosmizsén és ön 2.8, 2.7-es a kérdésblokk átlag, vagyis a felsoroltakat e két településen ítélték meg a legkedvezőbben. A kistérség fejlődésében a lakosság kiemelkedő arányban a munkahelyteremtést tartja a legfontosabbnak. Lényegesnek vélik ugyanakkor a helyi közösségek megerősítését, az általános és középfokú oktatást, az egészségügy és a kistérségi úthálózat fejlesztését. A településekre bontott kérdésblokk átlagok, illetve ezek összesítése (2.8) jól mutatják, hogy a felsoroltak a kistérség egészében véve fontosak a lakosság számára. A legmagasabb arányban Lajosmizsén, míg a legkisebb arányban on érzik fontosnak a kistérség fejlődésében a megemlített tényezőket. A vidékfejlesztési programok fontosságát a településenként összesített átlagok egyértelműen mutatják, azonban a programok megítélésében erőteljes különbségek mutatkoznak. A kérdésblokkban felsoroltak közül a különböző (térségre jellemző) mezőgazdasági ágazatok, a bio-és megújuló energia, valamint a turizmus fejlesztését kevésbé tartották fontosnak, mint az életminőség, a humánerőforrások, vagy a helyi vállalkozások fejlesztését. (Talán az emberek nem érzékelik, hogy az általuk fontosnak vélt irányok és igények alapját épp a kissé alulértékelt ma is kulcsfontosságú területek jelenthetnék?) A vidékfejlesztési programokat valamennyi településen fontosnak tartják, e téren egyedül on mutatkozik kissé mérsékeltebb érdeklődés (2.5). A vállalkozókat segítő intézkedések közül a munkaerőképzést és a helyi alapanyagfelhasználást tartották a legfontosabbnak, az inkubátorházak, ipari parkok létrehozását már jóval kevésbé. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 30

i kistérség szociális térképe Jövőkép I.2.3. Összegzés A kistérségben élő lakosság kérdéseinkre adott válaszaiból több fontos tanulság vonható le. A lakosság többsége szeret a térségben településén élni nem kíván máshová költözni. Ez mindenképp jó kiindulópontja lehet a társadalmi kohéziót, a lokális környezeti tudatosságot nagyban igénylő későbbi fejlesztéseknek, programoknak. A lakosság a kistérségre és az adott településekre irányuló legfontosabb fejlesztési irányvonalakkal egyetért, fontosnak tartja azokat. A térségben élők nemi, demográfiai, végzettségi és foglalkozási pozíciójuktól függetlenül nagyjából azonosan látják és értékelik a kistérségi, települési tényezőket. A térségben jelentkező problémák közül a munkahelyek hiányát vélik a legkritikusabbnak, ebből következően a munkahelyteremtést tartják a legfontosabb feladatnak a jövőben. Ehhez kapcsolódóan igen sokan vélekednek úgy, hogy az oktatás és a helyi humánerőforrások fejlesztése a legsürgetőbb feltétel. A szolgáltatások színvonalát, elérhetőségét és a kulturális, szórakozási lehetőségeket nagyjából hasonló színvonalúra értékelték, mint a kecskemétiek. A környezet állapotát jobbnak ítélik, mint a kistérség központjában élők. A lakosság még mindig kívülről várja a segítséget, civil aktivitási hajlandósága nem elégséges. A kistérségben tehát a civil közélet felélénkítésére, támogatására mindenképp szükség van. Az adott települések állapotára vonatkozó tényezők megítélése az összesítések szerint Fülöpházán, ban, Lakitelken, en és on volt a legkedvezőtlenebb, Lajosmizsén és on volt a legkedvezőbb. A kistérség fejlődésében szerepet játszó tényezőket, mindenütt fontosnak vélték. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 31

i kistérség szociális térképe Mellékletek MELLÉKLETEK MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 32

i kistérség szociális térképe Mellékletek 1. melléklet A különböző települési tényezőkkel való megelégedettség a települések szintjén 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 A munkalehetőségekkel való elégedettség a kistérség településein 1. - igen súlyos probléma; 2. - problémás tényező 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 Élet és lakhatási lehetőségek megítélése 2. - problémás tényező; 3. - jó MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 33

i kistérség szociális térképe Mellékletek 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 Szolgáltatások színvonalának és elérhetőségének megítélése 2. - problémás tényező; 3. jó 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 A környezet állapotának megítélése 2. - problémás tényező; 3. - jónak ítélik 4. - nagyon jónak ítélik MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 34

i kistérség szociális térképe Mellékletek 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 A kulturális és szórakozási lehetőségek megítélése 1. - igen súlyos probléma; 2. - problémás tényező; 3. - jónak ítélik 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 A helyi tömegközlekedés megítélése 1. - igen súlyos probléma; 2. - problémás tényező; 3. - jónak ítélik MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 35

i kistérség szociális térképe Mellékletek 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 A közlekedési viszonyok megítélése 1. - igen súlyos probléma; 2. - problémás tényező; 3. - jónak ítélik 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 A közbiztonság megítélése 2. - problémás tényező; 3. - jónak ítélik MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 36

i kistérség szociális térképe Mellékletek 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 A vállalkozói környezet megítélése 1. - igen súlyos probléma; 2. - problémás tényező; 3. - jónak ítélik MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 37

minősítés átlagos (7) problémás (10) minősítés jó (2) átlagos (15) Mennyire tartják megfelelőnek az adott településen a munkalehetőségeket? Mennyire tartják megfelelőnek az adott településen az élet- és lakhatási körülményeket?

minősítés átlagos (17) minősítés jó (8) átlagos (9) Mennyire tartják megfelelőnek az adott településen a szolgáltatások színvonalát? Mennyire tartják megfelelőnek az adott településen a környezet állapotát?

minősítés átlagos (10) problémás (7) minősítés jó (3) átlagos (12) problémás (2) Mennyire tartják megfelelőnek az adott településen a kultúrát, szórakozást? Mennyire tartják megfelelőnek az adott településen a helyi tömegközlekedést?

minősítés jó (1) átlagos (14) problémás (2) minősítés jó (3) átlagos (14) Mennyire tartják megfelelőnek az adott településen a közlekedési viszonyokat? Mennyire tartják megfelelőnek az adott településen a közbiztonságot?

minősítés átlagos (13) problémás (4) minősítés fontos (17) Mennyire tartják megfelelőnek az adott településen a vállalkozói környezetet? Mennyire fontos a kistérség fejlődésében a munkahelyteremtés?

minősítés fontos (13) átlagos (4) minősítés fontos (2) átlagos (13) kevésbé fontos (2) Mennyire fontos a kistérség fejlődésében az általános- és középfokú oktatás? Mennyire fontos a kistérség fejlődésében a felsőoktatás fejlesztése?

minősítés fontos (11) átlagos (6) minősítés fontos (13) átlagos (4) Mennyire fontos a kistérség fejlődésében az egészségügy javítása? Mennyire fontos a kistérség fejlődésében a szociális ellátás javítása?

minősítés fontos (14) átlagos (3) minősítés fontos (5) átlagos (11) kevésbé fontos (1) Mennyire fontos a kistérség fejlődésében a kistérségi úthálózat fejlesztése? Mennyire fontos a kistérség fejlődésében a tömegközlekedés fejlesztése?

minősítés fontos (8) átlagos (9) minősítés fontos (7) átlagos (9) kevésbé fontos (1) Mennyire fontos a kistérség fejlődésében a kulturális programkínálat bővítése? Mennyire fontos a kistérség fejlődésében a parkok, zöldterületek fejlesztése?

minősítés fontos (13) átlagos (3) kevésbé fontos (1) minősítés fontos (10) átlagos (7) Mennyire fontos a kistérség fejlődésében a környezet- és természetvédelem? Mennyire fontos a kistérség fejlődésében a sportolási, szórakozási lehetőségek bővítése?

minősítés fontos (8) átlagos (9) minősítés fontos (16) átlagos (1) Mennyire fontos a kistérség fejlődésében a turisztikai vonzerő növelése? Mennyire fontos a kistérség fejlődésében a helyi közösség erősítése?

minősítés fontos (3) átlagos (12) kevésbé fontos (2) minősítés fontos (5) átlagos (12) Mennyire fontos a gyümölcstermelési ágazat vidékfejlesztési programja? Mennyire fontos a szőlő és bor-ágazat vidékfejlesztési programja?

minősítés fontos (4) átlagos (11) kevésbé fontos (2) minősítés fontos (3) átlagos (13) kevésbé fontos (1) Mennyire fontos a tejtermelési ágazat vidékfejlesztési programja? Mennyire fontos a zöldségtermesztési ágazat vidékfejlesztési programja?

minősítés fontos (5) átlagos (12) minősítés fontos (10) átlagos (7) Mennyire fontos a turizmus vidékfejlesztési programja? Mennyire fontos a bio- és megújuló-energiák vidékfejlesztési programja?

minősítés fontos (11) átlagos (6) minősítés fontos (15) átlagos (2) Mennyire fontos a humán erőforrások vidékfejlesztési programja? Mennyire fontos a gazdasági környezet vidékfejlesztési programja?

minősítés fontos (16) átlagos (1) minősítés fontos (14) átlagos (3) Mennyire fontos a társadalmi felelősség erősítése vidékfejlesztési programja? Mennyire fontos a helyi életminőség javítása vidékfejlesztési programja?

minősítés fontos (13) átlagos (3) kevésbé fontos (1) minősítés fontos (17) Mennyire fontos a helyi vállalkozások vidékfejlesztési programja? Mennyire fontos a helyi örökségek megőrzése vidékfejlesztési programja?

minősítés átlagos (16) kevésbé fontos (1) minősítés fontos (5) átlagos (12) Mennyire fontos a vállalkozásokat segítő intézkedésekből az ipari parkok kialakítása? Mennyire fontos a vállalkozásokat segítő intézkedésekből az iparűzési adó csökkentése?

minősítés fontos (8) átlagos (9) minősítés átlagos (13) kevésbé fontos (4) Mennyire fontos a vállalkozásokat segítő intézkedésekből az elérhetőség növelése? Mennyire fontos a vállalkozásokat segítő intézkedésekből az inkubátorházak kialakítása?

minősítés fontos (13) átlagos (4) minősítés fontos (11) átlagos (6) Mennyire fontos a vállalkozásokat segítő intézkedésekből a helyi munkaerőképzés? Mennyire fontos a vállalkozásokat segítő intézkedésekből a helyi alapanyagok felhasználása?

Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete Adalékok a kecskeméti kistérség szociális térképéhez II. kötet A felvett szociális adatlapok elemzése 2008

i kistérség szociális térképe Tartalomjegyzék II.1.1. A kistérségi szociális térkép kidolgozásának háttere... 1 II.1.2. A kistérségben élők főbb társadalmi-gazdasági jellemzői... 3 II.2. Az egyes ellátásokat igénybevevők jellemzői... 3 II.2.1. A családsegítő szolgálatot igénybevevők jellemzői... 3 II.2.2. A gyermekjóléti szolgálatot igénybevevők adatai... 13 II.2.3. Az idősellátást igénybevevők jellemzői... 21 II.3. Az egyes ellátásokat igénybevevők jellemzői településenkénti összehasonlításban... 28 II.3.1. A családsegítő szolgálat ügyfelei... 28 II.3.2. A gyermekjóléti szolgálat ügyfelei... 35 II.3.3. A nappali idősellátást igénybevevők adatai... 43 II.4. Összegzés... 50 II.5. Javaslatok, ajánlások... 53 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008.

A i kistérség szociális térképe II.1.1. A kistérségi szociális térkép kidolgozásának háttere A napjainkban zajló gazdasági, társadalmi és demográfiai folyamatok a társadalom tagjait és a szociális intézményrendszert egyaránt komoly kihívások elé állítják. A XX. századi Európában kialakult jóléti modell számos tényező együttes hatása miatt egyre inkább leépül. A fentebb jelzett folyamatot kiváltó tényezők közül a legfontosabbak a következők: a társadalom elöregedése, az alacsonyabb bérszintű és életszínvonalú tengerentúli területekkel való szabad gazdasági verseny, az ebből fakadó munkaerőpiaci válság, valamint a jóléti állam leépítésére irányuló neoliberális gazdaságpolitika elterjedése. E változások az egész társadalom életét jelentősen befolyásolják, de különösen az alacsonyabb jövedelmű rétegek, valamint néhány, hátrányos munkaerő piaci helyzetű társadalmi csoport (pl. gyermekes anyák, 40 év fölötti munkavállalók/álláskeresők, fogyatékkal élők, stb.) számára jelentenek fokozott veszélyt. Az újszerű és megnövekedett kihívásokat ráadásul a szociális intézményrendszernek egy szűkülő, racionalizálásra törekvő állami finanszírozási gyakorlat közepette kell megválaszolnia. E szinte megoldhatatlan feladat három legelterjedtebb megoldási módja az egyes intézmények közötti együttműködés erősítése, ezek térbeli és/vagy ágazati integrációja, továbbá a civil és a gazdasági szervezetekkel kialakított partnerség gyakorlata. Az elmúlt néhány évben városa számos intézkedést tett a helyi szociális ellátórendszer fejlesztéséért, lényegében az előző bekezdésben megnevezett innovatív működésmód megvalósítása irányában. E folyamat részét képezi a város szociális térképének fokozatos, egymásra épülő modulokban történő elkészítése, amely már 2006 óta zajlik az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének közreműködésével. A szociális térkép az egyes társadalmi, szociális problémák térbeli megjelenését mutatja be, s ezáltal képes hatékonyan segíteni a döntéshozókat abban a kérdésben, hogy hogyan lehet a meglévő forrásokat a leghatékonyabban felhasználni. Az intézményi integráció logikájának és a kistérségi alapú finanszírozási rendszer bevezetésének köszönhetően az elmúlt években elkezdődött a i kistérség szociális ellátó hálózatának integrációs folyamata. Viszonylag rövid múltú, jelenleg is formálódó területi egységről lévén szó, a kistérségi alapon szerveződő intézményrendszer számára MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 1

A i kistérség szociális térképe különösen fontos lehet egy egységes módszerrel készült szociális térkép, mely összehasonlítható adatokat közöl a kistérség minden településéről. A fönti igény kielégítése érdekében a és Térsége Többcélú Társulás 2008- ban megbízta az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetét, hogy a kecskeméti szociális térkép mintájára dolgozza ki a kistérség szociális térképének első két modulját. Az első modul a kistérség lakosságának jövőképét kísérli meg felvázolni. A mintába kerültek véleményét vázolja településük és a kistérség helyzetéről, fejlődéséről. A második modul a szociális ellátó rendszer gondozottainak demográfiai, jövedelmi, munkaerőpiaci és szociális helyzetét, továbbá lakókörnyezetének minőségét tárja föl. Jelentésünk a föntiek közül a második modul kutatási eredményeit mutatja be. A földolgozás a szociális gondoskodás három területének a családsegítő, a gyermekjóléti és az idősgondozó intézmények teljes ügyfélkörének adataira épül. A 2008 júliusától októberéig tartó adatgyűjtés során az érintett intézmények munkatársainak közreműködésével 1.547 adatlap készült el, amelyek az ellátottak teljes köréről nyújtanak információt, a kistérség kivételével összes településén. Az adatgyűjtés sikeres lezajlásának elengedhetetlen föltétele volt a településeken dolgozó szociális munkások segítsége, amiért ezúton szeretnénk köszönetet mondani. Az általánosan tapasztalt jó szándék és segítőkészség ellenére azonban számos gyakorlati nehézség késleltette a munkánkat. E nehézségek fő oka a kistérség intézményhálózatán belüli kommunikáció hiányosságaiban rejlik. A munka szervezésében komoly nehézséget jelentett az egyes településeken dolgozó kollégák elérése, valamint volt olyan település is, ahol két intézményben rendben lezajlott az adatlapok fölvétele, ugyanakkor a harmadik intézményhez csupán két hónappal a leadási határidő után jutott el kutatásunk híre. E kutatásszervezési nehézségek legsúlyosabb gyakorlati következménye az volt, hogy a megkapott adatok számos esetben hiányosak vagy ellentmondásosak voltak. Az adathiány fontosabb okai az egyes kérdésekkel kapcsolatos értelmezési problémák, illetve a kitöltőknek a személyiségi jogok védelmére való törekvése mely utóbbi a kutatási folyamat szigorú anonimitása ellenére is jellemző volt néhány intézmény esetében. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 2

A i kistérség szociális térképe II.1.2. A kistérségben élők főbb társadalmi-gazdasági jellemzői A kistérségben élő lakosság a szociális ellátórendszer fejlesztése szempontjából is meghatározó fontosságú jellemzőit három adatlap segítségével tártuk fel a vizsgálat során, a helyi szociális munkások aktív közreműködésével, amint arra már utaltunk. A továbbiakban két nagy alfejezetre bontva prezentáljuk a kapott eredményeket. Az első tartalmi egységben a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat, valamint a nappali idősellátás ügyfélkörébe tartozók adatait kistérségi vetületben foglaljuk össze, míg az adatok települési bontásban való elemzésére a második alfejezetben kerül sor. A vizsgálat során használt adatlapok tartalmilag négy nagyobb tematikus egységre bonthatók: 1. a kérdezett alapadatai: neme, születési éve, iskolai végzettsége, családi állapota, a vele közös háztartásban élők száma 2. a foglalkozása és az ezzel szorosan összefüggő jövedelmi viszonyok 3. a szociális ellátórendszer igénybevételének háttereit feltáró adatok 4. lakó és életkörülmények. A továbbiakban ezen adatok mentén tekintjük át a kistérségben élő gondozottak legfőbb sajátosságait ellátás-típusonként. II.2. Az egyes ellátásokat igénybevevők jellemzői II.2.1. A családsegítő szolgálatot igénybevevők jellemzői Mielőtt rátérnénk e célcsoport jellemzőinek bemutatására, röviden összefoglaljuk a családsegítő szolgálat által biztosított szolgáltatásokat, az intézmény feladatait. A családsegítő szolgálat elsődleges célja a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességeinek megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. Ennek biztosítása érdekében a teljesség igénye nélkül a családsegítő szolgálat munkatársai az alábbi feladatokat látják el: szociális és egyéb adatok gyűjtése az ellátást igénybe venni kívánók tájékoztatása érdekében MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 3

A i kistérség szociális térképe pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadás szervezése programszervezés, elsősorban a gyermekek számára segítségnyújtás az egyének, családok kapcsolatkészségének javításához a speciális támogató és önsegítő csoportok szerveződésének segítése a veszélyeztetettséget, krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetése, másokat is bevonva a prevenció feltételeinek megteremtése tájékoztatás a különböző ellátásokról életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás biztosítása a kialakult krízishelyzet megszüntetésének családgondozással való elősegítése adománygyűjtés és szétosztás. A családsegítő szolgálat vonatkozásában 595 fős mintából tudunk következtetni a i kistérségben élő, a szolgálat által kínált szolgáltatásokat igénybevevők főbb jellemzőire. A rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a nők jóval nagyobb arányban fordulnak segítségért (59,5%) a szolgálatokhoz, mint a férfiak (39,7%), ami vélekedésünk szerint a tradicionális családi szerepek továbbélésének következménye. A i kistérségben az adatokból aggregált életkori kohorszokat megvizsgálva meglepő kép bontakozik ki, ugyanis a 46-60 éves korosztályhoz tartozók fordulnak a legnagyobb arányban a szolgálatokhoz 44,5% -, őket a 31-45 évesek (29,4%) követik. Nem meglepő módon a legidősebbek, azaz a 76 éven felüliek a legalulreprezentáltabbak az ügyfelek között, 5% a mintán belüli előfordulásuk. A településenkénti eloszlást vizsgálva a települések méretének és az ott élők szociális helyzetéről a korábbi ismereteink tükrében kialakult képnek megfelelő adatokat kapunk. A mintánkba bekerültek közel 30%-a lajosmizsei lakos (28,9%), míg a legkevesebben on (1 fő 0,2%) és ön (2 fő 0,4%) vették igénybe ezt a szolgáltatást. Az adatokból az is kirajzolódik, hogy hez közeledve egyre kevesebben szorulnak rá, illetve veszik igénybe a családsegítő szolgálatok munkatársainak segítségét. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 4

A i kistérség szociális térképe 1. ábra: Az ügyfelek átlagéletkora 1 Az adatlapon igyekeztünk információkat gyűjteni a külterület/belterület megoszlásról is. Azt tapasztaltuk, hogy a lakosságszámhoz viszonyított arányukhoz képest felülreprezentáltak a mintában a külterületi lakosok. Természetesen a tanyás településeken élők szociális helyzetének ismeretében korántsem olyan meglepő a 43,4%-os arány. A családsegítő szolgálatok ügyfélkörének sajátosságain belül a következő fontos ismérv az iskolai végzettség volt. Az adatokból látható, hogy az ügyfelek legnagyobb hányadának, 67,6%-nak mindössze nyolc általános a legmagasabb iskolai végzettsége, őket követik a szakmunkás, illetve szakiskolai végzettségűek. A felsőfokú végzettségűek aránya csupán 1,2% a mintában. Valóban igaz tehát, hogy az iskolai végzettség növekedésével az életvezetési lehetőségek is javulnak, a magasabb végzettségűek között jóval kevesebb a rászorult. 1 A kartogrammok a tanulmány egészében települési bontásban értelmezendők. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 5

A i kistérség szociális térképe 2. ábra: A 8 általános vagy annál kevesebb iskolai végzettségűek aránya A következő vizsgált változó a családi állapot volt. Az adatok tükrében megállapítható, hogy kistérségi szinten leginkább az egyedülálló ügyfelek fordulnak leggyakrabban a családsegítő szolgálatokhoz. Az egyedülállók aránya 32,1% a mintába bekerültek között. Ezzel párhuzamosan magas az elváltak aránya is, 15,1% ami közel fele az egyedülállók csoportjának. A háztartásnagyság tekintetében megállapítható, hogy a csonkacsaládok a felülreprezentáltak, az 1-2 tagú családok aránya ugyanis közel 60% a mintában. Az 5-6 főből álló családok csak egytizedét adják a megkérdezetteknek. Ez az arány jóval alatta van az országos mutatóknak, aminek valószínűleg az az oka, hogy a célcsoporthoz tartozóknak egy jelentős része nem jelenik meg az ellátórendszerben. Ahogy azt korábban jeleztük, az adatlapon belül a másik nagy tartalmi egységet a foglalkozási helyzetre és a jövedelmi viszonyokra vonatkozó kérdések alkották. Sajnálatos módon a foglalkozás esetében olyan magas volt az adathiány (48,4%), hogy okafogyottá tette az elemzést. A csonka adatok tükrében azonban annyi leszűrhető, hogy az iskolai végzettség vonatkozásában tapasztaltakkal szoros összefüggésben felülreprezentáltak a munkanélküli státuszban lévők az ügyfelek körében. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 6

A i kistérség szociális térképe A kérdezettek anyagi helyzetének alaposabb megismerése érdekében feltérképeztük, hogy mi jelenti a mintába kerülő kistérségi lakosok fő jövedelemforrását. A foglalkozási státusznál a töredékadatokból tapasztaltak leképeződése, hogy a megkérdezettek többsége (56,6%) szociális segélyből tartja fenn magát és családját, őket követik a nyugdíjjellegű jövedelmekből élők (12,6%). Egy jelentős hányadot képviselnek az alkalmi munkából származó jövedelmet fő bevételi forrásként megjelölők, az arányuk: 8,2%. Az egyéb kategórián belül a gyes-ből élők aránya felülreprezentált: 11,2%, de sajnos ennél a kategóriánál is nagyon jelentős az adathiány. Ugyanezen tartalmi egységen belül a következő kérdésünk a háztartás jövedelmi viszonyaira irányult. Az adatokból az rajzolódik ki, hogy a családsegítő szolgálat ügyfeleinek több mint hattizede mindössze 20-50 ezer Ft közötti összjövedelemmel rendelkezik, közel egyharmadánál ugyanez az összeg: 50-100.000 Ft. Megállapítható, hogy a többség jövedelme még a minimálbért sem éri el. 3. ábra: A háztartások átlagjövedelme Az egy főre jutó jövedelem tekintetében csupán a felülreprezentált kis családméretnek köszönhetően kedvezőbbek némileg az adatok. A mintán belül a 20-40 ezer Ft/hó/fő jövedelemmel rendelkezők vannak a legtöbben (68,1%), őket viszont a rendkívül MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 7

A i kistérség szociális térképe alacsony, mindössze 10-20 ezer Ft/fő bevétellel rendelkezők követik. A megkérdezettek egytizede viszonylag konszolidált jövedelemmel rendelkezik, esetükben 40-80 ezer Ft jut egy-egy családtagra. 4. ábra: A háztartások egy főre jutó átlagjövedelme Az alábbiakban a harmadik nagy kérdéskör elemzése következik. Ezen belül az első kérdés arra irányult, hogy mi volt a családsegítő szolgálat felkeresésének konkrét oka. A válaszokból az rajzolódik ki, hogy elsősorban a munkanélküliségből fakadó jövedelmi szegénység következményeinek enyhítése érdekében fordulnak segítségért a mintába került megkérdezettek. A munkaügyi, illetve anyagi kategóriát jelölték meg a legtöbben, hiszen az előbbit az adatlap kérdéseire válaszolók 36,3%-a, az utóbbit pedig 19,7% nevezte meg. A minta egytizede az ügyintézést nevesítette fő okként, ami nyilván az alacsony iskolai végzettség felülreprezentáltságából fakadó következmény. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 8

A i kistérség szociális térképe 5. ábra: Az anyagi és munkaügyi okok együttes aránya a szolgáltatás igénybevételében Az adatlapon arra is rákérdeztünk, hogy a szociális munkások által megkérdezett ügyfél volt-e szociális nyilvántartásba véve. A megkérdezettek közel kilenctizede igen-nel válaszolt. Hasonló helyzet rajzolódott ki a jelenlegi állapotra vonatkozó kérdés esetében is. A többség, 80,5% jelenleg is nyilvántartásban van. Az adatokból jól látható, hogy a legtöbb ügyfél nem tud tartósan kikerülni a szociális szolgáltatók látóköréből, vagyis visszaeső. A következő kérdés során arra vártunk választ, hogy a nyilvántartásba vétel alkalmával milyen szolgáltatást kapott a kérdezett. A mintában szereplő ügyfelek több mint 50%-a a korábbi kategóriák eredményének tükrében nem meglepő módon pénzbeli támogatást kapott, ezt követte a családgondozás (14,6%) és a harmadik leggyakoribb kategóriaként a munkanélküli ellátás vagy tanácsadás. Legkisebb arányban a válaszok között a pszichológiai tanácsadás (0,7%) és a szenvedélybetegségek kezelése (0,8%) szerepelt. A kérdések negyedik csokra alapján a kérdezettek lakáskörülményeiről, otthonaik minőségéről igyekeztünk képet kapni. A válaszokból az látható, hogy a megkérdezettek többsége belterületi kertes házban él 48,2% -, de meglehetősen magas, ahogy ez az elemzés elején már egy másik adatból látható volt- a külterületi ingatlanban lakók aránya is. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 9

A i kistérség szociális térképe 6. ábra: A külterületi háztartások aránya Az otthon komfortfokozatát firtató kérdésnél a kapott válaszok nem sok alapot adnak a derűlátásra, hiszen a megkérdezettek egyötöde komfortnélküli, míg közel fele (46,4%) félkomfortos házban él. Mindössze egyharmaduk rendelkezik összkomfortos lakóingatlannal. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 10

A i kistérség szociális térképe 7. ábra: A komfortnélküli és a félkomfortos lakások együttes aránya A komfortfokozathoz képest kedvezőbb valamivel a kép az otthonaik szobaszámát illetően, hiszen közel felük kétszobás lakásban, ötödük pedig háromszobás ingatlanban él. Természetesen az egyszobás ingatlanok aránya is magas, 27,6%. Végezetül azt vizsgáltuk, hogy milyen háztartási és szórakozató-elektronikai eszközökkel rendelkeznek a mintába került ügyfelek. Hűtője a megkérdezettek kilenctizedének van, mosógépe valamivel kevesebb ügyfélnek, 80%-knak. Ennél jóval szerényebb az előfordulása a háztartásokban a DVD lejátszónak, csupán 21,5%. A digitális szakadékot jól tükrözi, hogy számítógépet a válaszadók 9,4%-a birtokol csupán, internete pedig csak 1,7%-uknak van. A ma oly divatos plazmatévé a kérdezettek anyagi viszonyaihoz képest felülreprezentált, 17,8%. A mobiltelefonnal való ellátottságuk elég magas, 67,2%, a vonalas telefon viszont a háztartások egytizedében található meg mindössze. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 11

A i kistérség szociális térképe 8. ábra: A mosógéppel rendelkező háztartások aránya 9. ábra: A dvd lejátszóval rendelkező háztartások aránya MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 12

A i kistérség szociális térképe Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen közlekedési eszközök használata a legtipikusabb az érintettek között. Autóval csak egytizedük rendelkezik, kerékpárral valamivel több mint 60%. Autóbuszt csak 13,5%-uk vesz igénybe rendszeresen és közel 40% többnyire gyalogosan közlekedik. II.2.2. A gyermekjóléti szolgálatot igénybevevők adatai Mielőtt rátérnénk az adatlapokból nyert információk összefoglalására, ez esetben is rövid áttekintést adunk a gyermekjóléti szolgálatok által biztosított legfontosabb szolgáltatásokról. A gyermekjóléti szolgálat feladata: - a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében, - a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, - továbbá a családból kiemelt gyermekek visszahelyezésének elősegítése. A felsorolt feladatok ellátása során a szolgálat fogadja a veszélyeztetettségre vonatkozó jelzéseket, figyelemmel kísérik a gyermek életkörülményeit és szociális helyzetét. A hozzájuk forduló ügyfelek számára tájékoztatást adnak a gyermeki és szülői jogokról, kötelezettségekről, valamint az országos és helyi támogatásokról, ellátásokról, valamint a családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi és mentálhigiénés tanácsadás igénybevételének lehetőségeiről. Amennyiben szükséges, az ügyfelek számára a felsorolt szolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítése érdekében kérelmeket terjesztenek elő, és kezdeményezik a támogatás megállapítását az illetékes önkormányzatnál. Az adatlap felépítése a gyermekjóléti szolgálatok ügyfeleinél megegyezett a családsegítő szolgálatot igénybevevőknél alkalmazott dokumentuméval. Ennél a célcsoportnál 482 kitöltött adatlap érkezett hozzánk a szociális munkásoktól kistérségi szinten. Az ügyfelek nemét illetően a gyermekjóléti szolgáltatásnál is a nők vannak túlsúlyban, a minta 66,4%-át ők adják. Korosztályi bontásban vizsgálva a minta eloszlását az látható, hogy a 31-45 éves kohorszhoz tartozók fordulnak a leggyakrabban a szolgálatokhoz (38,6), őket követik a 16-30 évesek (16%), míg legkevesebben értelemszerűen- a 61-75 évesek kérnek segítséget (1%). 2 2 Itt jegyezzük meg, hogy hibás értelmezés miatt jelentős adathiány nehezítette az elemzést ennél a változónál, de miután a gyermekek születési évének feltüntetése következtében nem településrészek, hanem teljes települések estek ki a mintából, így lehetővé vált az adatok feldolgozása, illetve következtetések levonása. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 13

A i kistérség szociális térképe Az adatokat települési bontásban áttekintve megállapítható, hogy a kistérségi centrumhoz, azaz hez közelítve egyre csökken az ügyfelek száma. Az eloszlás megfelel a településméretnek és a korábbi ismeretek tükrében feltételezett helyi társadalmi jellemzőknek is. A legtöbb igénybevevő Tiszakécskén, on és Lajosmizsén van. 10. ábra: A Gyermekjóléti Szolgálatok ügyfeleinek száma A gyermekjóléti szolgálatok szolgáltatásait igénybevevők között is magas a külterületen élők aránya, 42,5%. A megkérdezettek iskolai végzettségét vizsgálva a családsegítő szolgálatok esetében kirajzolódott kép ismétlődik, hiszen az ügyfelek 65%-ának mindössze 8 általános iskolai végzettsége van. A szakmunkás és szakiskolai végzettségűek aránya: 27,4%, a diplomások előfordulása pedig mindössze 1,2%. Ebben a célcsoportban is jól látható, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek nagyobb elszegényedési kockázatnak vannak kitéve. A családi állapot tekintetében megállapítható, hogy túlsúlyban vannak a párkapcsolatban élők, hiszen 38% a házasok és 27% az élettársi kapcsolatban élők aránya a mintán belül. Őket követik az egyedülállók (17,6%) és az elváltak (12,7%). A háztartások nagysága tekintetében szintén hasonló eredményeket hozott a vizsgálat, mint a családsegítő szolgálat ügyfelei esetében, hiszen többségben vannak az 1-3 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 14

A i kistérség szociális térképe gyermekes családok, hiszen ők adják a minta 66%-át. A kéttagú, illetve a négygyermekes családok reprezentációja közel azonos, 12 illetve 11%. A megkérdezettek foglalkozás-kategória 3 szerinti elemzését ez esetben nem nehezítette adathiány. A kapott információkból az tűnik ki, hogy leginkább a betanított és a szakmunkásréteghez tartozók fordulnak segítségért a gyermekjóléti szolgálatok munkatársaihoz. Az országos átlaghoz képest felülreprezentált a mezőgazdasági fizikai kategóriához tartozók 15,4%-os aránya, ami nyilván a kistérségi sajátosságok ismeretében már korántsem olyan meglepő adat. A megkérdezettek közül a legalulreprezentáltabb az irodai dolgozók, az értelmiségiek és a vezetők előfordulása. Az egyéb kategórián belül az alkalmi munkások aránya volt a legmagasabb: 3,5%. 11. ábra: A segéd- és betanított munkások illetve a mezőgazdasági fizikai dolgozók együttes aránya 3 A gyermek édesapjának foglalkozására kérdeztünk rá nukleáris családok esetében, amennyiben az anya egyedül nevelte a gyermekét, akkor az anyáéra. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 15

A i kistérség szociális térképe 12. ábra: A rendszeres bérből élők aránya A mintába bekerült megkérdezettek között a jövedelemforrás-változó mentén többségben vannak a rendszeres munkabérrel rendelkezők, ami jóval kedvezőbb arány, mint a családsegítő szolgálatok esetében volt. Őket követik az alkalmi bérből élők: 24,3%. Ebben a kategóriában meglepően alacsony az álláskeresési támogatásból élők aránya, mindössze 1%. Az egyéb kategórián belül a Gyes-t és Gyet-et megjelölők aránya volt a legmagasabb: 3,5 illetve 2,5%. A jövedelmek tekintetében a rendszeres munkabérből élők túlsúlyának következtében némileg kedvezőbb a kép, mint az első célcsoportnál volt, a megkérdezett ügyfelek körében ugyanis az 50-100.000 Ft havi jövedelemmel rendelkezők teszik ki a legnagyobb hányadot (52,5%). Őket követi a 20-50 ezer Ft közötti jövedelemmel rendelkezők (22,6%) és a 100-200.000 Ft között keresők (21,8%) aránya. A kapott adatokból az látható, hogy a mintába kerültek többsége átlagos munkabérrel rendelkezik, minden negyedik közülük viszont a minimálbér alatti jövedelemmel bír. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 16

A i kistérség szociális térképe 13. ábra: A háztartások átlagjövedelme 14. ábra: A háztartások egy főre jutó átlagjövedelme MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 17

A i kistérség szociális térképe Az egy főre eső jövedelmeknél kapott válaszok már árnyaltabbá teszik az előző képet. Ennél a változónál a 20-40 ezer Ft egy főre jutó jövedelemmel rendelkezők vannak túlsúlyban, közel 60%-ot tesznek ki a mintán belül. Minden ötödik megkérdezett mindössze 10-20 ezer Ft egy főre eső jövedelemmel rendelkező családban él, és mindössze egytizedük mondhat magáénak viszonylag konszolidált jövedelmi viszonyokat, esetükben 40-80 ezer Ft az egy főre eső jövedelem. Mindkét kartogrammból kitűnik, hogy a jövedelmi viszonyok tekintetében a legsúlyosabb problémák a kistérség délnyugati részében koncentrálódnak. A kistérségi alközpontok közül egyedül helyi munkaadó képessége emelkedik ki. A következő kérdések a gyermekjóléti szolgálattal való közvetlen viszonyra vonatkoznak. Az ügyfelek körében vizsgáltuk a gyermekjóléti szolgálat felkeresésének konkrét okát. Az okok között messze felülreprezentáltak voltak az anyagi nehézségekkel összefüggő (megélhetési, lakhatási) problémák (45,6% ezért fordult a szolgálatokhoz), ezt követte a gyermeknevelési problémák feloldásához kért segítség (19,9%), harmadik helyen a magatartási zavarok kezelése állt (9,5%). Legkisebb arányban fogyatékossággal, retardációval, illetve szenvedélybetegségekkel összefüggő okok miatt fordultak az ügyfelek segítségért a gyermekjóléti szolgálatok munkatársaihoz. Ez esetben is vizsgáltuk az adatlap segítségével, hogy a gyermekjóléti szolgálat látókörébe került gyermekek szülei voltak-e nyilvántartásban. A megkérdezettek 71,8%-a válaszolt igen-nel. A jelenleg nyilvántartásban lévők aránya ennél ennél 20%-kal alacsonyabb, 51,7%. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy amennyiben a szülők nyilvántartásba kerültek, milyen okból fakadóan történt a nyilvántartásba vétel. Az adatokból az olvasható ki, hogy elsősorban családgondozás kapcsán kerültek nyilvántartásba az érintettek (45,4%). Az okok között 2. helyen a pénzbeli támogatásra való rászorultság (12,2%), illetve gyermekvédelmi ellátás igénylése (11,4%) állt. A negyedik nagy kérdésblokk a gyermekjóléti szolgálatok ügyfelei esetében is a lakóés életkörülményeikre irányult. A mintába kerültek többsége belterületi kertes házban él (47,7%), azonban majdnem ugyanilyen magas 43,2% a külterületi kertes házban élők aránya is. A lakóingatlanok minősége csakúgy mint a családsegítő szolgálat ügyfelei esetében komoly hátrányokra enged következtetni, hiszen a válaszadók 43,2%-a félkomfortos, 23,9%-a komfort nélküli ingatlanokban él. Mindössze az ügyfelek egyharmada rendelkezik összkomfortos lakással. Az egy főre jutó szobák számában is hasonlóan kedvezőtlen a kép, hiszen a válaszadók 52,3 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 18

A i kistérség szociális térképe csupán kétszobás ingatlannal rendelkezik, minden ötödik pedig csak egy szobás lakásokban él. A legalább három szobával rendelkezők aránya: 22,4% a mintában. 15. ábra: A külterületi háztartások aránya Az ingóságok vonatkozásában az adatok szerint valamivel kedvezőbb a helyzet, mint a családsegítő szolgálatok ügyfélköre esetében. Hűtője a megkérdezettek 91,5%-ának van, mosógéppel szintén kilenctizedük rendelkezik. A szórakoztatóelektronikai eszközök közül egyharmaduk rendelkezik dvd-vel és 13%-uk plazmatévével 4. A digitális szakadékot jól tükrözi, hogy csupán egyötödüknek van otthon számítógépe és mindössze 5%-uknak Internet elérése. A kommunikációs eszközök közül a mobiltelefon előfordulása meglehetősen gyakori, 82,2%-ka az ügyfélkörnek rendelkezik ilyen kommunikációs eszközzel, míg vonalas telefonja csupán 6,2%-uknak van. 4 A lekérdezést követően derült ki, hogy ez esetében nem a klasszikus értelemben vett plazma televíziót értették a fogalom alatt a szociális munkások, hanem a jóval olcsóbb kategóriába tartozó síkképernyős készüléket. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 19

A i kistérség szociális térképe 16. ábra: A dvd lejátszóval rendelkező háztartások aránya 17. ábra: Az internet eléréssel rendelkező háztartások aránya MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 20

A i kistérség szociális térképe A közlekedési eszközök használatát tükröző változók is meghatározó fontosságú információkat adnak az életminőségre vonatkozóan. Az adatok szerint autója a minta egyharmadának van mindössze, autóbusszal csak egytizedük közlekedik, gyakori viszont a kerékpár használata: 67,2%. A rendszeresen gyalog közlekedők aránya is viszonylag magas, 42,3%. 18. ábra: A gépjárművel közlekedők aránya II.2.3. Az idősellátást igénybevevők jellemzői A nappali idősellátás keretén belül az ügyfelek számára a napi egyszeri meleg ételen túl a szociális munkások biztosítják a szabadidő hasznos eltöltését, szükség esetén megszervezik a rászorulók számára az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást, segítenek számukra a hivatalos ügyek intézésében, életvitelre, életvezetésre vonatkozó tanácsokat adnak és elősegítik a speciális önszerveződő ügyfél-csoportok létrejöttét. Az idősellátást igénybevevők jellemzőinek összefoglalásához 470 adatlap állt a rendelkezésünkre. A kistérségi nappali idősellátás ügyfeleinek többsége nő összefüggésben az országos demográfiai tendenciákkal -, a mintán belüli arányuk (67,9%) kétszerese a férfiakénak. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 21

A i kistérség szociális térképe Életkori kohorszok szerinti bontásban vizsgálva az adatokat az állapítható meg, hogy többnyire a 76 évesnél idősebb, tehát a meglehetősen előrehaladott korú emberek veszik igénybe a szolgáltatást (51,1%), őket a 61-75 éves korosztály (35,1%) követi. Települési bontásban vizsgálva az adatokat egy sokkal egyenletesebb eloszlást tapasztaltunk a mintán belül, mint a másik két ellátás esetében. Természetesen a nagyobb településeken veszik inkább igénybe, a valószínűleg a kistelepülésekhez képest komplexebb ellátást nyújtani képes intézményeket. Bár vannak kivételek, például a 11.749 fő lakosságszámú Tiszakécskéről mindössze 23 adatlap került a mintába, míg a 967 fős ról 36 darab. 19. ábra: A nappali idősgondozás ügyfeleinek száma A mintát a külterületi-belterületi lakosok aránya alapján vizsgálva megállapítható, hogy a másik két szolgáltatáshoz képest jóval alulreprezentáltabb a külterületi lakosok aránya, mindössze 27%. A korosztályi sajátosságoknak megfelelő arányokat tükröz az ügyfelek iskolai végzettség szerinti eloszlása, a 0-8 általános iskolai végzettségűek aránya 71,3% a mintában. A második leggyakoribb kategória a szakmunkás és szakiskolai bizonyítvány birtoklása, a válaszadók 16,2%-ának ez a legmagasabb végzettsége. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 22

A i kistérség szociális térképe A családi állapot vonatkozásában is leképeződik az országos tendencia, nagyon magas az özvegyek (45,1%) és az egyedülállók aránya (21,7%), közel egytizedük elváltan él, így a teljes mintára vetítve 80% az egyszemélyes háztartásban élők aránya az ügyfelek között. Az egy háztartásban élők számát felmérni hivatott kérdésnél jelentős az adathiány, de a meglévő adatokból is megállapítható, hogy a családi állapot-kategóriánál levont következtetésekkel szoros összefüggésben a mintát az egy- és kétszemélyes háztartások dominanciája jellemzi (56,5%). Ennél a korcsoportnál a foglalkozás tekintetében főként a hazai inaktivitási ráta és a korábban vázolt életkori sajátosságok tükrében nem meglepő módon a nyugdíjasok adják a minta 85%-át, a második legnagyobb elemszámú kategória az egyéb, amelyen belül pedig a rokkantnyugdíjasok aránya a legmagasabb. Ezzel szoros összefüggésben a megkérdezettek fő bevételi forrása a nyugdíj és a rokkantnyugdíj. A jövedelmi viszonyok tekintetében viszonylag kedvező a kép, hiszen az ügyfelek 61,5%-ának 50-100.000 Ft a jövedelme, tehát egy jelentős hányaduk rendelkezik megfelelő jövedelemszinttel az időskori szegénység elkerüléséhez. A 20-50.000 Ft jövedelemmel rendelkezők aránya 30,9%, ők komoly veszélyben vannak a kirekesztődés szempontjából. 20. ábra: A háztartások átlagjövedelme MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 23

A i kistérség szociális térképe 21. ábra: A háztartások egy főre jutó átlagjövedelme Az egy főre eső jövedelmeket alapul véve is hasonló kép bontakozik ki, a többség átlagos anyagi szinten él, hiszen 53,6%-uknak 40-80.000 Ft között van az egy főre jutó jövedelme. Egyharmaduk azonban valóban szűkösen él, esetükben 20-40.000 Ft ez az összeg. A nappali idősellátást igénybevevőknél jelen van egy 5%-knyi relatíve jómódúnak tekinthető nyugdíjas réteg is, hiszen az ő egy főre jutó jövedelmük összege 80 ezer Ft felett van. Magára, az ellátás igénybevételére utaló kérdések sorában az első arra irányult, hogy mi volt az oka, hogy az ügyfél igénybe vette a szolgáltatást. E tekintetben az időskort, általánosságban jelölték meg a legtöbben (53,4%), ezt követte az egészségügyi problémák köre (27,9%), az önálló életvitelben keletkezett zavarok (5,1%) és végül a szociális helyzet megromlásából fakadó problémák. A nyilvántartásba vételre vonatkozó kérdés esetében az igenek száma volt a több (55,1%), bár ennél a kérdésnél elég magas volt az adathiány. A kapott értékből látható, hogy ez a közel 50% korántsem olyan magas, mint a másik két szolgáltatást igénybevevők körében. A jelenlegi állapotra vonatkozó kérdésünk esetében a minta 52,6%-a jelezte, hogy jelenleg is nyilvántartásban van. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 24

A i kistérség szociális térképe A nyilvántartásba vétel kapcsán felsorolt ellátási lehetőségek közül a legtöbben idősgondozásban részesültek (43,8%), ezt követte a pénzbeli támogatás nyújtása (6,6%) és a közgyógyellátás (5,5%). Sajnos ennél a változónál is magas volt az adathiány. A kérdezettek lakhatási körülményeit illetően valamivel kedvezőbb képet kaptunk, mint a másik két esetben. A megkérdezettek kétharmada 67,1% belterületi kertes házban él, egyharmaduk pedig külterületen lévő házban. Ezeknek az ingatlanoknak a fele összkomfortos, tehát ez az arány jóval kedvezőbb, mint a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat ügyfeleinél. A megkérdezettek egynegyede él félkomfortos, és szintén közel 25%-a komfortnélküli ingatlanban. 22. ábra: A külterületi háztartások aránya A válaszadók kilenctizede rendelkezik hűtővel, és valamivel kevesebben 83% mosógéppel. A szórakoztatóelektronikai cikkek esetében nagyon alacsony a dvd-vel rendelkezők aránya, csupán 3%, ehhez képest csaknem négyszeres a plazma tv-vel rendelkezők előfordulása: 11,9%. Nyilván az életkori sajátosságok következménye is, hogy nagyon alacsony a számítógépes penetráció szintje, mindössze: 1,5%, internettel a mintában lévők közül mindössze 3 fő rendelkezik. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 25

A i kistérség szociális térképe 23. ábra: A hűtőgéppel rendelkező háztartások aránya 24. ábra: A síkképernyős televízióval rendelkező háztartások aránya MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008. 26