HAJDÚSÁGI KÖZLEMÉNYEK 8 M. NEPPER IBOLYA-SŐREGI JÁNOS ZOLTAI LAJOS HAJDÚSÁGI HALMOK HAJDÚBÖSZÖRMÉNY 1981
HAJDÚSÁGI KÖZLEMÉNYEK 8. M. NEPPER IBOLYA-SŐREGI JÁNOS-ZOLTAI LAJOS HAJDÚSÁGI HALMOK HAJDÚBÖSZÖRMÉNY 1981
Különlenyomat a Hajdúsági Múzeum Évkönyve IV. kötetből A HORTOBÁGYI IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁG kiadványa A címlapon Zoltai Lajos akvarellje, 1930 A kiadványban közölt rajzokat Zoltai Lajos készítette HAJDÚSÁGI KÖZLEMÉNYEK 8 A Városi Tanács (Hajdúböszörmény) és a Hajdúsági Múzeum honismereti kiadványa Szerkeszti: Dr. Nyakas Miklós Felelős kiadó: Dr. Nyakas Miklós HU ISSN 0133 8439 82.718.66-19-2 Alföldi Nyomda, Debrecen
Néhány évvel ezelőtt nemcsak mint az akkori Hortobágyi Intéző Bizottság titkára, hanem mint a Megyei Műemléki Albizottság elnöke, körlevélben figyelmeztettem megyénk különböző építkezéseket folytató vállalatait, üzemeit, termelő egységeit, hogy földkinyerés céljából ne bontsák meg a Hajdú-Bihar megyében is nagy számban található halmokat. Korábban ugyanis több ilyen jellegű és jóvátehetetlen tevékenységről kaptunk bejelentéseket. Ezek a halmok pedig sajátos történeti értékeket rejtenek, sok évezredes kultúrák temetkezőhelyeit. E halmok egy részét olyan nép emelte sírjai fölé, akik 4000 évvel ezelőtt nyomultak be ide a dél-oroszországi sztyeppéról. Több esetben a sírokhoz bonyolult alagútrendszer vezetett el, mint amilyet a püspökladányi Kincsesdombon 1969 1970-ben sikeresen feltártak. Ezeket a mesterséges halmokat szinte kivétel nélkül későbbi korokban is felhasználták, nemcsak újabb temetkezések helyéül, hanem telephelynek is. A régészeti-történeti kutatás bizonyította, hogy sok esetben első Árpád-kori templomaink is ezeken a halmokon emelkedtek. Míg hiteles feltárásukkal vidékünk több évezredes történelmének egy-egy szakasza elevenedik meg, addig elpusztításuk nemcsak minket, hanem az elkövetkező nemzedékeket is pótolhatatlan történeti emlékektől fosztja meg. Megyénk területén a különböző nagyságú és magasságú halmokból kurgánok, kunhalmok", laponyagok régészeti feltárással mintegy huszonötöt ismertünk meg, pedig háromnegyed évszázada dolgoznak régészek területünkön. Egy évvel ezelőtt a bihari tájra eső halmok tömör ismeretanyagának közkinccsé tétele" érdekében külön kis kiadvány megjelentetését támogattuk. Az eltelt egy esztendő igazolta ennek a támogató-segítő tevékenységünknek helyességét. A mostani, újabb, önálló formában is megjelentetett munka a Hajdúság mint tájegység 194 halmának legfontosabb régészeti-történeti adatait nyújtja. Célunk ez alkalommal is a szemlélet megváltoztatása, sőt a történelmirégészeti emlékek iránti felelősségtudat jövőbeli növelésének szándéka. dr. Angyal László, a Hortobágyi Idegenforgalmi Bizottság titkára
A tanulmány a Hajdúság mint földrajzi egység területén található halmokat foglalja kataszterbe. A munka alapja Zoltai Lajos (1861 1939) és Sőregi János (1892 ) a debreceni Déri Múzeum régészei által összeállított kataszter, amelyet terepbejárások során tapasztaltakkal egészítettem ki, illetve a halmok helyét, meglétét hitelesítettem. Az egyes helységek nevének feltüntetése után a halmok betűrendi sorrendben követik egymást. A kataszter 194 halmot ír le. Minden esetben feltüntettük a fekvését, magasságát, a rávonatkozó régészeti adatokat, s a halmokra vonatkozó irodalmat. Fontosnak ítéljük meg a halmokra vonatkozó tudnivalók összegyűjtését, közreadását, mert bizony hoszszú ideig nem kímélte ezeket a szántó-vető vagy kincskereső" ember. Ezek a halmok pedig nemcsak a táj arculatához tartoznak hozzá, s őrzik néha szigetként" a sztyeppei növényzetet, de sajátságos műemlékek" is, vagy ahogyan a régiek nevezték földpiramisok". Ezek a halmok őrzik a neolitikus, bronzkori telepeket, szarmata, germán temetőket, honfoglaláskori temetőket és Árpádkori templomok és templom körüli temetők nyomait. Megőrzésük, védelmük, tudományos feldolgozásuk a mai nemzedék kutatóinak feladata. A leírt, kataszterbe foglalt halmok közül 4 csak a jegyzetanyagban szerepel, ezeket terepbejárás során régészeti irodalomból szerzett adat alapján leltem föl. Célom ennek a Biharra és Hajdúságra vonatkozó anyagnak a közreadásával az is, hogy alapja legyen nem csupán természeti környezetünk védelmének, de kiindulópontja legyen bizonyos értelemben véve, illetve lehessen a későbbi régészeti-történeti kutatásoknak is. Az egész megyére kiterjedő régészeti topográfia készítéséhez ugyancsak mint kiindulópont s támpont szerepelhet. A lehetőségeinkhez képest összegyűjtöttük és közreadjuk a halmokra vonatkozó irodalmat és a térképes anyagot is jeleztük, amely az érdeklődő vagy szakember számára adatainkat nemcsak ellenőrizhetővé teszi, de ténylegesen is alapkutatásként használhatóvá. Mivel e kataszter számára 1971-ben kezdtem meg a hitelesítő kontroláló terepbejárást Hajdú-Bihar megyében, s 1978-ban fejeztem be, előfordulhat hogy a halmot bár ezt törvény tiltja elhordták. Akkor viszont munkánk rögzített egy olyan objektumot, mely a további tudományos feltárás számára csupán annyi adattal bír, amennyit sikerült a következőkben lefektetnünk. Munkánk tehát a 194 hajdúsági határba eső ra vonatkozó adatokat adja alább közre. BALMAZÚJVÁROS Benedikó- Fekvése: Balmazújváros, Hortobágy, a Magdolna lapos Ny-i oldalán húzódó Kadarcs jobb partján, a vasútvonal és a műút között csaknem középen. A Debreceni Állami Levéltárban őrzött, XVII. század végéről származó Posta út Űj- 5
várostól a hortobágyi csárdához" című térképen névleg feltüntetve. Azonos lehet az 1943-as 1:50 000-es katonai térképen 90-nel jelzett mal, mely a Kadarcstól Ny-ra 1,3 km-re a hortobágyi csárdától K-re 8,9 km-re van. A Nagy Szálka-tól ÉK-re 2,1 km-re. Varga Antalnak egy 1923-ban készült térképe Benedikó laponyagot a város központjától Ny-ra kb. 6 km-re tünteti fel. Karinkó puszta D-i részén. Méretei : T. sz. f. m. : 90 méter. Varga Antal szerint az elpusztult középkori Figudi" falu azon a helyen állott (1267 1338). A halmon állhatott a templom (?) Szent Benedek tiszteletére. Irodalom: id. Varga Antal: Adatok a Balmazújváros határában állott falvak történetéhez. B.-újváros, 1942. 29. id. Varga Antal: Földrajzi helynevek Balmazújvároson Debr. 1942. 36. Bivaly Régészeti adatok: A közelében bronzkori és szarmatakori telepnyomok kerültek elő 1949-ben. Irodalom: Kralovánszky Alán DMÉ 1962 64. (1965) 35. Gajdán vagy Kajdán A balmazújvárosi Pallagráta DNy-i részén van. Neve a XV. század óta ismeretes. A katonai térképen névleg nincs megnevezve. Fekvése: Valószínűleg az a lesz, mely a balmazújvárosi vasúti állomástól ÉK-re 1,6 km-re fekszik, a Böszörménybe vivő műúttól D-re 800 méterre. Ez a esik a Pallagráta DNy-i részére. Méretei: T. sz. f. m.: 96 méter. Irodalom: Révész Imre, Etel laka. Debrecen, 1859. 54. Nála Kajdán- néven említve, id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debrecen, 1942. 36. dr. Varga Geiza: Hajdú megye leírása Debrecen, 1882. 114. Győrffy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged, 1927. 8. Kaján telekről is a Nagy Pród-pusztán. Gutsit laponyag Fekvése: A város DNy-i határában, a nádudvari út és a Magdolna-rét között, hasonló nevű Gutsit-laposon, a Magdolna-sík D-i részén. A város központjától DNy-ra kb. 3 km-re. Irodalom: Kollonich Dezső: Balmazújváros. Adatok Balmazújváros településföldrajzához. Pécs, 1934. 9. Említi a Gutsit laponyagot, közelebbi megjelölés nélkül, id. Varga Antal 1923-ban készített térképén feltüntetve, azonban a térképen mértékarány nincs adva. Háti,,Hat" középkori falut a XIII. században a Váradi Regestrum említi, 1489- ben már puszta. A katonai térképen Háti -nak nevezve. Dr. Varga Geiza Hathnevű-nak nevezi. (Hajdú megye leírása, Db. 1882. 114.) Fekvése: Balmazújváros Nagyhát nevű határrészén. Határ Balmazújváros és Hajdúböszörmény között Szigetorr felől, a Hajdúböszörmény vagy újvárosi műút D-i oldalán, attól 2 km-re. Az újvárosi vasúti állomástól K ÉK-re 5,4 km-re, Nagyhát vasúti állomásától É-ra 5,2 km-re. 6
Méretei: T. sz. f. m.: 123 méter. Régészeti adatok: A feltáratlan. Varga Antal szerint rajta csiszolt kőkori" leleteket találtak. A környékén állott HAT falu 1230 1489. Révész Imre 1859-ben ezen a tájon képzelte el Etellakát, Attila király székhelyét. Irodalom: Révész Imre, Etel laka vagyis Attila hun király birodalmi székhelye. Debr. 1859. 54. id. Varga Antal: Adatok a Balmazújváros határában állott falvak történetéhez. Debr. 1942. 30. id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debr. 1942. 36. Győrffy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged, 1927. 1783-as térképen feltüntetve. Kárhozott A XVI. században Nagy, ma pedig Kárhozat halmának is nevezik. Fekvése: Bánom kert DNy-i sarkában, határ Debrecen és Balmazújváros között. A balmazújvárosi vasútállomástól D-re 4 km-re, Debrecentől ÉNy-ra kb. 21 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 112 méter, v. m.: 7 8 méter, átmérője: 70 méter. Régészeti adatok: Sőregi a halmot 1935. október 12-én felkereste, amikor a Kadarcs mentén az elepi templom helyét kutatta. A ról a sík táj meszsze áttekinthető. A ban 200 éves pincét emleget a nép. 1953-ban a tiszai főcsatornának a hoz közeli ásása alkalmával a feltöltéshez szükséges földet a szolgáltatta. A lehordási munka alkalmával, a legmagasabb pontja alatt 2 méter mélységben La Téne-kori urnasírra akadtak. Korongolt urna és lapos tál a Déri Múzeumba került. Az urnában égett csontmaradványok, vas- és cseréptörmelékek voltak. A lehordott, melyből közepén egy 182 cm magas kubikus baba maradt, szakszerű feltárásra került. Csalog József 1953. májusában tárta fel a halmot és megtalálta a XVIII. század második feléből származó pince, téglától megfosztott helyét. A hordott színben eltérő rétegei a építés hosszabb és rövidebb, többször megszakított munkájáról tanúskodnak. A 2. számú kutatóárok egy 4 méter széles és 4,2 méter hosszú gödört talált. A gödör aljának közepén volt 85 cm mélyen a 265. fokra keletelt sírkamra, melyet két rétegben, egymásra keresztbe fektetett tölgyfa padlódeszka-fedél borított. A kamara hosszoldalait levert karókkal támogatták meg, ezekre keresztben dorongokat és ezek felé nemeztakarót, erre pedig fűzfavessző sövényt fektettek. A sírkamrában talált csontváz deszkákon feküdt, lábbal keletnek, szétterpesztett térdekkel, hanyatt. A koponya két oldalán 1 1 tekercselt visszahajlított végű hajkarika volt. Fémlemez nyomok a homlokon és a térdnél is mutatkoztak, vastárgy sehol. Csalog a korát a bronzkor végére vagy a koravaskorba helyezi. A ból származó leletek Ltsz. : 53. 26. 1 2. Irodalom Zoltai: Halmok 28. Csalog: A balmazújvárosi Kárhozott- feltárása FA VI. 1954. 37 44. Arch. Ért. 1955. 95. old. id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. 1942. 36. id. Varga Antal: Hol állott Attila birodalmi fővárosa Priszkusz követsége idejében, 449-ben? Gyoma, 1909. 41. Kralovánszky Alán: DMÉ 1962 64. 35. old. Nándor Kalicz: Die Frühbronzezeit in Nordost Ungarn. Akadémia, Budapest, 1968. 21., 29. Kettős- a Pallagrátán Fekvése: Balmazújváros határa ÉK-i részén, Pallagrátán, a hajdúböszörmény balmazújvárosi határon, a Görög-tanya közelében, a böszörmény újvárosi műúttól É-ra 1,1 km-re, a Balmazújváros vasúti állomástól ÉK-re 6,6 km-re határ. Méretei: T. sz. f. m.: 105 méter. Irodalom: id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debr. 1942. 37. 7
Kettős a Papréten Fekvése: Balmazújváros É-i határa, Paprét, a tiszacsegei műút K-i oldalán, a balmazújvárosi vasúti állomástól ÉNy-ra légvonalban 5,7 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 93 méter. Irodalom: id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debr. 1942. 37. Kistacsűló- Balmazújvárostól K-re a Görög- és Nagy-tanyák közötti mesgyén fekszik. A katonai (1925., 1943.) térképek azon a helyen névtelen halmot jeleznek. Szőrösnek is nevezik! Az 1943-as 1:50 000-es térkép Szőrös- a Nagy-tanya és a II. Pródi- között van. Győrffy szerint Nagy-Pródon. Fekvése: Balmazújváros ÉK-i határán a vasútállomástól ÉK-re 6,3 km-re, a nagy csatornától K-re 1,5 km-re, a Malátom-tól K-re 3,6 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 98 méter. Irodalom: id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson Debr. 1942. 37. dr. Varga Geiza: Hajdúmegye leírása. Debr. 1882. 130. Győrffy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged, 1927. 36. (Csak Tacsilló-). Malátom- Régi nevén Malton", középkori falu, mely 1413 óta puszta. Fekvése: A rácok szigetét" körülvevő Kadarcs legészakibb külső csücskénél. Balmazújváros központjától É-ra 6 km-re, az öntöző főcsatornától Ny-ra 2,2 km-re, a Nagy lapos alatt. Méretei : T. sz. f. m. : 97 méter. Régészeti adatok : A feltáratlan. Révész Imre szerint a nép a Bál papok templomát sejtette alatta. Körülötte 1858 táján kútásás alkalmával álló emberi csontvázat találtak, a koponyáján arany diadémot, korona alakú fej éket, melyet összetörtek és felolvasztottak. (Etel laka 53.) Varga Antal szláv településnek tartja Maitont. Szerinte Malátom pusztán és a Rácok szigetén sok kő és tégla kerül elő, továbbá népvándorláskori leletek is. XV. századi okmányokban mint pusztabirtok gyakran szerepel. 1920 nyarán Malton földjén szántó emberek bögrében XIII. századi friesachi dénárokat és II. Endre obulusait lelték. Varga Antal a halmon ásatást végzett, sírokban hasonló pénzeket talált. 3 4 sírban a csontvázak lábszárak nélkül feküdtek. Malton vagy Malátom területén találtak még bronz karperecet és 2 db Árpád-kori (?) ezüst karperecet, farkukat harapó kígyók formájában, továbbá egy rézgyűrűt méregtartóval. Id. Varga Antal a Malátom-hoz kelet felől csatlakozó háton tégla épület faragványos darabjait és sárkunyhók tapaszrögeit lelte". A Pester Lloyd szerint 1920-ban hun (ék) írásos arany kelyheket és tálakat találtak a környékén, azonban a detektívnyomozás sem tudta feltalálni. Ezt a tényt a debreceni törvényszéki bíróság is megállapította. Egy más adat szerint (Semsey Lászlóné 1924. XII. 4-én kelt levele) a leletek akkor bírói letétben voltak. Az Arch. Ért. 1920 1926-ig a leletekről nem szól. Kollonich Dezső a határrészt Maladon"-nak írja. Irodalom: Révész Imre: Etel laka vagyis Attila hun király birodalmi székhelye. Debr. 1859. 53. Id. Varga Antal: Adatok a Balmazújváros határában állott falvak történetéhez. Debr. 1942. 38 41. Id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debr. 1942. 32., 37. Kollonich Dezső: Balmazújváros. Adatok Balmazújváros településföldrajzához. Pécs, 1934. 14. 8
Pápa Fekvése: Laponyag a Kadarcstól körülvett Rácok szigetén. Az 1925-ös 1-75 000-es katonai térképen a Rácok szigetével Ny felől szomszédos Erdőszigettől É-ra fekszik, a Kettős-laponyagtól K DK-re 1,5 km, Balmazújváros vasúti állomásától ÉNy-ra 4,6 km-re, a Papréten. Méretei: T. sz. f. m.: 95 méter. Irodalom: id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debr. 1942. 38. Szélhatár- Fekvése: Balmazújváros. Méretei: T. sz. f. m.: 93 méter. Irodalom: Kollonich Dezső: Balmazújváros. Adatok Balmazújváros településföldrajzához. Pécs, 1934. 6. Említi a Szélhatár-halmot közelebbi helymegjelölés nélkül. Szőrös- a Nagylaposon Balmazújvárostól ÉK-re a Kistacsilló-halmot illetik ezzel a névvel is. A Görög- és Nagy-tanyák közötti 98-as magaslat. A katonai térképek (1925, 1943) a Brassó-ér Ny-i partján fekvő halmot nevezik így. Fekvése: Balmazújváros, Nagy lapos, közel a hajdúböszörményi határhoz, a Brassó-ér mellett. Az új nagycsatornától K-re 2,2 km-re, az újvárosi állomástól É ÉK-re 8,2 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 100 méter. Irodalom: id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debr. 1942. 38. EGYEK Cseppentő- Fekvése: Az egyeki vasúti állomástól DNy-ra 1 km-re, az egyek debreceni műút Ny-i oldalánál közvetlenül. Méretei: T. sz. f. m.: 99 méter. (Az útépítés érintette.) Dinnyés Fekvése: A község vasúti állomásától D-re 3,6 km-re, közel a határhoz, kb. 250 300 méterre, a Nagy Csatak lapos K-i oldalán. Irodalom: az 1925-ös 1:75 000-es katonai térképen feltüntetve. Gulyakúti Fekvése: A község vasúti állomásától DK-re 3,3 km-re, az egyek nagyiváni út szeli át. A kócspusztai határhoz 1,1 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 93 méter. 9
Gyenge Fekvése: A község központjától DK-re, az egyeki vasúti állomástól K-re 2,2 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 101 méter. Kis Szék Fekvése: A község központjától D-re 3 km-re, az egyek hortobágyi műút és a Nagy Csatak lapos között. A Nagy Szék-tól D-re 7 800 méterre, a füredi kócspusztai határhoz 650 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 96 méter. Irodalom: az 1925-ös 1:75 000-es katonai térképen feltüntetve. Az 1943-as 1:50 000-es térképen Görbe-Széknak írva (vagy Kis-szék ). Konc- 1925-ös 1:75 000-es katonai térképen Kócs-. Fekvése: Az egyeki vasúti állomástól DK-re 2,2 km-re, az egyek nagyiváni út K-i oldalán, attól 100 méterre. Nagy Szék Fekvése: A község vasúti állomásától D-re 2,2 km-re. Az egyek hortobágyi műút és a Nagy Csatak lapos között, a műúttól K-re 1 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 97 méter. Ohati Földvár Először említve 1737-ben Egyeki Nagy, Földvár, Egyeki Földvár. Fekvése: Egyek, a falu templomától DK-re 5300 méterre, az egyek debrecen ohati határvonalon. A belsőohati majortól DNy-ra 2,5 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 101 méter, v. m.: 11 méter. A tól D-re 100 ölnyire földvár nyomai látszanak, melyről a nevét kapta. Zoltai és Sőregi 1923-ban a halmot és földvárat felkeresték. A földvárat azon a keskeny gerincen melyre a halmot hordták két párhuzamos keresztbevont árokkal készítették. A földvárat a két hosszanti oldaláról, a laposokban felgyűlt vízállás védhette. Irodalom: Múzeumi Jelentés 1922. és 1923. évi Debr. 1924. 12. Zoltai: Debreceni halmok. Debr. 1938. 20., a rajzával. Tökös Fekvése: A község vasúti állomásától DNy-ra 1,9 km-re, az Egyek hortobágyi út Ny-i oldalánál. Méretei: T. sz. f. m.: 97 méter. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép 10
FELSÖFÜLÖP (elnevezés nélküli) Fekvése: az iskolától ÉNy-ra 300 méterre kiemelkedő kis dombocska. Régészeti adatok: 1964-ben keletelt téglaalapfalú templomot leltek. Tőle D-re a kanális Ny-i felén telepnyomokat is találtak. Irodalom: Mesterházy Károly: DMÉ 1965. (1966) 32. FÖLDES Gyepárosi Fekvése: Földes, a község templomától ÉK-re 4 km-re, a Földes derecskei műút É-i oldalán, attól 400 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 103 méter. Irodalom: Herpay Gábor: Földes község története. Debr. 1936. 129. Gyilkos Fekvése: A község templomától ÉK-re 6,5 km-re, a Földes derecskei műút D-i oldalán, attól 1 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 101 méter. Irodalom: Herpay Gábor: Földes község története. Debr. 1936. 163. Mogyorósi Fekvése : A község templomától ÉK-re 2,5 km-re, a Földes derecskei műút É-i oldalán, attól 200 méterre. (A katonai térképen pontos jelölése nincs.) Irodalom: Herpay Gábor: Földes község története. Debr. 1936. 129. HAJDÚBÖSZÖRMÉNY Ásott Fekvése: Hajdúböszörmény határában van. Telekföld területén, a város központjától É ÉK-re 3,6 km-re. A Böszörmény dorogi vasútvonaltól K felé 600 m-re. Régészeti adatok: Feltáratlan, de kincskeresők több ízben megbolygathatták. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged, 1927. Egy 1873-ból származó térképen már fel van tüntetve a hajdúdorogi és nyíregyházi utak között. Brassó (Nagytacsilló ) Az 1925-ös, 1943-as katonai térképen feltüntetik. Dr. Varga Geiza nem ezen a néven ismeri, sem id. Varga Antal 1942-ben. Bizonyos azonban, hogy mindkét szerző Tacsilló-, illetőleg Nagytacsilló-halma azonos a Brassó vagy Barassómal. Népiesen Baraksa. Barcsánál Barassó. 11
Fekvése: Kis-Pród-puszta, Varga Antal szerint Bakóc puszta, mely a katonai térképen nem szerepel. A Barassó-ér É-i partján, a hajdúnánási út K-i oldalán, az új nagy csatornától K-re 900 m-re, Hajdúböszörmény központjától ÉNy-ra 10 km-re, a II. sz. Pródi és a Strázsa között. Méretei: T. sz. f. m.: 100 m Irodalom: dr. Varga Geiza: Hajdú vármegye leírása D. 1882. 130. 1., id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson D. 1942. 37. 1. A szerző mint határhalmot sorolja fel bizonyára a B.-újvárosiak között. Barcsa J.: Hajdúnánás város története 1900. 191.1. Csap Péter halma Fekvése: A város központjától DK-re 3,5 km-re, a Zabos-kerthez közel, a vasútvonaltól K-re 1,3 km-re, a Széchenyi tól É-ra jó 1 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 161 méter Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged 1927. 36. 1. Csege Thege -nak is írták. Fekvése: Szentgyörgy-pusztán, a Böszörmény és Felső-Józsa közti határvonalon. Hajdúböszörménytől D DK-i irányban 8,5 km-re. A felsőjózsai templomtól ÉNy-ra 2,2 km-re. Debrecen városházától ÉNy-ra 11 km-re. Méretei: T. sz. f. m,: 167 méter v. m.: 7 8 méter, Debrecen környékének legnagyobb halma. 1858-ban közven közelében találták a Hajdúböszörményi bronz kincs" név alatt ismert raktárleletet (1.: Hampel). A leletből 8 kard, melyet Hampel,,j q" jelzések alatt ír le, a debreceni Ref. Kollégium gyűjteményébe került. Ebből 1 kardot egy másik nem böszörményi karddal 1930-ban a Déri Múzeumnak kölcsönöztek ki. A böszörményi kikölcsönzött kardot, melyet Hampel o" alatt ír le (XXIII. tábla 4. sz.), 1944 őszén ismeretlen tettes elvitte. Irodalom: Graffenried; Archiv für österreichische Geschichtsquellen, 1860. 1860. XXIV. k. 373. 1. Hampel: Antiquités praehistoriches de la Hongrie, Esztergom 1876/66 XI. 1 8. Hampel: A bronzkor emlékei Magyarhonban Bp. 1892. 1 III. I. 49 58. 1. XX., XXIII. és XXIV., XXXIII., LXIV. és LXV. táblák. Pulszky: Magyarország Archaeológiája Bp. 1897. I. kötet 153 155, 160, 181, 194 195. képekkel. Nils Alberg: Bronzezeitliche und früheisenzeitliche Chronologie, Stockholm, 1935. V. köt. 86 87. 1. 162. ábra. Jelentés Debrecen város Múz. 1927. évi működéséről Debrecen 1928. 16. 1. Zoltai: Debreceni halmok D. 1938. 57. 1. Gát Fekvése: A város központjától Ny-ra 5 km-re a Barassó-ér jobb oldalán, az értől K-re 700 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 108 méter Két laponyag Fekvése: Hajdúböszörmény, Ürmöshát, a város központjától Ny ÉNy-ra 14 km-re. A Brassó tól a Hortobágy folyóhoz vezető út É-i oldalán, a Kadarcs hídja mellett. Két laponyag 200 méterre egymástól. 12
Méretei : a Ny-i T. sz. f. m. : 94 méter Régészeti adatok : Feltáratlanok. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 31. 1. Az 1943-as katonai térképen (1:50 000-es) mind a két laponyag feltüntetve megnevezés nélkül. Kis Bene tanyai Fekvése: Hajdúböszörménytől Ny-ra kb. 3 km-re, a Kis Bene tanya területén fekvő mesterséges. Régészeti adatok: A 30X30 méteres területét megbolygatták. A D-i, DK-i, s É-i oldalán Árpádkori temető sírjait találták meg, ÉÉK DDNy-i tájolású vázakkal. A sírokból S végű haj karikák kerültek elő. Irodalom: Mesterházy Károly DMÉ 1965. (1966) 32. Kis Vidi Fekvése: Hajdúböszörmény, Szőke-zug nevű határrésze. A város központjától ÉNy-ra 13,9 km-re, a nagy főcsatorna K-i oldalán, attól 200 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 103 méter. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. (a mű utolsó térképén feltüntetve) 1943-as 1:50 000-es katonai térképen is. Köves 2 Győrffy Istvánnál Kövecses a neve. Fekvése: Szőke-zugban, a Szőke-ér partján. A város központjától ÉNy-ra 16,3 km-re, a főcsatornától Ny-ra 2,8 km-re. Méretei : T. sz. f. m. : 97 méter. Régészeti adatok: Mikor Rómer Flóris és Hampel József a hajdúböszörményi Pródi őstelepet megásták, ugyanakkor megásták a Pródi hoz nem messze fekvő Kövecses halmot is és a Kőudvart (?). Bakóczy János volt böszörményi ref. lelkész kéziratos krónikája szerint,,mind a három helyen számtalan emberi csontot találtak. 37 db keltakori bronzpallos, sisak, edény került elő, melynek egy része a debreceni kollégiumba, másrésze a Nemzeti Múzeumba került". (Ebből nem tűnik ki, mi volt a Köves ban!) Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 4. o. és térkép. Lyukas Fekvése: Hajdúböszörmény központjától ÉK-re, kb. 6 7 km-re, a határon, a Törökmetéllő tól ÉK-re 2 km-re. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. A műben az 1783-as térképen feltüntetve egyedül. A katonai térképek nem ismerik. Nagy Süldős 3 1476-ban már említve. Fekvése: A Szőke-zug Süldős-erének partján. A város központjától ÉNy-ra 14,8 km-re, a nagy főcsatornától Ny-ra 500 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: nincs közölve az 1943-as 1:50 000-es katonai térképen sem. 13
Irodalom: Zoltai: Eltűnt falvak és elfelejtett régi helynevek Hajdúvármegye mai területén Debr. Kép. Kai. 1926. évre 110. 1. Győrffy: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 8.1. és térképen. Nyíregyházi Rátát (Rátót ) Fekvése: Hajdúböszörmény, Nagyrét, Határ Szentmargita-puszta és Hajdúböszörmény közti határon, a Böszörmény polgári műúttól D-re a határvonalon számítva 2,6 km-re, a hortobágyi fő gyűjtőcsatornától Ny-ra 2,1 km-re, Hajdúböszörmény központjától ÉNy-ra jó 20 km-re. Méretei : T. sz. f. m. : 92 méter. Irodalom: Zoltai: Eltűnt falvak és elf elejtett régi helynevek Hajdú vármegyei mai területén Debr. Kép. Kai. 1926. évre 109. 1. Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 8. L Pródi Fekvése: Nagypródi puszta, a várostól ÉNy-ra 14,7 km-re a tiszapolgári műút D-i oldalán, attól 500 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 99 méter v. m.: 7 8 méter Régészeti adatok: Őstelep. 1882 nyarán Rómer Flóris és Hampel József a Pródi ban végezték el ennek a környéknek első rendszeres ásatását a várostól kapott 40 munkással. A leleteket, melyek előkerültek, a Nemzeti Múzeumba szállították. Ugyanakkor a Kőudvaron megásták a Kövecses halmot is. Id. Forgács Ferenc, hortobágyi juhász, böszörményi lakos a 2 fiával, vejével és fogadott napszámosokkal 1925-től kezdve 8 éven át, minden aratás után karácsonyig ásta az őstelepet, álomlátás alapján, Attila sírját keresve. Félnyilas szőlőjét 300 juhát rááldozta. Halála után, 1932-től veje és fiai folytatták a kincs keresését, 12 14 méter mélyre hatolva a kultúrréteg alatti szűz talajba, az özvegy álomlátásaitól fanatizálva. A kultúrrétegek áttörésekor a leletek egész tömegét dobálták ki, kő-, csont- és cseréptárgyakat stb. 1934-ben újabb 3 aknával hatoltak le, amikor állítólag földalatti folyosókat találtak. A leleteket magánszemélyek, az alakulóban levő böszörményi múzeum és a Déri Múzeum szerezték meg. Zoltai Lajos 1925-ben Forgács Ferencnétől 5 db réz halántékkarikát, 3 db agyagedény csőtalpát, illetve azoknak töredékét, egy félgömb idomú kis bögre töredékét, 1 füles cserepet, vadkan agyarakat, kutyacsontot, egy átfűrészelt szarvasagancsot szerzett meg (ltsz. 102 105/1925). Ugyanakkor H. Fekete Péter polg. isk. igazgató a leletek nagyrészét a leendő helyi múzeum számára megszerezte. 1941-ben Maghy Zoltán böszörményi festőművész a Pródi ból származó üreges öntésű bronz buzogányt, hegyes és csonkagúla alakú tüskékkel, és egy palaszürke s^ínű, korongolt csuprot adott át a Déri Múzeumnak (ltsz. 8/1941. 1 2). Irodalom: Sőregi: Zoltai élete 78. o. Jelentés 1934. 143. o. Jelentés 1925. 16. o. Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 53 54. o. Bakóczy János: Böszörményi krónika (kézirat). Idézi Győrffy. II. sz. Pródi Fekvése: Hajdúböszörmény, Kis Pród-puszta DK-i sarka, a Barassó-ér partján. Hajdúböszörmény központjától Ny-ra 7 km-re, a balmazújvárosi Szőrös tól ÉK-re 1,3 km-re. 14
Méretei: T. sz. f. m.: 102 méter. Irodalom: dr. Varga Geiza: Hajdúmegye leírása D. 1882. 130.1. Strázsa Fekvése: Nagy Pród-puszta, a nagycsatorna Ny-i oldalán, a csatorna gátjában. Hajdúböszörmény központjától ÉNy-ra 11,6 km-re, a Hajdúböszörmény tiszapolgári műúttól a főcsatorna vonalán D felé 2 km-re a Nagy Pródi és a Brassó DK ÉNy-i irányú vonalában, a Brassó tól ÉNy-ra 2,1 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 99 méter. A főcsatorna ásásakor a egy részét elhordták. Irodalom: dr. Varga Geiza: Hajdúmegye leírása D. 1882. 130. o. Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 36. 1. A közölt 1783-as térképen Böszörménytől D-re a zeleméri határon is van Strázsa, mely a mai Széchenyi, régen Messzelátó nak felel meg. Széchenyi 4 Régi neve: Messzelátó, Nagy Halom. Fekvése: Hajdúböszörmény, a Debrecen böszörményi műút K-i oldalán, a város központjától DK-re 4,1 km-re, a vasútvonaltól K-re 300 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 164 méter, tehát a Csegei után a vidék legmagasabb pontja. Utóbbi tőle D-re 4 km-re esik. Régen a Messzelátó csárda állott a közelében. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 7. 1. Szúnyog Fekvése: Valószínűleg a város és a Bocskai-kert közötti halmok egyike. Az 1832-ben kiosztott ugarföldek mappáján szerepel, amely mappa a város levéltárában van. A város központjától K-re 4 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: valószínűleg 152 méter. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 36. 1. Telek Fekvése: Nagy Zelemér-puszta, a böszörményi vasútvonal Ny-i oldalán, a zeleméri vasúti megállótól és a Csonkatoronytól ÉNy-ra 1 km-re, a vasútvonaltól Ny-ra 800 méterre, a műúttól K-re 1,4 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 154 méter. Tetű Fekvése: Valószínűleg a város és a Bocskai-kert közötti halmok egyike. Az 1832-ben kiosztott ugarföldek mappáján szerepel. A mappa a város levéltárában van, A a város központjától K DK-re 3,8 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: valószínűleg 158 meter. Irodalom: Győrffy: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 36. 1. 15
Törökmetéllő Fekvése: Telek-föld, a város központjától É ÉK-re 4,8 km-re. A Hajdúdorog böszörményi vasútvonaltól K-re 1,1 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 130 méter. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged 1927. az 1783-as térképen feltüntetve. A katonai térképen is szerepel. Zeleméri földvár A nép vadászok sáncának" nevezi. Fekvése: De Pauli Zelemér puszta, a Debrecen böszörményi vasút és műút között, a zeleméri vasúti megállótól DNy-ra 1,2 km-re, a katonai térképen feltüntetett, de ma már meg nem levő Botos-tanya. Az U. Szabó tanyától kelet felé. A földvár előtt észak felől egyesül a Tócó két forrásága. A Ny-i ág a Mélyvölgy, a másik, a hosszabbik észak felé, a Bánky tanyának vonul. A földvár körvonalas, a sáncok az U. Szabó tanyától jól kivehetőek. Méretei: A terepet uraló dombháton a földvár hossznégyzet alakú. Pontos felmérések nem történtek. Régészeti adatok: Zoltai 1922. június 24-én járt azon a területen, de a jelentésben (161/1922) a földvárról nem tesz említést. (Jel. 1922. 6. o.) Zoltai és Sőregi 1927. március 28-án tekintették meg a földvárat, melynek tetején cserepek találhatók, de a rossz idő miatt felmérést nem tudtak végezni (79/1927). A földvár közelében őskori települési foltok kerültek feltárásra, és a zeleméri bronzkori zsugorított temetkezés. Lelt. : 35.37/1927. Irodalom: Jelentés, 1927. 16. o. Sőregi: Jelentés, 1927. 38 45. o. Révész: Etel laka 1859. Bunyitay: A váradi püspökség II. 72., 121., 135., 143. és 464. o. HAJDÜDOROG Csontos Fekvése: A község központjától K-re 2,8 km-re, a dorog újfehértói műút É-i oldalán, attól 300 méterre, a határhoz 650 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 124 méter. Debeje Fekvése: A község központjától DK-re 3,7 km-re, a Kiserdőhöz vezető dűlő Ny-i oldalán, attól 400 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 127 méter. Három Fekvése: A község központjától ÉNy-ra 1,7 km-re, a Nánás dorogi műút É-i oldalán, attól 200 méterre. Közelében a térkép nem tüntet fel kerek halmot, csak dombokat. Méretei: T. sz. f. m.: 110 méter. 16
Kis Nyerges Fekvése: Hajdúdorog, a község központjától û DK-re 9,4 km-re, egészen a hajdúböszörményi határnál, a vasútvonaltól K-re 1,2 km-re. A Nagy Nyerges tól D-re 2,6 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 125 méter. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térképen az 1925-ös 1:75 000-en is feltüntetve. Kövecses Fekvése: A község központjától D-re 3,5 km-re, a böszörmény dorogi műút K-i oldalán, attól 100 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 114 méter. Nagyállás Fekvése: Hajdúdorog, a község központjától É-ra 3,5 km-re, a Dorog nagyfalui út Ny-i oldalán, attól 100 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 114 méter. Nagy Fekvése: A község központjától ÉK-re 3,8 km-re, határ. Méretei: T. sz. f. m.: 127 méter. Nagy Nyerges Fekvése: A Böszörmény dorogi vasútvonaltól K-re 1,6 km-re, a község központjától D DK-re 7,2 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 122 méter. Irodalom: Györffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. A műben az 1783-as térképen a határon túl van feltüntetve. A katonai térképen is szerepel. Sárga Fekvése: A község központjától É-ra 3,5 km-re, a Dorog nagyfalui út és a szállásföldi dűlő között. Utóbbitól Ny-ra 550 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 113 méter. Temetőhegy' Fekvése: Hajdúdorog, Szállásföld, a várostól É-ra 11 km-re, túl a Szállásföld-tanyai iskolán. A Temetőhegy felé vezető dűlőút a hegy Ny-i oldalát le«szeli. Természetes domb. ~ - / f / V 17 V^itr
Méretei : v. m. : 7 8 méter. Régészeti adatok: 1936-ban dr. Verdes Miklós, a Szállásföld-tanyai iskolaigazgató a Temetőhegy dűlőút szelte Ny-i felében mutatkozó sírból, a koponya szájpadlásához tapadt Szent-István dénárt talált és átadta a Déri Múzeumnak (C. N. H. O.2.). Sőregi János 1936. április 28-án ott próbaásatást végzett, de a hanyatt fekvő ÉK DNy-i irányú nyújtóztatott csontváz mellett a dénáron felül más lelet nem volt. Koponya és dénár leltározva: 22/1936. Sőregi 1938. júliusban cserkészekkel ásatott. É D-i irányú kutató árokkal, 3 sírt tárt fel. 1. sír: 80 cm mélyen 170 cm hosszú, Ny K-i irányban hanyatt nyújtóztatott csontváz, lócsontokkal volt. Mellékletek: vaszabla, kengyel, karika, 94 cm hoszszú vaskard, í jborító csontlemezek, tegezvasalások, nyílhegyek. A koponyán 2 ezüst karika, bal szemen kis ezüst lemez. 2. sír: feldúlt sír, csak a lábszárak találhatók eredeti helyükön. Körülötte nagyobb és kisebb kerek, részben aranyozott ezüst veretek (13 db). 3. sír: K Ny-i irányban fekvő csontváz, fakorhadvánnyal, vas koporsószegekkel (XVII XVIII.). A cserkészek által szétdúlt sírokból: vasnyelű ezüst csat, ezüst füles pityke, 2 db vaskés, bagolyfejes csont botvég, 2 db 8 10 cm magas durva agyagcsupor, emberi és állati csontok kerültek elő. Ltsz.: IV. 58/ 1938. 1 38. A hajdúdorogi Középső Szállásföldön szarmata temetőből pompás terra sigillata edény (rheinzaberni eredetű) s egyéb leletek származnak (Évk. 1935. 17 80. 1.). Ez a lelőhely a Temetőhegyhez közel van. Irodalom: Sőregi: Szent-István-kori sírok Hajdúdorog határában. Évk. 1936. évről D. 1937. 71 72. 1. Évk. 1938. évről D. 1939. 46 47. 1. leletek ábrájával. Párducz: A szarmatakor emlékei III. Bp. 1950. 58. 1. Mesterházy K. DMÉ 1965 (1966) 32. Tokaji úti Fekvése: a Tokajra vezető földút mellett a 6,8 km-es kő közelében levő természetes kerek domb. Régészeti adatok: földmunkálatok során magányos női sírt találtak. Bronztükör, elektron fülbevaló, orsókarika, borostyángyöngy, vaskés került elő. Irodalom: Mesterházy Károly AÉ 94. (1967) 218.; DMÉ 1968. (1970) 68. Módyné Nepper Ibolya Szkítakori leletek a Déri Múzeumból. DMÉ 1966 67. (1968) 53 65. Vágott Fekvése: A község központjától DK-re 2,4 km-re a Kiserdő felé vezető dűlőút Ny-i oldalán, a gáti tanyák felé vezető dűlőúttól kettévágva. Méretei: T. sz. f. m.: 122 méter. Régészeti adatok: A domb átvágásánál esetleg előkerült leletekről nincs tudomásunk. HAJDŰHADHÁZ Erős Fekvése: A vasútállomástól ÉK-re 3,8 km-re, a határhoz 800 méterre, erdő szélén. Méretei: T. sz. f. m.: 151 méter. 18