MAGYAR EDZŐ. Elnöki üzenet: A Fair-play a hatásos fegyver. Az én edzőm: Bakó Pál az edzőire büszke világbajnok

MAGYAR EDZŐ A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 Elnöki üzenet: A Fair-play a hatásos fegyver Molnár Zoltán Az én edzőm: Bakó Pál az edzőire büszke világbajnok Sportolóból edző. Mincza Ildikó: nem csak vívókat, embereket is szeretnék nevelni! A Magyar Edzők Társasága beszámoló jelentései

Beindult a szezon: elkezdődött a MET továbbképzési programja Már tavaly is rendkívül sikeres volt, idén februárban pedig újra elindult a Magyar Edzők Társaságának továbbképzési programja, mely az esztendő során szinte heti sűrűséggel tart a kiemelt hazai edzőkön kívül a szervezet tagjainak fontos és aktuális témákkal foglalkozó szakmai előadásokat. A Magyar Edzők Társasága (MET) fő feladatának tekinti a hazai edzők továbbképzését és tudásának folyamatos bővítését. Ezt a célt szolgálja a kreditrendszeren belüli éves továbbképzési program, amely 2018-ban is sikeres és népszerű volt, februárban pedig idén is elindult. A sorozatot, mely a kiemelt edzők továbbképzési programjának része, évről évre az Emberi Erőforrások Minisztériuma Sportért Felelős Államtitkárságának támogatásával és együttműködésével indítjuk el mondta Köpf Károly, a MET titkára, a továbbképzés lebonyolításáért felelős vezető. Az idei év programjának tervei között konferenciák, műhelybeszélgetések és laborgyakorlatok is szerepelnek, a témakínálat pedig igen széles, a sportpszichológiától kezdve, a sportetikán és sportpedagógián át a biomechanikáig a lehető legtöbb szakmai területet igyekszünk lefedni. Köpf hozzátette, időben is igyekeznek alkalmazkodni az érdeklődőkhöz, és aki eddig nem tudott részt venni az előadásokon, online, élőben is tudta követni azokat. Annyi változtatás azonban idén várható, hogy a konferenciák felvételei zárt körben, a szervezet tagjaink és a 184 KEP-es edző számára lesz elérhető. Itt jelentős szellemi értékről van szó, az évek során pedig tekintélyes szellemi kincs halmozódott fel fogalmazott. Újdonságként indul idén, egészen pontosan márciusban a MET e-learning felülete is, amely tagjainknak és a kiemelt edzőknek korszerű, naprakész ismeretanyagokat tesz hozzáférhetővé egy könnyen kezelhető és áttekinthető felületen. A tartalom jelentős része készen van, már csak a technikai háttér finomítása van hátra. Az egész év során 34 eseményből álló sorozat kiemelt partnere a Testnevelési Egyetem, amely témákkal és előadókkal járul hozzá a programhoz, biztosítva annak szakmai hátterét. A MET szervezni fog műhelylátogatásokat is, amelynek keretén belül a résztvevőknek lehetőségük nyílik új módszerek és eszközök kipróbálására. A Magyar Antidopping Csoport szakmai segítségével tartott három doppingellenes rendezvény mellett és a szakmai kiadványok a szokásoknak megfelelően 2019-ben is rendeznek egy elméleti és gyakorlati részt egyaránt tartalmazó szakmai tábort Tatán, melynek tavaly a mozgásoktatás módszerei volt a témája, idén pedig a teljesítményjavító és fejlesztő innovatív módszerek és eszközök bemutatása lesz. A sorozat egyébként már el is indult, az idei első konferenciát Szász Máté biológus, a Scitec Institute vezetője tartotta február 13-án, előadásának címe Az állóképesség támogatása volt. A rendezvény sikerét remekül jelzi, hogy a teltházas előadáson a legjobb magyar edzők többek között Somogyi Béla, Csipes Ferenc, Plagányi Zsolt, Virth Balázs is jelen voltak. A hallgatóság összetétele több volt, mint impozáns, hiszen olyan edzők jöttek el, akiknek tanítványai összesen mintegy negyven olimpiai érmet nyertek mondta Szász Máté. Az érdeklődés talán annak is volt köszönhető, hogy a témát teljesen újszerű, az eddigitől eltérő megközelítésből vizsgáltam. A másfél órásra tervezett előadás eleve elhúzódott, és majdnem egy órával tovább tartott, a végén pedig még másfél órán át tettek fel kérdéseket. Sőt, az előadásnak utóélete is van, azóta több edzővel is felvettük a kapcsolatot. Innentől kezdve az előadások heti rendszerességgel követik majd egymást a Magyar Edzők Társaságának központjában, a Magyar Sportok Házában. Vincze Szabolcs

Tartalom 2 4 6 8 11 14 15 Beindult a szezon: elkezdődött a MET továbbkézési programja MET 2019. évi kreditrendszer és továbbképzési események Elnöki üzenet: A Fair-play a hatásos fegyver Molnár Zoltán Nagy-Mester-Interjú: Babella László Sportolóból sportvezető: Őze István Edzőlegendák: Lakat Károly Sportolóból sportvezető: Gergely István 38 42 44 Edzők írták. A digitális technológia megjelenése a sportpiacon, különös tekintettel az okos fitnesztermekre Orosz Barbara Fókuszban a doppingellenes küzdelem. A növekedési hormon életelixír, 12 óra után kimutathatatlan Ághassi Attila Hallhattuk már néhányszor itthon is az atipikus doppingminta kifejezést, a riói olimpiai csapatból is kihúztak emiatt két versenyzőt. Egy magyar tanulmányból választ kaphatunk arra, hogy ilyenkor mi is történik a sportolóval. Ha ilyen mintát ad, nem ok nélkül kerül az ellenőrzés fókuszába. Fókuszban a doppingellenes küzdelem. Válasz a dopping veszedelmére: az erény etikájának bevezetése a sportvilágban Kevin Lixey LC A dopping ellen folytatott küzdelem fő célja a sportolók hosszú távú testi egészségének megőrzése, valamint a fairness, azaz a becsületesség érvényesítése. 18 Sportegészségügy: A sportegészségügy új bázisa minőségi ellátás a Latorca utcában Schmidt Gábor 49 Fókuszban. Szövetspecifikus tápanyagbevitel a versenysportokban Szász Máté 20 23 27 31 Az én edzőm: Bakó Pál az edzőire büszke világbajnok Sportolóból edző. Mincza Ildikó: nem csak vívókat, embereket is szeretnék nevelni! Mi lett vele? Dr. Görgényi István a póló helyett a Vadászterület foglalkoztatja A játékosoknak van egyfajta szabadság-igényük, amelylyel az edzőnek gazdálkodnia kell. Ebben Alex Fergusson egy zseni volt. Ezért tudott három generációval is hangot találni és magas szinten vezetni őket Vendégszektor: Bízzál magadban! beszélgetés a sporttörténelmi aranyérmet szerző Jászapáti Petrával 52 55 58 Tudomány a sport szolgálatában. Utánpótláskorú (U-16) labdarúgók és vízilabdázók kognitív funkcióinak összehasonlító vizsgálata számítógépes pszichológiai eszközökkel Fózer-Selmeci Barbara Edzők írták. Hosszútávú triatlonisták kerékpáros felkészülése Wittmann Tamás A versenyeken szerzet első tapasztalatok igen pozitívak. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen mértékű változás a megszokottnál több munkát, türelmet, odafigyelést igényel mindenki részéről. Titkári beszámoló. Ez történt... Köpf Károly 33 Edzők írták. Budapest rendezi a 2023. évi atlétikai VB-t Mérei László Nekünk áthatva kell lenni, azon magas eszmétől, hogy magyar ifjúságunk testi épsége, ereje, tehát a nemzet nagysága, jövő hatalma a magyar társadalom kezébe van letéve, s hogy a magyar testfejlesztés életképes irányát mi képviseljük... 59 Beszámolók a Magyar Edzők Társasága szervezésében 2018-ban megtartott konferenciáiról Köpf Károly 35 Fogyatékosok sportja. Fogyatékossággal élő emberek táncsportja Jegonyán Okszána Ha komolyan gondolkozunk a kerekesszékes táncsport jövőjéről, a helyzeten változtatni kell! Már 2024ben, Párizsban, szerepet kap a para-táncsport, ugyan még nem olimpiai sportágként, de nagyon nagy esély van arra, hogy ez a helyzet hamar változni fog és felkerülünk az olimpiai sportágak listájára. 76 83 A Magyar Edzők Társasága beszámoló jelentései a 2018. évi tevékenységről Címlap sztori: Zsombival kijártuk az utunkat interjú Kelemen Tamással 3

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 Magyar Edzők Társasága 2019. évi kreditrendszer és továbbképzési események a KEP edzők kötelező továbbképzéséhez A KEP program által támogatott edzők fölött a munkáltatói jogkört 2017. február 1-től a magyar Edzők Társasága látja el. A KEP Szabályzatának IV/3. és IV/5. pontja tartalmazza a program edzőire vonatkozó továbbképzési követelményeket. Az eljárásrend szerint a továbbképzéseken történő részvételre jelentkezés és a részvétel regisztrálása a MET-nél történik. A KEP program edzőinek a kötelező továbbképzési követelményeknek való megfelelését elősegítendő a Magyar Edzők Társasága egy egységes éves képzési, továbbképzési rendszert alakított ki. A kialakításában az Államtitkárság, a MET, a MOB, a Testnevelési Egyetem és az érintett országos sportági szakszövetségek és sportszervezetek is részt vesznek, együttműködnek. Az év során 34 továbbképzési esemény kerül megrendezésre. A 2019. február 1-től kezdődő évben a képzési eseményeken felül lehetősége nyílik a MET Tagoknak az új e-learning felületen is továbbképezni magukat és egyben kreditpontokat gyűjteni. Az e-learning felületen a megszerzendő kreditpontok felét gyűjthetik össze a kiemelt edzők. Az idei évben továbbra is két szintű rendszerben valósul meg a kötelező kreditrendszerű továbbképzés. A két szint értelmében a középfokú edzői végzettséggel (OKJ) rendelkező kiemelt edzőknek összesen 60 kreditpontot, míg a felsőfokú edzői végzettséggel vagy testnevelő tanári végzettséggel rendelkező kiemelt edzőknek összesen 40 kreditpontot kötelező teljesíteniük. A tárgy évben 2019. február 1-től 2020. január 31-ig a kiemelt edzőknek a továbbképzési események során a kreditpontokat a következők szerint kell megszerezniük: A középfokú edzői végzettséggel rendelkező kiemelt edzők: összesen 60 kreditpont, az e-learning felületen ebből 30 kreditpontot teljesíthetnek A felsőfokúfokú edzői / testnevelő tanári végzettséggel rendelkező kiemelt edzők: összesen 40 kreditpont, az e- learning felületen ebből 20 kreditpontot teljesíthetnek A tárgyévben egy Doppingellenes tájékoztató konferencián kötelező a részvétel minden kiemelt edző számára. A dopping konferenciáért kreditpontot nem számolunk el, továbbá csak személyes részvétellel teljesíthető, az e- learning felületen NEM! Azoknak a kiemelt edzőknek, akik egyetemen oktató munkát végeznek, illetve a Testnevelési Egyetem BSc Edző, valamint MSc Szakedző képzésén a tárgyév időszakában aktív hallgatói jogviszonynyal rendelkeznek, jóváírjuk a megszerzendő kreditpontokat. A Magyar Edzők Társasága az érintett szervezetektől - Államtitkárság, Magyar Olimpiai Bizottság, Testnevelési Egyetem, Magyar Sporttudományi Társaság, sportági szövetségek - összegyűjti a tárgyévben (2019. február 1-től 2020. január 31-ig) tervezett, az edzők továbbképzését is szolgáló szakmai rendezvényeket (konferenciák, szakmai műhelybeszélgetések, szövetségi továbbképzések stb.). Ezeket a rendezvényeket a MET szintén kreditpontértékekkel látja el. A fent említett továbbképzési eseményeken túl kreditpontokat szerezhetnek az edzők az alábbi szakmai tevékenységekkel is: Szakirodalmi, előadói tevékenység (szakcikk, tanulmány írása a Magyar Edzőbe, a Sporttudományi Szemlébe, vagy szövetségi folyóiratba, felkért előadóként előadás tartása szakmai képzési, továbbképzési rendezvényeken.) Állami nyelvvizsga megszerzése (elsősorban a sportágban használt nemzetközi nyelvből). Számítástechnikai, informatikai vizsga (ECDL). Nemzetközi szakmai továbbképzésen, konferencián, kongresszuson való részvétel. A kötelezően előírt kreditérték teljesítése feltétele a további KEP-es szerződés meghosszabbításának. Edzőtovábbképzési program 2019. Január 15. Doppingellenes tájékoztató (Együttműködő partner: Magyar Antidopping Csoport) Február 5. Sportgenetika, sportgenomika. (Kerekasztal beszélgetés): 10 pont 13. Az állóképesség támogatása. Az egyes energiatermelő anyagcsererendszerek hatékonyságának fokozása: 10 pont (Együttműködő partner: Scitec Intézet) 19. Szorongás, önismeret, önbizalom, önbizalomhiány: 10 pont (Együttműködő partner: Testnevelési Egyetem) 27. Sportszülő. Áldás vagy átok: 5 pont Március 20. Vita maxima terhelés, regeneráció extrém terhelések után: 10 pont (Együttműködő partner: Testnevelési Egyetem) 26. Doppingellenes tájékoztató (Együttműködő partner: Magyar Antidopping Csoport) Április 2. Őszintén a táplálék kiegészítőkről. (Kerekasztal beszélgetés): 10 pont (Együttműködő partner: Testnevelési Egyetem) 4

5. Merre tart az olimpiai mozgalom. Helyszínek, sportágak, nemzetek, média: 5 pont (Együttműködő partner: Testnevelési Egyetem) 9. Motiváció, siker, kudarc. Az edző és a sportpszichológus kapcsolata. Hol a határ? 10 pont (Együttműködő partner: Testnevelési Egyetem) 11. Az edzők által is alkalmazható sportpszichológiai módszerek, eljárások (Laboratórium) (Együttműködő partner: Testnevelési Egyetem) 16. Alkalmazkodás, akklimatizáció a versenysportban. Hideg és meleg akklimatizáció, magaslati akklimatizáció. Az immunrendszer felkészítése az éghajlat és étrendi változásokra: 10 pont (Együttműködő partner: Scitec Intézet) 25. Sportberuházások XXI: 10 pont (Együttműködő partnerek: Milton Friedman Egyetem, Testnevelési Egyetem) 30. Nők a magyar sportban: 5 pont (Együttműködő partner: Magyar Olimpiai Bizottság) Május 7-8. Sérülés-megelőzés különböző sportágcsoportokban, sportágakban. Az orvos, az erőnléti edző, a pszichológus, a gyógytornász, és a gyúró szerepe (Tata): 20 pont (Együttműködő partner: Testnevelési Egyetem; Országos Sportegészségügyi Intézet) 14. Profisport és kettős karrier: 5 pont (Együttműködő partner: Testnevelési Egyetem; Kolonics György Alapítvány) 21. Edzők az iskolában. A testnevelő tanár, mint edző. A fair play és az etikai nevelés a testnevelés órán és az edzésen: 5 pont (Együttműködő partner: Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete) 29. Edzői életpálya. Ki a jó edző? Az állami támogatások szerepe: 10 pont Június 4. Doppingellenes tájékoztató (Együttműködő partner: Magyar Antidopping Csoport) 11. Túledzés: 10 pont (Együttműködő partner: Testnevelési Egyetem) Szeptember 10. Innovációk a sportban. Informatikai eszközök, módszerek és alkalmazásuk az edzésen, versenyen: 10 pont 17. Kiválasztás, akceleráció: 10 pont (Együttműködő partner: Testnevelési Egyetem) 19. Az antropometriai mérések módszerei (Laboratórium) 24. Óvodás és általános iskola alsó tagozatos gyerekek felkészítése a rendszeres sportolásra. Motiváció, foglalkoztatás, felmérések: 5 pont (Együttműködő partner: Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete) Október 1. Végtag sérülések: törés, szakadás, ficam, húzódás. Terápia, rehabilitáció: 10 pont (Együttműködő partner: Országos Sportegészségügyi Intézet) 8. Küszöbön álló kutatási irányvonalak a sporttáplálkozásban. Protokollrendszerek. Új hatóanyagok és alkalmazási lehetőségük. (Kerekasztal beszélgetés): 10 pont (Együttműködő partner: Scitec Intézet) 15. Légzés: 10 pont 22. Sport és szocializáció: 5 pont (Együttműködő partner: Testnevelési Egyetem) November 5. Mentális tréning, mentális hibajavítás: 10 pont (Együttműködő partner: Testnevelési Egyetem) 12. Balneológia, hidroterápia: 10 pont 19. Mozgáselemzési módszerek: 10 pont (Együttműködő partner: Testnevelési Egyetem) 21. Mozgáselemzés (Laboratórium): 10 pont (Együttműködő partner: Testnevelési Egyetem) 26. Személyre szabott hidratáció: 10 pont (Együttműködő partner: Scitec Intézet) December 2. Doppingellenes tájékoztató (Együttműködő partner: Magyar Antidopping Csoport) 9. Hit és vallás. Segít-e a sportolónak? 5 pont 5

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 Elnöki üzenet Molnár Zoltán A Fair-play a hatásos fegyver Kevesen vitatják, hogy a modern versenysport legádázabb ellensége a dopping. Vannak olyan vélemények, hogy ma már szinte lehetetlen nemzetközi szintű eredményt dopping nélkül elérni. Felvetődik a kérdés: mindenki doppingol, aki nyer? Ugyanakkor nemzetközileg és az egyes nemzetek szintjén is ádáz küzdelem folyik a sport tisztaságáért, a doppingolók leleplezéséért és szankcionálásáért. A doppingellenes küzdelem nemzetközi szervezete a WADA, Magyarországon a MACS (Magyar Antidopping Csoport), más néven HUNADO. De egyre több szövetség is harcot indít a doppingolók ellen. Ebben is példamutató a legeredményesebb magyar sportág szövetsége, a Magyar Kajakkenu Szövetség. Az éves statisztikák mutatják, hogy az intelmek ellenére mindig vannak vétkezők. De ne legyünk álszentek: a statisztikában mutatott számok csak a jéghegy csúcsát jelentik. Sajnos nem lehet minden sportoló mellé a nap huszonnégy órájában egy doppingellenőrt állítani. A rendszeres ellenőrzés és az egyre keményedő szankciók kétségtelenül elrettentő erővel bírnak. De, ahogy már említettem, ezek ellenére is mindig vannak és lesznek próbálkozók. Mit lehetne még tenni, hogy ha nem is lehet teljesen megtisztítani a sportot ettől a rákfenétől, radikálisan csökkenjen a doppingesetek száma. Pierre de Coubertin Óda a sporthoz versében az alábbiakat írja: Tisztességes vagy te Sport, Ha tőled jő igaz kincs a dicséret, Mert csak derék munkával nyerhető. A versengésnek görbe útján S hitvány fogadások sorsa büntetés. És megvetéssel sújtanák, aki a pálmát álnok csellel küzdené ki. A Fair Play szelleme végig kíséri a modern versenysportot, az újkori olimpiákat. A fair play többet jelent a versenyszabályok betartásánál. Benne van a barátság eszméje, a mások tiszteletben tartása és a becsületes játék. A fair play nem csak viselkedésformát, hanem gondolkodásmódot is jelent. Magában foglalja többek között a csalás, a szabályok kijátszása, a doppingszerek használata, a fizikai és szellemi erőszak megakadályozását, kizárását is a versengésből. A becsületesen játszott sport olyan tevékenység, amely lehetőséget nyújt az önmegismerésre, önkifejezésre, a valós teljesítmény objektív felmérésére. Vajon mennyire elterjedt ma a magyar sportban a fair play szelleme? Mit teszünk, mit tehetünk, hogy a sportot minden szinten a becsületes játékra törekvés jellemezze? Meggyőződésem, hogy a fair play szellemére nevelést már a családban, az óvodában el kell kezdeni. A gyerek azt tesz, és úgy teszi, ahogy azt a környezetében, a szüleitől az óvónőtől az óvóbácsitól látja. A gyerekek lételeme a játék, a versengés. Játék közben sok mindent tanulhat, jót és rosszat is. A szülők és a nevelők felelőssége, hogy már ebben, a mindenre fogékony korban is a helyes irányba tereljék a gyerekek viselkedését, gondolkodását. Amint a gyerek bekapcsolódik a rendszeres sportolásba, edzésre jár, versenyez, ez a felelősség áthárul az edzőre, de rajta keresztül az egész sporttársadalomra. Az edzők és sportvezetők személyes példamutatása döntő a sportoló gyerek gondolkodásmódjának alakítására. Hatékony módszer lehet a pozitív példák megismertetése a fiatal sportolókkal. A Magyar Fair Play Bizottság évről-évre jutalmazza azokat a sportolókat, akik tettükkel bizonyítják, hogy a becsületes játék, az ellenfél tisztelete, adott esetben segítése, az egyetlen út. Sajnos ezek az esetek nem kapnak elég széles nyilvánosságot. A média, 6

a sportszövetségek, a sportegyesületek kötelessége lenne, hogy ezek a példák a sportoló gyerekek és nem csak a sportoló gyerekek, de a nem sportoló fiatalok, felnőttek minél szélesebb köréhez eljussanak. Sokat tehet az iskola, a testnevelő tanár is. A testnevelési órák, az iskolai versenyek is gazdag lehetőséget biztosítanak a fair play szellemének ápolásához, terjesztéséhez. Az élsport szereplőit számtalan olyan késztetés, csábítás éri, amely a fair play szelleme ellen hat. A mindenáron történő győzelem, a hírnév, a pénz, amely a csúcsteljesítménynyel jár, gyakran megszédítik a sportoló fejét. Az is sajnálatos, hogy néha az edzőtől, sportvezetőtől is bíztatást, sőt segítséget kap a szabályok áthágására, a tiltott szerek használatára. A sportoló akkor tud ezeknek a csábításoknak ellenállni, ha gyerekkorától a fair play szellemében nevelték. Büszkén mondhatjuk, hogy a Magyar Edzők Társasága kezdeményezője volt és ma is élharcosa az edzők és sportolók erkölcsi nevelésének, a becsületes játék, a fair play szelleme terjesztésének. Első alkalommal 2007-ben jelentettük meg Dr. Cserháti László gondozásában az Edzők Etikai Kódexét, amely úttörő kiadvány volt ezen a területen. Mintájára, és Kódex szellemének és szövegének felhasználásával, szövetségek és sportegyesületek sokasága alkotta meg a saját etikai kódexét. Miután a Kódex első kiadása elfogyott, és a sportolók, főként a sportoló gyerekek védelmét szabályozó új törvények is születtek, tavaly újra kiadtuk a Kódexet, immár kétnyelvű, magyar-angol kiadványként. Évente tartunk az edzők nevelő munkájával, etikus viselkedésével kapcsolatos konferenciát és háromszor-négyszer doppingellenes tájékoztatót. Tudjuk, hogy kitartást igénylő munkára vállalkozunk, de nem tehetünk mást. A tiltott szerek használatának ellenőrzése a tudomány előrehaladtával új módszerekkel, eljárásokkal fog bővülni. Ez így is van rendjén, mindent el kell követni a vétkesek fellelésére és megbüntetésére. De sokkal fontosabb a meggyőzés, olyan sportolók nevelése, akikben fel sem merül a csalás, az illegális teljesítményfokozás gondolata, lehetősége. 2017-ben a Magyar Edzők Társasága együttműködési megállapodást kötött a Magyar Antidopping Csoporttal. Üzenetem végén hadd idézzem akkor tett nyilatkozatomat: Az edzőknek olyan eszközök és lehetőségek vannak a kezükben, amelyek révén nagy hatással és befolyással vannak a fiatal sportolók életére. És ez sokszor nem is csak az élsportolói karrierre vonatkozik, a tisztelet és a tekintély megmarad az egész életen át. Ezért kell kiemelt szerepet kapnia az erkölcsi nevelésnek, amely óriás szerepet játszhat a doppingellenes küzdelemben is. 2019. március Molnár Zoltán elnök 7

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 Nagy Mester Interjú Babella László... Hesz Mihály utolérhetetlenül szorgalmas volt! 8

Hesz Mihály kajakozót, a mexikóvárosi olimpia 1000 méteres versenyszámában, egyesben győztes egykori kiválóságot sokan ismerik. Nem csak eredményei, hanem fordulatokban gazdag életpályája miatt is. Első és egyetlen mestere, Babella László neve sokkal kevésbé forog a köztudatban, de ez őt egyáltalán nem izgatja. Éli a maga aktív, tevékeny életét Vácott, ahonnan alig-alig mozdul ki. Hosszú sportpályafutása során mindössze hat évet töltött városa sportkörétől távol, de akkor is csak kényszerből váltott. Azt pedig végképp nem tudja senki róla, hogy többféle szakképzettsége mellett még filozófiai tanári diplomát is szerzett annak idején! Az idén 80. születésnapjához közelítő, változatlanul tevékeny mester hű maradt önmagához. Hiába kérdeztem rá többször is, hogy nem jön-e valamiért Budapestre? Ha nem muszáj, nem mozdulok ki itthonról jött az ismételt válasz. Így azután nem volt mit tenni, Mohamednek kellett a hegyhez mennie váci lakásában beszélgettünk. Bár a Duna közelsége a legtöbb gyereknek megadta a kellő vonzást a vízi sportok felé, én mégis egészen más vonalon indultam el. Először ugyanis az ökölvívás kerített hatalmába. Hívtak a srácok, én pedig beálltam közéjük. Szerencsés is voltam, meg szorgalmas is. Így akik eleinte jól helybenhagytak, azokat fél évvel később már én osztottam ki rendesen. Óriási élményt jelentett, amikor 1964 tavaszán, a végül elmaradt, profi világbajnoki döntőre készülő Papp Lacit a Sportkórházban közelről láthattam edzeni. Miközben Kajdi Jancsiékkal szpáringolt, a szünetekben a hozzám hasonló kis kölykökkel is odaállt és kicsit árnyékolgatott velünk. Ez a valóban egyedi és rendkívüli élmény is kevés volt azonban ahhoz, hogy megmaradjon a nagy pofonok világában... Vácott tanultam a műszerész szakmát az ipari tanulók között, ahol Vári Gábor testnevelő tanárom kiemelt és elvitt az evezősök közé. Csak egy bajom volt ezzel a sportággal, hogy ott keveset edzettünk, legalábbis nekem nem volt elég a terhelés. Így az edzések után rendszeresen elmentem még egy jót kajakozni. Volt ott néhány kajak, amelyeket elköthettünk, s mindig jött utánam néhány, nálam fiatalabb kissrác. Előbbutóbb rendre lemaradtak, s csak az az egy tartott ki legtovább, akinek a legrosszabb volt a szerelése. Na, mondtam neki, öregem, te holnaptól velem fogsz edzeni. Előbb indulsz, mint én, majd a fordulónál megint előbb indulsz és egyszerre fogunk visszaérkezni a bázisunkra. Ez a szorgalmas legényke volt a Hesz Misa. Én lehettem akkor 18 éves, ő pedig négy évvel fiatalabb nálam. Végtelenül szorgalmas volt, és ami legalább ennyire fontos: bízott bennem. Nem kalandozott jobbra-balra, végig kitartott mellettem. Mikor mutatta első, konkrét jeleit Hesz Mihály annak, hogy nem csak szorgalmas, hanem tehetséges is? Huszonegy évesen az 1960-as, római olimpiára készülő bő válogatott keretnek én is tagja voltam. Egy alkalommal elvittem magammal Misát az újpesti öbölben esedékes, kötelező időre menésre. Megkértem Granek István szövetségi kapitányt, hagy induljon el ez a gyerek is. Misa rajthoz is állhatott és olyan kitűnő időt ment, amit Granek egyszerűen nem tudott elfogadni. Azt mondta, pihenjünk egy órát és ismételjük meg a futamot. Az újpesti öböl köre mintegy három kilométeres, a ráadásban is én egy perccel előbb indultam és szokás szerint most is utolért. Összesen két percet vert rám, Granek pedig ott, a helyszínen meghívta őt a válogatott keretbe. Ha már szó esett erről a rendkívüli kitartású fiatalemberről, megkérdezném, valóban ekkora szerepe van az eredményességben a szorgalomnak? Nagyon jó a kérdés! Az én praxisom során ugyanis legalább öt, a Misánál tehetségesebb fiatal megfordult a kezeim alatt, de nem volt meg bennük a szükséges szorgalom. Vagy fejben nem voltak elég élesek, vagy jöttek a lányok, vagy a tütüke, a haverok hívása és máris ugrott a nagy esély. Misa viszont olyan ember volt, aki egy hajszálnyi lehetőséget sem hagyott ki, amely úton még előbbre juthatott. Mindent megcsinált, sőt! Többet is, mint amennyit kértem tőle. Előfordult, hogy időre menésről jöttünk haza az Újpesti öbölből, természetesen nem busszal, hanem kajakkal. Ez a ráadás felfelé Vácig két órás lapátolást jelentett. Ő azonban nem érte be ezzel a túlórázással, hanem megkerülte a Szentendrei szigetet és úgy tért vissza a csónakházunkhoz. Misa tényleg mindenkinél szorgalmasabb volt! Találkozott még hasonlóan megszállott versenyzőkkel? Még a közelében sem tudok senkit megnevezni, ő valóban magasan kiemelkedett a mezőnyből. Már 1964-ben, Tokióban ezüstérmes lett K-1 1000 méteren, 1968-ban, Mexikóvárosban pedig ugyanebben a versenyszámban félelmetes hajrájával utasított maga mögé mindenkit. Ő volt az első induló a magyar küldöttségből, győzelmével pedig megadta a többiek felé is az alaphangot. Amikor este lement plusz edzést végezni, a többiek mint mögötte araszoltak... Nyilván jogosan büszke legsikeresebb tanítványára, Hesz Mihályra. Mellette feltehetően vannak mások is, akik többre vitték az átlagnál? Misa után arra vagyok a legbüszkébb, hogy itthon legalább tíz, külföldön pedig három tanítványom dolgozik edzőként és mondhatom, sikeresek, megbecsülésnek örvendenek. Ezek a szakmai követőim az ő neveltjeiken keresztül tíz olimpiai bajnoki címet tettek le a magyar sport asztalára, számos, további érmes helyezés mellett. Az első hármat a szintén itt élő Csereklye József, akinek Gyulay Zsolt két, Dónusz Évának pedig egy olimpiai győzelmében van elévülhetetlen érdeme. Dónusz Éva sikerében nekem is van egy részem, mert éppen az ő csúcsra járatásának idején tértem vissza újpesti száműzetésemből. Hat évvel korábban ugyanis formálisan kirúgtak innen, hogy azután a Dózsában töltött vendégszereplést követően rájöjjenek, hogy mégis hasznára vagyok a váci kajakozásnak, és ekkor visszahívtak. Ez a hatéves távollét minden szempontból jól sikerült, jót tett a későbbi váci tevékenységemnek. A többi aranyérem sorsa is érdekelne. A következő három aranyérem Kammerer Zoltán általi megszerzésében Nieberl Lászlóé a főszerep. Kamera azt mondta, ha nem a váci környezetben készül, nem három, de egy olimpiai győzelme sem lenne. A harmadik sikeremberem az egyébként unokatestvérem, Tóth László, aki a Honvédban dolgozik és legsikeresebb tanítványa Szabó Gabriella, aki három aranyérem boldog tulajdonosa. És még nem teljes a sor mindegyik, eredményes tanítványomnak nagyon örülök, hogy ilyen jó szakemberek kerültek ki a kezeim alól. A legújabbat azért csak megemlíteném: Buenos Airesben, az ifjúsági olimpián a 16 éves váci legény, a László Csaba által felkészített Kiss Ádám is aranyérmet szerzett! Ez a tízedik olimpiai bajnok, akinek én a nagyapja vagyok mondhatnám így is. Ennyi siker után nyilván konkrétan tudja, melyek azok a tulajdonságok, amelyek a legtöbbet nyomják a latba az edző-versenyző kapcsolatában? Az én módszerem egyik legfontosabb pillére az, hogy a gyerekekkel a lehető legfiatalabb korban elkezdek foglalkozni. Amikor az evezősöktől elsőéves felnőttként átjöttem a kajakosokhoz, mindjárt Vidék-bajnokságot nyertem, az év során tizenöt versenyen lettem első. Közben amikor a kicsiket igyekeztem beszervezni, az egyik edző tréfásan megkérdezte: mondd, cumisüvegeket is viszel magaddal a gyerekekhez? Ez a dopping önmagában feltehetően nem 9

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 elég ahhoz, hogy a gyerekek hosszútávra megszeressék a kajakozást? Itt szóba kell hoznom életem legnagyobb kitüntetését, amely nem a Vácott nekem ítélt Pro Urbe díj, sem pedig a Magyar Köztársaság Lovagkeresztje, hanem egy testnevelő tanárnőtől kapott elismerés. Ez a hölgy azt mondta nekem, hogy Babella, magát azért tartom nagyra, mert olyan fiatalokat is munkára tud fogni, akik nekem még a porrongyot sem hajlandók kirázni! Kétségtelen tény, van bennem valami plusz adottság, amivel a lusta embereket is képes vagyok beállítani a sorba. Mégis, mi mindennel tudja őket rávenni az érdemi melóra? Több dolog is van, amivel meg tudom őket fogni. Például azzal, hogy gondolkodásban lemegyek az ő szintjükre. Nem jelentek ki Ex katedra alapon semmit, hanem beállok közéjük például futni és elvarázsolom őket. Ez a képességem gyermekkorom óta megvan, és mindig volt is egy-egy csapatom, akikkel mindent együtt csináltam, olykor még gyümölcsöt is együtt mentünk lopni. Érteni kell a gyerekek nyelvén és akkor sok minden egészen másként megy, mint egyébként menne. Csak egy ember van, aki nálam még jobban hangot talál velük, ő pedig a Csereklye József. Saját fiaimat el tudnám küldeni vele egy világkörüli útra, tíz forinttal a zsebükben, annyira érti a gyerekekkel való bánásmódot. Az évek során mindenkinél ugyanazt a szisztémát alkalmazta? Nálam nagyon sokat jelentett, hogy én mindig tanultam valamit. Előbb szereztem egy szakmunkás bizonyítványt, később két középiskolát is elvégeztem, majd három egyetemi diplomát is begyűjtöttem. Közöttük van filozófia tanári oklevelem is. Előzőleg nem is gondoltam, de rengeteget adott nekem a filozófia. Ehhez azonban előbb meg kellett buknom a TF-en politikai gazdaságtanból, pedig korábban még kettesem sem volt. Ezt követően valakihez jártam korrepetálásra és ezeken a beszélgetéseken kaptam impulzust a filozófiai tanulmányok elkezdéséhez. A felvételt megelőzően ez még a régi rendszerben volt le kellett vizsgáznom orosz nyelvből és a legújabb kori magyar történelemből is. Ám aki azt hiszi, hogy ott pártemberek oktattak, az nagyot téved. Kimondottan jó szakembereket, igazi nagy gondolkodókat hallgathattam öt éven keresztül... A filozófia rengeteget adott nekem, segítségével könnyebben el tudtam igazodni a világ dolgai között. Olyannyira igaz ez, hogy sok mindent csak a filozófia jóvoltából tudtam megérteni. Ha rajtam állna, az edzőképzésben kötelezővé tenném a filozófia oktatását. Arra pedig kicsit büszke vagyok, hogy Magyarországon az egyetlen kajakedző vagyok, akinek filozófia tanári diplomája is van. De arról sincs tudomásom, hogy a világon bárhol meglenne bárki másnak ez a képzettsége. Tanítani is hívtak, de nem vállaltam, mert számomra mindig is az edzői gyakorlat volt a legfontosabb. Azért ez egy komoly impulzus lehetett. Élete során érték más oldalról is csábítások? Két dolgot minden másnál többre tartok. Az edzői hivatást és a kőműves szakmát. Jómagam öt házat építettem fel az évtizedek során, azért ez sem semmi. Bár a filozófiából merített plusztudás fontosságát nem győzöm hangoztatni, azt azért mindenek ellenére bevallom, hogy tőlem is mentek el versenyzők, nem is kevesen. Viszont az is igaz, hogy legtöbbjük szakmailag kevesebbet ért el, mint nálam, s csak igen kevesen lettek jobbak. Ez az elmenősdi egyébként elsősorban az anyagiak miatt történik. Meggyőződésem ugyanis, hogy jelentős különbségek vannak a hasonló eredményességű szakosztályok költségvetése között. Miként az is tény, hogy számos helyen sokkal nagyobb a költségvetés, mint azt bizonyos szakosztályok eredményeik alapján megérdemelnék. Önnek vitán felül jó megérzései vannak és nem csak a kezdő gyerekek megtartásával kapcsolatosan... Ha az ember használja a józan paraszti eszét, abból csak jó sülhet ki. Ez úgy van, mint amikor a földműves gazda felnéz az égre és megérzi, mikor kell mennie kapálni. Valahogy így voltam ezzel én is, például amikor megéreztem azt a történelmi pillanatot, amikor a szövetségnek esélye volt megvásárolni az akkor még az önkormányzattól bérelt székházunkat. Hiába érveltem, mindenki kishitűségben szenvedett, az elnökségben egyedül én szavaztam a vásárlás mellett. Végül mégis a sportágé lett az addigi bérlemény tessék megnézni, milyen székháza van ma a Magyar Kajak Kenu Szövetségnek! A megérzései tehát jobbak az átlagnál, de azért csak megérzésből nem lesz valaki sikeres edző. Ennek a ténynek számos összetevője van. Amit talán a legfontosabbnak tartok, az az idősebbek tanácsainak előítéletek nélküli meghallgatása. Felemlíteném a Vásárhelyi Gyuri bácsit, aki előbb az Izzó edzője volt, nála készült az olimpiai ezüstérmes Giczy Csaba is. Gyuri bácsit később átminősítették gyúróvá, s ettől kezdve a legtöbben csak legyintettek arra, amit ő mondott. Én pedig csak hegyeztem a fülemet és az elmondottak legalább minden második téziséből komoly hasznot húztam. Tanulság: az öregeket nem szabad sem lekezelni, sem félretolni, hanem érdemes őket oda-vissza jól meghallgatni!a mai fiataloknak talán ez a legnagyobb hibájuk, hogy az idősebbeket legszívesebben átugranák. Pedig ha valaki komolyabb sikereket ért el, az soha nem a véletlen műve volt. A kiugró eredmények mögött mindig komoly tudás és tapasztalatok tárháza állt, amit vétek nem figyelembe venni, nem utána járni és nem hasznosítani. És persze sokan elfelejtik megemlíteni, pedig a jó családi háttér nélkül minden sokkal nehezebben megy. Egy jó feleség pótolhatatlan a rendszerben! Három fia is van, róluk még egy szó sem esett... Emberileg mindhármukkal megvagyok elégedve! Ami a szakmai részt illeti, Balázs és ikertestvére, Tamás egy ideig párhuzamosan haladt. Ám amikor a Tamás észrevette, hogy két gyereket nem tudok egyidejűleg szponzorálni, akkor önként lemondott a Balázs javára és abbahagyta. Pedig Tamás tehetségesebb volt, mégis ő tette a gesztust az ikertestvére javára. Balázs kétszeres világbajnok lett, immár évtizede Szingapúrban edzősködik, de szerencsére Tamás is megtalálta a helyét; a katasztrófavédelem területén valahol főnök. A legkisebb fiam, Dávid is a katasztrófavédelem területén ügyködik, pedig ő volt a legtehetségesebb. A munkája mellett a sportággal is megtalálta a kapcsolatot és a szövetség megbízásából igazi tömegsport rendezvényeket szervez közmegelégedésre. Ennek én különösen örülök, hogy ezeket a programokat központilag is támogatják, hiszen minél szélesebb a bázis, annál nagyobb az esély csiszolatlan gyémántok felszínre hozására. S akkor még önmagáról is mondjon legalább néhány félmondatot! Szeretek minél többet kinn lenni a szabadban. Erre jó terep az a 400 négyszögöles telkem, amely Kisorosziban van. A kőműves kalapács és a malteros kanál elmaradhatatlan szerszámaim közé tartozik. Ha pedig a lakásban vagyok, és nézem a tévét, hát a Spektrum és a National Geographic adásai élveznek elsőbbséget. Az állatokat bemutató természetfilmeket bármeddig elnézném... Jocha Károly 10 10

Sportolóból sportvezető Őze István UTE klubigazgató Két olyan klubvezetőt mutatunk be, akik a sport világából kerültek egy-egy meghatározó fővárosi egyesület élére. Őze Istvánt éppen 20 éve választották volt egyesülete, az UTE klubigazgatójává. Gergely István, a Kemény Dénes irányította aranycsapat egyik kapusa csak két éve lett volt klubja, a BHSE ügyvezető elnöke, ám ugyanúgy megtapasztalta a klubvezetés nehézségeit, és persze az örömeit is, mint a két évtizede irányító sporttársa. Bár ezen a területen nem tartanak nyilván országos vagy világcsúcsot, mégis sajátos rekorddal büszkélkedhet Őze István (62 éves), aki éppen húsz éve, 1999. január 28-a óta áll az UTE élén. Az 1885-ben alapított patinás egyesületet senki sem vezette olyan hoszszú időn át, mint eddig ő, sőt, az aktív hazai klubvezetők közül is ő a csúcstartó, és valószínűleg világszerte ritkaság a két évtizedes pályafutás. Pedig igen nehéz időszakban került a lilafehér klub élére: akkor, amikor megszűnt az UTE közvetlen anyagi támogatása, és emiatt a korábbi vezetők lemondtak. Így lett az Újpest egykori öttusázójából, edzőjéből 1998 végén megbízott klubigazgató, majd 1999-ben klubigazgató. Régóta ismerjük egymást, újságíróként a klub több versenyzőjének pályafutásáról tudósítottam, és ott voltam akkor is, amikor klubigazgatóvá választott téged a tagság. Ám az odáig vezető útról még nem kérdeztelek. A XV. kerületben laktunk, külvárosi részen, és a kukoricaföldeken a focitól kezdve mindent csináltunk. Hatéves koromtól a BVSC-ben úsztam, Hargitay András kortársa vagyok, ám én hozzá képest semmit 11

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 sem produkáltam a medencében. Az életemre nagy hatással volt a mexikói olimpia, amikor lehetett, azt néztük, és magával ragadott Balczó András és az öttusacsapat szereplése. Egy gyerek számára egyébként is nagyon vonzó az a sportág, ahol anynyi mindent lehet csinálni, vívni és lőni is. Mivel a Honvéd volt a legközelebb, oda jelentkeztem öttusázni, majd a két öcsém is követett. 1976-ban átjöttem az Újpesti Dózsába, egyéni ifjúsági bajnok lettem, junior világbajnokságon szerepeltem, ám jelentősebb sikereket nem értem el. Közben egy edzésen meghalt az egyik öcsém, ami nagyon megviselt Ekkor kértek fel a Dózsa vezetői, hogy kezdjek el edzősködni. Egy ideig a versenyzés mellett csináltam, aztán kiscsoport edzője lettem, úszást oktattam. 1982-ben befejeztem a versenyzést, edző voltam meg szertáros, és Pécsi Gábor mellett fél szakosztályvezető. Amikor ő az öttusa-szövetségbe került, technikai vezető lettem az öttusa szakosztálynál. Időközben a TF-en szakedzői és menedzseri-sportszervezői diplomát szereztem. 1998 végén pedig, amikor lemondtak a korábbi vezetők, engem kért fel a tagság, hogy vegyem át az egyesület irányítását. Két évtized távlatából hogy emlékszel viszsza azokra az időkre? Az öttusa-szakosztály sikeres mindennapjai után bedobtak a mély vízbe ami jelezte a beléd vetett bizalmat, ám nem volt irigylésre méltó a helyzeted. Helyzet volt, amit meg kellett oldani. Az előző vezetés lemondott, ki kellett költöznünk a belvárosi, Eötvös utcai székházból, le kellett vezényelni a költözést. Rengeteg sportoló elhagyta a klubot, kajakosok, vízilabdázók, vívók. Nem volt pénz kifizetni őket, pereskedések kezdődtek. A létesítményeinkkel kapcsolatban is jogi viták keletkeztek, a rendezetlen helyzet miatt például a jégpályát be is zárták. A legfontosabb feladatunk az volt, hogy rendet tegyünk. Világbajnok kardvívónk, dr. Abay Péter lett az új felállásban az ügyvédünk, és sikerült megszereznünk az Önkormányzat számára a Szilágyi utcai létesítményt, a Megyeri úti sportkomplexumnak pedig a vagyonkezelői lettünk. A Kajak-kenu szövetséggel szerződést kötöttünk a Tímár utcai vízitelep, a Belügyminisztériummal pedig a Mexikói úti lőtér és a Király utcai vívóterem használatára. Nagyon nehéz feladat megoldása vár rám. Olyan döntéseket kell hoznom, amilyeneket nem szívesen teszek. De mondhatnám azt is: innen szép felállni. Ha minden a terveknek megfelelően alakul, és sikerül segítőkre találnunk, két-három év kell az egyesület talpra állításához. - nyilatkoztad klubigazgatóvá választásod után a Nemzeti Sportban. Nos, talpra állítottátok a klubot. Fontos állomás volt 2010-ben az új Önkormányzat megalakulása. Szerződést kötöttünk Wintermantel Zsolt polgármester úrral, és azóta is példás a kapcsolatunk. Az együttműködésben három hangsúlyos területet jelöltünk meg: a létesítményfejlesztést, az utánpótlás-nevelést, valamint olyan élsportolók nevelését, illetve a klubhoz igazolását, akik nemcsak eredményeikkel, hanem magánéletbeli viselkedésükkel is példát mutathatnak a kicsiknek, a jövő élversenyzőinek. Így került hozzánk a vívó Mohamed Aida, a kajakos Kozák Danuta, az úszó Gyurta Dániel és a tornász Berki Krisztián. Örömmel mondhatom, hogy egyikükben sem csalódtunk, ők valóban példaképek 12

a gyerekek számára. Közben elkezdődtek a kormány által preferált sportprogramok: a TAO, a 16 kiemeltsportág létesítményfejlesztési programja, valamint a hat kiemelt fővárosi egyesület létesítményfejlesztési programja, és az Önkormányzat mindenben segített és segít minket. Milyen állapotban vannak most az UTE létesítményei? Több részletben megújult a Király utcai vívóterem és a Tímár utcai kajak-kenu telep. Felújítás alatt áll a Megyeri úti központi épület, amely várhatóan őszig elkészül. A műfüves pályát megcsináltattuk, a jégpálya gépészeti felújítása és világítása is elkészült, és a cselgáncsterem is kész. Zajlik az emelet-ráépítés, az ökölvívó-birkózó rész felújítása. A Szilágyi utcában, amelynek főépülete átmenetileg otthont ad a vezetőségnek is, megújult a Tornacsarnok. A futócsarnokot is felújítottuk, de még bővíteni fogjuk, a munkálatok hamarosan elkezdődnek. Épül, és várhatóan a nyárra készül el egy labdacsarnok a röplabdázók számára. A tervek között szerepel egy gyakorló jégpálya a gyerekeknek és a curlingeseknek, öltözőkkel. Szintén a gyerekek számára készül egy hat öltözős fociöltöző, három műfüves és három élőfüves normál méretű, valamint két kisméretű műfüves pálya. Építünk egy kiscsarnokot is, futódombot kis futókörrel, és megújul, új borítást és világítást kap a 400-as futókör. Egy éven belül a fejlesztések nagy része elkészül meséli Őze István, majd mutatja a tervrajzokat, és az épület ablakából a helyszíneket is. Követni is nehéz a sok tervet, valódi sportparadicsom lesz majd itt! Még van egy négy részből álló csomag is, melyben a Mexikói úti lőtér felújítása, a ráckevei kajaktelep kialakítása szerepel, utóbbinak a tervei elkészültek, a kormánydöntésre várunk. Ugyancsak ide tartozik a Megyeri úti stadion melletti, az állam által megvásárolt telken egy vívóterem és karate központ, valamint uszoda építése, illetve a Duna-part megnyitása a nagyközönség részére és egy kajak-kenu telep építése, az Önkormányzattal együtt. Ez mit jelent pontosan? Újpestnek van a leghosszabb Duna-partja, de az egész zárt, a lakosság nem tud lejutni a Dunára. Ezt tervezzük megnyitni és lakossági használatra alkalmassá tenni. Ki kell emelni, hogy csak olyan létesítményeket építünk, ahol van hely arra, hogy a szülők eltöltsék az időt, amíg várják a gyerekeket. A létesítmények után beszéljünk a szakmai tervekről! Az UTE-nak az 1885-ös megalakulás óta Észak-Pesten ellátási kötelezettsége van, vagyis a meglévő 18 szakosztályban sportolási lehetőséget kell biztosítanunk a sportolni vágyók, a gyerekek számára. Ezt a feladatunkat az Önkormányzattal együttműködve ellátjuk. Ennek egyik példája, hogy az Önkormányzat épített 12 ovifoci-pályát, amelynek szakmai felügyeletét az egyesület biztosítja. Szakembereink ott vannak minden óvodában, az általános iskolák első osztályaiban pedig heti egy kötelező testnevelés zajlik az ő irányításukkal. Ezek nem sportágspecifikus órák, hanem a mozgás megszerettetése a cél, és próbáljuk a délutáni foglalkozásokra is bevonzani a gyerekeket. Ehhez kellenek az olyan élsportolók is, akiket már említettem, akik példák lehetnek a gyerekek előtt, mint például Berki Krisztián. Azt tapasztalom, hogy létesítmények vannak-lesznek, utánpótlás és példaképek is vannak. Megfelelő szakemberek is rendelkezésre állnak ehhez? Még a legnehezebb időkben is próbáltuk megtartani a szakembereinket, az edzőket, most is erre törekszünk. A Testnevelési Egyetemmel is szerződést kötöttünk, és támogatjuk a szakemberképzést. Azt is fontosnak tartjuk, hogy tanári végzettségűek legyenek az edzők, akik például a fociban a kicsikkel foglalkoznak, mert a gyerek érzékeny műszer. Összességében azt mondhatom, hogy edzőink helyzete kiegyensúlyozott, megkapják a járandóságukat. Nem tudunk, és nem is akarunk versenyezni nálunk jobb helyzetben lévő, tehetősebb klubokkal, mi más módon próbáljuk megtartani a régi szakembereket. Mintegy 300 fizetett alkalmazottal működünk, a pályamunkásoktól az edzőkön át a vezetőkig. Olyanok vagyunk, mint egy család, ahol a hangulat miatt a régi sportolók is szívesen maradnak tovább, más szerepben. Az a célunk, hogy örömet szerezzünk a szurkolóknak, és nemcsak a negyedik kerületben, hanem országszerte, sőt, a külföldön élőknek is. Jó érzés tudni, visszajelzéseket kapni, hogy a határon túl is figyelik az eredményeinket. Amiről eddig nem beszéltél, talán szerénységből pedig nagyon büszke vagyok rá, hogy 2018- ban megnyertük az egyesületi pontversenyt a világ- és Európa-bajnokságokon az olimpiai számokban elért eredményeinkkel, megelőzve a Honvédot és az MTK-t! Nagy öröm, hogy szépülnek, gyarapodnak a létesítményeink, és hogy az élvonalban vannak a versenyzőink itthon és világviszonylatban is. Füredi Marianne 13

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 Edzőlegendák Lakat Károly (1920 1988 ) Labdarúgóként és edzőként is egyike volt a legszínesebb egyéniségeknek. Humoráról, szellemességéről, jópofa mondásairól legendák kerengtek a labdarúgás és a sport világában. Tanári végzettsége és doktorátusa volt ezért Tanár úrnak is szólították. 1943-ban mutatkozott be a Ferencváros első csapatában és a következő idényben magyar kupagyőztes és a bajnokságban második lett. Bár 1948 49-ben a Ferencváros sok játékosát átigazolták az akkori sztárcsapatba, a Honvédba, Lakat Maradt a Fradiban, illetve a kényszerű névváltoztatás miatt a Budapesti Kinizsiben. 1952-ben itt fejezte be aktív labdarúgó pályafutását. Összesen 302 mérkőzésen szerepelt a Fradiban, és hat gólt szerzett. 1945 és 1950 között tizenháromszor volt válogatott. Labdarúgóként Edzői pályafutását 1956-ban a Szegedi Haladásnál kezdte. 1957-től 1963-ig Tatabányán tevékenykedett. Eközben 1959-60-ban az olimpiai válogatott pályaedzője volt, amely a római olimpián bronzérmet szerzett. 1963-ban az olimpiai válogatott szövetségi kapitánya lett. Két olimpián keresztül állt a csapat élén, 1964-ben Tokióban és 1968-ban Mexikóban is a csapat aranyérmes lett. Közben a múlt század hatvanas éveiben az MTK-nál és a Ferencvárosnál is dolgozott. 1968-ban a Vásárvárosok Kupájának döntőéig vezette a Ferencvárost. A döntőben a Leeds United-től szenvedtek vereséget. 1970 és 1974 között a Tatabányai Bányász, majd 1974 és 1976 között a Honvéd vezetőedzője lett. 1979- től ő készítette fel az olimpiai válogatottat a Moszkvai Olimpiára, de a selejtezők során a mindent eldöntő Csehszlovákia elleni mérkőzésen a csapat 3 2-es vereséget szenvedett. Így a csehszlovákok jutottak ki az olimpiára és meg is nyerték az olimpiát. 1979-ben hat mérkőzésen válogatott szövetségi kapitány volt. 1980 és 1985 között tatabányán, a Volánnál és Debrecenben volt vezetőedző. 65 évesen fejezte be edzői pályáját. összesen 625 mérkőzésen ült a kispadon. ezzel második az örökranglistán. 1961-ben Mesteredzői címet kapott. Egyik róla kerengő legenda a Tokiói Olimpiával függ össze. Az olimpia után az OTSH (az akkori sportfőhatóság) a Tatai Edzőtáborban rendezte meg a nagy olimpia értékelő összejövetelt. A tanácskozást Kutas István a Sporthivatal elnökhelyettese vezette. A tanácskozáson sorra szót kaptak az egyes sportágak vezetői, szövetségi kapitányai, majd Kutas foglalta össze az olimpia szakmai tapasztalatait. Külön kitért a labdarúgókra, megdicsérte a csapatot, köszönetet mondott a szövetségi kapitány és az edzők kiváló munkájáért. Azt is megemlítette, hogy Lakat nagyon átfogó és színvonalas jelentést adott le az olimpiai szereplésről. Mondandóját így fejezte be: Kiváló volt a jelentés, de ha regényt akarok olvasni, szívesebben olvasok Thomas Mannt, mint Lakat Károlyt. A tanácskozás végén Lakat szót kért és kapott. Megköszönte Kutas dicsérő szavait és a beszédét így zárta: Mindnyájunknak jól esett Kutas elvtárs elismerése, de ha szónokot akarok hallgatni, szívesebben hallgatom Cicerót, mint Kutas Istvánt. A másik ilyen szellemes történet a Honvédnél töltött idejére esik. A csapat nem szerepelt jól a bajnokságban, vereséget vereség követett, néha-néha becsúszott egy döntetlen. A labdarúgó szakosztály vezetősége csupa magas rangú tiszt, tábornok válságtanácskozást tartott. Meghallgatták a vezetőedzőt, majd kritizálni kezdték Lakat munkáját. Lakat egy ideig békésen hallgatta a kritikákat, majd szót kért, és csak ennyit kérdezett: Az elvtársak mikor nyertek utoljára háborút? Lehet, hogy így volt, lehet, hogy nem, de jól hangzik. Akkoriban ez nem csak szellemes, de bátor megnyilvánulás is volt. Köpf Károly 14

Sportolóból sportvezető Gergely István BHSE ügyvezető elnök Két olyan klubvezetőt mutatunk be, akik a sport világából kerültek egy-egy meghatározó fővárosi egyesület élére. Őze Istvánt éppen 20 éve választották volt egyesülete, az UTE klubigazgatójává. Gergely István, a Kemény Dénes irányította aranycsapat egyik kapusa csak két éve lett volt klubja, a BHSE ügyvezető elnöke, ám ugyanúgy megtapasztalta a klubvezetés nehézségeit, és persze az örömeit is, mint a két évtizede irányító sporttársa. Gergely István (42) kétszeres olimpiai bajnok, világbajnok, BL-győztes, négyszeres magyar bajnok vízilabda-kapus két éve, 2017 januárjában lett volt klubja, a BHSE ügyvezető elnöke. Sportolói pályafutásodat ismerem, hiszen nagy része a szemünk előtt zajlott. Azt azonban nem tudom, hogyan tervezted a jövődet, csak feltételezem, gyerekkorodban nem arról ábrándoztál, hogy egyszer klubelnök leszel. Kiskoromban nem elnök, hanem olimpiai bajnok akartam lenni! Ez teljesült. Aztán 2012 januárjában, tehát a londoni olimpia előtt Máltára igazoltam, amivel kizártam annak a lehetőségét, hogy válogatott legyek. Aktív játékos voltam ugyan, de egy szintet visszaléptem. Ez a döntésem pedig azt is megalapozta, hogy valami mással fogok foglalkozni, ugyanis időközben sportmenedzseri végzettséget szereztem a TF és a Corvinus Egyetem közös képzésén. A vízilabdától azért nem akartál elszakadni, hiszen 2012-ben pályáztál a szövetség elnöki posztjára, amit végül volt kapitányod, Kemény Dénes nyert el Valóban, és nagyon örültem annak, hogy ő lett az elnök. Most, néhány év elteltével, még inkább így érzem. 15

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 Ezt megmagyaráznád? A vízilabdában csak egy sportágat irányítottam volna, itt, a Honvédban viszont többet, és ez a többsportágas rendszer különösen motivál. Azt, hogy ilyen elnök tudok lenni, a vízilabdának köszönhetem. A Kemény Dénes elleni nem győzelemből is sokat tanultam, mivel az elnökválasztás előtt már belekóstoltam ebbe a munkába, egyeztettem a klubokkal, stratégiában, szisztémában kellett gondolkodnom. Ekkor már körvonalazódott bennem, hogy sportvezetőként kívánom folytatni a pályámat. Aztán 2013-ban volt csapattársam, Benedek Tibor mellett a válogatott csapatvezetője és kapusedzője lettem. Nagyon szép három és fél év volt, és szerintem kiemelkedően sikeres! Tudom, vannak, akik szerint nem volt eredményes, mert a megelőző időszak három olimpiai aranyérméhez viszonyítják, de nem szabad elfelejteni, hogy világbajnokságot, Európabajnoki ezüstérmet nyert a csapat, és Tibor elindította az utánpótláskorúak szisztematikus beépítését, aminek már akkor érezhetőek voltak az eredményei. A riói olimpia után lemondtam a válogatott melletti munkáról, és már az is megfogalmazódott bennem, hogy házon belül, vagyis a Honvédnál szeretnék maradni. Nekem ez volt az egyetlen klubom Magyarországon, ez a második családom. Megéltünk örömöket, amikor a Domino-Honvéd csapatával a csúcson voltunk, és később kevésbé boldog időket is. A vízilabda szakosztály igazgatójaként megismerkedtem a kollégákkal, más sportágak vezetőivel, és az egyesület irányítóival is. Nagy megtiszteltetés volt, amikor Simicskó István elnök úr és Kunszt Gábor, az egyesület örökös tiszteletbeli elnöke engem javasolt az ügyvezető elnöki pozícióra. Vissza tudsz emlékezni arra, hogy mit éreztél, amikor egyhangú szavazással ennek a patinás klubnak a vezetője lettél? Tudtam, hogy nagy feladat vár rám, mert szinte újra kellett indítani az egyesületet. Különösen az emberi kapcsolatokban jelentett ez kihívást, hogy meggyőzzek mindenkit az újfajta működési rendről. Ma már tudom, két esetben tévedtem: a szakosztályvezetőkkel könnyebb volt a munka, mint gondoltam, mert nyitottak voltak a változásra. A másik tévedésem, hogy ez a munka nem nehéz, hanem sokkal nehezebb, mint ahogy azt gondoltam! Napi huszonnégy órás készenlétet jelent a több különböző sportágból egy csapatot építeni, de ez az, amire mindig is vágytam. Egy komoly kihívás. Bár főként egyéni sportágakból áll a klub, de én csapatember vagyok, mindig is csapatban gondolkodtam. Bocsánat, de mielőtt tovább mennénk, meg kell kérdeznem: mit kellett megváltoztatni, mi az a teljesen új irány, amely felé halad az egyesület? Elindultak a létesítményfejlesztések, és a fejlesztési preferenciák kialakítása minden esetben nehézségeket okoz. Mivel sajnos arra nincs lehetőségünk, hogy a teljes egyesületi infrastruktúrát megújítsuk, ezért differenciálni kellett. Itt a legrosszabb állapotban lévő létesítményekkel kezdtük meg a munkát. Valamint egy olyan komplexum megteremtésére törekszünk, ahol mindennek megvan a helye, az élsportnak és a szabadidősportnak is, minél többen jöjjenek hozzánk sportolni, hasznosan eltölteni a szabadidejüket. Nem olimpiai bajnokokat keresünk, hiszen a bajnok is a tömegből jön, bázis kell a kineveléséhez. Ahhoz, hogy valaki olimpiai bajnok legyen, szükség van arra, hogy ő is mindenek felett az akarjon lenni, támogató családi háttérre, a tehetséget felfedező szakértő szemre, valamint soksok munkára. Igyekszünk minél szélesebb körben megteremteni a sportolás lehetőségét, ami egyben egy toborzási folyamat is. Ennek példája az Iskolám a Honvédban program, amely révén már kilenc általános iskolával, közel 1600 gyerekkel vagyunk kapcsolatban. Az iskolák kihelyezett testnevelés óráit az egyesület szakembereinek irányításával a mi létesítményeinkben tartjuk, amelyekbe a KLIK segítségével, buszokkal szállítjuk a gyerekeket. Az iskolások egy tanév alatt nyolc sportágat próbálhatnak ki. Ez egyrészt a klub társadalmi felelősségvál- 16

lalása, ugyanakkor a Honvéd megismertetése, népszerűsítése is. Fontos dolog a klub életében, amit a vízilabda világából hoztam magammal, hogy kiemelten kezeljük a tanulást. Jó kapcsolatot ápolunk az általános- és középiskolákkal, valamint a felsőoktatási intézményekkel, hogy egyengessük versenyzőink tanulmányi útját. Kialakítunk egy belső rendszert, amely figyeli, segíti az edző-tanár-szülő hármasának együttműködését, mert a sport mellett a tanulást is ugyanolyan fontosnak tartjuk. Megerősítettük kapcsolatunkat a Honvédelmi Minisztériummal, amely egy másik életutat kínál versenyzőinknek: akinek megtetszik a katonai pálya, segítik az elhelyezkedését. Két éve vagy ügyvezető elnök. Hogyan vonnád meg az eltelt időszak mérlegét? Az első év főként az ismerkedés jegyében telt: megismertem a magyar sport rendszerét, hol helyezkedik el az egyesület a hazai sportegyesületi palettán, a klubon belül pedig a szakosztályok viszonyát, mi az erősségünk, illetve gyengénk. Ezekből már lehet látni a lehetőségeket. Sikerült stabil alapokra helyezni a klubot. Hálás vagyok a sorsnak, mert szakmailag magasan képzett, segítőkész kollégáim vannak, remek vezetői csapat állt össze. A klub egykori sportolóival erősítettük az irányítói kart: Kovács Katalin kajakos foglalkozik a PR-ügyekkel, dr. Steinmetz Barnabás vízilabdázó lett a jogi képviselőnk, Imre Géza vívó pedig a sportszakmai igazgató. Az ő példájuk is bizonyítja, hogy a sportolói pálya után is van élet. Törekvésünk, hogy valamilyen formában megtartsuk egykori versenyzőinket, ezért segítjük a belső építkezést. Hány edzővel dolgozik a klub, és milyen az ő helyzetük? Mivel külsős szakembereink is vannak, nem tudok pontos számot mondani. Az edzőkkel kapcsolatban a legfontosabb, hogy az ő tanulásukat, képzésüket is támogatjuk. Örömmel mondhatom, hogy fogékonyak az újra, önjáróan fejlesztik a tudásukat, konferenciákon vesznek részt, keresik az új irányokat. A SOSZ rangsorában az elmúlt 30 év legsikeresebb egyesülete lettünk, a világ-és Európa-bajnokságokon olimpia számokban elért pontszámok alapján a 2017-es eredményekkel az ötödik, míg a tavalyiakkal már a második helyen végeztünk. Azt hiszem, ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy jó úton járunk, mindenki felelősséggel végzi a munkáját. A létesítményeket egy gondolat erejéig már érintettük tettünk lépéseket, sok mindent felújítottunk, a vívócsarnok hamarosan elkészül, de a nagy volumenű fejlesztések még előttünk állnak. A legfontosabb egy új uszoda, amelyre nagyon nagy szükség van, mert most rengeteget költünk vízfelület bérlésére. Ráadásul a meglévő kis uszodánk már 57 éves és nem tud nagyobb létszámot befogadni, valamint rangos verseny megrendezésére sem alkalmas. Az úszók, szinkronúszók, kajak-kenusok, vízilabdázók, öttusázók és a szabadidősök is kiéheztek már egy új uszodára. A terveink között szerepel még egy kézi-, kosár- és röplabda csarnok is. Természetesen ez csak egy komolyabb munkacsarnok lenne, hisz nagy versenyek megrendezésére már vannak helyszínek Budapesten. Ami fontos, hogy területtel rendelkezünk mindkét beruházás megvalósítására, lényegében itt a belvárosban. Hát jó pár évre való feladat vár rád. Tényleg, eddig soha nem gondoltad azt, hogy nem ilyen lovat akartam? Mint említettem, a munka nem nehéz, hanem sokkal nehezebb, mint hittem, de azt egyszer sem gondoltam, hogy nem ezt akartam. Az viszont már megfordult a fejemben, hogy kell ez nekem? Az elnökhöz általában nem dicsekedni járnak az emberek, hanem a problémáikat hozzák, panaszkodnak, és ezt tudomásul kell venni. Meg kell érteni őket, hiszen az egyesületek azok a műhelyek, ahol a munka folyik, ahol lerakják a nemzetközi szereplés alapjait. Itt mindenki a közös sikerért dolgozik. A kluboknak ki kell szolgálniuk a sportági szövetségeket, és nekünk kifejezetten jó a kapcsolatunk minden szakszövetséggel. Nem szeretnélek megbántani, de egy kérdést fel kell tennem: hogy kerül egy ilyen nagymúltú egyesületbe az e-sport? Lehet, hogy sokak haragját kiváltom, de az szerintem nem is sport. A számítógép előtt ülnek a gyerekek, pedig éppen az a cél, hogy megmozgassuk őket. Valóban, a 19 sportág között abszolút új az e-sport, és mások is furcsának tartják, hogy olimpiai bajnokként éppen én hoztam be az egyesületbe. Ráadásul mi valósítottuk meg elsőként a sportág akadémiai rendszerét, vagyis oktatjuk is. Hogy miért is álltam az e-sport mellé? Egyrészt haladni kell a korral, nem lehet nem tudomást venni a minket körülvevő technikai újdonságokról. A fiatalok nagy része űzi az e-sportot, velük is meg akartuk ismertetni a Honvéd nevet, ha esetleg a klasszikus sportok nem tudták elcsábítani őket. És ha már bevonzottunk valakit a klubba, igyekszünk itt tartani, és különböző kedvezményekkel igazi sportolásra, mozgásra ösztönözni őt. Használhatják az uszodát, a konditermet, az atlétikai pályát, ennek következtében már nagyjából húsz százalékuk elkezdett rendszeresnek mondhatóan sportolni. Például, ha FIFA-bajnokságot rendezünk, akkor annak a kiegészítő része a klasszikus labdarúgás is. Tehát teremben a gépen, majd a műfüves pályánkon mutatott eredmény adja meg a győztest. Szóval, ez a talán szokatlan döntésem is azt a célt szolgálja, hogy olyan környezetet teremtsünk, ahova sokan jönnek, mindenki szívesen jön, és elkötelezett lesz a sport és a Honvéd iránt. Köszönöm, ez a válasz engem meggyőzött! Füredi Marianne 17

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 Sportegészségügy A sportegészségügy új bázisa minőségi ellátás a Latorca utcában Schmidt Gábor elnök Magyar Kajak-Kenu Szövetség Az ünnepélyes átadáson Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere úgy fogalmazott: az ép testben ép lélek megközelítés jelenleg is az emberi lét egyik alapját jelenti. Kiemelte, hogy a sport nemcsak a testet, hanem a lelket is erősíti, fegyelemre, a társak megbecsülésére, nemes versengésre nevel. Örömét fejezte ki, hogy ebben a központban a versenyzők egészségileg biztonságban lehetnek, s űzhetik ezt, a magyar identitás részévé vált nagyon szép, nagyon izgalmas és nagyon nemes sportágat. Schmidt Gáborral, a szövetség elnökével csaknem két hónappal a megnyitás után már nemcsak az ötlet megszületéséről, hanem az eddigi tapasztalatokról is beszélgettünk. Hosszú évek óta gondolkodtunk egy sportágspecifikus mérésekre alkalmas központ létrehozásáról utalt a múltra Schmidt Gábor. Olyan létesítményt álmodtunk meg, amely hosszú távú sportegészségügyi hátteret biztosít a tehetségkiválasztás területén, ugyanakkor a magas szintű teljesítmény elérésében is segíti a sportolókat. Ehhez azonban jelentős forrásokra volt szükség, amit a riói olimpia után, versenyzőink hosszú ideje tartó eredményességét elismerve, egy kormánydöntés biztosított számunkra. Ez a központ tehát a topversenyzők munkáját is segíti, és a tehetségek menedzselését is szolgálja. Mit tud, mire alkalmas ez a létesítmény? Az itteni modern eszközökkel folyamatosan ellenőrizhető a versenyzők fizikai és mentális állapota, lehetőséget ad az esetleges sérülések gyors beazonosítására, valamint a minél előbbi felépülés elősegítésére. Tömören fogalmazva: a különböző részlegek tevékenysége megelőzésre és gyógyításra is alkalmas. Kik használhatják ezt a centrumot? A tokiói olimpia közelsége miatt most előnyt élveznek azok a versenyzőink, akiknek esélyük van a kvótaszerzésre. Ugyanakkor az utánpótlás tagjaira is odafigyelünk, valamennyien részt vettek már egy felmérésen, amelynek kiértékelését megkapták... A tesztüzem után 2018 december elején hivatalosan is megnyílt a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) sportegészségügyi és diagnosztikai központja a szövetség Latorca utcai székházában... az edzőik, tehát ennek tudatában építhették fel a további munkát. A kajak-kenusokon kívül más sportágak képviselői is igénybe vehetik a szolgáltatásokat? Központunk elsősorban a kajak-kenusoké, de természetesen, bejelentkezés után, jöhetnek mások is, hiszen más sportágakhoz szükséges mérések is elvégezhetők itt. A vívók, a kerékpárosok és a triatlanosok már megkerestek minket, és ha van szabad kapacitás, jöhetnek ők is, akárcsak az egyesületek vagy a szabadidősportolók. Hétköznaponként reggel nyolctól este nyolcig működik a létesítmény. Úgy tudom, vannak részlegek, melyek a megnyitás óta teltházzal üzemelnek. Örömmel mondhatom, hogy egyre nagyobb az érdeklődés, ami nem csoda, hiszen nincs másik olyan intézmény, amely ennyire komplex szolgáltatást nyújt. Ráadásul a kiváló szakemberek a legmodernebb eszközökkel foglalkoznak a versenyzőkkel. Az intézmény igazgatója dr. Török Krisztina, a diagnosztikai labort Fülöp Tibor vezeti, az intézet sportorvosa pedig dr. Molnár Dóra. Elnökként, tehát nem egészségügyi szakemberként, úgy öszszegezhetek: az a legnagyobb előny, hogy van egy hely, ahol a versenyzők azonnal választ kapnak a problémáikra, tematikusan olyan adatgyűjtés és feldolgozás indulhat el, amely az edzések megtervezéséhez is óriási segítséget nyújt, vagyis az edzésprogram a mérések eredményei alapján testre 18

szabhatóvá válik. A sportolóktól pozitív viszszajelzéseket kaptam, a szakemberek rugalmasak, kiszolgálják az igényeiket, és az is öröm, hogy az eredmények a versenyzők és az edzők számára hamar elérhetők. Fontos megjegyezni, hogy az intézmény együttműködik az OSEI-vel, hiszen bizonyos ellátások csak ott érhetők el mondta az Elnök úr, aki megemlítette, hogy a most átadott sportegészségügyi és diagnosztikai központ után még a Kolonics György Vízisportközpontban is tervezik a hasonló fejlesztést, ami várhatóan az év végén készül majd el. Terepszemle Az Elnök úrral folytatott beszélgetés után terepszemlét tartottam a most átadott, 550 négyzetméteres, többszintes központban, és egyik ámulatból a másikba estem. Van itt minden: bőrgyógyászat, kardiológia, vérvétel, ultrahang, Open MR készülék, urológia, szemészet, gyógytorna, fizikoterápia A diagnosztikai labor népszerű nevén sportlabor vezetője, Fülöp Tibor, miután megmutatta a fantasztikus eszközöket, sajnálkozva jegyzi meg, hogy a létesítmény legnagyobb erősségét az esti időpont miatt nem tudja bemutatni nekem. Kérdő tekintetemet látva, hogy mi is az, elmosolyodik, és viccesen megjegyzi: a megfizethetetlen panoráma! Majd segít a helyzeten, lekapcsolja a villanyt, és elénk tárul a csodálatos, kivilágított Duna-part. Hát, igen. Ezt a tájat látva még a futószalagozás sem annyira fárasztó! Minőségi ellátás és prevenció A kajak-kenu szövetség vágya az volt, hogy a versenyzők teljesítményfokozásának, a teljesítmény maximalizálásának érdekében létesüljön egy olyan központ, ahol egészségügyi és nem egészségügyi szolgáltatások segítik egyrészt az élsportot, másrészt pedig a tehetségek kiválasztását és a tehetséggondozást. Az intézményben lehetőség van a versenyzők minőségi ellátására és a prevencióra is, a kajak-kenuban és más sportágakban magyarázta dr. Török Krisztina, a központ igazgatója. A prevenció, a baj megelőzése egy sportoló életében különösen fontos, hiszen egy esetleges sérülés miatt értékes napok esnének ki a felkészüléséből, és akár a világversenyről is lemaradna. Hogyan segíti a központ a megelőzést? Fókuszunk az egészséges mozgáskultúra elősegítése. A mozgás az a lehetőség, ami mindenkinek rendelkezésére áll, aki tenni szeretne valamit önmagáért. A primer prevenció területén például szolgáltatásaink közé tartozik a felvilágosítás, a dietetika, a funkcionális mozgáselemzés, a coaching, a sportpszichológia. A szekunder prevenció a teljes körű szűrésre alkalmas speciális sportlaborban, valamint a különböző egészségügyi szakterületeken, és a XXI. századi diagnosztikus eszközök segítségével, mint az MR, a speciális ultrahang készülékek és a digitális röntgen, valósul meg. Mivel arra törekedtünk, hogy teljes körű ellátást nyújtsunk, a teljes embert vizsgáljuk, van itt kardiológia, ortopédia, szemészet, urológia, bőrgyógyászat, és sorolhatnám a szakorvosi tevékenységeket. A tercier prevenció területén természetesen a mozgásszervi rehabilitáció a mi profilunk, így remek szakember irányításával a gyógytorna, a gyógymasszázs, valamint felsorolhatatlan mennyiségű és remek minőségű fizikoterápiás eszköz segíti a gyógyulást. A megnyitás óta eltelt két hónapban milyen tapasztalatokat szereztek? Hozzánk bárki jöhet, élsportolók, szabadidős sportolók. Aki szeretne többet tudni a testi és lelki egészségi állapotáról, nálunk személyre szabott ellátást fog kapni. Mindenki, aki fontosnak tartja a mozgást, kíváncsi lehet az állapotára mondjuk egy futóverseny, a maratoni táv lefutása, vagy a Balaton átúszása előtt. Éppen ezért minden sportolónál elsődleges a kardiológiai vizsgálat és a sportlabor, így ez a két terület a nyitás óta telt házzal működik. Ugyancsak népszerű az ortopédia, a rehabilitáció és a mozgásterápia is, de örömmel mondhatom, hogy remek szakembereinknek köszönhetően egyre többen szereznek rólunk tudomást, és keresnek fel minket a többi egészségügyi szakterület kapcsán is Mindenkit szeretettel várunk, és bejelentkezés alapján fogadunk! Füredi Marianne 19

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 Az én edzőm Bakó Pál az edzőire büszke világbajnok... Az úszás és a futás jól ment, ám városi gyerekként féltem a lótól, előfordult, hogy egy edzésen hétszer estem le róla. Tóth Béla bácsi el akart küldeni, hogy sosem lesz belőlem öttusázó. Én csakazértis csináltam... T öbb apropója is van annak, hogy a Magyar Edző számára interjút kértem az egyébként nem szívesen nyilatkozó, inkább a háttérben meghúzódó Bakó Pál olimpiai ezüstérmes, világbajnok öttusázótól. Szegényes körülmények között, szoba-konyhás lakásban éltünk Pestújhelyen, még lavórban fürödtünk. Viszont izgága gyerek voltam, és elhatároztam, hogy úszni fogok. Az Újpesti Dózsa margitszigeti edzéseire jártam Szeptemberben ismét felnőtt öttusa-világbajnokságnak ad otthont Budapest, és éppen 50 éve rendeztük azt a legendás vb-t, amelyen ötödik egyéni aranyérmét szerezte Balczó András, és ezüstérmes lett a Balczó, Bakó, Kelemen Péter összeállítású csapat. bocsánat, Pestújhelyről? Kíváncsi voltam, hogyan emlékszik öt évtized távlatából az akkori versenyre, mi a véleménye a mai öttusáról, és kezdetben mi vonzotta az összetett sportághoz. 20 Igen. Aztán amikor 1956-ban a Kertész utcába költöztünk, egyszerűbbé vált a közlekedésem. Szóval, a szigeten úsztam, vízilabdáztam, sőt, még a műugró-toronyból is ugráltam. Az általános iskolában pedig felfigyelt rám testnevelő tanárom, Nyulászi András, és hívott öttusázni. Azt sem tudtam, mi az, de megtetszett, hogy annyi mindent lehet benne csinálni. A Budapesti Pedagó- gusban háromtusáztam Pálvölgyi Miklós későbbi szövetségi kapitánnyal, Pintér Tamás kaszkadőrkirállyal és Mizsér Jenővel, aki akkor még versenyzett, de én lettem az első tanítványa, rajtam tanulta az edzősködést. Az úszás és a futás jól ment, ám városi gyerekként féltem a lótól, előfordult, hogy egy edzésen hétszer estem le róla. Tóth Béla bácsi el akart küldeni, hogy sosem lesz belőlem öttusázó. Én csakazértis csináltam, és Mizsér Jenő is kiállt mellettem. 1961-ben a Pedagógus öttusa szakosztály megszűnt és beolvadt a Dózsába. Az első öttusa-versenyemre Mizsér Jenő készített fel. Akkoriban a rögzített akadályos tereplovaglás volt az első szám. Már a mérlegelésnél gondjaim

akadtak: a lovasnak nyereggel együtt minimum 75 kilónak kellett lenni, én viszont 50 sem voltam, ezért ólommal teli súlytakarókkal pótolták a hiányzó kilóimat. Aztán a galoppon-pályán hatalmasat buktunk az egyik akadályon, mégis imádtam a lovaglást, és később az egyik legjobb öttusa-lovas lettem. Mizsér Jenőről még annyit meg kell jegyeznem, hogy szinte a pótapám volt: mivel sovány voltam, mindig vett nekem sonkás zsömlét, két forintért 1965-ben a jobb feltételek miatt átigazoltam a Honvédba, de ragaszkodtam Mizsér Jenőhöz, így ő maradt az edzőm. Egymáson nőttünk föl, belőle remek szakember lett, belőlem pedig közepes öttusázó. Hogyhogy közepes? Az olimpiai ezüstérmet és a világbajnoki címet nem adták ingyen! Bár az öttusa egyéni sportág, mindig csapatember voltam. Nem szerettem villogni, csak tettem a dolgom. Az az igazság, hogy nem volt kiemelkedő számom, igaz, a lovaglás és a vívás nagyon jól ment, de a futás gyengébb volt. Egyéniben nem állhattam világverseny dobogóján, és aki a magyar öttusában nem szerzett egyéni érmet, közepesnek nevezhető. Legalábbis én ebbe a kategóriába sorolom magam. Az 1965-ös első junior-világbajnokságon fölényesen megnyertük a csapatversenyt, és ettől kezdve mindent az öttusára tettem fel. Két év múlva a Honvéddal megnyertük a NATO-katonai világbajnokságot, ami azért emlékezetes számomra, mert mi nem voltunk katonák, egyenruhánk sem volt. Valahogy mégis ott lehettünk a versenyen a szovjetekkel együtt. A juniormezőny után következtek a felnőttsikerek. Valamit hadd jegyezzek még meg. Az előbb közepes öttusázónak minősítettem magam, viszont arra büszke vagyok, hogy nekem voltak a legjobb edzőim! Senki más nem dicsekedhet ilyen névsorral, és ha lehet, ezt örökítsük is meg az utókornak. Legalább így is maradjanak fenn ezek a remek mesterek, már csak azért is, mert sajnos többen eltávoztak már közülünk. Először is a három edzőlegenda: Benedek Feri bácsi, Nyulászi András és László István. Lovaglásban Tóth Béla, Kollár Kornél, Szabácsy István, Ákos Ajtony. Vívásban Vass Laci bácsi, Jávor István, Kováts Endre, a tőrvilágbajnok Fülöp Mihály, Ferdinandy Géza. Lövészetben Kisgyörgy Lajos, és felesége, Baba néni. Futásban Rózsavölgyi István, úszásban pedig Kiss László, akit én a világ legjobb úszóedzőjének tartok, ám az edzés végén mindig nagyon utáltam őt, mivel levezetésként 8x50 métert kellett úszni víz alatt! Alig kaptam levegőt a végén! Mit is mondhatnék? Hálás vagyok a sorsnak, hogy a világ legjobb szakági edzőivel dolgozhattam. Mizsér Jenő külön kategória, mint mondtam, egymáson nőttünk föl, és a pótapám is volt egyben. Szóval, felnőtt korszak, és rögtön egy hazai világbajnokság, 23 évesen, ami minden sportoló álma, ám nem mindenkinek adatik meg. Benedek Feri bácsi volt a szövetségi kapitány, akitől bátor húzás volt, hogy az 1968- as olimpián győztes Balczó, Móna Pista, Török Feri hármasból csak Balczót hagyta meg, mert a következő olimpiára gondolva fiatalításba kezdett. Így kerültem Kelemen Péterrel együtt Balczó mellé. Két szörnyű élményem van arról a világbajnokságról kíváncsian hallgatom. Nem sokkal a verseny előtt furunkulus keletkezett a lábamon, alig fért bele a csizmába. Benedek Feri bácsi kitartott mellettem, hogy bírni fogom. A furunkulust folyamatosan kezelték, és szó szerint a Sportkórházból jártam a versenyre. A másik pedig szintén egy szó szerinti hidegzuhany: a futás napján őrült meleg volt, sokszor szúrt az oldalam, és a vége felé már nyitott szájjal kapkodtam a levegőt. Bizonyára sokakban megvan a kép, ahogy a pesthidegkúti repülőtéren a hatalmas tömeg a szalagkorlát mellett áll, vagy futva biztat minket. Nos, az egyik bokor mögül valaki rám öntött egy edény vizet, éppen akkor, amikor levegőt vettem. A vízből tüdőre is szívtam, totálkáros lettem. Tudom, a néző jót akart, segíteni nekem, de nagyon rossz élmény volt az a vízadag. Persze, a dobogón állva, ezüstéremmel a nyakamban mindent elfelejtettem, csak a szépre emlékezem, még akkor is, ha ez a két momentum megmaradt bennem. No meg az, hogy egy Videoton táskarádió volt az ezüstérem jutalma. Egyéniben negyedik lettem, ki tudja, mi történik, ha nincs ez a két malőr? A négyes szám egyébként végigkísérte a pályámat, egyéniben nem tudtam érmet szerezni. A következő, 1970-es világbajnokságon már a dobogó tetejére állhatott a csapat. A dobogós csapaton ne változtass! elv alapján mi hárman utaztunk Warendorfba, ahol fölényesen nyertünk, Kelemen lett az első, Bandi a második, én meg egy hajszállal maradtam le a dobogóról. A bronzérmes Onyiscsenko szerintünk doppingolt, a montreali olimpián le is bukott csalás miatt. Pedig milyen szép lett volna három magyar a dobogón! Az 1972-es müncheni olimpia után hosszú szünet következett, legközelebb csak 1977-ben szerepelhetett világbajnokságon. Már sokszor meg akartam kérdezni: miért? Fiatalítottak, mást favorizáltak. 1977-ben mégis visszakerült Az 1976-os olimpiáról azzal az indokkal maradtam le, hogy vívása, lovaglása bizonytalan. Gondolhatja, mekkora elégtétel volt, hogy az olimpia után rendezett vívó Balaton-bajnokságon második lettem. Az idősebbek még emlékeznek rá, mekkora rangja volt ennek a versenynek, hatalmas mezőny indult el rajta. Végül egy német vívótól kaptam ki, öttusázóként. Az 1977-es világbajnokságon az új kapitány, Török Ferenc betett a csapatba, bronzérmesek lettünk, de akkor már nem éreztem különösebb moti- 21

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 öttusa-világbajnokság egy területének logisztikai feladataival, mivel a versenyrendezés rutinját a Honvéd-kupákon megszereztem. Az öttusa-világbajnokság hatalmas sikere után Martin György elnök és Jakab Zoltán főtitkár felkért, hogy legyek tagja a 2001-es vízilabda Európa-bajnokság szervező bizottságának, majd a szövetségben kaptam munkát. Mindenes lettem: vízilabda világligák, Vodafone Kupák, Unicum Kupák szervezését, a sportfelszerelések összeállítását és kiosztását, reklámok kihelyezését, fuvarozást és mindent, amit a szövetségben intézni kellett, örömmel csináltam, egészen 2013 végéig. vációt, átadtam a helyem a fiataloknak. Addigra több változás történt az életemben, például 1972-ben hivatásos katona lettem, beöltöztem. Képzelje el azt az egyenruhás tiszti egységet, ahol Varga János olimpiai bajnok birkózó, Pézsa Tibor olimpiai bajnok vívó, Simon János Európa- bajnok kosaras, Rózsavölgyi István 1500-as síkfutó, Kajdi János olimpiai ezüstérmes ökölvívó, Borkai Zsolt olimpiai bajnok tornász, Kozma Mihály és Komora Imre labdarúgók és én voltunk a díszkatonák. Időközben a TF-en edzői képesítést szereztem, a Honvédnál szakosztályvezető lettem. Mivel az akkori nagyok, Martinek Jani és Fábián Laci a válogatottal központilag készült, én a junioroknak tartottam edzéseket. Emellett a szervezés és a versenyrendezés volt a fő feladatom. Az akkori Honvéd-kupákon szinte világbajnoki erősségű mezőny gyűlt össze! 1992-ben egy magyar tulajdonú kanadai céghez kerültem, kereskedéssel foglalkoztam. Volt ilyen végzettsége? Végzettségem nem volt, viszont annál nagyobb gyakorlatom! A régi vívók és öttusázók sokat tudnának mesélni az akkori üzletelésekről. Jó nyelvérzékem volt, és a külföldi, főként szovjet túrákon cserekereskedéssel javítottuk fel kevéske jövedelmünket. Többször hívtak bennünket filmforgatásokra a veszélyes jelenetetekhez dublőrnek. A kaszkadőrködés jól fizetett, nagy buli volt, élveztük, sok magyar filmben lovagoltunk, vívtunk, bunyóztunk és estünk nagyokat. Aztán Pakucs János és Pécsi Gábor megbízott az 1999-es margitszigeti 22 Mivel telnek a napjai mostanában? Szeptemberben újra öttusa-világbajnokságnak ad otthont Budapest? Megint a szervezők között láthatjuk? Nem, már nincs közöm az öttusához, a maiakat már kevésbé ismerem, totálisan átalakult a sportág. Persze, mindenkinek a maga öttusája tetszik, és ez így van rendjén, hiszen abban élt, akkor volt fiatal. De a mai egynapos rohanás tényleg más, mint a mi időnkben volt. Az öttusa annyira maradt meg az életemben, hogy úszok és két csípőprotézissel is kocogok, lovagolok, ha csak tehetem, mert nagyon megszerettem ezt a tusát. Nyugdíjasként unokáimmal kirándulni és síelni szoktam, úgyhogy boldogan telnek a napjaim. Füredi Marianne Bakó Pál világbajnok és olimpiai ezüstérmes öttusázó, edző Született 1946. június 8., Budapest Pályafutása Az Újpesti Dózsában kezdett háromtusázni, majd 1965-től a Bp. Honvéd háromtusázója, illetve öttusázója lett. A junior világbajnokságokon 1965-ben és 1966-ban csapatban aranyérmes, 1966-ban egyéniben második, 1967ben csapatban harmadik volt. 1964-től 1977-ig szerepelt a magyar öttusa-válogatottban. Az 1969-es budapesti világbajnokságon ezüstérmes volt csapatban, negyedik egyéniben. A következő évben csapatban világbajnok, egyéniben ismét negyedik lett. Az 1972es nyári olimpián Balczó András és Villányi Zsigmond társaként csapatban a 2. helyen végzett. Legközelebb 1977-ben tudott a világbajnokságra kijutni. Ekkor csapatban harmadik, egyéniben 12. volt. 1978-ban történt visszavonulása után a Testnevelési Főiskolán öttusa szakedzői oklevelet szerzett és a Budapesti Honvéd öttusaszakosztályának vezetője, edzője lett. Az 1999-es öttusa-világbajnokság egyik szervezője volt, majd a Magyar Vízilabda Szövetség logisztikai munkatársa lett. Több hazai úszó és vízilabda esemény lebonyolításában közreműködött.

Sportolóból edző Mincza Ildikó: nem csak vívókat, embereket is szeretnék nevelni!... Nagy szerencsémnek tartom, hogy akkor, ott, a negyedikesek közül kiválasztottak, mert gyakorlatilag mindent a vívásnak köszönhetek: a férjemet is, a gyerekeimet, tényleg mindent. A mai gyerekek nem is tudják, hogy a sportolási lehetőség mekkora kincs... Három évtized nem csekély idő. Egy sportágban ennyit eltölteni - ráadásul klubváltás nélkül, az első egyesületben kitartva ezt kevesen mondhatják el magukról. A jogi egyetemet is elvégzett dr. Mincza Ildikónak sikerült ez a ma már nem divatos dolog, a klubhűség megtartása. Hát még ha azt is hozzátesszük, hogy a pekingi olimpián (2008) megszerzett olimpiai bronzéremmel a gyűjteményében ugyan a versenyzéstől visszavonult, ám azóta is első klubjában, az MTK-ban dolgozik edzőként, akkor ez azt jelenti, hogy már csaknem negyven évet számlálhat kék-fehér színekben. Mincza Ildikó kedvenc kávézó törzshelyén vállalta a beszélgetést a Magyar Edző című szaklap számára. Mindjárt az elején eljutottunk a dolgok sűrűjébe. Zuglóban laktunk, a Telepes utcai általánosba jártam, ahova egy alkalommal eljött Szőcs Berci bácsi és az akkor kezdő edzőnek számító Udvarhelyi Gábor, hogy vívó utánpótlást toborozzanak. Mivel kiválasztottak a jelentkezők közül és az MTK Csömöri úti terme kétpercnyire volt az iskolától, így akadályok nélkül kezdhettem el edzésekre járni. Ha már itt, az elején képbe került Udvarhelyi, megkérdezném: milyen edzője volt, mit 23

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 tart fontosnak megemlíteni arról a hosszú időről, amit szakmailag együtt töltöttek? Csak jókat és szépeket mondhatok. Nem csak a konkrét edzésekkel törődött, hanem igyekezett minden dolgunkról tudni és azokban segíteni. Edzőnk és pótpapánk is volt egyszerre az akkor nekünk még bajszos bácsinak számító Gábor. Fontosnak tartom, hogy őt soha nem hallottam káromkodni! Igyekezett elénk olyan példát állítani, amelyet mindig és mindenhol a magunkénak vállalhattunk. Magas erkölcsi mércét állított csoportja minden tagja elé, amit igyekeztünk is átugrani. Arra pedig kimondottan büszke volt, hogy akik a keze alatt készültünk, az évek során valamenynyien felsőfokú végzettséget is szereztünk. Kezdtünk nála vagy százan, akikből mintegy harmincan meg is maradtunk. Akkor még olyan szerencsés helyzetben volt a vívósport, hogy embereket el is lehetett küldeni. Ez a folyamatos szűkítés nagyjából három év alatt zajlott le. Az utolsó választóvonal az érettségi idejére esett. Ekkor egyesek a tanulmányaik miatt, mások pedig az eredmények hiányában mondtak búcsút a vívásnak. Akik viszont megmaradtunk, mindmáig civilben is igyekszünk tartani a kapcsolatot egymással. Ön milyen döntést hozott a gimnázium befejeztével? Dekoratőr iskolába mentem, mert a képzőművészet ugyancsak érdekelt. Ám mivel rengeteg tennivalóm volt, sokat kellet rajzolni, külön rajzórákra is jártam, végül rájöttem, hogy a kettő nem megy együtt. Már a kirakatrendezői tanulmányok során kiderült, hogy a többieknek az egész napját az iskolai elfoglaltságok töltik ki, nekem pedig a napom legnagyobb része a sporttal telt. Ez egy komoly patthelyzet lehetett, hogy oldotta ezt föl? Gábor azt javasolta, hogy valamit mindenképpen tanuljak. Ha nincs más elképzelésem, akkor menjek el a Testnevelési Egyetemre. A kétéves dekoratőr sulit követően így iratkoztam be az akkor három éves edzőképzőre 1992-ben. Zarándi Csaba bácsi, Szőcs Berci bácsi és Bognár Gábor oktatták az egyes fegyvernemeket nagyon jó volt! Pályafutása során a legkomolyabb mérföldkövet az 1996-ban volt fegyvernemváltás jelentette. Miért döntött a változtatás mellett? Tőrözőként nőttem fel és alapvetően nagyon szerettem a tőrvívást. Ám az idő múlásával kénytelen voltam észrevenni, hogy a változások nem kedveznek az én stílusomnak. Ráadásul Gábor az 1992-es, barcelonai sikereket követően szinte csak a párbajtőrözőkkel foglalkozott, a tőrvívókra egyre kevesebb ideje maradt. A váltáshoz a végső lökést az adta meg, hogy 1996-ban, Atlantába vitatható indoklást követően nem versenyzőként, hanem csak tartalékként utazhattam ki. Ez volt az első, olyan olimpia, amelyen a tartalékok nem lakhattak az olimpiai faluban, hanem kinn, a városban, a csapattársaktól távol, a versenyeken pedig csak a lelátóról követhettük a történéseket. Mindent összevetve alakult ki bennem a döntés a változtatásra. Ekkor kerültem át Berci bácsihoz. Az adott új helyzet egy új szakmai kihívást is jelentett egyben számomra. Az újítás pedig a reméltnél-vártnál is jobban sikerült. Berci bácsi óriási mester volt! Az edzés elején elég volt kettőt szúrnom, máris tudta, milyen formában vagyok, mit lehet tőlem azon a napon elvárni. Egy ideig mindkét fegyvernemben tovább versenyeztem, majd miután 1997-ben az első Európa-bajnoki fellépésemen első lettem az új fegyvernem egyéni versenyszámában, csak ekkor váltottam át egyértelműen a párbajtőrre. A váltással párhuzamosan a későbbi pályaválasztásával kapcsolatosan is útelágazáshoz érkezett. Akkor még nem éreztem, hogy végül az edzői pályán fogok kikötni, hanem új kihívás kötötte le a fantáziámat. Ez idő tájt már együtt voltam későbbi férjemmel, dr. Nébald György kardvívó olimpiai bajnokkal, aki akkoriban éppen ügyvédként dolgozott. Én is érdeklődést mutattam az ügyvédi pálya iránt és 1996-ban be is iratkoztam a szegedi egyetemre, ahol az volt a legfontosabb számomra, hogy levelező képzésben vehettem részt, tehát nem volt mindennapos elfoglaltságom. Igaz, a havonkénti három-három nap, amit az egyetem ülve kellett eltölteni, hát az is elég nehéz próbát jelentett. Az élsport követelményei közepette kis késéssel, 2003-ban szereztem meg a jogi diplomát és ügyvédbojtárként meg is tettem az első lépéseket abba az irányba. Három évig dolgoztam Gyuri mellett ügyvédjelöltként, de a szakvizsgát már nem tettem le. Újabb változást a 2004-ben volt házasságkötése, majd a 2006-ban megszületett első kislánya, Franciska színrelépése jelentette. Ő alapjaiban felforgatta az életünket és az elképzeléseimet is döntően befolyásolta. Franciska ugyanis másfél évig legfeljebb 24

húsz perceket aludt, s mellette lehetetlen volt komolyabban bármivel is foglalkozni. 2009-ben Melinda is a világra jött, én pedig 2012-ben úgy gondoltam, a legjobban teszem, ha feladom az ügyvédi álmaimat - amely vonalon mindent újra kellett volna tanulnom és inkább edzőként folytatom klubomban, az MTK-ban. Az ügyvédi szakvizsga tehát elúszott, viszont a pástra sikerrel tért vissza. A gyerek, a vizsgák és az élsport egyszerre soknak bizonyult. Ráadásul akkor már tényleg nem érdekelt az ügyvédi pálya. Peking (2008) sokkal jobban izgatott, miután sem Sydneyben (pedig oda a világranglista vezetőjeként érkeztem!), sem Athénben nem tudtam komoly eredményt elérni. Ráadásul amíg korábban rendre a főtáblán kezdhettem, Peking előtt minden versenyen a csoportselejtezőkön is vívnom kellett. Az olimpiát megelőzően elég nagy fásultság vett rajtam erőt, s bár a kínai fővárosban egy ideig minden nagyon jól ment, az elődöntőben viszont egy tussal kikaptam a román Branzától. Szerencsére Gyuri az öltözőben rendet tett a fejemben és így legalább a bronzérmet sikerült megszereznem. 2009-ben jött a kisebbik leányka, Melinda. Aki szerencsére sokkal jobb alvó volt a nővérénél. Kettejük mellett így is két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy hiányérzet kezdjen kialakulni bennem. Egy váratlan esemény hozott vissza a gyakorlati vívásba, amikor 2012 elején Kulcsár Győző hirtelen lemondott a szövetségi kapitányságról. Ekkor egy ideig ideiglenes jelleggel én lettem Kovács Iván mellett a segítője, de a hivatalos papírokban engem formai okok miatt kadett edzőként szerepeltettek. Ebben a minőségemben öt éven keresztül dolgozhattam. Edzői munkálkodása során mire figyelt különösen, minek tulajdonított kiemelt fontosságot? Tulajdonképpen minden út a Berci bácsihoz vezethető vissza, elvégre Udvarhelyi Gábor is nála, az ő alapelvein nevelkedett. Amikor végleg elhatároztam, hogy az edzői pályán maradok, a mindennapi tennivalóim mellett két évig visszajártam Gáborhoz, amolyan ismeretfelújító-, illetve bővítő foglalkozásokra, ahol ő tudása minden apró részletét jó szívvel átadta, amiért külön is hálás vagyok neki. Ő egyébként teljes mellszélességgel a hatvanas-hetvenes évek nagy magyar párbajtőr sikerei megalapozójának, Vass Imre bácsinak volt a szakmai követője. Ezt a vonalat igyekszem én is képviselni azzal a kiegészítéssel, hogy nem csak vívókat, hanem embereket is szeretnék nevelni! Azt az életszemléletet, azokat az elveket szeretném átadni, amelyeken én is felnőttem, de mondhatom, nagyon nehéz a helyzetem. Bár nem vagyok még öreg, de mégis egészen mások a mai fiatalok, mint amilyenek annak idején mi voltunk! És nem is ők a hibásak, hiszen annyi új, nem szerencsés benyomás éri őket, amit nehéz háttérbe szorítani. Annak idején nekem két választásom volt: vagy kinn bringázok az utcán és csavargok a többiekkel, vagy ott vagyok az edzésen. Nagyon nehéz megóvni a maiakat a tengernyi behatástól, mivel mint az igazi gyerekek, ők is elmennek a könnyebb ellenállás irányába. Ahogy egy kicsit meg kellene magukat erőltetni, ahogy egy kis extra kihívás adódik, szinte eldőlnek... A kifogások sorát képesek felhozni, a fejfájástól a fodrászhoz menésig minden ok elegendő ahhoz, hogy kihagyjanak edzéseket. Ehhez az alapjaiban más világhoz meg kellett tanulnom alkalmazkodni: ahol a szülők fizetnek mindent, s ennek megfelelően ők is akarnak mindent irányítani-befolyásolni. Ezt rettentő nehezen tudtam elfogadni, mára viszont már odáig jutottam, hogy örülök, ha ott vannak az edzésen... Hány tanítvánnyal dolgozik együtt? Huszonnyolc gyerek tartozik hozzám, mellettük indítottam egy szabadidős tanfolyamot is felnőtteknek. Van közöttük teljesen amatőr, van, aki gyerekkorában más belekóstolt a sportágba, de vannak olyan felnőttek is, akik masters korosztályokban akarnak versenyezni. Ők nyolc-tízfős csoportot alkotnak. A huszonnyolc tanítványom között van nyolc kicsi, ők a heti három foglalkozásukon általában ott is vannak. A nagyobbaknak hétfőtől péntekig minden nap van edzésük, közülük ezért-azért mindig hiányzik valaki. A legjobban annak örülök, hogy heti három alkalommal mindkét gyermekemmel együtt vagyok, Franciskával pedig minden nap. Délelőtt bonyolítom az adminisztratív és a családi ügyeket, a délutánjaim pedig a vívóteremben telnek. 25

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 Gyermekeikben lát tehetséget? Alapvetően nagyon ügyesek, de a nagyobbikat, Franciskát teljesen nyomasztja az adott családi háttér, a szülők sikereinek tudata. Hiába igyekszem kiegészítő sportágakkal elvonni a figyelmét és elvenni ezt a hátát nyomó felelősségérzetet, ő mindezt nem játékosan, hanem halálosan komolyan fogja fel. A kicsi az már egészen más. Egyébként én is az öt éve, a szövetség támogatásával indított Sulivívás lehetőségét kihasználva kezdtem foglalkozni a legkisebbekkel; gyakorlatilag minden gyerekem az óvodások közül került ki. Az I. Óbudai Általános Iskolában is foglalkozom kezdőkkel hetente két alkalommal, akiket azután általában két év elteltével átviszek az MTK-ba. Ott mégis sokkal jobb az alapfelszereltség, jobbak a lehetőségek a továbbfejlődéshez. Vannak már sikerélményeik a lányaiknak? Kulcsár Győző nagyszerű kezdeményezése az Olimpici versenysorozat, melynek döntőit minden évben Balatonfüreden bonyolítják le. Franciska több bronzérmet is hozott már haza, csapatversenyben pedig aranyérmet is sikerült elhozniuk az MTK színeiben. A huszonnyolcas csoportomból egyébként egy-egy fiút és lányt látok az átlagnál tehetségesebbnek, akikben meg is van az elengedhetetlenül szükséges elhivatottság, a cél érdekében mindent alávető alázat. Pillanatnyilag a legidősebb tanítványom tizenöt éves. A jövőjük nem kis mértékben attól függ, elkanyarítják-e őket a serdülőkor legkülönfélébb csábításai. A fiatalok többségében nem teng túl az akaraterő, ezt látni kell! Hogyan állnak tanítványai a kiegészítő sportokkal? Ma már egyáltalán nem elég az, ha valaki csak vívni akar. Mindenképpen szükség van a fizikai jólét megalapozására, illetve folyamatos fejlesztésére. Télen leginkább erőfejlesztés szerepel a programban, nyáron pedig futás és úszás. Szakmailag mit tud tenni az önképzéséért, milyen lehetőségei vannak ezen a téren? Legtöbbet az interneten láthatok, ott követhetek nyomon bizonyos iskolákat. A lábmunkákat például a távol-keletieknél figyelhetem meg leginkább. Rengeteget dolgoznak és fantasztikus, amit ezen a területen tudnak! Nem véletlenül jöttek fel arra a színvonalra, ahol most tartanak. Miként látja a magyar női párbajtőrvívás jelenét és jövőjét? Az alaphelyzet nagyon nehéz, hiszen Peking (2008) után gyakorlatilag a legjobbak Nagy Titi, Hormay Adrienn, Tóth Hajni, Révész Juli és én mindannyian egyszerre vonultunk vissza. Szerintem szükség lett volna egy átmeneti időszakra, amelynek során a fiatalok az elődökön fel tudnak nőni, beleerősödnek a mezőnybe. Amilyen hirtelen kikerültünk a válogatottból, olyannyira gyorsan el is lettünk felejtve. Engem például hivatalosan még soha nem búcsúztattak el! A kérdésre konkrétan válaszolva én a mindössze 16 éves Muhari Eszterben látok igazán fantáziát, mert aki képes egy szezonban megnyerni a kadet-, a junior- és a felnőtt ob-t is, abban azért kell lennie valami plusznak. Mennyire tartja szükségesnek a siker eléréséhez a tehetséget és a szorgalmat, illetve azok arányát? Százalékban nem tudnám definiálni, miből mennyi kellene. Azt viszont biztosan tudom állítani, hogy a hasonlóan tehetségesek között a szorgalom, a küzdőképesség, az alázat és az elkötelezettség messze többet számít, mint az, hogy valaki esetleg átlagot meghaladóan tehetséges, de az előbb említett tulajdonságok nincsenek meg benne maximálisan. Az ilyenek legfeljebb részsikereket érhetnek el, de arra nem képesek, hogy tartósan a nemzetközi élvonalban szerepeljenek. Ha a sok vívás, a kötelezettségek mellett néha mégis adódik egy-egy fél vagy egész nap szabadideje, mivel tölti legszívesebben? Egyértelmű, hogy a kislányaimmal. A legkedvesebb programunk, ha eljutunk a balatoni nyaralónkba, ahol úszhatunk, gyakran megyünk a lovardába és kirándulgatunk. Szilveszterkor síelhettünk is egy jót... A saját kondicionálását miként oldja meg? Na, ez egy nagyon nehéz kérdés! Mindig elhatározom, hogy most ide, vagy oda elmegyek, de legtöbbször mindig közbejön valami. Szerencsére a harminc évig volt napi edzésmunkám tartalékából egy ideig még eléldegélhetek, de egyelőre leginkább csak a nyári úszásokról és ritka, alkalmi teniszmeccsekről tehetek említést. Mennyire elégedett az eddigi életével? Nagy szerencsémnek tartom, hogy akkor, ott, a negyedikesek közül kiválasztottak, mert gyakorlatilag mindent a vívásnak köszönhetek: a férjemet is, a gyerekeimet, tényleg mindent. A mai gyerekek nem is tudják, hogy a sportolási lehetőség mekkora kincs. Jocha Károly 26

Dr. Görgényi Istvánt a póló helyett a Vadászterület foglalkoztatja Mi lett vele? Többek között világbajnok, olimpiai ezüstérmes vízilabdázó dr. Görgényi István. Nem keresi a nyilvánosságot, de bizonyos keretek között közlékeny és alapvetően szívélyes ember. A Magyar Edző szakfolyóirat felhatalmazásával, mint korábbról már ismert sportbarátot kértem beszélgetésre. Az ausztrál női vízilabda válogatottat olimpiai győzelemre vezetett szakember (2000, Sydney) pályafutása elsősorban azért érdekes, mert Görgényi István az élet több területén is képes volt kiemelkedő sikerek elérésére. Ha végiggondolom pályafutásomat, időrendi sorrendben mindenképpen az úszással kell kezdenem vágott a sűrűjébe a házigazda. Már 1956 előtt úszkáltam Tumpek Györgynél, s még tizenhárom éves koromban, 1957- ben is láttam őt versenyezni. Kimondottan tehetségesnek tartottak, s a delfinkirály komoly korosztályos sikerekre vezetett engem, hiszen mellúszásban Lenkei és Balássy mögött én következtem eredményesség dolgában. Négyéves, átmeneti időszak után 1961- ben végképp a vízilabda mellett döntöttem; ez a sportág már a kezdetektől lekötötte a fantáziámat. Tumpekkel egyébként a Margitszigeten és a BVSC uszodában is megfordultunk, utóbbi helyen ő is úszott a Mesti, a méltán híres Sárosi Imre kezei alatt. Amikor viszont elkészült a Honvéd uszodája, végleg beköltöztünk a Tüzér utcába. A felnőtt pólósok ott tréningeztek, majd röviddel később megalakult az ifjúsági csapat is. Ahogy lenni szokott, leginkább úszó alapokkal rendelkező fiatalokat vártak a pólósok közé. Így kerültem én is oda, ahol elsősorban Hevesi István nevét kell megemlítenem. Ő nagyon szerette a gyerekeket, sokat foglalkozott velünk, s ami akkor még nem... A játékosoknak van egyfajta szabadság-igényük, amelylyel az edzőnek gazdálkodnia kell. Ebben Alex Fergusson egy zseni volt. Ezért tudott három generációval is hangot találni és magas szinten vezetni őket... 27

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 Rajki lemondott, megint új korszak kezdődött. Gyarmatit aki már Rajki mellett Münchenben is az edzőnk volt nagyon akartuk. Fontos volt, hogy rendkívül motiváltan, sikeréhesen jött, s meg is találta a hangot a játékosokkal. Kapitánysága alatt 1973-ban és 1974-ben felsőfokon teljesített az együttes, s ez a lendület egészen 1977-ig kitartott. Más kérdés, hogy Gyarmati képes volt szétverni a győztes csapatát, amire jó ellenpélda Kemény Dénes, aki a végsőkig ragaszkodott a sikerembereihez. Dezső féltékeny lett a csapat magját alkotó játékosokra és felszalámizta azt: előbb Bodnárt, majd Kásást és engem tolt ki onnan. Engem az 1975-ös vb előtt kihagyott, de vissza is vett néhány napon belül, mert a játékosok kiálltak mellettem, az 1976-os olimpiára viszont már nem vitt ki. Azután az 1980-as olimpia előtt is visszavett, de végül akkor is itthon hagyott. volt divat, igen részletes statisztikákat is készített a meccseinkről. Ő hátvéd volt, s velem különösen sokat foglalkozott; hamar be is kerültem a Honvéd felnőtt csapatába. Ott Brandi Jenő volt az edzőnk, aki nagyon jól végezte a dolgát, kitűnő meglátásai voltak és érdemi kritikákat fogalmazott meg a csapattal és az egyes játékosokkal szemben is. A legtöbbet az jelentette számomra, hogy 17 évesen, éppen csak néhány hónapja kerültem át az úszóktól a pólósok közé, ő mégis teljes bizalmat adott nekem. Az is a kezemre játszott, hogy a korábbi hátvédek már kiöregedőben voltak, engem nem a helyükre, hanem melléjük épített be. A hivatalos nevem úszóbekk volt, de később már a centereket is én fogtam. Gyakran a szereléseket követően megúsztam, amit a gyorsaságomnak köszönhettem. A szélen felvitt labdákból azután középen sok gólt lőttek a társaim. Röviden: a gyorsaságomból, a jó reflexeimből és a blokkjaimból éltem. Az is szerencsés változást jelentett Önnek, hogy akkoriban kezdett igazán gyors, mozgékonyságra épülő játék lenni a vízilabdázás. Így igaz, ráadásul voltak komoly példaképek is előttem. A legtöbbet Hevesitől tanultam, de dr. Mayer Mihály és a szolnoki Brinza István is tiszta bekkelésre, szerelésre törekedett. Előlről és féloldalról igyekeztem fogni az ellenfeleimet, aminek hatékonyságához nagyon sokat segített a jó lábtempóm, a hosszú kezem és ráadásul nagyon könnyű is voltam. A szerelést követően azonnal meg tudtam úszni. Számomra nagyon kedves, kellemes partner volt a válogatottban dr. Bodnár András, aki engem a csapat motorjának nevezett a gyakori szereléseim és a gyors indulásaim miatt.... territoriális lények vagyunk, szükségünk van egy területre, amit mi kontrollálunk, ami döntési szabadságot is jelent a mindennapi életben, így a sportban is... Egyáltalán, hogyan került be a legjobbak közé? A tokiói (1964) olimpiai siker után Laky Károly, a rendkívül erős ifjúsági válogatottakat is behívta a bő keretbe. Laky helyét rövid ideig Brandi Jenő vette át, majd következhetett Markovits Kálmán, aki kitűnő edző volt, a következő évek nagy sikereiben elévülhetetlen érdemei vannak. Nála játszhattam 1966-ban először a válogatottban. Mexikóvárosról (1968) tényleg egy hajszállal maradtam le, miközben az úszóknál is fontolgatták a benevezésemet, annyira jól úsztam. 1972-ben, Münchenben viszont már ott lehetett az ötkarikás játékokon. Az egy nagyon jó csapat volt. Azt kell mondanom, hogy magunkat vertük meg. Amikor 1970-ben Rajki Béla bácsi lett a kapitány, az öregeket kihagyta és nagyon bátran, a korábbi ifjúsági válogatottakra építkezett. Az idősebbek közül egyedül a Bodnár Andrist hagyta meg hírmondónak, aki rendkívül jó szellemű játékos volt. Olyan volt hozzánk, akár a bátyánk lett volna. Rajki az 1970-es Eb Jugoszlávia elleni, nyerésre álló mérkőzésén érthetetlen módon lecserélte Bodnárt, ami egy komoly törést okozott a csapaton belül. Az Eb után ki is hagyta őt a válogatottból, Sárosival együtt. Az olimpia előtt ugyan viszszavette Bodnárt és Sárosit, de a törés megmaradt. Bár Münchenben nem vesztettünk meccset, az aranyérem csak elúszott. Ha a hatékonysági statisztika alapján dönt, engem képtelen lett volna kihagyni, de akkor még nem volt statisztika. De voltak ott más tényezők is, amelyekről most nem kívánok beszélni... Kihagyásom különösen azért volt fájdalmas számomra, mert én mindent a csapat érdeke alá rendelő játékos voltam, aki visszavált, besegít, szerel, blokkol. Ezek kevésbé látványos dolgok voltak, ám a csapat számára nagy jelentőséggel bírtak. 1974-ig emberileg is nagyon egységesek voltak. Abban a korosztályban is benne volt a három olimpiai aranyérem lehetősége. Ez volt a döntő a Kemény Dénes-féle háromszoros bajnokcsapatnál is, az emberi tartás. Benedek Tibornak ebben az összetartásban nagy szerepe volt. Láttam őket minden világversenyen, nagy élményt jelentettek számomra. Kis ugrással vissza az időben: Ön 1982-ben fejezte be az aktív játékot. 1977-ben Tatabányára igazoltam. 1982-ben lett elegem a játékból, ekkor már témát akartam váltani. Sok évvel korábban elkezdtem jogi tanulmányaimat, majd a kriminológiai témából megírt szakdolgozatomhoz anyaggyűjtésre jártam 1976-ban a Pest Megyei Kórház szociálpszichiátriai osztályára. Az emberi viselkedés rendszerszerű megértése, az ott használt módszerek magukkal ragadtak. Olyannyira, hogy tíz évig a Kútvöl- 28

gyi Kórház Pszichiátriai Osztályán dolgoztam, mint család- és csoportterapeuta. Ez az időszak nagy ajándéka volt az életemnek, ott rengeteget tanulhattam. A következő lépcsőfokot 1984-ben lépte meg. Ekkor bíztak meg az Újpesti Dózsa edzői teendőivel, ahol 1990-ig dolgozhattam. Amikor bevezettem a tornatermi edzéseket, sokan kinevettek. Az 1985/86-os bajnokságot viszont az Újpesti Dózsa nyerte meg, a BEK-ben harmadikok lettünk. 1988/89-ben pedig egy megfiatalított együttessel újra döntőt játszhattunk a Vasas ellen. 1990-ben térfelet váltott és Nizzában folytatta edzői működését. Ez egy igen nagy kaland volt, hiszen a francia vízilabdázást egyáltalán nem jegyezték. Aztán, két éven belül, mindössze két orosz vendégjátékossal eljutottunk Európa legjobb négy csapata közé. Amikor először megnyertük a francia bajnokságot (akkor még csak egy szlovák idegenlégiósunk volt), hatalmas ünneplést rendeztek a feletti örömükben, hogy 33 évnyi szünetet követően végre ismét nyert országos bajnokságot egy nizzai csapat. 1974-ben a klub anyagilag csődbement, így ez a fejezet is lezárult. Hogyan sikerült Nizzából átkerülnie Ausztráliába? Amikor beütött a pénztelenség, a csődgondnokkal sikerült elintéznem, hogy még egy évig játszhatott a csapat. Ez idő alatt én már keresgéltem a helyemet, hova mehetnék? 1994-ben a római világbajnokságon jó barátaim, az ausztrálok ajánlottak egy lehetőséget. Egy KSI-szerű bázist kellett létrehoznom, mégpedig úgy, hogy én dönthettem a három, felajánlott bázis Perth, Brisbane és Melbourne között. Az utóbbi várost választottam. Ausztráliában minden nagyobb városban fantasztikus sporttudományi központ van. Az igazgató a földszinten várt, a lifben a 8. emeletig megbeszéltük, hogy engem a pólón kívül a csoportdinamika foglalkoztat (akkor már elkezdtem írni a Hunting Territory / Vadászterület modellről). Kiszállva a liftből, már konkrétan arra kért, hogy erről tartsak egy előadást az ő edzői számára. Én éppen akkor lettem kész a tervezett könyv első fejezetével. Victoria állam minden komolyabb edzője ott volt. A rendkívül pozitív fogadtatást követően azt kérték, hogy havonta folytassam újabb és újabb fejezetekkel. Végül tizenegy előadást tartottam! A könyv gerince így az igazgató bíztatására készült rohammunkában. Mi volt ebben az előadássorozatban az, ami egyértelműen új dolognak számított? Ennek az alapjait a szociálpszichiátria területén tanultam, amiben az az új, hogy nem bizonyos erkölcsi lózungokról beszél, hogy együtt kell működni, meg szeretni kell egymást, hanem azt írja le, hogy mi történik egy emberi csoportban, hogy ott van versengés, van rivalizálás, vannak klikkek, akik néha egymás ellen harcolnak, kiszorítják egymást, de közben nagyszerűen együtt is lehet játszani, igazán egymásért küzdeni. Tehát a mindennapi nehézségeket nem tagadja, hanem nevén nevezi és precízen leírja a helyzetet. Abból indul ki, hogy territoriális lények vagyunk, szükségünk van egy területre, amit mi kontrollálunk, ami döntési szabadságot is jelent a mindennapi életben, így a sportban is. Ezzel a szabadsággal többféleképpen is lehet élni. A játékos rá is rúghatja a labdát, de azt is be lehet bizonyítani neki, hogy együttműködve társaival, végül ugyanannyi gólt lőhet, de csapat is képes nyerni. Megmutattam, hogyan lehet megoldani bizonyos konfliktushelyzeteket. A csapat keresztülmegy különböző korszakokon. Törvényszerűen van egy olyan időszak is, amelyet én úgy nevezek, hogy a belső harcok kora, amit nem lehet átugrani, mert minden csapatnak előbb-utóbb ezt is meg kell élnie. Milyen edzésmódszerek alkalmazhatók ebben az időszakban, milyen taktika igen, és milyen nem. Ezeknek az elveknek a gyakorlatba ültetése révén születtek az újpesti sikereim, miként ezeknek köszönhettem a franciaországi és később az ausztráliai győzelmeket is! Ez a módszer három, különböző kultúrában is működött azért, mert felismertem, hogy milyen viszonyok között zajlanak ezek 29

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 a küzdelmek. A legnagyobb jelentőségű természetesen az ausztrál nőkkel kivívott olimpiai bajnoki cím, amely eredmény mellett megszerveztem a korábban nem létezett ausztráliai női nemzeti programot is. Ott a felnőttek mellett a juniorok és az ifik is összesen mintegy százan részt vettek az én programomban. Beszéljünk még egy kicsit a 2000-ben volt olimpiai győzelemről. Mi volt a legfontosabb tényező abban, hogy elsők tudtak lenni? Az, hogy a lányok teljes mértékben csapatként tudtak működni! Amikor 1998-ban döntés elé állítottak, hogy a férfi vagy a női felnőtt válogatottat viszem tovább, azért tettem le a nők mellett a voksomat, mert mögé láttam a pillanatnyi konfliktusoknak és biztos voltam abban, hogy a csapatukban komoly tartalékok vannak. Pedig felszínesen megítélve a dolgokat, az ember azt hinné, hogy a férfiakkal könnyebb. Elvégre az öltözőjükbe is bemehetsz, a nőkhöz viszont nem. Ezért őket előre fel kell készíteni olyan dolgokra, amit majd maguknak kell megoldaniuk. Az olimpián nyolc nap alatt hét meccset játszottunk, ott a csapat belső ereje még fokozottabban nyomott a latba. Erre vagyok büszke, hogy a csapat úgy volt felkészítve, hogy ők maguk megoldottak bizonyos problémákat. Minden egyes ellenfélre külön felkészültünk az olimpia előtti edzőtáborban. Az ellenfelek játékáról öszszevágott videókat odaadtam a lányok 3 4 fős csoportjainak, amelyeket azután ők elemeztek és a javaslataikat előadták az egész csapat előtt. Annyira alaposak voltak, hogy szinte alig kellett hozzátennem valamit. A mérkőzéseken már pontosan tudták, mit kell játszani, csak az aktuális finomításokat kellett hozzátenni. Nem játszottunk hibátlanul, de a csapat belső ereje átsegített bennünket a nehézségeken. 2004-ben be kellett érniük az ausztrál hölgyeknek egy ötkarikás 4. hellyel, Ön pedig végleg kivonult a vízilabdázás világából. Miért? Azért, mert a 2000-es győzelmet követően letettem a szövetségnek egy szakmai tervet és azt lesöpörték az asztalról! Kiderült, hogy ők nem bánták volna, ha az olimpiát követően én onnan eltűnök, de erre az igényre nem jöttem rá. Így ez a néhány év egyfajta iszapbirkózással telt el. Nem tudtam úgy felépíteni a munkát, ahogy szerettem volna. Megfelelő támogatás nélkül szétesett a csapat magja, így csak két játékos maradt a régiek közül. A sportág vezetése férfiközpontú volt, nem örültek a lányok sikerének. Pedig lett volna ott még bőven mit tenni, hiszen abban a sokmozgásos pólóban, amit elkezdtünk, akkor Amerika mögöttünk járt, most pedig verik a világot. Mivel deklaráltam, hogy elhagyom a sportágat, így nem árasztottak el ajánlatokkal, bár Marseille-ben így is fogadtak volna, itthon pedig kétszer is lehettem volna a női válogatott kapitánya. Mi került a vízilabdázás helyére? A Melbourne Business School-nak van egy nagyszerű menedzser továbbképző intézete, oda hívtak el tanítani. Ezeknek az előadásoknak a révén komoly vállalati tanácsadói munkákat kaptam. 2010-ben jöttünk végleg haza, mert a lányoméknál már megvolt a két unoka. Közben egy angliai kalandja is összejött... 2006 és 2008 között az angol sportszövetség intenzív képzésbe fogta a 2012-es olimpiára kiszemelt edzőket, s ebbe engem is bevontak. Három elit tanfolyamra került sor. Ezek a kurzusok minden szempontból nagyon nagy élményt jelentettek: olimpiai- és világbajnok sportolókból lett edzők sorával ismerkedhettem meg, ráadásul gavallérok is voltak velem a szervezők. 2010-ben az angol férfi pólóválogatott felkészítését is felajánlották, de ezt a feladatot köszönettel lemondtam. Más felkérést is ugyanúgy elhárítottam volna, mert elfogyott belőlem a tűz! Nem szeretem én ezt a birkózó vízilabdát! Maguk a bírók is elismerik, hogy nem ritkán egyszerre öt-hat, súlyosabb szabálytalanság is történik a vízben, akkor melyiket fújják le? A póló helyét elfoglalta egy másik sportág? Főként a labdarúgást nézem rendszeresen, mert ott is elkezdtem elemezni a mérkőzéseket a Hunting Territory módszerrel. 2015- ben az M4 tévének a BL-felvezetőihez készítettünk elemző kisfilmeket. Egyébként főleg vállalati munkáim vannak. Sokat dolgoztam együtt az OTP-vel, voltak megbízásaim a Telekomtól, legutóbb a MOL-nak tartottam egy nagy előadást. Készítettünk egy esettanulmányt a 2010-ben, a mexikói öbölben felrobbant olajfúró torony ügyéről. Végre ki szeretném adni a Vadászterület című könyvet is. Több, komoly lehetőségről valóban csak hajszállal maradtunk le. Például a 2014-es labdarúgó vébén húsz meccset elemezhettünk volna, Sepp Blatter előzőleg megígérte, hogy megkapjuk a jogokat, majd az utolsó pillanatban visszatáncolt. Ettől függetlenül mindmáig érdekel a labdarúgás, számos angol klubot követek, mert érdekel, miként alakul a csapat sorsa, az edzők és a játékosok kapcsolatai és, mindez hogyan befolyásolja a csapat teljesítményét, az eredményességet. Feltehetően Mourinho is a megfigyelt káderei között van? Valóban. Róla felemás véleményem van. Szakmailag zseniálisnak tartom, de az utóbbi időben úgy tűnik, önsorsrontó lett. Úgy gondolja, róla kell szóljon a meccs, miközben apránként elveszíti a játékosokat. Egy világbajnok csapattagot Pogbát nem lehet csak úgy kihagyni a csapatból, ilyen húzással csak bukni lehet! Amikor a Chelsea-t kezdte építeni, akkor még nagyszerűen dolgozott. Ha már Anglia, akkor egy másik kiválóságról, a német Jürgen Kloppról is essék szó! Ő is kiváló szakember, aki már a Dortmundnál is megmutatta kivételes képességeit, hiszen nem sztárokat vásárolva alakított ki egy igen ütőképes együttest. Nagyszerű játékosokat nevelt, rendre szétszedték a csapatát és mégis mindig újra talpra tudott állni. Ellenpéldát jelenthet a holland van Gaal, akit már a Barcelonánál is követtem. Ő szakmailag szintén kiváló, de a gőgje rontotta el. A játékosoknak van egyfajta szabadságigényük, amellyel az edzőnek gazdálkodnia kell. Ebben Alex Fergusson egy zseni volt. Ezért tudott három generációval is hangot találni és magas szinten vezetni őket. Jocha Károly 30

Vendégszektor Bízzál magadban! beszélgetés a sporttörténelmi aranyérmet szerző Jászapáti Petrával Magyarországon sokáig a műkorcsolya nemcsak a legnépszerűbb, hanem a legsikeresebb téli sportág volt, milliókat ültetett a televíziók elé például Almássy Zsuzsa, a Regőczy Krisztina, Sallay András jégtánckettős, vagy éppen Sebestyén Júlia. Az utóbbi években viszont a rövidpályás gyorskorcsolyázók szállítják az érmeket, az első téli ötkarikás aranyérmet is nekik köszönhetjük. A férfiváltó sporttörténelmi győzelme miatt - érthetően - kevesebb szó esett egy másik sporttörténelmi sikerről: az első magyar női világkupa-aranyéremről. A 2018. december 9-én 500 méteren győztes, mindössze húszéves Jászapáti Petrával a kezdetekről és a kazahsztáni siker hátteréről is beszélgettem. Miért éppen a gyorskorcsolyát választottad, és nem a sokkal népszerűbb műkorcsolyát? A te gyerekkorodban még nem is láthattunk gyorskorcsolya-közvetítéseket a televízióban, nem volt, ami megragadjon. Valóban így volt, hogy gyorskori Európa-és világbajnokságokat akkoriban nem közvetített a tévé, inkább síelést, az olimpiai koriversenyeket is éjjel adták, vagyis ez nem befolyásolhatott. Viszont Szegeden, ahol felnőttem, az óvodának nagy, betonos, görkorcsolyázásra alkalmas udvara volt. Jöttek oktatók az oviba, úgyhogy megtanultam görkorizni. Anyukámék szerették volna, ha általános iskolában is folytatom, és nekem is kedvem volt hozzá. Jártam táncolni és úszni is, ám az úszást nem szerettem Olyan egyesületet kerestünk, amelynek edzésidőpontja megfelelt, így választottuk a KDE-t, ahol télen gyorskoriztunk, nyáron pedig görkorcsolyáztunk. Négy-öt év múlva választani kellett, mert más mozgást igényel a kétfajta korcsolyázás, például a menők, a hollandok sem csinálják egyszerre, az olimpia évében csak jégen koriznak. Ma már tudjuk, hogy a gyorskorcsolyát választottad. Miért? Mert ott van olimpia! Már kicsiként az volt az álmom, hogy olimpián szerepelhessek. Jól ment a kori, versenyeket is nyertem, ezért átigazoltam az SZKE-be, ahol csak gyorskorcsolyát oktatnak, és ennek az egyesültnek vagyok a tagja ma is. A klubbal eljutottunk kelet-európai edzőtáborokba, sőt, a válogatott mostani edzője, Lina is tartott nekünk edzést. Nyaranta csupán alig egy hetet töltöttem Szegeden, a többi időt budapesti edzőtáborokban töltöttem. Ez nagyon nagy dolog volt, mert figyelhettem a nagyokat, és rengeteget tanultam tőlük. Emlékszem, alig mertem belépni az öltözőbe, az Európa-bajnok Huszár Erikától pedig az első vágásbiztos ruhámat kaptam. Junior-válogatott lettem, majd a szocsi olimpia után először edzőtáborozhattam a felnőttekkel. Szüleimet megkeresték a szövetség vezetői, hogy Pestre kellene költöznöm. Óriási döntés előtt állt a család: másodikos gimnazista voltam, iskolát kellett volna váltanom. És ha nem jön be a váltás, lesz-e visszaút? Szegedet nagyon szerettem és szeretem ma is, egy ékszerdoboz, Budapest egy nyüzsgő, hatalmas város. Viszont ma már nehezen szoknám meg Szegedet Sokáig ingáztam Szeged és Budapest között, vonattal vagy telekocsival közlekedtem. Nem kis teljesítmény, ráadásul nagyon fiatalon Nem is nagyon örültek neki az edzőim, és tényleg fárasztó volt. Aztán Heidum Bernadett a segítségemre sietett, nála lakhattam 2014 decemberétől 2015 márciusáig, a világbajnokság végéig. Nagyon hálás vagyok Berninek, a szárnyai alá vett, szállított az edzésekre, elindította a pályafutásomat. Aztán leérettségiztem, közben a szüleim segítségével sikerült lakást venni, méghozzá a jégcsarnok közelében. Jóval egyszerűbb így az életem, csak a sportra és a tanulásra kell figyelnem. Hol tanulsz? Az ELTE germanisztika szakán vagyok másodéves, a tavalyi olimpia miatt egy évet halasztottam. Nagyon élvezem a tanulást, az angol-német nyelvtudásommal később fordítóként vagy egy multicégnél is el tudok helyezkedni, és ez megnyugtató érzés. Alig húszévesen már a sport utáni életed tervezed? Mindenben ilyen tudatos vagy? Szeretek tervezni, megtervezni az életem, betáblázom a napom, és persze bosszant, ha ez valami miatt borul. Az edzés-iskola-tanulás hármasában, ha valami csúszik, akkor elkerülhetetlenek a további ütközések. Ezek szerint nincs is szabadidőd? Hát nem nagyon van. Ha akad, és nem vagyok fáradt, filmet nézek otthon. Sajnos, Szegedre is ritkán jutok el. Elmondanád egy átlagos napodat? Fél hétkor kelek, hét órától melegítek, nyolctól fél tízig a jégen vagyok, majd szárazföldi edzés következik, ami kerékpározás, futás vagy mozgás-imitáció. Aztán iskola, majd háromra 31

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 vissza a csarnokba, melegítés, jeges edzés fél hatig, és levezető kocogás. Hetente két-három alkalommal masszázs vagy fizioterápia szerepel a programban. Este hét körül érek haza, vacsora, tanulás és alvás. A szombat délután és a vasárnap szabad, ha nincs versenyünk. Még hallgatni sem volt egyszerű, nemhogy végigcsinálni napról napra Az elején említetted, hogy azért választottad a jeges korcsolyát, mert olimpián akartál szerepelni. Ez sikerült, ifjúsági és igazi olimpián is jártál. Hogy élted meg ezeket a versenyeket? A 2016-os ifi olimpia más volt, mint amire számítottam. Ezer méteren még megszeppenten koriztam, ötszázon pedig balszerencsém volt, mert kilöktek. Ennek ellenére nagyon élveztem, pedig abban az idényben nagyon sűrű volt a programom: Európa-bajnokság, junior vb, világkupák, ifjúsági olimpia. A tapasztalatok után azt mondhatom, hogy az ifi olimpia olyan, mint az igazi, csak kevesebb stresszel jár. Elégedett voltam az eredményemmel, az ötszázon és vegyesváltóban elért második, és az ezer méteren elért negyedik helyemmel. Két év múlva már a nagy olimpiára is kijutottál. A kvalifikáció során csak arra figyeltem, meglegyen a top 32-es helyezés, ne legyen kizárás. Menet közben nem tűnt föl, hogy menynyire izgulok. Az utolsó, Koreában rendezett versenyen viszont ki kellett mennem a levegőre, így jött ki rajtam a megkönnyebbülés, hogy megvan a három egyéni szám és a váltó kvalifikációja is. A sorozat alatt rengeteget tanultam, mit hogyan kell csinálni, és a lányok is rengeteget segítettek, akik már tapasztalatból beszéltek, hiszen jártak olimpián. A vázat megadták, de igazából Pjongcsangban éreztem a nagy felhajtást. Visszaemlékezve a nagy stressz maradt meg bennem, meg a két pálya, ahol edzettünk-versenyeztünk, és az, ahogy a lányokkal a váltóban elért negyedik helyünknek örültünk. Az egész idényem feszített volt, az olimpia után jött a junior vb, és bedurrant a térdem, az is felvetődött, hogy műteni kell. Nem kellett, de akkor azt éreztem, amit addig sohasem: akarom ezt? A vb után egy héttel már újra akartam a korit, de előtte nem. Talán azért tört rám ez az érzés, mert az olimpia volt a célom, és azt elértem. A szezon végén majdnem három hónapos pihenőt kaptam, és az első kettő jólesett, de a harmadikban már hiányzott a kori, elkezdtem edzeni, kondizni, és elszállt az a kérdés, hogy kell ez nekem? A mindennapi edzés kitartásra nevel, sok pluszt ad. Bár a gyorskori egyéni sport, önmagadért felelsz, de mégis csapatjáték, kellenek az edzők és más szakemberek, akiket szeretnék megemlíteni: az Év edzőinek megválasztott Bánhidi Ákos és Csang Csing Lina a főedzők, Puskás Sándor és Juhász Bianka erőnléti edzők, a koreai Jae Su Chun technikus és edző, és a stáb tagjai még a masszőrök is. A férfiváltó olimpiai győzelme mit jelent a sportágnak? Az olimpiáig is a fiúk voltak a népszerűbbek, utána még inkább felrobbant körülöttük minden. De az tény, hogy 2017 óta az újságok és a tévé is többet foglalkozik a sportággal, interjúkra kérnek minket, és a suliban is tudják, hogy ki vagyok. Míg a fiúk az olimpián, te tavaly év végén érted el a sporttörténelmi sikert: megszerezted az első női világkupa-aranyérmet pedig nem volt kedvem elutazni Kazahsztánba, mert előtte beteg voltam, és semmi jóra nem számítottam. Aztán a helyszínen jól mentek az edzések, 500 és 1.500 méteren is kvalifikáltam magam a döntőbe. Először az 1.500-as finálét rendezték meg, és előtte Lina csak annyit mondott nekem: Bízzál magadban! A versenyeken ugyanis Lina adja az utasításokat, és ő technikában és taktikában zseni! Az 500 méter elődöntőjében a holland lány kétszer is meg akart előzni, de nem sikerült neki, kivédtem, és megnyertem a futamot. Ennek hatására a döntőben már nem is próbálkozott az előzéssel, csak védte az ívét, a pozícióját, és ezzel engem is védett. Tudtad, hogy az aranyérmed nem egyszerű arany, hanem sporttörténelmi? Nem tudtam, Apáék mondták, amikor este telefonon beszéltünk. Nagyon örültem neki. Az álmodat elérted, olimpikon lettél. Mi a következő nagy cél? Most az idei világbajnokság március 8 10 között Szófiában, aztán az újabb olimpia, mert ott szeretnék lenni Pekingben! Konkrétan még nem fogalmaztam meg az ottani célokat, talán két évvel a verseny előtt már meg tudom mondani, amikor látni fogom a mezőnyt. Csak reális célokat szeretek kitűzni addig versenyről versenyre haladok. Az előző négy év az olimpiára volt kihegyezve, most apró, de sokat számító finomításokon dolgozunk Linával. Az idei feladat a jobb előzés, ami alakulóban van. Az Európa-bajnokságon már sikerült megvalósítani néhány dolgot, ezt szeretném állandósítani, átmenteni a további versenyekre. Füredi Marianne Jászapáti Petra rövidpályás gyorskorcsolyázó Született: 1998. december 31., Szeged Klubja: Szegedi Korcsolyázó Egyesület Edzői: Szabó Krisztián nevelőedző, Bánhidi Ákos, Csang Csing Lina Pályafutása jelentős állomásai: 2014: a felnőtt országos bajnokságon 1500 méteren 1., 500 m 2., 1000 m 1., 3000 m 1. 2015: Európa-bajnokság, váltóban 3. 2016: junior vb 500 m 6., 1000 m 4. Világkupán 1000 m 3., váltóban 2. A 2. ifjúsági téli olimpián 500 m 2., vegyesváltóban 2., 1000 m 4. 2017: Európa-bajnokság, 1500 m 6., 500 m 7., 1000 m 6., váltóban 2., összetettben 7. junior vb 1500 m 3., 500 m 4., 1000 méteren 6., 1500 m SF 6. 2018: téli olimpia 1500 m 6., a 3000 m női váltó tagjaként 4. Junior vb 500 m 2. December 9-én a kazahsztáni világkupán 500 méteren győzött, ezzel ő az első magyar női versenyző, aki világkupán aranyérmes lett. 2019: Európa-bajnokság, 5000 m váltó 3. 32

Edzők írták Budapest rendezi a 2023. évi atlétikai VB-t Mérei László az atlétika portál szerkesztője, volt szövetségi kapitány... Nekünk áthatva kell lenni, azon magas eszmétől, hogy magyar ifjúságunk testi épsége, ereje, tehát a nemzet nagysága, jövő hatalma a magyar társadalom kezébe van letéve, s hogy a magyar testfejlesztés életképes irányát mi képviseljük... A Nemzetközi Atlétikai Szövetség/IAAF tanácsának tavaly decemberi döntése a 2023. évi, sorrendben a 19. Atlétikai Világbajnokság helyszínének Budapestet jelölte. A sportág legrangosabb eseményének programja (egy kivétellel, 50 km női gyaloglás) megfelel az Olimpiai Játékokon szereplő versenyszámoknak. Az első alkalommal 1983-ban Helsinkiben megrendezett akkor nyolcnapos viadal már a bemutatkozásakor nagy sikert aratott, a közel 1.400 versenyző jelentős közönség és média érdeklődés mellett lépett pályára. A kezdést követő két VB még négy évente hívta össze a világ legjobbjait, de az 1991-es Tokió-i rendezvény után már két évente találkoztak egymással a top-atléták. Az első világbajnokság után folyamatosan emelkedett a résztvevők létszáma (1983 Helsinki: 1333 2017 London: 2036 fő). A megrendezett versenyszámok száma az évek során 41-ről az idei Doha-i VB-re már 49-re emelkedett. A rendezők a programot 9 10 napos elosztásban bonyolították le, a legutóbbi londoni verseny tíznapos volt. 1983 óta három földrész adott otthont atlétikai világbajnokságnak, erős túlsúlyban van az európai rendezés (11 helyszín, négyszer volt VB Ázsiában és egyszer Észak-Amerikában). 1997: Athén, Görögország, 44 versenyszám, 1785 induló 1999: Sevilla, Spanyolország, 46 versenyszám, 1750 induló 2001: Edmonton, Kanada, 46 versenyszám, 1677 induló 2003: Párizs, Franciaország, 46 versenyszám, 1679 induló 2005: Helsinki, Finnország, 47 versenyszám, 1688 induló 2007: Oszaka, Japán, 47 versenyszám, 1800 induló 2009: Berlin, Németország, 47 versenyszám, 1895 induló 2011: Daegu, Dél-Korea, 47 versenyszám, 1742 induló 2013: Moszkva, Oroszország, 47 versenyszám, 1784 induló 2015: Peking, Kína, 47 versenyszám, 1771 induló 2017: London, NagyBritannia, 48 versenyszám, 2036 induló Következő rendezők 2019: Doha, Katar, 49 versenyszám 2021: Eugene, USA, 49 versenyszám 2023: Budapest, Magyarország A 2019. évi, Dohában megrendezésre kerülő VB versenyszámai ffi/női: 100, 200, 400, 800, 1500, 5000, 10 000, maraton, 3000 ak, 110 gát/100 gát, 400 gát, magas, rúd, távol, hármas, súly, diszkosz, kalapács, gerely, 10pr/7pr, 20 km gyal, 50 km gyal, 4x100 m, 4x400 m, mix4x400 m. A VB-re meghatározott szintekkel, illetve a megadott szintteljesítési feltételek teljesítésével lehet kijutni. 16 év alattiak nem indulhatnak. A világbajnokságok az összes eddigi helyszínen nagy érdeklődés mellett kerültek lebonyolításra, a TV közvetítések elvitték az eseményt mind az öt kontinensre. A legutóbbi, 2017-es londoni viadalon 203 ország atlétái vettek részt, rekord számú, több mint 705 ezer jegy került eladásra, a városban zajló maraton és gyalogló versenyeket közel 150 ezren tekintették meg. Az eddig lebonyolított IAAF VB-ken átlagosan negyven körüli a dobogós és hatvan körüli a legjobb nyolcban helyezést szerző országok száma. A versenyek nagy többségében az Egyesült Államok atlétái gyűjtötték az érmek jelentős részét, az eddigi legtöbb győzelemmel is ők büszkélkedhetnek. A színvonal magas, minden egyes VB olimpiai mércével mérhető top esemény. A sport- Az IAAF Atlétikai Világbajnokságok eddigi helyszínei 1983: Helsinki, Finnország, 41 versenyszám, 1333 induló 1987: Róma, Olaszország, 43 versenyszám, 1419 induló 1991: Tokió, Japán, 43 versenyszám, 1491 induló 1993: Stuttgart, Németország, 44 versenyszám, 1630 induló 1995 - Göteborg, Svédország, 44 versenyszám, 1755 induló 33

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 ág aktuális legnagyobbjai állnak rajthoz, az első nyolc helyezett, továbbá a világcsúcsot elérő atléták pénzdíjban részesülnek. Az eddig megrendezett 16 VB-n a sportág óriásai sok nagy és emlékezetes pillanattal írták be nevüket az atlétika történetébe. A hatalmas emléktárból a teljesség igénye nélkül Carl Lewis-tól Michel Johnsonon át Usain Bolt-ig Edwin Moses, Haile Gebrsellassie, Szergej Bubka, Mike Powell teljesítményeitől Marlen Ottey, Jelena Iszinbajeva, Blanka Vlasic és a napjainkban is versenyző társaikig terjed az emblematikus sztárok nem rövid listája (részünkről a dobogóra lépett magyar atlétákat sem feledve). A magyar atlétika minden eddig megrendezett világbajnokságon képviseltette magát, kilenc alkalommal álltak versenyzőink dobogón. A legjobb három között eddig hét ezüst- és hat bronzérem a mérleg A nemzetek nem-hivatalos érem tábláján (a megrendezett versenyszámok és a rajthoz állt országok aktuális száma alapján) 1991-ben Tokióban a 18. helyen végzett a sportág, ezt a pozíciót követi Daegu/2011 21. hely, majd a legjobbak élcsoportjában Párizs/2003 és Moszkva/2013 következik/26. hely. Az eddig lebonyolított 16 világbajnokság magyar dobogósai Bagyula István rúdugrás 1991/2. Horváth Attila diszkoszvetés 1991/3. Gécsek Tibor kalapácsvetés 1995/3. és 1995/3. Ináncsi Rita hétpróba 1995/3. Németh Zsolt, kalapácsvetés 1999/2. Annus Adrián kalapácsvetés 2003/2. Fazekas Róbert diszkoszvetés 2003/2. Zsivoczky Attila tízpróba 2005/3. Pars Krisztián kalapácsvetés 2011/2. és 2013/2. Márton Anita súlylökés 2017/2. Baji Balázs 110 gát 2017/3. A 13 érem mellett 37 további helyezést szereztek a magyar atléták a 4-8. helyeken (4./14 (!) 5./3 6./9 7./7 8./4). A VB-k 1 8 helyezései alapján összesítve a résztvevő nemzetek első negyedében található a sportág. A sportszerető közvélemény, közöttük természetesen a magyar atlétika kedvelői, művelői nagy örömmel fogadták, hogy a 2023. évi világbajnokság házigazdájának Magyarországot, Budapestet szavazta meg az IAAF tanácsa. A világ atlétikai életében a kezdetektől aktív szerepet játszó Magyarország ahol már a kiegyezés óta feljegyeztek futó, ugró, dobó vetélkedéseket 1897. március 21-én alapította meg sportág hazai szövetségét. Nekünk áthatva kell lenni, azon magas eszmétől, hogy magyar ifjúságunk testi épsége, ereje, tehát a nemzet nagysága, jövő hatalma a magyar társadalom kezébe van letéve, s hogy a magyar testfejlesztés életképes irányát mi képviseljük - olvasható a megalakult Magyar Athletikai Szövetség felhívásában, melyben a Magyar sport eszméiért hevülő társegyleteket szövetkezésre szólította fel. 16 társszövetséggel egyetemben Magyarország is ott volt, amikor 1912. július 17-én, a stockholmi olimpia atlétikai versenyei után megalapították a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetséget. Az IAAF 214 nemzeti tagszövetségének alapítását tekintve atléta nyelven szólva a magyar szövetség döntős : a MASZ megalakulása előtt mindössze hét Új-Zéland, Egyesült Államok, Belgium, Kanada, Dél-Afrika, Svédország és Norvégia szövetsége jött már létre. A sportág nemzetközi megerősödésében játszott vezető szerepet erősíti az a tény is, hogy az atlétikai Európa bajnokság magyar kezdeményezésre jött létre. A világversenyeken való eredményes szereplése mellett, Budapest több sikeresen megrendezett teljes programú és szakági felnőtt ill. utánpótlás világverseny házigazdája volt az elmúlt évtizedekben. Felnőtt világversenyek a magyar fővárosban: 1966 Európa-bajnokság, szabadtéri 1983 Európa-bajnokság, fedettpályás 1988 Európa-bajnokság, fedettpályás 1989 Világbajnokság, fedettpályás 1998 Európa-bajnokság, szabadtéri 2004 Világbajnokság, fedettpályás A 2023. évi IAAF Atlétikai Világbajnokság kilenc napon keresztül zajló eseményeinek központi helyszíne Budapesten a Rákóczi hídtól délre eső terület lesz. A jelenleg tervezés alatt álló, Észak-Csepelen felépülő 40 ezer ülőhelyes stadiont az esemény után visszabontják 15 ezer férőhelyre. A Nemzeti Atlétikai Központban helyet kapó, a sportág hosszútávú működése szempontjából fontos létesítmények érzékelhető segítséget jelentenek majd nemcsak a versenysportnak, hanem az utánpótlás- és szabadidősportnak is. Az atlétákat, diákokat, a lakosokat edzőpályák, multifunkcionális csarnok/ fedettpálya, futókör, sportpark és számos egyéb lehetőség várja majd. A VB felépülő létesítményei mellett hasonlóan fontos, hogy a 2023-as eseményen a magyar atlétika is hagyományainak megfelelően szerepeljen. Az elmúlt közeli évtizedek kiemelkedő világ- és kontinentális eseményei és a mögöttünk levő évek nemzetközi rangú utánpótlás versenyei alapot adnak arra, hogy a sportág top szinten jól szerepeljen majd a budapesti világbajnokságon. Ha húsz és harmincöt (+) év közé tesszük a döntős teljesítmények elérésére alkalmas versenyzők életkori szórását, napjaink élatléta helyzete lehetőséget ad erre. Az elmúlt világversenyek (Olimpia, VB, EB) magyar dobogósai, döntősei és az utánpótlás eseményeken sikerrel szerepeltek teljesítményei (korosztályos VB, EB, EYOF, Ifjúsági Olimpia) teljesítőképes versenyzői kört alkothatnak 2023-ban. A sportág előtt álló évek feladata nem kevés, de szép és izgalmas. A sikeres budapesti VB létesítmény-tervei imponálóak és elkészültük után a hazai atlétika számára hosszútávon meghatározóak. Az eredményes versenyzői kör széleskörű, nyugodt háttéren alapuló felkészítése, a kulcsfontosságú szakemberek támogatása, a személyi- és korszerű tárgyi feltételek biztosítása koncentrált és összefogott munkát igényel. Nem elhanyagolható feladat a hazai közvélemény aktív informálása az eseményről; a világ sportkultúrájában az atlétika elismert szerepének, súlyának folyamatos bemutatása; az érdeklődés fókuszálása a 2023-as VB várható látványos versenyeire, sportélményeire. 34

Fogyatékosok sportja Fogyatékossággal élő emberek táncsportja Jegonyán Okszána táncedző, Magyar Táncsport Szövetség kerekesszékes táncsport szövetségi kapitánya és László Attila táncpedagógus... ha komolyan gondolkozunk a kerekesszékes táncsport jövőjéről, a helyzeten változtatni kell! Már 2024- ben, Párizsban, szerepet kap a para-táncsport, ugyan még nem olimpiai sportágként, de nagyon nagy esély van arra, hogy ez a helyzet hamar változni fog és felkerülünk az olimpiai sportágak listájára... A kerekesszékes táncsport nemzetközi és hazai sportéletben betöltött legfontosabb szerepe, hogy olyan sportolási alternatívát biztosítson, amely kortól és nemtől függetlenül bárki részére elérhető, és a legtöbb művészeti sportágtól eltérően hobbi és szabadidősport szinten is űzhető. Versenysport szinten azon ritka sportágak közé tartozik, ahol az egyéni versenyeken egy párosban egy férfi és egy női versenyző egyenlő félként versenyez. A sportágban a formációs versenyek számítanak csapatversenynek. A táncversenyek igen magas médiaérdeklődésre tartanak számot szerte a világon, és egyre növekszik a sportág nézettsége. Jelenleg a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság a kerekesszékes táncsport különböző formáit egyelőre csak mozgáskorlátozott emberek részére működteti (táncosoknak lehetőségük van arra, hogy elektromos kerekesszékek segítségével is sportoljanak, amennyiben egészségügyi állapotuk igényli), a szabadidő táncsport palettája világszerte más fogyatékossággal élő emberek számára is folyamatosan bővül. A táncoktatást nemzetközileg alkalmazzák társadalmi integrációs eszközként. Klinikailag igazolt eredmények bizonyítják, hogy a tánc- és a zeneterápia alkalmazása pozitív változást hoz a fogyatékossággal élők fizikai és mentális állapotában. A kerekesszékes táncsport négy területre osztható: három terület az egyéni versenyzésről szól (szóló, duó és kombi párosok), negyedik a csoportos. A mozgáskorlátozott fogyatékossággal élő emberek táncsportja rendkívül elegáns, kecses, stílusos és látványos sport. Kerekesszékes táncsport formák Szóló - a kerekesszék használója táncol egyedül. Duó tánc - két kerekesszéket használó táncol együtt. Combi tánc - a kerekesszéket használó táncol egy álló partnerrel. Csoportos tánc - csak kerekesszéket használók táncolnak, vagy kerekeszszéket használók együtt táncolnak álló partnerekkel (kis csoport, nagy csoport, kis formáció, nagy formáció). Kerekesszékes táncsport stílusok Standard táncok (angol és bécsi keringő, tangó, lassú foxtrott és quickstep) Latin táncok (szamba, cha- cha- cha, rumba, paso doble és jive) Mix (angol keringő, tangó, szamba, rumba, és jive) Freestyle (show-táncok - minden művészi és mai táncstílus) A pontozási rendszer hasonlít a jégtáncsport szisztémájához. 3 kritérium szerint minősítik a sportolókat: technikai szempontok, művészeti szempontok, nehézségi szint és hibalevonások. 35

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 Minden sportolónak kell hazai és aztán (aki indul külföldi versenyeken) nemzetközi osztályozó klasszifikációban részt venni. A WPDS Osztályozási Szabályok és előírások szerint megkapott pont alapján besorolás történik a tánckategóriát és versenyformát figyelembe véve. Történelem Nemzetközi történelem A kerekesszékes tánc rekreációs és rehabilitációs célokkal indult Svédországból 1968-ban. Els-Britt Larsson volt az egyik úttörője ennek a lenyűgöző sportágnak. A nemzetközi kerekesszékes táncsport felépítésében, népszerűsítésében és elfogadtatásában 1973- tól kiemelkedő munkát végzett a müncheni egyetem tanára dr. Gertude Krombholz, aki később a kerekesszékes táncsport bizottság elnöke volt az ISOD, EPC, IPC szervezetekben. Az első versenyt Svédországban rendezték 1975-ben, majd ezt követték 1977-től a nemzetközi versenyek. 1984-ben megrendezték Münchenben (Németország) az első Rock n Roll Európa-bajnokságot. 1985-ben Hollandiában rendezték az első hivatalos standard és latin Európa-bajnokságot. 1998-ban Japánban rendezték az első Világbajnokságot. A kerekesszékes táncsport irányítója a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) lett. 2006-s Világbajnokságon Hollandiában került bemutatásra a duótánc kategória. 2008-ban Nemzetközi Paralimpiai Bizottság/ Kerekesszékes TáncSport és WDSF kötött együttműködési megállapodást fejlesztési és támogatási célból. 2014-ben a hivatalos program része lett: a szóló mix, freestyle szóló és freestyle combi kategóriák. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság 2016- ban a kerekesszékes táncsportnak a Para Tánc Sport nevet adta. A kiemelt versenyek évente kerülnek megrendezésre: Világ Kupa, Kontinentális / Világbajnokság. Az elmúlt években a para tánc sport rendkívüli média támogatást kapott a tévésorozatokban: a Strictly Come Dancing, X-faktor és a Tánc a csillagokkal stb. Magyarországi történelem Magyarországon 90-s évek végétől László Attila és Jegonyán Okszána lehetőségeket kerestek a kerekesszékes tánccsoport hazai felépítésére és elfogadtatására. 1998-ban indultak foglalkozások és 1999-től kerekesszékes tánccsoportok alakultak hazánkban a szabadidős tevékenység keretein belül. 2012. november 11-én a Magyar Táncsport Szakszövetség közgyűlésén bemutatásra került a Fogyatékossággal Élő Emberek Szabadidő és Táncsport terület, amely a 2013. március 17-i rendkívüli közgyűlésen az MTÁSZ alapszabály módosítása után hivatalos szakterületté vált a szövetségben. 2013. május 4-én Jegonyán Okszána a terület felelős elnökségi tagja lett. Az MTÁSZ 2014-s Magyar Bajnokságon bemutatásra került a kerekesszékes táncsport. 2015-ben az MTÁSZ megrendezte az első országos kvalifikációs kerekesszékes táncsport bajnokságot. 2015-ben a magyar válogatott táncosai először indultak a külföldi versenyeken: Szentpéterváron és kvalifikációt szereztek a Világ Bajnokságra, ahol Rómában Kaszáné Stolz Hajnalka sikeresen képviselte Magyarországot freestyle szóló 2 kategóriában (döntős VIII. hely). 2016-ban Ferenczi Tünde és Mester Csiki László sikeresen kvalifikáltak Frankfurtban Világ Kupán és képviselték hazánkat Kassán az Európa-bajnokságon standard duó 1 kategóriában (IV. hely). 2017-ben Jegonyán Okszána Magyar Paralimpiai Bizottságban Para Tánc Sport szakág-vezető lett. 2017-ben az MTÁSZ megrendezte az első magyar kerekesszékes táncsport bajnokságot és négy kategóriában bajnokot avatott, valamint a Savaria TSE megrendezte a kerekesszékes táncsport freestyle országos bajnokságot. 2017- ben 4 magyar válogatott táncos indult külföldön. Több kategóriában és kiemelt versenyeken is sikeresen szerepeltek. 2018-ban az MTÁSZ megrendezte a magyar kerekesszékes táncsport bajnokságokat és hat kategóriában avatott bajnokot. 2018-ban 6 magyar válogatott táncos indult külföldön. 2019-ben az MTÁSZ megrendezte a magyar kerekesszékes táncsport bajnokságot nyílt freestyle szóló 1-2 kategóriában). 36

Jegonyán Okszána Para Tánc Sport szakágvezető Mint edzőnek, nekem nem csak szakmai tudást kell átadnom a versenyzőmnek, hanem fel kell készíteni őt mentális és fizikai szempontból is, hogy elbírja a stresszt és a terhelést és tudjon teljesíteni. Koreográfusként nem szabad elfelejtenem, hogy nem profi táncossal dolgozom, maximálisan ki kell emelni az adott versenyző legelőnyösebb tulajdonságait, elfedve jelenkori hiányosságait, hiányait, amelyek a felkészülés során nem javíthatók. Emlékeznem kell arra, hogy nem magamnak alkotok koreográfiát, hanem az ő személyiségét kell kiemelnem, lehetőséget adva, hogy a legjobban ki tudjon bontakozni a kreált szerepben. A Freestyle koreográfiákhoz mindig közösen beszéljük meg: mit ad a zene, mit érzünk, mit szeretnénk üzenni vele. Két perc alatt egy komplett történetet, karaktert, érzelmet, gondolatot vagy hangulatot kell megteremteni, amelynek hatnia kell a közönségre és pontozóbírókra is. Az első kerekesszékes versenytánc produkciómat gyermekkorom egyik legkedvesebb zenedarabjára Camille Saint-Saëns Hatytyú -jának feldolgozott verziójára készítettem el. Kaszáné Stolz Hajnalka fantasztikusan adta elő ezt a számot itthon és külföldön is (elsőként képviselte Magyarországot Világ Kupán Szentpéterváron és a Világbajnokságon Rómában). Büszke vagyok arra, hogy a működtetésre kapott állami támogatás, gyakorló bázis, speciális kerekesszék hiányában és ezen hiányok ellenére is nagyon jól szerepelünk nemzetközi versenyeken (amelyekre mindig kvalifikációt szerzünk) és szép eredményeket hozunk haza. Példaként említeném, hogy 2017-ben több döntős helyezést értünk el a kiemelt versenyeken, Pazzagli Ágnes Rita Carmen (Georges Bizet zenéjére szerzett) koreográfiámmal és elképesztő előadási móddal és lenyűgöző színészi képességgel különdíj birtokosa lett Szentpéterváron, a Világ Kupán, Frankfurtban pedig Ferenczi Tünde - Mester Csiki László standard duójának 1-es kategóriában szerzett győzelméért felcsendült a magyar himnusz és 2018-ban Lengyelországban is, ahonnan később Európa bajnokságról bronzérmet hazahoztunk. De ha komolyan gondolkozunk a kerekeszszékes táncsport jövőjéről, a helyzeten változtatni kell! Már 2024-ben, Párizsban, szerepet kap a para-táncsport, ugyan még nem olimpiai sportágként, de nagyon nagy esély van arra, hogy ez a helyzet hamar változni fog és felkerülünk az olimpiai sportágak listájára. Már ebben az évben szigorúbbak lettek a szabályok és a követelmények. Hova fogunk jutni, ha itthon hiányos körülmények között működik a para-táncsport, nem beszélve arról, hogy jelenleg nincs kapacitás megszervezni se a szakember-képzést, se az edzéseket az utánpótlásnak. Csak a remény marad, hogy a hivatalok változtatni fognak a hozzáállásukon. Nagyon szeretném, ha lehetőségem lenne többet foglalkozni mindezzel és munkaként végezni a feladatot, mert egyelőre ez inkább jótékonysági alapon végzett foglalkozás részemről. Szeretnék köszönetet mondani a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, hogy lehetőséget biztosít részt venni a kötelező versenyeken, valamint minden magán és céges támogatónknak és közreműködőinknek, hogy velünk tartanak, Dimo Fat Dj-nek, aki profi stúdióban szerkeszti a zenéinket és László Attilának, aki elindította és mai napig támogatja a hazai para-táncsportot. 37

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 Edzők írták A digitális technológia megjelenése a sportpiacon, különös tekintettel az okos fitnesztermekre Orosz Barbara korcsolyaoktató és sportedző Mens sana in corpore sano, vagyis ép testben ép lélek tartja a mondás. A fizikai aktivitás pozitív hatásai mára közismertek, ennek következtében az egészségmegőrzés és javítása egyre jelentősebb társadalmi trenddé vált nemzetközi szinten is. Az egyének egészségről alkotott elképzelése mindinkább közelít a WHO által alkotott definícióhoz, mely szerint az egészség többet jelent, mint a betegség hiánya, hiszen fizikai, kulturális, gazdasági, szociális és lelki vonatkozásai egyaránt vannak. A fogalom egy testi-lelki egyensúlyi állapotként, instabil tényezőként is értelmezhető, melyhez szorosan kapcsolódik a sport, ezért kiemelten fontos a rendszeres testmozgás iránti pozitív attitűd. A prevenció feladata az ideális állapottól való eltérés megelőzése, míg a fenntartást a rekreáció biztosítja. A sport a testi-lelki egyensúly elérésén kívül 5 funkcióján keresztül gyakorol hatást az egyén mindennapi teljesítményeire és biztosítja a sikereket. Egészségügyi funkció A rendszeres mozgás szerepet játszik a különböző szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, a már kialakult betegségeknél az állapot javításában. A sport hatására általánosan nő a szív teljesítőképessége, a szívizom megerősödik, aminek hatására egy szívveréssel több vért képes átpumpálni, így csökken a nyugalmi pulzusszám, illetve mozgás után hamarabb csillapodik a pulzus. Sportolás hatására fokozódik a keringés, az erekben csökken az LDL szintje, míg a HDL-é nő, ezeknek köszönhetően csökken a magas vérnyomás kialakulásának kockázata. Az erek falán lévő zsírt és egyéb káros anyagokat tartalmazó lerakódások mennyisége csökken, így kisebb a vérrögök kialakulásának veszélye, amik a koszorúerekben infarktust, az agyi artériákban pedig stroke-ot okozhatnak. A mozgás jótékony szerepet játszik néhány rákbetegség kialakulásának megelőzésében is. Csökkenti például a vastagbélben a kolorektális daganatok veszélyét, a nők esetében pedig az emlőrák kialakulásának kockázatát. Az aktív életmód következtében a légzés javul, a tüdőkapacitás nő. Mivel az oxigénfelvétel és a vérellátás is fokozódik, a sejtekhez több tápanyag jut el, az izzadással pedig fokozódik a felhalmozódott káros anyagoknak a kiválasztódása, távozása, erősödik az immunrendszer. A sportnak kiemelten jelentős szerepe van a 2-es típusú diabétesz megelőzésében és kordában tartásában, mivel a fokozottan termelődő inzulin jobban képes kifejteni hatását. A mozgás elősegíti a hangulatjavító szerotonin hormon, illetve a fájdalomcsillapító és általános jóérzésért felelős endorfin felszabadulását az agyban, ezáltal javítja a hangulatot, csökkenti a szorongás és depresszió kialakulásának esélyét, segít a mindennapi stressz leküzdésében. A mozgás talán legismertebb pozitív hatása a testtömeg csökkentésében nyújtott segítség. Mivel mozgáskor a felesleges kalóriák elégnek és nem tudnak lerakódni, az elhízás megelőzhető, illetve kezelhető, s természetesen az sem elhanyagolható szempont, hogy a csontoknak, izmoknak és ízületeknek nem kell akkora súlyt megtartani, mozgatni. A gravitáció ellen ható gyakorlatok, mint például a lépcsőzés, mászás, ugrálás, futás, segítik a már meglévő csonttömeg megtartását, fiatal korban növekedését, és csökkentik a csontritkulás kialakulásának kockázatát. E gyakorlatok hatására az izmok is megerősödnek, így hatékonyabban tudják védeni a csontos vázat, s elősegítik a nagyobb stabilitás, egyensúly és koordináció meglétét. A szakirodalomban felsorolt egészségügyi előnyökön túl, a sport elősegíti a fokozott testtudatosság kialakulását. Egy rendszeres mozgást végző ember megtanul jobban figyelni a szervezet jelzéseire, ezért a kisebb bajt is hamarabb megérzi, 38

ezenkívül könnyebben talál megoldást vagy gyógymódot az esetleges fájdalmaira azzal, hogy a fájdalom területét és fajtáját jobban be tudja azonosítani. Másik fontos pozitívumként kiemelte a tér - távolság - sebesség hármasának jobb megítélését. Ez kulcsszerepet játszik mindennapjainkban, hiszen lehetővé teszi a helyzetek gyorsabb felmérését, így gyorsabb reagálást tesz lehetővé például autóvezetés, vagy kerékpározás közben. A sportolás pozitív hatásaként említhető továbbá a jobb általános közérzet, ezzel együtt jelenik meg a jobb munkateljesítmény, s az sem véletlen, hogy a hiányzások számának csökkentése érdekében mind több vállalat és intézmény él a munkahelyi egészségfejlesztés lehetőségével. Rekreációs funkció Rekreációnak nevezzük azokat az egyéni és társadalmi érdekeket kielégítő pozitív magatartásformákat, melyek az ember jó fizikai és szociális közérzetének megteremtésére, a hatékony cselekvőképesség, optimális teljesítményképesség újrateremtésére, illetve felújítására irányulnak 1. A sportrekreáció pedig kifejezetten a testnevelés és sport eszközrendszerével folytatott rekreációs, életmód korrekciós tevékenység. Minden mozgás értékes szabadidős elfoglaltságot jelent, lehetővé téve a tanulás és munka utáni regenerálódást. Célja és feladata az egyéni és közösségi szórakozás, a munkavégző képesség helyreállítása és javítása, valamint a testi-lelki felfrissülés, kikapcsolódás. Szociális, társadalmi funkció A sport egyedülálló társadalmi szerepét az Európai Tanács is elismeri. A sport általában társas közegben történik, mindenképp szándékoltságot és tudatosságot igényel, ezáltal olyan sajátos tevékenységet jelent, amely az egyik legfőbb ösztönzője és eszköze egy csoporthoz való kapcsolódásnak, így az összetartó társadalom kiépítésének. Megtanít más emberek értékeinek elfogadására, szolidaritásra, az érvényes szabályok elsajátítására, betartására és tiszteletben tartására. Erkölcsi értékek teremtésére és fair play szellemre nevel, ezáltal szerepet játszik a rasszizmus elleni küzdelemben, a kirekesztés, erőszak és türelmetlenség leküzdésében. A rendszeres testmozgás az alkohol- és kábítószer fogyasztás és dohányzás megelőzésének és mérséklésének talán leghatékonyabb eszköze. Kulturális funkció Napjaink multikulturális társadalmában kiemelten fontos szerepe van a mozgásnak. A sporttevékenység lehetőséget adhat akár a gyökéreresztéshez, a jobb társadalmi integrációhoz is. A sport világában nincs helye faji-, vallási-, vagy nemi hovatartozás szerinti megkülönböztetésnek, jelentős segítséget nyújt abban, hogy megtanuljunk másokat elfogadni és tisztelni. Lehetővé teszi, hogy jobban megismerjük környezetünket, esetleg más kultúrákat, országokat is. Hozzájárul ahhoz, hogy észrevegyük a lehetőségeket, azáltal pedig, hogy személyesen is megtapasztalhatjuk a különbséget egyes kultúrák között, hozzásegít minket, hogy fokozottan odafigyeljünk saját környezetünk megóvására, szebbé, jobbá tételére. Mindezeken túl, a sport az érdeklődésen és tudományos kutatásokon keresztül visszahat a kulturális jelenségekre, anyagi és szellemi értékeket teremtve a társadalom számára. Nevelési funkció Mivel a sport egyedülálló társadalmi jelenség, ideális eszköznek tekinthető a neveléspolitikai és nevelési módszerek számára, részben ennek köszönhetően vált mára az iskolai program szerves részévé. Az UNESCO szerint is fontos, hogy a nevelési programok tartalmazzák a testmozgást, mert ez elősegíti az egyensúlyos személyiség kialakulását, sokoldalú fejlődését, a multikulturális közegben történő nevelést és boldogulást, a hátrányos helyzetű csoportok támogatását, az iskolai, majd később munkahelyi kudarcok kiegyensúlyozását és kezelését, illetve a szociális kirekesztés megelőzését. A munka- és sporttevékenységek között kölcsönös és szoros kapcsolat áll fenn, hiszen a testmozgás olyan képességeket és felhasználható tudást alakít ki például fizikai erő, állóképesség, kitartás, akaraterő, melyek eredményesen alkalmazhatók az egyén mindennapi élete és munkája során. Közvetve sorolható a nevelési funkcióhoz a rendelkezésre álló idő hatékony beosztásának megtanulása, a győztes-vesztes helyzetek megfelelő értékének megtanulása is. A testmozgás egyes funkciói a gyakorlatban nehezen elhatárolhatóak, együtt léteznek és kölcsönösen hatnak egymásra, így befolyásolva magának a sportnak, valamint az egyéneknek és társadalmaknak a fejlődését. Szerencsés esetben egész fiatalként beépül a mindennapokba, azonban az egyre bővülő lehetőségeknek köszönhetően felnőttként is el lehet kezdeni aktívan élni. A jelenkori kihívások és igények mindenképp szükségessé teszik az egyensúly megtalálását és fenntartását a technikai vívmányok használatából eredő elkényelmesedett, inaktív életmód és a mindennapos fizikai aktivitás között. Ezt a folyamatot jelentősen megkönnyítik azok a modern lehetőségek és berendezések, melyek időt takarítanak meg, valamint visszajelzéssel szolgálnak a mozgás eredményességéről. Okos sport Az okoseszközök térhódítása világszerte meghatározó tendencia, ez a sport világában sincs másképp. A gyártók egymással versengve rukkolnak elő minden eddiginél jobb, okosabb, multifunkciós termékekkel, melyek többféleképpen támogatják a mozgásfejlődést és az aktív életvitelt. A sportpiacon számtalan pulzusmérő óra van jelen, ezek szinkronizálható mobilalkalmazásokkal és számítógépes szoftverekkel együtt segítik a felhasználót tevékenységének monitorozásában, edzésének és hatékonyságának ellenőrzésében, követésében. Az ios és android operációs rendszereken futó programok lehetővé teszik a munka elemzését, visszakeresését, figyelik az alvásminőséget és időt, GPS segítségével megadják a megtett út jellemzőit, jelzik a bejövő hívásokat, üzeneteket, valamint adott időn túli inaktivitás után figyelmeztető jelzéseket adnak. Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy ezek az eszközök egyre nagyobb népszerűségnek örvendnek, hazánkban is. Ezzel ellentétben Magyarországon kevesen ismerik az okos fitnesztermet, mely megoldást kínál a XXI. század kihívásaira, az idő nyomására, az állandó rohanásra és teljesítménykényszerre, illetve az egyre egészségtelenebb, inaktívabb életmódra. Magyarországon két okos fitneszterem van, a szolnoki Zen Club, valamint a budapesti SmartFit, mindkét terem a Porsche Design stúdió által tervezett csúcskategóriás Milon gépek egyedülálló koncepciójára épül, melynek célja, hogy sikert biztosítson a vendégek számára. Az egyedülálló képzési és szolgáltatási rendszer hosszú tervezési és kutatási folyamat eredményeképpen jött létre. A szemléletet a krotoni Milón sikerre való törekvése és kitartása inspirálta innen a márkanév aki atlétaként szokatlan és újszerű edzésmódszereket alkalmazott, ezeknek köszönhette számtalan győzelmét az ókori olimpiákon. Az 1971 óta tartó fejlesztésnek köszönhetően a köredző rendszer tervezés és technológia területén vezető pozíciót tölt be, számos díjat és kitüntetést elnyert, s világszerte több mint 2000 teremben találhatók meg a különféle okos gépek, melyeket 2 millió felhasználó alkalmaz rendszeresen. A cég filozófiája három pillérre épül, az integritásra, fenntarthatóságra és egyszerűségre. Ezek közül az integritás a felhasz- 39

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 nálók sikerének kulcsát, az igényekhez való alkalmazkodást; a fenntarthatóság a töretlen lelkesedést és alkalmazást; az egyszerűség pedig a könnyű kezelhetőséget jelenti. A koncepció személyre szabott megoldást, biztonságos használatot és kiemelkedő hatékonyságot biztosít a vendégek számára, s további előnyöket nyújt az üzemeltetőknek. A gépek különlegessége a chipkártyákban, s a kapcsolódó felhőalapú rendszerben áll, ezek segítségével a teljes kardiovaszkuláris rendszert és a főbb izomcsoportokat is megdolgoztatják a köredzések során. A mozgásfejlesztés céljának megfelelően több változat létezik, ezek az erő-állóképesség fejlesztő, a kardió, erőfejlesztő, a vibrációs, valamint a speciális célú, terápiás és rehabilitációs köredző rendszerek. A klaszszikus kiindulópont, a koncepciók első állomása az erő-állóképesség fejlesztő köredző rendszer, ez található a budapesti SmatrFitben is. Kicsi, kb. 50 m 2 -es területen akár 40 fő/óra kapacitással is üzemelhet. A koncepció 12 gépet 6 erőfejlesztő és 3 3 azonos kardióeszközt foglal magában, melyek a teljes kardiovaszkuláris rendszert, valamint a főbb izomcsoportokat dolgoztatják meg. Egy edzés általában két 17,5 perces körből áll, a vendégek az erőfejlesztő berendezéseken 1, az állóképesség fejlesztőkön 4 percig dolgoznak, az idő leteltével az eszközök blokkolnak, s a 30 másodperces pihenőben van lehetőség gépet cserélni. Milonizer Az okos fitnesztermekben a legelső alkalommal a vendégek a Milonizer programmal találkoznak, mely beszkenneli a testet, ehhez az ügyfélnek adott helyen, enyhén hajlított térdekkel és könyökkel kell megállnia. A program elemzi a magasságot, testalkatot, valamint az ízületi pontok egymáshoz viszonyított helyzetét, távolságát, ezeket a személyes adatokat egy saját chip kártyán rögzíti. Szintén a kártyán tárolódnak a testösszetétel információi, amelyeket egy Omron márkájú eszközzel mérnek. A gép különféle rezgéseket bocsát ki, ezek visszaverődéséből következtet a vendég testének összetételére, a csont-izom-zsír arányra. Az adatok elemzését a 2012-ben kifejlesztett felhő alapú, innovatív, stúdió szintű szoftver, a milon CARE végzi. Milon CARE 4 A milon CARE egy olyan átfogó eszköz, mely a rendszer teljes működését, monitorozását, összehangolását és elemzését végzi, ezáltal fontos információkat szolgáltat a vendégeknek, edzőknek és üzemeltetőknek egyaránt. A Milonizer és Omron gép által szolgáltatott adatokat felhasználva a rendszer először kategorizálja az ügyfeleket. Az adatok nem személyre szólóak, a program egy képletet alkalmaz, az adatok, az életkor, az edzettségi szint és a vendég sportolási szokásai alapján megad egy sztenderdet, mely nagy valószínűséggel közelíti az ügyfél valós állapotát. A továbbiakban mindezek alapján egy ajánlott, aktuális testfelépítésnek és edzéscélnak megfelelő edzéstervet készít, melyen csak az edző tud a vendéggel való egyeztetés után változtatni, s ezt is rögzíti a chip kártyán. Az okos gépeket a program aktivizálja és vezérli a chip kártya segítségével. Miután a berendezések beolvassák a kártya adatait, szinte életre kelnek, néhány másodperc alatt beállítják a megfelelő méreteket a súlynak és magasságnak megfelelően, ezzel egy időben beolvassák a lehetséges mozgástartományt, így elkerülhetők a rossz beállításokból fakadó sérülések, ízületi terhelések. A beállítás a félperces pihenőidőben történik, ezután következik a munkafázis, ami az erősítő gépeken 1, míg a kardió berendezéseken 4 percig tart. Az edzést bármelyik eszközön el lehet kezdeni, azonban a gépek sorrendje és a kör iránya meghatározott. Az edzés az előre rögzített terv szerint zajlik, a vendég ettől nem tud eltérni. Munka közben a gépeken található monitor azonnali, valós idejű visszajelzést nyújt a mozgástartomány kihasználásáról, pulzusról, mozgásgyorsaságról, aktuálisan használt ellenállásokról, súlyokról, ez a folyamatos kontroll motiváló erővel hat a felhasználókra, ezenkívül a terem szerverén az edző is látja minden vendég edzését, szükség esetén segítséget tud nyújtani. Az ellenállások szabályozásáról szintén a milon CARE gondoskodik, nincs szükség tárcsák és lapsúlyok pakolására, a rövid pihenőben az ügyfél ténylegesen lazíthat, így lehetősége van arra, hogy maximálisan a munkára és a feladatok végrehajtására összpontosítson, valóban hatékonyan eddzen. A szoftver az edzések ritmusát is meghatározza, ebben a kör közepén elhelyezett időmérő kijelzőnek van kitüntetett szerepe, mely összehangolja a pihenő- és munkafázisokat. A szoftver az edzés végeztével statisztikát készít, grafikusan megjeleníti és elemzi a munka egyenletességét, átlagos és maximális pulzusszámot, az edzés hatékonyságát és az elégetett kalóriákat, szükség esetén módosításokat javasolnak az edzőnek a terven. Egy mobiltelefonos applikáció lehetővé teszi, hogy az ügyfelek bármikor elérjék a felhasználói platformot, s visszakeressék az 40

edzésadatokat és elemzéseket akár hónapokra visszamenőleg, 250 milliszekundum pontossággal, ezen kívül közvetlen célzott kommunikációs lehetőséget teremt a vendégek és edzők között. Az alkalmazáson keresztül a felhasználók megoszthatják sikereiket, eredményeiket, fórumon tapasztalatokat cserélhetnek, s motiválhatják egymást. A milon CARE az edzők és üzemeltetők számára is számos előnyt biztosít. Részletes információkat kaphatnak az ügyfelekről, látják és kezelhetik a terveket, ezáltal hatékonyan tudják irányítani az edzéseket, a kvalitatív értékelések segítségével képet kaphatnak a vendégek fejlődéséről, edzésgyakoriságáról. Az elégedettségi mutatók javulnak, az okos gépek jó referenciát és egyedi piaci pozíciót jelentenek az egész teremnek, az ügyfelek elégedettebbek, motiváltabbak és hűségesebbek lehetnek. Mindezeket elemezve a tulajdonosok képet kaphatnak a rendszer kihasználtságáról, a felhasználói igényekről, ezekből pedig fontos következtetéseket vonhatnak le a bevételekkel, technikákkal, fejlesztési irányokkal és szükséges marketing tevékenységekkel kapcsolatosan. Edzésmódszerek Az erő-állóképesség fejlesztő koncepció kétfajta kardiógépet foglal magában, okos beltéri kerékpárt és elliptikus trénert. A munka mindkét berendezésen 4 percig tart, s 3 módon valósulhat meg. Pulzusvezérelt edzésnél a felhasználónak adott pulzuszónában maradva kell végezni a gyakorlatot, fix ellenállásnál a pulzus és a mozgásgyorsaság változhat, nyomatékvezérelt ellenállással történő terhelés esetén pedig a program a vendég mozgásához és erőkifejtéséhez igazítja az ellenállást. Erőfejlesztő gépeken szintén háromféleképpen történhet az edzésszabályozás. Az adaptív program a mozgástartományra és sebességre figyel, a milon CARE az ellenállást folyamatosan a felhasználó fennmaradó erejéhez igazítja, így biztosítva az izmok teljes terhelését. Izokinetikus munka esetében az előírt tényező a mozgás sebessége, az ellenállás nem fix, a tempónak megfelelő erőkifejtésnek megfelelően minden ismétlés más súllyal történik. Lehetőség van az edzést standard módszerrel végezni, melynek lényege, hogy koncentrikus izom összehúzódási és excentrikus izomnyúlási fázisban eltérő, de fix ellenállással dolgozik a vendég. Az excentrikus szakasz ellenállása a koncentrikusnál nagyobb lehet, így mindkét fázisban ideális terhelés valósulhat meg, amelynek hatására a hagyományos edzésmódszerekhez képest akár 30%-os hatékonyságnövekedés is lehetséges. Az egyes edzésprogramok gépenként vagy körönként is variálhatóak, ezáltal folyamatosan új ingerek generálhatók, így az edzések maximálisan személyre szabottak, biztonságosak és hatásosak lesznek. Tapasztalatok Az erő-állóképesség fejlesztő koncepciót volt alkalmam személyesen is kipróbálni, ez alkalommal ismertette részletesen a rendszer működését a terem vezetőedzője, Vikár András. A terem világos, kellemes hangulatú, az edzők hozzáértők és profik a teremben. A bejelentkezés gyors volt, az adategyeztetés és a testszkennelés a Milonizerrel szintén zökkenőmentes volt. Bemelegítés után első körben megismertem a gépeket, az erőfejlesztő eszközökön egyegy tesztet kellett végrehajtani maximális erőkifejtéssel, melynek segítségével a program meg tudta alkotni az első edzéstervet. A gépek kezelése egyértelmű, s szinte ámulatba ejtő, ahogyan a chip kártya beolvasása után automatikusan beállítódnak a megfelelő méretre. Az edzés az ígéreteknek megfelelően kellőképpen nehéz, az azonnali visszajelzés hasznos és motiváló, öszszességében is pozitív hangulatú. A két kör alatt minden edzésmódszert kipróbáltam, a különbség közöttük érezhető, ezért biztos vagyok abban, hogy akár minden edzésen különféle ingereket kaphatnék, ha továbbra is a terem vendége lennék. Az egyetlen, számomra zavaró körülmény épp a köredzés mibenléte, vagyis az, hogy bár az ingerek és az edzés fókusza minden esetben más, maguk a gyakorlatok és azok sorrendje nem változik, így elképzelhetetlennek tartanám, hogy más mozgásformák beiktatása nélkül csak itt küzdjek a céljaimért. Fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy a konkrét edzésidő valóban 36 perc, azonban nem lehet csak ezt nézni, hiszen a bemelegítés és levezetés itt is elengedhetetlen és időigényes. Statisztikák A cég hatékonyságvizsgálatai alapján más edzésmódszerekhez képest a zsírégetés 15x, az erősítés 30x hatékonyabb lehet. A würtenbergi kutatóintézet piacelemzése alapján az ügyfelek 98%-a ajánlaná a Milont másoknak, 92%-a csúcsminősítést ad a termékeknek, 97%-a 6 pontos skálán átlagosan 1,5 pontra értékeli a koncepciót. (Az elérhető legmagasabb pont 1, a legalacsonyabb 6.) 5 A jövő fejlesztési irányai A Milon forgalmazója egyre több termékkel és konstrukcióval rukkol elő, a termékpaletta bővítése mellett célja a további konstrukciók létrehozása és a terjeszkedés. Az egyénileg összeállítható programok lehetővé teszik az ügyfélkör kiterjesztését világszerte. A fejlesztés irányának meghatározója továbbra is a speciális igényeknek való megfelelés, a különleges hasznosítási lehetőségek kialakítása, a mérhető fejlődés, a hozzáférhető és egyszerűen alkalmazható géppark létrehozása, a releváns, modernkori kihívásokra és problémákra megoldást kínáló rendszer bővítése és az időbeli tervezhetőséget maximálisan kihasználó módszer elterjesztése. Források HVG (2011): Mit tesz velünk napi félóra mozgás? hvg.hu. http://hvg.hu/plazs/20110802_ mozgas_dean_ornish_programja (2015. 10. 18.) Kiss Gábor, Szabó József (2004): A sportvezetés, - szervezés és a sportmarketing alapjai. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged Moore, S. C. Patel, A. V. Matthews, G.E. de Gonzalez, A. B. Park, Y. Katki, H. A. Linet, M. S. Weiderpass, E. Visvanathan, K. Helzlsouer, K. Thun, M. Gapstur, S. M. Hartge, P. Lee, I. (2012): Leisure Time Physical Activity of Moderate to Vigorous Intensity and Mortality: Large Pooled Cohort Analysis. PLOS Medicine. http://journals. plos.org/plosmedicine/article?id=10.1371/ journal.pmed.1001335 (2015. 10. 30.) Nádori László. Bátonyi E. Viola. (2003): Európai Unió és a sport Uniós csatlakozás a sportban. Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs Origo Media Group (2012): Kiszámolták, mennyi mozgás kell a hosszabb élethez. origo.hu. http://www.origo.hu/ egeszseg/20121107-kiszamoltak-menynyi-mozgas-kell-a-hosszuelethez.html (2015.10. 28.) Semmelweis Egyetem (2008): Prevenció az egészségért A testmozgás preventív hatásai. Kaleidoscope magazin. Vidal Hungary Kft. (2011): Miért mozogjunk? A testmozgás 15 előnyös hatása. Egészség Kalauz. http:// www.egeszsegkalauz.hu/testmozgas/miertmozogjunk-a-testmozgas-15elonyos-hatasa (2015. 10. 18.) WEBBeteg fitforfun.de (2015): A testmozgás kevésbé ismert pozitív hatásai. Orvosoktól betegeknek, hitelesen. http://www. webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/2136/atestmozgaskevesbe-ismert-pozitiv-hatasai (2015.10.18.) A fitneszteremmel kapcsolatos információkat Vikár Andrástól, a budapesti SmartFit terem (1061 Budapest, Király u. 8-10.) vezetőedzőjétől kaptam 2017. április 11-én készített interjúm és próbaedzésem során. Az adatok jelentős része megtalálható a cég hazai és külföldi honlapjain: http://smartfit. hu/ http://puresports.hu/ https://www.milon.com/en/ Az eredeti cikk az Opus et Educatio folyóirat 4. évfolyam 3. számában jelent meg, utánközlés a szerző hozzájárulásával. 41

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 Fókuszban a doppingellenes küzdelem A növekedési hormon életelixír, 12 óra után kimutathatatlan Ághassi Attila rovatvezető Index.hu Zrt. Ha Lionel Messi nem kap időben növekedési hormont - alultermelte a szervezete, ezért nem indult meg a fejlődésben -, vélhetően a világ szegényebb lenne egy kiváló futballistával, ötszörös aranylabdással. Szigorú orvosi felügyelet mellett Barcelonában kezelték az argentint, aki így 170 centire nőtt, és megerősödött. Az alkata, kvázi törékenysége ellenére meglehetősen kevésszer sérült, vagyis jól sikerült a kúra. A növekedési hormont természetesen használják gyógyászati célra, de a doppingpiac slágerterméke is, mert igen nehezen kimutatható, miközben rendkívül hatékony. Kárai Péter erről írt egy tanulmányt. Az Európai Kajak-kenu Szövetség elnökségi tagjának megválasztott Kárai rengeteg angol forrást használt fel, amíg megírta gondolatait, ebből idézünk most részleteket. Először is tisztázzuk, mi a növekedési hormon. Szomatotrop hormon, szomatotropin, human growth hormone, hgh ezek a közismert nevei. Egyetlen hosszú polipeptidláncból áll, 191 aminósav építi fel. Az agyalapi mirigy elülső lebenyében, az adenohipofízisben termelődik. A növekedési hormon felelős a genetikailag meghatározott testnagyság, a részarányos testalkat kialakulásáért. Serkenti a csontok és a különböző lágy részek (izom, kötőszövet, zsigerek) fejlődését - írta Kárai. Megállapította, hogy a sportolóknál az tette népszerűvé, hogy számukra alapvetően kedvezően befolyásolja két táplálóanyag intermedier anyagcseréjét. A fehérje anyagcserében építő, anabolikus hatással bír: fokozza az aminosavak belépését a sejtbe, serkenti a fehérjeszintézist, gátolja az intracellurális fehérjebontást. A lipidanyagcserét a lebontás irányába tolja el: fokozódik a trigliceridek mobilizálása és a zsírsavégetés.... hallhattuk már néhányszor itthon is az atipikus doppingminta kifejezést, a riói olimpiai csapatból is kihúztak emiatt két versenyzőt. Egy magyar tanulmányból választ kaphatunk arra, hogy ilyenkor mi is történik a sportolóval. Ha ilyen mintát ad, nem ok nélkül kerül az ellenőrzés fókuszába... Kárai Péter. Fotó: Huszti István / Index A növekedési hormon termelődését a hipotalamusz szabályozza, amely a növekedési hormont serkentő (growth hormone-releasing hormone, GHRH), illetve gátló (szomatosztatin) hormont termeli. A serkentő hormon termelése napi ciklusban történik. Éjjeli és lökésszerű termelődése azt eredményezi, hogy a növekedési hormon is jellemzően alvás közben lökődik ki. Az alvás négy agyhullámok változásán keresztül is mérhető fázisban mélyül, majd ugyanilyen stádiumokban válik felületesebbé, amit követ az ún. REM-alvás. (A gyors szemmozgásról elnevezett alvás.) Ezek a szakaszok éjszaka 4-6-szor ismétlődnek meg. A növekedési hormon a mélyülő (lassú agyhullámú) alvásszakaszban termelődik, azaz a nyugodt alvásnak érdemi szerepe van a hormon természetes szintjének emelkedésében. A hormon termelődése a napi ingadozáson túlmenően az emberi életkor előrehaladásával is változik. A 15-20 éves kor közötti mennyiség hozzávetőleg harmada termelődik 40 éves kor környékén, és csak hatoda a 60. életév elérésekor. Ezért is szokás életelixírnek nevezni. A növekedési hormon termelődése természetesen úton is serkenthető: nyugodt, megfelelő idejű alvással; nagy erőbefektetést igénylő, intenzív izommunkával (ez jobban serkenti, mint az állóképességi sportok űzése) megfelelő táplálkozással (a legfontosabb, hogy alacsony vércukorszinttel

célszerű lefeküdni, mert ellenkező esetben a felszabaduló inzulin gátló hatású a növekedési hormon éjjeli kilökődésére nézve). A növekedési hormon szintjének természetes úton történő növeléséhez képest érdemben hatékonyabb a szintetikus növekedési hormon kívülről történő bevitele. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) 4 éves eltiltást ad az ilyen szert használóknak. A szintetikus hormon az egészségre ártalmas, cukorbetegséget okozhat, emellett szervi elváltozást, szívnagyobbodást, idegkárosodást is. Növeli a daganatos betegségek kockázatát. Ám mivel a teljesítőképességet is növeli, a sportolóknak nem visszatartóerő az iménti felsorolás. Mivel versenyelőnyt szereznek, ezért a WADA értelemszerűen próbálja kiszűrni a tilosban járókat. A szintetikus szerek kimutatására két módszert alkalmaznak: Izoform módszer: a növekedési hormont közvetlenül mutatja ki. A WADA honlapja szerint a beadást követően 24-48 óráig tudja kimutatni a tiltott szert. Vértesztről beszélünk, az injekciót zsírszövetbe szúrják. Biomarker teszt: a növekedési hormont nem közvetlenül mutatja ki, hanem a hormon által serkentett két fehérje megnövekedett szintjén keresztül jelez tiltottszerhasználatot. Valószínűségi alapon definiált módszer, a két fehérje mennyiségének átlagtól való eltérésén alapul. A módszer időablaka hosszabb: akár 2 hétig is ki tudja mutatni a tiltott használatot. És akkor lássuk, miért van nehéz helyzetben a WADA A növekedési hormoninjekció beadását követő 12 órán belül elvégzett izoform teszt esetében szinte minden érintett személy pozitív vizsgálati eredményt produkált. Az injekció beadását követő 12-24 órán belül végzett vizsgálat az elenyésző számú pozitív és atipikus eredmény mellett döntően negatív eredménnyel zárult. Az injekció beadása utáni 24 órán túl elvégzett izoform teszt pozitív eredményt nem hozott atipikus eredményt két esetben eredményezett gyakorlatilag mindenki negatív eredményt produkált, ráadásul oly módon, hogy a tesztben alkalmazott két mutató (Kit 1 és Kit 2) teljesen normális értékre (az átlagértékre) esett vissza. Mindez lépéskényszerbe hozta a WADA-t. A biomarker teszt időablaka lényegesen hosszabb, mint az izoform módszeré. Napi 2-4 mg GH-dózis beadása esetén pozitív lett a minták 69-79 %-a a beadást követő 2 nappal 53-64 %-a a beadást követő 5 nappal 20 %-a az utolsó injekciót követő 14 nappal. Itt az idő megismerkedni a fehérjepárokkal. Tudományosan meghatározott értékekről van szó, az átlagértékük férfiaknál és nőknél más. Mindkét módszer (izoform és biomarker) esetén két különböző próbát végeznek el. A két próba teljesen hasonló elveken nyugszik, de különböző laborok dolgozták ki azokat. (Azért ír elő a WADA két próbát, hogy ezzel is elejét vegye a módszertan jogi megtámadásának.) Vannak laborok, amelyek az izoform ellenőrzésben járnak az élen, és vannak olyanok, amelyek a biomarker tesztekben úttörők, és kifejezetten pontosak. Mindkét próbának vannak úgynevezett döntési határai. Pozitív a minta, ha a sportoló értékei mindkét döntési határ felett vannak, negatív, ha mindkét döntési határ alatt vannak. Atipikus akkor, ha az egyik próbában döntési határ felett, a másikban döntési határ alatt van. Az atipikus minta nem pozitív eset, de igen gyanús, és hosszú távon a WADA látókörébe kerülhet egy versenyző. A minták újraellenőrzésénél, a tesztek fejlődésével pedig könnyen elképzelhető, hogy az atipikus minta pozitívvá válik. Vagyis ha valaki még 2016-ban győztes volt, a legfrissebb kutatási eredmények után könnyen lehet, hogy lebukik jövőre. Vagy 2024-ben, és ha akkor bizonyítják be a tiltott szerek használatát, még mindig megfosztható az olimpiai érmétől, aranyától. Hogyan lehet hozzájutni? Nem olyan könnyű viszont beszerezni a tiszta szereket, legális úton különösen nem. A sportolók olykor indokolatlanul nagy kockázatot vállalnak, sokmillió forintot fizetnek egy kúráért, és ha szennyezett terméket kapnak, felhívják magukra a figyelmet, miközben még nem is javul a megfelelő ütemben a teljesítőképesség. Edzeni természetesen ugyanúgy kell, de a gyilkos edzések után növekedési hormonokkal sokkal egyszerűbb a regeneráció. Hogy másnap újra ugyanolyan intenzitással, kvázi megerőltetés nélkül tudjon edzeni valaki. A doppingellenes harc egyik leghatékonyabb eszköze a biológiai útlevél program. Ennek jelenleg két modulja van: szteroid modul (a férfi hormonok szintjének és arányainak kronológiai változásai alapján az exogén és endogén anabolikus szteroidok használatára utaló jeleket keresi); hematológiai modul (a vérparaméterek kronológiai változásai alapján az EPO használatára hívhatja fel a figyelmet). A WADA évek óta tervezi a harmadik, az endokrin modul bevezetését. Amikor erre sor kerül, akkor a növekedési hormon használatára utaló paraméterek kronológiai változásainak rögzítése érdemben növelhetik a felderítés hatékonyságát. Vannak sportágak, ilyen például itthon a kajak-kenu, amelyek tiltják a tű használatát minden edzőtáborban, és ha valakinél találnak, kizárhatják a válogatott keretből. Árulkodó ugyanis, ha egy keményen edző és készülő sportolónál tűt találnak. Ha ezt a szabályt kiterjesztik másokra is, egy lépéssel közelebb kerülünk a sport tisztaságához. A cikk eredetije 2019. január 1-én a www.index.hu portálon jelent meg, utánközlés a szerző engedélyével.

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 Fókuszban a doppingellenes küzdelem Válasz a dopping veszedelmére: az erény etikájának bevezetése a sportvilágban Kevin Lixey LC (fordította: Tóth Sára) Világiak Pápai Tanácsa Egyház és Sport tagozat vezetője Javaslat paradigmaváltásra A doppingolás ellen folytatott küzdelem fő célja a sportolók hosszú távú testi egészségének megőrzése, valamint a fairness, a becsületesség érvényesítése. Ezt mindenképpen folytatnunk kell! Fontos megemlítenünk, hogy XII. Piusz pápa már 1955-ben kijelentette: Értsük meg, hogy a sportolót semmilyen indíték nem tántoríthatja el az általános erkölcsi törvény betartásától, amely három viszonylatban a család, a társadalom és az egyén szintjén érvényesül. Ami az utóbbit illeti, helytelenítenünk kell azt az állítást, hogy az egyén korlátlanul rendelkezhet teste felett, vagyis túlhajszolhatja magát, és kockára teheti egészségét, sőt a vágyott eredmény érdekében akár súlyosan egészségkárosító szereket is fogyaszthat. A serkentőszerek használata nemcsak hogy rongálja a testi egészséget, és nagy valószínűséggel helyrehozhatatlan károkat okoz, a specialisták ezenfelül csalásnak is tekintik. A figyelmeztetések ellenére a doppingolás egyre terjed, és sorra öli a sportolókat, míg végül fel fogja számolni magát a sportot. Rengeteg sportoló életét követelte már, ám a sport maga még életben van. Úgy tűnik, napjainkban a sport Achilles-sarka az a kiválóságra való törekvés győzelem mindenáron, amely a görögökkel kezdődött, és még intenzívebben érvényesül a mai korban. Ez a sport gyenge pontja. Vajon nem lehetne-e ugyanez az Achilles-sarok a támadási felület, az az ajtó, amelyen belépve elősegíthetnénk ennek a világnak az átalakulását? Más szóval a kiválóságra törekvés nem szolgálhat-e a változás katalizátorául? Hadd magyarázzam meg!... a dopping ellen folytatott küzdelem fő célja a sportolók hosszú távú testi egészségének megőrzése, valamint a fairness, azaz a becsületesség érvényesítése... Arra kértek fel, hogy a sportetika mint társadalmi paradigma témájáról beszéljek. Ám valójában egy paradigmaváltást szeretnék javasolni a doppingolás és a sportot sújtó egyéb betegségek ellen folytatott küzdelemben, és a javasolt új paradigmát erényalapú sportetikának nevezem. Mint már láttuk, a kiválóságra törekvés az ember veleszületett tulajdonsága. A legtöbb emberi tevékenység mélyén, sőt szinte mindennek a mélyén, ami az emberben csodálatra méltó, az a vágyunk rejtőzik, hogy magasztos célokat szeretnénk elérni. A legtöbb ember arra vágyik, hogy kiválóan teljesítse azokat a feladatokat, amelyeknek odaszentelte magát; és szinte mindenki csodálja a kiemelkedő teljesítményt, még olyan területen is, ahol ő maga nem annyira jó. Johan Huizinga Homo ludens című, klaszszikusnak számító művében meggyőzően bizonyítja, hogy ez a kompetitív vonás a játék, a versengés, a sokféle területen való kiemelkedés vágya egyben az emberi kultúrát létrehozó alkotó géniusznak is sajátja. Példaként az ókori olimpiai játékokat, a pazar római játékokat és a barokk művészet korszakát említi. Bizonyos értelemben a doppingolás is erre a kiválóságra törekvésre, a citius, altius, fortiusrendíthetetlen hajszolására vezethető vissza. Ugyanakkor a csalással és egészségkárosító módszerekkel megszerzett kiválóság valójában hamis kiválóság. A valódi kiválóság kiváló módszereket kíván nem szerezhető meg tiltott módon. Rizómaszerű, felületes korunkban nagy szükség van a valódi kiválóság mélyebb és átfogóbb meghatározására, és különösképp annak a sportra való alkalmazására. Természetesen folytatni kell a doppingellenes kampányt, de talán érzékenyítéssel, valamint kormányszintű és 44

egyéb testületek bevonásával a kiválóság törekvését ha beágyazzuk egy erényközpontú etika értékrendszerébe fel lehetne használni a változtatáshoz. 2009 novemberében, a harmadik vatikáni sportszemináriumunkon a panelbeszélgetés az alábbi kérdésre összpontosított: Mit jelent bajnoknak lenni?. Más szóval azt próbáltuk meg feltérképezni, hogy miképpen definiálhatjuk a siker fogalmát. Vajon kizárólag külső dolgokról, ezüstről vagy aranyról lenne szó? Vagy szóba jöhet belső tényező is? John Wooden, az amerikai egyetemi kosárlabda egyik legsikeresebb edzője szerint a siker nem más, mint lelki béke, amely akkor jön létre, amikor az ember elégedett, mert tudja, hogy mindent megtett azért, hogy mindazt kihozza magából, amire képes. Nagyon fontos ebben a definícióban, hogy belülről határozza meg a sikert: hiszen azt egyedül te tudhatod, hogy győztél-e vagy csaltál. Talán túl könnyen elfelejtjük, milyen mély vágy él minden ember szíve mélyén a transzcendencia iránt. Az ember nem csupán homo economicus, hanem homo sapiens is, akit gondolkodásra és spiritualitásra való képessége különböztet meg az állattól, és helyezi olyan kontextusba, amely túlmegy az anyagi valóságon a spiritualitás irányába. Mindez felveti a kérdést, hogy mi is az elégedettség valódi forrása. Az belső vagy inkább külső? Vajon a doppingoló sportolót tényleg boldoggá teszi, hogy néhány évig élvezi a győzelmeit, amíg csak el nem veszíti az érmeit és az egészségét is? Miből fakad tehát a boldogság? Mike Tyson ökölvívó megindító szavai jutnak eszembe, aki a börtönt is megjárta, és utolsó mérkőzése előtt ezt válaszolta egy kérdésre: Régebben, amikor reggel felkeltem, egykori edzőm (Cus D Amato) reggelit csinált nekem. Most már nincs köztünk. Jól fogok bokszolni, de ha a dolog mélyére nézek, vajon számít ez valakinek? [ ] Nem tesz boldoggá a győzelem. Kiteszem a szívem, és beleadok mindent, de ha vége, nincs ott Cus, hogy megmondja, hogy játszottam, és már az anyám sem él, akinek megmutathatom az újságkivágásokat. XVI. Benedek pápa prágai utazása során szintén szóba hozta a különösen a fiatalokban meglévő kiválóság iránti vágyat: Civilizációnk válaszút előtt áll jelentette ki az egyházfő -, a jóság, igazság és szépség egysége nyugtalanító módon felbomlott, s ennélfogva igen nehéz egyetértésre jutni az egyetemes értékek felől. Egy ilyen helyzetben minden progresszív törekvésnek a kereszténység élő hagyományából kell merítenie. Európának, keresztény gyökereihez hűen, az a sajátos hivatása, hogy az egyének, közösségek és nemzetek közös javán munkálkodva érvényesítse ezt a transzcendens világlátást. Különösen fontos és sürgős feladat olyan neveléssel megalapozni az európai fiatalok életét, amely tiszteletben tartja és kibontakoztatja azt az istenadta képességüket, melynek segítségével felülemelkedhetnek az őket sok esetben akadályozó és a fejlődésüket gátoló korlátokon. A fiatalok folytatta a pápa örömmel megragadják a kiemelkedés lehetőségét a sportban. Vajon ha magasztos ideálokat állítunk eléjük, nem fogják-e ezeket is ugyanúgy megragadni, és erényes életre, részvétre és jóságra törekedni? Szívből kérem a szülőket és a közösségek vezetőit [ ], hogy mutassák fel a fiataloknak azokat az értékeket, amelyek öszszehangolhatják a vágyaikhoz, törekvéseikhez méltó nevelés intellektuális, emberi és spirituális dimenzióit. Az erény etikája a sportban Amint már említettük, a sportról való beszédben hemzsegnek az utalások a kiváló teljesítményre. Ez az erény etikájára is igaz. Az ógörög arété szó pontosan ezt jelenti: kiválóság. Az arété bárminek a kiválóságára utalhat. Az emberi világban tehát az erény az emberi kiválóság fokmérője. Egyik ember sem születik kiválónak, viszont egy bizonyos emberi minőség megszerzésével kiválóvá válhat. Minderre azt lehetne válaszolni, hogy aki az erénygyakorlásra alapozott sajátos sportetikát képzel el a mai korban, abban egyszerűen túlteng a nosztalgia. Ebben lehet valami igazság. A polisz a maga közös normáival, céljaival, identitásaival rég a múlté, és ezeket az elveket lehetetlen a modern, hagyományaitól elszakadt multikulturális világra alkalmazni. Mindazonáltal ha a sport a maga részletesen lefektetett szabályaival és a fair playhallgatólagos ethoszával nem képes alakítani és formálni az emberi viselkedést, akkor vajon milyen más modern tevékenység lenne erre képes? Következésképp fenntartom, hogy a helyesen művelt sport igenis az erényetika gyakorlásának változatos lehetőségeket nyújtó arénájává válhat. Hogyan alkalmazható az erény etikája a sport világában? Nyilván nincs mód erről részletesen értekezni itt, az alábbiakban azonban röviden összefoglalom az alkalmazási lehetőségeket és megvalósulásuk módjait. A sportolás a kiválóság megszerzését célzó belső dinamikája révén kiváló terepévé válhat bizonyos erények gyakorlásának ennek néhány módja a következő: Önkontroll Egy angol közmondás szerint az asztalnál és a játékban ismerszik meg az ember. Vagyis épp akkor mutatkozik meg leginkább valakinek a jelleme vagy ha tetszik, önuralmának mértéke -, amikor a játék hevében kiderül, hogy mennyire képes akaraterejével vagy önuralmával kordában tartani ösztönkésztetéseit. Természetesen nem azt állítjuk, hogy a játéktéren tanúsított viselkedése határozza meg azt, hogy az életben hogyan teljesít, de azért van összefüggés. Aki a játékban csal, az nagy valószínűséggel 45

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 az élet más területein is csalni fog; aki pedig a játék hevében önmérsékletet tanúsít például ellenáll annak a késztetésnek, hogy felpofozza a bírót egy igazságtalan ítélet miatt -, az alighanem a pályán kívül is képes lesz higgadtan viselkedni. A sport többek között ilyen értelemben tekinthető az általános emberi viselkedés paradigmájának. Hadd idézzem Joseph Ratzinger bíborosnak az 1978-as világkupa előestéjén elhangzott szavait: az esemény körüli felhajtásról szólva München akkori érseke a következőket mondta: A foci különös varázsát annak köszönheti, hogy meggyőzően egyesíti az alábbi két dolgot. Egyrészt önfegyelemre kényszeríti az embert, az önfegyelem önkontrollt eredményez, az önkontroll önuralmat biztosít, az önuralom pedig szabadsághoz vezet. A szabályok betartása Egy adott játékban a résztvevők elfogadnak bizonyos szabályokat és határokat, amelyek a játékot meghatározzák és megadják a maga jellegét: azzá teszik, ami. Ha egy focimeccsen az egyik gyerek felkapja a labdát, és szaladni kezd vele, maguk a gyerekek fogják elsőként észrevenni a szabályszegést, és a bűnös szabálysértőt egyhangúlag lehurrogni, hiszen elrontotta a játékot, nem vette figyelembe a szabályokat, és ezáltal elvette az adott játéktól sajátos jellegét: valami mássá tette, mint ami. Amiképp Alasdair MacIntyre morálfilozófus kifejtette, vannak a hagyomány által meghatározott közösségek, valamint olyan közösségek is, amelyeket a maguk kidolgozta gyakorlat hoz létre. Az ilyen közösséget a társadalom alkotja meg valamilyen közös tevékenység gyakorlására, s amint a tagok igyekeznek megfelelni a gyakorlatnak megfelelő kiválósági mércéknek, megvalósulnak az adott tevékenységből származó javak. A sportot hozza példának az ilyen gyakorlatra. Továbbá, ahogy MacIntyre kifejti: A gyakorlat magában foglalja a kiválóság mércéit, a szabályoknak való engedelmeskedést, valamint a jók megvalósítását is. Egy gyakorlatba bekapcsolódva elfogadjuk ezeknek a mércéknek a tekintélyét, és ezzel azt az ítéletet is, hogy e mércék szempontjából nem kielégítő a jártasságom. Azaz alávetem saját beállítódásaimat, választásaimat, preferenciáimat és ízlésemet azoknak a mércéknek, melyek jelenleg és részben meghatározzák azt a gyakorlatot. A mindenki által betartott játékszabályok közös kötelékben egyesítik a versenyzőket. Amennyiben a szabályokat betartják, a játék szabadságát egyfajta komolyság fogja övezni, és az így keletkező és a játék egészét meghatározó feszültség csak a befejezéssel oldódik fel. Természetesen nem azt állítom, hogy ne lenne nagyon is jelen a sportban a szabályszegés, csupán azt, hogy a sport természete és céljai miatt valamennyi játékostól megköveteli az igazodást. A résztvevők reakcióit szabálystruktúrák és konvenciók szabályozzák. A szabályok betartása (és nem csak a büntetéstől vagy szankciótól való félelemből) még ma is kihívást jelent akaratgyengeségünk miatt, valamint mert nagy kísértés az eszközzel szemben vagyis hogy jól és becsületesen játsszunk a célt, a győzelmet részesíteni előnyben, amelynek eredményeképpen (többé-kevésbé lényeges) külső javak seregét szerezhetjük meg. Szerepminták Az arisztotelészi gondolkodásban a helyes cselekvést, a helyes érzést és a helyes szemléletet másoktól, nálunk bölcsebb lelkektől tanuljuk meg, akiknek gyakorlati ítélőképessége megbízhatóbb, mint a miénk. Azonban nem elég tudni, hogy mit kell tenni, fontos, hogy meg is tegyük, ugyanis az igazságos ember az igazságos dolgok cselekvése, a mértékletes ember pedig a mértékletes dolgok cselekvése által fejlődik ki, és így tovább. Ám amint Arisztotelész élesen megjegyzi: Persze a legtöbb ember nem ezt teszi, hanem a puszta elmélethez menekülve azzal ámítja magát, hogy ő majd csak filozofál, s így lesz belőle erkölcsös ember; pedig így csak azt éri el, amit az a beteg, aki az orvos tanácsát figyelmesen meghallgatja ugyan, de semmit sem tesz meg abból, amit az orvos rendelt neki. Valamint annak a betegnek, aki így gyógyítja magát, nem lehet rendben a testi egészsége, éppúgy nem lehet rendben annak a lelki egészsége sem, aki így filozofál. Pontosan ezért hangsúlyozták a filozófusok, hogy a sport az erényfejlődés kiváló terepe lehet: lehetőséget nyújt a jó és a rossz nyilvános gyakorlására. A sporttevékenység viszonylag kontrollált és időnként mesterséges helyzeteket hoz létre, amelyekben a sportoló fiatalok nemcsak kipróbálhatják az erkölcsös cselekvést, hanem végig is gondolhatják és az érzelmek szintjén is megélhetik. Éppen ezért az edző szerepe kulcsfontosságú. Ezen a ponton meg kell jegyeznünk, menynyire fontos, hogy a fiataloknak legyenek egészséges példaképeik, akiket követhetnek. A professzionális sport a hősök világa is egyben a sztársportolókra felnéznek a gyerekek. Pontosan ezért az elitsportolóknak társadalmi felelősségük, hogy az átlagnál magasabb mércét kövessenek a viselkedés és a jellem tekintetében. Magasra tesszük a lécet, és többet várunk el az ilyen sportolóktól, mint másoktól. Ugyanakkor a hírnév, az óriási társadalmi presztízs és az ezzel járó anyagi megbecsültség is indokolttá teszi a magasabb mércék elvárását. 2008 augusztusában Orville Gilbert Brim sportpszichológus, a Look at Me! The Fame Motive from Childhood to Death [Nézz rám! A hírnév indítéka a gyerekkortól a halálig] című könyv szerzője a New York Timesnak adott interjújában azt fejtegette, hogy a híressé válás a legtöbb sportoló számára nem az első számú motiváció. Kutatásai szerint inkább az ösztönzi őket, hogy kihozzák magukból a legjobbat. Cikkében Nadia Comă- 46

neci tornásznő megjegyzését idézi: Nem azért versenyeztem, hogy beírjam a nevemet a történelembe; a legjobbat szerettem volna kihozni magamból! Láthatjuk, újra megjelenik a kiválóságra törekvés fontossága. Habár a professzionális sport világában sajnos sok a semmirekellő alak, a fiatalok számára akad számos pozitív példakép is, akiknek nemcsak a győzelem a fontos, hanem az is, hogy önzetlenül viselkedjenek. Ezt tehetik úgy, hogy segítséget nyújtanak sebesült versenytársaiknak, szándékosan kerülik azokat az alkalmakat, amikor lesérült ellenfeleik kárára nyerhetnének, vagy például gyakorolják a becsületesség erényét, és jelzik a bírónak, amikor nem vette észre, hogy megszegtek egy szabályt. Sok ember az ilyen helyzetet nyilván arra használná, hogy jogtalan előnyökhöz jusson. Ám a sportolók döntő többsége annak ellenére, hogy nagyon sok forog kockán nem hajlandó csalni, többek között ezért nem tévedünk, amikor azt gondoljuk, hogy az átlag fölött állnak. Csapatszellem Gyakran hallani, hogy a sportban a versengésen van a hangsúly, ami pedig az egoizmust táplálja. Némi logikával beláthatjuk, ez egyoldalú leegyszerűsítés. Hiszen mi más lenne a sportjáték, ha nem egyfajta felhívás, hogy ezennel tegyük félre világnézeti és faji különbségeinket, és közösen törekedjünk a győzelemre? A verseny együttműködést kíván. A sportmérkőzések egyszerűen nem működnének, ha a fair playnek nevezett közös szellemiség hiányozna. A csapatsport pedig ellehetetlenedne csapatszellem nélkül, amely a játékosokat arra készteti, hogy egyéni érdekeiket rendeljék alá a csoportérdeknek. Egyéb erények Habár a sportolónak egyértelműen szüksége van olyan erényekre, mint a fegyelem, az elszántság és az állhatatosság, mivel erőfeszítései egy konkrét célra irányulnak, bátorság és bölcsesség is szükséges annak eldöntéséhez, hogy milyen mértékű kockázatot érdemes vállalni a sportéletben, amely általában csupán mikrokozmosza a teljes életnek, az embernek kirendelt idő teljes végigélésének. Nagy bölcsességet és fejlett morális képzelőerőt igényel annak meglátása, hogy bizonyos serdülőkorban vállalt kockázatok például a doppingolás hogyan hatnak ki egészségünkre a későbbi években. De mindennek az alapja az erényre és a kiválóságra törekvés. Összefoglalva, amit az erényetikának a sportvilágban való érvényesítéséről eddig mondtam, hadd idézzem ismét Benedek pápának a legutóbbi sportszemináriumunkon elhangzott szavait: A mai korban, amikor az ifjú nemzedékek nevelése kiemelkedően fontos, az egyháznak továbbra is támogatnia kell az ifjúsági sporttevékenységet, felhasználva a sportban rejlő pozitívumokat versenyszinten is -, mint amilyen a versenyszellem ösztönzése, a bátorság és kitartás a célok eléréséhez. Ellenben igen fontos nemet mondani minden olyan törekvésre, amely egészségkárosító tevékenységbe, például doppingolásba hajszolja a sportolókat. A katolikus vezetők munkatársaikkal együttműködve az ifjúság szakavatott segítőiként kell hogy közreműködjenek a fiatalok sporttehetségének kibontakoztatásában, vigyázva, hogy eközben ne szoruljanak háttérbe azok az emberi kvalitások és keresztény erények, amelyek nélkül érett személyiség nem képzelhető el. A paradigmaváltás végrehajtása Amint láttuk, a ma uralkodó transzhumán paradigmára az jellemző, hogy nincsen középpont, nincsen hierarchikus rendszer, olyan, mint a rizóma gyökérrendszere mélység, azaz bázisgyökér nélkül következésképpen értelem nélkül. Az új paradigma megteremtésének első lépéseként szilárd horgonyt kell biztosítani az embernek, talajt, ahol megvetheti a lábát. Caritas in veritate című enciklikájában XVI. Benedek pápa megjegyzi: Isten nélkül nem tudja az ember, merre kell mennie, és nemegyszer annak a megértéséről is megfeledkezik, kicsoda is ő valójában [ ] Az a humanizmus, amely kirekeszti Istent, embertelen humanizmus. Csak az Abszolútum felé nyitott humanizmus vezethet minket a társadalmi és polgári életformák támogatásában és megvalósításában a struktúrák, az intézmények, a kultúra és az ethosz területén, olyan humanizmus, amelyben oltalmat lelhetünk azzal a veszéllyel szemben, hogy divatok és a pillanat foglyaivá váljunk. Az egyes korok uralkodó paradigmáinak felvázolásakor láthattuk, hogy minden paradigmának vannak pozitív oldalai. A kiválóság tisztelete, valamint a minden dolog természetében vagy lényegében benne rejlő teloszra való ráhangolódás ezek olyan értékek, amelyek felélesztése hasznunkra válhatna. Az emberi személy természetéről értekezve 2010-ben Benedek pápa a következőket mondta: Ma azonban a természetet puszta mechanizmusnak tartjuk, amely nem tartalmaz önmagában semmiféle erkölcsi imperatívuszt vagy értékorientációt, önmaga válik saját orientációjává Ami a középkor istenközpontú paradigmáját illeti, igen jótékony hatású lenne feléleszteni a teremtményi mivolt és az ebből következő korlátok tudatát. A reneszánsz korból érdemes lenne újra magunkévá tenni a galant hommekiegyensúlyozottságát, aki testét és szellemét egyformán ápolta, és igyekezett a hitet és a tudást összhangba hozni. A transzantropológiai korszak pedig ráébresztett, hogy az emberközpontú paradigma kevés, mert az ember szomjazik a transzcendensre. Ugyanakkor ahelyett, hogy megkísérelnénk meghaladni ember mivoltunkat a metatest vagy a metaintellektus kifejlesztésével, törekedhetnénk az emberi egzisztencia spirituális dimenzióinak mélyebb megértésére az európai spirituális örökség felélesztésével, amelyet a mai ember csodálatos gazdagsága ellenére legtöbbször gondolkodás nélkül lecserél valami sokkal sivárabb szemléletre. A 47

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 rizómakultúra pozitív hozadéka viszont a másoktól való függés, a kapcsolatiság megnövekedett tudata, amely segíthet legyőzni az emberi autonómia tévhitét, miszerint az embernek saját erőből és önmagáért mások által nem befolyásolva kell fejlődnie. Ez alapvető tévedés, magyarázza XVI. Benedek, hiszen az ember énjét másokkal való viszonya határozza meg. Lényegi tény, hogy az ember csak a másikkal együtt válik önmagává. Az Én a Te által válik Én-né. Dialógusra teremtetett, arra, hogy szinkrón és diakrón közösségben legyen másokkal. Csakis a Te-vel és a Mi-vel való találkozás révén nyílik meg az Én önmagára. Az uralkodó paradigmákat a közösség kulturális háttere és a történelmi pillanat kontextusa egyaránt alakítja. Egyes társadalomtudósok szerint az erényetika paradigmájának térnyeréséhez az alábbi feltételeknek kell teljesülniük: legyenek olyan pedagógusok, akik oktatják és ezáltal terjesztik a paradigma filozófiáját; olyan laikus csoportok, amelyek azonosulnak a paradigma filozófiájával; olyan energikus vezetők, akik bevezetik és támogatják az alternatív paradigmát; olyan professzionális szervezetek, amelyek legitimálják a paradigmát; legyen médiatámogatás; legyenek szerkesztők és újságírók, akik propagálják az adott gondolatrendszert; végül pedig legyenek olyan kormányszervezetek, amelyek hitelesítik az új paradigmát. Összegzés Nagy általánosságban végigkövettük, hogyan tükrözi egy adott kor világnézetét a sporttevékenységekhez és a sportcsillagokhoz való viszonyulás. Ezzel kialakítottunk egy képet arról is, hogy az ember hová tart, mi táplálja a metatest létrehozásának vágyát, amely közeli rokonságot mutat a doppingolással és a korszerű biotechnikák használatával (vagy a velük való visszaéléssel). Láttuk, hogy a dopping lejáratására irányuló törekvések szükségesek, de nem elégségesek. Egy mentalitást kell megváltoztatnunk, és ehhez nem elég a tiltás, pozitív motiválás is kell. Nemcsak büntetésre van szükség, hanem pozitív példaképekre; megelőző nevelésre éppúgy, mint ellenőrzött tesztelésre. Mindennek fényében paradigmaváltást javasoltunk a sport világában, konkrétan az erényetikára való áttérést, amely az élet minden szintjén egyesíti az erénygyakorlást a kiválóságra való törekvéssel mely utóbbi mindig is jelen volt, a sporttevékenységekben éppúgy, mint az ember mélyebb vágyaiban. Azzal szeretném befejezni, hogy felteszem a kérdést: vajon nem történik-e máris egyfajta paradigmaváltás? Talán újra kellene gondolnunk a pekingi paralimpia sikerét, ahol a kínai közönség a lakosság tetemes része nem tudta megvenni az olimpiai játékokra szóló belépőt csak úgy özönlött a stadionokba, hogy szurkolhasson a paralim- pikonoknak. Egy olyan országról beszélünk, ahol nem tisztelik az emberi jogokat, ahol egy családban csak egy gyermek születhet. Ennek következtében bizonyos vélekedések szerint a gyermek túlélése akkor biztosított, ha tökéletesen egészséges csecsemő, lehetőleg fiúgyermek születik. Mindennek ellenére ugyanebben az országban a lakosság felvásárolta a jegyeket és megtöltötte az óriási stadionokat, hogy a paralimpikonok nemzetközi versenyét nézhesse olyan sportolókét, akiket messze nem lehet ideálisnak tekinteni, hiszen hiányzik az egyik karjuk vagy lábuk, vagy kerekes székhez vannak kötve. A paralimpia népszerűsége olyan magasra szökött Kínában, hogy azt beszélték, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság aggódik, hogy a paralimpia népszerűsége nő, míg az olimpiáé csökken. Nem hiszem, hogy ez igaz volna. Azt azonban igen, hogy a paralimpiai játékok megvalósítják saját mottójukat, azaz inspirálják és lelkesítik a világot azzal, hogy lehetővé teszik a kiválóság elérését a paralimpikonoknak. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság elnöke, Sir Philip Craven,aki 2009-ben részt vett vatikáni sportszemináriumunkon, a következőket mondta: Ne mondjuk, hogy a paralimpikonok»bajnokok akadályoztatásuk ellenére«, hiszen pontosan ezeknek az akadályoknak a legyőzésével váltak bajnokokká! A világban éppen elég csaló van. Semmi szükség arra, hogy ilyeneknek szurkoljanak a sportrajongók kedvenc sportversenyeiken. Szívesebben látnak ők is igazi emberi nagyságot: emberi kiválóságot magas fokon! Az emberek mindig is szerették a sportot, átláthatósága és kiszámíthatatlansága miatt, és ez a jövőben is így lesz. Bár lehet, hogy Oscar Pistorius kivételével név szerint nem fogunk emlékezni a paralimpikonokra, ezeknek a sportolóknak a nagysága akik nehézségeik ellenére és éppen azok által lettek bajnokok belevésődik az agyunkba és a szívünkbe. Ezek a sportolók az emberi szellem nagyságáról tanúskodnak, és ezt igen vonzó és inspiráló módon teszik. Az emberi szellem nagysága pedig pontosan az a kiválóság, amelyet az erényetika szeretne a sportban és a sport által előmozdítani. Az eredeti cikk a Jezsuita Kiadó Embertárs folyóiratának 2015/4. számában jelent meg, a jelen változat a www.sportorvos.hu portálon jelent meg (utánközlés a kiadó engedélyével). 48

Fókuszban Szövetspecifikus tápanyagbevitel a versenysportokban Szász Máté biológus, szakmai vezető Scitec Institute for Sport Performance Az aminosavak szerepe Megváltozott igények A versenysportok története során talán soha nem tapasztaltunk ennyire kiélezett versengést, nem láttunk ennyire maximumon járatott sportolókat, és egészen biztosan soha nem kényszerültek sportolóink ennyire szélsőséges életvitelt folytatni. Elég csak egy pillantást vetnünk egykori híres olimpikonunk, Hajós Alfréd fotóira és az első Athéni Olimpia időeredményére (úszás: 100 m gyors 1perc 22,2 másodperc, Olimpiai Arany), és összehasonlítanunk Michael Phelps testalkatával, valamint a 2004-es Athéni olimpia azonos úszó számának időeredményével (48,17 másodperc). Jól láthatjuk, hogy az igények megváltoztak, a követelmények sokkal magasabbak, és az ezt kiszolgáló eszköztár folyamatos fejlesztésre szorul. A folyamatos fejlődés igényét kitűnően reprezentálja a sporttáplálkozás tudományában és gyakorlatában bekövetkezett változás. Ennek egyik legszemléletesebb példája pedig az aminosavak alkalmazása, melyekkel a korábbiaktól, a természetestől alapvetően eltérő táplálkozási profilt tudunk megvalósítani. Megér egy pár percet, hogy kicsit belepillantsunk az aminosav használat szerepébe, és megismerjük új, potenciális eszközöket. Az aminosavakról röviden A tápanyaggal bevitt, illetve a szervezetünket felépítő fehérje láncokat aminosavak alkotják, miként a láncszemek a vasláncot. Szervezetünk az egyes szabad aminosavak összekapcsolásával építi fel a testünket alkotó fehérje struktúrákat (protein szintézis), míg a bevitt fehérjéket emésztőenzimeink segítségével aminosavakra bontjuk le. Az így lebontott aminosavak az emésztőrendszerünkből felszívódnak, majd a vérkeringés segítségével a májon keresztülhaladva eljutnak a különböző célállomásokig, ahol felhasználásra kerülnek, beépülnek az új fehérje fonalakba vagy lebomlanak. A porból vagyunk és porrá leszünk gondolat ennek folyamán akár pontosítható is: aminosavból vagyunk és aminosavvá leszünk. Az élelmiszerekben megtalálható fehérje forrásokat alapvetően 20-féle aminosav építi fel. Képzeljük el, hogy 20-féle betűből kell mondatokat összeállítanunk, és a mondatok hossza tetszőleges lehet. Elég jól érzékelhető, hogy az így létrehozható mondatok száma felfoghatatlanul nagy. 49

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 Szöveteink aminosav preferenciája Egy átlagos fehérje 480 aminosav hoszszúságú. Ha mindegyik aminosav helyére 20-féle aminosavból választhatom ki a nekem tetszőt, akkor csak átlagos méretű fehérjéből 20x20x20x20x20x20x20.. azaz 20480 féle változatot gyárthatok. Ha minden legyártható méretű fehérjéből csak egyetlen egyet gyártanánk, akkor az így kapott fehérjék összes tömege meghaladná a naprendszer teljes tömegét. Úgy gondolom, hogy ez az extremitás pont illik a sporttal kapcsolatos elvárásainkhoz. A lehetséges fehérjék száma tehát felfoghatatlanul nagy, a sportolók mégis meglehetősen kevés fehérje típussal találkoznak. Étrendjükben a tejfehérjék (főként kazein és tejsavó), valamint hús eredetű fehérjék, alapvetően csirke izomzat található meg a legnagyobb arányban. Az adott fehérje források fix arányban tartalmazzák az egyes aminosav típusokat, tehát például a túró fehérjéjében mindig 9% körüli leucin arány található. Hozzászoktunk a gondolathoz, hogy a táplálkozással bevitt fehérje elegendő aminosavat tartalmaz minden szövetünk és minden testi funkció számára, és pusztán a fehérje bevitel növelésével emelhető bármelyik kérdéses aminosav bevitele is. Ha tehát a sportolóm számára több leucin aminosavat szeretnék biztosítani, akkor emelnem kell az összes fehérje bevitelt, és abból egészen biztosan többet tud szervezete hasznosítani. Az egyes testi szöveteink eltérő aminosav összetételű fehérjékből állnak, valamint az egyes szövetek feladatai eltérő aminosavakat igényelnek. A lenti ábra jól mutatja, hogy az amúgy normális és komplex aminosav ellátottságon felül mely szöveteknek milyen extra tápanyag igényük van. Agyunk például az egyik aminosav csoportból (aromás aminosavak) fontos idegrendszeri ingerület átvivő anyagokat gyárt (DOPA, dopamin, szerotonin, etc), ezért idegrendszerünk számára ezek az aminosavak preferáltak. A tüdő egyes hámsejtjei (2-es típusú pneumociták) termelik a légzőfunkcióhoz nélkülözhetetlen folyadékot, a surfactantot. Számukra a cisztein aminosav, illetve annak egyik változata (NAC) kiemelt jelentőséggel bír, ezért a tüdőnk preferálja a cisztein aminosavat. Sorolhatnánk az egyes példákat az eltérő anyagcsere igényekre: bőrünk a kéntartalmú aminosavakat kedveli, az epefunkcióhoz szükség van taurinra, szívizomzatunk előnyben részesíti a karnitint és a lizint, míg agyalapi mirigyünk örömmel veszi fel a bázikus aminosavak csoportját. Felmerülhet a gondolat, hogy ha szeretném az egyik vagy a másik szövet funkcióját támogatni, szeretném kiemelten biztosítani valamelyik szövet vagy anyagcsere folyamat igényeit, akkor célszerű lehet célzott táplálást megvalósítani. Ha tudjuk, hogy bőrünk táplálásához cisztein és metionin aminosavakra van szükség, akkor kétféleképpen dönthetünk: emeljük a teljes étrendi fehérje bevitelt, bízva abban, hogy így több ciszteint és metionint viszünk be külön visszük be a kiszemelt aminosavakat Szövetspecifikus táplálkozás A fenti kérdésre nem nehéz logikus válaszokat találni. Ha csak kevés számú aminosavból szeretnék többet bevinni, akkor majdnem fölösleges a teljes fehérje bevitelt megemelni, hiszen azzal mindazon aminosavakból is többet viszünk be, amire az adott funkcióhoz nincs szükség. A többlet fehérje bevitel többlet kalória bevitelt és megemelt metabolikus terhelést is jelent. A sporttáplálkozás egyik nagy vívmánya, a szövetspecifikus táplálkozás lehetőségének felismerése. Ha képesek vagyunk egy adott funkció anyagcsere igényét megismerni, akkor izoláltabban táplálhatjuk a számunkra fontos szöveteket, anyagcsere funkciókat. 50

A vázizomzat sejtjei nagyobb arányban vesznek fel BCAA aminosavakat (leucin, izoleucin, valin), mint bármelyik másik szövet. Valójában az izomzaton és az idegrendszeren kívül más szövetek nem tudják hatékonyan feldolgozni ezeket az aminokat. Az emelt BCAA aminosav bevitel fokozza az izomzat regenerációját, elősegíti az izomépülést, csökkenti az izomzat lebontását sérülés vagy pihenők alatt. 20 gramm BCAA aminosavat sokkal könnyebb napi két aminosav ital elfogyasztásával biztosítani, mint azonos mennyiségű BCAA-t tartalmazó többlet fehérjét (pl. 100 g tojásfehérje, megfelel 16 tojásnak) bevinni. Az egyes aminosavak szerepe Az aminosavak minden sejtünkben jelen vannak, táplálkozással is jelentős mennyiségben visszük be őket, nem feltétlenül ismert arányok mellett. Nehéz egyértelműen megállapítani, hogy az egyes aminosavaknak milyen dózis mellett milyen előnyeik lehetnek, de az egyes aminosavak által táplált biokémiai folyamatokat részletesen ismerjük. Nézzünk néhány példát arra, hogy az egyes aminosavak milyen folyamatokban vesznek részt, és milyen potenciális eszközt láthatunk bennük sportolóink számára! Arginin Az arginin fontos szereplője két élettani jelenségnek. Egyrészt értágító ágensként részt vesz a keringés szabályozás normális folyamatában. Jelen ismereteink szerint a lokális értágulat létrejöttében az argininből felszabaduló nitrogén-monoxidnak szinte kizárólagos szerepe van. Ez fontos lehet a nagy keringési igényű sportágakban, a megfelelő lokális oxigénellátottság biztosítására. Az arginint és a többi bázikus aminosavat hatékonyan veszik fel az agyalapi mirigy sejtjei. Az 1980-as évek óta tudott élettani tény, hogy a bázikus aminosavak támogatják a fiziológiás növekedési hormon szekréciót, melynek szintén nagy szerepe lehet a regeneráció fenntartásában. Glutamin A glutamin számtalan további aminosav előanyaga, de részt vesz több idegi ingerületátvivő anyag szintézisében is. A glutamint fertőzések során nagy mennyiségben veszik fel az immunredszer sejtjei, de ismert molekuláris mechanizmusok mellett támogatja az izomzat regenerációját és felépítését. BCAA aminosavak Alapvető szerepet töltenek be az anabolikus állapot fenntartásában, a regeneráció fokozásában, valamint az edzés által okozott izom trauma következményeinek csökkentésében. Glicin Az inakban, porcokban és a csontokban megtalálható kollagén fonalak egyik fontos építőeleme. A kollagén szintézishez nagy mennyiségű glicin aminosavra van szükség. A nagy erőkifejtéssel vagy nagy ízületi szögygyorsulással járó sportágakban a kötőszöveti kollagén struktúrák intenzívebben sérülnek, így regenerációjuk több odafigyelést igényel. A jelen terjedelem nem alkalmas arra, hogy minden kiemelt élettani funkciót bemutassunk, vagy legalább nagyságrendileg érzékeltessük az egyes aminosavak használatában rejlő potenciákat. Az azonban egészen biztos, hogy a sportélettanban az egyes aminosavak és metabolitjaik egyre fontosabb beavatkozási pontot képviselnek, és segítségükkel hatékonyan támogathatjuk a regenerációt, az anabolizmust, és a sportteljesítmény számtalan egyéb résztvevőjét. MAGYAR EDZŐ / Hungarian Coach Időszakos folyóirat A Magyar Edzők Társaságának a lapja ISSN: 1418 6764 Kiadja a Magyar Edzők Társasága Elnök: Molnár Zoltán Titkár: Köpf Károly www.magyaredzo.hu www. edzokepzesek.hu IMPRESSZUM Főszerkesztő: Köpf Károly Felelős szerkesztő: Haász Péter Szerkesztő kollégium: Győrfi János Füredi Mariann Jocha Károly Pécsi Gábor Medvegy Iván Vad Dezső ( ) Tanácsadó: Csurka Gergely Szerkesztőség: 1146 Budapest Istvánmezei út 1 3. Tel: +36 1 460 6981; +36 70 452 8672 Design, nyomdai előkészítés, kivitelezés: Krea-Fitt Kft. Előfizethető a szerkesztőségnél. az éves előfizetési díj: 4.000.- Ft A Magyar Edző folyóirat jelen száma PDF formátumban letölthető a www.magyaredzo.hu oldalról! 51

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 Tudomány a sport szolgálatában Utánpótláskorú (U-16) labdarúgók és vízilabdázók kognitív funkcióinak összehasonlító vizsgálata számítógépes pszichológiai eszközökkel Fózer-Selmeci Barbara 1, Kocsis Erika Ilona 2, Kiss Zoltán 2, Hajdú Anna 1, Tóth László 1 1 Testnevelési Egyetem (TF), Budapest, 2 Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, Felcsút Harsányi (2009) leírása alapján a kiválasztás során kiemelkedő jelentősége van annak, hogy meghatározzuk az objektíven mérhető tényezőket és mérjük is azokat. Számítógépes mérés előnye, hogy precíz és különleges mérési eljárások. Az idő szempontjából kritikus funkciók precíz mérése, fejlesztése (reakciókészség, a téri-vizuális figyelem, percepciós sebesség) válik lehetővé. A Vienna Test System tesztjei objektívek, nem érzékenyek a társadalmi kívánatosságra, melynek hatásával az introspektív módszerek esetében szembesülhetünk (Ong, 2015). Utóbbi időben a kognitív készségek meghatározó szerepe került előtérbe, vagyis a siker attól függ, hogyan dolgozzák fel a sportolók az információt komplex és gyorsan változó körülmények között (Huijgen et al., 2015). Kutatásunk céljául utánpótláskorú labdarúgók és vízilabdázók kognitív funkcióinak mérését tűztük ki. A Vienna Test System számítógépes pszichológiai tesztrendszerrel vizsgáltuk a kognitív funkciókat. A vizsgálatban labdarúgók (N=18) és vízilabdázók (N=10) a Vienna Test System számítógépes pszichológiai tesztelésen vettek részt. Felmértük a sportolók reaktív viselkedését (DT), döntési sebességét (MDT) és válaszgátlás funkcióját (STROOP). Baddeley és Hitch eredeti munkamemóriamodelljéből (1974) származó visuo-spatiális alrendszeren túl a munkamemória koncepciója rendkívül eredményes kutatási területnek számít a sportban, mivel a figyelem vagy a döntéshozatal témái jól kezelhető információkat nyújtanak a sporttudományon belül (Knudsen, 2007). Bevezetés Baumeister és munkatársai (2007) jutottak arra, hogy a belső mentális jelenségek mutatói a cselekvést közvetítő belső folyamatok, valamint a tiszta viselkedési válaszok. Zhu (2012) állítja, hogy a technológia használata szükséges a dinamikus és bonyolult konstrukciók és képességek mérésére, utóbbiakat már közvetlenül tudjuk mérni. Vizsgálati eszközként a Vienna Test System tesztjeit, melyek modulárisak és adaptívak, így biztosítják a pontos és megbízható mérést. Zwierko és munkatársai (2008) specifikus anaerob gyakorlatok hatását vizsgálták sportolók perifériás észlelésére a Vienna Test System Peripheral Perception teszttel és azt találták, hogy a gyorsabb futási hatékonyság a PP (perifériás észlelés) tesztben javulást eredményezett a helyes válaszok száma és a kihagyott reakciók számával kapcsolatban. Poliszczuk és Mosakowska (2009) a perifériás észlelés és az idő-mozgás előrejelzésének interakcióit vizsgálták és a motoros készségek koordinációjának pontos és megbízható méréséhez a Vienna Test System tesztjeit használták. Azt tapasztalták, hogy a jobb kéz dominancia nagyobb bal látótér észlelésével függ össze azonban a bal szem dominancia ellenére, gyorsabban és nagyobb döntési pontossággal reagáltak a vizsgálati személyek a jobb oldalon detektált ingerekre, amit fontos vizsgálni a labdarúgásban is, mivel a sportágban kiemelt szerepük van a koordinációs képességeknek is (Csáki és Fózer- Selmeci, 2016). Posztonként értelmeztük a reaktív viselkedést (DT), a hirtelen váltakozó ingerekre (szín, hang, jobb vagy bal pedál lenyomása) kell pontosan reagálni, azt láttuk, hogy hasonló reakcióidő jellemzi a sportolókat, azonban a csatárok kevesebb hibát ejtenek, míg a kapus és a középpályások kevesebb ingert hagynak figyelmen kívül. Ez azzal magyarázható, hogy a támadók mozgásait jobban a saját akaratuk vezérli, mint a védők és a kapus mozgását, hiszen a támadó kezdeményez, a védő és a kapus elsősorban lekövet. A magyarázat az is lehet, hogy a labdarúgást a gól jellemzi elsődlegesen, így a támadók hibázásai mindenki számára látványosak. Nagyobb pszichés nyomás van a támadókon, aminek kivédése csak jobb öszszpontosítás mellett lehetséges. Vizsgálatunk célja, hogy U-16-os labdarúgók és vízilabdázók kognitív képességei(reaktív viselkedését DT, döntési sebességét MDT és válaszgátlás funkcióját- STROOP) hasonlítsuk össze a Vienna Test System segítségével. Módszerek U-16-os labdarúgókat (N=18) és vízilabdázókat (N-10) mértünk fel 2018 tavaszán, előre egyeztetett időpontban. A 25 perces tesztelésreszülők által aláírt Beleegyező Nyilatkozat kitöltését követően került sor. Alkalmazott vizsgálati eszközök Reaktív stressztoleranciát mérő teszt DT (Determination Test) A figyelmi képességet, a reaktív streszsztoleranciát és a reakciói sebességet olyan helyzetekben mérjük, ahol vizuális és akusztikus ingerekre kell megfelelően gyors, pontos és változatos reakciót adni. A teszt kitöltése során a jelölt azon kognitív képességeit aktivizáljuk, amelyek segítségével megkülönbözteti a színeket és a hangokat, memorizálja az inger konfigurációk karakterisztikáját, majd kiválasztja azokat a 52

releváns válaszokat, amelyeket az instrukcióban kapott. A DT teszt során folyamatos, véletlenszerű és változó ingerekre kell reagálni. Ezzel a teszttel 3 faktort rögzítettünk: a helyes válaszok száma (nyerspont), a téves válaszok száma (nyerspont) és a kihagyások száma (nyerspont). Az S1-es tesztforma felvételére került sor, mely során a sportolónak a bemutatott piros, kék, sárga, zöld, fehér színekre, magas és mély hangokra, valamint egy-egy szürke felvillanó fényre a jobb és a bal lábfejének lenyomásával kell reagálnia. Ebben az adaptív a labdarúgó tempójához igazítja a bemutatásra kerülő ingereket - tesztformában a fő változók megbízhatósági értéke (Cronbach alfa) r=0,98 és r=0,99. Kitöltési idő: 6 perc (Schuhfried, 2009). Döntési sebességet mérő - MDT A teszt a szelektív figyelmet, a döntéshozatali sebességet és a motoros reakcióidőt méri olyan helyzetben, ahol sorozatos, gyors váltásban bemutatott vizuális, mozgásos ingerekre kell reagálni. A mérőeszköz egyszerre méri a figyelem, a döntéshozatal és a reakcióidő működésének összekapcsolt működését, kifejezetten a mozgásra vonatkoztatva. Ez a komplex reakciókészség a felső képességtartományban mérhető Az MDT teszt folyamán 3 faktort mértünk mértünk: a detekciós időt, kognitív reakcióidőt és motoros időt. Az S3-as tesztforma került felvételre, mely során a labda a képernyő közepén helyezkedik el, a tesztkitöltő ujja pihenő helyzetben nyugszik egy gombon. Egy rövid idő elteltével a labda elindul valamelyik sarok irányába. A tesztkitöltő feladata, hogy észlelje a mozgást ujjának felemelésével, majd megfelelő színű gomb lenyomásával helyesen reagáljon, a színek elhelyezkedése feladatonként változik. A változók megbízhatósági értéke (Cronbach alfa) r=0,92 és 0,97. Kitöltési idő: perc (Schuhfried, 2009). Válaszgátlást mérő - STROOP A teszt azon a feltételezésen alapszik, hogy egy szín-szó olvasásának sebessége csökken, ha a betűk színe és a szín-szó jelentése egymástól eltér (pl. zöld színnel van leírva a sárga szó). Ez a Stroop- paradigma alapfelvetése. A fő változók az olvasási interferencia (az olvasási alaphelyzetben, illetve az olvasási interferencia-helyzetben kapott reakcióidők mediánjai közti különbség) és a megnevezési interferencia (a megnevezési alaphelyzetben, illetve a megnevezési interferencia-helyzetben kapott reakcióidők mediánjai közti különbség). Ezen kívül a következő adatok kerülnek rögzítésre minden egyes tesztfeladat során: a reakcióidők mediánja, valamint a helytelen válaszok száma. A teszt protokoll a válaszadónak minden egyes válaszát feltűnteti a válaszadás reakcióidejével és a válasz értékelésével (helyes vagy helytelen) együtt. Az S7-es tesztforma került felvételre, a változók megbízhatósági értéke r=0.85 és r=0.99 között változtak. Kitöltési idő: 15 perc (Schuhfried, 2009). Adatfeldolgozás A vizsgálatban az SPSS for Windows 22.0 statisztikai programot használtunk. A minta jellemzéséhez és az egyes változók átlag és szóráseredményeihez leíró statisztikát, a sportágak összehasonlítására független mintás t-próbát alkalmaztunk. Szignifikancia szintnek a társadalomtudományos kutatásokban leggyakrabban alkalmazott 5%-os hibahatárt vettük alapul. A Vienna tesztrendszer képességtesztjeinél nyers pontszámokkal dolgoztunk (DT, MDT, STROOP). 1. ábra STROOP teszt megnevezési interferencia 2. ábra MDT teszt detekciós idő Eredmények A felvett tesztek közül számos szignifikáns eredményt kaptunk. A STROOP teszt megnevezési interferencia változó (t= 2,048, df=26, p<0,05) a vízilabdázóknál utal szignifikánsan lassabb válaszgátlásra a labdarúgókhoz képest. Az MDT döntési sebességet mérő tesz detekciós idő (t= -2,344, df=26, p<0,027), motoros idő (t= -11,260, df=26, p<0,00) és kognitív reakcióidő (t=8,082, df=26, p<0,00) változói esetén szignifikánsabb több jó válasza volt a vízilabdázóknak a labdarúgóknál. Megbeszélés és következtetések Többek között kognitív válaszgátlást mértünk, vagyis mennyire marad higgadt és kontrollált a sportoló abban az esetben is, ha igazságtalannak vélt instrukciót kap edzőtől, bírótól, ellenfél szurkolóitól. Ebben a mért változóban (megnevezési interferencia) a vízilabdázók értek el lassúbb eredménytvagyis adott mintán, azt mondhatjuk, hogy nekik több idő szükséges annak a me- 53

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 Felhasznált irodalom 3. ábra MDT teszt motoros idő 4. ábra MDT test kognitív reakcióidő chanizmusnak a lefuttatásához, hogy reagál az őt ért igazságtalan kijelentésre és teszi a z egyébként tudott feladatát, mint például visszaúszni védekezni. A döntési sebességet mérő tesztnélvonhatjuk le azt a következtetést, hogy mind a három mért változóban (detekciós idő, motoros idő és kognitív reakcióidő) gyorsabbak a vízilabdázók a labdarúgóknál. Ezen teszt alapján adott mintán gyorsabb a felfogásuk és kivitelezésük aktuálisan változó instrukciók hatására is. A lélektani vizsgáló eljárások a fejlesztő fo lyamatba épülve segíthetik a leghatékonyabban a labdarúgók kiválasztását és szűrését (Reilly és mtsai., 2003). A Vienna Test Systemet diagnosztikai eszközként használhatjuk a sportolók felkészítése során, akár állapotfelmérés során vagy a felkészülést segítő, megerősítő formaidőzítés optimalizálásához. Williams és Reilly (2000) fogalmazták meg, hogy a kiválasztás és a fejlesztés egymással párhuzamos és egymást segítő, folyamatos korrekciója mellett zajlik. A lélektani vizsgálóeljárások a fejlesztő folyamatba épülve segíthetik a leghatékonyabban a sportolók kiválasztását és szűrését (Reilly et al. 2003). Nyílt készségű sportoknál a játékosoknak dinamikusan változó, nem várható és kívülről ütemezett környezetben kell reagálniuk. Előzőekből adódóan rugalmasabban kell fejlődnie a sportolók vizuális figyelmének, döntéshozataluknak és azok kivitelezésének. A sportolóknak jó, gyors és hatékony döntést kell hozniuk a pályán történő változások alapján (Huijgen et al., 2015). A longitudinális magasabb szintű kognitív funkciók vizsgálatának szükségességére hívjuk fel a figyelmet, melynek szerepe lehet a tehetségek azonosításában, valamint a vizsgált sportágakban nyújtott teljesítményre. Baddeley, A. D., & Hitch, G. J. (1974). Working memory. In G. H. Bower (Eds.), The psy-chology of learning and motivation: advances in research and theory. Vol. 8. (pp. 47 89.) New York: Academic Press. Baumeister, R. F., Vohs, K. D., & Funder, D. C. (2007). Psychology as the science of self-reports and finger movements: Whatever happened to actual behavior? Perspectives on Psychological Science, 2, 396 403. Csáki, I., Fózer-Selmeci, B., Bognár, J., Szájer, P., Zalai, D., Géczi, G., Révész, L., & Tóth, L. (2016). Új mérési módszer: pszichés tényezők vizsgálata a Vienna Test System segítségével labdarúgók körében. Testnevelés, Sport, Tudomány,1, 8 20. Harsányi, L. (2009). Versenyteljesítmény és kiválasztás. In.: Bognár, J. (Eds), Tanulmányok a kiválasztás és a tehetséggondozás témaköréből. Magyar Sporttudományi Társaság, Budapest, 30 41. Huijgen, B.C.H., Leemhuis, S., Kok, N.M., Verburgh, L., Oosterlaan, J., Elferink-Gemser, M. T., & Visscher, Ch. (2015). Cognitive Functions in Elite and Sub-EliteYouth Soccer Players Aged 13 to 17 Years. PLoS ONE, 10,12. Knudsen, E. (2007). Fundamental components of attention. Annual Review of Neurosci ence, 30, 57 78. Poliszczuk, T., & Mosakowska, M., (2009). Interreactions of peripheral perception and ability of time-movement anticipation in high class competitive badminton players. Studies in Physical Culture and Tourism, 16,3. Ong, N. Ch. H. (2015). The use of the Vienna Test System in sport psychology research: A review. International Review of Sport and Exercise Psychology. Vol. 8. 1 20. Reilly, T., Williams, M. A., & Richardson, D. (2003). Indentifying talented players. In: Reilly, T., Williams, M. A. (Eds.), Science and soccer. 2nd ed. Routledge, London Schuhfried (2009). Vienna Test System Psychological Assessment. Schuhfried, Moedling. Zhu, W. (2012). Measurement practice in sport and exercise psychology: A historical, comparative, and psychometric view. In G. Tenenbaum, R. Eklund, and A. Kamata (Eds.), Measurement in sport and exercise psychology (pp. 9 21). Champaign, IL: Human Kinetics. Zwierko, T., Glowacki,T., & Osinski,W. (2008). The effects of specific anaerobic exercises on peripheral percention in handball players. Kinesiologia Slovenica, 14, 68 76. 54

Edzők írták Hosszútávú triatlonisták kerékpáros felkészülése Wittmann Tamás - Németh Zsolt PTE TTK Sporttudományi és Testnevelési Intézet... A versenyeken szerzet első tapasztalatok igen pozitívak. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen mértékű változás a megszokottnál több munkát, türelmet, odafigyelést igényel mindenki részéről... Bevezetés, témaválasztás indoklása A témaválasztást egyrészről a sportban eltöltött több év és a triatlon iránti érdeklődésünk indokolja. Mindketten teljesítettük ezt a nagy kihívást jelentő távot, amelynek teljesítése között több mint 10 év telt el. Másrészről egy olyan munkában gondolkodtunk, amely egy új, mégis fontos területet mér fel. Hazánkban a triatlon egyre népszerűbbé válik, amelynek köszönhetően egyre több hazai triatlonista is remekül megállja a helyét egy-egy nemzetközi megmérettetésen. A különböző részidők elemzéséből kiderül, hogy a magyar triatlonisták a kerékpározásban vannak legnagyobb mértékben lemaradva az élmezőnytől. A triatlon sportág magyarországi megjelenése után egyre több magyar nyelven íródott könyv, tudományos cikk, néhány szakdolgozat és diplomamunka is megjelent a sportág történetével, jellegzetességeivel és edzéselméleti hátterével kapcsolatban (Németh, 1991; Baranyai, 1995). A triatlon meghatározása A triatlon három nagy részből épül fel: úszásból, kerékpározásból és futásból. Ezt a három számot kell egy triatlon verseny alatt egymás után, lehetőleg folyamatosan, (hosszabb versenyeken a számok között pihenni lehet a depóban) megállás nélkül végrehajtani. Mivel három részből tevődik össze, ezért az összetett sportok közé tartozik. A sportolók és a szakemberek véleménye szerint is a triatlon a világ egyik legkeményebb állóképességi sportja (Birkel-Becher, 2013). A versenyzőknek egyszerre kell otthonosan mozogniuk az úszásban, a kerékpározásban és a futásban is. Egy triatlon verseny teljesítéséhez, történjen az hidegben, esőben vagy rekkenő hőségben, az embernek megfelelő kondícióra, kitartásra és alázatra van szüksége. A távok hosszának növekedésével egyre nagyobb monotonitástűrésre van szükség, hiszen egy hosszútávú versenyen az egyes szakaszok leküzdése több órát vesz igénybe. Ezáltal a triatlonra nem elég csak a fizikális felkészülés, hanem szükség van a szellemi, mentális felkészülésre is, hiszen ha valaki gondolkodás nélkül áll oda a rajthoz, akkor nagy esély van rá, hogy nem fogja teljesíteni az adott versenyt (Baranyai, 1995). Rengetegen kikapcsolódásnak tekintik ezt a sportot. Élvezik benne, hogy órákon keresztül csak úsznak, kerékpároznak és futnak, miközben csak magukra és a természetre kell figyelni. Sokan a versenyeket szórakozásnak, pihenésnek fogják fel, hiszen valamennyi ilyen eseménynek vannak egyéb más programjai is, és akár több napos rendezvények is lehetnek. A versenyek szinte mindig családias hangulatban telnek, a versenyzők közvetlenek egymással, barátságosak a másikkal. A triatlonban a profikat kivéve a pályán nem nagyon lehet látni, hogy a sportolók egymással versengenének. Nincsenek ellenségeskedések, csakis az órával és magukkal versenyeznek a sportolók (Figueiredo et al. 2016). A triatlonnak számos pozitív hatása van a szervezetre, valamint a mentalitásra is. Nemcsak nagyon jó kondíciót és erőt ad az embernek, hanem gátolja és megelőzi az elhízást is. Jótékony hatása van a légzőrendszerre, csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, fejleszti az izomzatot, erősíti az immunrendszert. Rendkívüli módon fejleszti az állóképességet, fittséget biztosít az emberek számára, megtanít kitartónak és türelmesnek lenni. Általában a triatlonistákról elmondható, hogy nagyon jól tudnak összpontosítani egy adott feladatra, jó a problémamegoldó képességük, alázatosak a munkában és jó a munkabírásuk. A kitűzött célokat mindig teljes mértékben és maximális odaadással végzik el. A versenyek alatt a szervezet intenzív igénybevételnek van kitéve akár több órán keresztül is, ezért a nagy nemzetközi versenyeken egyre gyakoribb a megmérettetések előtti kötelező orvosi vizsgálat (Dickhuth, 2000). Joachim Fischer a Német Triatlon Unió első elnöke fogalmazta talán a legjobban meg, hogy miről is szól a triatlon pontosan: A triatlon a maga fiatalnak és idősnek nyújtott verseny- és tömegsportkínálatával, magas egészségvédő és élményeket biztosító értékeivel, rég megtalálta helyét a sportok tarka palettáján (Martin, 1996, 10 p.). Kerékpáros felkészülés a triatlonban A triatlon középső számát a versenyzők egy kerékpár segítségével teszik meg. A három szám közül ez az egyetlen, amely technikai szám. Technikai szám, hiszen itt már nem csak a sportoló felkészültségén múlik, hogy teljesíti-e az adott távot, hanem a kerékpár beállításán, felszereltségén is. Nagyon sok olyan buktatója van ennek a számnak, amire ha nem figyel a versenyző, akkor nagyon könnyen a pálya szélén találhatja magát. Manapság rengeteg márkával találkozhatunk a boltok kirakataiban. Rengeteg gyártó van, akik mind azt hirdetik, hogy az ő kerékpárjuk a legjobb, legbiztonságosabb, legygyorsabb, de azért jó, ha elkönyveljük, hogy egyik kerékpár se megy magától. Mindegyik kerékpár nyergében egy versenyző ül, aki hajtja azt az eszközt. Minden kerékpár csak annyira képes gyorsan menni, amennyire a tulajdonosa felkészült az adott távra. A versenyeken a legelterjedtebb, hogy a versenyzők vagy országúti, vagy úgynevezett időfutam kerékpárral indulnak. De nem ritka, hogy egyes versenyzők mountain bike nyergében vágnak neki a távnak. A legfontosabb kritérium, hogy a középső részt teljesíteni tudjuk, hogy a kerékpár az adott versenyzőre legyen beállítva. Az ő kényelmi 55

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 igényeinek feleljen meg teljesen, hiszen ha már az első kilométereken kiderül, hogy kényelmetlen az ülés, vagy messze van a kormány, akkor abból problémák adódhatnak (Ballantine-Grant, 1994). A kerékpáros táv hosszúsága miatt a készülés mennyisége és mértéke nagyon fontos. Jelentősen fogja befolyásolni a versenyünket az, hogy mennyit készültünk a középső számra. Akkor készülünk eleget rá, ha nagyjából az összes edzésidőnk közel 40 %-át a kerékpározás teszi ki. Rengeteg fajta edzésmódszer van már manapság, amellyel még hatékonyabbá tehetjük az edzésünket. Azonban nem árt, ha megjegyezzük, hogy biztos alapok nélkül nem tudunk építkezni. Ez azt jelenti, hogy először érdemes az alapozó időszakban hosszú, alacsony pulzusú edzéseket végezni. Ezen edzések 4 5, de akár 6 órás edzések is lehetnek. A lényeg egy megfelelő állóképesség kialakítása, amelyre később lehet alapozni. Érdemes kerékpáros edzőtáborba is elmenni, ahol a kerékpáros edzések kerülnek fókuszba. Ezen edzések lehetnek síkon, hegyen vagy akár egy edzésen belül mindegyik fajta terepen is. Fontos, hogy az edzőtáborok hossza megfelelő legyen számunkra. Általában a profi kerékpárosok 1 3 hét közötti időszakra mennek. A versenytávok növekedésével kell a kerékpáros edzések távján nekünk is emelni. Ezek után érdemes csak a különböző intervall edzéseket, időfutam edzéseket elkezdeni. Fontos, hogy a távnak megfelelő mennyiséget csináljunk ezekből is, nem szabad túlzásokba esni, illetve fontos, hogy mindegyik távnak megvannak a megfelelő edzésmódszerei, amelyeket alkalmazva fejleszthetjük a kerékpáros képességeinket (Friel-Vance, 2013). Mennyiségi munkát még edző segítsége nélkül is tudunk végezni bizonyos fokig. Viszont, ha már a minőségre is törekszünk, akkor nem árt a kerékpár mellé egy pulzusmérőt és mellé egy edzőt is beszerezni. Fontos, hogy az edző értsen a kerékpározáshoz, tudja értelmezni a pulzusgörbét, amelyekből később felépítheti az edzéseinket, megmondja, hogy milyen tartományokban edzünk. Illetve, ha nagyon profik szeretnénk lenni, akkor az elmúlt években jelentősen elterjedő wattmérőt is beszerezhetünk, amely megfelelő használatához elengedhetetlen az edző segítsége is. A legfontosabb viszont, hogy mielőtt nekiállnánk a felkészülésnek, előtte érdemes elmenni egy sportorvoshoz, hogy vizsgáljon meg minket. Nagyon fontos, hiszen az esetleges rendellenességeket ki tudja szűrni. Illetve tud segítséget adni a pulzustartományok megállapításában. A vizsgálat célja Vizsgálatunk célja, hogy átfogó képet kapjunk arról, hogy a magyar triatlonisták kerékpáros felkészülése egy hosszútávú triatlon versenyre milyen sajátosságokat rejt magában. Szeretnénk feltérképezni, hogy a felkészülésük közben mennyi időt töltenek a kerékpározással, mikor és milyen távolságokat kerékpároznak, és a felkészülésükhöz milyen segítséget vesznek igénybe. Szeretnénk a szakemberek és a sportolok figyelmet felhívni, hogy a kerékpáros felkészülésre szánt idő és befektetett munka megtérül, aminek köszönhetően a versenytáv teljesítéséhez szükséges idő nagy valószínűséggel csökken. Lényegében minden olyan kérdésünkre szeretnénk választ kapni, amely befolyásolja a kerékpáros teljesítményüket (Szakály, 2012). Vizsgálati anyag és módszer Vizsgálatunkhoz az online kérdőíves módszert választottuk, amelyet a Facebookon található két olyan csoportba töltöttük fel 2016. április 9-én, amelyben triatlonosok vannak nagy számban. Az egyik a Magyar Ironmanek nevezetű zárt csoport volt, a másik a Készülj velünk az Ironmanre! A szakirodalmak segítségével építettük fel a kérdőívet, valamint a kérdések megfogalmazásában saját tapasztalatainkra és véleményeinkre is hagyatkoztunk. A kérdőívben fele-fele arányba kerültek megfogalmazásra a nyílt (19 db) és zárt (19 db) kérdések, tehát így összesen 38 db kérdésre kellett a kitöltőknek válaszolniuk. A kérdések főként arra fókuszálódtak, hogy mikor kezdik a kerékpáros felkészülést, használnak-e speciális eszközöket a téli felkészülés alatt (kerékpáros görgő, spinning kerékpár stb.), mennek-e edzőtáborba, hány km-et kerékpároznak az éves felkészülés különböző szakaszaiban és igénybe vesznek-e edzői segítséget a kerékpáros edzéseken, illetve a kerékpáros edzésterv összeállításában. A kérdőív közzététele előtt végeztünk egy előzetes kutatást is, amelynek során alkalmunk volt a felmerülő kérdésekre közvetlen reagálni, majd szükség esetén a kérdések megfogalmazásában változtatni. A kérdőív kitöltése kb. 10 percet vett igénybe. A vizsgálati minta elemszáma végül 119 fő lett. A kérdőívek között voltak olyanok, amelyekben valamely kérdésre nem válaszoltak, így néhány esetben kisebb elemszámmal kellett dolgoznunk. Hipotézis Azt feltételeztük, hogy a magyar triatlonosok nem végeznek elég mennyiségű és minőségű edzést ahhoz, hogy a 180 km-es kerékpáros távon felzárkozzanak a nemzetközi élvonalhoz. Ez kb. 5 órát, illetve 5 órán belüli teljesítést jelent. Ennek beigazolódására négy alhipotézist is megfogalmaztunk: 1. A triatlonisták a legerősebb számuknak a kerékpározást fogják megnevezni 2. A triatlonisták kevesebb, mint a fele jár csak edzőtáborba 3. A triatlonisták több mint három negyede egyénileg készül fel a versenyekre, tehát edző nélkül végzi az edzéseket és saját maga írja meg az edzéstervét 4. A triatlonisták átlagosan egy évben 3000-4000 km között kerékpároznak Eredmények és értékelésük A feltett kérdések válaszainak elemzése során kiderült, hogy a hosszútávú triatlonban a férfiak vannak többségben, legerősebb számuknak a kerékpározást tartják, nem igazán vesznek részt kerékpáros edzőtáborban és általában nem vesznek igénybe edzői támogatást. Nyilvánvaló, hogy a profi versenyzők kerékpáros felkészülésükhöz elengedhetetlenek ezek a feltételek, de ez az eredményekben kevésbé nyomon követhető a kevés részvételi arányuk miatt. Az ön neme? A kérdésre 118 db értékelhető válasz érkezett. Ahogy a diagramból is kiderül a válaszadók többsége férfi volt, összesen 104 fő, ami a kitöltők 87,4 %-a. Ezzel szemben csupán 14 fő női kitöltő volt, ami 12,6 %-a a kitöltőknek (1. ábra). 1. ábra Nők és férfiak megoszlása Melyik a legerősebb száma a 3 közül? A triatlonisták többsége a legerősebb számuknak a kerékpározást nevezte meg. A 119 fő válaszadó közül 57 fő jelentette ki azt, hogy a kerékpározás a legerősebb száma. Ez a válaszadók 47,9 %-a. 22 fő az úszást, míg 40 fő a futást nevezte meg, mint legerősebb szám. Ennek alapján az első alhipotézisünk, miszerint a hosszútávú triatlonisták a leg- 56

erősebb számuknak a kerékpározást fogják megnevezni, beigazolódott (2. ábra). 2. ábra Legerősebb számok megoszlása Szokott-e Ön kerékpáros edzőtáborba menni? A sportolóknak kevesebb, mint a fele jár csak edzőtáborozni. A 119 fő válaszadó közül 94 fő válaszolt nemmel és 21 fő igennel. Tehát a sportolók 79 %-a jár edzőtáborba. Ennek alapján a második alhipotézisünk, miszerint a triatlonisták kevesebb, mint a fele jár edzőtáborba, beigazolódott (3. ábra). 3. ábra Edzőtáborozási szokások Egyénileg vagy edző segítségével készül fel a kerékpáros távra? 119 fő válaszadó közül 96 fő válaszolt úgy, hogy egyénileg készül fel. Ez a válaszadók 80,7 %-a. Ezzel szemben csupán a megkérdezettek 19,3 %-a, tehát 23 fő készül edző segítségével. Ennek alapján a harmadik alhipotézisünk, miszerint a triatlonisták több mint a háromnegyede nem vesz igénybe edzői segítséget a felkészülés közben, beigazolódott (4. ábra). 4. ábra Felkészülés formája Éves szinten átlagosan hány kilométert szokott kerékpározni? A sportolók átlagosan egy évben 3 4000 km között kerékpároznak. A 118 fő válaszadó közül csupán 26 fő mondta azt, hogy 3 4000 km-t kerékpározik egy évben. Ez a válaszok 22 %-a csak. A többség 5000 km felett kerékpározik, ez a válaszok 35,6 %-a, amely összesen 42 főt jelent. Ennek alapján a negyedik alhipotézisünk, miszerint a triatlonisták átlagosan évente 3000 4000 km-t kerékpároznak, nem igazolódott be (5. ábra). 5. ábra Éves szinten teljesített kerékpáros km-ek számának megoszlása Ezek mellett több olyan eredmény született, amelyek számunkra meglepetést okoztak. Egyik ilyen, hogy a válaszadók 87,4 %-a férfi volt. Ennek oka vélhetően az, hogy a triatlon és főleg a hosszútáv ezen belül, nagy állóképességet, monotonitást, elszántságot, akaraterőt és néha fájdalomtűrő képességet igénylő sport. A kérdőívünkből az is kiderül, hogy az elmúlt években a triatlon egyre népszerűbb. Hiszen a válaszadók közül 79- en 2011-ben, vagy azóta teljesítették az első hosszútávú triatlon versenyüket. Ez a válaszadók közel 70 %-a. Valamint meglepő eredmény, hogy hosszútávú triatlon verseny teljesítésének átlagos ideje 13 óra 1 perc. Viszont a legjobb idők átlaga már picit több mint 1 órával jobb, tehát 11 óra 58 perc. Ez alapján kijelenthető, hogy a versenyzők többsége javít a saját idején a későbbi célba érések alkalmával. Összefoglalás Kutatásunkban azt feltételeztük, hogy a magyar triatlonosok kerékpáros felkészültsége nem elegendő ahhoz, hogy a kerékpáros távon felzárkozzanak az élvonalhoz. A hipotézisünk igazolására négy alhipotézist fogalmaztunk meg, amelyek közül három beigazolódott, egy pedig nem. Az eredmények tükrében kijelenthetjük, hogy a mennyiségi munka elvégzésében kisebb a lemaradás, mint a minőségi munkában. Tehát a triatlonisták jelentős része elegendő km-t kerékpározik évente ahhoz, hogy megfelelő időre legyen képes az adott távon. Viszont e mellé nem párosul a minőségi edzések száma. Értjük ez alatt a legnagyobb gondnak az edző hiányát. Egy jól felkészült edző, aki jártás a sporttudományokban (edzéselmélet, sportélettan, sportpszichológia, sportdiagnosztika stb.), valamint a kerékpározásban ismer olyan praktikákat, amelyek minőségben is segítik az edzést. Fontos, hogy az edző naprakész legyen, hiszen régebben nagy hangsúlyt kapott a pedálfordulat, manapság már a profik a wattmérő eredményeit elemzik ki és abból vonják le a következtetéseket. Bár a kérdőívben nem kérdeztünk rá, hogy hányan használnak pulzusmérőt, viszont fontos tudni, hogy nem elég csak látni az adott értéket, fontos, hogy tisztában legyünk az aerob-anaerob tartományunkkal is, hiszen így van értelme a pulzus alapú edzésnek. Ehhez megint csak szakemberre van szükségünk, aki segít az edzések megírásában, ellenőrzésében. Összegzésként elmondhatjuk, hogy a triatlonistáknak több időt kéne fektetnie a minőségi munkák edzésekbe való beépítésére és azok elvégzésére. Felhasznált szakirodalom Ballantine R., Grant R. (1994): Kerékpár: Szerelés, Javítás, Karbantartás. Panem Kiadó, Budapest. Baranyai L. (1995): Triatlon! HTSART Nyomda, Budapest. Birkel, J., Becher, M.A. (2013): Triatlon. CSER Kiadó, Budapest. Dickhuth, Hans-Hermann (2000): Sportélettan, sportorvostan. Dialóg Campus, Budapest. Figueiredo P, Marques EA, Lepers R. (2016): Changes in Contributions of Swim, Cycle, and Run Performances on Overall Triathlon Performance over a 26-year period. J Strength Cond Res. Friel, J., Vance, J. (2013): Triathlon Science. Human Kinetics. Martin, E. (1996): A sikeres triatlonedzés: technika, edzés, verseny. Subrose Kiadó, Budapest. Németh Zs. (1991): A triatlon helyzete és sajátosságai Magyarországon. Testnevelési Egyetem, Budapest. Szakály Zs. (2012): Sportedzés. Szerzői kiadás, Győr. 57

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 Titkári beszámoló Köpf Károly Ez történt... Az elmúlt év Karácsonyán megjelent újságunk óta viszonylag rövid idő telt el. Ezért a szokásos beszámolómat is rövidre fogom, annál is inkább, mert ebben a számunkban részletesen beszámolunk a Magyar Edzők Társasága 2018. évi tevékenységéről. A beszámolókkal szeretnénk bemutatni a tagjainknak és olvasóinknak, hogy a Sportért Felelős Államtitkársággal 2017. januárjában megkötött együttműködési megállapodás milyen sokrétű feladattal bízta meg a MET-et. Ami 2019. január februárban történt az Államtitkársággal és a MOB-bal együttműködve előkészítettük a Kiemelt Edző Program folytatását. A sportágakban történt egyes személyi változásokon túl annyi történt, hogy a tavalyi 204 fős létszámmal szemben 2019. február 1-től 185 edzőt foglalkoztat a program az Államtitkárság döntése alapján 2019-ben megszűnik a Szövetségi Koordinátori program munkatársaink gőzerővel dolgoznak az e-learninges program előkészítésén. Az első e-learninges kurzus szakmai anyagai elkészültek, néhány technikai kérdést kell még megoldani a program elindításához új regisztrációs rendszert vezettünk be a rendezvényekre történő jelentkezéseknél, részben szigorítva a regisztrációs feltételeket, részben szankcionálva a regisztráció ellenére történő távolmaradást. (Ezt az indolkolta, hogy a teltházas rendezvények esetén a meg nem jelenők másoktól vették el a részvételi lehetőséget Az év első két hónapjában máris öt konferenciát, szakmai rendezvényt bonyolítottunk le, továbbra is nagy érdeklődés mellett Az évi továbbképzési programot doppingellenes tájékoztatóval kezdtük, január 15-én. A rendezvény iránt a szokásos élénk érdeklődés nyilvánult meg. Az év folyamán még további három doppingellenes rendezvényt tartunk, hogy a KEP edzők gond nélkül teljesíthessék a számukra előírt kötelezettséget. Február 5-én a sportgenetika volt a téma. A két előadót, Dr. Gógl Álmos sportorvost és Dr. Tánczos Balázs igazságügyi genetikust arra kértük, hogy szűkebb érdeklődő körnek egy kerekasztal beszélgetés és workshop keretében világítsák meg részletesebben az edzők részéről felvetődő kérdéseket. A jelen lévők elsősorban a genetika kiválasztásban játszott szerepére és a helyes táplálkozás kialakításában nyújtott segítségére vonatkozóan tettek fel kérdéseket. Várhatóan a sporttudománynak ez, a ma még kicsinek mondható szelete dinamikusan növekedni fog, és más módszerekkel ötvözve hatékony segítséget nyújt majd a legális teljesítménynöveléshez. A Magyar Edzők Társasága a múlt év végén együttműködési megállapodást kötött a Scitec Intézettel. Az megállapodás alapján az Intézet szakemberei ebben az évben négy konferenciánkon tartanak előadásokat. Február 13-án az Állóképesség támogatása konferencia volt az első közös rendezvény. A témáról Szász Máté sporttáplálkozási vezető tartott előadást. A konferenciával kapcsolatban elmondható, hogy nagyon kedvező volt az edzők részéről az előadás fogadtatása. Ezt bizonyította az előadás után kialakult élénk eszmecsere. Kíváncsian várjuk a folytatást a Scitec Institute részéről. Az első alkalom eredményes együttműködést ígér. Február 19-én pszichológiai témát dolgoztunk fel: a szorongás, önismeret, önbizalom volt a téma. Úgy látszik, a pszichológiai témák mindig népszerűek az edzők körében, mindig teltházat vonzanak. Így volt ez a február 13-i konferencián is. Mik a sikeres sportoló személyiségjegyei? Erre a kérdésre adott választ Kovács Krisztina, a Testnevelési Egyetem sportpszichológusa előadása. Pataki Natália sportpszichológus a pozitív pszichológia jegyében határozta meg a pszichológiai növekedés fogalmát. Dr. Lénárt Ágota a testnevelési egyetem tanszékvezetője a pszichológiai fejlesztés módszereiről tartott előadást. A konferencián résztvevő edzők számára elsősorban azok a gyakorlati módszerek voltak hasznosak, amelyeket az előadók, mint az edzők által is elsajátítható és alkalmazható eljárásokat mutattak be. A sportpszichológus segítsége adott helyzetben nélkülözhetetlen a problémák kezeléséhez, de bíztatták az edzőket ezen a területen az önálló munkára is. Február 27-én a sportszülők szerepéről volt szó az utánpótlás sportolók nevelésében, felkészítésében A sportszülő fogalmát Kovács Krisztina határozta meg. Viszonylag új, de sokat használt és vitatott fogalom az a sportban, a sportpszichológiában. Zsiga Gyula, a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai igazgatója a szövetség programját mutatta be, amellyel a szülőket bevonják az utánpótlás-nevelő edzők munkájának támogatásába. Dr. Németh Zsolt, a Pécsi Egyetem adjunktusa saját kutatásai alapján ismertette az edző szülő gyermek hármas konfliktus kezelésének kultúráját. Köpf Károly saját edzői és sportszülői tapasztalatait, intelmeit mondta el a résztvevőknek. A továbbiakban ajánljuk szíves figyelmükbe beszámoló jelentéseinket az elmúlt év munkájáról. Budapest, 2019. március Köpf Károly 58

Magyar Edzők Társasága szervezésében 2018-ban megtartott konferenciák A sportélettan alapjai 2018. február 20. A MET edző-továbbképző programjának új idénye A sportélettan alapjai rendezvénnyel kezdődött. Ez egyben első láncszeme volt annak a konferencia sorozatnak, amellyel elsősorban a csak OKJ-s végzettséggel rendelkező edzők részére szeretnénk átismételni azokat az ismereteket, amelyekkel az edzőképzés során, sajnos követhetetlen színvonalon, találkozhattak. Ennek a konferencia sorozatnak a mentorául a Testnevelési Egyetemet kértük fel: segítsenek mind a témakörök meghatározásában, mind az előadók kijelölésében. A sportélettani konferencián két olyan fiatal előadót üdvözölhettünk a Testnevelési Egyetemről, akik még nem szerepeltek előadóként MET rendezvényen. Dr. Uvacsek Martina egyetemi docens előadását a teljesítményt befolyásoló tényezők ismertetésével kezdte. Ennek egyik összetevője a fizikai aktivitás. A fizikai aktivitás (edzés) akut és krónikus élettani hatásait ismertette részletesen. Kitért a keringési, légzési funkciók változására, az anyagcserére, az energia felhasználás módjára. Bemutatta azokat az új módszereket, amelyekkel megbízhatóan nyomon követhetők az edzés hatására bekövetkezett csontrendszeri, vázizom és testösszetétel változások. Részletesen beszélt a fizikai aktivitás alatti izomtevékenységről, azok élettani vonatkozásairól. Az edzettség egyik meghatározó mutatója a maximális oxigénfelvétel. Az ezt meghatározó centrális és perifériás tényezők közül kiemelte a légutak állapotát, amellyel a felkészítés során sajnos keveset foglalkoznak, pedig jelentősen befolyásolhatja a teljesítményt. Beszélt a terheléses vizsgálatok módszereiről, lehetőségeiről és hasznosításukról, amely egyelőre kevésbé kihasznált összetevője a teljesítmény fokozásnak. Ma már a laboratóriumi terheléses mérések mellett egyre elterjedtebbek a pályatesztek, amelyek adekvát sportági körülmények között mérik a teljesítményt. Dr. Mészárosné, Dr. Seres Leila egyetemi docens a teljesítmény élettani hátteréről tartott előadást. Előadását a sportágak kondicionális képességek szerinti kategorizálásával vezette be. Ez meghatározza az energiaszolgáltatás módját és az energiaszolgáltatók arányát. Az izmok energia ellátásában a szív és keringési rendszer, valamint a légző rendszer töltenek be meghatározó szerepet. Az állóképességi sportokat űzőknél a lassú izomrostok dominálnak. Aerob kapacitásukat az oxigén kínálat limitálja. A sprinterekben és az erősportolókban a gyors izomrostok vannak túlsúlyban, a teljesítményt a periféria oxidatív kapacitása limitálja. A rendszeres edzés hatására nő az oxigénfelvevő képesség. Az edzett szívnek nagyobb a perctérfogata. Az aerob kapacitás növeléséhez a perifériás és centrális faktorok együttes fejlesztése szükséges. A savasodási küszöb alatt végzett hosszú terhelések szolgálják legjobban az aerob kapacitás növelését. A perifériás adaptációt magas intenzitású intervall edzésekkel lehet elérni. Ez viszonylag gyorsan, akár 3-4 hét alatt is elérhető. Az eredményes felkészítéshez elengedhetetlen a teljesítmény diagnosztika, egyénre szabott, sportágspecifikus mérések kellenek. Ezzel a túledzettség is elkerülhető. A konferencia tökéletesen elérte azt a célt, amelyet kitűztünk elé. A résztvevő edzők végig élénk figyelemmel kísérték az előadásokat és aktívan részt vettek az ismeretek feldolgozásában. Ez elsősorban az előadók felkészültségének, szakmai tudásának köszönhető. Köpf Károly 59

Magyar Edzők Társasága szervezésében 2018-ban megtartott konferenciák Az edző, mint sportdiplomata 2018. március 6. Népszerűnek bizonyult a téma, több, mint száz edző, sportszakember töltötte meg a termet a Magyar Sport Házában. Az érdeklődés nyilván nem csak a témának szólt, hanem a neves előadóknak is. A sort Schmitt Pál NOB tag, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. Őt Karger Kocsis László követte, aki hosszú évtizedekig volt a sport állami vezető szervezetének protokoll főnöke. Majd Dr. Kemény Dénes következett, aki páratlan edzői pályafutása után most a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke és a FINA edzőbizottságának alelnöke. Végül Ádámfi Attila zárta a sort, ő a budapesti székhelyű Nemzetközi Súlyemelő Szövetség főigazgatója. Az előadókat Molnár Zoltán MET elnök mutatta be, méltatva eddigi tevékenységüket, sikeres sportvezetői és sportdiplomáciai pályafutásukat. A téma minden előadásé ugyanaz volt, másmás aspektusból megközelítve. Mi a sportdiplomácia? Kiből lehet sportdiplomata? Mit kell tenni ahhoz, hogy valaki elfogadott legyen a nemzetközi sportéletben? Milyen adottságokkal, tulajdonságokkal kell rendelkeznie a sportdiplomatának? Hogy kell viselkedni a különböző helyzetekben? Érvényesítheti-e a sportdiplomata hazája, hazai szövetsége érdekeit a nemzetközi eseményeken? Mint látható, számtalan kérdésre keresett és adott választ a konferencia. Schmitt Pál saját sportolói és sportvezetői pályája bemutatásával vázolta fel, hogy lett versenyzőből sportvezető, majd nemzetközileg elismert sportdiplomata. Az ő esetében a széleskörű nyelvtudás és a véletlenek egybeesése segített abban, hogy Dr. Csanádi Árpád halála után bekerült a Nemzetközi Olimpiai Bizottságba. A nyelvtudás kiemelt szerepét a többi előadó is hangsúlyozta. Természetesen az alap az angol nyelv kiváló ismerete, de önmagában csak ez nem elég Bár a nemzetközi sportéletben általánosan elfogadott az angol, minden nemzet képviselője szívesen veszi, ha saját anyanyelvén is kommunikálnak vele. A másik nagyon fontos tényezője a sikeres sportdiplomata pályának a tökéletes és naprakész szakmai felkészültség. Nem csak sportága vagy szakterülete történelmét, szabályrendszerét kell ismernie, de biztosan kell tájékozódnia a nemzetközi sportélet széles spektrumában is. Ismerni kell a nemzetközi sport szervezeti felépítését, a nemzetközi sportszervezeteket, a vezető tisztségviselőket és tisztában kell lenni a kontinentális, regionális sajátosságokkal is. Pontosan tudni kell, hogy mikor és hogy lehet pályázni nemzetközi eseményekre és mit jelent, mivel jár egy-egy kontinentális vagy világesemény megrendezése. A jó megjelenés, kulturált viselkedés alapvető követelmény a sportdiplomáciában. Karger Kocsis László gazdag tapasztalataiból merítve élvezetes, humoros előadásában alapvető viselkedési szabályokat ismertetett, de mint kiderült, sok olyan érdekes szokás van az egyes országokban, régiókban, vallási közösségekben, amelyek ismerete elősegíti az adott helyen és helyzetben az adekvát viselkedést. A kommunikációban, mint a kutatások alapján kiderült, a legfontosabb a testbeszéd, a vizuális információ. Ezért erre, ennek begyakorlására érdemes időt szánni, szakemberektől tanácsokat kérni és elfogadni. Nagyon fontos tulajdonságok az előzékenység, a türelem és az önuralom. A pontosság fogalma kultúrcsoportonként változik, jó ezzel is tisztában lenni. Kemény Dénes elsősorban sportága sajátos szabályrendszerén keresztül mutatta be, hogy neki, mint a FINA edzőbizottsága egyikvezetőjének, milyen lehetőségei vannak a nemzetközi eseményeken a magyar érdekeket is kulturáltan előtérbe helyezni, képviselni. A vízilabdában a játékvezetés sajátos helyzete miatt különösen fontos az erős sportdiplomáciai képviselet. Ádámfi Attila előadásában a sok érdekes és hasznos információ mellett elhangzott egy nagyon fontos mondat. Az edzők nem csak sportolókkal, hanem egyben leendő sportdiplomatákkal is foglalkoznak. Az edzők részéről ezért fontos a példamutatás, a kulturált viselkedés. Minden edző, aki akármilyen szinten megjelenik a nemzetközi versenytéren, sportdiplomatává válik. Valamennyi előadó megemlékezett a kiváló elődökről: Dr. Kemény Ferenc, Csanádi Árpád, Schmitt Pál és Aján Tamás méltó magyar képviseletet jelentettek, jelentenek a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban, és Gyurta Dániel személyében egy fiatal, új magyar képviselő is bekerült a testületbe. De szinte minden hagyományos magyar sportágnak is megvannak a nagy öregjei, vagy azok a fiatalok, akik ma is sikerrel gazdagítják a magyar sport hagyományos sportdiplomáciai sikereit. Köpf Károly 60

Magyar Edzők Társasága szervezésében 2018-ban megtartott konferenciák Az edző, mint pedagógus 2018. március 13. Az öt kreditpontos továbbképzési sorozatunkban a sportélettan alapjai után most a sportpedagógia alapjait idéztük fel. Az előadások megtartására, a Testnevelési Egyetem Pedagógiai és Módszertani Tanszékének tanárait kértük fel. Az előző konferenciához hasonlóan magas színvonalú előadásokat hallhattunk, köszönhetően az előadók kiváló felkészültségének. Gombócz János tanár úr, akivel a TF-en tanulmányai során alighanem mindenki megismerkedhetett, az edzői munka pedagógiai dimenzióiról beszélt. Az előadás a tőle megszokott színes, humoros példákban bővelkedett, természetesen tele mélyen szántó gondolatokkal és tapasztalatokkal. Az előadó szerint az edző profi személy, akinek a feladata, hogy mindig erőfeszítést igénylő, de teljesíthető feladatot tűzzön a sportoló elé. Ez biztosítja a folyamatos fejlődést. A cél mindig a győzelem, de az edző akadályozza meg a szörnyeteggé válást, azaz vigyázzon, nehogy a siker antiszociális lénnyé tegye a sportolót. Fontos, hogy a szenzitív korban megfelelő motoros élmények érjék a gyerekeket. Fel kell oldania az edzőnek azt az ellentmondást, hogy a sport demokratikus tevékenység, a nevelés pedig kényszerítés. Harmonizálni kell a fiatal sportolókat érő hatásokat: környezet, család, iskola, egyesület. Ebben döntő szerepe van az edzőnek. Bár a sport demokratikus tevékenység, a sportot szabályok uralják, és az edzőé a vezető szerep. A sport bizonyos céloknak történő alárendelődést igényel. Az edzővel szemben támasztott követelmények sokrétűek: erkölcsi, műveltségi, pedagógiai és szakmai követelményeknek egyaránt eleget kell tennie. Maxin Imre előadása a motoros tanulás pedagógiai kérdéseiről szólt. Először a célokat kell meghatározni. Ezt akkor tudjuk jól megtenni, ha ismerjük a sportolók képességszintjét, aktuális sportági tudásszintjét. A teljesítménycélok mérhető célok legyenek, a mozgás kritériumainak pontos leírását adják. A céltaxonómia a pedagógiai célok hierarchizált rendszere. A motoros tanulásnál a sportoló teljes személyiségével van jelen a tanulás folyamatában. A motoros tanulásnak értelmi, érzelmi és pszichomotoros összetevői vannak. Lényeges a visszajelentés az elvégzett mozgásról, annak eredményéről. A motoros tanulás nélkülözhetetlen feltétele a figyelem, amely elősegíti a tudat fókuszálását, koncentrálását. A figyelem lehetővé teszi, hogy időben válasszuk ki a megfelelő ingert, és a tevékenység sorrendjét helyesen határozzuk meg. A figyelem felkeltése a kiváló edző erénye. A mozgástanulás függ a sportoló életkorától, tanulási tapasztalatától. Dr. Borosán Lívia tanszékvezető előadása a pedagógus értékközvetítő hatásával foglalkozott. A pedagógiai munkát végző szakember, így az edző is akarva-akaratlanul komplex hatásrendszert működtet. Ma a pedagógiában a komplex szemléletmód, az oktatás és nevelés egysége érvényesül. A személyiség a nevelés szubjektív feltételrendszere, mind a nevelő, mind a nevelt részéről. A nevelés, mint céltudatos tevékenység, formálja a viselkedést. Sokszor spontán elemek érvényesülnek a nevelés folyamatában. Törekedni kell a céltudatosságra. A nevelés általános alapelvei: fejlesztő jellegű; társadalmi tevékenység; tényleges tevékenységeken keresztül érvényesül. A nevelés értéket közvetít, a konstruktív tevékenységi formákat erősíti, a destruktívokat igyekszik gyengíteni. A szokásrendszerből a magatartás formálásával alakul ki a meggyőződés. A nevelés végső célja az autonóm erkölcsiség kialakítása. Az önismeret, önértékelés és önelfogadás alapvető emberi értékek. A sport kiváló területe a szociális fejlesztésnek, fejleszti az együttműködési kooperációs képességet. Budainé Dr. Csepela Yvette előadásában az edző szerepéről, pedagógiai funkcióiról szólt. Előadása elején kiemelte az edző példakép szerepét. Az edző sportoló kapcsolat kölcsönösen egymásra ható tevékenység. Az edzőé a vezető szerep, ő irányít. A sportoló célja, hogy minél eredményesebben űzze sportágát. Az edző a sportoló személyiségét is fejleszti: fegyelmezettség, pontosság, bátorság, kitartás, stb. A célok megvalósítása érdekében kell az együttműködés az edző és az iskolai pedagógusok között. Az edzőnek szoros kapcsolatban kell állni a szülőkkel is. Az eredményes edző sikerorientált, előre tervező, fejlett lelkiismerettel rendelkezik, jó vezető, kellő önkritikája van, és a végsőkig való kitartás jellemzi. Emellett megértőnek kell lennie, szeretni kell a sportolót, teret kell adni a sportoló véleményének. A szakmai és műveltségi követelmény is nélkülözhetetlen az edző személyével szemben. A sikeres edző lényeglátó és jó szervező képességgel rendelkezik. Az edző feladata, hogy felkeltse és megerősítse a sport iránti érdeklődést. A résztvevők véleménye szerint a konferencia elérte a célját: sikerült felfrissíteni a pedagógia alapvetéseit, amelyek nélkülözhetetlenek az edzők mindennapi munkájában. Köpf Károly 61

Magyar Edzők Társasága szervezésében 2018-ban megtartott konferenciák Sport egy életen át 2018. március 19. Egy év szünet után ismét szerepelt szabadidősport téma a Magyar Edzők Társaságának konferenciáján. Miként két évvel ezelőtt, a helyszín most is a MOM Kulturális Központ kupolaterme volt. A konferenciához társrendezőként csatlakozott a Magyar Sporttudományi Társaság és a Nyugdíjasok Országos Szövetsége. A szervezéshez sok segítséget nyújtott a Hegyvidéki Kulturális Szalon. Sajnos a mostoha időjárás nem kedvezett a részvételnek, bár előzetesen több, mint százhúszan regisztráltak. A konferencia címe is arra utal, hogy az egészséges életmód egyik alappillére a sport, a rendszeres testmozgás. Különösen igaz ez a hatvan feletti korosztályra, mert itt a természetes leépülést lehet lassítani a sporttal, a testmozgással és így ki lehet tolni azt az időszakot, amelyet az idősek még aktívan, egészségben élhetnek meg. Ezt hangsúlyozták köszöntőikben a rendezvény díszvendégei is. Pokorni Zoltán, a Hegyvidéki Önkormányzat polgármestere felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket az önkormányzat tesz a nyugdíjasokért, a kerület idős lakosaiért. Országosan is jó helyzetben vannak, részben azért, mert a kerület lakossága az átlagosnál tehetősebb, így akár meg is tudja fizetni az egészséget megőrző szolgáltatásokat, másrészt azért, mert a kerület szabadidősportos infrastruktúrája is átlagon felüli. Náluk inkább a mozgósításra kell fordítani az erőket. Molnár Zoltán MET elnök az idősek sportjából vett példákkal mutatta be, hogy soha nem késő elkezdeni a fizikai aktivitást és az időskori sportnak nincs felső korhatára. A Magyar Edzők Társasága nem csak a versenysport iránt elkötelezett, hanem nagyon fontosnak tartja, hogy azok az edzők, sportszakemberek is naprakész, korszerű ismeretekkel, módszerekkel rendelkezzenek, akik a szabadidősportban, az idősek sportjában dolgoznak. Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy tagszervezeteik hatékony munkát végeznek a nyugdíjas korú lakosság mozgósításában, az aktív, egészséges életmód megőrzését szolgáló kormányzati és civil intézkedések megismertetésében, az idős kori sport, testmozgás népszerűsítésében és szervezésében. Tóth Miklós, az MST elnöke röviden ismertette a Mozgásgyógyszer mozgalom jelentőségét. Tudományos kísérletek eredményeire támaszkodva törekednek minél szélesebb körben elterjeszteni, hogy az időskori betegségek, panaszok megelőzésének és gyógyításának leghatékonyabb eszköze a mozgás. Szinte nincs olyan korosztály és csoport az időseket és a mozgássérülteket is beleértve akiket ne lehetne bevonni az aktív, mozgás gazdag életmódot folytatók táborába. A konferencia előadói is a fenti gondolatokat támasztották alá előadásaikban. Dr. Géczi Mariann, a Sportért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője ismertette a szabadidősport jogszabályi környezetét, a szabadidősport állami támogatásának rendszerét és formáit. A Nemzeti Szabadidős Egészség Sportpark Program és a Hiszek Benned Sport Program, mint új kezdeményezések az egészséges életmód népszerűsítését és a szabadidősport feltételrendszerének fejlesztését szolgálják. Nagy Sándor a Nyugdíjasok Országos Szövetségének mozgásszakértője előadásában ismertette az idősek helyzetét Magyarországon. Sajnos az idősek egészségi állapota tekintetében Európában az utolsók között kullogunk. Ennek oka a mozgáshiány, a lelki egészség hiánya és az elhízás. Az egészséges életmód három alappillére a megfelelő táplálkozás, a megfelelő testmozgás és a lelki egészség. Ezután javaslatokat tett, hogy miként lehet elérni, hogy minél többen éljenek ennek a három alappillérnek megfelelően. Szőts Gábor, a Testnevelési Egyetem adjunktusa ismertette azokat a méréseket, amelyeket a Testnevelési Egyetemen végeztek az egészséges életmóddal kapcsolatban. Megerősítette, hogy idős korban is az egészség, a testi és lelki erő és aktivitás megőrzésének legfontosabb eszköze a sport, a testmozgás. Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető igazgatója korunk népbetegségéről, az elhízásról tartott előadást. Az elhízás legfőbb okai a helytelen táplálkozás és a kevés mozgás. A helyes táplálkozásról szóló ismeretterjesztő előadásokon, kiadványokon túl a megfelelő sportolási lehetőségek biztosításával, meggyőzéssel, pozitív minták bemutatásával lehet legtöbbet tenni a népbetegség leküzdéséért. Salga Péter, aki a Magyar Szabadidősport Szövetség főtitkáraként, mint tapasztalt sportvezető, rengeteg szabadidősport esemény megszervezésében vett részt, azt ismertette, hogy ezeket az eseményeket miként lehet örömforrássá tenni a résztvevők részére. A rendezvények értéket teremtenek, mintát adnak, s egyben módszertani kísérleteknek is tekinthetők, mert a tapasztalataikat eseményről-eseményre hasznosítani lehet. Az idősek számára rendezett programoknál figyelembe kell venni a szépkorúak élettani sajátosságait. Magyarországon 61 helyen működik Egészségfejlesztési Iroda. Ezek működését Túri Gergő, az Országos Közegészségügyi Intézet munkacsoport szervezője ismertette. Az irodák célja a lakosság egészségének javítása, az egészségfejlesztési tevékenységek megerősítése. Orvosok. pszichológusok, mentálhigiénés szakértők, védőnők, egészségfejlesztők, népegészségügyi szakemberek, ápolók dietetikusok, rekreációs szakemberek, sportoktatók és gyógytornászok dolgoznak csapatmunkában a lakosság egészségéért. Örömmel láttuk, hogy a konferencián nem csak szépkorú érdeklődők vettek részt, de a versenysport területéről is sokan megjelentek és aktívan bekapcsolódtak a konferencia munkájába. Köpf Károly 62

Magyar Edzők Társasága szervezésében 2018-ban megtartott konferenciák Innovációs lehetőségek a versenyeztetésben 2018. április 12. A világ élsportja nem csak a felkészítés területén keres új módszereket, eljárásokat, de a versenyrendszerek is fejlődnek, alkalmazkodva a szakmai fejlődéshez és nem utolsó sorban a média és a szponzorvilág igényeihez. Ezt mindenkinek, sportvezetőknek, edzőknek és a sportolóknak is tudomásul kell venniük és a felkészülési és versenyzési programot ez alapján kell megtervezni. Ehhez kívántunk szakmai segítséget nyújtani az edzőknek olyan versenyzők, edzők, sportvezetők bevonásával, akiknek komoly tapasztalataik vannak ezen a téren. Vendégünk volt a konferencián Márton Anita olimpiai bronzérmes, fedettpályás világbajnok súlylökő és edzője Eperjesi László. Velük Köpf Károly, a rendezvény moderátora beszélgetett a felkészülésről, versenyzésről. Felkészülésük középpontjában természetesen a 2020. évi olimpia áll. A négyéves ciklus végén, az olimpián szeretnének minél jobb eredményt elérni, minden addigi program ezt a célt szolgálja. Bár van egy hosszú távú programjuk, ezen belül túlságosan hosszú időszakokra nem készítenek konkrét terveket, rugalmasan alkalmazkodnak a bekövetkező helyzetekhez. Eddig, az olimpiai ciklus feléig, az előzetes elképzeléseik szerint alakultak mind a felkészülés, mind az eredmények. Versenyek alatt nem fordítanak időt és energiát az esetleg előforduló technikai hibákra, azok javítására, mert ez zavarólag befolyásolhatja a koncentrációt a következő dobásra. Ezt a munkát az edzésen kell elvégezni. Eperjesi nem tartja jó módszernek a közvetlen, verseny utáni értékelést. Időt hagynak a dolgok leülepedésére, többnyire csak másnap értékelik a szereplést. Az edző szerint Anitának a gyorsasága a fő erénye és elsősorban a fizikai erő területén van lehetősége tovább fejlődni. Anita elmondta, hogy őt egyáltalán nem befolyásolja, hogy szabadtéren, vagy fedett pályán versenyez. Szerencsésnek tartja, hogy a súlylökést fedett pályán is lehet űzni, mert így megszabadul a hosszú, monoton alapozástól, felkészüléstől. Azért a formaidőzítésben a szabadtéri versenyeké az elsőbbség. Általában nem szokott a versenyek előtt helyezési célkitűzést állítani, a célja, hogy minél nagyobbat dobjon. Nem szokott erősen kezdeni, az első sorozatban az a cél, hogy legyen érvényes dobása. Ez megnyugtatja, és a továbbiakban arra tud koncentrálni, hogy dobásról dobásra javítson. Különleges adottságának tartja, hogy többnyire utolsó kísérlete a legjobb. Szereti az erőfejlesztő edzéseket, bár alkatánál fogva nem tartozik a súlyemelő gyakorlatokban a világ legjobbjai közé. Az úszás az egyik olyan sportág, amelyben a kívülálló számára is érzékelhető, forradalmi változás zajlott le az elmúlt években a versenyeztetésben. Soós Csaba szövetségi kapitány szerint is ennek legfőbb oka a pénz, a pénzdíjak megjelenése a sportágban. Átalakult a nagy versenyek az olimpia versenyprogramja is, ez is befolyásolja a felkészülési módszereket. Forradalmi változást jelentett a technikában a víz alatti delfinezés megjelenése. A rövidpályás versenyeken az úszók gyakran a táv 50 60 százalékát víz alatt teszik meg, míg 50 méteres medencében ez legfeljebb 30 százalék. A rövidpályás világkupa sorozat megjelenése csak a FINA versenyrendszerében volt új vonás, az amerikai egyetemi versenyrendszer már régóta ezen a módon zajlik. A világkupa sorozaton jelentős pénzdíjakat lehet nyerni. Mivel az amerikai egyetemi ösztöndíj rendszer tiltja a pénzdíjak átvételét, így a legjobb amerikai úszók és az ott tanuló ösztöndíjasok nem indulnak a világkupán. Ez jelentősen csökkenti a versenysorozat szakmai színvonalát, értékét. A kézilabdázásban 2010-től vált lehetővé, hogy emberhátrány esetén a kapus helyett, megkülönböztető színű mezben, mezőnyjátékos lépjen a pályára. A megkülönböztetett játékos kapusként is szerepelhetett. Ezt nevezik kapus nélküli támadójátéknak Erről szólt Ökrös Csaba, a TF tanszékvezető tanárának előadása. Ez a taktikai fogás széles körben elterjedt a kézilabdában, sőt bizonyos mérkőzés szituációkban a kapus helyetti mezőnyjátékos becserélése a 7 a 6 elleni játékhelyzet kialakítását szolgálta. 2016-ban annyiban változott a szabály, hogy eltörölték a megkülönböztető mez viselését, viszont a kapust senki sem helyettesítheti a pályán lévő játékosok közül. Ökrös Csaba 22 BL mérkőzést elemezte és állított fel statisztikákat az egyes felállási formációk eredményességére vonatkozóan. Megállapította, hogy az embe5rhátrányos helyzetben alkalmazott kapus nélküli 6 6 elleni játék általánosan elterjedt, míg a 7 6 elleni játékot csak néhány csapat alkalmazza tartósan. A 7 6 elleni játékot játszó csapatoknál megnő a labdabirtoklás időtartama. Igazán eredményes s kapus nélküli támadójáték csak addig volt, amíg meglepetésként hatott. A csapatok megtanultak ez ellen játszani, elsajátították ennek mind a technikai, mind a taktikai követelményeit. Bár a sportágak szabályrendszere és az egyes nemzetközi szövetségek versenyeztetési szabályzata erre viszonylag szűk lehetőséget biztosítanak, biztosan lesznek mindig újítók, váratlan helyzeteket teremtők akik ha ideiglenesen is leszakíthatják ennek gyümölcseit. 63

Magyar Edzők Társasága szervezésében 2018-ban megtartott konferenciák A sportpszichológia alapjai 2018. április 17. A KEP edzők továbbképzés sorozatának 2017. április 17-i konferenciáján a sportpszichológia volt napirenden. Az előadók a Testnevelési Egyetem Sportpszichológia tanszékének munkatársai voltak. Gyömbér Noémi Sportpszichológia: körkép címmel tartott előadást. Bemutatta a mentális felkészítés egyre nagyobb szerepét a teljesítmény sportban, és ezzel összefüggően a képzett sportpszichológusok számának emelkedését. Egyre több szakirodalom foglalkozik a témával. A sportpszichológus sok területen tud segíteni a felkészítést végző edzőnek a teljesítmény szorongás kezelésétől kezdve a helyes célok kitűzésén keresztül a koncentrációfejlesztésig. Bemutatta a sportpszichológiai munka menetét, amely a diagnosztikai fázissal kezdődik. Többféle módszerrel és teszttel lehet a sportoló állapotát felmérni. Örök klasszikus a sportpszichológiában a szorongás. Van jó és rossz stressz, ezek befolyásolják a teljesítményt. Egyénenként változik, hogy ki milyen szorongási zónában tud teljesíteni. A szorongás hatással van az önbizalomra is. Egyes sportágakban a teljesítményt lényegesen befolyásoló tényező a mentális állóképesség, amelynek alapja a fizikai állóképesség. Az elmúlt időszakban szemléletváltozás is történt a sportpszichológiában. A rögzült szemlélettel szemben a fejlődés fókuszú szemlélet került előtérbe: az alapvető tulajdonságaink kellő erőfeszítéssel tapasztalatok vagy mentorálás által fejleszthetőek. Ma már az utánpótlás sportban is mindennapos, hogy sportpszichológus segíti az edző munkáját. A klasszikus háromszög sportoló, edző, szülők működése sok siker, de sok probléma forrása is lehet. Erről beszélt Kovács Krisztina, a Testnevelési Egyetem sportpszichológusa. Életkoronként változnak a gyerekek, fiatalok sportjával kapcsolatos mentális elvárások. Vannak, akik versenyzői személyiséggel születnek és vannak, akik nem. De attól még tehetségesek és a személyiségük formálható. Fel kell készíteni a gyerekeket mentálisan is a versenyzésre. Megtanítani, hogyan kezeljék a zavaró tényezőket. Nincs rosszabb, mint ha a szülő a saját meg nem élt életét a gyermekén keresztül szeretné megélni. A statisztikák szerint még ha a mindennapi gyakorlat ezt nem is igazolja a szülők részéről versenyeken, mérkőzéseken több a pozitív megnyilvánulás, mint a negatív. Nagy a szülők felelőssége a gyermekek sportjában. A gyerekek részére sokszor nem is a teljesítmény a cél, hanem a részvétel a cél eléréséhez vezető tevékenységben. A cél mindig reális, elérhető legyen. Dr. Boda-Ujlaky Judit egyetemi docens a sportpszichológia módszereiről tartott előadást. Először a Mentális Készségek Tréning (MST) módszert ismertette. Lényege a tudatos oktatás és a képességfejlesztés sok-sok gyakorlással. Az edző mentális készségeket is tanít. Nagyon fontos és hasznos a szorongásoldó technikák elsajátítása. Ezek közül legismertebb és leggyakrabban alkalmazott az autogén tréning. Az imagináció segít a helyes mozgások megtanulásában és végrehajtásában. Ez napi feladat kell legyen, edzés és verseny előtt és után is alkalmazható. A selftalk segít a torzított gondolkodás kiküszöbölésében, a pozitívumok erősítésében, a negatívumok érzelmi hatásának csökkentésében. A magasabb célok kitűzése csak akkor segít a teljesítmény növelésében, ha a célok elérhetőek. Szükség van mentális felkészülési és versenytervek kidolgozására is. Ebben segíti az edzőt a sportpszichológus. Az edzők által is megtanulható és alkalmazható módszerek bemutatását Dr. Lénárt Ágota tanszékvezető folytatta. Előadásának középpontjában a mentáltréning állt. A mentáltréning segít a mozgások, megtervezésében, helyes végrehajtásában a versenyszituációk modellezésében és helyes megoldásában. A csúcsteljesítmény feltétele a mentális érettség is. ezt be kell várni. Rögzült hibák elő-előjöhetnek és rögzülhetnek. Ezeket kell mentálisan kitörölni és helyette a helyes megoldást mentálisan rögzíteni. Az edzőnek kell megtanítani a sportpszichológiai alapeljárásokat a sportolóknak. A mai gyerekek keveset olvasnak, kész vizuális képeket kapnak, nem tudnak megfelelően kommunikálni. Enélkül pedig a mentális tréning sikertelen. Meg kell tanítani a gyerekeket kommunikálni is. Mondják el a gyerekek az elem, a mozgássor kivitelezését. Ha el tudja mondani, jó úton halad a helyes elsajátításhoz, a hibák kijavításához. A mentális tréning segíthet a sérülések megelőzésében, a rehabilitációban is. Alkalmazható stresszoldásra, de a megfelelő verseny stressz kialakítására is. A mentáltréning nem egyszeri alkalom, hosszan tartó folyamat, egyesek szerint akkor hatásos, ha legalább 26 héten keresztül alkalmazzák. Ez az edző, a versenyző és a sportpszichológus összehangolt, hosszú távú együttműködését igényli. A konferencia és az előadások közelebb hozták a sportpszichológiai módszereket a gyakorlatban tevékenykedő edzőkhöz, felkeltették érdeklődésüket az edzők által is elsajátítható és alkalmazható módszerek iránt. Köpf Károly 64

Magyar Edzők Társasága szervezésében 2018-ban megtartott konferenciák Gyakorlati edző továbbképzés 2018. május 22 23. Idén ismét kétnapos edző továbbképzést rendeztünk a Tatai Olimpiai Központban. Az idei rendezvény szakmai témája a mozgásoktatás elmélete és gyakorlati módszerei voltak, de szerepelt a programban doppingellenes tájékoztató és az Együttműködő partner címet elnyert, az edzők munkáját segítő vállalkozások bemutatkozása is. A program a doppingellenes tájékoztatóval kezdődött. Szokás szerint Dr. Tiszeker Ágnes, a HUNADO vezetője volt az előadó. Előadásában elsősorban azokra az edzői munka mindennapjaiban előforduló gyakorlati dolgokra hívta fel a figyelmet, amelyekkel kiküszöbölhető, hogy a versenyző akár véletlenül is doppinggyanúba keveredjen. Az edzőnek, és természetesen a versenyzővel foglalkozó sportorvosnak is, tisztában kell lenni mindazokkal a szabályokkal, amelyet a doppingvizsgálatra, a mintavételre, a versenyző és edző kötelezettségeire és jogaira vonatkoznak. A jövőben várhatóan tovább szigorodik az ellenőrzés rendszere. Olyan független doppingellenes nemzetközi szervezet létrehozását tervezik, amely még a WADA tevékenységét is vizsgálhatja. A magyar törvényi szigorítás, illetve a doppingellenes törvény előírásainak következetesebb végrehajtása, adott esetben büntető eljárás megindítása is várható. Az első nap délelőtti programját egy gyógytornász munkacsoport előadása zárta. Ők a rendszerszerűen előforduló sportági sérülések megelőzésével foglalkoznak. Ilyen például az úszásban a vállízület sérülése, ami kialakulhat hosszan tartó, rosszul alkalmazott terhelésből, de akár egy rossz mozdulatból is. Speciális megelőző, illetve rehabilitációs gyógytornát állítottak össze. Ebbe bevontak nagy tapasztalattal rendelkező sportági szakembereket, edzőket is. Az úszásnál Tőrös Károly a több országot megjárt úszóedző volt a segítségükre. Nyitottak más sportágak iránt is. A délutáni programban az együttműködő partnerek bemutatkozása, szolgáltatásaik, termékeik gyakorlati bemutatása állt. A partnerek 10-10 perc lehetőséget kaptak arra, hogy rövid prezentációban, szóbeli tájékoztatással bemutassák vállalkozásukat, termékeiket, szolgáltatásukat. Ezután a labdajáték csarnokban felállított standjaikon, gyakorlóhelyeken mutatták be az érdeklődőknek a szolgáltatást. Nagy sikere volt az R-Med és a gyógytornász csoport bemutatójának. Ezeken az edzők maguk is végrehajthatták a prevenciós és rehabilitációs gyakorlatokat. De élénk érdeklődés mutatkozott a többi termék és szolgáltatás iránt is. Jó alkalmat nyújtott az edzők és a szolgáltatók találkozása a hosszabb távra szóló együttműködés kialakítására. Második nap délelőtt Dubecz József, a TF tanára előadásával kezdődött, aki a mozgástanulás élettani hátterét tárta fel az edzők előtt. A komoly anatómiai és idegélettani ismereteket feltételező előadás logikusan építette fel a mozgástanulás folyamatát, annak szervi hátterétől az idegrendszeri folyamatokon át a konkrét mozgás végrehajtásáig. Ezután gyakorlati bemutatók következtek. Szalma László, a TF Atlétikai Tanszéke vezetőjének irányításával három TF-es hallgató a helyes futástechnika kialakítást szolgáló gyakorlatokat mutatta be. Először az alapfokon, az iskolai testnevelésben is alkalmazható gyakorlatokat ismerhették meg a jelen lévő edzők, majd a bemutató második részében a speciálisabb, az atléták felkészítését szolgáló gyakorlatok kerültek terítékre. Fajthné Thuróczy Zsuzsanna a TF Torna Tanszékének mestertanára a bemelegítés során alkalmazott gimnasztika gyakorlatok helyes kivitelezését mutatta be a jelen lévő, önként vállalkozó edzők segítségével. Sok, a mindennapi edzői gyakorlatban alkalmazott bemelegítő gyakorlatról bizonyította be, hogy azok helytelen végrehajtása igazából semmilyen hatással nem jár, nem szolgálja az adott célt, nyújtást, vagy lazítást. Minden gyakorlatnál alapelv a rögzített testtartás és nagyon fontos a folyamatos hibajavítás, a gyakorlat céljának tudatosítása. Boros Zoltán, aki szintén a TF tanára egy kosárlabda technikai elem, a büntetődobás oktatásának menetét, felépítését szemléltette, szintén a továbbképzésen résztvevő edzők közreműködésével. Egy mozgássor helyes kiépítése és beidegzése nagyon aprólékos, következetes munkát, folyamatos hibajavítást igényel. Az oktatás során figyelembe kell venni a sportolók életkorát, fizikai állapotát és motiváltságát. A bemutatott mozgásoktatási folyamat nem csak a kezdők oktatásánál alkalmazható, hanem a már profi kosarasoknál is, ha a mozgás hibáik kívánjuk kijavítani. A továbbképzést zenés, táncos foglalkozás zárta, amelynek célja annak bemutatása volt, hogy a zene, a zenére történő mozgás, a tánc, mennyiben segíti elő a mozgások ritmusának elsajátítását, ezzel elősegítve a hatékonyabb mozgásoktatást. A jó hangulatú kétnapos továbbképzés a szakmai, gyakorlati ismeretek gyarapításán túl lehetővé tette az egyes sportágak edzőinek közeledését, tapasztalataik kicserélést. Az Olimpiai Központ ezúttal is jó házigazdának bizonyult, készséggel teljesítették minden kérésünket igényünke. Köpf Károly 65

Magyar Edzők Társasága szervezésében 2018-ban megtartott konferenciák Média és versenysport 2018. június 5. A média nagyhatalom. Így van ez a sportban is. Az edző egy bizonyos szint felett (szövetségi kapitány, válogatott edző, élvonalbeli klubedző) médiaszereplő. De a közösségi oldalakon bárki, edző, szülő, sportoló is médiaszereplővé válhat. Nem mindegy, hogy milyen a kapcsolata a sport szereplőinek a médiával, hogy néznek ki, hogy viselkednek, mit és hogy mondanak. Ezekben a kérdésekben igyekeztünk jó tanácsokat, követendő példákat és normákat közvetíteni a konferencia résztvevőinek, neves, sokat tapasztalt média szakemberek és egy hallatlan rutinnal rendelkező protokoll tanácsadó segítségével. Ballai Attila sportújságíró az írott sajtó és a sport, az edzők kapcsolatáról beszélt, Gazdag pályafutása alatt sokféle edzővel találkozott, beszámolt sikerekről és kudarcokról, voltak készséges és kevésbé készséges riportalanyai. Régebben az írott sajtónak nagyobb szerepe volt a sporteseményekről való tudósításban és ez a műfaj lehetőséget adott mélyebb szakmai elemzésekre is. Ma egyre inkább az online újságírás veszi át a főszerepet, de a sportújságíró felelőssége megmarad, hogy hitelesen, a tényeknek megfelelően írjon. Konkrét példákon keresztül mutatta be, hogy egy-egy sajtómegnyilvánulás mennyire tudja befolyásolni akár egy sportoló, vagy edző további karrierjét is. Ez is a média hatalmát bizonyítja, még ha sokan vitatják is ezt. Novotny Zoltán a sportban mindenki által ismert és elismert rádiós média szakember érdekes történelmi visszatekintéssel kezdte előadását, Felidézte a rádiós sportközvetítések hajnalát és azokat a rádiós riporter óriásokat, akik Magyarországon ezen a csatornán keresztül lettek népszerűek, közismertek, mondhatni, az emberek kedvencei. Érdekes kérdést vetett fel: mennyire etikus közvetlenül a verseny, a mérkőzés után, felfokozott lelki állapotban interjút kérni edzőtől, sportolótól. Nyilván mindenki másképp reagál erre a szituációra. A riporternek mindig figyelembe kell vennie és tiszteletben tartania, a sportoló, vagy edző egyéniségét, nem szabad a pillanattal visszaélni, még akkor sem, ha a közönség részéről nagy igény van az ilyen helyzetben elhangzottakra. Felidézte a közel- és régmúlt nagy testnevelő és edző egyéniségeit, akik egy-egy sportágban iskolát teremtettek, halhatatlanná váltak az utókor számára. Az újonnan megjelent Edzők etikai kódexéből is idézett, ami azt bizonyítja, hogy az ott lefektetett erkölcsi alapelvek a sport minden szereplőjére érvényesek. Hatalmas érdeklődést váltott ki és nagy sikert aratott Görög Ibolya író és protokoll szakértő sok-sok humorral átszőtt előadása. Már a cím is igen találó volt: Sok szem lát viselkedj! Az első jótanács: döntő a pozitív külső. Minden közlésnél, szereplésnél a vizuális információ, a testbeszéd több, mint 50 százalékban éri el a közönséget. A beszéd hangsúlyozásának hatása 40 százalékos és maguk a szavak csak hét százalékban fogják meg a médiafogyasztókat. Az edző a sportban a Tanult Ember, minden helyzetben ennek megfelelően kell viselkednie. Vonatkozik ez az öltözködésre, a testhelyzetre, a gesztusokra. Ezekre gyakorlati tanácsokat is adott. Az anyanyelv hibás használata megbocsájthatatlan. Szóba kerültek a megszólítás, a tegezés, valamint az étkezéssel kapcsolatos illem és protokoll szabályok is. Tanulságos előadás volt mindenki számára. Csisztu Zsuzsa volt élsportolóként és újságíróként jól ismeri mind a sport, mind a média világát. Előadásában a közösségi média és a sport kapcsolatát, az abban rejlő lehetőségeket méltatta. Ma főként a fiatalok az interneten, a közösségi oldalakon tájékozódnak a világ eseményiről, és így a sportról, a sport szereplőiről is. Lájkolják, követik a sportolókat, a szövetségeket, a sportegyesületeket. A közösségi média jó lehetőséget nyújt arra, hogy akár egy kis közösség, egy csapat, vagy akár egy sportoló bekerüljön a média világába, támogatókat szerezzen. Ennek természetesen az előnyei mellett meg vannak a veszélyei is, amiket jó ismerni és elkerülni. A közösségi médiát a sportban is értékteremtésre, a sport értékeinek gyarapítására és terjesztésére kell kihasználni. Ez mind a profi média szakemberek, mind az amatőrök számára erkölcsi felelősség. A média nem ellenség mint azt az előadás címe is sugallta. Úgy gondoljuk, a témaválasztás megint telitalálat volt. Ezt a konferencia pozitív visszajelzései is igazolják. Köpf Károly 66

Magyar Edzők Társasága szervezésében 2018-ban megtartott konferenciák Rövid- és hosszútávú edzéstervezés 2018. szeptember 25. Úgy tűnik, az edzéstervezéssel és edzéselmélettel összefüggő témák kiemelten érdeklik az edzőket. Ennek köszönhetően ahogy mondani szokás a csilláron is lógtak a konferencián. Dr. Géczi Gábor, a Testnevelési Egyetem docense előadásában az utánpótlás korosztályt célozta meg. A hosszútávú edzéstervezés a sportolói karrier megalapozását szolgálja. A fiatal sportoló felkészítését úgy kell megtervezni, hogy az első lépésektől a karrier csúcsáig az őt ért hatások tervszerűen egymásra épüljenek. Össze kell hangolni azt a rengeteg tényezőt, amelyek a magas szintű teljesítmény elérését befolyásolják. A Hosszútávú Sportolófejlesztési Program, amellyet az edzők a múlt évben Baji István előadásaiból megismerhettek, kiválóan szintetizálja mindazokat a tudományosan megalapozott ismereteket, amelyek az egyes felkészülési szakaszok korosztályi sajátosságaira, az egyes korosztályokban kitűzendő célokra és feladatokra, az alkalmazható módszerekre vonatkoznak. Előadásában részletesen kifejtette ezeknek az életszakaszoknak a sajátosságait. Előadásának legfőbb üzenete az volt, hogy a sportolói teljesítmény fejlesztése hosszú folyamat, és utánpótlás korban a rövidtávú céloknak nem szabad felülírniuk a sportolók hosszútávú fejlesztésének koncepcióját. Petrov Iván, a Győri Úszó Egyesület vezetőedzője az úszásban, mint ciklikus sportágban történő edzéstervezésről beszélt. Először is a tervezés, a tervszerű felkészítés fontosságát emelte ki. A cél minden versenyzőnél ugyanaz: a maximális teljesítmény elérése, de az alany mindig más. Az edző munkáját nagyban segítik a különböző mérések, de a legfontosabb a tapasztalat, a személyes viszonyok. Bemutatta az általa használt tervezési ciklusokat és a teljesítményt szerinte érdemben befolyásoló faktorokat. A jelen lévő szakemberek figyelmét felhívta arra, hogy a tervezés csak akkor ér valamit, ha a tervet végre is hajtják. A végrehajtatás az edző feladata. Ezért fontos az edző személyisége: személyes ráhatásával tudja elérni az általa eltervezett munka végrehajtását. A végrehajtásban rugalmasnak kell lenni: a rossz terv az, amin nem lehet változtatni. Végül kiemelte a mentális felkészítés jelentőségét. Szabó Edina, az Érdi Női Kézilabda klub vezetőedzője azt mutatta be, hogy a rövid- és hosszútávú edzéstervezésnek milyen szerepe és lehetősége van egy csapatspotban, egy élvonalbeli kézilabda csapatnál. Először is fel kell oldani azt a gyakran előforduló ellentétet, amely a válogatott és a klubérdek között adódik. Nyilván a válogatott programja élvez elsőbbséget, ehhez kell a felkészülést igazítani. Egy csapatsportág klubnál dolgozó vezetőedzőjének számtalan dolgot kell figyelembe venni az edzéstervezésnél. A tervezést befolyásolja a játékosok életkori összetétele, kondicionális állapota, nemzetisége, motivációs szintje. Egy idényben legalább 30, de előfordul, hogy akár 50 tétmeccset kell játszani. Ez rendkívül megerőltető, így idény közben képzésre alig van lehetőség. Feltétlenül fontos, hogy nyáron legyen legalább két hét pihenés. Az idény előtti felkészülési időszakot kell nagyon alaposan megtervezni és kihasználni. Ez az egész idénybeli szereplést alapvetően befolyásolja. Általában a tervezés napról napra történik, alkalmazkodva a játékosállomány pillanatnyi állapotához. A konferencia záró előadását Dr. Sydó Nóra, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika rezidense, kutatóorvos tartotta. A téma: a terhelésdiagnosztikai vizsgálatok eredményeinek felhasználása az edzéstervezésben. A klinikán komplex sportolói ellátás folyik, mind egyéni, mind csapatsportolókat, panaszmentes és panaszos sportolókat is vizsgálnak. Vizsgálataiknál felhasználják a Mayo Klinika, a világ legismertebb egészségügyi intézménye vizsgálatainak tapasztalatait is. Elsődleges cél az életet veszélyeztető betegségek kiszűrése. A terheléses mérések az edzésprogram optimalizálását szolgálják. Gondot fordítanak a túledzés felismerésére, a sérülések megelőzésére és segítenek a tehetségkutatásban is. A laboratóriumi felméréseknél kiterjesztett kardiológiai szűrést alkalmaznak és terhelés élettani felméréseket végeznek. Egyaránt vizsgálnak utánpótlás korú, felnőtt és masters sportolókat is. Vizsgálataiknál mindig van utókövető vizsgálat is. Nagyon fontos a túledzés időben való diagnosztizálása a sportoló teljesítményének fenntartása érdekében. A pályavizsgálatok arra adnak választ, hogy vajon a pályán is az teljesít legjobban, aki laboratóriumi körülmények között? Ezét kombinálják a laboratóriumi és a pályaméréseket. Minden általuk vizsgált sportolóról egyéni profilt alkotnak. Az edzőkkel közös céljuk: az edzésterv egyénre szabott maximalizálása és a legális teljesítményfokozás. A világhálón élőben is közvetített konferencia értékes láncszeme volt a Magyar Edzők Társasága edzőtovábbképző programjának. Olyan előadókat hallgathattunk és ismerhettünk meg, akik eddig még nem szerepeltek a korábbi programjainkon. A konferencia hallgatóinak ismeretei a gyakorló edzők példáiból vett értékes tapasztalatokkal, valamint a sporttudomány képviselőitől hallott gazdag információkkal gyarapodhattak. 67

Magyar Edzők Társasága szervezésében 2018-ban megtartott konferenciák Az edző mint vezető 2018. október 8. Az edzői munka hihetetlenül összetett. Az edzőnek nem csak a sportága technikájával, taktikájával kell tisztában lennie, de az edző egyben pszichológus, szülő, barát és főnök. Nos, éppen erről az utóbbiról, a vezetői szerepről szólt az október 9-i konferencia. Sz. Nagy Tamás coach, aki a Neofutball labdarúgó program egyik vezetője, az edzői viselkedés és kommunikáció, valamint a sportoló szemléletmódjának összefüggéseit tárta fel előadásában. Miért fontos a szemléletmód befolyásolása? A rögzült szemléletmód szerint az emberi tulajdonságok megváltoztathatatlanok. A fejlődési szemléletmód szerint az alapvető tulajdonságok fejleszthetők. A cél az, hogy mindenkit a fejlődési szemléletmód felé tereljünk. Sokan hisznek a szavak erejében, de a legjobb befolyásolási tényező a tett. Ahhoz, hogy a sportoló szemléletmódját alakítsuk, partnernek kell lenni a sportolóval, azonos szemmagasságban kell lenni vele. Tudatosítani kell benne a perspektíváit, empátiával kell közeledni hozzá. Nagyon fontosak a türelem, a jókedv és a szeretet. Adjuk meg a lehetőséget a hibázásra, hiszen mi, az edzők is hibázhatunk. Értékeljük az erőfeszítést és segítsük az önkifejezést, hogy mindenki az lehessen, aki szeretne lenni. Kovács Krisztina, a Testnevelési Egyetem sportpszichológusa érdekes kérdésre keresett választ előadásában. Van-e különbség a női és férfi edzők vezetési stílusában, magatartásában? Kétségtelen, hogy van különbség a férfiak és nők agyműködése között. Sokak által vitatott kérdés, hogy lehet-e egy nő jó vezető? A jó vezetőt, akár férfi, akár nő, ugyanazok a tulajdonságok, személyjegyek jellemzik. A kívánatos vezetői magatartás a csoport tagjainak igényeiből áll össze és ennek megfelelően idővel változhat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nincs kimutatható változás az eredményességben, ha a női edzőt férfi edző váltja, vagy ennek fordítottja következik be. Egyes kutatók szerint a férfi sportolók inkább kedvelik az autoriter vezetési stílust, míg a nők a demokratikusabb vezetést. De ebben is több a hasonlóság, mint az eltérés. Az edzői eredményesség modellje férfi és női edzőknél azonos. Téthelyzetben nagyon fontos a hatékony kommunikáció. A szóbeli megnyilvánulásokban a dicséret és leteremtés arányaira nagyon oda kell figyelni. Budainé dr. Csepela Yvette a Testnevelési Egyetemen is foglalkozik az edző, mint vezető témakörével. Az edző és a sportoló viszonyát befolyásolja a sportág jellege, a sportolók neme és életkora, a kitűzött célok és a sportolók tudásszintje. Az edzői munka lényeges része a vezetői stílus. Az edző akkor lehet egyben jó vezető is, ha kellően intelligens, megfelelő kezdeményezőképességgel rendelkezik, Van önbizalma és felülről tudja szemlélni a történéseket (helikopter szemlélet). A sikeres vezetésben a környezethez való alkalmazkodás képessége legalább olyan fontos, mint a személyiség. Egyes tulajdonságok hiánya kompenzálható más képességekkel. Az autokratikusan vezetett csoportban nagyobb volt a munkateljesítmény, de agresszívebbek voltak a csoport tagjai. A demokratikusan vezetett csoportban jobb a teljesítmény minősége. A szituációtól is függ, hogy melyik vezetési stílus az eredményesebb. A vezető feladata, hogy meghatározza a célokat. Ezután rá kell bírni a sportolókat, hogy végrehajtsák a feladatokat. Kiemelkedő jelentősége van a problémamegoldó képességnek. A sikerhez vezető út során fontos a folyamatos értékelés és motiválás. A végrehajtás során konfliktusok keletkezhetnek. Ezek kezelése is az edző, mint vezető feladata. Dr. Bartha Éva, a Debreceni Egyetem tudományos segédmunkatársa az edzők kommunikációs stílusát tanulmányozta és előadásában ennek tapasztalatairól számolt be. Előadásának elején az edzői és vezetői szakma közti párhuzamokat mutatta be. A hatékony vezető a célokat a lehető legrövidebb idő alatt és a lehető legkisebb ráfordítással teljesíti. A célok között a győzelmen túl nagyon fontos a sport általi örömszerzés és a sportoló személyiségének fejlesztése. Az edző sokat tehet a kommunikációs képességének fejlesztéséért. A csapaton, csoporton belüli kommunikációt sokan tanulmányozták. Ezek közül az előadó Yukelson vizsgálatait emelte ki. Ennek lényege a közös elvárások kialakítása, a célok közös meghatározása, az előforduló konfliktusok megoldása és a teljesítmények jutalmazása. Ő is kiemelte az edzői kommunikációban az empátia fontosságát és az egyértelműséget. Nagyon fontosnak tartja az edzők számára a vezetői ismeretek elsajátítását. Következtetés: a sokrétű edzői munkában alapvetés a vezetői attitűdök kialakítása, a megfelelő, a helyzethez, az adott csoporthoz és az edző személyiségéhez legjobban illő kommunikációs stílus megtalálása. Ennek lehetőségeit, útjait mutatta be Az edző, mint vezető konferencia. Köpf Károly 68

Magyar Edzők Társasága szervezésében 2018-ban megtartott konferenciák A sport-biomechanikai vizsgálatok módszerei, gyakorlati alkalmazhatóságuk 2018. október 16. Meglepően nagy érdeklődés előzte meg a sport-biomechanikai konferenciát. A konferencia rászolgált az előzetes érdeklődésre. Érdekes, mondhatni izgalmas előadások hangzottak el, amelyek sok mindenben más világításba helyeztek olyan dolgokat, mint a kiválasztás, az edzések hatékonysága, a sérülés megelőzés, vagy a rehabilitáció. Megérte eljönni és meghallgatni az előadókat, Dr. Rácz Leventét a Testnevelési Egyetem megbízott tanszékvezetőjét és Lukasz Trzaskoma egyetemi docenst. Rácz Levente az élsportban és az utánpótlássport területén alkalmazott biomechanikai vizsgálatokról tartotta a bevezető előadását. A sportolói siker hatékony együttműködés eredménye, melyben az egyes szereplők egységes koncepció mentén tevékenykednek. Nélkülözhetetlen a tudományos háttér, mind a szakemberképzésben, mind a mindennapi edzői munkában. A sportban alkalmazott biomechanika a múlt század 70-es éveiben Amerikában vett új lendületet és nyert alkalmazást az élsportban, a szabadidősportban, a sérülés megelőzésben és a rehabilitációban. A biomechanika törvényszerűségei valamennyi emberi mozgást, így a sportmozgásokat is meghatározzák. Elsősorban a gyorsaság és az erő azok a faktorok, amelyek a sportmozgásokat alapvetően jellemzik. A terhelés regenerálódás - alkalmazkodás tényezőiben objektíven mérhető elemek vannak. A Testnevelési Egyetem új laboratóriumában innovatív labordiagnosztikai megoldásokat tudnak alkalmazni. A teljesítmény monitoring a sporttudomány dinamikusan fejlődő területe. A jól működő sporttudományos háttér azt jelenti, hogy konkrét kérdésekre méréseken alapuló adekvát válaszokat tudunk adni az edzőnek és a sportolónak. A sportági kondicionális képesség-profil meghatározása elősegíti a speciális teljesítmény fejlesztésére irányuló edzést. A labortesztek és a pályatesztek együttesen segítik a sportági kondicionális képességprofil feltérképezését. Lukasz Trzaskoma a vizsgálati módszereket ismertette előadásában. A biomechanikai módszereket alkalmazni lehet a sportágválasztásban, a sérülés megelőzésben, a sportolói állapotfelmérésben és a rehabilitációban. Egyszerű, gyors, pontos, ismételhető, fájdalommentes és sportág specifikus mérésekre van szükség. A gyakori elülső keresztszalag sérülések pld. a kézilabdázásban vagy a nem megfelelő terhelésre, vagy a sérülések utáni nem megfelelő regenerációra, rehabilitációra utalnak. A nálunk alkalmazott, megszokott 6 hónapos gyógyulási időszakkal szemben a tudományos vizsgálatok 18 24 hónapos időszakot tartanak indokoltnak. Bizonyos teszteredmények a sérülés közeli állapotra utalnak. Ilyenkor a sportoló edzésmunkáján, terhelésén változtatni kell a sérülés bekövetkeztének elkerülésére. A dinamometriai vizsgálatok eredményeit sokoldalúan lehet felhasználni az edzéstervezésben, az edzés periodizálásban. A konferencia utolsó harmadát a két előadó elsősorban a konkrét sportági kérdéseknek és a jelen lévő edzők által felvetett kérdéseknek, problémáknak a megbeszélésére fordította. Bár a konferencia a témája címe szerint a sport-biomechanika volt, a konferencia sokkal többről szólt. A két előadó kiváló felkészültségének és magával ragadó előadásmódjuknak köszönhetően olyan általános szemléletmódot közvetített, amely a XXI. századi edzői munkát kell, hogy jellemezze, és a modern sporttudományi ismeretek alkalmazására serkentett a napi edzői gyakorlatban. Köpf Károly 69

Magyar Edzők Társasága szervezésében 2018-ban megtartott konferenciák Nemzetközi kitekintés a sporttudomány világába 2018. november 6. Vitán felül áll, hogy ma már nemzetközi szintű sporteredményt a sporttudomány segítsége nélkül nem lehet elérni. Az élversenyzőkkel és az élvonalbeli csapatokkal sportszakemberek, tudósok csapata dolgozik. A kérdés az, hogy ki az irányító? A sporttudósok állítják össze az edzésprogramot, vagy változatlanul az edző a vezető? Mennyire kell tisztában lenni egy edzőnek a sporttudomány legújabb eredményeivel? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a konferenciánkon. Dr. Radák Zsolt, a Testnevelési Egyetem Kutató Intézetének igazgatója széleskörű kitekintést adott arról, hogy mik ma a sporttudomány aktuális kérdései, a sporttudományi kutatások irányvonalai. A hagyományosnak mondható társtudományok terén is napról-napra vannak új eredmények, új szemléletmód, ami gyakran gyökeresen megkérdőjelezi a korábbi álláspontokat és ezáltal az edzés, regeneráció, táplálkozás gyakorlatát is. Egyre jobban teret nyernek a magasabb intenzitású edzésingerek, és ez alapvetően megváltoztatja az edzéstervezést, a regenerációt is. Az utóbbi években előtérbe kerültek a genetikai kutatások és azok eredményinek alkalmazása a kiválasztásban, sportágválasztásban, edzéstervezésben, táplálkozásban és szinte minden területen. A kutatások azt is bebizonyították, hogy ugyan a génállomány adott és változtathatatlan, mégis az egyént, a sportolót érő ingerek a gének által behatárolt tartományban rendkívül széles skálájú fejlesztésekre adnak lehetőséget. Ezért nem lehet egy vizsgálat alapján végleges ítéletet mondani egy fiatal sportoló perspektíváiról. A genetika abban segít, hogy célzottan tudjuk fejleszteni a kitűzött cél eléréséhez szükséges adottságokat, tulajdonságokat. Dr. Gógl Álmos sportorvos és Dr. Tánczos Balázs igazságügyi genetikus előadásukat éppen a genetikai vizsgálataik eredményeire alapozták. Már az előadás címe: - Új trend az edzésben, fejlesztés DNS kód alapján - is arra utalt, hogy a genetikai kutatások eredményei alaposan befolyásolhatják a jövőben a sportolók felkészítését. Úgy becsülik, hogy a genetika jelenleg kb. 10%-ban befolyásolja a felkészítést, de a hatása folyamatosan nő, elsősorban az edzésmódszer és a táplálkozási rendszer területén. A genetika jelenleg segíthet a sportági adottságok felmérésében, az edzés utáni regenerálódás felgyorsításában, az étrend összeállításában, a sérülésveszély csökkentésében, a hírtelen szívhalál megelőzésében és a kiválasztásban. A táplálkozás területén például segíthet a különböző tápanyagokra való érzékenység felismerésében. A kiválasztásban új irányokat adhat, bár egyelőre nincsenek erős összefüggések a génállomány és a várható eredményesség között. Ma már elérhető áron el lehet készíteni egy-egy sportoló géntérképét, amiből segítséget lehet kapni az edzésmunka, regeneráció, táplálkozás megtervezéséhez. Ma már nem csak külföldi, hanem jelentős számú hazai kutatás eredményei is rendelkezésre állnak. A gének érmet érnek szlogennel fejezték be előadásukat. A rendkívül tanulságos konferenciának a felvezetése, valamint a konferencián harmadik napirendi pontnak szánt kérdés felelet rész tapasztalatai is azt mutatják, hogy sajnos az edzők jelentős része vagy nem kíséri figyelemmel az új sporttudományos ismereteket, vagy nem tud még azokkal mihez kezdeni. Az ilyen témájú rendezvények elősegíthetik, hogy az edzők megtanuljanak kérdezni a sporttudomány művelőitől, esetleg programot is adjanak nekik a jövőre nézve. Köpf Károly 70

Magyar Edzők Társasága szervezésében 2018-ban megtartott konferenciák Etikai alapvetések, követelmények a sportban 2018. november 13. A Magyar Edzők Társasága már korábban is többször foglalkozott etikai, sportetikai kérdésekkel, témákkal. A mostani konferencia aktualitását az adta, hogy a MET az idén jelentette meg az Edzők Etikai Kódexe új kiadását, ráadásul kétnyelvű kiadványként, magyar és angol nyelven. Az első előadó Dr. Perényi Szilvia, a Testnevelési Egyetem adjunktusa volt. Előadása a sport társadalmi felelősségvállalásáról szólt. Részben saját kutatásain alapuló statisztikákon keresztül mutatta be, hogy az elmúlt tizenöt évben hogy alakultak Magyarországon a sportolási lehetőségek, a fiatalok sportolási szokásai. Bár számtalanszor és sok helyen elhangzott, hogy a sport a rendszerváltozás nagy vesztese volt, mégis az első sokk kiheverése után sportszervezetek száma dinamikusan növekedett és ma már meghaladja a tizenöt ezret. Ugyanakkor a területi elhelyezkedésük nem egyenletes, Nyugat-Magyarország jelentős fölényben van. A sportszervezetek túlnyomó része egyesületi formában működik. Ez örvendetesnek mondható, ugyanakkor az egyesületi tagok lekérdezése arra is rámutatott, hogy a magyar sportegyesületek elsősorban eredmény centrikusak, és kevésbé jelentenek közösségi teret a tagok részére. Bár a sport stratégiai ágazattá válásával a sportba áramló forrás jelentősen megnövekedett, ez egyelőre nem tükröződik vissza az igazolt sportolói létszám megnövekedésében. Európai összehasonlításban e téren eléggé hátul kullogunk. Viszont az önkéntesség iránti érdeklődés köszönhetően elsősorban az elmúlt években rendezett nagy sporteseményeknek határozottan erősödött. A kérdés az, hogy az önkénteseket a kiemelt rendezvények után hogy lehet átirányítani az egyesületekhez. Tölgyesi Lívia etikapedagógus, a Magyar Sportetika Társaság egyik megalapítója előadásában az edzők és az őket segítő szakemberek együttműködéséről, felelősségéről beszélt. Ma már egy-egy sportcsapattal, versenyzővel az edző mellett különböző szakterületekre specializálódott szakemberek dolgoznak: pályaedző, sportorvos, fizioterapeuta, pszichológus, masszőr, stb. Mindegyiknek meg van a feladata a felkészítésben, az eredményesség elősegítésében. De ugyanakkor felelősséggel is tartoznak saját maguknak, a stáb többi tagjának és az edzőnek, aki összehangolja és irányítja a munkájukat. Az előadó kitért az edző és a csapatkapitány, az edzők és a menedzserek, valamint az edző és a versenybírók, játékvezetők kapcsolatára is. Amennyire a jó kapcsolatok hozzásegítenek az eredményességhez, a rossz emberi viszonyok sokat árthatnak az egyénnek és a közösségnek. A fiatal sportolóknál a sportolást befolyásoló tényezők a szülők és az iskola is. Az edző felelőssége, hogy ezen a téren is tájékozott legyen és törekedjen a jó kapcsolatok kialakítására. Dr. Bodnár Ilona az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar szociológusa régóta foglalkozik a gyermekvédelem problémájával. Az első kérdés, amit feltett: kié a gyerek? A közhiedelemmel ellentétben nem csak a családé, hanem a tágabb környezeté, a közösségé és az államé is. Közös tehát a felelősség. A gyermekjogokat az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata fogalmazta meg először 1948- ban, majd 1989-ben a Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény szabályozta. Ennek alapján készült el Magyarországon 1997-ben a Gyermekvédelmi Törvény. A gyermekek védelme mindenkinek alapvető kötelessége. A lényeg az, hogy a három pólus: gyerek állam szülő érdeke mindig egybeessen és a gyerek jólétét szolgálja. Sok gondot jelent a gyermekvédelemben az elhanyagolás, a szülői kötelességek elmulasztása. Ennek többféle okát tárta fel az előadó. A másik ilyen gyakran előforduló probléma a bántalmazás, ami lehet érzelmi, fizikai, szexuális. A gyermekbántalmazás nem csak a gyerek személyiségét rombolja, de kihat a felnőtt korra is. Különösen így van ez a szexuális bántalmazással, aminek negatív hatásait az egyén akár élete végéig viselheti. Különösen a szegény, hátrányos körülmények között élő gyerekek vannak kitéve bántalmazásnak, így fokozott védelmet igényelnek. Dr. Cserháti László, a Magyar Edzők Társasága Etikai Bizottságának elnöke, az Edzők Etikai Kódexének megalkotója a Fair Play gyökereiről és az edző felelősségéről tartott előadást a Fair Play érvényesítésében. Részletes történelmi bevezetésében a fair játékkal, magatartással kapcsolatban olyan legendás filozófusokra, írókra, politikusokra hivatkozott, mint Homérosz, Platon, Cicero, Seneca, a japán bölcselők, Shakespeare, Kant, gróf Széchenyi Ferenc, Cooper, Bolyai János, és Széchenyi István. Ezzel is bizonyította, hogy a fair play szelleme évezredek óta együtt él az emberiséggel. Az újkorban a sport elterjedésével fokozott szerepet kapott az ifjúság nevelésében. A modern kori sportból Garrincha, a kiváló brazil labdarúgó, Kehrling Béla, magyar teniszező és labdarúgó, Pietrzykowski lengyel ökölvívó példás cselekedeteit említette. Magyarországon a Fair Play nagykövete Dr. Kamuti Jenő, olimpiai ezüstérmes vívó, aki a Nemzetközi Fair Play Bizottságot is vezeti. Ezután az előadó rátért az Edzők Etikai Kódexének szükségességére. Miért született meg, kikhez szól és mit várunk tőle? Ezekre a kérdésekre kereste és adta meg a választ. Az edző felelőssége nagy, hiszen még kialakulatlan egyéniségű fiataloktól kezdve a minél jobb eredményekre törekvő felnőttekig foglalkozik a sportolókkal. A Kódex nem csak az edzőkhöz, hanem az egész társadalomhoz szól. Annak a normáit nem csak a sportban, hanem az élet minden területén be kell tartani. 71

Magyar Edzők Társasága szervezésében 2018-ban megtartott konferenciák Sporttáplálkozás 2018. november 20. A sportolók táplálkozása örökzöld téma és mindenkit érdekel. Ezt mutatta a hatalmas részvétel is a konferencián. Az előadók ezúttal az OSEI népszerű nevén Sportkórház orvosai, szakemberei voltak. Dr. Boros Szilvia egyetemi docens szerint kevés azoknak a sportolóknak az aránya, akik egyénre kialakított táplálkozási tervet követnek. A táplálkozást mindig az adott felkészülési szakaszhoz kell igazítani és figyelembe kell venni az egyéni szükségleteket. A lényeg, hogy az edzésmunkához és a versenyzéshez a sportoló elég energiával rendelkezzen. A táplálék menynyiségét a testtömeg figyelembe vételével kell meghatározni. Az étrend-kiegészítőkre, sportételekre szükség van, de óvakodni kell a túlzott használatuktól. A sportolók számára a legfontosabb szénhidrátforrások a zöldségfélék, a gyümölcsök, a gabonák és a keményítő, vagy cukortartalmú élelmiszerek. A fehérjeforrások a hús, hal, tojás, a tejtermékek és a hüvelyesek. A legújabb kutatások szerint az edzés után is indokolt a fehérjebevitel az izomfehérje szintézis miatt. A zsírpótlásra elsősorban a telítetlen zsírsavakat tartalmazó élelmiszerek az ajánlottak: az olajos magok, zöldségfélék, az olívabogyó és a halfélék. A táplálkozásnak nagyon fontos szerepe van a regenerációban. Helytelen tápanyag bevitel esetén anyagcsere eredetű perifériás, centrális, vagy pszichés fáradtság léphet fel. Az életkor változásával a regeneráció gyorsasága is változik. Az edzés utáni regenerációt segítik a masszázs, nyújtás, az oxigénkamra, az elektromiostimuláció. A regenerációban nagyon fontos a folyadék és elektrolit pótlás. Az új táplálkozási kutatások az immuntáplálkozás és az élsport kapcsolatára irányulnak. Dr. Téglásy György, az OSEI főorvosa előadásának első részében a dietetikai tevékenység lehetőségeit mutatta be az élsportban. A sportolókat az edzésekre és a versenyekre optimális állapotba kell hozni. Ehhez az elvégzett munka energiai hátterét biztosítani kell. A személyre szabott dietetikai tanácsadás kiterjed a különböző felkészülési időszakokra, a korosztályra és a sportági specifikumokra. Az első lépés a részletes táplálkozási anamnézis felvétele kérdőíves formában. Ezt követi a kérdőívek és laboratóriumi eredmények kiértékelése, valamint az ideális testtömeg meghatározása és javaslat készítése a további időszakokra. A sportoló és a dietetikus rendszeres kapcsolattartására és rendszeres kontrollvizsgálatokra van szükség a cél eléréséhez. Előfordulnak speciális feladatok, például a súlycsoportos, vagy az esztétikai sportágakban, sérülés, betegség esetén. Kiegészítő szolgáltatásokat lehet igényelni utazások idejére, edzőtáborok alkalmával. Fontosak a szakmai, ismeretterjesztő előadások sportolók, edzők, szülők számára. Előadása második részében a nutrigenetika, a nutrigenomika és a sportteljesítmény összefüggéseiről beszélt Téglásy György. Először a genetika és a genomika fogalmát tisztázta. A nutrigenetika azt vizsgálja, hogy a genetikai adottságok hogy befolyásolják a tápanyagok hatását. A nutrigenomika ezzel szemben a tápanyagoknak a génekre való hatását kutatja. Bizonyos génkombinációk kedvezőtlenül reagálhatnak a fehérjék egyes fajtáira és ez nem csak a sportoló teljesítményét ronthatja, de ha az okok nem kerülnek feltárásra, maradandó károsodásokat is okozhat. Így cukorbetegség, asztma, magas vérnyomás, de akár epilepszia is felléphet. 200 génkombináció lehet befolyással a fizikai teljesítményre. Jelentősen különbözik a gyorsasági és erő teljesítményre képes sportolók és az állóképességi sportot űzők génállománya. Ennek korai felmérése a sportágválasztást is kedvezően befolyásolhatja, de segíthet a hirtelen szívhalál megelőzésében, és a kötőszöveti sérülékenység feltérképezésében is. A gluténérzékenység és a laktózintolerancia is a génösszetételre vezethető vissza. A genetikailag módosított táplálékok távlati hatásairól még nincs információ. A környezetszennyezés miatt sajnos egyre több mikroműanyag kerül az emberi szervezetbe. Ez is károsodást, sportolóknál teljesítmény csökkenést okozhat. Etikai, személyiségvédelmi kérdések is felvetődhetnek a genetika és genomika alkalmazásával kapcsolatban. A tudomány és a technika előrehaladtával ma már okos kütyük is segíthetnek a helyes táplálkozás kialakításában. Sok érdekes és az edzők számára új információ hangzott el az előadásokon, melyekben voltak tudományos okfejtések és gyakorlati megközelítések is. Örömteli, hogy az OSEI szakemberek ilyen mélységben foglalkoznak a dietetikai kérdésekkel. Reméljük, ennek hatása a sportolók táplálkozási szokásaiban és ennek következtében eredményeikben is megnyilvánul majd. Köpf Károly 72

Magyar Edzők Társasága szervezésében 2018-ban megtartott konferenciák Nyerő párosok 2018. november 25. November 25-e mozgalmas nap volt a Duna Aréna életében. Az Olimpiai Ötpróba keretében aznap lehetett teljesíteni a próba úszás követelményét. A napot a Vizesgála rendezvény zárta. Ezek több ezer embert vonzottak. Kihasználva a lehetőséget, ennek a napnak az egyik programjaként rendeztük meg a Nyerő párosok kerekasztal beszélgetést. Az időpont és témaválasztás azért is szerencsés volt, mert a nyerő párosok versenyző tagjai mint a rendezvény szervezői és arcai hivatalból a Duna Arénában töltötték a napot. A kerekasztal beszélgetésre három párost hívtunk meg: Dr. Kemény Dénest, a háromszoros olimpiai bajnok vízilabda válogatott szövetségi kapitányát és Dr. Kiss Gergő, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázózót, Plagányi Zsolt úszó mesteredzőt, Cseh László edzőjét és Cseh László kétszeres világbajnok úszót, Szántó Imre (Öcsi bácsi) ökölvívó mesteredzőt és legnevesebb sportolóját, Kovács (Kokó) István olimpiai bajnok, amatőr és profi világbajnok ökölvívót. A kerekasztal beszélgetést Fazekas Erzsébet, a Sport TV műsorvezetője, korábbi kiváló atléta vezette. A programot rövid videó bejátszások vezették be, amelyek a három sportoló karrierjének egy-egy emlékezetes pillanatát elevenítették fel. Az első kérdés, amelyről a résztvevők kifejthették véleményüket a siker fogalma volt. Mi a siker? Volt, aki a magyar sort és a három sportág története alapján az olimpiai bajnoki címet tartja az igazi sikernek (Kemény Dénes), volt, aki az tarja a legjobbnak, ha a szurkolóknak, sportrajongóknak örömöt tudunk okozni, és voltak, akik a sport emberformáló erejét tartják az igazi sikernek. A beszélgetés során sok-sok történet, sztori hangzott el, mind az edzők, mind a sportolók pályafutásából, a közös munkájuk történetéből. A vízilabdás páros felidézte mind a három olimpiai bajnoki cím történetét. Más-más út vezetett el az olimpiai bajnoki cím elnyeréséig. A titok ha volt ilyen abban rejlett, hogy a csapat és a kapitány maradéktalanul bíztak egymásban, hittek a sikerben. Az egyes címekhez vezető út nem volt sima, hiszen az olimpiák közötti időszak eredményei nem mindig alakultak úgy, ahogy eltervezték. Kiss Gergő elmondta, hogy attól kezdve, hogy gyerekkorában az úszásról áttért a vízilabdára, mindig az a cél lebegett előtte, hogy olimpiai bajnok legyen. Kemény Dénes kiemelte, hogy milyen sokat jelentett az edzői pályája szempontjából, hogy kezdő edzőként Olaszországban gyerekekkel foglalkozott. Érdekes történet Plagányi Zsolt és Cseh László esete. Plagányi volt Cseh Laci nevelő edzője. Később elkerültek egymástól és tizenöt év után állt ismét össze a nyerő páros. Cseh Laci háta mögött már sikeres versenyzői pályafutás állt, világbajnoki és Európa-bajnoki aranyérmekkel, olimpiai helyezésekkel, mikor visszatért nevelő edzőjéhez. Cseh Lacit pályafutása alatt mindig az vitte előre, hogy úgy érezte, maradt még benne valami, amit ki kell hozni magából. Ezért is vállalja a megfeszített edzéseket még harmincon túl is. A Riói Olimpia után úgy érezte, hogy megújulásra van szüksége. Ezért tért vissza nevelő edzőjéhez. Azóta nagyobb kedvvel edz, élvezi az edzéseket. Plagányi szerint Cseh Laci ideális partner, akit érdekel, hogy az edzéseken mit miért csinál. Ez viszi előre kettősüket, hiszen így tudatosabban tudnak együtt dolgozni, együtt gondolkozni. Kovács (Kokó) István elmondta, hogy a boxban, a sportág jellege miatt még fontosabb, hogy a versenyző bízzon az edzőben. A nevelőedzőjén kívül Öcsi bácsi volt az, akiben feltétlenül megbízott. Olyan szoros edző-versenyző kapcsolat alakult ki közöttük, ami segítette őt az eredmények elérésében. Öcsi bácsi korán felismerte, hogy Kokót érdekli az, hogy mit, miért csinál az edzésen, sőt néha vitatkoztak azon, hogy mi lesz a jó. Öcsi bácsi ráérzett arra, hogy Kokóval hogy kell bánni és sokszor egy gesztus, egy mozdulat is többet ért, mint akármilyen beszéd. Öcsi bácsi kiemelte az ökölvívó edző felelősségét, hiszen a győzelmen túl, vagy az előtt, az is fontos, hogy a versenyző egészségesen jöjjön ki a ringből. Ő legalább annyi gyereket eltanácsolt az ökölvívástól, mint amennyit rábeszélt, mert nem akarta kitenni őket ring veszélyeinek. A közös munkájukban akadtak feszültségek, de mindketten belátták, hogy a kompromisszumokkal mennek legtöbbre. Kokó elmondta, hogy a profi pályafutása alatt bár képzett és jó edzői voltak azt az összhangot és közös edzésélményt, amit Öcsi bácsival teremtettek, senkivel nem tudta átélni. Fazekas Erzsi végül még egyszer feltette a kérdést, hogy az elhangzottak alapján mit is tartanak sikernek? Sok szép gondolat vetődött fel a válaszokban. Talán legfrappánsabban Kokó fogalmazta meg azt, amit mindenki érintett a válaszában. A siker maga a SPORT. A sport, aminek a segítségével olyan EMBEREKET lehetett nevelni, akik háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázók lettek, olyan embereket, akik úszó világbajnokok lettek, olyan embereket, akik olimpiai bajnok, világbajnok boxolókká váltak. A sportban is az EMBER a legfontosabb. 73

Magyar Edzők Társasága szervezésében 2018-ban megtartott konferenciák Önismeret és személyiségfejlesztés 2018. december 4. Az eredményes edzői munka feltétele, hogy az edző tisztában legyen mind a saját, mind a versenyzői személyiségével, képességeivel és lehetőségeivel. Csak így tud olyan kapcsolatot kialakítani a versenyzőivel, amely a kölcsönös elismerés és tisztelet alapján eredményes együttműködést hoz. Az edzőnek folyamatosan törekednie kell a saját és a versenyzői személyiségének fejlesztésére is. Ehhez kívántunk segítséget nyújtani a konferenciával. A bevezető előadást Dr. Boda-Ujlaky Judit, a Testnevelési Egyetem adjunktusa tartotta. Az önbecsüléssel és önismerettel kapcsolatos szakmai ajánlásokra és gyakorlatokra építette az előadását. Mi az önbecsülés és hogyan változtatható? tette fel a kérdést. Az önbecsülést több értelemben is használjuk: a személyiségvonásainkra, hogyan viselkedünk bizonyos helyzetekben, és hogy értékeljük saját képességeinket. Mennyire értékeljük magunkat és mire vagyunk képesek? Az önbecsülésnek van egy optimális szintje. Az önbecsülés lehet törékeny, ha a saját önértékelésünk és a külső visszajelzés nem egyeznek. Az ilyen emberek különlegesnek tartják magukat és folyamatosan törekednek ennek bizonyítására. A sport világa általában rögzült szemléletmódú, többre becsüli a képességeket, a született tehetséget, mint a munkát. Ehhez képest fejlődési szemléletmód a munkát értékeli, nem tartja tragédiának a kudarcot sem, mert abból is lehet tanulni. Az önbecsülés változik az életkorral és az átélt helyzetek függvényében is. Az önbecsülés tudatosan változtatható. Ehhez támogató és bizalomteli kapcsolatok kellenek. Vannak gyakorlatok az önbecsülés fejlesztésére, melyeket az edzők eredményesen alkalmazhatnak. Ilyen a fiatalabb én és a mostani én összehasonlítása, a hálanapló vezetése, a felelősségtorta. Gyerekeknél játékos gyakorlatokat lehet alkalmazni: elképzelt hibák, rossz cselekedetek kijavítása, a Ki vagyok én? kérdés megválaszolása, önbizalomnapló vezetése. De hasznosak a pozitív élményekre, érzelmekre törekvés is: a megfelelő tisztálkodás és öltözködés, a legutóbbi siker végiggondolása, az felénk irányuló pozitív érzelmek felidézése, jó cselekedet másokkal. Zelinka Ildikó kiváló kosárlabdázó volt, ma is aktív televíziós sportriporter, de életét egyre inkább a sportcoach tevékenysége tölti ki. Érzelmek és erőforrások az önismeret jegyében címmel tartott előadást. Saját sportriporteri és sportcoach tevékenységét hasonlította össze. Míg a sportriporter nem foglalkozhat az érzelmekkel, viszonylag felületes és egyfolytában beszélnie kell, a sportcoach az érzelmekkel dolgozik, időt hagy a kérdések megválaszolására és mélyreható elemzéseket végez. Tisztában kell lennünk az érzelmeinkkel, mert máképpen mások számára kiszámíthatóak vagyunk. Az érzések tudatosítása tanulható. Az érzelmi intelligencia azt jelenti, hogy képes vagyok szemügyre venni saját magamat és a környező világot, nem csak a saját szememmel de mások szemével is. Az egyes helyzetek felismerésében és megoldásában nagyon fontos a kommunikáció, annak működése. Tisztában kell lennünk saját erőforrásainkkal, és ha valami nem sikerül, új utat kell keresnünk. Ebben az útkeresésben segít a sportcoach. Dr. Lénárt Ágota a Testnevelési Egyetem tanszékvezetője a személyiségfejlesztésről tartott előadást. Első lépés az állapotfelmérés, nem csak a pszichológiai, hanem minden más terület feltérképezése is. Ezután a célokat kell kitűzni: a realitást el kell választani a vágyaktól. A személyiség fejlesztése szükséges a teljesítmény növeléséhez, a stabil teljesítményszinthez, a hosszú karrierhez és az önbizalomhoz. A sportpszichológusnak meg kell ismernie a sportoló motivációs bázisát, csökkentenie kell a szorongást, javítani kell a sikertelenség elviselését. A személyiségfejlesztő munkát meg kell tervezni. El kell készíteni a felkészítési tervet, meg kell választani a módszert. A munka menetét folyamatosan monitorozni kell. A személyiségfejlesztésben alkalmazni kell a házifeladatokat, olvasmányokat, csoportos foglalkozásokat. A versenyző személyesen is fordulhat a sportpszichológushoz, vagy az edzője segítségét kéri ehhez. A szociálpszichológia is segíthet: társismerettel, csapatépítéssel. Klaszszikus módszerek az autogéntréning és a pszichoterápiás módszerek, valamint a konzultáció és a tanácsadás. Vannak gyakorlati módszerek, amelyek az edzők által elsajátíthatók és hatékonyan alkalmazhatók. Ezek elsajátításában segítséget nyújt a Testnevelési Egyetem Sportpszichológiai Tanszéke. A folyamatos munka önálló, alkotó, kreatív gondolkozáshoz vezet. Vannak a sportolók által is alkalmazható módszerek. Ilyen például az edzésnapló vezetése, amelyben az objektív történéseket és körülményeket és az ezekhez fűződő érzelmeket is rögzíteni kell. Nagyon fontos a közös munka folyamatos értékelése és a szükséges módosítások végrehajtása. Arra kell törekedni, hogy a sportolóink olyanok legyenek mint a bajnokok. A konferencia nagyon gondolatébresztő volt. A tudományos igényű ismeretanyag mellett sok-sok gyakorlat, módszer is terítékre került, amelyek az edzők mindennapi munkáját tudják gazdagítani. Meg kell tanulni építkezni a sikerekből és a kudarcokból egyaránt. Ez a siker útja. Köpf Károly 74

Magyar Edzők Társasága szervezésében 2018-ban megtartott konferenciák Az életkori sajátosságok 2018. december 11. Az év utolsó konferenciája elsősorban az utánpótlás edzőknek szólt, de sok olyan edző is eljött, aki felnőttekkel dolgozik. Nem is döntöttek rosszul a részvételüket illetően, mert minden előadás azt az utat mutatta be, amely a gyerek versenyzőtől a felnőtté válásig vezet. Dr. Vannai Judit sportorvos, gyermekgyógyász gazdag tapasztalattal rendelkezik a fiatal sportolók élettanával, terhelhetőségével kapcsolatban, hiszen hosszú ideig a KSI orvosa is volt. Ő a sportorvos szemszögéből közelítette meg a gyermekkori sajátosságokat. Amint azt az OSEI statisztikái is mutatják, a versenyszerűen sportolók 80 százaléka utánpótlás korú. Felhívta a figyelmet arra, hogy az edzőnek tisztában kell lennie a fiatal sportoló naptári életkora mellett a relatív és a biológiai életkorával is. A testmagasság alakulásának nyomon követéséből sok más adatra is következtetni lehet. Mint ahogy a növekedési ütem, minden más mutató alakulása is egyedi a gyerekeknél. A kiválasztás szempontjából különösen fontos a biológiai kor alakulásának figyelemmel kísérése. Sok retardált, de tehetséges gyerek elvész a sport számára az edzők türelmetlensége miatt. A mozgató rendszer csontok, izomzat, szalagok fejlődése nem parallel, ez serdülőkori panaszokhoz vezethet. Az edzőnek ezekkel a tünetekkel is tisztában kell lennie. Az izomrendszer fejlesztésénél a sérülések és károsodások későbbi elkerülése miatt nagy gondot kell fordítani a törzsizomzat fejlesztésére, erősítésére. A gyerekkor ideális időszak az oxigénfelvevő képesség fejlesztésére. Ezt a lehetőséget nem szabad kihagyni. Gyermek sportolóknál más a test hőszabályozása is. Az edzések és versenyek alkalmával erre is figyelemmel kell lenni. Összességében, amit soha nem szabad elfelejteni: a gyermek nem kis felnőtt, viszont individuum, tehát így is kell kezelni. Kovács Krisztina, a Testnevelési Egyetem sportpszichológusa találó címet adott az előadásának: (Kor)osztály vigyázz! A korosztályi sajátosságokat három, nemzetközileg is elismert pszichológus, sporttudós elmélete szempontjából közelítette meg. Wylleman és Lavalee a kettős karrier szempontjából tárgyalják a sportoló pályafutását. A töréspontok első sorban az iskolaváltáshoz és a magánéleti problémákhoz kapcsolódnak. Balyi István a hosszútávú sportolófejlesztés elméletének megalkotója. Elmélete szerint 18 éves korig az edzés van a felkészülés centrumában és csak 18 éves kor után kerül előtérbe a versenyeredményesség. Coté és Hays a sportolói pályafutást a mintavétel, specializáció, befektetés és rekreáció szakaszaira osztják fel. A mintavétel és a specializáció szakaszait a tudatos játék jellemzi. A befektetési szakaszban a tudatos edzés kerül előtérbe. Fiatal sportolóknál is legyen személyre szabott edzésterv, célkitűzés, állandó monitorozás és ennek alapján, ha kell, módosítás. Edzőként figyeljünk arra, hogy a verseny új helyzetet jelent, és a fiatal sportolót a teljesítménye szempontjából önmagával kell összehasonlítani. Dr. Szabó Tamás a Testnevelési Egyetem Sportélettani Kutató Központjának vezetője. több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az utánpótlás-nevelés területén. Előadásának elején a különböző élettani rendszerek adaptációjával foglalkozott. Az edzés alapján történő adaptációt meg kell különböztetni a spontán fejlődéstől. Fontos kérdések ennél a korosztálynál, hogy mit nem szabad elszalasztani és mit nem kell erőltetni. A Sport XXI és a Heracles programok most már két évtizedre visszanyúló tapasztalatai alapján a bevont több, mint 300 ezer gyerekből 1.500 jutott el a hazai élvonal szintjéig. A gyerekek izomösszetétele meghatározza, hogy milyen típusú sportteljesítményre lesznek alkalmasak. Az utánpótlás korra jellemző aerob edzésnél a légzési és a szív- keringési adaptáció a cél. Ezek meghatározzák a felnőttkori teljesítményt. Különösen fontos a gyerekeknél a kapillarizáció fejlesztése, mert erre csak ebben az életkorban van lehetőség. A kapillarizáció fejlesztése után a fiatal felnőtt korban alakul ki markánsan a bal kamrai hipertrófia. Az anaerob rendszer adaptációja csak a serdülő kor után válik kifejezetté. A genetikai adottságok meghatározzák az anaerob adaptáció mértékét. A kor előrehaladtával a specifitás elve kerül előtérbe az edzésmunkában. 4 5 év edzésmunka után már csak az egyénre szabott képzés lehet hatékony. A konferencia méltó zárása volt az éves edző-továbbképző konferencia sorozatnak. Az éves szinten több, mint 4,5 ezer helyszínen jelen lévő, és a konferenciákat több, mint nyolcezer a neten követő edző példája azt bizonyítja, hogy jól működött az egyik alapfeladatunk - az edzők tudásszintjének növelése ellátása. Köpf Károly 75

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 A Magyar Edzők Társasága beszámoló jelentései a 2018. évi tevékenységről A Magyar Edzők Társasága 2018. évi hagyományos szakmai tevékenységről Alapszabály szerinti hagyományos feladataink 2018-ban továbbra is az alábbiak voltak: Az edzők érdekvédelme; Az edzők tudásszintjének fejlesztése, edzőtovábbképzések szervezése; A Magyar Edző folyóirat kiadása; Szakmai kiadványok támogatása és megjelentetése; A MET honlap és Facebook oldal működtetése; A MET díjak adományozása; Részvétel a nemzetközi pályázatokban. Érdekvédelem Az év folyamán egyetlen olyan eset fordult elő, amikor fegyelmi okból meg kellett szüntetnünk egy KEP edző munkaviszonyát. Edzőtovábbképzés Az edzőtovábbképzés területén további jelentős szakmai előrelépés történt. A Sportért Felelős Államtitkársággal kötött együttműködési megállapodásunk alapján Dr. Szabó Tünde államtitkár asszony ez évben is minden, az igényünk szerinti támogatást megadott a KEP edzők általunk kidolgozott kötelező, kreditrendszerű továbbképzéséhez. Tovább nőtt a szakmai rendezvényeink látogatottsága. Szinte minden konferenciánál a határidő lejárta előtt le kellett állítani a regisztrációt a túljelentkezés miatt. Az Edző leszek nincs akadály, az edzői hivatást népszerűsítő sorozat, amely 2017- ben kezdődött, két rendezvénye nyúlt át erre az évre. Január16-án Érden, február 13-án Nyíregyházán tartottuk meg telt ház előtt a rendezvényt. A 2017. évi továbbképzés tapasztalatai alapján 2018. évre kétszintű továbbképzési rendszert vezettünk be. Az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező KEP edzők részére az edzőképzés alapismereteit átismétlő konferenciasorozatot indítottunk. A szakmai tartalom meghatározására és az előadók biztosítására együttműködési megállapodást kötöttünk a Testnevelési Egyetemmel. Ezeken a konferenciákon való részvételért a KEP edzők konferenciánként 5 kreditpontot kaptak. A továbbképzési rendszerben meghatároztuk, hogy az OKJ-s edzőknek az éves kötelező 40 kreditpontból 20 pontot ilyen szintű konferenciákon kell teljesíteni. A felsőfokú végzettségű KEP edzők részére olyan továbbképzési témákat választottunk, amelyek kitekintést adnak a sportvilág kapcsolódó, szélesebb területeire is. Ezek a konferenciák 10 kreditpont értékűek voltak. MET edző-továbbképzési szakmai konferenciák (a KEP edzők részére kreditszerzési lehetőséggel): Öt kreditpontos konferenciák voltak: A sportélettan alapjai. A teljesítmény élettani háttere. (február 20.) Az edző, mint pedagógus. Követelmények az edző személyiségével, pedagógiai felkészültségével kapcsolatban. (március 13.) A sportpszichológia alapjai. Az edzők által alkalmazható gyakorlati módszerek (április 17.) A sportági technika oktatásának módszerei. (május 15.) Az edzéselmélet alapjai. Edzettség, terhelés, elfáradás. A fizikai alapképességek fogalma, fejlesztésük lehetőségei, módszerei. (június 6.) A rövid- és hosszútávú edzéstervezés. Sportági sajátosságok az edzéstervezésben. A terhelésdiagnosztikai eredmények felhasználása. (szeptember 18.) A sport-biomechanikai vizsgálatok módszerei, gyakorlati alkalmazhatóságuk. (október 16.) Etikai alapvetések, követelmények a sportban. (november 13.) Életkori sajátosságok. Az életkori sajátosságok figyelembe vétele az edzéstervezésben, az edzéseken és az versenyeztetésben. (december 11.) Tíz kreditpontos konferenciák voltak: A magyar sportdiplomácia helyzete. Az edző, mint sportdiplomata. Viselkedési normák a hazai és nemzetközi sportéletben. (március 6.) Innovációs lehetőségek a versenyeztetésben. (április 12.) 76

A téli sportok helyzete és lehetőségei a 2018. évi téli olimpia tükrében. (április 26.) Az olimpiai felkészülés optimalizálása az eddigi olimpiai ciklusok tapasztalatai alapján. Olimpiai kvalifikációs stratégia. (május 8.) A média és a versenysport. Az edző és a média viszonya. Mit lehet, és mit nem lehet? (június 5.) Az állami sporttámogatások felhasználásának hatékonysága. (szeptember 11.) Az edző, mint vezető. Hatékony szervezetvezetési módszerek. (október 9.) Nemzetközi kitekintés a sporttudomány világába. (november 6.) Önismeret és személyiségfejlesztés. (december 4.) Ez évben is megrendeztük az immár hagyományos gyakorlati továbbképzésünket a Tatai Olimpiai Központban, május 22-23-án. A továbbképzés témája A sportági technika oktatásának gyakorlatai volt. A Magyar Antidopping Csoporttal együttműködve három doppingellenes konferenciát tartottunk: április 5-én, május 22-én (a tatai program keretében) és október 30-án. A KEP edzők részére ezek közül legalább egy konferencián kötelező volt részt venni, 10 kreditpontért. Az Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézettel közösen rendeztük meg a Sporttáplálkozás konferenciát, november 20-án. A Magyar Sporttudományi Társasággal és a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetségével együtt rendeztünk konferenciát március 19-én Sport egy életen át címmel. Az Olimpia Ötpróba keretében rendezett Vizesgálán neves edzők és sportolók részvételével Nyerő párosok címmel kerekasztal beszélgetést rendeztünk november 25-én a Duna Arénában. Az utanpotlassport.hu szakmai együttműködésünkkel rendezte meg november 27-én a hagyományos Egy nap az utánpótlásért konferenciát. Így ebben az évben 28 konferenciát rendeztünk, illetve vettünk részt azok megrendezésében. Magyar Edző folyóirat Ebben az évben hosszú idő után és köszönhetően az Államtitkárság és a támogatók hozzájárulásának ismét sikerült négy számot megjelentetnünk. a 2018. évi 1. számban lezártuk az Edző leszek- nincs akadály konferencia sorozatunkat. Beszámoltunk a pécsi, egri, budapesti és érdi rendezvényekről, valamint a nyíregyházi záró konferenciáról, amelyet személyes jelenlétével Szabó Tünde sportért felelős államtitkár is megtisztelt. Az újév új feladatairól készült interjú Dr. Szabó Tündével, Kulcsár Krisztián MOB elnökkel és Csabai Edvinnel, a MET sportigazgatójával. Az ez évi 2. számban színvonalas szakmai cikk olvasható a teljesítmény élettani hátteréről. A cikket Dr. Mészárosné Dr. Seres Leila a Testnevelési Egyetem munkatársa írta. Füredi Marianne interjút készített Prof. Dr. Hamar Pállal, a Testnevelési Egyetem rektor-helyettesével, a Magyar Testnevelő tanárok Országos Egyesülete frissen megválasztott elnökével a rendszeres testmozgásról, amelynek örömforrássá kell lenni a gyerekek életében. Köpf Károly tollából visszatekintést adtunk az 55 éves KSI 1965 és 1977 közötti időszakáról. A Magyar Edző 2018/3-as számát teljes egészében a MET fennállása 25 éves évfordulójának szenteltük Szabó Tünde államtitkár és Kulcsár Krisztián MOB elnök méltatta a MET 25 éves tevékenységét. Interjú készült Gallov Rezsővel, aki a MET megalakulását annakidején, mint az OTSH elnöke segítette. Megszólaltattuk azokat az alapító tagokat, akik meghatározó szerepet játszottak a magyar sportéletben. Az ő munkásságukat visszatükröző archív videó összeállítást készítettünk az MTVA Archívumának felvételei, valamint a JochaPress fotói segítségével. Az év végi záró számban Molnár Zoltán MET elnök méltatta a MET 2018. évi tevékenységét. Eredményesség szempontjából kiemelkedő évet zárt a Társaság. A folyóirat megjelentette Medvegy Iván mesteredző, a MOB egykori szakmai munkatársa immár hagyományos, két olimpia közötti elemzését a magyar sport nemzetközi eredményességéről. Köszöntöttük Varga János birkózó olimpiai bajnokot a Nemzet Sportolójává történt megválasztása alkalmából. Elemzés készült három, a közelmúltban lezajlott világesemény szakmai tapasztalatairól: az Ifjúsági Olimpiáról, a torna és a birkózó világbajnokságról. 77

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 Szakmai kiadványok támogatása és megjelentetése A 2007. évi első kiadás után 2018-ban megjelentettük az Edzők Etikai Kódexe második kiadását, kétnyelvű (magyar angol) formában. Az előszót ismét Gallov Rezső írta, aki az első kiadás óta eltelt időszaknak a sport világában történt változásait és a Kódex ismételt kiadásának időszerűségét emelte ki. A MET 2017-ben társrendezője volt a 47. Mozgásbiológiai Konferenciának. A konferencia előadásait a MET kiadásában 2018- ban megjelent Tanulmányok a 47. Mozgásbiológiai Konferencia előadásaiból kiadvány tartalmazza, amelyben tanulságos írások találhatók, mind a gyakorló edzők, mind a sporttudomány művelői számára. A MET első félévi edző-továbbképző konferenciáinak előadásai alapján született meg az Edzői ismeretek a gyakorlatban kiadvány, elsősorban a KEP edzői részére. A tanulmányok melyeket a Testnevelési Egyetem munkatársai, tanárai írtak felölelik a sportpedagógia, sportpszichológia, az etika, sportélettan, sport-biomechanika és az edzéselmélet területét, mindennapi szellemi táplálékot és gyakorlati útmutatást adva az edzőknek. A MET megbízásából a Testnevelési Egyetem Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központjának munkatársai 19 egyéni olimpiai sportág eredményességét vizsgálták meg. Az összeállítás Sportági elemzések címmel jelent meg. A kötet célja, hogy a magyar sport fejlődését támogassa és segítse a hatékonyabb sportfinanszírozási rendszer kialakítását. A MET támogatásával jelent meg A Hogyan válasszunk sportágat? ( How to choose a sport? ) angol nyelvű kiadvány, amelyet Nagy János, volt birkózó olimpikon szerkesztett. A látványos kiadványt méltatta Szabó Tünde, sportért felelős államtitkár, Thomas Bach, a NOB elnöke és Irina Bokova, az UNESCO vezérigazgatója is. A könyv 47, a nyári és a téli olimpiákon szereplő sportágat mutat be és ad tanácsokat a sportágválasztás előtt álló fiataloknak. Az év végén látott napvilágot a Mester Művek, a nevelőedzők legkiválóbbjai. Portrék című könyv. A kiadványt támogatta és kiadásában szakmailag együttműködött a Magyar Edzők Társasága. Molnár Zoltán MET elnök előszót írt a könyvhöz, Kezünkben a jövő címmel. A könyv 40, az utánpótlás-nevelés terén kiváló munkát végzett edző portréját tartalmazza. A portrékat az Utánpotlassport. hu munkatársai készítették. MET honlap és Facebook oldal Az elektronikus kommunikáció egyre nagyobb szerepet tölt be a MET életében is. Ennek jegyében újítottuk meg honlapunkat. Az átalakítással egyrészt több elérhető információt juttathatunk el tagjainkhoz és az érdeklődőkhöz, másrészt áttekinthetőbbek és könnyebben elérhetők lettek az információk. Naponta frissül a honlap a magyar és nemzetközi sportvilág legújabb történéseivel. Letölthetők a MET dokumentumai, tájékoztatást adunk az aktuális rendezvényeinkről. Elektronikus formában olvashatóak a Magyar Edző folyóirat példányai 2010-ig visszamenően. Megtalálhatók a Kiemelt Edző Program dokumentumai, a felkészülési programok és beszámolók. Talán a honlap szakmailag legértékesebb része a valamennyi korábbi rendezvényünkről készült összefoglalók, és az előadások prezentációi. 2017-től kezdve az elhangzott előadások online követhetőek a YouTube csatornán és a konferenciák videói visszamenőleg is megtekinthetők a honlapon. Az egyes konferenciák online közvetítésit alkalmanként több százan követik az interneten. (Az 2018. évi online közvetítések látogatottságáról az FS Média statisztikai kimutatását lásd a mellékletben.) A honlap fejlesztése azt is lehetővé teszi, hogy rövidesen elindítsuk az e-learning képzést. A szakmai anyagok elkészítése folyamatban van. Ehhez is jelentős segítséget kapunk a Testnevelési Egyetemtől, a korábban megkötött együttműködési megállapodás alapján. A MET élete a Facebook oldalán is nyomon követhető. Több, mint 1.500 ember kedveli az oldalt és folyamatosan nyomon követi, kommentálja az eseményeket. MET díjak adományozása Februárban ez évben is meghirdettük a Mesteredzői Díj és az Edzői Életmű Díj pályázatokat. A Mesteredzői Díjra tizenheten pályáztak. A pályázók tizenkét sportágat képviseltek. A Mesteredzői Kollégium két pályázatot, Bánhidi Ákos gyorskorcsolya szakedző, az olimpiai bajnok váltó edzője, valamint Gárdos Gábor vívó szakedző, Szatmári András és Márton Anna edzőjének pályázatát ajánlotta az elnökségnek elfogadásra. Az Edzői Életmű Díj pályázatra tizenkilenc pályázat érkezett be. A pályázók tíz sportágat képviseltek. A Mesteredzői Kollégium hat pályázatot ítélt érdemesnek a Díjra. Az elmúltévben alapított Ormai László Díjra a Mesteredzői Kollégium ifj. Tomhauser Istvánt szakedzőt, Baji Balázs gátfutó edzőjét javasolta. A MET elnöksége június 13-i ülésén döntött a díjak adományozásáról. Az elnökség, elfogadva a Mesteredzői Kollégium javaslatait, Mesteredzői Díjat adományozott Bánhidi Ákos (gyorskorcsolya) és Gárdos Gábor (vívás) szakedzőknek. Edzői Életmű Díjat adományozott Cornides Edit öttusa szakedzőnek, Jung András edzőnek a fogyatékosok sportjában végzett tevékenységéért, Kecskés Gáborné (Kisházi Beatrix) asztalitenisz szakedzőnek, Kelemen attila vízilabda edzőnek, Kunfalvy Péter vívó szakedzőnek és Dr. Török János atléta edzőnek. Az Ormai László Díjat a Mesteredzői Kollégium javaslata alapján 2018-ban ifj. Tomhauser István atlétika szakedzőnek adományozta. A díjak átadása hagyományosan a Testnevelési Egyetem diplomaátadó ünnepségének keretében történt, július 7-én. 78

Részvétel nemzetközi pályázatokban A nemzetközi pályázatokon való részvétel két okból is fontos számunkra. Egyrészt, hogy az edzők részére még több tudást, fejlődési lehetőséget adjunk, másrészt, hogy a határainkon kívül is ismertségre, szakmai elismertségre tegyünk szert, illetve nemzetközi tapasztaltatokat szerezzünk. Mint az International Council for Coaching Excellence (ICCE) tagszervezete öt nemzetközi pályázatban vettünk-veszünk részt 2010 óta. Ezek közül két pályázatban vagyunk érintettek 2018-ban, egy új projektben, amely 2019 januárjában indul, továbbá egy ösztöndíjban: 2016-2019: icoachkids Projekt A projekt amelyben a MET-en kívül részt vesz többek között az Ír Sporttanács, a Belga Labdarúgó Szövetség és a Holland Olimpiai Bizottság is - célja a gyermek és ifjúsági sport területén dolgozó edzők speciális képzése és továbbképzése. A projekt honlapja: www.icoachkids.eu 2018-2019: Coach Sport Integrity (CSI) Projekt A projekt célja, hogy az edzői szakma elismerésének és erősítése érdekében, valamint a piaci igényekre és hiányosságokra támaszkodva megfogalmazzon az edzők számára megvalósítható képzési, továbbképzési tervet a sport integritásról (doppingvétség, fogadási csalás, manipulált mérkőzésrögzítés, bundázás, erőszak, vesztegetés; az intolerancia és diszkrimináció minden formája elleni fellépés). Mindezt az alábbi mérföldkövek teljesítésével: a sport integritásával kapcsolatos leghatékonyabb oktatási anyag (tananyag) létrehozása; átfogó, széleskörű képzés megvalósítása edzőképzéssel foglalkozó felsőfokú oktatási intézmények számára; sportszervezeteknél tömörülő edzők számára továbbképzés kidolgozása; a képzési tananyag lefordítása (és alkalmazása) a legfontosabb európai nyelvekre; a sport integritás fejlesztésének ösztönzése tudományos intézmények és sportszervezetek által indított kurzusokba, tanfolyamokba A projekt honlapja: www.coachsportintegrity.eu A MET feladatai: 1. oktatási program kidolgozásában való részvétel 2. oktatási program tesztelése 3. részvétel 3 partnertalálkozón 2018 2019: Coach Developer képzés Az ICCE és a Nippon Sport Science University (NSSU) Coach Developer (edzőfejlesztő program) nemzetközi képzésére pályázatot nyújtott be kolléganőnk Horváth Rita, aki ösztöndíjat nyerve jelenleg a képzés résztvevője. A képzés lebonyolítását végző japán székhelyű Akadémia (NCDA) elkötelezett az edzőket fejlesztő szakemberek továbbképzésében az edzői hivatás megerősítése érdekében, és elkötelezett a folyamatosan bővülő és erősödő nemzetközi edzői közösség építésében, a pozitív edzői szemlélet megteremtésében, az edzői szakma elismerésében. A képzés 2014-ben indult, pályázati úton történik a jelentkezés és kizárólag ösztöndíj formájában lehet rajta részt venni a kiválasztást követően. A képzésről bővebb információ az alábbi linken olvasható: https://www.icce.ws/news-and-newsletters/news/nssu-icce-coach-developer-programme-2018-2019-opportunity-to-apply.html 2019 2021 CoachForce21 Projekt A CoachForce21 projekt célja, hogy erősítse a meglévő és segítsen létrehozni új edzői érdekképviseleteket, segítse ezen szervezetek működését, valamint erősítse az edzők képviseletét a sportpolitikai döntéshozatalban. Ez a következő lépések végrehajtásával jár: Az aktuális edzői képviselet feltérképezése az EU 28 tagállamában Az meglévő edzői szervezetek munkájának a feltérképezése a 28 tagállamban Útmutató eszközök és javaslatok kidolgozása a meglévő és a megalakulni készülő edzői érdekképviseletek számára szakmai, szervezési, képviseleti és minőségbiztosítási területeken Hatékony együttműködés elősegítése a gyakorló edzők, valamint a munkáltatók, nemzeti és nemzetközi sportszervezetek és kormányok között Kiemelt Edző Program Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Magyar Edzők Társaságát (MET) szerződésben (ikt..szám: 8236-9/2017) rögzítetteknek megfelelően a 2017. évi sportszakmai feladatainak ellátására, valamint a Kiemelt Edző Programban (KEP) résztvevő edzők foglakoztatására vonatkozóan támogatásban részesíti. A szerződésnek megfelelően a Kiemelt Edző Program gondozását 2017-től a Magyar Olimpiai Bizottságtól a MET vette át, a programban támogatott edzők foglalkoztatását február 1-től látja el. 2018. február 1-től a KEP hatodik periódusa indult el. A kiemelt edzők szerződése az eddigi évekhez hasonlóan 2018. február 1 2019. január 31-ig határozott időre szól. Az idei évben a tavalyi 205 fő után, 221 fővel indult a KEP, ami jelenleg 222 főre bővült. (Az eredmény kategóriákban is bővülés történt, a felnőtt Európa-bajnoki 2. és 3. hely is bekerülést biztosít.) Új sportágként, 2 edzővel a kosárlabda és 1 edzővel a tollaslabda jelent meg. A 2017. évhez hasonlóan a MET idén is egész éves Képzési Tervet állított össze 28 eseménnyel, mely során a Kiemelt Edzőknek kredit gyűjtési kötelezettsége van. A középszintű, illetve a doppingellenes témájú képzési eseményeket a Testnevelési 79

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 Egyetemmel és a Magyar Antidoppinggal közösen, együttműködési megállapodás keretében rendezte a MET. A továbbképzési rendszer fontosságát indokolja, hogy jelenleg a kiemelt edzők mindössze 57%- a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A konferenciák a tavalyi évhez hasonlóan a Youtube csatornán élőben is követhetők, valamint visszanézhetők voltak. A 2017. évi két alkalomhoz képest idén négy dopping témájú konferencia került megrendezésre, így az edzőknek több lehetőséget biztosítottunk a teljesítésre. Saját konferenciáin felül a MET 2018 szeptemberében, a kiemelt edzők érdeklődését felmérve, a Scitec Intézettel közösen műhelybeszélgetést szervezett Táplálkozás és regeneráció az élsportban címmel. November 20-án az Országos Sportegészségügyi Intézettel együttműködve Sporttáplálkozás címmel szerveztünk továbbképzést. Majd november 25-én pedig a Vizes Gála rendezvényén Nyerő Párosok címmel, neves edzők és tanítványaik meghívásával, kerekasztal beszélgetés került megrendezésre. Ezen felül a második félév folyamán a Magyar Sporttudományi Társasággal és az Utanpotlassport.hu-val együttműködve szervezett a MET továbbképzéseket. A következő évre készülve 2018-ban már folyamatos fejlesztés alatt állt az új e-learning felület kialakítása. A MET célja, hogy az e-learning program megfelelő feltételeket biztosítson a felhasználók (szakedző, sportedző, sportoktató) számára a szakmai felkészültséghez, ezáltal azonos módon nyújtson hozzáférést az esetenként kötelező továbbképzési anyag megismeréséhez, elsajátításához, valamint a (kötelező) továbbképzési kreditpontok teljesítéséhez. Fontos szempont a felhasználói elégedettség is, hogy biztosítva legyen az új ismeretanyagot szolgáltató, mindamellett élvezetes és modern képzési forma. Megváltozott a Kiemelt Edzők szakmai beszámolási kötelezettsége is. A negyedéves dokumentumok helyett egységesített formában, éves felkészülési tervet, (határidő: 2018.03.05.) féléves beszámolót, (határidő: 2018.07.31.) éves beszámolót kell készíteniük az edzőknek. (határidő: 2018.12.15.) Az év elején beérkezett felkészülési tervek kapcsán márciusban és áprilisban zajlottak a szakmai egyeztetések az Államtitkárság, a Magyar Olimpiai Bizottság, a sportági szövetségek, és a MET vezetőinek részvételével. A sportági egyeztetések év végén az eredmények értékelése kapcsán kerülnek megrendezésre. A MET szervezi a KEP edzők kiterjesztett üzemorvosi vizsgálatának az elvégzését. Erre a feladatra együttműködési megállapodást kötött az Országos Sportegészségügyi Intézménnyel. Ennek a lebonyolítása 2018. szeptembertől-decemberig terjedő időszakban zajlik majd. Az EMMI 2018-ban a Kiemelt Edző Programra 2.076.704.644,- Ft támogatást nyújtott a MET-nek, amelyből a 222 fő támogatott edző éves bérköltsége és a programhoz kapcsolódó szakmai feladatok ellátása került finanszírozásra. Szövetségi Koordinátor program A korábban futó Utánpótlás Koordinátor program kibővítésével és átalakításával indult a Szövetségi Koordinátori rendszer 2017. március 13-án. A Szövetségi Koordinátor Program (Program) gondozását 2017. február 1-től a Magyar Olimpiai Bizottságtól átvéve a feladatot a Sportért Felelős Államtitkársággal kötött együttműködési megállapodás alapján a MET látja el. A Program az Államtitkárság javaslata alapján 17 sportági koordinátor foglalkoztatásával indult, mostanra a létszám 24 főre bővült. A Sportért Felelős Államtitkárság 2018. február 7-én tartott az idei év támogatási szerződéseiről szóló értekezletet, melyen a MET is tájékoztatta a Szövetségi Koordinátorokat a Kiemelt Edző Programmal kapcsolatos tudnivalókról. A MET szervezi a szövetségi koordinátorok kiterjesztett üzemorvosi vizsgálatának az elvégzését. Erre a feladatra együttműködési megállapodást kötött az Országos Sportegészségügyi Intézménnyel. Ennek a lebonyolítása 2018. szeptembertől-decemberig terjedő időszakban zajlott. A Szövetségi Koordinátor Program, így a Programban dolgozó sportszakemberek foglalkoztatása 2019. március 1-vel a Sportért Felelős Államtitkárság 11875-9/2018/ SPORTSZAKUP iktatószámú levelében foglaltak szerint megszűnik. Nemzeti Sportinformációs Rendszer A Kormány 1377/2016. (VII. 21.) határozatában döntött a Magyarországon igénybe vehető sportszolgáltatásokhoz való hozzáférés 80

2017 február 1-től kezdődően, sportágak szerint láthatók a koordinátorok, a személyi csere, illetve a jelenlegi koordinátor foglalkoztatásának kezdete, külön jelölve az idei változásokat. elősegítése, az egyes sportágakban végzett sporttevékenységek és sportszakmai munka támogatása, a sport szervezeti és irányítási rendszerének hatékonyabbá tétele, és a sport területén jelentkező stratégiai feladatok végrehajtásának egyszerűbb nyomon követése érdekében a Nemzeti Sportinformációs Rendszer továbbfejlesztéséről. A program megvalósításáért felelős Emmi, Sportért Felelős Államtitkárság (SFÁT) két stratégiai partnert vont be a megvalósításba. A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) végzi a program informatikai fejlesztését, míg a sportszakmai specifikációk kidolgozásában együttműködő partnerként vesz részt a Magyar Edzők Társasága (MET) más sportszakmai szervezetekkel együtt. A SFÁT 2017.12.27-én a Digitális Sport Kataszter fejlesztése a Nemzeti Sportinformációs Rendszer II. ütemének fejlesztésére Támogatói Okiratot adott ki, melyben a MET-et mint kedvezményezett 250.000.000 forint 100%-ban vissza nem térítendő támogatásban részesítette a feladat ellátására. A támogatott tevékenység időtartamának kezdő napja 2016. december 21., utolsó napja 2018. december 31. A program keretében 2018-ban megvalósult feladatok: Az NSR és a MET megnövekedett egyéb szakmai programjainak megvalósítására és a feladatok ellátására egy munkatárs felvétele megtörtént. Az NSR előzetes, bevezetési tesztüzeme megkezdődött. Ebben az időszakban szakmai munkacsoport koncepcionális megbeszélésein, egyeztetésein vettünk és veszünk részt. Részt vettünk és veszünk a fejlesztőkkel és a SFÁT-al együtt tartott szakértői teszteléseken. Az NSR működésében érintett szervezetek (SFÁT, szakszövetségek, oktatási intézmények, civil szervezetek, vagyonkezelő szervek, sportszolgáltatók) felhasználói képzéseinek a megszervezéséhez, melynek lebonyolítási időszaka 2018. április 20 december 31. között tervezett. A SFÁT és a NISZ munkatársaival egyeztetve árajánlatot kértünk a területen nagy tapasztalattal rendelkező képzési cégektől. A felhasználói képzések tartalmi lebonyolítására a Training360 Kft. szakembereivel felvettük a kapcsolatot. A jelenlegi fejlesztési fázis eredményeként az NSR minimum adatokat (ezek a törzsadatok, vagyis alapvetően statikus adatok) közhiteles adatokként nyilvántartó rendszer megvalósítására törekszik, hogy a törvényi követelményeknek megfeleljen. A nyárig tartó konzultáció sorozatokat követően érdemi változás nem történt az NSR feladatokat illetően, így a MET feladatai továbbra is: A Training360 Kft. megbízása és tesztelési fázisba bevonása A szakemberek bevonásával képzési tartalomfejlesztés, majd képzés. A 2018-as évben a támogatási összegből 28.331.830 Ft került felhasználásra a programhoz kapcsolódó feladatok ellátására. 81

A Magyar Edzők Társaságának folyóirata 2019/01 Hazai rendezésű nemzetközi sportesemények gazdasági és társadalmi hasznaival és költségeivel kapcsolatos költség-haszon elemzések általános módszertanának kialakítása és próbaszámítások elkészítése A 68296-3/2017/sportkapcs együttműködési megállapodás értelmében a Magyar Edzők Társasága felkérést kapott az EMMI Sportért Felelős Államtitkárságtól a Hazai rendezésű nemzetközi sportesemények gazdasági és társadalmi hasznaival és költségeivel kapcsolatos költség-haszon elemzések általános módszertanának kialakítása és próbaszámítások elkészítése tárgyú projektre. A MET a Beszerzési Szabályzata értelmében a projektet sikeresen lebonyolította. Az érvényes ajánlattevők közül a felkért Bíráló Bizottság a szakmai tartalom és az árajánlat alapján a Boda & Partners Kft. ajánlatát tartotta megfelelőnek, így velük történt a szerződéskötés. A projekt szakmai vezetője Dr. Boda György. A projekt során három tanulmány készült: 1. SFÁT, Dr. Stocker Miklós együttműködésével 2. Vállalatgazdasági Tudományos és Oktatási Alapítvány, Dr. András Krisztina együttműködésével 3. Testnevelési Egyetem, Dr. Sterbenz Tamás együttműködésével A feladat végrehajtásához a következő módszertani dokumentumok kidolgozására volt szükség: hazai rendezésű nemzetközi sportesemények CBA módszertanának kidolgozása, tervszámítások elvégzése, nyitó CBA-k elkészítése, tény adatok gyűjtése a kialakított módszertan ellenőrzéséhez, záró CBA-k elkészítése, nemzetközi ÁKM elemzés a sport ágazat nemzetgazdasági szerepéről és fejlesztésének nemzetgazdasági kihatásairól és a multiplikátorok módszertanilag helyes meghatározásáról, Projekt output A feladat magába foglalta magát a kutatást, a publikációt és a teljes kutatási anyag elkészítését: 1. Legalább egy, de maximum három hazai rendezésű nemzetközi esemény társadalmi és gazdasági hatásaival kapcsolatban kutatás elvégzése, mely során a VTO Alapítvány kutatást végez 2. A kutatás kimenete egy klasszikus minimum nettó 12 oldalas tudományos publikáció, amelyet később a Magyar Edző, a Magyar Sporttudományi Szemle, vagy bármely más hazai A kategóriás, vagy nemzetközi A-C kategóriás folyóirat leközöl. 3. A teljesítés további tartalma a kutatási anyag bruttó 70-100 oldal, a felhasznált források, számítások és egyéb mellékletekkel együtt. Gyermekvédelmi törekvések és program a sportban A 65488-4/2017 és a 5047-4/2018 számú támogatási szerződés keretében az EMMI Sportért Felelős Államtitkársága támogatást nyújtott a Magyar Edzők Társaságának a Tájékoztató táblák gyártása gyermekvédelmi program céljából feladat közvetlenül összefüggő költségeihez. A Magyar Edzők Társasága elkötelezett híve a gyermekvédelemnek, amelynek a sporttevékenység során is érvényesülnie kell. Meggyőződésünk, hogy a gyermekek érdekképviseletének hangsúlyozására figyelemfelkeltő programokra és aktív ismeretterjesztésre van szükség a sport világában. Ennek elsődleges és legfontosabb célja, hogy a fiatalokat érő fizikális és verbális erőszak ne forduljon elő a versenyeken és edzéseken, a pálya szélén. Az edzők esetében az erre irányuló törekvéseink megjelennek a képzési programokban és az EU projektekben is. és az EU-s projektekben is. Fontos résztvevői a sportnak a szülők és rokonok is. Tapasztalatunk szerint az ő pozitív attitűdjük, bátorításuk záloga lehet a gyermek kitartó és örömteli sportolásának. A negatív megnyilvánulások azonban sajnos erőteljes romboló érzelmeket válthatnak ki. A szülői elégedetlenség és negatív hozzáállás mögött sokszor tudatlanság, alacsony informáltság húzódik. A program azzal járult hozzá a gyermekek érdekeinek védelméhez, hogy 26 sportlétesítménybe tájékoztató táblákat juttatott el, melyek elsősorban a szülőknek nyújtanak segítséget megérteni, azonosulni, hogy a gyermekük sporttevékenysége lehetőleg örömteli legyen. Ezen tájékoztató táblák bel- és kültéri sportlétesítményekbe egyaránt kihelyezésre kerültek. Támogatási program a sportiskolák 2016/2017 és a 2017/2018-as tanév feladatainak ellátására A sportiskolák szakmai munkájának támogatása 2016 év végéig a Magyar Olimpiai Bizottság feladat és hatásköre volt. Ezt követően a program a Sportért Felelős Államtitkársághoz került. A 2017-es évben megtörtént a támogatandó intézmények kiválasztása és a rendelkezésre álló keret alapján a támogatások mértékének meghatározása, viszont a szerződések megkötése, a folyósítás és az elszámolások már nem valósultak meg. Ezt követően, a helyzet kezelésére 2017 decemberében a MET 189.672.834 Ft támogatást kapott az EMMI-től Magyarország valamennyi sportiskolájában dolgozó testnevelő tanár országos képzési programjának kidolgozása, a pedagógiai és sportszakmai szempontú monitoring-rendszer kiépítése, és a továbbképzési program 2018. évi megvalósításának támogatása kapcsán, amely összeg a 2016/2017-es tavaszi és a 2017/2018-as őszi félévre vonatkozik. A MET a program megvalósítását elindította azzal, hogy 66 oktatási intézmény vonatkozásában a fenntartókkal háromoldalú kedvezményezetti szerződést kötött, amelynél szakmai együttműködő partnerként részt vesz a Sportiskolák Országos Szövetsége (SI- OSZ) is, így a megítélt támogatások eljutottak a sportiskolai feladatot ellátó iskolákba. A feladat lebonyolítása során a MET kezeli a támogatási összeget, a SIOSZ-szal begyűjti és ellenőrzi a fenntartók felhasználásról készített elszámolásait és azokat összesítve 2019. március 31-ig benyújtja a Sportért Felelős Államtitkárság számára. A Magyar Edzők Társaságának ezt követően a programban további feladatai nem lesznek. Köszönet jár Vörös Tímeának és Ambrózy Erzsébetnek az ügyben elvégzett áldozatos és nagy mennyiségű munkájáért. A jelentéseket készítették: Csabai Edvin Hagymási Anita Horváth Rita Köpf Károly Vörös Tímea 82

Címlap sztori: Zsombival kijártuk az utunkat interjú Kelemen Tamással A vitorlázó Berecz Zsombor augusztusban történelmet írt, mikor megnyerte az aarhusi finn dingi-világbajnokságot, ezzel az első magyar vb-címet szerezte olimpiai versenyszámban, ráadásul kvalifikálta magát a 2020- as tokiói ötkarikás játékokra. A versenyről és tanítványáról az edzővel, Kelemen Tamással beszélgettünk. Mikor érezte, hogy Zsomborban benne van egy ilyen eredmény? Évek óta így érzem, nagyjából 2015 óta. A vitorlázásról tudni kell, hogy ugyan időnként akad egy-egy kiemelkedő versenyző, de általában hajóosztályonként van egy húszfős elit, akik közül bárki nyerhet. Zsombor már laserben is ebbe a csoportba tartozott, finn dingiben pedig szintén. A két hajóosztály között a londoni olimpia után váltott. Már két éve is jó formában volt, de akkor egy tüdőgyulladás miatt kihagyta a világbajnokságot, tavaly pedig nem jött ki neki a lépés. Annyira azért nem lepődtem meg a mostani világbajnoki győzelmén, pedig nem volt sima a felkészülése. Mi történt? Egy kikötői baleset. Valakinek segíteni indult, de elesett a biciklivel és eltört a hüvelykujja, a kezére pedig nagy szüksége van egy vitorlázónak. Két hónap így kiesett, azaz csak kiesett volna. Ezt hogyan érti? Igyekeztünk hasznosan felhasználni ezt a két hónapot, alaposabb lett a mentális felkészítés, és több időt áldozott a kondiprogram elvégzésére is. És mivel tapasztalata már van rengeteg, a technikai része gyorsan visszajött, amikor újra hajóba ülhetett. A sebesség és a jó időzítés megvolt, kis szerencse is kellett, és az is, hogy az idő rövidsége miatt olyan gyors döntéseket is kénytelenek voltunk meghozni, amelyeket másképp nem biztos, hogy meghoztunk volna. A vitorlázás összetett sportág, nemcsak technikai és taktikai, hanem fizikai és mentális része is van. Zsombor 32 éves. Igaz rá, hogy ahogy idősebb, egyre jobb? Az ő sikerei most azért ilyen látványosak, mert az elmúlt húsz év nem kényeztetett el minket ilyen eredményekkel. Zsombor már fiatalon is nagyon tehetséges volt, és közben mentalitás szempontjából a vitorlázás is egyre inkább profi lett. A kilencvenes években valaki huszonévesen is olimpiai bajnok lehetett, ma már ez kitolódott a harmincas évekre. Idő és tapasztalat kell az igazán nagy eredményekhez, és ami most történik, az csak annyi, hogy Zsombi is kezd ebbe beleérni. Új utat kellett kijárnunk, de kijártuk, és ennek a legutóbbi állomása volt a vb-cím. Mikor érezte Aarhusban, hogy meglehet az aranyérem? Egy ilyen feszült helyzetben az edzők elsősorban magát a versenyt figyelik, így voltam vele én is. Egy ilyen tornán, amelyen már olimpiai kvalifikációt lehet szerezni, az élmezőny óvatosabb taktikával vitorlázik a válogatókon, Zsombi is ezt tette. A tízedik futamban jött egy vihar, amit nagyon jól megoldott, ott mertem először a győzelemre gondolni. Látszott rajta, hogy mentálisan erős, míg például a svéd ellenfele, aki vezetett, nem bírta a nyomást. Aztán az éremfutam vízválasztó volt, mert ott már az elit csapott össze. Egy ilyen siker után az emberben óhatatlanul felmerül, hogy az olimpián vajon mire lehet számítni? Ezzel kapcsolatban óvatosan nyilatkozik mindenki, és higgye el, nemcsak udvariasságból. Az olimpián a házigazdán kívül tizenhét nemzet indíthat versenyzőt, és mint említettem, van a legjobb húsz, azon belül pedig, mondjuk, a legjobb hat. Persze, akár éremszerzés is lehet belőle, de fogalmazzunk úgy, hogy Zsombi az első tízben benne van ebben a hajóosztályban. Ez a világbajnoki győzelem azért is jött jókor, mert még korán van, így innentől nem kell azzal a nyomással foglalkoznunk, hogy kijussunk az olimpiára. Két évünk van Tokióra készülni, amiből sok mindent kihozhatunk, lehet kísérletezgetni, új dolgokkal próbálkozni. Rióban még nem volt meg a rutin, se neki, se nekem, kicsit talán még váratlanul jött, hogy sokáig a mezőny elején volt. Nem kezeltük jól. Most biztos más lesz, de két év hosszú idő, fel lehet használni jól és kevésbé jól is. Kiket tart a legkeményebb riválisoknak? Elsősorban a gazdag országok vannak az élen, amelyeknek büdzséje sokszorosa a miénknek. Vitorlázásban most nagyon erős az ausztrál és az új-zélandi vonal, meg persze az olyan tradicionális országoké, mint Anglia és Franciaország, de Amerika is mindig befut és most a hollandok is nagyon jók. Név szerint a 31 éves brit Giles Scottot említeném, aki finn dingiben olimpiai aranyérmet szerzett Rióban, de nem tudom pontosan, mi van vele, mert elment profi irányba, a mostani világbajnokságon nem is indult. Berecz Zsombor most 32 éves. Meddig tarthat a karrierje? Ez hajóosztálytól is függ, Zsombi alkatának nagyon fekszik a finn dingi, de ki tudja, meddig marad a programban. Aztán van már két gyermeke, és család mellett nem könynyű évente kétszáz, kétszázötven napot, azaz nyolc, kilenc hónapot vízen tölteni. Egyébként nem ritkák a világversenyeken az ötven év körüli indulók, Rióban például a katamaránok vegyes versenyét az akkor 54 éves argentin Santiago Lange nyerte, aki egyébként a mostani világbajnokságon is bronzérmet szerzett. De említhetném az osztrák Hubert Raudaschl nevét, aki 1964 és 1996 között kilenc olimpián indult, és két ezüstérmet szerzett. Nem azt mondom, hogy a vitorlázás kortalan sportág, de sokáig lehet magas szinten művelni. Vincze Szabolcs

Fő támogatónk Szakmai együttműködő partnereink További együttműködő partnereink További partnereink Ez a folyóirat a szakmai együttműködő partnereink és támogatóink segítségével jött létre. Köszönjük a támogatást és kérjük, a jövőben is segítsék céljaink megvalósítását.