Örökerdő gazdálkodás alapjai. Az örökerdő gazdálkodás ökológiai alapjai. Ódor Péter. Soproni Egyetem, C típusú tárgy 2019 tavaszi félév

Örökerdő gazdálkodás alapjai Az örökerdő gazdálkodás ökológiai alapjai Ódor Péter Soproni Egyetem, C típusú tárgy 2019 tavaszi félév MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet email: odor.peter@okologia.mta.hu Tárgy honlapja: https://www.okologia.mta.hu/orokerdo

Tematika 1. A Föld biomjai 2. Magyarország természetes erdőtársulásai 3. Bolygatások és erdődinamika 4. A lékek ökológiai viszonyai 5. Holtfa biológiai jelentősége 6. Erdei mikrohabitatok

5. Holtfa és mikrohabitatok Ódor, P. 2018. Az álló és a fekvő holtfa. Rosalia kézikönyvek 4: 137-155. Tímár, G. 2016. Erdei mikroélőhelyek és védelmük lehetőségei az erdőgazdálkodás során. In: Korda, M. (szerk.), Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 533 548

Természetközeli és gazdasági erdők különbségei - holtfa

fatömeg ~20-30%-a Holtfa mennyisége természetes referenciának tekinthető állományokban mennyiséget meghatározza: produktivitás (fa növekedés), mortalitás ráta (holtfa input), korhadás sebessége

Lebomlás Negatív exponenciális függvény: Y t =Y 0 e -kt, k= 0.01-0.1 bükk ~50 év, luc és tölgy ~70-80 év, erdeifenyő 120 év, trópusi esőerdők ~20 év

Holtfa mennyiségének időbeli megoszlása bolygatási rezsim függő Tűz esemény

Holtfa mennyisége gazdasági erdőkben

90 80 70 Holtfa mennyisége (m 3 /ha) Őrség, 70 évnél idősebb erdők Átlag: 21.7 Szórás: 18.6 Tartomány: 0.8-78.8 60 50 40 30 20 10 0 Rezervátumok

db/ha B AC LÁP T FÜ É-L E BA SZI CS- GY A vastag fekvő holt fák száma hektáronként különböző erdőtársulás csoportok természetszerű állományaiban 5 4 3 2 1 0-1 -2

Jelenleg zajló ill. tervezett holtfa felvételezések Magyarországon NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Egyesített Erdészeti Monitoring (EEM) Svájci Magyar Együttműködési Program SH/4/8 projekt: Fenntartható Természetvédelem Magyarországi Natura 2000 Területeken 2013-2016 MME, SZIE, MTA ÖK WP 2.5 Holtfa felmérése az Északi hegyvidéken (MTA ÖK) Börzsöny, Mátra, Bükk, Aggteleki Karszt, Zemplén 50 rezervátum, 450 gazdasági erdő mintapont Rétegelés: erdőzóna (cseres-tölgyes, gyertyános tölgyes, bükkös) faállomány kora (20-50, 50-80, 80- év) Információk: Holtfa mennyisége, minősége Holtfán megjelenő gomba és moha közösség

Holtfa megjelenési formái

A holtfa felépítése külső kéreg belső kéreg szíjács geszt

A holtfa lebomlásának fő folyamatai Fehér korhadás Barna korhadás Lágy korhadás Bakteriális lebontás Állati lebontás

Szaproxyl táplálék hálózat Mycoparaziták Csúcsragadozók (harkályok) Hiperparaziták Állatok Gombák Ízeltlábú ragadozók Paraziták Növények Dögevők Gombaevők (mycelium, termőtest, spóra) Bél szimbionták Detritusz evők Cukrot fogyasztó gombák Fa struktúra lebontók (fehér, barna, lágy korhasztók) Famaradvány lebontók Mikorrhiza Szaprotrófok Holtfában megtelepedők (rovarok, madarak, emlősök) Holt faanyag Epixylek (mohák, zuzmók)

Detritusz-evők Fanedvből (szíjács) táplákozók Syrphidae-zengőlegyek Nitiduliae-fénybogarak Belső kéregben táplálkozók Scolitidae-szúfélék Buprestidae-díszbogarak Cerambicidae-cincérek

Fatestben táplálkozók Anobiidae-álszúfélék Lucanidae-szarvasbogárfélék Cerambicidae-cincérfélék Buprestidae-díszbogarak Scarabaidae-ganéjtúrófélék

Siricidae-fadarázsfélék Sesiidae-szitkárfélék Cossidae-farontólepkék Tipulidae-lószúnyogfélék Teredinidae-hajóférgek

Szaproxyl táplálék hálózat Top predátorok harkályok Mycoparaziták Hiperparaziták Állatok Gombák Ízeltlábú predátorok Paraziták Növények Dögevők Gombaevők mycelium, termőtest, spóra Bél szimbionták Detritusz evők Sugár gombák Fa struktúra lebontók (fehér, barna, lágy korhasztók) Famaradvány lebontók Mikorrhiza Szaprotrófok Holtfában fészkelők Rovarok, madarak, emlősök Holt faanyag Epixylek (mohák, zuzmók)

Gombaevők Termőtestben táplálkozók Mycetophilidae-gombaszúnyogfélék Tineidae-molyfélék Ciidae-gombabogarak

Spóra evők Staphylidinae-holyvafélék Ptiliidae-paránybogárfélék Keroplatidae-szúnyogcsoport

Mycelium evők Isoptera-termeszek Platypodidae-ambrózia bogarak

Dögevők Dermestidae-porvák Stratiomydae-katonalégyfélék

Predátorok Histeridae-sutabogárfélék Cleridae-szúfarkasok Elateridae-pattanóbogarak

Xylopagidae-falégyfélék Lonchaidae-szuronyoslégyfélék Nematoda-t fogó gomba Arthrobotrys anchonia

Szaproxyl táplálék hálózat Top predátorok harkályok Mycoparaziták Hiperparaziták Állatok Gombák Ízeltlábú predátorok Paraziták Növények Dögevők Gombaevők mycelium, termőtest, spóra Bél szimbionták Detritusz evők Cukrot lebontó gombák Fatest strukturális lebontói (fehér, barna, lágy korhasztók) Fatest maradvány lebontók Mikorrhiza Szaprotrófok Holtfában fészkelők Rovarok, madarak, emlősök Holt faanyag Epixylek (mohák, zuzmók)

Paraziták és parazitoidok Nematoidea-fonálférgek Tachinidae-fürkészlégyfélék Braconidae-gyilkosfürkészfélék Tremellales gombaparazita gombák

Gerinces predátorok

Másodlagos odúlakók

Denevérek

Holtfához kötődő erdei biodiverzitás, Skandináv példa Teljes fajkészlet 10%-a Erdei biota 20-25%-a Földre vonatkoztatott becslés: szaproxyl rovar: 300 000 1 000 000 szaproxyl gomba: 14 000

Fafaj Holtfához kötődő közösségek faji-összetételét meghatározó tényezők Holtfa típus Korhadási állapot Mortalitási tényező Faméret Táji viszonyok Történeti tényezők

Gombacsoportok fafaj preferenciája skandináv országokban

Rovarok fafaj specificitása skandináv országokban

Forrás: Ódor and van Hees 2004 Mohák - Szukcesszió Frullania dilatata 1 0.8 0.6 0.4 0.2 0 1 2 3 4 5 6 korhadási fázis Hypnum cupressiforme 1 0.8 0.6 0.4 0.2 0 1 2 3 4 5 6 korhadási fázis

Forrás: Ódor and van Hees 2004 Herzogiella seligeri 1 0.8 0.6 0.4 0.2 0 1 2 3 4 5 6 korhadási fázis Brachythecium velutinum 1 0.8 0.6 0.4 0.2 0 1 2 3 4 5 6 korhadási fázis

Gombák szukcessziója Finnországban (Renvall 1995)

Gerinctelen közösség változása lucon (Esseen et al. 1992)

Fák méretének a hatása Gombafajok vékony és vastag holtfa szerinti preferenciája (Nordén 2004) Csak vékony fán <10 cm Mindkét méretosztályban Csak vastag fán >10 cm

Egy fára jutó predikált moha fajszám: országok, korhadási fázisok, és a fák méretének függvényében (Ódor et al. 2006)

Közösségek közötti eltérés Mortalitási tényezők hatása Mortalitási tényező áradás elhalás Szukcessziós út szél vágás kompetíció szárazság tűz Korhadási fázis

Holtfa geomorfológiai szerepe

Gyökértányér Tányér, gödör, perem Erdőtalaj 7-12% bolygatott Eltűnési idő 100-300 év (Ulanova 2000, Schaetzl et al. 1989)

Holtfa erdei víztestekben betöltött szerepe

Tápanyag és vízgadálkodás 180 160 140 120 P S 100 N % 80 60 40 20 0 weight,c K 0 1 2 3 4 5 6 7 decay phases

Felújulás, tűlevelű erdők

Felújulás, láperdők

Felújulás, vadhatás mérséklése

Holtfához kötődő élőlények megőrzése: rezervátumokban vagy gazdasági erdőkben?

Mennyi holtfát kéne biztosítani a kezelt állományokban Kb. 30 m 3 /ha ill. élőfakészlet 10%-a Fontos: méret eloszlás holtfa típusok (fekvő, álló) időbeli és térbeli kontinuitás

Gazdasági szempontból értéktelen faanyag biológiai jelentősége nagy! A holtfa mennyiségének és minőségének növelése a gazdasági erdőkben alapvetően nem anyagi kérdés

Hogyan növelhető a holtfa mennyisége? Odvas fák kímélése Böhöncök meghagyása, hagyásfák, hagyásfa csoportok Tisztítások gyérítések utáni hulladék állományban hagyása Természetesen képződött korhadék kímélése (száradéktermelés?) Vágások esetén magasabb tuskók visszahagyása Erdei vízfolyások, víztestek körül a faállomány kímélése Vegyeskorú erdőborítás folyamatos biztosítása a gazdálkodás során

Irodalom

Köszönöm a figyelmet!