SZABADOS ÁDÁM KRISZTUS EGYHÁZÁNAK ISMERTETŐJELEI 1. Igaz és hamis gyülekezetek 2. Mi a helyzet a római katolikus egyházzal? 1. IGAZ ÉS HAMIS GYÜLEKEZETEK A. Különbség van az igaz és hamis istentisztelet, valamint az igaz és hamis gyülekezetek között i. János 4,21-24 Higgy nekem asszony, hogy eljön az óra, amikor nem is ezen a hegyen, nem is Jeruzsálemben imádjátok az Atyát. Ti azt imádjátok, akit nem ismertek, mi azt imádjuk, akit ismerünk, mert az üdvösség a zsidók közül támad. De eljön az óra, és az most van, amikor az igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát, mert az Atya is ilyen imádókat keres magának. Az Isten Lélek, és akik imádják őt, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk. ii. iii. iv. 1Korinthus 10,20-22 amit a pogányok áldoznak, azt ördögöknek áldozzák és nem Istennek: azt pedig nem szeretném, ha ti az ördögökkel lennétek közösségben. Nem ihattok az Úr poharából is, meg az ördögök poharából is, nem lehettek részesei az Úr asztalának is, meg az ördögök asztalának is. Vagy haragra ingereljük az Urat? Talán erősebbek vagyunk nála? 1Korinthus 12,2 Tudjátok, hogy amikor pogányok voltatok, ellenállhatatlanul vitt és sodort valami benneteket a néma bálványokhoz. Jelenések 2,9 Tudok azok káromlásáról, akik zsidóknak mondják magukat, pedig nem azok, hanem a Sátán zsinagógája. v. Jelenések 3,9 Íme, neked adok némelyeket a Sátán zsinagógájából, azokból, akik zsidóknak mondják magukat, pedig nem azok, hanem hazudnak: íme, megteszem velük, hogy eljöjjenek, és leboruljanak a te lábad előtt, és megtudják, hogy én szeretlek téged. B. Különbség van a hamis gyülekezetek és a problémás gyülekezetek között i. példák problémás, de nem hamis gyülekezetekre: (1) a korinthusi gyülekezet: (a) belső megosztottság (b) botrányos bűnök (c) a görög filozófia és retorika iránti lelkesedés (d) a lelki ajándékok körüli zűrzavar (e) álapostolok tevékenysége (2) a pergamoni és thiatirai gyülekezet:
(a) megtűrtek tévtanítókat maguk között (b) elfogadhatatlan életmódbeli kompromisszumokat kötöttek (3) a szárdiszi gyülekezet: (a) a gyülekezetben nagyon kevés valóban újjászületett ember volt (4) a laodiceai gyülekezet (a) a gyülekezetben elitista lelkület uralkodott (b) a gyülekezet lelkülete még Jézus számára is visszataszító volt ii. megvan a veszélye annak, hogy a problémás gyülekezetek fokozatosan hamis gyülekezetekké válhatnak (1) újszövetségi példák: (a) Galácia gyülekezetei, ahol a judaizáló tanítók a kegyelem evangéliumától a törvény felé fordították a gyülekezeteket (Gal 3,1-4; 4,8-20; 5,1-5) (b) Korinthusban a Jézustól idegen tanítások eltűrése azt a kockázatot hordozta magában, hogy hamis gyülekezetté válnak (2Kor 11,1-4) (c) a megdicsőült Krisztus azzal fenyegette az efézusi gyülekezetet, hogy kimozdítja gyertyatartóját (nem lesz többé Krisztus gyülekezete), a szárdisziakat, hogy ítélettel elmegy hozzájuk, a laodiceaiakat pedig kiköpi a szájából, ha továbbra is az ajtón kívül kell állnia (2) más történelmi példák: (a) a középkorra a fennálló katolikus egyházban a babonák és emberi hagyományok miatt egyre nehezebben lehetett megtalálni az igaz egyház ismertetőjeleit az egyes gyülekezetekben (b) a kvéker mozgalom egyes irányzataiban a belső világosság -ról szóló tan fokozatosan eltérítette a gyülekezeteket az evangéliumi alapoktól, és így hamis gyülekezetekké váltak (c) a liberális teológia hatására sok protestáns gyülekezet megszűnt igazi gyülekezet lenni (d) evangéliumi gyökerű gyülekezetek néha a törvényeskedés, a személyi kultusz és a kizárólagosság irányába mozdulva fokozatosan megszűntek igazi gyülekezetekként működni iii. a problémás gyülekezetekben pozitív folyamatok is elindulhatnak, és ezáltal tisztább gyülekezetekké válhatnak (1) a korinthusiak úgy tűnik, jól válaszoltak az intésekre 2
(a) 2Korinthus 7,8-16 Mert ha megszomorítottalak is titeket azzal a levéllel, nem bánom. Bántam ugyan, látva hogy az a levél, ha egy kis időre is, megszomorított titeket, de most már örülök. Nem annak, hogy megszomorodtatok, hanem hogy megtérésre szomorodtatok meg: mert Isten szerint szomorodtatok meg, és miattunk semmiben nem vallotok kárt. Mert az Isten szerinti szomorúság megbánhatatlan megtérést szerez az üdvösségre, a világ szerinti szomorúság pedig halált szerez. Mert éppen az, hogy Isten szerint szomorodtatok meg, mekkora buzgóságot keltett bennetek, sőt mentegetőzést, sőt méltatlankodást, sőt félelmet, sőt vágyódást, sőt ragaszkodást, sőt a vétkes megbüntetését! Mindenképpen igazoltátok, hogy tiszták vagytok az ügyben. Ha tehát írtam is nektek, nem a sértő miatt, és nem is a sértett érdekében írtam, hanem azért, hogy nyilvánvalóvá legyen buzgóságotok, amely az Isten színe előtt van bennetek irántunk. Ezért tehát megvigasztalódtunk, de megvigasztalódásunkon túl még jobban örültünk Titusz örömének, hiszen ti mindnyájan megnyugtattátok a lelkét. Mert ha egy kissé eldicsekedtem neki veletek, nem szégyenültem meg, hanem amint mindent az igazsághoz híven mondtunk el nektek, úgy Titusz előtt való dicsekedésünk is igaznak bizonyult. Az ő szíve még jobban felétek fordul, amikor visszaemlékezik mindnyájatok engedelmességére, amint félve és aggódva fogadtátok őt. Örülök, hogy minden tekintetben bízhatom bennetek. (2) még a laodiceai gyülekezetnek is a megtisztulás lehetőségét kínálja Krisztus: (a) Jelenések 3,17-22 Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, meggazdagodtam, és nincs szükségem semmire; de nem tudod, hogy te vagy a nyomorult, a szánalmas és a szegény, a vak és a mezítelen: tanácsolom neked, végy tőlem tűzben izzított aranyat, hogy meggazdagodj, és fehér ruhát, hogy felöltözz, és ne lássék szégyenletes mezítelenséged; és végy gyógyító írt, hogy bekend a szemed, és láss. Akit én szeretek, megfeddem és megfenyítem: igyekezz tehát, és térj meg! Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig énvelem. Aki győz, annak megadom, hogy velem együtt üljön az én trónusomon; mint ahogy én is győztem, és Atyámmal együtt ülök az ő trónusán. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek! iv. ábra: HAMIS IGAZ kevésbé tiszta tisztább C. Az igazi egyház/gyülekezetek ismertetőjelei a különböző felekezetek szerint i. a római katolikus válasz: (1) hagyományos válasz: 3
(a) azok az igaz gyülekezetek, melyek a látható egyházhoz tartoznak (b) igaz gyülekezet (ecclesia audiens, tanuló vagy hívő egyház) ott van, ahol igaz papság (ecclesia docens, tanító egyház) van (c) igaz papság az, amelyik az Egyház láthatatlan fejének, Krisztusnak, és látható fejének, Péter utódjának, a római pápának van alárendelve (2) a II. Vatikáni zsinat utáni álláspont: (a) az Egyházhoz tartoznak a különvált testvérek is (keleti ortodoxok és nyugati protestánsok) (b) a hosszútávú cél a keresztények egyesítése a római pápa fennhatósága alatt ii. az anabaptista válasz: (1) mivel a gyülekezet a szentek közössége, ezért igaz gyülekezetről ott beszélhetünk, ahol valóban újjászületett (és ennek jeleként megkeresztelt) emberek szeretetben és helyesen alkalmazott gyülekezeti fegyelem alatt összekapcsolódnak iii. az evangélikus válasz: (1) Luther egyik megfogalmazása hasonlított az anabaptista megközelítéshez: Mert Istennek hála a hétéves gyermek is tudja, mi az egyház: A szent hívők, és azok a báránykák, akik hallgatják Pásztoruk hangját (Jn 10,3) (A Schmalkaldeni cikkek) (2) a kikristályododott lutheránus nézet: az egyház a szentek gyülekezete, amelyben az evangéliumot tisztán tanítják, és a szentségeket helyesen szolgáltatják ki (Ágostai Hitvallás, VII. cikk). iv. a református válasz: (1) egyes református teológusok szerint (Béza, Amesius) egyetlen ismertetőjel van: az evangélium tiszta tanának hirdetése (a) a Westminsteri hitvallás szerint az igaz vallásról való bizonyságtétel az egyetlen ismertetőjel (b) mások szerint az Ige helyes hirdetése magával hozza a sakramentumok helyes kiszolgáltatását is és a gyülekezeti fegyelem gyakorlását is (2) mások szerint (Kálvin, Bullinger, Zanchius, La Rochelle-i hitvallás, Kuyper) két ismertetőjel van: 1. az Ige tiszta hirdetése, 2. a sakramentumok helyes kiszolgáltatása (a) Kálvin: Mert ha azt látjuk, hogy valahol Isten Igéjét őszintén hirdetik és hallgatják, ahol a szentségeket Krisztus rendelése szerint szolgáltatják ki, ott minden kétséget kizáróan megvan Istennek valamiféle egyháza; mivel nem csalhat Istennek következő ígérete: valahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok ő közöttük (Máté 18,20). (Institutió, IV/1/9.) 4
(3) a legelterjedtett felfogás (Belga hitvallás, Skót hitvallás, Berkhof, Ravasz) szerint három ismertetőjel van: 1. az ige tiszta hirdetése, 2, a sakramentumok helyes kiszolgáltatása, 3. a gyülekezeti fegyelem gyakorlása (a) bár sokan különbséget tesznek az ismertetőjelek között: van, amelyik az egyház létéhez, van, amelyik az egyház jólétéhez szükséges (4) a magyar református felfogás szerint négy ismertetőjegy van: 1. az ige tiszta hirdetése, 2. a sakramentumok helyes kiszolgáltatása, 3. a gyülekezeti fegyelem gyakorlása, 4. a diakónia (a) a diakónia az egyház kifelé végzett szeretetszolgálatát jelenti v. az anglikán válasz: (1) Krisztus látható Egyháza a hűségesek azon gyülekezete, melyben Isten tiszta Igéjét hirdetik, és a Sakramentumokat Krisztus rendeléseinek megfelelően szolgáltatják ki (XIX. cikkely) (2) ez a felfogás megfelel a klasszikus lutheránus és az egyik református nézetnek vi. más vélekedés: (1) az igaz egyház egyetlen ismertetőjele a szeretet: Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást. (Jn 13,35) (2) ez a válasz igaz, de önmagában nem áll meg D. Szűkebb és tágabb megközelítés: i. szűkebb megközelítés: (1) Ott beszélhetünk Krisztus igazi gyülekezetéről, ahol (1) újjászületett emberek (2) Krisztus nevében rendszeresen összegyülekeznek, (3) ahol az evangéliumot tisztán hirdetik, (4) ahol a sakramentumokkal élnek, és (5) ahol igei módon gyakorolják a gyülekezeti fegyelmet. (a) újjászületett emberek : bár igaz, amit Augusztinusz mondott, hogy igen sok juh van az egyházon kívül, s igen sok farkas van benn az egyházban (id. Kálvin: Institutio, IV/1/8.), de azért a gyülekezet álljon bárányokból! Krisztus gyülekezetei élő kövekből épülnek fel (1Péter 2,5) (b) Krisztus nevében rendszeresen összegyülekeznek : az összegyülekezés Krisztus nevében történik, ő az összekötő kapocs, az összegyülekezés nyilvánvalóan keresztény jellegű az összegyülekezés rendszeres, nem alkalmi (c) ahol az evangéliumot tisztán hirdetik : 5
a gyülekezetben rendszeresen elhangoznak az evangélium alapigazságai, a tanításokon keresztül Krisztusban való üdvözítő hitre lehet jutni ez nem jelent feltétlenül jó és igényes igehirdetéseket, de azt igen, hogy a gyülekezet hitvallásában vagy más formában a Krisztusban való ingyenes bűnbocsánat evangéliuma megismerhető (d) ahol a sakramentumokkal élnek : a sakramentumok jelzik a gyülekezet keresztény jellegét, ezért általában akkortól tekinthető egy csoport vagy bibliakör gyülekezetnek, amikor elkezdenek rendszeresen élni a sakramentumokkal 1. a keresztség jelzi a különbséget a bűnös élet és a Krisztusban való új élet között (a gyülekezet a szentek közössége) 2. az úrvacsora jelzi a keresztény gyülekezetek sakramentális jellegét (Krisztus van a középpontban) a sakramentumokkal való rendszeres élés különböztetik meg a gyülekezetet más szerveződésektől 1. a gyülekezet több, mint egy imakör, baráti kör vagy keresztény egyesület 2. a gyülekezetet más mint egy keresztény missziós társaság (MEKDSZ, KIE, OM stb.) 3. az Üdvhadsereg a kvékereken kívül talán az egyetlen felekezet, mely nem él a sakramentumokkal, ezért is gondolják róluk sokan, hogy ők egy missziós társaság, nem gyülekezet (e) ahol igei módon gyakorolják a gyülekezeti fegyelmet : ahol nem gyakorolják a gyülekezeti fegyelmet, ott nehéz igazi gyülekezetről beszélni 1. az egyik veszély az, hogy a gyülekezet egyszerű hallgatósággá válik 2. a másik veszély az, hogy a gyülekezet erkölcsi minősége annyira leromlik, hogy egy idő után csak névleges keresztényekből áll ahol a gyülekezeti fegyelmet igeellenes módon gyakorolják, komoly szociológiai és pszichológiai problémák jelentkezhetnek 1. a veszély az, hogy a közösség igazi gyülekezetből az emberek személyiségét összezúzó szektává válhat (2) sokak szerint ezeknek az ismertetőjeleknek a hiánya az igaz gyülekezetek létét, és nem csak jólétét kérdőjelezik meg 6
(a) ahol valamelyik ismertetőjel hiányzik, ott nem beszélhetünk igazi gyülekezetről ii. tágabb megközelítés: (1) Ott beszélhetünk Krisztus igazi gyülekezetéről, ahol (1) emberek Krisztus nevében rendszeresen összegyülekeznek, és (2) ahol az evangélium alapigazságait olyan módon hirdetik, hogy a hallgatók üdvözítő hitre juthatnak. (a) nem férnek bele még ebbe a tágabb definícióba sem Jehova Tanúi, mormonok, unitáriusok és más magukat kereszténynek nevező, de az evangélium alapigazságait tagadó csoportok (2) kész vagyok ezt a tágabb megközelítést alkalmazni, mert: (a) a kereszténységben óriási a zűrzavar, és azzal a kegyelemmel kell másokhoz fordulnunk, amellyel Isten könyörült rajtunk (Róma 5,20; 14,13-19; 15,7) (b) a keresztények egysége megköveteli azt, hogy a szeretet alapelvét alkalmazzuk ott, ahol bizonytalanok vagyunk az ítéletünkben (Mk 9,38-41; 1Kor 12,3; 1Jn 4,2) (c) maga Jézus Krisztus úgy tűnik ezt a tágabb megközelítést alkalmazta, amikor igaz gyülekezeteknek nevezett olyan problémás gyülekezeteket is, mint a pergamoni, thiatirai, szárdiszi és laodiceai gyülekezetek (Jel 2-3) (d) reménységem az, hogy az evangélium hirdetése hitet szül, tehát a gyümölcse előbb-utóbb emberek megtérése lesz (Róma 1,16; 10,17) (e) az evangélium hirdetése nagy valószínűséggel hatással van a sakramentumokkal kapcsolatos nézetekre is (f) az evangélium hirdetésében az intés és bátorítás a gyülekezeti fegyelem egyik eszköze lehet (3) hiszem ugyanakkor, hogy azok a gyülekezetek, melyek csak a tágabb megközelítésben nevezhetők igaz gyülekezeteknek, magukban hordozzák azt a veszélyt, hogy idővel megszűnjenek igaz gyülekezeteknek lenni (a) ahol a tagok jelentős része nem valódi hívő, a gyülekezet krisztusi jellege előbbutóbb teljesen eltűnhet (b) ahol nem élnek rendszeresen a sakramentumokkal, ott hosszútávon a keresztényeket a világtól elválasztó és Krisztussal összekapcsoló szentségi jelek hiánya a gyülekezet Krisztus-központúságát veszélyezteti (c) ahol nem gyakorolják a gyülekezeti fegyelmet, ott a gyülekezet belső minőségi romlása idővel olyan mértékűvé válhat, hogy nem beszélhetünk többé keresztény gyülekezetről E. A gyülekezetek tisztasága az Igéhez való ragaszkodás mértékétől függ i. az Igéhez való ragaszkodás a tanítás területén 7
(1) egészségesebbek lesznek azok a gyülekezetek, ahol a tanítás igeközpontú, mint azok a gyülekezetek, ahol nem ragaszkodnak a Bibliához, hanem emberi hagyományokkal, pszichológiával vagy mással helyettesítik Isten Igéjének a hűséges magyarázását (2Tim 3,16-4,5) ii. az Igéhez való ragaszkodás az átélés/ tapasztalat területén (1) Isten előtt kedvesebb az a gyülekezet, ahol a tagok számára a Biblia nem csupán az értelmük tápláléka, hanem az Istennel való személyes kapcsolat és a szívből jövő imádat eszköze (Jn 4,24) iii. az Igéhez való ragaszkodás a gyakorlat területén (1) a gyülekezet tisztasága nagyban függ attól, hogy a gyülekezeti tagok mennyire alkalmazzák a Biblia tanítását saját életükben, mennyire járja át Isten Igéje az egész életüket, az életük minden területét (Jak 1,22) A. Nincsen teljesen tiszta gyülekezet iv. a legtisztább gyülekezetek sem tökéletesek, és viszonylagos tisztaságuk nem örök biztosíték arra, hogy idővel akár hamis gyülekezetté ne váljanak (1) A létező legtisztább egyházak is alá vannak vetve a keveredésnek meg a tévedésnek egyaránt. Némelyik pedig annyira elfajult, hogy megszűnt Krisztus egyházának lenni, és a Sátán zsinagógájává vált. (Westminsteri hitvallás, XXV/V.) v. a legtisztább gyülekezetek is fejlődhetnek, és szükségük van újabb és újabb megtisztulásra (1) mindig van mit tanulni másoktól (2) mindig van miben jobban igazodni az Igéhez (3) mindig van ok az alázatra és bűnbánatra 8
2. MI A HELYZET A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZZAL? A. A római katolikus egyház formálisan a világ legnagyobb keresztény felekezete, ezért nem megkerülhető a kérdés: igaz egyházról van-e szó? i. világszerte kb. 1 milliárd ember vallja magát római katolikusnak (1) ez nagyjából fele az összes kereszténynek (2) a számadat mégis csalóka: nagyon sok a nem gyakorló (névleges) katolikus ii. Magyarországon a lakosság kb. 70 százaléka vallja magát római katolikusnak (1) a gyakorló katolikusok száma ennek töredéke iii. égető kérdés: evangéliumi keresztényekként hogyan tekintsünk a r. kat. egyházra? (1) elfogadhatjuk-e fenntartások nélkül igaz egyháznak? (2) igaz de deformált egyháznak tekintsük? (3) hamis egyházként elhatárolódjunk tőle? (4) esetleg bonyolultabb a helyzet? B. A megítélés szempontjai i. a r. kat. egyház önmeghatározása ellenére sem nem változhatatlan, sem nem egységes (1) a protestáns kritika gyakran arra a feltevésre épül, hogy a r. kat. egyház változatlan és egységes (a) kiragadnak a r. kat. egyház történetéből, dogmatikájából vagy vallásgyakorlatából egy-egy vonást, és azt rávetítik az egész egyházra (b) mivel egységesnek tekintik, sommásan ítélik meg; mivel változhatatlannak tekintik, az kimondott ítéletet véglegesnek tartják (2) ha reálisan akarjuk értékelni a r. kat. egyházat, a valóságból, és nem saját önmeghatározásából kell kiindulnunk (a) a valóság az, hogy a r. kat. egyház igenis gyakran változott és jelenleg is állandóan változik pl. új dogmák, I. és II. Vatikáni zsinat közötti különbségek, ökumenikus párbeszédre való nyitás, anyanyelvi és beat -misék bevezetése, stb. (b) a valóság az, hogy a r. kat. egyház nem volt soha egységes, és ma még kevésbé az, mint bármikor korábban pl. különböző teológiai iskolák és lelkiségi mozgalmak (augusztiniánusok és szemi-pelágiánusok, misztikusok és skolasztikusok, scotisták és tomisták, jezsuiták és janzenisták, bencések
és ferencesek, konzervatívok és liberálisok, kvietisták és karizmatikusok, stb.) ii. protestánsok három különböző szempontból szokták megítélni a katolikus egyházat (gyakran nem véve tudomást a másik kettőről): (1) dogmatikai szempont: mit tanít a r. kat. egyház különböző kérdésekről (2) hatalmi szempont: hogyan épül fel az egyházi hierarchia és hogyan jelenik meg a társadalomban (3) lelkiségi szempont: milyen hitélet kapcsolódik a r. kat. egyházhoz iii. a végeredmény mindhárom területen több dologtól függ: (1) nem mindegy, hogy az adott vizsgálati területen mire irányul a figyelmünk (ne felejtsük: a róm. kat. egyház változó és heterogén!) (2) nem mindegy, hogy milyen kontextusban vizsgáljuk: (a) történelmi kontextus (a végeredmény függ attól, hogy az V., XV., vagy XXI. századi katolikus egyházat vizsgáljuk-e) (b) földrajzi hely (más eredményt kapunk, ha a r. kat. egyházat Dél-Amerikában vizsgáljuk, mást, ha Angliában vagy Észak-Amerikában) (c) társadalmi csoport (a kifinomult megfogalmazásokat nem mindenki érti: mást jelenthet a katolikus hit megélése olyan egyszerű emberek számára, akiknek az esetleg csak babonás szertartásokat jelent, és mást olyanok számára, akik átgondoltan, reflektáltan hisznek) (3) felekezetünk története és hangsúlyai felnagyítanak egy-egy területet (a) pl. evangélikusok: hit általi megigazulás; baptisták: egyházkormányzás és keresztség; reformátusok: kegyelem és istentisztelet C. Dogmatikai szempont i. sokan a r. kat. egyház dogmatikai heterodoxiáját (= az igazságtól való eltévelyedés) hangsúlyozzák (pl. a következő dolgokban): (1) az Egyház tekintélye az igazság kérdésében (a) a katolikus felfogás szerint az Egyház hozta létre a Bibliát, és ma is az Egyház Tanító hivatala a legfőbb tekintély az igazság kérdésében (b) protestánsok szerint az Ige hozta létre az Egyházat, számukra elfogadhatatlan az, hogy az igazság kérdésében az Egyház lenne a végső tekintély (2) Mária és a szentek tisztelete 10
(a) a katolikus teológia komoly szerepet szán a megváltás folyamatában Máriának és a szentek közbenjárásának (b) protestánsok számára elfogadhatatlanok a Máriával kapcsolatos dogmák, és az, hogy Istenen kívül máshoz imádkozzunk (3) a miseáldozat (a) a klasszikus katolikus megfogalmazás szerint a miseáldozatban minden alkalommal Krisztus áldozata ismétlődik meg (b) a protestánsok ragaszkodnak ahhoz, hogy Krisztus áldozata egyszer s mindenkorra szólt, megismételhetetlen (4) a purgatórium (a) a katolikus teológia szerint a halál után a legtöbb kereszténynek szüksége van további megtisztulásra, nem jut közvetlenül a mennybe (b) protestánsok elutasították ezt a tant (mint amiről a Biblia nem beszél), és hangsúlyozták, hogy semmilyen módon nem fizethetünk a bűneinkért (5) az üdvösség útja (a) a tridenti zsinat elítélte azt a protestáns tanítást, hogy egyedül hit által, Krisztus érdeméért van a megigazulás; valamint hangsúlyozta a papok által kiszolgáltatott sakramentumok üdvszerző szerepét (b) protestánsok ezt az evangéliumtól való egyértelmű elhajlásnak, és a kegyelemtől a cselekedetek felé való fordulásnak tekintették ii. sokan a r. kat. egyház dogmatikai ortodoxiáját (= az igazsághoz való hűség) hangsúlyozzák (pl. a következő dolgokban): (1) a Szentírás tekintélye és tévedhetetlensége (a) bár protestánsok semmiképp nem ismerik el a hagyományt a Szentírással egyenrangú tekintélyként, azt sokan elismerik, hogy a Szent Hagyomány katolikus értelmezésben sem független a számukra is csalhatatlan Szentírástól (b) a liberális teológiával ellentétben az evangéliumi és a r. kat. teológia egyaránt vallja a Biblia ihletettségét és tévedhetetlenségét (2) a Szentháromság Isten és Jézus Krisztus személye (a) a korai hitvallások alapján a katolikusok Istenről és Krisztusról vallott nézete megegyezik a protestánsokéval (ugyanazt a Jézus Krisztust valljuk) (b) az Apostoli hitvallás, az első négy ökumenikus hitvallás és az Athanasius-féle hitvallás közös hitvallások (Krisztus istenségéről, a Szentháromságról, Krisztus kettős természetéről)
(3) Krisztus halála és feltámadása (a) r. katolikusok is hisznek Krisztus helyettes engesztelő áldozatában (l. Szent Anzelm: Miért lett Isten emberré?) és feltámadásában (b) sok katolikus ma amellett érvel, hogy a miseáldozat csak a Krisztus áldozatára való megemlékezés/emlékeztetés (szimbolikus áldozat) (4) hit általi megigazulás (a) egy nemrégen elfogadott evangélikus-katolikus állásfoglalás a katolikus és protestáns álláspont közötti meglepő hasonlóságot hangsúlyozza (b) sokan úgy látják, hogy míg a katolikusok a megigazulás szó alatt a jogi értelemben vett megigazulást és a megszentelődést együtt értik, addig a protestánsok csak az előbbit értik alatta (a vita tehát nem a lényeget hanem a szóhasználatot érinti) (c) ebben a kérdésben azonban az előzőeknél lényegesen kevésbé egyértelmű, hogy beszélhetünk-e tényleges egyetértésről iii. a lényegi kérdés: van-e elengendő ismeret a r. kat. egyházban ahhoz, hogy üdvözítő hitre lehessen jutni? (1) a római katolikus teológia jóval szerteágazóbb, összetettebb és bonyolultabb annál, hogy a kérdés megválaszolásához elég lenne a tridenti zsinat reformáció-ellenes határozataira hivatkozni (a) éppen ez egy alapvető különbség a mormonok, Jehova Tanúi és hasonló szekták, valamint a r. kat. egyház között az előbbiek olyan homogén tanítást fogalmaznak meg, amelyik egyértelműen tagadja az evangélium alapigazságait az utóbbi olyan heterogén tanítást képvisel, melynek egyes rétegei teljesen összhangban vannak az evangélium alapigazságaival, más rétegei viszont ellentmondanak annak (de valószínűleg senki sem képes az egészet együtt látni!) (b) a Tanítóhivatal megpróbálja fenntartani annak a látszatát, hogy egységes tanítás-rendszerről van szó, de a valóság mást mutat Szent Ágoston kegyelemtana pl. nehezen összeegyeztethető a középkori búcsúcédulákkal vagy II. János Pál pápa egyes enciklikáival Szent Cyprianus mást tanított a bukottak visszafogadásáról, mint István, római püspök, és mást tanított az Egyházhoz tartozásról, mint a II. Vatináni zsinat (2) az én megítélésem szerint jó esély van arra, hogy a r. kat. egyházban elegendő ismeretet találjon az ember az üdvözítő hithez 12
(a) ennek eszköze lehet: (iii) a Szentírás, mely a r. kat. egyház szerint is tévedhetetlen tekintély olyan szerzők írásai, mint a korai egyházatyák (Római Kelemen, Ignatiusz, Iréneusz, Athanásziosz, Augusztinusz stb.), vagy középkori és újkori szerzők (Szent Anzelm, Clairvaux-i Szent Bernát, Johannes Tauler, Kempis Tamás, Blaise Pascal stb.) olyan lelkiségi mozgalom, melyben Krisztus van a középpontban, és az egyszerű hitre helyezi a hangsúlyt D. Hatalmi szempont (b) de sajnos arra is nagy esély van, hogy a r. kat. egyház heterodox tanításai hatékonyan távol tartsák a híveket az evangélium alapigazságaitól i. sok protestáns keresztény a r. kat. egyház hierarchiáját és világi hatalmát teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja (1) a r. kat. hierarchiát igeellenesnek és Krisztus tanításával ellentétesnek tartják (a) úgy látják, hogy a pápaság minden szempontból ellentétes Krisztus akaratával és Péter apostol példájával (Mt 23, 5-12; 1Pt 5,1-4) (b) a r. kat. hierarchia nem tükrözi az újszövetségi gyülekezetek egyszerűségét (2) a r. kat. egyház történetét botrányosnak és az igazi kereszténységgel összeegyeztethetetlennek látják (a) inkvizíció, kereszteshadjáratok, invesztitúra-harc (b) Giordano Bruno megégetése (c) Szent-Bertalan-éj (d) a Biblia terjesztésének tiltása (e) stb. ii. más protestánsok, bár nem értenek egyet a kialakult hierarchiával, és a katolikus egyház történelmi szerepét sem tartják feltétlenül pozitívnak, a mai katolicizmusban a társadalmi kérdésekben való potenciális szövetségest látják (1) a nyugati világban a keresztény értékek hanyatlását tapasztaljuk, ami több területen a kereszténység társadalmi megtartóerejének fokozatos csökkenését jelenti: (a) a család és a heteroszexuális, elkötelezettségen alapuló házasság értéke (b) a becsület fontossága (c) a szorgalom és munka értéke (d) a felelősségvállalás fontossága (e) stb. (2) protestánsok között egyre gyakoribb a katolikusokkal való együttműködés és a katolicizmus társadalmi szerepének alapvető igenlése
(a) keresztény szociális és társadalmi szervezetek (pl. Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat, L Arche /Bárka/ közösségek stb.) (b) közös rendezvények, melyeken katolikus egyházi vezetők is jelen vannak (pl. Ez az a nap!, Billy Graham evangélizáció stb.) (c) közös dokumentumok, melyekben evangéliumi keresztények társadalmi kérdésekben közös célokat határoznak meg a r. kat. egyházzal (pl. Evangelicals and Catholics Together dokumentum) iii. a katolicizmus hatalmi szempontból való megítélése nem elválasztható a történelmi kontextustól (1) amikor a r. kat. egyház jelentős világi hatalmával a protestantizmus üldözőjeként lépett fel, egyetlen protestánsnak sem jutott volna eszébe, hogy együttműködésen vagy közös célokon gondolkodjon (ahogy a katolikusokban sem merült ez fel) (2) amikor a katolicizmus legfőbb ellenlábasa a társadalomban nem a protestantizmus, hanem olyan istentelen ideológiák, mint a szekuláris humanizmus, a radikális liberalizmus, a homoszexuális lobby, az iszlám vagy a posztmodern relativizmus, és amikor a r. kat. egyház magatartása is alapvető változásokon ment át (lásd II. Vatikáni zsinat), jogos, ha protestánsoknak újragondolják az együttes fellépés elfogadható lehetőségeit E. Lelkiségi szempont i. a lelkiségi szempont ma sokkal jelentősebb a katolicizmus megítélésében, mint bármikor korábban (1) a dogmatikai szempontok a mai korban jóval kisebb súlyt képeznek a véleményalkotásban (2) a r. kat. egyház nem számít olyan hatalmi tényezőnek, mint pl. a középkorban (3) a korszellem és a keresztény világ egyaránt a tapasztalatra és a valóság megélésére helyezi a hangsúlyt az ortodoxia és az igazságban való hit helyett ii. a reformáció és a protestáns felekezetek hagyományos kritikája jelentős részben épült a katolikus lelkiség és vallásgyakorlat kritikájára (1) Mária és a szentek tisztelete (2) bálványimádás (3) babonák, ereklyék, rózsafüzér (4) penitencia, érdemszerző cselekedetek (5) névleges vallásosság (6) üres tradicionalizmus (7) stb. iii. manapság éppen a lelkiség az a terület, ahol sok protestáns keresztény kapcsolódási pontokat talál a r. kat. egyházzal (1) látva, hogy a r. kat. egyházban is sok újjászületett keresztény van, sokan kritikátlanul és sommásan igaz egyháznak tekintik a r. kat. egyházat 14
(2) a karizmatikus mozgalom hatására korábban áthatolhatatlannak tűnő falak omlottak le (nem a dogmák és a hierarchia, hanem a Szentlélek öröme és az imádság a középpontban) (3) az angolszász evangéliumi kereszténységben a katolikus monasztikus hagyomány és spirituális örökség reneszánsza zajlik (Clairvaux-i Bernát, Assisi Szent Ferenc, Norwich-i Júlia, Sienai Katalin, Avilai Teréz, Keresztes Szent János, Szalézi Szent Ferenc, Madam Guyon, Francois Fénelon, Henri Nouwen, Thomas Merton stb.) (4) a r. kat. egyházban sokan olyan lelki értékeket találnak, melyek véleményük szerint indokolatlanul hiányoznak a protestáns hitgyakorlatból (a csend értékelése, lelkigyakorlatok, bűnvallás, lelki vezetés), és pozitívan gazdagíthatják az evangéliumi lelkiséget iv. a lelkiség területén különösen hangsúlyozni kell, hogy a r. kat. egyház rendkívül sokszínű, heterogén szervezet (1) a különböző (régi és új) katolikus lelkiségi irányzatok léte éppen ezt bizonyítja (2) ítéletalkotásunk nagyban függ attól, hogy milyen katolikus lelkiségről van közvetlen tapasztalatunk F. Eltérő értékelések i. teljes elutasítás (mely ugyanakkor nem zárja ki, hogy a r. kat. egyházban is vannak valódi hívők): (1) némely protestáns irányzat és az adventisták felfogásában a r. kat. egyház a hamis antikrisztusi egyház megjelenítése (a) a pápaság és a hamis tanok együttesen ördögi képződménnyé teszik a r. kat. egyházat (b) a Jelenések 13-ban szereplő valamelyik fenevad vagy a Jelenések 17-19-ben szereplő Babilon a r. kat. egyházat jelképezi (pl. Dave Hunt: A fenevadon ülő asszony; E.G. White: A nagy küzdelem) (2) népszerű evangéliumi kiadványokban a katolicizmust időnként úgy állítják be, mint ami egy teljesen más vallás (a) a kevés történelmi ismerettel rendelkező olvasónak az a benyomása, hogy a kereszténység és a katolicizmus soha nem is volt semmiféle köszönőviszonyban egymással (b) ebben a megközelítésben az újszövetségi kereszténység és a középkori római katolicizmus között nem lassú történelmi fejlődést (vagy fokozatos megromlást) látnak, hanem idegen eszmék és babonák hatására született új vallást, mely gyökereiben is különbözik az igazi hittől (3) közös ezekben a megközelítésekben az a követelmény, hogy a valódi hívőknek ki kell jönniük a r. kat. egyházból