A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011

A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011

TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok (ROP-ok) keretében allokált források 9 Tématerületek 10 Gazdaságfejlesztés 10 Turizmusfejlesztés 13 Közlekedésfejlesztés 15 Környezetfejlesztés 17 Településfejlesztés városrehabilitáció 19 Humáninfrastruktúra-fejlesztés 21 Eljárásrendek 23 Intézményrendszer 25 Összefoglaló eredmények 28 NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM 61 Nyugat-dunántúli régió 63 Nyugat-dunántúli Operatív Program 64 Az operatív program céljai, prioritások 64 Összesített eredmények az operatív program szintjén 64 Az operatív program prioritásai és eredményei 67 Regionális gazdaságfejlesztés 67 Turizmusfejlesztés A Pannon örökség megújítása 68 Városfejlesztés 70 Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra 73 Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése 76 Mintaprojektek 79 DÉL-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM 33 Dél-dunántúli régió 35 Dél-dunántúli Operatív Program 36 Az operatív program céljai, prioritások 36 Összesített eredmények az operatív program szintjén 36 Az operatív program prioritásai és eredményei 39 A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése 39 A turisztikai potenciál erősítése a régióban 40 Humán közszolgáltatások fejlesztése 43 Integrált városfejlesztési akciók támogatása 45 Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés 49 Mintaprojektek 55 KÖZÉP-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM 85 Közép-dunántúli régió 87 Közép-dunántúli Operatív Program 88 Az operatív program céljai, prioritások 88 Összesített eredmények az operatív program szintjén 88 Az operatív program prioritásai és eredményei 91 Regionális gazdaságfejlesztés 91 Regionális turizmusfejlesztés 92 Fenntartható településfejlesztés 94 Helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra-fejlesztés 97 Humáninfrastruktúra-fejlesztés 102 Mintaprojektek 103

KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM 109 Közép-magyarországi régió 111 Közép-magyarországi Operatív Program 113 Az operatív program céljai, prioritások 113 Összesített eredmények az operatív program szintjén 114 Az operatív program prioritásai és eredményei 116 A tudás alapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése 116 A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése 119 A régió vonzerejének fejlesztése 123 A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése 130 A települési területek megújítása 134 Mintaprojektek 136 ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM 143 Észak-alföldi régió 145 Észak-alföldi Operatív Program 146 Az operatív program céljai, prioritások 146 Összesített eredmények az operatív program szintjén 146 Az operatív program prioritásai és eredményei 149 Regionális gazdaságfejlesztés 149 Turisztikai célú fejlesztések 151 Közlekedési feltételek javítása 153 Humán infrastruktúra fejlesztése 156 Város- és térségfejlesztés 157 Mintaprojektek 161 DÉL-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM 167 Dél-alföldi régió 169 Dél-alföldi Operatív Program 170 Az operatív program céljai, prioritások 170 Összesített eredmények az operatív program szintjén 170 Az operatív program prioritásai és eredményei 173 Regionális gazdaságfejlesztés 173 Turisztikai célú fejlesztések 174 Közlekedési infrastruktúra-fejlesztés 178 Humáninfrastruktúra-fejlesztések 181 Térségfejlesztési akciók 184 Mintaprojektek 189 ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM 195 Észak-magyarországi régió 197 Észak-magyarországi Operatív Program 198 Az operatív program céljai, prioritások 198 Összesített eredmények az operatív program szintjén 198 Az operatív program prioritásai és eredményei 201 Versenyképes helyi gazdaság megteremtése 201 A turisztikai potenciál erősítése 203 Településfejlesztés 205 Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése 211 Térségi közlekedés fejlesztése 213 Mintaprojektek 217

REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5

KOHÉZIÓS POLITIKA A regionális politika, vagy más néven gazdasági, társadalmi és területi kohéziós politika célja az Unión belül meglévő regionális fejlettségbeli különbségek mérséklése, az életszínvonalbeli eltérések csökkentése. Az Európai Unió célja az egység a sokféleségben elvvel összhangban nem az adottságbeli különbségek eltűntetése, hanem az ezekből adódó hátrányok mérséklése, a kedvezőtlenebb helyzetben lévő régiók versenyképességének fejlesztési beruházások útján történő javítása, és a fennálló jövedelmi különbségek ezáltali csökkentése, a tartós elmaradottság mérséklése vagy megszűntetése. A régiók az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap három célját teljesítik. 1. Konvergencia célkitűzés: azokat a fejlődésben elmaradott régiókat támogatja, amelyek a legsúlyosabb foglalkoztatási, termelési, jövedelmi és infrastrukturális problémákkal küszködnek, valamint az 1 főre jutó GDP-mutatójuk nem éri el a közösségi átlag 75%-át. 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés: célja a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének, vonzerejének erősítése, foglalkoztatási mutatóinak javítása. 3. Európai területi együttműködés célkitűzés: a célkitűzés a közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erősíti a határokon átnyúló együttműködést. A célkitűzés nem régió-specifikus támogatást nyújt. Célkitűzések Alapok Konvergencia ERFA ESZA Kohéziós Alap Regionális versenyképesség és foglalkoztatás ERFA ESZA Európai területi együttműködés ERFA 7

Magyarország hét tervezési-statisztikai régiója közül hat (a Nyugat-dunántúli, a Közép-dunántúli, a Dél-dunántúli, az Észak-magyarországi, az Észak-alföldi és a Dél-alföldi régió) a konvergencia, míg egy (a Közép-magyarországi régió) a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés phasing in területéhez tartozik. (Az ún. phasing in területek azok a régiók, melyek a korábbi 1. célkitűzés alá tartozó egykori státuszuknál fogva különleges pénzügyi juttatásban részesülnek.) A 2007 2013-as programozási időszakban a kohéziós politika keretében Magyarország 25,3 milliárd euró közösségi forrásra jogosult, míg hozzájárulása 4,4 milliárd eurót tesz ki. Az összeg a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK) szerint használható fel, melynek célja, hogy a tagállamok gazdaságának modernizálására irányuló intézkedéseket leíró általánosabb nemzeti programokat összekapcsolják a munkahelyteremtést és a növekedést szolgáló lisszaboni stratégiával. A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret célkitűzései hat tematikus és területi prioritás alapján valósulnak meg, összesen 15 operatív program keretében: gazdaságfejlesztés; közlekedésfejlesztés; társadalmi megújulás; környezeti és energetikai fejlesztés; területfejlesztés; államreform. Dél-alföldi OP Gazdaságfejlesztés OP Dél-dunántúli OP Közlekedés OP Konvergencia célkitűzés Észak-alföldi OP Ágazati operatív programok Társadalmi Infrastruktúra OP Északmagyarországi OP Társadalmi Megújulás OP Regionális operatív programok Közép-dunántúli OP Végrehajtás Operatív Program Elektronikus Közigazgatás OP Nyugat-dunántúli OP Környezet és Energia OP 8 Versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés Középmagyarországi OP Államreform OP

REGION Á L I S TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK (ROP-OK) KERETÉBEN ALLOKÁLT FORRÁSOK összesen összesen DAOP DDOP ÉAOP ÉMOP KDOP KMOP NYDOP 2007 2013 (millió EUR)* 2007 2013 (millió EUR)* 2007 2013 (millió EUR)* 2007 2013 (millió EUR)* 2007 2013 (millió EUR)* 2007 2013 (millió EUR)* 2007 2013 (millió EUR)* 880 840 716 829 572 928 1 147 141 396 1 063 204 223 597 552 748 1 726 113 356 545 591 639 DAOP DDOP ÉAOP ÉMOP KDOP KMOP NYDOP 2007 2010 (Mrd HUF)** 2007 2010 (Mrd HUF)** 2007 2010 (Mrd HUF)** 2007 2010 (Mrd HUF)** 2007 2010 (Mrd HUF)** 2007 2010 (Mrd HUF)** 2007 2010 (Mrd HUF)** 201,072 199,050 238,157 252,520 142,865 439,586 129,110 9

TÉMATERÜLETEK A regionális operatív programokban hat szakterületen összesen 24 témakörben jelennek meg felhívások. Az alábbiakban ezen területek fő céljai, koncepciói kerülnek bemutatásra. A Közép-magyarországi régió esetében a rendelkezésre álló ERFA fejlesztési források egyetlen operatív programon (OP-on) belül (KMOP) kerülnek megtervezésre és megvalósításra, mely OP tartalmazza az ágazati és regionális prioritásokat. Az operatív programban gazdaságfejlesztés, humáninfrastruktúra- és környezetfejlesztés tématerületeken jelennek meg az ágazati operatív programok (GOP, TIOP és KEOP) ún. tükörkiírásai. Ezen kiírások koncepciói a Középmagyarországi Operatív Program bemutatásánál kerülnek bővebben kifejtésre, az alábbi fejezet a regionális operatív programok tématerületeit, míg a források a teljes tématerület allokált kereteit tartalmazzák. Az alábbiakban kifejtett témakörök a ROP-okban található összes területet bemutatják, azonban régiónként lehet eltérés a megjelenések és az egyes kiírások feltételrendszere tekintetében. A ROP-ok forrásainak megoszlása tématerületek szerint 2007 2010 (Mrd Ft) Gazdaságfejlesztés 324,155 Mrd Ft Turizmusfejlesztés 257,085 Mrd Ft Közlekedésfejlesztés 253,142 Mrd Ft Humáninfrastruktúra-fejlesztés 330,46 Mrd Ft Környezetfejlesztés 133,146 Mrd Ft Településfejlesztés 244,342 Mrd Ft GAZDASÁGFEJLESZTÉS A regionális operatív programok gazdaságfejlesztési prioritásának célja a helyi szinten fontos szerepet betöltő vállalatok megerősítése, versenyképességének növelése. A gazdaságfejlesztés a regionális operatív programokban és a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP-ban) jelenik meg hangsúlyosan. A ROP ok elkészítésekor kiemelt szempont volt, hogy a GOP pal kiegészülve olyan támogatási rendszer jöjjön létre, amely lefedi az összes releváns fejlesztési célt és indokolt támogatási beavatkozást, így eléri a pályázni kívánó szervezeteket mind a hét régióban. A két operatív programcsoport egymástól jól láthatóan lehatárolva, de mégis egymást kiegészítve működik. 10

REGION Á L I S TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A ROP-GOP lehatárolás ROP-ok GOP Gazdaságfejlesztés: meghirdetett források 2007 2010 (Mrd Ft) DA 36,185 Mrd Ft DD 21,21 Mrd Ft ÉA 39,89 Mrd Ft ÉM 38,26 Mrd Ft KD 22,11 Mrd Ft KM 148,33 Mrd Ft NYD 18,17 Mrd Ft Üzleti infrastruktúra fejlesztése Ipari parkok iparterületek inkubátorházak barnamező Az ipari parkok és inkubátorházak fejlesztésének célja, hogy a már jól megközelíthető területek rendelkezzenek a vállalkozók számára vonzó infrastruktúrával is. Alapvetően két különböző vállalkozói kört céloznak meg. Az ipari parkok a már máshol működési tapasztalatot szerzett cégek számára lehetnek vonzóak, míg az inkubátorházak kifejezetten azért jönnek létre, hogy az induló vállalkozások számára biztosítsanak megfelelő környezetet a piacinál kedvezőbb bérleti díjakért. Mindezek mellett fontos szempont, hogy hasznosuljanak olyan területek, amelyek a múltban ipari tevékenység színterei voltak, vagy olyan tevékenységet folytattak rajtuk, amely után mezőgazdasági vagy lakásépítési célokra nem alkalmasak (pl. laktanyák). Éppen ezért az ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak fejlesztése mellett a konstrukció fontos célja, hogy a barnamezős területek is hasznosuljanak. Az intézkedés kiemelt projektek megvalósulását is támogatta. 11

Telephelyfejlesztés ipartelepítés A telephelyfejlesztési pályázat elsősorban a termelő szektorban működő KKV-kat célozza meg. E vállalkozások megerősítése fontos alapja a gazdaságnak, és elősegíti az érintett településeken a foglalkoztatás fenntartását, bővítését, és így a népesség megtartását. Az ipartelepítési pályázatok a telephelyfejlesztést egészítik ki. Itt a támogatási összeg magasabb, és az elvárt beruházások is nagyobb volumenűek: a létrejövő projektek pólusként szolgálhatnak 1-1 terület gazdaságfejlesztésében a kialakuló beszállítói hálózat által. Vállalati tanácsadás Az infrastruktúra fejlesztése mellett fontos, hogy a KKV-k működéséhez szükséges szakmai tudást is megerősítsük, ezért került meghirdetésre a KKV-kat célzó vállalati tanácsadás program. Ennek legfontosabb jellemzője, hogy ré giónként pályáztatás útján kiválasztásra kerül egy támogatásközvetítő, amely a KKV-k tanácsadási pályázatainak kezelése mellett közvetlenül is tanácsot ad az ügyfélszolgálatra betérőknek a vállalkozás alapításával és alapvető működési szükségleteivel kapcsolatban. Vállalati együttműködések és klaszterek támogatása A konstrukció kiemelt célja, hogy a régió jövedelemtermelő képességét javítsa. A fejlett gazdaságokban a növekedéshez jelentősen hozzájárulnak a vállalkozói és egyéb kapcsolódó szervezetek által alkotott együttműködések, elsősorban hálózatok és klaszterek formájában. A klaszterek és a hálózatok alakításának ösztönzésével eredményesen javítható a KKV-k versenyképessége, valamint a nemzetközi piacokra való kijutásának feltétele. A konstrukció elősegíti a hazai klaszterek továbbfejlődését, innovációs tevékenységének és nemzetközi piaci jelenlétének növelését. Regionális Tőkebefektetési Alap A program keretében specifikált ágazatokban a versenyképes mikro-, kis- és középvállalkozások tőke formájában jutnak forráshoz. A tőkejuttatás mellett tanácsadási szolgáltatás is elérhető, így ezen eszközök együttes alkalmazása lehetővé teszi a szükséges átalakítások végrehajtását, a külső finanszírozási források újrapozícionálását, adott esetben az egyébként más konstrukció/operatív program/hazai forrás keretében rendelkezésre álló vissza nem térítendő támogatások igénybevételét. 12

TURIZMUSFEJLESZTÉS Egyedül a regionális operatív programokban került elkülönítésre pénzügyi forrás a turisztikai ágazat részére, elsősorban azért, mert a turisztikai attrakciók pontszerűen jelennek meg a térben: főként lokális és regionális hatásokkal rendelkeznek, a régiók adottságaihoz, sajátosságaihoz köthetők. Egységes stratégiai cél a turizmusból származó bevételek növelése, a vendégforgalomnak és a látogatószámnak a tartózkodási idő meghosszabbításán és a szezonalitás mérséklésén keresztül történő emelése, valamint az ágazatban foglalkoztatottak számának növelése. A prioritási tengely a régiók természeti, kulturális és épített örökségén alapuló turisztikai attrakciók és szolgáltatások minőségileg magas színvonalú fejlesztésével kívánja a kereslet igényeit kielégíteni. Emellett a magas minőségű (a gyógyturizmus az egészségturizmus része) egészségturisztikai ágak fejlesztésével járul hozzá az ország gazdasági versenyképességének növeléséhez. Támogatja a turisztikai attrakciókhoz illeszkedő szálláshelyek minőségi fejlesztését, szolgáltatási körének bővítését, valamint a régió turisztikai szereplőinek együttműködése és összehangolt marketingtevékenysége alapjait megteremtő helyi és térségi desztinációmenedzsment-szervezetek létrehozását. Turizmusfejlesztés: meghirdetett források 2007 2010 (Mrd Ft) DA 32,925 Mrd Ft DD 28,06 Mrd Ft ÉA 49,23 Mrd Ft ÉM 54,2 Mrd Ft KD 28,81 Mrd Ft KM 25,38 Mrd Ft NYD 29,01 Mrd Ft Balaton régió 9,47 Mrd Ft Attrakciófejlesztés A fő cél a kulturális, az épített és a természeti örökségek turisztikai célú hasznosítása, a vonzerők fejlesztése, valamint minden régióban lényeges szempont a kiírások megalkotásánál a komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása. Uniós társfinanszírozás segítségével valósulhatott meg többek között termál- és gyógyfürdők fejlesztése, várak, kastélyok turisztikai célú hasznosítása, múzeumok, régészeti lelőhelyek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése, természetvédelmi látogatóközpontok, téma- és kalandparkok kialakítása. Lehetőség nyílt továbbá rendezvények infrastrukturális hátterének, sport- és konferencialétesítmények turisztikai célú fejlesztésére, kisvasutak korszerűsítésére, projekthez kapcsolódó képzések és marketingtevékenység támogatására. 13

Az intézkedés kiemelt projektek megvalósítását is támogatja. Ezen fejlesztések célja, hogy olyan attrakciók működjenek a régiókban, amelyek az adott turisztikai desztinációban önállóan is vonzerőt jelentenek a turisták számára. A kiemelt turisztikai projektek támogatásával lehetőség nyílik olyan komplex, a pályázati konstrukcióknál összetettebb, a fenntartható üzemeltetést biztosító elemeket tartalmazó fejlesztések megvalósítására, amelyek a turisztikai kínálatban nemzetközi versenyelőnyt biztosíthatnak az adott régió számára. Szálláshelyfejlesztés A turisztikai attrakciófejlesztéshez szorosan illeszkedve elsősorban magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi szálláshelyek támogatása indokolt európai uniós forrásokból. A tervezett konstrukcióban jelentős hangsúlyt fektettünk a meglévő egységek minőségének és szolgáltatáskínálatának fejlesztésére a kihasználtságuk javítása érdekében. Ebben a konstrukcióban valósítható meg kereskedelmi szálláshelyek konferencia- és kongresszusi infrastruktúrájának fejlesztése. A regionális sajátosságok ebben a pályázatban igen erőteljesen jelennek meg. Ennek alapját a regionális szálláshelykínálatban, illetve azok kihasználtságában, valamint a helyi turisztikai szereplők tőkeerejében lévő különbségek jelentik. Így jelentős eltérések mutatkoznak abban, hogy milyen kategóriájú szálláshely volt jogosult támogatásra, lehetett-e újat építeni vagy csak meglevőt felújítani, illetve hogy mekkora szálláshelyek fejlesztése kap preferenciát. Turisztikai desztináció menedzsment (TDM) A pályázati kiírás célja a jól működő turizmus feltételeként egy régiós, illetve országos szinten is egységes, egymással összehangolt szervezeti rendszer kialakítása. A TDM-szervezet feladatai közé tartozik, hogy koordinálja a térség turisztikai tevékenységeit, biztosítja a térségre jellemző sajátos arculat kialakítását, valamint a public-private-partnership (PPP) jegyében a turisztikai szolgáltatókkal közösen felállít egy hatékony információs rendszert a turizmus élénkítése érdekében. A térségi és kistérségi együttműködések támogatása révén távlati cél egy régiós, illetve országos szinten egységes, összehangolt szervezeti rendszer kialakítása. A TDM-szervezetek kialakítása, fejlesztése a teljes turisztikai ágazat hatékonyabb működését, dinamikus fejlődését biztosítja. A szektor fejlesztése élénkíti a régiók gazdasági teljesítményét, az egyes ágazatokkal való szoros kapcsolata révén pedig további kedvező hatásokat gyakorol a piaci szférára. 14

REGION Á L I S TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS A közlekedési fejlesztések kiemelt célja a versenyképességet és a kohéziót egyaránt szolgáló elérhetőség javítása a természeti és települési környezet, valamint a klímavédelem figyelembe vételével. A jó elérhetőség, a hatékonyságot biztosító optimális szerkezetű közlekedési hálózat, a korszerű és biztonságos infrastruktúra és a jó szolgáltatások nélkülözhetetlen feltételei a tartós gazdasági növekedésnek. ROP-KÖZOP-lehatárolás ROP-ok KÖZOP Közlekedésfejlesztés: meghirdetett források 2007 2010 (Mrd Ft) DA 42,362 Mrd Ft DD 28,96 Mrd Ft ÉA 44,42 Mrd Ft ÉM 31,83 Mrd Ft KD 21,27 Mrd Ft KM 69,13 Mrd Ft NYD 15,17 Mrd Ft Közösségi közlekedés A ROP-ok tématerületeként megnevezett közúti tömegközlekedés mint közlekedési mód továbbra is magas, európai átlagot meghaladó, azonban csökkenő mértékű kihasználtságot és részarányt mutat hazánkban. A szolgáltatáshoz kapcsolódó infrastrukturális elemek leromlottak, a modern, intelligens irányító és tájékoztató rendszerek hiányosak, ezért a beavatkozás általános célja ezen kiemelkedő részaránycsökkenésnek a megállítása, megfordítása, és a közlekedési mód vonzóságának a helyreállítása, a szolgáltatási színvonal emelése. A közlekedési mód részarányának megőrzése érdekében a ROP-okban lehetőség nyílik a szükséges infrastrukturális munkák elvégzésére, az IKT-eszközök és -rendszerek beszerzésére, kiépítésére, illetve további színvonalat erősítő fejlesztések megvalósítására. 15

A Közép-magyarországi Operatív Program forrásából a pályázati felhívásoktól elkülönítve kiemelt projektekként kerültek támogatásra jelentős hatású, a közösségi közlekedés fejlesztésére irányuló beruházások, mint a 10 km hosszúságú rákoskeresztúri buszkorridor kiépítése, a budapesti kerékpáros közösségi közlekedési rendszer (BUBI) kialakítása, illetve a BKV felszíni járműveinek a forgalomirányítását és utastájékoztatását megvalósítani hivatott FUTÁR-projekt. A beruházások komplexitásuk és jelentős beruházási igényük, összköltségük miatt kerültek kiemelt eljárásrendben támogatásra. 4 és 5 számjegyű állami utak A beavatkozást megalapozó stratégiai dokumentum a Nemzeti Út- és Hídfelújítási Program (NÚP), amelyben kitűzött cél a jelenlegi forgalmi igényeknek megfelelő, értéknövelő útfelújítások megvalósítása. A kizárólagos állami tulajdonra, valamint az építtetői körre tekintettel a konstrukció kiemelt eljárásrendben került meghirdetésre. A támogatás célja a 4 és 5 számjegyű, településeket összekötő vagy bekötő országos mellékúthálózat minőségének fejlesztésén keresztül a kistelepüléseken élők és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének a javítása, valamint a közlekedés okozta környezeti károk csökkentése. Támogatható tevékenység a 4 és 5 számjegyű kül- és belterületi utak burkolatának és alépítményeinek a felújítása, útburkolatának a szélesítése, korszerűsítése, amelybe beleértendő az útberuházáshoz kapcsolódóan a nyitott és zárt csapadékvíz-elvezető rendszerek szükséges mértékben történő helyreállítása, korszerűsítése, támfal építése, rézsű megtámasztása, mederkorrekció, a nyomvonalas infrastruktúra helyreállítása, korszerűsítése. A felhívás keretein belül a Közép-magyarországi régióban hidak felújítására (Szabadság híd, Margit híd), illetve a Közép-magyarországi és a Dél-dunántúli régiók területén a hiányzó hálózati elemek kiépítése érdekében új összekötő és elkerülő utak megépítésére is lehetőség nyílt. Önkormányzati tulajdonú belterületi utak A beavatkozás a megfelelő minőségű és biztonságos helyi közúthálózat kialakítását célozza meg, melynek eredményeként javul a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, csökken a településen belüli elérési idő, továbbá tehermentesítésre kerülnek a túlzsúfolt, urbanizált központi területek. Kerékpárút-fejlesztés 16 A kerékpáros forgalom jelentősebb növekedése akkor várható, ha ez a közlekedési mód kínálati jellegűvé válik, azaz ha a kerékpáros forgalmat a biztonságos, összefüggő, a kerékpárosok úti céljaival összhangba hozott, folyamatos hálózatot alkotó kerékpárforgalmi létesítmények rendszerbe szervezetten biztosítják. A fenntartható és egészségmegőrző, a hátrányos társadalmi helyzetű csoportok számára egyaránt elérhető, a közlekedési módválasztás szabadságát növelő, környezetbarát, alacsony költségigényű, a motorizációt kiváltó és csökkentő közlekedési mód támogatására ezért folyamatosan lehetőséget kell biztosítani.

KÖRNYEZETFEJLESZTÉS A környezeti és energetikai fejlesztési célok elsősorban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében a Kohéziós Alapból, ERFA kiegészítéssel kerülhetnek megvalósításra, de ezen célok megvalósításához a régiók operatív programjai és a Gazdaságfejlesztési Operatív Program egyes konstrukciói is hozzájárulnak. A ROP-ok elsősorban a környezeti problémák rendszer szintű kezeléséhez, a károk megelőzéséhez és felszámolásához biztosítanak forrást. Környezetfejlesztés: meghirdetett források 2007 2010 (Mrd Ft) DA 16,846 Mrd Ft DD 17,08 Mrd Ft ÉA 25,69 Mrd Ft ÉM 20,33 Mrd Ft KD 14,95 Mrd Ft KM 26,55 Mrd Ft NYD 11,7 Mrd Ft 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése A komponens elsődleges célja a Környezet és Energia Operatív Program fejlesztéseit komplementer módon kiegészíteni a kistelepülési szennyvízkezelés megoldásának elősegítése révén. Az érzékeny területen elhelyezkedő településeken, illetve településrészeken, ahol a szakszerű, egyedi szennyvízkezelés nem jöhet szóba, biztosítani kell a települési folyékony hulladék elszállítását (tengelyen történő szállítással) és kezelését, valamint a hasznosítás fejlesztését. A települési folyékony hulladék szennyvíztelepi fogadását ki kell alakítani. A konstrukció célja továbbá, hogy a fejlesztések révén korszerű, környezetvédelmi, valamint gazdaságossági szempontból is indokolható műszaki megoldások és kapacitások valósuljanak meg, valamint a tervezett létesítmények folyamatos szakszerű üzemeltetésének, illetve fenntartásának feltételei hosszútávon biztosítottak legyenek. Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok A konstrukció célja a környezetszennyezés csökkentése a bezárt vagy felhagyott települési szilárdhulladék-lerakók, állati hulladéktemetők (pl. dögtér, dögkút, állati hulladékkezelő üzemi lerakója) és földmedrű folyékonyhulladék-fogadóhelyek rekultivációjával. A felszíni és felszín alatti vizek további szennyezésének megakadályozása és a környezetterhelés csökkentése érdekében összhangban a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelettel térségi szinten rekultiválni kell a környezetet és a lakosságot is folyamatosan veszélyeztető, régi, műszakilag nem megfelelő, bezárt, illetve felhagyott települési szilárdhulladék-lerakókat. 17

Települési bel- és külterületi vízrendezés A beavatkozások fő célja az ár- és belvízkár, valamint a helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a felszíni vizeink minőségének biztosítása, a további környezeti káresemények megelőzése. Az intézkedés keretében kiemelt projektek támogatására is lehetőség nyílik. Ezen beavatkozások fő célja a Tisza-völgy árvízi biztonsága növelését szolgáló Vásárhelyi-terv továbbfejlesztési programjának I. ütemén belül megépülő (hanyitiszasülyi, nagykunsági, illetve cigánd-tiszakarádi) árapasztó tározók által érintett települések környezetbiztonságának növelése, környezeti állapotának javítása, az ár- és belvízkár, valamint a helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a felszíni vizeink minőségének biztosítása, és a további környezeti káresemények megelőzése. Az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi régióban az intézkedés kiemelt eljárásrendben lett meghirdetve 2009-ben. Vízrendezési feladatok megoldása regionális jelentőségű területeken A konstrukció célja elsődlegesen a természeti és az épített környezet védelme a felszíni vizek okozta károktól, valamint a régiókban található felszíni vizek, vízfolyások és állóvizek jó ökológiai állapotának elérése, meglévő állapotának javítása, rehabilitációja összhangban az EU Víz Keretirányelvével. További jelentős szempont a megfelelő vízkormányzás eredményeként a klímaváltozásra gyakorolt pozitív hatás elérése, valamint a belvízi elöntések és káresemények csökkentése. Az intézkedés a Dél-alföldi, a Nyugat-dunántúli, a Közép-magyarországi és a Közép-dunántúli régiókban kiemelt eljárásrendben lett meghirdetve a 2007 2008-as akciótervi időszakban. Földtani veszélyforrás elhárítása (partfalvédelem) A konstrukció célja a Duna mentén és a Balaton partján lévő települések lakosságának, valamint a települések értékeinek, köztulajdonban lévő létesítményeinek (kiépített vonalas infrastruktúra, közintézmények) védelme a sürgős beavatkozást igénylő magaspartfalak stabilizációjával, az omlás- és csúszásveszély kockázatának csökkentésével. Az intézkedés a Közép-dunántúli és a Dél-alföldi régiókban kiemelt eljárásrend keretében került meghirdetésre 2008-ban és 2009-ben. 18

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS VÁROSREHABILITÁCIÓ Az Európai Bizottság kezdeményezésére a 2007 2013-as periódusban kiemelt hangsúlyt kapott a településfejlesztés, azon belül a fenntartható városi dimenzió kezelése. Az integrált szemlélet a városfejlesztés szempontjából fontos problémákat és érdekeket térben és időben egyidejűleg kezeli a helyi sajátosságok és szükségletek figyelembe vételével. Az integrált városfejlesztési politika megteremti az állam, a régiók, a városok, a polgárok és a gazdasági szereplők közötti konszenzus gyakorlati alapját, lehetővé teszi a polgárok számára, hogy tevékeny szerepet játsszanak közvetlen lakókörnyezetük formálásában. A városfejlesztés és a városrehabilitáció keretében történő beavatkozások a városi szövet fizikai átalakítására irányulnak a városi élet fizikai feltételeinek javítása érdekében, azonban ezen eredmények fenntarthatósága megköveteli az azokhoz szorosan kapcsolódó városi élet társadalmi, közösségi, kulturális körülményeinek alakítását, fejlődését is. A regionális operatív programok keretében a városokban funkcióbővítő és szociális célú integrált városrehabilitációs fejlesztések, míg a kistelepüléseken méretük és közösségszervező erejük függvényében pontszerű beavatkozások valósulhatnak meg. A kiemelt projektcsatorna a megyei jogú városok mint térségi és közigazgatási súlyponttal bíró települések részére nyújt támogatást funkcióbővítő és szociális célú integrált városrehabilitációs projektek megvalósításához. Településfejlesztés: meghirdetett források 2007 2010 (Mrd Ft) DA 23,812 Mrd Ft DD 49,2 Mrd Ft ÉA 31,69 Mrd Ft ÉM 39,4 Mrd Ft KD 20,83 Mrd Ft KM 60,67 Mrd Ft NYD 18,74 Mrd Ft Funkcióbővítő célú városrehabilitáció A beavatkozások során komplex városrehabilitációs eszközök alkalmazásával újul meg a fizikai infrastruktúra, valósul meg az akcióterület jellegétől függően funkcióbővítés vagy funkcióerősítés és a fizikai infrastruktúrához kötődő tartalmi fejlesztés. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy mind a helyi és a vonzáskörzetben élő lakosság, mind pedig a befektetők és a turisták számára vonzó szolgáltató városközpontok alakulnak ki, amelyek megfelelő szintű gazdasági, kulturális, közösségi, turisztikai stb. szolgáltatásokat képesek biztosítani úgy, hogy hozzájárulnak a munkahelyek bővüléséhez. A konstrukcióban olyan projektek támogathatóak, amelyekben legalább egy gazdasági célú fejlesztés megvalósul, 19

továbbá kiemelt projektek esetében meghatározott mértékben magántőke is bevonásra kerül. Magántőkés befektetésre sor kerülhet a támogatott projekt részeként, amely esetben a vállalkozás támogatást kap, illetve támogatásban nem részesülő magánerős fejlesztésként is, amennyiben az a projekt tevékenységeihez kapcsolódva, időben párhuzamosan valósul meg. Szociális célú városrehabilitáció A városok egyes társadalmi, fizikai és gazdasági szempontból is leszakadó, vagy leszakadással fenyegetett településrészeinek fizikai állapota erősen leromlott, lakosságcsoportjaik társadalmi helyzete, foglalkoztatási színvonala, életkörülményei szegényesek, a településrész városi és közösségi funkciókkal való ellátottsága alacsony szintű, így a városrész nem képes bekapcsolódni a város gazdasági-társadalmi vérkeringésébe. Egyes területeken koncentráltan jelentkezik a munkanélküliség, melyet tovább súlyosbítanak a hátrányos helyzetű csoportok jelenlétéből és a közbiztonság romlásából származó problémák. Kisléptékű településfejlesztés A kisvárosok és nagyobb községek esetében a településkép vonzerejének növelése céljából az egy-egy közterületre, utcára, épületre stb. kiterjedő kisléptékű infrastrukturális beavatkozások elősegítik a településkép javítását, növelik a lakosság elégedettségi szintjét. A konstrukció célja a település életében jelentőséggel bíró központi területek, építészetileg értékes épületek és az azokhoz kapcsolódó közművek megújítása. 20

HUMÁNINFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS Humáninfrastruktúra-fejlesztés: meghirdetett források 2007 2010 (Mrd Ft) DA 40,77 Mrd Ft DD 38,34 Mrd Ft ÉA 53,94 Mrd Ft ÉM 56,98 Mrd Ft KD 21,8 Mrd Ft KM 92,68 Mrd Ft NYD 25,1 Mrd Ft Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Alap- és járóbeteg-szakellátás támogatása Az egészségügyi rendszer infrastruktúrája területileg kiegyenlítetlen, nagyszámú a rossz állapotú háziorvosi rendelő, a hiányos vagy elavult eszközökkel rendelkező és/vagy leromlott állapotú önálló, illetve funkcionálisan önálló járóbeteg-szakellátó intézmény, mely különösen igaz a hátrányos helyzetű térségekre. A problémák megoldása érdekében szükség van az egészségügyi ellátások kistérségi alapon történő optimalizálására, a leromlott infrastruktúra fejlesztésére, szükséges eszközeinek beszerzésére. Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése Az egészségügyi rehabilitáció intézményrendszerének fejlesztése révén az érintett betegek számára a komplex rehabilitációs szemléletű szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége jelentősen javul. Ez magában foglalja a betegség vagy baleset következtében kiesett (rész)képességek helyreállítását, a megmaradt képességek megerősítését, az egyén önálló életvitelének segítését. Ennek eredményeként fejlődik a többi ágazattal (mentális, szociális, képzési és foglalkozási rehabilitációt végző szervezetekkel) történő együttműködés, amivel nő az érintett betegek esélye a munkaerőpiacon való megjelenésre, valamint a szociális/családi életben az önállóbb életvitelre. Az intézkedés a Nyugat-dunántúli régióban kiemelt eljárásrendben is meghirdetésre került. Közoktatás Az oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális ellátottsága a közoktatás teljes spektrumában hiányos mind az épületállomány, mind az eszközellátottság tekintetében. Az elavult építési technológiával épített épületek megújítása a forráshiánnyal küzdő fenntartók számára sok esetben nem biztosított. Megfelelő feltételrendszer hiányában 21

a 21. századi hatékony és minőségi nevelés-oktatás nem biztosítható. A versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges alapkompetenciák és ismeretek elsajátítása, a tanulók kulcskompetenciáinak kialakítása érdekében szükséges a közoktatási intézmények megfelelő eszközökkel való ellátottságának javítása. A Dél-alföldi régióban az intézkedés kiemelt projektek megvalósítását is támogatja. Ezen projektek célja a nemzetiségi oktatást és nevelést felvállaló alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok beruházásainak támogatása, a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása. Szociális ellátás infrastruktúrájának fejlesztése A szociális alapszolgáltatásokkal és gyermekjóléti alapellátásokkal le nem fedett települések, vagy a nem megfelelő infrastrukturális körülmények miatt alacsony hatékonysággal működő alapszolgáltatásokkal rendelkező települések rászoruló lakosságának megfelelő ellátása szükségessé teszi a helyi sajátosságoknak és igényeknek megfelelően kialakított, az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító rendszerek kialakítását és infrastrukturális fejlesztését. A szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztésére a nők munkaerőpiaci (re)integrációjának előfeltételeként nagy szükség van. A szociális nappali intézmények tekintetében a konstrukció elősegíti, hogy a kialakított vagy fejlesztésre kerülő intézmények saját célcsoportjuk rehabilitációját, a munka világába történő (re)integrációját is lehetővé tegyék. A Dél-alföldi és az Észak-alföldi régiókban tapasztalható elvándorlás mértéke, az állampolgárok (különösen a fiatalok) társadalmi részvételének alacsony foka indokolttá teszi a társadalmi befogadást segítő jóléti ellátások biztosítása mellett a társadalmi aktivitás és részvétel fokozását, a helyi közösségek megújulását, illetve a különböző korcsoportok szociális, életviteli és kulturális kompetenciájának fejlesztését szolgáló közösségi terekhez való hozzáférés lehetőségének megteremtését. Akadálymentesítés A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény értelmében a fogyatékos személyek számára biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. Az utólagos akadálymentesítési konstrukciók létjogosultságát indokolja, hogy az önkormányzatok, valamint az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású intézmények jelentős részében a kiírások megjelenésének idején nem voltak, illetve sok esetben még ma sem biztosítottak a közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés feltételei. A fogyatékossággal élők legtöbb esetben csak segítséggel tudják igénybe venni a közszolgáltatásokat (pl. óvodát, iskolát, orvosi ellátást, önkormányzati ügyfélszolgálatot), az önálló ügyintézésre az épületek külső és belső környezetének kialakítása, illetve az ott tapasztalható fizikai és kommunikációs akadályok miatt az esetek nagy részében még jelenleg sincs lehetőségük. 22

ELJÁRÁSRENDEK Eljárásrend alatt a pályázati rendszer működtetésével összefüggő valamennyi, vagyis a benyújtott pályázatok feldolgozásával, a döntéshozatallal, a szerződéskötéssel, a finanszírozással, az ellenőrzéssel, valamint a monitoring adatok feldolgozásával kapcsolatos eljárási szabályok összességét értjük. Egyfordulós eljárásrend Egyfordulós eljárásrend esetében az adott projektjavaslatról a szakmai értékelést követően egyszeri alkalommal születik (végleges) döntés, a nyertes projektjavaslatok megítélt támogatása a döntést követően lekötésre kerül az operatív program forrásából. Kétfordulós eljárásrend Kétfordulós eljárás esetén az első fordulóban az előzetes projektjavaslatok kiválasztására kerül sor. Az előzetes projektjavaslat támogatásáról szóló döntés alapján a támogató részéről a megítélt összeg a pályázó részére feltételesen lekötöttnek minősül, azonban nem jelent kötelezettségvállalást a támogatási szerződés megkötésére és a támogatás folyósítására. Az első fordulót követően a nyertes pályázatok alapján a részletes projektjavaslatok kidolgozására kerül sor, melyhez a közreműködő szervezet biztosítja a konzultáció lehetőségét. Támogatási szerződés megkötésére csak az eljárás második fordulójában, a részletes projektjavaslatról született támogató döntés esetén kerülhet sor. Egyfordulós eljárás, ha a projektkiválasztási szempontok nem igényelnek mérlegelést (normatív jellegű támogatás) Amennyiben a projektkiválasztási szempontok nem igénylenek mérlegelést, azok nem kerülnek pontozásra. Tekintettel arra, hogy a projektkiválasztási szempontok objektív módon megítélhetőek, nem kerül sor bíráló bizottság felállítására sem. A pályázati felhívás és útmutatóban meghatározott objektív jellegű jogosultsági szempontoknak való megfelelés esetén a pályázatok befogadásra, és egyúttal a döntéshozó jóváhagyását követően támogatásra kerülnek. 23

Kiemelt projektek eljárásrendje A kiemelt projektjavaslatok bírálati eljárása esetében a benyújtott projektjavaslatról az NFÜ előértékelést készít, melynek során vizsgálat alá kerülnek többek között az alábbi szempontok: a) megvalósulása hozzájárul az operatív program társadalmi-gazdasági céljaihoz, és illeszkedik a megfelelő területi vagy ágazati stratégiához; b) egyértelmű, mérhető és elérhető célokkal rendelkezik; c) költséghatékony; d) megfelelően előkészített, így gyors megvalósításának feltételei biztosítottak. Az akciótervben történő nevesítés nem jelenti a támogatás megítélését. A támogatási szerződés megkötésére és a támogatás folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az akciótervi nevesítést követő projektfejlesztés során kialakított részletes projektjavaslatot a bíráló bizottság támogatásra javasolja, és ezt az irányító hatóság (IH) vezetője jóváhagyja. AZ NFÜ MEGJELENTETI A KIEMELT TERVEZÉSI FELHÍVÁST ÉS ÚTMUTATÓT A PROJEKT- GAZDA BENYÚJTJA PROJEKT- JAVASLATÁT A MINISZTÉRIUM- NAK / RFT-NEK / NFÜ-NEK A TÁMOGATÁS- RA JAVASOLT PROJEKTEKET TOVÁBBÍTJÁK AZ NFÜ-NEK A BEFOGADOTT JAVASLATOK ÉRTÉKELÉSE SZAKMAI ZSŰRI KERETÉBEN ELBÍRÁLJÁK A PROJEKTEKET KORMÁNY ÁLTALI NEVESÍTÉS PROJEKT- FEJLESZTÉS 2. KÖRÖS PROJEKT- DOKUMENTÁCIÓ BENYÚJTÁSA BEFOGADOTT PROJEKT ÉRTÉKELÉSE BÍRÁLÓ BIZOTTSÁGI DÖNTÉS TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE LHH-eljárásrend Az eljárásrend lényegében kétfordulós, azzal a különbséggel, hogy az első fordulóban a 33 LHH-kistérség által kidolgozott kistérségi terv jóváhagyásáról, vagy változtatásáról dönt az NFÜ által összehívott zsűri. Ezt követően kerül sor a konkrét projektjavaslatok kidolgozására és a második körben a bíráló bizottság általi végleges döntéshozatalra. Az elbírálás időbeli folyamata tekintetében 24 a) Folyamatos elbírálás: a pályázatok értékelése és a döntéshozatal a beérkezés sorrendjében folyamatos. Ebben az esetben is meghatározásra kerül egy végső benyújtási határidő, azonban ha ezt megelőzően a támogatásra

rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül, vagy annak kimerülése előre jelezhető, az NFÜ a benyújtás lehetőségét legkorábban az erről szóló tájékoztatásnak az NFÜ honlapján történő közzétételét követő 3. nappal felfüggeszti. Értékelésre a felfüggesztés dátuma előtt beérkezett projektjavaslatok kerülnek. b) Egyszakaszos elbírálás: a regionális fejlesztési operatív programok keretében meghirdetésre kerülő pályázati kiírások többségében az elbírálás úgy történik, hogy az adott kiírásra benyújtott, a formai értékelésen megfelelt öszszes pályázatról a szakmai értékelés alapján egy időpontban születik döntés. c) Többszakaszos elbírálás: a pályázatok értékelése és a döntéshozatal a pályázati felhívás és útmutatóban meghatározott benyújtási határidőkhöz igazodik, az egyes benyújtási időtartamokban beérkezett pályázatok támogathatóságáról időtartamonként külön döntéshozatalra kerül sor. A pályázati felhívás és útmutató meghatározhatja, hogy az egyes döntéshozatali időszakokban a kiírásra rendelkezésre álló teljes keret milyen arányban kerülhet lekötésre. INTÉZMÉNYRENDSZER Irányító hatóság: közreműködik az operatív program (OP) kidolgozásában és véglegesítésében, és közreműködő szerepet vállal e dokumentumnak az Európai Bizottsággal történő megtárgyalásában. Az IH részt vesz továbbá a költségvetés tervezésében, valamint közreműködő szervezetek (KSZ-ek) bevonásával irányítja a meghirdetett pályázatok és központi programok végrehajtását. Közreműködő szervezet: a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap kezelése során eljáró szervezet, a Strukturális Alapok esetében az irányító hatóság által átruházott hatáskörben. A regionális operatív programok végrehajtásában részt vevő közreműködő szervezetek: Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség; Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség; Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség; Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség; Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség; Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség; Pro Regio Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség; VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. A Közép-magyarországi Operatív Program ágazati tevékenységében részt vevő közreműködő szervezetek: Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt.; Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht.; Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet; Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatóság; Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Strukturális Alapok Programkezelő Programiroda. 25

A Közép-magyarországi Operatív Program ágazati tevékenységében részt vevő forráskezelő szervezet: Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Ellenőrzések Az alábbi folyamatábra az intézményrendszer ellenőrzési rendszerét mutatja be. Európai Számvevőszék Európai Bizottság Ellenőrző hatóság Állami Számvevőszék Igazoló hatóság (Tényfeltáró ellenőrzés) Irányító hatóság Delegált feladatok ellenőrzése Közreműködő szervezet Elsőszintű ellenőrzés Kedvezményezett 26

Monitoring bizottságok és regionális monitoring albizottságok Az operatív programok eredményes, hatékony és minőségi végrehajtásának felügyelete céljából a 2007. évben monitoring bizottságok felállítására került sor két jogszabály előírásainak megfelelően: a Tanács 2006. július 11-i 1083/2006/ EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, valamint a 255/2006 (XII.8.) Kormányrendelet a 2007 2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről. Az 1083/2006/EK rendelet 63. cikke alapján a 2007 2013-as időszakban a hét operatív program tekintetében két monitoring bizottság került fölállításra, az alábbiak szerint: a Közép-magyarországi Operatív Program Monitoring Bizottság a KMOP vonatkozásában; a Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok Monitoring Bizottság a hat konvergencia régió OP-jának vonatkozásában. A monitoring bizottságok működésének alapelve a partnerség, összetételük széles társadalmi részvételt tükröz. A partnerség alapelvét követendő a monitoring bizottságok az érintett tárcák, közreműködő szervezetek, szociális partnerek, civil érdekvédelmi és szakmai szervezetek, az esélyegyenlőséget képviselő szervezetek, az önkormányzati érdekszövetségek, a Regionális Fejlesztési Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank és egyéb érintett intézmények részvételével kerültek felállításra. A monitoring bizottságok feladatai közé tartozik többek között a kétéves akciótervek megtárgyalása, a program célkitűzéseinek megvalósítása érdekében tett előmenetel nyomon követése, az eredmények és a program megvalósításával kapcsolatos értékelések áttekintése, valamint döntéshozatal a források esetleges átcsoportosításáról vagy a programok módosításáról. Tekintettel a régiós operatív programok önállóságára, a Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok Monitoring Bizottság az operatív programok végrehajtás fejezetének monitoring és értékelés alpontjában foglaltakkal összhangban regionális monitoring albizottságok (RMA-k) felállításáról döntött valamennyi konvergencia régió vonatkozásában. Az albizottságok felállításának alapvető célja, hogy révükön megfelelő módon biztosítva legyen a regionális érdekek és szempontok érvényesítése a monitoring során, a regionálisan érdekelt szervezetek és szereplők bevonása, és így az adott operatív program regionális szintű felügyelete, a megvalósítás és végrehajtás folyamatának ellenőrzése. Az RMA véleményező és javaslattevő hatáskörében a Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok Monitoring Bizottság irányításával közreműködik a monitoring bizottság feladatainak végrehajtásában, utóbbival közös felelősséggel tartozik az adott operatív program megvalósításáért. A regionális monitoring albizottság tagsága regionális alapon szerveződik. Tagjai között helyet kapnak a Regionális Fejlesztési Tanács, az irányító hatóság, az operatív program végrehajtásában érintett közreműködő szervezetek, regionális környezetvédelmi, esélyegyenlőségi, gazdasági és társadalmi szervezetek delegáltjai, valamint az Európai Bizottság, illetve az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Fejlesztési Bank képviselői. 27

ÖSSZEFOGLALÓ EREDMÉNYEK A regionális operatív programok (ROP-ok) pályázati kiírásai keretében 2010 végéig közel 9500 projekt került támogatásra, több mint 1000 milliárd Ft értékben. A projektek feldolgozása, értékelése folyamatosan zajlik, ez idáig a beérkezett közel 20 000 db pályázat közül több mint 15 000 db értékelése történt meg. A bíráló bizottságok csaknem 12 000 db projekt kapcsán tettek döntési javaslatot. A projektek megvalósítása során eddig közel 4000 db projekt részesült előleg alapú, és több mint 4000 projekt számla alapú kifizetésben összességében 424 milliárd Ft értékben. A regionális operatív programok végrehajtásához kapcsolódó fontosabb mutatók KERET 2007 2010 2007 2010 2007 2013 KÖTELEZETTSÉG- VÁLLALÁS (Mrd Ft) 2007 2010 SZERZŐDÖTT TÁMOGATÁS 2007 2010 ÖSSZES KIFIZETÉS * Technikai segítségnyújtás nélkül ** Használt árfolyam: 260 HUF/EUR A regionális operatív programok végrehajtási folyamatának gyorsulása 2010-ben is folytatódott. Ennek köszönhetően 2010 végére a kötelezettségvállalással lekötött források aránya elérte a 2007 2013-as teljes keret 60%-át, meghaladva az 1 000 milliárd Ft-ot. A projektgazdákkal megkötött támogatási szerződésekkel a hét éves keret több mint 50%-át sikerült lefedni. A megvalósult projektek száma növekedésének köszönhetően pedig a regionális operatív programok teljes tervezési időszakára biztosított források 25%-át sikerült eljuttatni a kedvezményezettekhez. 28

A regionális operatív programok végrehajtásához kapcsolódó fontosabb mutatók régiónkénti összehasonlítása 300 Szerződés Kifizetés Szerződés Kifizetés Szerződés Kifizetés Szerződés Kifizetés Szerződés Kifizetés Szerződés Kifizetés Kötelezettségvállalás Kötelezettségvállalás Kötelezettségvállalás Kötelezettségvállalás Kötelezettségvállalás Kötelezettségvállalás Kötelezettségvállalás Mrd HUF 200 100 Szerződés Kifizetés DAOP DDOP ÉAOP ÉMOP KDOP KMOP NYDOP Országos szinten vizsgálva: a kötelezettségvállalások 87%-a mögött áll támogatási szerződés, és a szerződéssel lekötött források 47%-a már kifizetésre került a kedvezményezettek részére. Az egyes operatív programokat összehasonlítva megállapítható, hogy bár mind pozitív, mind pedig negatív irányban vannak esetleges eltérések, amelyek különböző okokra vezethetők vissza, de ez az arány nagyjából minden program esetében megfigyelhető. 29

REGION Á L IS TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A A regionális operatív programok végrehajtásához kapcsolódó fontosabb indikátorok állása Téma 30 Indikátor Indikátor érték (terv)2 Indikátor érték (tény)3

A regionális operatív programok végrehajtásához kapcsolódóan a 2007 2010 közötti időszakban már jelentősnek mondható eredmények állapíthatók meg. A legfontosabb indikátorok értékeit megvizsgálva megállapítható, hogy a pénzügyi előrehaladás mellett a fizikai megvalósítás is felgyorsult, aminek köszönhetően számos, jelentős gazdasági és társadalmi hatást generáló változás következett be ezen uniós támogatások révén. Az egyik legfontosabb és leginkább az érdeklődés középpontjában álló indikátor a teremtett munkahelyek száma. A pályázók ezen a téren megkötött támogatási szerződéseikben összesen 25 681 új munkahely megteremtését vállalták, és ebből 2010 végéig 4 160 munkahely már ténylegesen létre is jött. Jellegében hasonló típusú indikátor a megtartott munkahelyek száma is, amelyhez kapcsolódóan a projektgazdák 16 985 munkahely megtartását vállalták eddig. Ebből a fejlesztések révén ténylegesen már 7 405 munkahely megőrzését sikerült biztosítani. A turizmusfejlesztés terén a gazdasági válság hatásai ellenére szintén sikerült a felhasznált források segítségével számszerűsíthetően is megfelelő eredményeket elérni. A támogatott turisztikai attrakciók látogatottsága terén a pályázók 16 144 377 fős összesített eredményt vállaltak, amiből 2 212 764 főt már sikerült is elérni. A turisták által eltöltött vendégéjszakák száma esetében pedig a szerződésekben vállalt 5 358 185 db-ból 2010 végéig 1 433 614 db-ot sikerült megvalósítani. A közlekedésfejlesztés esetében az eredmények kézzelfoghatóak. A megítélt támogatásoknak köszönhetően 2010. december 31-ig 155 km új út épült, 1 110 km út felújítása valósult meg, és 230 km kerékpárút megépítése vált lehetővé. A településfejlesztési akciók összesen 1 925 767 lakosra gyakorolnak majd közvetlen hatást, ebből a megvalósult projektek által 809 739 fő vált már érintetté. A megvalósult környezetfejlesztési projekteknek köszönhetően a vizsgált időszakban 163 186 főt sikerült megvédeni az ár-, bel- és csapadékvízkároktól és 11 156 fő részére lett biztosítva az európai uniós kritériumoknak is megfelelő szennyvízkezelés-elérés. A humáninfrastruktúra-fejlesztések révén számos, a társadalom életminőségét, ellátásának színvonalát növelő eredmény született. Ezen projekteknek köszönhetően 2007 2010 között 400 853 fő számára sikerült biztosítani a fejlesztéssel érintett intézmények minőségi járóbeteg-szakellátását, 773 db új bölcsődei férőhely került kialakításra, 103 953 tanulót érintő oktatásfejlesztés történt, és 829 db intézményt sikerült akadálymentesíteni, ezáltal biztosítva a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét. 31