MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKMAI TAGOZATA ÜGYREND

MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKMAI TAGOZATA ÜGYREND 2018.... 2 1. A SZAKMAI TAGOZAT... 3 2. A MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKMAI TAGOZATA... 3 2.1 A szakmai tagozat neve:... 3 2.2 A tagozat postai címe... 3 2.3 A tagozat szakmai érdekeltségi területe:... 3 2.4. A szakterületek csoportosítása... 4 2.5. A tagozat illetékességi területe.... 4 2.6. A tagozat pecsétje:... 4 2.7. A tagozat rész-szervezetei:... 5 3. A TAGOZAT FELADATAI... 5 4. A TAGOZAT SZERVEZETE... 7 41. A szakmai tagozat szervezeti felépítése:... 7 5.2. A szakmai tagozat tisztségviselői... 7 4.3. A tagozati taggyűlés... 7 4.4. A tagozati Elnök, az Elnökség tagjainak és a szakmai gyakorlatot vizsgáló szakértő testület elnökének és tagjainak, továbbá a tagozati küldötteknek a megválasztása.... 8 4.5. A Környezetvédelmi Tagozat Taggyűlése... 9 4.6. A tagozat elnöke, Elnöksége... 10 4.6.1. Az Elnökség feladata és hatásköre:... 11 4.6.2. Az Elnökség működése... 11 4.7 A szakmai tagozat szakmai gyakorlat szakirányúságát vizsgáló szakértő testülete... 11 4.8. A tagozat szakosztálya... 12 4.9. A szakmai tagozat területi illetékességű szakcsoportjai... 13 5. A SZAKMAI MINŐSÍTÉS... 13 5.1. A szakmai minősítés ügyrendje... 13 6. A TAGOZAT ÁTAL ADOMÁNYOZHATÓ KITÜNTETÉSEK... 14 7. A TAGOZAT MŰKÖDÉSE... 14 8. A TAGOZATI TAGSÁG... 15 9. A SZAKMAI TAGOZAT TÁMOGATÓJA... 15 10. A TAGOZAT GAZDÁLKODÁSA... 15

MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKMAI TAGOZATA ÜGYREND 2018. A tagozati ügyrend a Magyar Mérnöki Kamara Országos Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: OszMSz) a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráról szóló 1996. évi LVIII. törvény (továbbiakban törvény), továbbá a Magyar Mérnöki Kamara Alapszabálya (továbbiakban Alapszabály) alapján és vonatkozó előírásainak figyelembevételével készült. Jelen Ügyrend csak a hatályos kamarai törvénnyel és a Magyar Mérnöki Kamara Alapszabályával együtt értelmezhető. A tagozati ügyrend szövegében az Alapszabály vonatkozó szövegezése a következők szerint különböztethető meg: (A) betűjel és ferde betűtípus az Alapszabály szövege, ( betűjel és helvetica betűtípus a tagozati ügyrend szövege. 2

(A) 5.1. 1. A SZAKMAI TAGOZAT A szakmai tagozat az országos Kamara közös szakterületi érdekeltségbe tartozó kamarai tagsággal rendelkező mérnökök országos szervezeti egységei, amelyek legalább a Kamtv. által meghatározott szakterületeken működnek. A szakmai tagozatok nyilvántartott tagsággal, önkormányzattal, feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetek. 2. A MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKMAI TAGOZATA 2.1 A szakmai tagozat neve: Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata (továbbiakban: tagozat): angolul: Environmental Section of the Hungarian Chamber of Engineers, németül: Umweltschutz Sektion der Ungarischen Ingenieur Kammer, rövidítése : MMK Környezetvédelmi Tagozata. 2.2 A tagozat postai címe 1094. Budapest, IX. Angyal utca 1-3. 2.3 A tagozat szakmai érdekeltségi területe: A tagozat érdekelt mindazon tevékenységekben és intézkedésekben, amelyeknek célja a környezet elemei és erőforrásai veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének vizsgálata, megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása. Minden környezeti elemet (melyek a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői) önmagában is és a többi környezetei elemmel alkotott egységben, egymással, a társadalommal és a gazdasággal való kölcsönhatások figyelembe vételével kell védeni. A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti azok minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint az elemeken belüli arányok és folyamatok védelmét, illetve az azokkal való korszerű és felelősségteljes gazdálkodást. A tagozat érdekelt a környezetileg fenntartható termékek és gyártási folyamatok tervezését és fejlesztését; működtetését, megszüntetését, és az ezekhez kapcsolódó értékelési eszközök, mérések és ellenőrzések kialakítását szolgáló fenntartható mérnöki megközelítések megvalósításának előmozdításában. 3

Ezzel összhangban érdekelt az integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről az Európai Parlament és a Tanács ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelve (Industrial Emissions Directive - IED) érvényesülésének, minél teljesebb alkalmazásának és továbbfejlesztésének megvalósulásában. Az érvényesülést a jogszabály által előírt elérhető legjobb technika (Best Available Techniques, BAT) alkalmazása biztosítja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a folyamatok (tervezés, engedélyeztetés, megvalósítás, üzemeltetés, tevékenység felhagyása) során a kibocsátásoknak már eleve a forrásnál történő csökkentésére és a természeti erőforrások hatékony felhasználására kell törekedni. 2.4. A szakterületek csoportosítása 2.4.1. Levegőtisztaság védelme 2.4.2. Az üvegházgázok kibocsátásának minimalizálása 2.4.3. Vizek mennyiségi- és minőségi védelme, különös tekintettel a felszíni és felszín alatti vizekre 2.4.3. Földkéreg- és talajvédelem 2.4.4. Hulladékgazdálkodás 2.4.5. Zaj és rezgés elleni védelem 2.4.6. A klímaváltozás mérséklésének (mitigáció) és a hatásaihoz való alkalmazkodás (adaptáció) elősegítése 2.4.7.. Sugárzások káros hatásai elleni védelem 2.4.8. Energiahatékonyság növelése 2.4.9. Természetvédelem (élővilág-védelem), a biológiai sokféleség megőrzése 2.4.10.Környezeti szempontok érvényesítése a területfejlesztésben és épített környezet tervezésében és létrehozásában 2.4.11. A sajátos nagyvárosi fenntarthatósági kihívások 2.4.12.Minden olyan tevékenység, amely a környezetvédelemmel, a környezetállapotának megőrzésével, javításával kapcsolatos intézkedések közé sorolható. 2.5. A tagozat illetékességi területe. Magyarország közigazgatási területe. 2.6. A tagozat pecsétje: A tagozat pecsétje az országos kamara pecsétjének a tagozat nevével kiegészített változata. 4

2.7. A tagozat rész-szervezetei: Szakterület szerinti szakosztályok, Projekt-csoportok földrajzi illetékességi terület szerinti szakcsoportok lehetnek. 3. A TAGOZAT FELADATAI (A) 5.3.1. A Kamara szakmai tagozatai a mérnöki tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának emelése érdekében az alábbi közérdekű feladatokat látják el: a) szakértő testületei vagy szakértői útján javaslatot tesznek a főtitkár részére a Kamara belső szabályzatai által a tagozat szakmai illetékességébe utalt szakmagyakorlási jogosultsági kérelmek másodfokú elbírálására, b) akkreditálják a területi kamaráknál működő szakcsoportok szakértő testületeit vagy szakértőit, jóváhagyják azok ügyrendjét, szabályzatokat dolgoznak ki az országosan egységes működési elvek és gyakorlat érvényesülésére. Ellenőrzik a szakmai követelmények érvényesülését, c) állást foglalnak a szakmai tagozat szakmai illetékességi körébe utalt szakmagyakorlási jogosultságok elbírálása és a névjegyzékbe vételéhez szükséges szakmai követelmények megállapítása tárgyában, d) állást foglalnak a szakmagyakorlási jogosultságok megadásához szükséges kreditpontokra lebontott képesítési követelmények megállapítása tárgyában, e) véleményezik a szakmai illetékességüket érintő felsőoktatási képzési, illetve továbbképzési célokat, azok tartalmát, és a képesítési követelményeket, f) képviselik szakterületüket a Magyar Szabványügyi Testület Műszaki Bizottságaiban, g) amennyiben a Kamarát arra felkérik, képviselhetik a Kamarát a szakterületük különböző kormányzati, társadalmi, szakmai területi és országos testületeiben, h) közreműködnek a mérnöki tevékenység minőségbiztosítási rendszerének kialakításában, i) közreműködnek a szakterületet érintő mérnöki tevékenységek ajánlott díjszabásának kialakításában, minden évben felülvizsgálják azt, és javaslatot tesznek a hozzá tartozó szolgáltatások tartalmi követelményeire, j) együttműködhetnek a felsőfokú oktatási intézményekkel a fiatal mérnökök szakmai gyakorlati képzésének szervezésében, elősegítve az önálló tevékenységre, a szakmai jogosultság megszerzésére való felkészülésüket, k) közreműködhetnek a végzős MSc, illetve BSc hallgatók részére diplomadíjak kitűzésében, odaítélésében, l) mesteriskolákat szervezhetnek, m) közreműködnek a szakterületükbe tartozó jogosultsági vizsgaanyagok elkészítésében és a vizsgáztatásban, 5

n) javaslatot tesznek a továbbképzések tematikájára és szakmai irányultságára, közreműködnek a kötelező és szabadon választható továbbképzések akkreditációjában, a követelmények meghatározásában. (A)5.3.2. A szakmai tagozatok tagjaiknak érdekképviselete, érdekérvényesítése és érdekvédelme, valamint a mérnöki tevékenység gyakorlásához szükséges szolgáltatások biztosítása érdekében az alábbi feladatokat látják el: a) szakmai kérdésekben együttműködnek a Magyar Tudományos Akadémia tudományos szervezeteivel és a kapcsolódó tudományos egyesületekkel, b) éves feladattervükben javaslatot tehetnek az Elnökségnek módszertani útmutatóknak, szakmai segédleteknek, irányelveknek, szabványoknak a kidolgozására, c) folyamatosan elemzik a szakterületüket érintő jogszabályokat és eljárásrendeket, javaslatokat dolgoznak ki azok korszerűsítésére, ésszerűsítésére, d) közreműködnek a tagozat szakterületeit érintő jogszabály alkotására, program elfogadására, átfogó intézkedés meghozatalára irányuló előterjesztések esetében a kamara véleményének kialakításában, különösen a szakmagyakorlási jogosultságokkal kapcsolatos jogszabályok esetében, e) a Kamara megbízása alapján közreműködnek közbeszerzési eljárások kiírásában, elbírálásában, ellenőrzésében, f) a Kamara megbízása alapján közreműködnek tervpályázatok kiírásában, tervpályázatokhoz bíráló bizottsági tagot delegálnak. (A) 5.3.3. A szakmai tagozatok önigazgatási feladatkörben: a) jogszabályok és a jelen alapszabály keretei között megalkotják saját tagozati ügyrendjüket, b) évente beszámolnak az MMK Küldöttgyűlésének, c) rész-szakterületre, vagy foglalkozási ágazatra szakosztályokat alakíthatnak, d) feladataik ellátásának segítésére az érintett területi kamarával közösen a területi kamarák illetékességi területén működő területi szakcsoportokat szervezhetnek, amelyek megszervezésével országos lefedettség biztosítására törekszenek, e) jóváhagyják a területi szakcsoportok, illetve a szakosztályok ügyrendjeit, f) figyelemmel kísérik a tagozat szakterületén a mérnöki etika érvényesülését és a szakterület, illetve tagság erkölcsi, anyagi elismertségét; szükség esetén észrevételt, illetve ajánlásokat tesznek a Kamara etikai-fegyelmi bizottsága, illetve elnöksége felé, g) tájékoztatják tagjaikat a Kamara időszaki lapján, a Kamara honlapján illetve a tagozat elektronikus újságján vagy honlapján keresztül. A tagozat a fenti általános feladatok mellett a következő szakmai tevékenységet láthatja el: a) a szakterületünk fiatal mérnökei, tagjai részére a mesteriskola megszervezése és működtetése, a kamara mesteriskolai szabályzata szerint, 6

b) a kamarai szakterületünkkel kapcsolatos vizsgáztatás és továbbképzés elősegítése, kamarai szabályozás hiányában szabályozása. c) a környezetvédelmi fenntarthatóság ismereteinek terjesztésének és gyakorlati alkalmazásának, valamint a szakértői tevékenységhez szükséges ismeretek megszerzésének elősegítése az igazgatás, kutatás, fejlesztés, tervezés, kivitelezés, termelés, szolgáltatás és az oktatás területén, d) a társadalom (és különösen a mérnökök) környezeti felelősség tudatának fejlesztése, e) a környezeti veszélyforrások feltárása és azok mérséklésének előmozdítása, f) a környezetpolitikai döntések kezdeményezése, illetve ilyen kérdések döntés előtti véleményezése, g) kapcsolattartás más érdekképviseleti szervezetekkel és hatóságokkal, h), igény szerint véleményezés és javaslattétel az igazságügyi műszaki szakértők környezetvédelemmel foglalkozó tagjaival kapcsolatban, i) hazai és nemzetközi környezetvédelmi, illetve a fenntarthatóságot segítő pályázatok kiírásának kezdeményezése, j) tagok delegálása környezetvédelmi, illetve a fenntarthatóságot segítő pályázatokat bíráló testületekbe. k) véleményezik a szakmai illetékességüket érintő alsó- és középfokú, valamint a felsőfokú és posztgraduális oktatási képzési célokat, azok tartalmát, és a képesítési követelményeket, 41. A szakmai tagozat szervezeti felépítése: 4. A TAGOZAT SZERVEZETE tagozati taggyűlés, Elnök, Elnökség további tagjai, A tagozati szakmai gyakorlatot vizsgáló szakértő testület elnöke és tagjai továbbá a létrehozható szervezeti egységek: szakosztály, területi szakcsoport, egyéb bizottság(ok). 5.2. A szakmai tagozat tisztségviselői (A)5.4.2. a tagozati Elnökség tagjai, a szakmai gyakorlatot vizsgáló szakértő testület elnöke. 4.3. A tagozati taggyűlés (A) 5.4.3. a) A Tagozati Taggyűlés hatáskörébe tartozik: aa) az elnök, az elnökhelyettesek és az Elnökség tagjainak, 7

ab) a szakmai gyakorlatot vizsgáló szakértő testület tagjainak, ac) az országos Küldöttgyűlésbe a tagozati küldöttek és pótküldöttek megválasztása, valamint az országos tisztségviselők jelölése, ad) mindazon döntés, amelyet a tagozati ügyrend a Tagozati Taggyűlés hatáskörébe utal. Az aa) - ac) pontban megjelölt személyek megbízatásának időtartamát és az újraválaszthatóság szabályait az ügyrend határozza meg. A megbízatás időtartama legfeljebb négy év lehet. b) A szakmai tagozat igény szerint, de legalább négyévente egyszer Tagozati Taggyűlést tart. A Taggyűlést a tagozat ügyrendjében meghatározott módon Küldöttgyűlés, illetve Résztaggyűlés helyettesítheti. c) A Tagozati Taggyűlést, Küldöttgyűlést vagy Résztaggyűlést a napirendet tartalmazó meghívóval kell összehívni azzal, hogy a meghívó megküldése és a gyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell eltelnie. Az összehívásra egyebekben a 4.1.4. pont szabályai az irányadók. d) A Tagozati Taggyűlés, Küldöttgyűlés vagy Résztaggyűlés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes a meghívóban megjelölt napirendi pontokban. 4.4. A tagozati Elnök, az Elnökség tagjainak és a szakmai gyakorlatot vizsgáló szakértő testület elnökének és tagjainak, továbbá a tagozati küldötteknek a megválasztása. a) A jelölés lebonyolítására és megszervezésére a tagozat elnöksége jelölőbizottságot választ. b) A kamara jelölőbizottsági tagságot vállaló tagjai nyilatkoznak arról, hogy vállalják, hogy közreműködnek a jelölőbizottság munkájában, nem jelöltetik magukat tisztségre abban a körben, amelyre jelölés mandátumuk érvényes. c) A jelölő bizottság a tagozat honlapján, továbbá a szakcsoporti elnököknek, és az e-mail címmel rendelkező tagoknak megküldve közzéteszi a jelölési felhívást, szempontokat, és a jelölésre rendelkezésre álló időtartamot. A jelölőbizottság a javaslatokat írásban (posta, e-mail, fax) fogadja. d) A küldött-jelöltek területi kamarák szerinti megoszlása feleljen meg a tagozati tagság, területi kamaránkénti, és szakosztályi létszám arányának. e) A jelöltek listáját és a jelöltek mérnöki és kamarai tevékenységéről szóló rövid ismertetést a tagok számára nyilvánosságra kell hozni, a taggyűlésre szóló meghívóval együtt. f) A taggyűlésen a jelölőbizottság elnöke ismerteti a jelölés eredményét a tagozati elnök, a választható elnökségi tagok és a tagozati szakmai gyakorlat szakirányúságát vizsgáló szakértői testület elnökére és tagjaira, illetve a tagozati küldöttek személyére. A jelölteknek a jelölést előzetesen írásban el kell fogadnia. A küldöttgyűlésen nincs helyszíni jelölés. g) Az elnök, az elnökségi és a tagozati szakmai gyakorlat szakirányúságát vizsgáló szakértői testület elnöke és tagjai, a küldöttek megválasztása titkos szavazással történik. A választott személyek megbízatásának leghosszabb időtartama 4 év, amely ismételt megválasztásukkal meghosszabbítható. A megbízatás időtartamáról a küldöttgyűlésnek kell döntenie a választás lebonyolítása 8

előtt. Az elnöknek meg nem választott elnökjelölt elnökségi tagnak még megválasztható. A jelölések elfogadásáról a jelöltnek előzetesen írásban, vagy a küldöttgyűlésen szóban nyilatkoznia kell. h) Az elnök megválasztásához a küldöttgyűlés egyszerű többséggel a leadott szavazatok 50%+1 fő - meghozott határozata szükséges. Ha az első fordulóban az egyszerű többséget egyik jelölt sem éri el, a második fordulóban elegendő a két legtöbb szavazatot elért jelöltre szavazni. Az elnökség tagjait, a tagozati szakmai gyakorlat szakirányúságát vizsgáló szakértő testület elnökét és tagjait, illetve a küldötteket a leadott igen szavazatok számának sorrendje szerint kell megválasztottnak tekinteni. Azonos számú szavazat esetén a szavazást az azonos számú szavazatot kapott jelöltek tekintetében - meg kell ismételni. i) A küldöttgyűlés az elnökség esetében 2 fő, a szakmai gyakorlat szakirányúságát vizsgáló szakértő testület esetében 2 fő, a küldöttek esetében 2 fő póttagot választhat. Az elnökség, a tagozati szakmai gyakorlat szakirányúságát vizsgáló szakértő testület tagjának és a küldöttnek meg nem választott jelöltek közül a soron következő legtöbb szavazatot elnyert jelölt lehet a póttag. A póttagságra irányuló jelölést a helyszínen el kell fogadni. Az eljárást addig kell folytatni, amíg egy jelölt el nem fogadja a póttagsági jelölést vagy el nem fogy a jelöltek listája. j) Az elnökség tagjai, a tagozati szakmai gyakorlat szakirányúságát vizsgáló szakértő testület tagjai, valamint a küldöttek megbízatásának határidő előtti, esetleges megszűnése miatt megüresedett helyet ennek a tisztségnek az első (következő) megválasztott póttagja tölti be, a legközelebbi választásig. k) A megválasztott elnök, elnökségi és tagozati szakmai gyakorlat szakirányúságát vizsgáló szakértő testület elnöke és tagja, küldött, amennyiben a megbízással járó feladatait nem tudja kellőképpen ellátni azaz egy év időtartam alatt az elnökségi, illetve testületi ülések több mint felén nem tudott megjelenni akkor a következő taggyűlésen kezdeményezni kell a visszahívását. A megbízatás megszűnésére, és a visszahívásra a Kamarai törvényben leírtakat kell alkalmazni. 4.5. A Környezetvédelmi Tagozat Taggyűlése a) A tagozati taggyűlésre a meghívót illetve a meghirdetést a napirend megjelölésével - legalább 15 nappal korábban - kell megküldeni. A meghívót a tagozati tag által rendelkezésre bocsátott e-mail címre, elektronikus levél formájában, ennek hiányában - illetve az e-mail megérkezésének visszaigazolása hiányában - postai kézbesítési címre kell megküldeni. A meghívót és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat a tagozat honlapján közzé kell tenni. b) A taggyűlésre meg kell hívni az országos kamara Elnökségének képviselőjét. c) Amennyiben a taggyűlésen az ügyrend megváltoztatásáról is döntenek, akkor az ügyrend tervezet változott szövegét elérhetővé kell tenni valamennyi meghívottnak, legalább a meghívó kiküldésével egyidejűleg. Az ügyrendhez benyújtott módosító indítványokat a taggyűlés előtt legalább 3 nappal meg kell küldeni írásban a tagozati elnöknek, vagy az általa a meghívóban megjelölt személynek. 9

d) A taggyűlés/küldöttgyűlés nyilvános, de szavazati joggal csak a tagok, illetve a küldöttek rendelkeznek. A taggyűlés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes a meghívóban megjelölt napirendi pontokban. A meghívóban megfogalmazott konkrét napirendi pontokon kívül más kérdésekben, a taggyűlés abban az esetben határozatképes, ha a megjelenés meghaladta az 50%-ot. e) A taggyűlés nyilvános, de szavazati joggal csak a tagok rendelkeznek. f) A taggyűlés összehívását a tagság 10%-a írásban kezdeményezheti. g) A taggyűlést a tagozati elnök, vagy az általa felkért személy vezeti (levezető elnök). h) A taggyűlést a levezető elnök nyitja meg. A taggyűlés tisztségviselőire a levezető elnök tesz javaslatot, de lehetőség van helyszíni jelölésre is. Az ülés megnyitása után a taggyűlés egyszerű többséggel jegyzőkönyvvezetőt, valamint a jelenlévő tagok közül jegyzőkönyv-hitelesítőt választ. A taggyűlés egyszerű többséggel választja meg a jelenlevő tagok közül a szükséges létszámú szavazatszámláló bizottság elnökét és tagjait. A szavazatszámláló bizottság elnöke állapítja meg, és közli a taggyűléssel a leadott szavazatok számát, és a szavazás eredményét. i) A levezető elnök ismerteti a napirendi pontokat, valamint az új napirendi pont felvételére benyújtott írásbeli indítványt, amelynek napirendre tűzéséről a taggyűlés egyszerű többséggel meghozott határozattal dönt. j) Az egyes napirendi pontok tárgyalásánál a tagok, valamint a tanácskozási joggal rendelkezők jelentkezésük sorrendjében jogosultak hozzászólni. k) A taggyűlés határozatait a jelenlévő tagok által, nyíltan leadott szavazatok egyszerű többségével hozza kivéve, ha az MMK Alapszabály, az OSZMSZ vagy a jelen ügyrend másként nem rendelkezik. 4.6. A tagozat elnöke, Elnöksége A tagozat 2010. május 13-ai taggyűlése dr. Szebényi Imrét a tagozat örökös tiszteletbeli elnökévé választotta. (A) 5.4.4. c) Az országos kamarán belül a tagozati elnök képviseli a szakmai tagozat véleményét, állásfoglalását és felel a tagozat működéséért, feladatainak végrehajtásáért. Az elnököt feladatainak végrehajtásában az Elnökség segíti. Az elnök, illetve felhatalmazás alapján az elnökhelyettesek a tagozat ügyeiben aláírási joggal rendelkeznek. Az Elnökség összetétele: elnök elnökhelyettesek: 2 fő további elnökségi tagok: 6 fő A kibővített elnökség összetétele: a tagozati szakmai gyakorlat szakirányúságát vizsgáló szakértő testület elnöke; szakmai szakosztályok (továbbiakban: szakosztály) vezetői; területi szakcsoportok (továbbiakban: szakcsoport) vezetői és 10

állandó bizottságok vezetői. 4.6.1. Az Elnökség feladata és hatásköre: Az elnököt a tagozat feladatainak végrehajtásában segíteni, a taggyűlés előkészítése, a területi felelősök és jelölő bizottságok felkérése, a tagozat ügyeiben, gazdálkodásában való kezdeményezés és döntés, döntés a szakosztályok alakulásáról és ehhez kapcsolódóan a jelen ügyrend módosításának előterjesztéséről, ennek megküldése az MMK Elnöksége részére jóváhagyásra, a tagozat szakterületébe tartozó állásfoglalások, vélemények kialakítása, szakmai állásfoglalás és ügyrend kiadása a kamarai jogosultságokkal kapcsolatos szakmai véleményadásról, annak irányelveiről, a tagozati ügyrend szükség szerinti módosításának kezdeményezése. 4.6.2. Az Elnökség működése Az Elnökségi ülést az elnök hívja össze. Össze kell hívni az elnökségi ülést, ha azt az Elnökség legalább 2 tagja kéri. Legalább három havonta Elnökségi ülést kell tartani. Az Elnökségi ülésről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni, a tagozati határozatokat a tagozat a honlapján is közzéteszi. Az Elnökség az ügyrendjét maga határozhatja meg. Az Elnökség az első ülésén a saját tagjai közül választja meg a két elnökhelyettest. 4.7 A szakmai tagozat szakmai gyakorlat szakirányúságát vizsgáló szakértő testülete (A) 5.4.5. A szakmai gyakorlatot vizsgáló szakértő testület feladatát és működését az MMK Alapszabályban rögzített elvekkel összhangban a tagozati ügyrend és a minősítési ügyrend határozza meg. a) A tagozati szakmai gyakorlat szakirányúságát vizsgáló szakértő testület (továbbiakban szakértő testület). A szakértő testület létszáma a taggyűlés által választott 1 elnök és 7 tag. Feladata szakmai vélemény kiadása, a szakmai tagozat szakterülete szerinti tervezői, szakértői jogosultságokkal kapcsolatos kérelmekre másodfokon, illetve első fokon, amennyiben az illetékes területi kamaránál a tagozatnak nincs szakcsoportja, így területi szakértő testület felállítására vagy szakértő kinevezésére nem került sor. A tagozati szakértő testület ad szakvéleményt tovább minden olyan szakmagyakorlási kérdésben, amelyet országos szabályzat a hatáskörébe utal. b) A szakvéleményt a beérkezésétől számított 10 napon belül kell elkészíteni és megküldeni az illetékes személynek. c) A testület a tagjai közül elnökhelyettest válaszhat. d) Az elnök vagy az általa felkért személy felel az ügyek határidőre történő elintézéséért és írja alá a leveleket, állásfoglalásokat. 11

e) A szakértő testület egyes személyekre vonatkozó ügyeit az elnök által kijelölt, legalább 3 tagból álló (közülük 1 megbízott felelőssel) albizottság végzi, a megbízott felelős aláírásával. f) Az eljáró szakértői testületi tagok és a vizsgálat alá vont személy között összeférhetetlenség nem állhat fenn. Összeférhetetlenségnek minősül a kamaráról szóló törvény 21.. (1) bekezdésében felsorolt eseteken túl a közös szakmai vagy üzleti tevékenységben 1 éven belüli együttműködés folytatása, valamint bármely féllel való perben, vagy alá-fölérendeltségi viszonyban állás. Továbbá nem járhat el másodfokon, aki bármely első fokú szakértői testület munkájában részt vett. 4.8. A tagozat szakosztálya (A)5.4.6. a) A szakmai tagozat az ügyrendjében egyes rész-szakterületekre vagy foglalkozási ágazatra országos illetékességű szakosztály(oka)t hozhat létre azok szervezetének és működésének meghatározásával. b) A szakosztályok a tagozathoz tartozó szakterületek meghatározott részének tagozati ügyeit látják el. c) A szakosztály megszüntetését a tagság, vagy a szakmai tagozat elnöksége kezdeményezheti, és a tagozati ügyrend módosításával válik hatályossá. A tagozat országos illetőségű szakosztályai a) A szakmai tagozat Elnöksége létrehozhat olyan országos illetőségű szakosztály(oka)t, amely(ek) a tagozathoz tartozó szakterületek, rész-szakterületek, foglalkozási ágak meghatározott részének tagozati ügyeit látják el. A szakosztály taglétszáma legalább 50 fő. b) A szakosztály jogai és kötelezettségei a hozzá tartozó szakterületeken megegyeznek a tagozat jogaival és kötelezettségeivel, kivéve a szakmagyakorlási szakértői feladatokat. c) A szakosztály taggyűlése többségi szavazattal dönt az Elnöksége létszámáról és mandátumának időtartamáról (ami legfeljebb 4 év lehet), titkosan választja meg az elnököt és az Elnökség tagjait. Az elnök felelős a szakosztály működéséért, írja alá a kiadványokat. d) A szakosztály az iratait önállóan iktatja, irattárazza. e) A szakosztály taggyűlését össze kell hívni, ha azt legalább 10 tag, vagy a szakosztály Elnökségének legalább 3 tagja, vagy a tagozat Elnöksége kéri. f) Legalább 2 évenként taggyűlést kell tartani. A taggyűlésre a szakmai tagozat elnökét (akadályoztatása esetén az általa kijelölt elnökségi tagot) tanácskozási joggal meg kell hívni. g) A szakosztály elnökségi ülésének jegyzőkönyvét meg kell küldeni a szakmai tagozatnak. h) A szakosztály megszüntetését a szakosztály kezdeményezheti, amely az Elnökség jóváhagyásával és a jelen Ügyrend módosításával válik hatályossá. i) A szakosztály működésének további szabályait a szakosztályi taggyűlés által elfogadott és a tagozati Elnökség által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat vagy ügyrend tartalmazza. 12

4.9. A szakmai tagozat területi illetékességű szakcsoportjai A szakmai tagozat - az illetékes területi kamara Elnökségének egyetértésével - létrehozhat területi illetékességű szakcsoportot. a) A szakcsoport területi illetékessége egy vagy több területi kamara illetékességéhez igazodik. A szakcsoport létszáma legalább 12 fő. b) A szakcsoport szakcsoporti szakmai gyakorlat szakirányúságát vizsgáló szakértő testületet hozhat létre, illetve szakértőt nevezhet ki egyetértésben és közvetlen együttműködésben az azonos területi illetékességű mérnöki kamarával és a tagozattal. c) A szakcsoport legalább 2 évente egyszer taggyűlést tart. A taggyűlés többségi szavazással dönt a szakcsoport postai címéről, a szakcsoport elnökségi tagjainak számáról és mandátumuk időtartamáról (ami legfeljebb 4 év lehet), titkos szavazással megválasztja a szakcsoport elnökét és elnökségi tagjait, és a szakcsoporti szakmai gyakorlat szakirányúságát vizsgáló testület tagjait vagy a szakértőt. A szakcsoport taggyűlését össze kell hívni, ha azt legalább 5 tag, vagy az elnökség 2 tagja, vagy a szakmai tagozat Elnöksége kéri. A szakcsoport taggyűlésére tanácskozási joggal meg kell hívni a szakmai tagozat elnökét (vagy az általa kijelölt személyt). A szakcsoport taggyűlési jegyzőkönyveit, a kiadott minősítések másolatát meg kell küldeni a szakmai tagozatnak. d) A szakcsoport elnöke felelős a szakcsoport működéséért. e) A szakcsoport az iratait az illetékes területi kamaránál (több területi kamara esetén a feladat a postai címet birtokló területi kamarához tartozik) iktatja, irattárazza. Aláírási joga a szakcsoport elnökének (meghatalmazott elnökségi tagnak) van. f) A szakcsoport megszűnését a szakmai tagozat vagy a szakcsoporttal azonos területen illetékes területi mérnöki kamara kezdeményezheti, és a tagozat Elnökségének jóváhagyásával válik hatályossá. g) A szakcsoport elnöke a csoport működéséről éves beszámolót küld a tagozat Elnökségének a tagozati taggyűlést legalább 30 nappal megelőzően, de legkésőbb minden évben február 28.-ig. h) A szakcsoport működésének további szabályait a tagozati és a területi kamarai elnökség által jóváhagyott ügyrend tartalmazza. 5.1. A szakmai minősítés ügyrendje 5. A SZAKMAI MINŐSÍTÉS a) A tagozat érdekeltségébe tartozó szakterületeken a jogosultságok jogszabályokban meghatározott, a tanúsítások kamarai szabályzatokban rögzített feltételeinek elbírálása, követelményrendszerére, eljárási rendjére, 13

szakmai véleményadásra vonatkozóan a tagozat Elnöksége szakértői testületi ügyrendet készít. b) A szakértői testületi ügyrendben részletesen meg kell határozni: a gyakorlati idő alatt végzett tevékenység szakmai jellegét, ahol a vizsgáztatás elő van írva, ott a vizsga anyagára vonatkozó, a tagozat hatáskörébe tartozó részletes követelményeket és a követelmények kielégítésének igazolási módját. A követelmények nyilvánosak. a testület működésének részletes szabályait, amelyet jogszabály, kamarai szabályzat vagy jelen ügyrend nem tartalmaz. c) A területi kamara kérésére adott tagozati vélemény lehet: kért jogosultság megadását ajánló, a jogosultság megadását ellenző javaslat, részletes indokolással. 6. A TAGOZAT ÁTAL ADOMÁNYOZHATÓ KITÜNTETÉSEK a) A Magyar Mérnöki Kamara a környezetvédelem szakterületén hosszú időn keresztül folyamatosan kiváló szakmai tevékenységet kifejtő, illetve a kiemelkedő eredményt elérő tagjai részére A Környezet Védelméért" kitüntetést adományozza a tagozat Elnöksége által meghatározott A Környezet Védelméért Kitüntetés Szabályzat rendelkezései szerint. b) A Környezetvédelmi Műszaki Felsőoktatásért" kitüntetés a műszaki felsőoktatásban kiváló tevékenységet kifejtő oktatók számára adományozható a tagozat Elnöksége által meghatározott szabályok szerint. c) A Környezetvédelmi Diploma Oklevél" a környezetvédelmi szempontból kiemelkedő diplomamunkák, szakdolgozatok készítői részére adományozható, a tagozat Elnöksége által meghatározott szabályok szerint. 7. A TAGOZAT MŰKÖDÉSE a) A szakmai tagozat Taggyűléséről, az elnökségi és kibővített elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet vagy hangfelvételt és annak alapján készített emlékeztetőt kell vezetni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő írnak alá. b) Az emlékeztető tartalmazza a döntések számát, tartalmát és hatályát, továbbá a döntést támogatók és ellenzők számát, név szerinti szavazás esetén a döntést támogatók és ellenzők nevét. A jegyzőkönyv ezen túlmenően tartalmazza a hozzászólók személyét és a hozzászólások tartalmát. c) A határozatokat folyó sorszámmal kell ellátni és azokat évente külön-külön, a meghozatal évével, hónapjával és napjával törve, a kamarai szerv megnevezését feltüntetve [pl. 1/2010. (I. 10.) taggyűlési határozat] kell nyilvántartani. d) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, oly módon, hogy a határozatokat is tartalmazó jegyzőkönyvek, illetve emlékeztetőknek egy eredeti példányát 14

nyilvántartásszerűen kezelve irattárban kell elhelyezni. A nyilvántartásba vételről a tagozat elnöke és a főtitkár gondoskodik. 8. A TAGOZATI TAGSÁG (A) 5.2. a) Minden kamarai tag jogosult a szakmai tagozati, szakosztályi, illetve szakcsoporti tagságra és ott választójogának gyakorlására. b) A tagozat tagjai jogosultak hivatalos irataikban tagságuk tényét jogosultak feltüntetni. c) A kamarai tag egyidejűleg több szakmai tagozatnak is tagja lehet. a) A kamarai tagjelöltek - kérésükre - a tagozat tanácskozási joggal rendelkező tagjelöltjei lehetnek. A tagozati szolgáltatások őket is megilletik. b) A tagozatba való tagfelvételt a kamarai tagfelvételi során kell kérni. A szakosztály(ok)ba való felvételt a tagozathoz címzett levélben kell kérni. A tagfelvételről és a szakcsoportba való sorolásról a kérelmezőt egy hónapon belül az elnökségnek értesíteni kell. c) A tagozat tagjai, tagjelöltjei jogosultak hivatalos irataikban tagságuk tényét feltüntetni. d) A tagozati tagság szünetel, illetve megszűnik a tag kérésére, erre vonatkozó fegyelmi határozat szerint, a kamarai tagsági viszonyhoz igazodóan. e) A szakmai tagozat tagnyilvántartását az országos Magyar Mérnöki Kamara nyilvántartásának keretében, elkülöníthető részhalmazként kell vezetni. 9. A SZAKMAI TAGOZAT TÁMOGATÓJA Az a kamarai tagsággal nem rendelkező személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyesület, alapítvány, stb., aki a kamara céljaival egyetért és a tagozatot anyagilag is támogatni kívánja, tevékenysége kapcsolódik a tagozat illetékességébe tartozó mérnöki tevékenységhez és támogatási szándéka nem ütközik jogszabályba vagy etikai szabályokba, kérelmére a tagozat támogatója" lehet. Felvételéről a tagozat Elnöksége dönt. A támogató használhatja A Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata támogatója" címet. 10. A TAGOZAT GAZDÁLKODÁSA a) A tagozat az országos Magyar Mérnöki Kamara gazdálkodásának keretén belül - nem önállóan - gazdálkodik. b) A támogatás címén befolyt összegeket a támogatott tagozat elkülönített rendelkezési számláján kell elkönyvelni. 15

c) A kamara által a tagozat részére - a felhasználási területek esetleges meghatározásával - elkülönített rendelkezési számlán lévő összegnek a tagozat érdekében történő felhasználásáról - a kamara könyvelésébe beépítendő bizonylatolás mellett - a tagozat Elnöksége dönt. Az elkülönített rendelkezési számláról történő utalványozás joga és felelőssége a tagozat elnökét vagy meghatalmazott helyettesét illeti meg. Melléklet: A Magyar Mérnöki Kamara A Környezet Védelméért" kitüntetés szabályzata. Módosításokkal jóváhagyva a tagozat 2018. 05. 24-án tartott taggyűlésén, a taggyűlés 8/2018./05.24./KvTag. számú határozatával. Parragh Dénes MMK Környezetvédelmi Tagozat elnök A Környezetvédelmi Tagozat ügyrendjét a Magyar Mérnöki Kamara Elnöksége 20/2018.(X.10.) sz. határozatával elfogadta. Nagy Gyula MMK elnök 16