A MISKOLCI VÍZMŰFORRÁSOK NYÍLT KARSZTJÁNAK VERTIKÁLIS ÉS HORIZONTÁLIS KARSZTOSODOTTSÁGA Szerző: Hernádi Béla Lénárt László - Horányiné Csiszár Gabriella Tóth Katalin - (hidrogeológusok)
A Bükk hegységben a MIVIZ védőidomán Szennyezés szempontú felmérések (a MIVIZ támogatásával a Karsztvízgazda Bt. Irányításával): 1998-2011 között 700 barlang, ezen belül változó ellenőrzési gyakorisággal 95 kiválasztott barlang. 2006-2011 közötti időszakban pedig 1138 darab víznyelő került felmérésre. Ezen munka keretein belül 2008-tól az adatok térinformatikai feldolgozása is történik, melynek célja: I. A felmérés irányítása. II. Adatbázis készítése. III. Tematikus térképek készítése. 1. Horizontális karsztosodottság (vízgyűjtők lehatárolása). 2. Vertikális karsztosodottság (Barlangokkal feltárt karsztosodott zóna vastagsága).
I. A felmérés irányítása Szennyezettségi állapotfelvételi-állapotellenőrző adatlap (adatcsoportok) Név, hely Jellemző k Szennyezés,
II. Térinformatikai adatbázis 1. Helymeghatározás Töbrök, víznyelők helyének meghatározása térképen, és a terepbejárásnál fellelt töbrök, víznyelők bemérése (GPS). A jelentősebb barlangbejáratok helyének meghatározása. 2. Raszteres alaptérképek illesztése és vektorizálása Barlangi térképek(felmérő csoportok munkáiból) Víznyomjelzési térképek Védőidom és vízgyűjtő lehatárolási térképek 3. Egyéb adatbázisokkal való kiegészítés Országos Barlangnyilvántartás VIFIR forráskataszter VIMORE-s BKÉR
II.1. Helymeghatározás Víznyelők, töbrök helye, földtani (Pelikán P.2002) és topográfiai (FÖMI 1980) térkép alapján
II.1. Helymeghatározás Víznyelők, töbrök helye, földtani és topográfiai térkép és helyszíni bejárás alapján
II.1. Helymeghatározás Barlangbejáratok helyei, a Barlang- és Földtani Osztály barlangkatasztere alapján
II.2. Raszteres alaptérképek illesztése és vektorizálása Barlangi alaprajzi (Istvánlápai barlang) raszteres térképének illesztése
II.2. Raszteres alaptérképek illesztése és vektorizálása Istvánlápai- és Szt István-barlang vektorizált térképe
II.2. Raszteres alaptérképek illesztése és vektorizálása Soltészkerti-forráshoz tartozó barlangrendszer (Létrási-Szepesi-Istvánlápai-rsz.)
II.2. Víznyomjelzéses vizsgálatok eredményének térképi ábrázolása Soltészkerti-forráshoz tartozó barlangrendszer (Létrási-Szepesi-Istvánlápai-rsz.) Sásdi László 2000. évi víznyomjelzési eredményeket összefoglaló térképe alapján, azt k
II.2. Víznyomjelzéses vizsgálatok eredményének térképi ábrázolása Sásdi László 2000. évi víznyomjelzési eredményeket összefoglaló térképe alapján
II.2. Védőidom és vízgyűjtő lehatárolási térképek MIVIZ védőidoma (ALUTERV 1983)
II.2. Védőidom és vízgyűjtő lehatárolási térképek Vízgyűjtőnkénti lehatárolás térkép (Maucha-Sárváry 1992)
III.1. Horizontális karsztosodottság MIVIZ védőidomán vízgyűjtő lehatárolások (Maucha-Sárváry 1992, Lénárt-Hernádi 2011)
III.1. Horizontális karsztosodottság MIVIZ védőidomán vízgyűjtők lehatárolása (Lénárt-Hernádi 2011)
Átlagos kitermelhető vízmennyiség (m3/nap) III. 1 Horizontális karsztosodottság A lehatárolt vízgyűjtők (km 2 ) és a hozzájuk tartozó források vízjogi engedélyek alapján kitermelhető vízmennyiségének aránya (m 3 /nap) 30 000 25 000 88,7 20 000 R 2 = 0,9075 Tapolca Szinva 15 000 Diósgyőr 37,0 10 000 5,6 5 000-2,7 3,0 7,7 7,4 Anna-forrás, Királykút Felső-forrás, Ómassa - 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0 Vízgyűjtőterület (km2) Q (m3/nap) Lineáris (Q (m3/nap))
III. 2. Vertikális karsztosodottság Vízgyűjtők erózióbázisa fölött a barlang bejáratok, töbrök, víznyelők szintvonalas térképe (m)
III. 2. Vertikális karsztosodottság Vízgyűjtők erózióbázisa fölött a barlangi végpontok szintvonalas térképe (m)
III. 2. Vertikális karsztosodottság Vízgyűjtők erózióbázisa fölött feltárt barlangjáratok zónája (m)
Erózióbázis feletti magasság (m) Feltárt karsztosodott zóna mélysége (m) 350 300 III. 2. Vertikális karsztosodottság Vízgyűjtők Vízgyűjtők erózióbázisa fölött fölött eddig feltárt karsztosodott zóna. zóna Soltész vízgyűjtő Soltész-vízgyűjtő metszet (5, 6, 7 sz. melléklet metszete alapján szerkesztve) 11. sz. melléklet bg bejárat, víznyelő, töbör barlang végpont feltárt karsztosodott zóna 350 300 250 250 200 200 150 150 100 100 50 Forrás 50 0 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 NY-K-i metszet (m) 0
Erózióbázis feletti magasság (m) Feltárt karsztosodott zóna mélysége (m) 600 500 III. 2. Vertikális karsztosodottság Vízgyűjtők Vízgyűjtők erózióbázisa fölött fölött eddig feltárt karsztosodott zóna. zóna Tapolca vízgyűjtő Tapolca-vízgyűjtő metszet (5, 6, 7 sz. melléklet metszete alapján szerkesztve) 11. sz. melléklet bg bejárat, víznyelő, töbör barlang végpont feltárt karsztosodott zóna 600 500 400 400 300 300 200 200 100 Forrás 100 0 0 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 16000 18000 NY-K-i metszet (m) 0
Erózióbázis feletti magasság (m) Feltárt karsztosodott zóna mélysége (m) 600 500 III. 2. Vertikális karsztosodottság Vízgyűjtők Vízgyűjtők erózióbázisa fölött fölött eddig feltárt karsztosodott zóna. zóna Szinva vízgyűjtő Szinva-vízgyűjtő metszet (5, 6, 7 sz. melléklet metszete alapján szerkesztve) 11. sz. melléklet bg bejárat, víznyelő, töbör barlang végpont feltárt karsztosodott zóna 600 500 400 400 300 300 200 200 100 Forrás 100 0 0 2000 4000 6000 8000 10000 12000 NY-K-i metszet (m) 0
Összefoglalás Smaragd GSH alaptérképére illesztve 1998-tól napjainkig a Bükk hegységben, a MIVIZ védőidomán, 700 barlang és 1138 víznyelő szennyezés szempontú felmérését végezte el a Karsztvízgazda Bt. és a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület. 2008-tól térinformatikai alapokon a felmérés irányítását, az adatok feldolgozását és tematikus térképek készítését végezzük. 2011-ben az előadásban részletezett módon felépített adatbázis alapján: lehatároltuk a MIVIZ védőidomán a vízgyűjtőket; vízgyűjtőnként meghatároztuk a barlangokkal eddig feltárt karsztosodott zóna vastagságát. A karszthidrológiai mérési objektumok nagymennyiségű műszaki és mérési adatát a rendszerünkbe integráltuk (ld. a dián a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer (BKÉR) térképét). Eredményeinket, adatainkat a minél hatékonyabb felhasználás érdekében a papír alapú korlátokat feloldó ArcReader nézegetővel tettük használhatóbbá.
Köszönetnyilvánítás: A tanulmány (és az előadás) a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!