Dr. Milch Hedda (1926. június 16.)

Dr. Milch Hedda (1926. június 16.) 1950-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán szerzett orvosi diplomát. 1949-ben a Mikrobiológiai Intézet munkatársaival az Országos Közegészségügyi Intézetben tett látogatása alkalmával jutott el a dr. Eörsi Mária által vezetett Fág laboratóriumba, amely nagy hatást tett rá. Ezután lehetősége volt 2 hetet tölteni a laboratóriumban. Érdekes párhuzam emlékei között, hogy 13 éves korában az első kutató példaképe Martin Arrowsmith volt, Sinclair Lewis regényének főhőse, aki bakteriofágokkal foglalkozott. 1949. november 1-jén lépett be az OKI-ba, ahol kezdetben akadémiai ösztöndíjas, majd 1951-1959 között tudományos munkatárs volt. 1959-1978 között a laboratórium, majd 1978-tól 1997. december 31-ig, nyugállományba vonulásáig a Mikrobiológiai-járványügyi főosztály keretében már az önálló Fágosztály vezetője volt. Az osztály vezetése mellett 1986-1992 között a főosztályvezető-helyettesi; 1992-1997 között pedig a főosztályvezetői munkakört is betöltötte. Szakmai útját fémjelzi A bakteriofág-kutatás járványügyi jelentősége címen írt kandidátusi disszertációja, majd 1992-ben Az Escherichia coli genotípusos és fenotípusos jellemzése és a tulajdonságok klinikai-epidemiológiai jelentősége című nagydoktori munkája. Megteremtette a hazai bakteriológiai járványügyi tipizálási gyakorlatot, az önálló Fágosztályt. Munkatársaival együtt folyamatosan fejlesztette újabb és újabb kórokozók tipizálási módszereit a gyakorlati kihívásokkal szinte párhuzamosan. 54 igen aktív, tevékeny év alatt 23 könyv, ill. könyvfejezet, 130 cikk szerzője, vagy szerzőtársa volt. Bejárta a világ számos országát, felkereste a vezető intézetek laboratóriumait, szakmai kapcsolatokat épített már 1958-tól, Wernigerode-tól a párizsi Pasteur intézeten át Tbiliszi-ig, a fágterápia bölcsőéig. 1965-ben Max Planck ösztöndíjjal a kölni egyetem járt, ahol már a korszerű baktérium genetikai módszereket tanulmányozta. Külföldi meghívások és hazai pályázatok útján megismerte a Colindale-i (London) majd Koppenhága, Bergen, Stockholm, Maebashi (Japán), Atlanta (USA) és Moszkva baktérium genetikai

laboratóriumait, melyek megerősítették a molekuláris módszerek bevezetésének szükségességét. Utazásai alkalmával kialakított szakmai kapcsolatai alapozták meg egyrészt a hazai laboratórium bekapcsolását nemzetközi laboratóriumi hálózatokba, másrészt a fiatal kutatók szakmai továbbfejlődésének lehetőségét is, melyek hatása a mai napig érvényesül. Tapasztalatait bőven kamatoztatta itthon, genetikai tanfolyamokat szervezett, amely több hónapon keresztül az intézeti referálók programját adta, de ez a tudás volt az alapja a napjainkig is dinamikusan fejlődő tipizálási módszerek hazai bevezetésének is. Hitt abban, hogy hatékonyan csak csapatban tud/tudunk jó eredményeket elérni. A nemzetközi együttműködéseken kívül aktívan bekapcsolódott a laboratórium az állategészségügyi- és élelmiszer-mikrobiológiai laboratóriumok (MTA Állatorvosi Kutató, MGSZH-NÉBIH) munkájába is, a napi feladatok mellett számos kutatási téma folyt közös pályázatok keretében. Nevéhez fűződik a megyei fáglaboratóriumok (decentrumok) kialakítása azokban a KÖJÁL-okban, ahol a személyi és tárgyi feltételek kedvezőek voltak. Először Hajdú-Bihar, később Baranya, Csongrád, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Somogy és Vas Megyei KÖJÁL-ban létesült fáglaboratórium. A hálózat személyzetének szakmai képzését és rendszeres ellenőrzését vezette. Ma már furcsának tűnik, de az OKI-ban rendelkezésre álló külföldi szakirodalom releváns cikkeit fordította munkatársaival, és küldte a megyei munkatársaknak. Évente szervezte a fágértekezleteket, ahol az OKI és a megyékben dolgozók is előadásokat tartottak. A szakmai fejlődés mellett ezek a rendezvények jó csapatépítő lehetőséget is adtak (a fágosok kis családja). Számos szakmai szervezet, társaság (Szakmai Kollégium, MMT, M. Zoonózis T., MHT) aktív szereplőjeként a tudományos élet meghatározó egyénisége volt. Szakmai tevékenységét elismerve 1971-ben az Érdemes Orvos 1981-ben a Kiváló Orvos és 2004-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt állami kitüntetéseket vehette át. A Magyar Higiénikusok Társasága 1978-ban Fodor József Emlékérem, illetve a Magyar Mikrobiológiai Társaság 1993-ban Manninger Rezső Emlékérem, az OEK Tudományos Tanácsadó Testülete pedig 2003-ben a Takátsy-díj adományozásával tisztelgett munkássága előtt.

Saját visszaemlékezésében a pályája kezdetéről írja: Visszagondolva ezekre az évekre érzem és tudom, hogy ez alatt váltam igényessé a pontos és minden nehézségen át végzendő munkára. Eörsi Mária szigorú, könnyelműséget nem tűrő vezetése mellett alakult ki munkám iránt érzett felelősség.

Dr. MILCH HEDDA TUDOMÁNYOS MUNKÁINAK JEGYZÉKE (Összeállította: dr. Erdős Gyula szaktanácsadó főorvos) I. Önálló könyvek, könyvfejezetek 1. Eörsi M., Milch H. (1960): Staphylococcus phag-típusmeghatározás eredményeiről. (In: Az Országos Közegészségügyi Intézet működése az 1958. évben. Budapest, OKI) 137-142. 2. Milch H. (1961): Új staphylococcus phagok izolálása és felhasználása phag-típus megatározására. (In: Az Országos Közegészségügyi Intézet működése az 1960. évben. Budapest, OKI) 170-181. 3. Milch H., Eörsi M., Bogárdy M. (1961): Kórházi staphylococcus fertőzés vizsgálata phagtípusmeghatározás segítségével. ibid. 182-194. 4. Milch H. (1962): A bakterophag kutatás jelentősége a járványtanban. (In: Az Országos Közegészségügyi Intézet működése az 1961. évben. Budapest, OKI) 255-275. 5. Milch H. (1964): A bakteriophagok alkalmazása a mikrobiológiában és a járványtanban. (In: Vírustani továbbbképző tanfolyam előadásai. Szerk.: Farkas E. Budapest, OKI-OTKI Közegészségtani-járványtani Tanszéke) 379-393. 6. Milch H., Gadóné László V. (1964): Bakteriophagok genetikája. (In: Genetikai kísérletek és módszerek a mikrobiológiában. Szerk.: Földes P. Budapest, OTKI) 35-51. 7. Milch H. (1964): S. typhi phagtípus-meghatározás értékeléséről. (In: Módszertani levél a Közegészségügyi-Járványügyi Állomások és a tanácsi közegészsgügyi-járványügyi csoportok részére. 2. Budapest, OKI) 68-73. 8. Milch H. (1965): Bakteriofágok. (In: Orvosi virológia. Szerk.: Bakács T., Farkas E. Budapest, Medicina) 84-102. 9. Milch H., Deák Zs. (1965): Klebsiella fertőzések. (In: Az Országos Közegészségügyi Intézet múködése az 1963. évben. Budapest, OKI) 285-302. 10. Milch H. (1967): A phag-kutatás jelentősége a fertőző betegségek elleni küzdelemben. (In: Az Országos Közegészségügyi Intézet múködése az 1961. évben. Budapest, OKI) 333-338. 11. Milch H. (1967): A bakteriofág-kutatás járványügyi jelentősége. Kandidátusi értekezés. 250 p. 12. Milch H. (1970): A fágok szerepe a bakériumok biológiai tulajdonságainak változásában. Lizogén konverzió éstranszdukció. (In: Az OKI-ban tartott tudpmányos továbbképző előadások. Budapes, OKI) 15-29. 13. Milch H., Gadóné László V. (1973): Bakteriofágok. (In: Orvosi Mikrobiológia-Parazitológia, Fertőtlenítés-Sterilizálás. A betegellátás közegészségügye Iatrogén infekciók. Szerk.: Habán Gy. Az Orvostovábbképző Intézet jegyzetei, Budapest, OTKI) 146-154. 14. Milch H. (1973): Escherichia coli. (In: Lysotypie und andere speziellen epidemiologische Laboratoriums-methoden. Hrsg.: H. Rische. Jena, Fischer) 145-214. 15. G. László V., Milch H., Rudnai O., Kubinyi L. (1973): Phage typing of Shigella flexneri II. Epidemiological observation. ibid. 147-157. 16. Milch H. (1978): Phage typing of Escherichia coli. (In: Methods in microbiology. Voll II. Ed.: T. Betgan, J.R. Norris. London, Acad. Pr.) 87-155. 17. Milch H. (1990): Az Escherichia coli genotípusos és fenotípusos jellemzése és a tulajdonságok klinikai-epidemiológiai jelentősége. Akadémai doktori értekezés. 387 p. 18. Milch H., Jankó M. (Szerk.-1991): I. Fágtípusmeghatározás és egyéb járványügyi, bakteriológiai tipizáló módszerek. II. Parazitológiai laboratóriumi vizsgálatok. Módszertani útmutató. Budapest, OKI 291 p. 19. Milch H., Czirók É., Herpay M. (1996): Hogyan támadnak a baktériumok? Megelőzés, felismerés, rehabi-litálás. (Az egészséges életért.) Budapest, SubRosa Kiadó, 80 p. 20. G. László V., Nagy B., Milch H., Drin I., Awas-Masalmeh, M., Horváth J. (1997): Phage restriction

and the presence of small plasmid in Salmonella enteritidis. Zbl. Bakter. 12: 4. 21. Milch H. (1999): Fágtipizálás. (In: Klinikai és járványügyi bakteriológia. Főszerk.: Czirók É. Budapest, Melánia Kft.) 258-260. 22. Milch H. (1999): Bakteriocin tipizálás. ibid. 260-262. II. Folyóiratban megjelent közlemények 1. Eörsi M.,Jablonszky L., B. Milch H. (1953): A fág jelentősége csecsemőkori enterális fertőzésekben. Népegészségügy, 34: 220-223. 2. Eörsi M.,Jablonszky L., B. Milch H. (1954): Significance of bacteriophage in infantile enteral infection. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 1: 1-8. 3. Eörsi M.,Jablonszky L., Milch H., Barsy Gy. (1956): Significance of Bacteriophage in infantile enteric infection. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 4: 201-205. 4. Eörsi M., Milch H. (1960): Staphylococcus phagtípus meghatározások eredményeiről. Egészségtudomány, IV: 51-56. 5. Milch H., Eörsi M., Bogárdy M. (1960): The incidence of staphylococci in hospital personnel and patients, as studied by phage-typing. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 7: 285-296. 6. Milch H. (1960): Isolation of new staphylococcus phages and their use in phage typing. ibid. 419-432. 7. Milch H., Losonczy Gy., Haidekker J. (1960): Kórházi staphylococcus járvány staphylococcus scarlatoid esetekkel. Orv Hetil. 101: 1818-1821. 8. Milch H., László G.V (1961): Phage-typing oif Salmonella paratyphi B. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 8: 311-319. 9. Milch H., Deák Zs. (1961): Detection of the route of nosocomial E. coli infections by phagetyping. ibid. 325-334. 10. Milch H., Kálmán É., Baranyai P. (1961): Gyermekkórház betaganyagából származó staphylococcus törzsek pathogenitása és phagtípusa közötti összefüggés vizsgálata. Orv Hetil. 102: 1689-1694. 11. Pathogenität und Phagenbild von Staphylokokken-Stämmem aus dem Material eines Kinderkrankenhauses. Zbl. Bakt. I. Orig. 183: 325-440. 12. Milch H. (1962): Isolierung von Staphylococcus-Infektionen in Krankenhausern mit Hilfe der Lysotypie. Tagungsbericht 4. Colloquium über Fragen der Lysotypie, Wernigerode. 120-122. 13. Milch H. (1962): Isolierung von neuen Staphylokokkjen-Phagen für die coccus-infektionen in Krankenhausern mit Hilfe der Lysotipie. ibid. 123-130. 14. Milch H., Csincsura K., Kálmán É. (1962): A légúti staphylococcus megbetegedések után keletkező enteritisről. Orv Hetil. 103: 403-404. 15. Milch H., Váczi L., Fodor M., Réthy A. (1962): Studies on the mercuric chloride resistance of Staphylococcus aureus. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 9: 81-87. 16. Milch H., László V. Bíró Gy. (1963): Supplementes phage-typing os Salmonella typhi murium and its use in epidemiology. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 10: 41-52 17. Milch H., Deák Zs., Báthory P.-, Benedikt A., Gergely K., Czappán P. (1963): Phaguntersuhungen bei Klebsiella-Enteritiden auf einer Frühgeborenabteilung. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 10: 80. 18. Milch H., Gergely K., Benedikt A., Czappán P., Kneiszl F., Deák Zs., Báthory P. (1963): Klebsiella okozta enteritis járvány koraszülött osztályon. Gyermekgyógyászat, 14: 111-118. 19. Milch H., (1964): Über die Wert der Phagtiterhöhung bei der Diagnose einzelner enteralern Krankheits-erreger. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 11: 67. 20. Milch H., Deák Zs. (1964): Studies on Klebsiella infection by phage detection and phage typing. ibid. 71. 21. Milch H., Gadóné László V. (1966): Examination of heat-effect on phage sensitivity with staphylocossus strains. 9 th Int. Cong. of Mycrobiology. Abstract of papers, Moskow. 402.

22. Milch H., Kálmán É. (1966): Effect of semisynthetic penicillin preparations on nosocomial Staphylococcus aureus strains. Proc. of 4 th Congr. of Hung. Ass. of Mícrobiologists. Budapest, Akadémia Kiadó. 67 23. Milch H., Gadóné László V. (1966): Phage studies of untypable Staphylococcus strains. ibid. 347. 24. Milch H., Deák Zs. (1967): Phage sensitivity and lysogeneticity of Klebsiella (Abstract). Symp. on Biology of Shigella and Klebsiella Bacilli. Wroclaw Abstract of communication. 5 th Koll. über Fragen der Lysitype, Wernigerode (Harz), 3-7. Okt. 1965. Tagungsbericht. 59. 25. Milch H., G. László V. (1967): Lysotype bisher nichttypisierbarber Staphylokokkenstämme. ibid. 187-189. 26. Milch H., Deák Zs. (1967): Lysotype von Klebsiella-Stämmen. ibid. 254-260. 27. Milch H., Deák Zs. (1967): Phage typing of Klebsiella strain. Ann. Immunol. Hung. 9: 143-150. 28. Milch H., G. László V., Slopek, S., Mulczyk, M (1967): Phage typing of Sh. Flexneri (Abstract.). Symp. on Biology of Shigella and Klebsiella Bacilli. Wroclaw. Abstract of communications. 3. 29. Milch H., Deák Zs. (1967): Phage sensivity and lysogenicity of Klebsiella. (Abstract) ibid. 59. 30. Milch H., Gadóné László V. (1966): The effect of heat on the phage sensitivity of Staphylococci. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 14: 287-292. 31. Milch H., Pelle J. (1967): Adatok a balassagyarmati kórház egyes osztályinak higiénés viszonyairól bakteriológiai vizsgálat alapján. Népegészségügy, 48: 35-37. 32. Milch H., G. László V. (1967): The effect of heat on the phage sensitivity of Staphylococci. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 11: 287-292. 33. Milch H., Slopek, S., Przondo-Hessek, A., Deák Zs.(1967): A working scheme for bacteriophage typing of Klebsiella bacilli. Arch. Immunol. Ther. Exp. (Warsawa), 15: 589-599. 34. G. László V., Milch H. (1968): Sh. Flexneri fágtípus-meghatározás. Egészségtudomány, XII: 382-389. 35. Milch H. (1968): Beszámoló a magyar-román egészségügyi egyezmény munkaterve alapján meghirdetett Fág-tipizálás és fág-genetikai kutatások témájú román tanulmányútról. ibid. 412-416. 36. Milch H., G. László V., Slopek, S., Mulczik, M. (1967): Lysotypes os Shigella flexneri. Arch. Immun. Ther. Exp. 16: 265-279. 37. Milch H., Deák Zs. (1968): Phage sensivity and lysogenicity of Klebsiella strains. ibid. 288-294. 38. Milch H, Madár J., Illés M., Bíró Gy., Ér L., Rácz I., Varga L. (1968): A fágtiter emelkedési reakció felhasználhatósága a hastífusz baktériumhordozók járványügyi ellenőrzésében. Orv Hetil. 109: 2826-2828. 39. Milch H., Benedikt A., Bernád I., Czappán P. (1969): Alacsony szüketési súlyú csecsemők interstitialis pneumóniájának aetiológiájáról. Gyeremekgyógyászat, 20: 190-201. 40. Milch H., Takács J., B. Nagy Gy. (1969: Examinations de la lysosensibilité et lysogénéité des souches S. cholera-suis. (Extrait). III. Symp. sur Les bacteriophages et le phénomene de bacterophage, Bucurest. 39. 41. Milch H., Madár J., Hérmán G., Takács S. (1970): S typhi murium okozta fertőzések járványügyi vizsgálata kombinált típusmeghatározás alapján. Egészségtudomány, XIV: 51-58. 42. G. László V., Milch H., Madár J. (1970): Az 1968. évi hazai dizentéria néhány jellegzetességének vizsgálata. idid. 274-283. 43. Milch H., Madár J., Lakatos M., Kiss Szabó A., Vágner S-né (1970): E coli O18 törzsek okozta megbetege-dések járványügyi vizsgálata. Orv Hetil. 111: 1035-1038. 44. Milch H., Páll G., Szécsényi Nagy L. (1970): Phage typing of Klebsiella strains isolated from the faeces of infants and children. Acta paediatr, hung. 10: 3-4. 45. Milch H., Takács J., B. Nagy Gy. (1970): Lysogénéité et lysosensibilité des souches de Salmonella typhi-suis. Arch. Roum. Path. Exp. Microbiol. 28: 1003-1014. 46. Hérmán G., Milch H. (1971): 20 years observations on the stability S. typhi phage types. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 18: 119-131. 47. Milch H., Madár J., Kéri M. (1972): Pest megye vad és hasznos háziállat állományának néhány járványügyi jellegzetessége, tekintettel a humán ökológiai vonatkozásaira. Egészségtudomány, XVI: 231-240..

48. Milch H. (1972): Emberi és állati eredetű Salmonlla typhi-murium törzsek fág- és biotípusai Magyarországon. ibid. 367-377. 49. Milch H. (1972): A baktériumok fertőző antibiotikum rezisztenciájának közegészségügyi és klinikai jelentősége. Egészségügyi Felvilágosítás, 13: 104-106. 50. Milch H., Gyenes M. (1972): Subdivision and correlation studies of serologiocally grouped Escherichia coli strains by phage typing, colicinogeny, lysogeny and biochemical test. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 19: 213-244. 51. Milch H., Czirók É., Madár J., Gyengési L. (1973): Néhány feltételezett enteropatogén Escherichia coli szerocsoport előfordulása betegekben, betegek környezetében és egészségesekben. Egészségtudomány, XVII: 275-284. 52. Milch H., G. László V. (1973): Subdivision of Staphylococcus aureus. Staphylococci and Staphylococcal Infection. Contribution to Microbiology and Immunology, 1: 469-497. 53. G Jászló V., Milch H., Hajnal A. (1973): Phage typing of Shigella flexneri I. Classification of type phages on zhe basis of their serological properties, lysogenezing ability and lytic activity. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 20: 135-146. 54. G. László V., Milch H., Rudnai O., Kubinyi L. (1973): Phage typing of Shigella flexneri II. Epidemiological observation. ibid. 147-157. 55. Milch H., G Jászló V., Hérmán G. (1974): Az átvihető antibiotikum rezisztencia higiénés jelentősége. Egészségtudomány, XVIII: 166-178. 56. Milch H., Quarini L. (1974): Tőgy-patogén staphylococcusok tipizálása. Magy. Állatorv. L. 29: 201-203. 57. Czirók É., Milch H., Madár J., Dombi I., Adamis É. (1975): Egyidőben zajló bölcsődei és kórházi járványok kapcsán izolált Escherichia coli O78 törzsek elkülönítése. Egészségtudomány, XIX: 85-90. 58. Czirók É., Milch H., Stverteczky Zs., Hérmán G., Losonczy Gy. (1975): Study of Escherichia coli O114 associated with a hospital outbreak. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 22: 299-304. 59. Hérmán G., Milch H. (1975): Fertőző antibiotikum rezisztencia elterjedtsége Salmonella typhi muriom törzsekben Magyarországon. Magy. Hig. Társ. 19. Vándorgyűlése (Szeged, 1972.) elhangzott előadások. 386-391. 60. Milch H., Madár J., Adamis É., Szentgáli J-né, Borián Á., Svidró A., Rédey B., Gacs M., Oláh B. (1975). A Salmonella paratiphy-b járványviszonyainak alakulása Magyarországon. Egészségtudomány, XIX: 1-15. 61. Milch H., Baron F., Hoch R-né, Pintér E. (1975): Víz és élelmiszer eredetű E. coli törzsek antibiotikum rezsisztencia faktorának, fágképének és entigénszerkezetének vizsgálata. ibid. 72-78. 62. Milch H., Fornosi F. (1975): Bacteriophage contamination in live poliovirus vaccine. J Biol Stand. 3: 307-310. 63. Milch H., Gyenes M., Hérmán G. (1975): Caracterization on the basis of phage eerstriction of R- plasmids derived from E. coli strains. Drug-inactiving enzymes and antibiotic resistance. 2 nd Int. Symp. Antibiotic Resistance, Castle of Smolenice, 1974. 391-396. 64. G Jászló V., Milch H. (1976): Comparative studies on phage typing of Shigella flexneri strains using two phgesets, and the stability of these methods. 6 th Int. Coll. on phage typing and other laboratory methods for epidemiologica surveillance, Wernigerode, 1975. Proceedings 1. 31-43. 65. Milch H., Czirók É., Madár J. (1976): Differentiation of epidemically occuring E. coli strains of serogroup O78 on the vasis of phage patterns, colicinogenic properties and sensitivity to antibiotics. ibid. Proccedings 2. 350-364. 66. Milch H., Gyenes M. (1976): Characterization of R-factors derived from Escherichia coli strains on the basis of phage restriction. ibid. Proccedings 2. 387-394. 67. Milch H., Bán É., Jánosi L. (1976): Changes in phage patterns, colicinogenic pattern of Staphylococcus aureus, due to elimination of different palasmids. Zbl. Bakt. IU. Abt. Suppl 5. 325-333 68. Czirók É., Milch H., Madár J., Semjén G. (1977): Characterization of Escherichia coli serogroups causing meningitis, sepsis and enteritis I. Serological properties and animal pathogenicity of O18, O78 and O83 isolates. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 24: 115-126. 69. Milch H., Czirók É., Madár J., Semjén G. (1977): Characterization of Escherichia coli serogroups causing meningitis, sepsis and enteritis II. Classification of Escherichia coli O78 strains

by phage sensitivity, colicin type and antibiotic resistance. ibid. 127-137. 70. Milch H., Czirók É., Semjén G., Varga J. (1977): Humán és állati eredetű E. coli törzsek antibiotikum rezisz-tenciájának vizsgálata. Egészségtudomány, XXI: 267-272. 71. Milch H., G. László V., Hérmán G. (1977): Az átvihető antibiotikum rezisztencia klinikai és járványügyi jelentősége. A heveny fertőzések antibiotikus és kemoterápiája. A Fertőző betegségek Orvosainak Társasága által tartott Vándorgyűlésen (Székesfehérvár, 1974. V. 24.) elhangzott előadások. 25-38. 72. Milch H. (1977): Bacterophage restriction by R-plazmid factors in E. coli. Plasmids medical and theoretical aspects. 3 rd Int. Symp. on Antibiotic Resistance, Smolenice, 1976. 453-459. 73. Milch H. (1978): A baktérium- és fág-genetikai módszerek járványügyi alkalmazása. Egészségtudomány, XXII: 209-219. 74. Rudnai O., Szentgáliné Csórián E., Lányi B., Ádám M., Milch H. (1979): Salmonella surveillance Magyarországon 1972-1976. Egészségtudomány, XXIII: 105-119. 75. Milch H., Kiss P. (1979): Klebsiella tribus baktériumai által okozott újszülöttkori járvány. II. Bakteriológiai vizsgálatok. ibid. 120-128. 76. G. LászlóV., Milch H. (1980): Salmonella typhi R-plasmids in Hungary. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 27: 325-332. 77. Jánosi L., Lombay Gy., Katona F., Major P., Milch H., Ormay L, Takács J. (1980): Staphylococcus aureus törzsek összehasonlító élelmiszerhigiéniai vizsgálata. Magy. Állatorv. L. 35: 623-626. 78. Milch H. (1980): Epidemiologische Bedeutung der Lysotypie von Escherichia coli. Pädiatrie, 19: 137-144. 79. Jánosi L., Lombay Gy., Katona F., Major P., Milch H., Ormay L, Takács J. (1981): Eigenschaften und lebensmittelhygienische Bedeutung von aus Eutern isolierten Staphylococcus aureus Stämmen. Arch. Lebensmittelhyg. 31: 206-209. 80. Milch H., Czirók É. (1980): Studies on role of Col V plasmid in the pathogenecity of E. coli strains. Antibiotic resistance transposition and other mechanism. 4 th Int. Symp. on Antibiotic Resistance, Smolenice, 1979. 347-351. 81. Rudnai O., Szentgáliné Csórián E., Lányi B., Ádám M., Milch H. (1981): Salmonella and Shigella surveillance in Hungary 1972-1976. I. Salmonella surveillance. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 28: 37-52. 82. Milch H., Nguyen Thi Ke (1981): Klebsiella and Enterobacter strains derived from hospital infection. II. Occurence and characterization of R-, Lac- and Col-plasmids and their clinicalepidemiological significance. ibid. 171-196. 83. Milch H., Gadóné László V., Nyikolnyikov, Sz., Czirók É. (1982): R-plazmidtípusok Escherichia coli-ban. A sejtosztódás farmakológiája. X/1. A Magyar Farmakológiai Társaság Kemoterápiás Szekciuójának és a Debreceni Akadémiai Bizottság Gyógyszerkutató Munkabizottsági konferenciáján elhangzott előadások, Hajdúszoboszló, 1981. 153-171. 84. Milch H., Nyikolnyikov, Sz., Czirók É. (1983): Escerichia coli Col V plazmid elterjedtsége, genetikai jellem-zése és szerepe a törzsek patogeniásában. Egészségtudomány, XXVII: 197-205. 85. Milch H., G. László V., Sz. Csórián E. (1984): Salmonella typhi murium fertőzések epidemiológiai elemzése laboratóriumi módszerek alapján I, A törzsek fág- és biotíopus megoszlása. Egészségtudomány, XXVIII: 1-12. 86. Milch H., G. László V., Nyikolnyikov, Sz., (1984): Salmonella typhi murium fertőzések epidemiológiai elemzése laboratóriumi módszerek alapján II. A Magyarországon 1974-1981. években viszgált Salmonella typhi murium törzsek antibiotikum rezisztenciája és plazmid hordozása. ibid. 135-147 87. Milch H. (1984): Fágtípusmeghatározás és fágdiagnosztika, valamint egyéb kiegészítő tipizáló módszerek és azok járványügyi alkalmazása I. A tipizáló módszerek alkalmazása és értékelése. ibid. 209-216 88. Milch H., Nyikolnyikov, Sz.,Czirók É. (1984): Escherichia coli V plasmids and their role in pathogenecity. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 31: 117-125, 89. Milch H., Nyikolnyikov, Sz.,Czirók É. (1984): Escherichia coli V plasmids and their role in pathogenecity. Plasmids and Gene Manipulations. 5 th Int. Symp. on Antibiotic Resistance, 1983. 257-261.

90. Milch H., G. László V., Jánosi L. (1985): Fágtípusmeghatározás és fágdiagnosztikai, valamint egyéb kiegészítő tipizáló módszerek és azok járványügyi alkalmazása. 2. Szakkifejezések magyarázata (Glossarium). Egészségtudomány, XXIX: 37-42. 91. Milch H., G. László V., Jánosi L. (1985): Fágtípusmeghatározás és fágdiagnosztikai, valamint egyéb kiegészítő tipizáló módszerek és azok járványügyi alkalmazáa. 3. Fágtípusmeghatározási és kiegészítő tipizáló módszerek, táptalajok. ibid. 105-114. 92. Milch H., G. László V., Sz. Csórián E. (1985): Epidemiological analysis of Salmonella typhi murium nfection on the basis of laboratory methods. I. Ditribution of phage types an biotypes of Salmonella typhi murium isolated in Hungary in the period 1960 to 1981. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 32: 75-86, 93. Milch H., G. László V., Nyikolnyikov, (1985): Epidemiological analysis of Salmonella typhi murium nfection on the basis of laboratory methods. II. Resistance to antibiotics and R-plasmid carrier state in Salmonella typhi murium isolated in Hungary period 1974 to 1981. ibid. 87-98 94. Czirók É., Milch H., Csiszár K., Csík M. (1985): Az Escherichia coli virulencia faktorai. III. A hemolizin termelő, a hemagglutináló képesség a K1, K5 antigén hordozás és a colicinogenitás összefügése az Escherichia coli patogenitásával. Egészségtudomány, XXI: 115-126. 95. Milch H. (1986): Fágtípusmeghatározás és fágdiagnosztikai, valamint egyéb kiegészítő tipizáló módszerek és azok járványügyi alkalmazáása. 5. Escherichia coli meghatározások. Egészségtudomány, XXX: 147-157. 96. Milch H. (1986): Fágtípusmeghatározás és fágdiagnosztikai, valamint egyéb kiegészítő tipizáló módszerek és azok járványügyi alkalmazáása. 6. Klebsiella és Enterobacter fágtípus meghatározás. ibid. 237-246. 97. Milch H., G. László V., Tóth I., Czirók É., Árr M., Magyar T., Gráber H. (1986): Tartósan antibiotikummal kezelt kórházi betegektől származó Escherichia coli és Klebsiella törzsek antibiotikum rezisztenciája és plazmid profilja. Orv Hetil. 127: 2857-2863. 98. Czirók É., Milch H., Vincze I. (1987): Virulence factors of Escherichia coli. IV. Association in Escherichia coli of LD 50 with haemolysin production, haemagglutinating capacity, antigenes K 1, K 5 colicinogenicity and pathogenicity. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 34: 25-37. 99. Czirók É., Milch H., Vincze I. (1986): Az Escherichia coli virulencia faktorai. IV. Az LD 50 összefüggése az Escherichia coli ohemolizin termelő és haemagglutináló képességével a K1, K5 antigén hordozással, colicinogenitással és patogenitással. Egészségtudomány, XXX: 217-229. 100. Czirók É., Milch H., Csiszár K., Csík M. (1987): Virulencia factors of Escherichia coli. III. Correlation with Escherichia coli pathogenicity of haemolysin production, haemagglutinating capacity, antigén K1, K5 and colicinogenicity. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 33: 69-83. 101. Milch H., G. László V., Tóth I., Czirók É., Árr M., Magyar T., Gráber H. (1987): Antibiotc resistance and plasmid profiles of Escherichia coli and Klebsiella isolated from patients receiving prolonged antibiotic therapiy. ibid. 125-138, 102. Czirók É., Pethő G., Szöllősy E., Milch H., Herpay M., Csík M. (1987): Adsorbtion to Al(OH) gel of E. coli is correlated with O and K antigens and with type of extraintestinal infection. ibid. 219-224. 103. Tóth I., G. László V., Milch H. (1988): Multirezisztenciát meghatározó, Escherichia coli törzsekből származó F1 Inc. csoportú R-plazmidok jellemzése fágrestrikció alapján. Egészségtudomány, XXXII: 246-253. 104. Gadó I., Milch H., Czirók É. Herpay M. (1988): Az aerobactintermelés gyakorisága és hatása a humán Escherichia coli törzsek patogenitáára. ibid. 404-413. 105. Czirók É., Milch H., Németh K., Gadó I. (1989): A humán laktoferrin antibakteriális hatásának vizsgálata in vitro és in vivo. Egészségtudomány, XXXIII: 140-154. 106. Milch H., Czirók É., Gadó I., Herpay M., Jakab M., Szalai G., Lantos J., Kiss L., Sztroj, T., Csiszár K., Toldi M., Baron F. (1989): Plazmid profil meghatározása és egyéb tipizálási módszerek alkalmazása K1 és K5 antigénnel rendelkező E. coli törzsekben. ibid. 216-225. 107. Gadó I., Milch H., Czirók É. Herpay M. (1989): The frequency of aerobactin production and its effect on the pathogenicity of human Escherichia coli strains. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 36: 51-60. 108. Czirók Éva; Németh Katalin; Gadó István; Milch Hedda, (1989): A humán laktoferrin antibakteriális hatásának vizsgálata in vitro és in vivo. Egészségtudomány, XXXIII: 140-154.

109. Czirók É.,Marivon, D., Herpay M., Gadó I. Milch H. (1990): Association of virulence markers with animal pathogenicity of Escherichia coli in differents models. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 37: 207-217. 110. G. László V., Jayarao, B.M., Csák K., Milch H., Kostyál Á., Kovács S., Domján H., Bíró G. (1990): Epidemi-ology of Salmonella derby strains isolated from swine, pork and pork products. Acta veter. hung. 38: 25-32. 111. Czirók É., Milch H., Németh K., Gadó I. (1990): In vitro and in vivo (LD50) effects of human lactoferrin on bacteria. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 37: 55-71. 112. Milch H., Czirók É., Gadó I., Herpay M., Jakab M., Szalai G., Lantos J., Kiss L., Sztroj, T., Csiszár K., Toldi M., Baron F. (1991): Clonal distribution of K 1 or K 5 antigen possessing E. coli isolates. Acta Microbiol Acad Sci Hung. 38: 61-73. 113. Gadó I., Tóth I., Milch H., Czirók É., Herpay M. (1991): Cloacin tolerance and aspecific colicin insensitivity of humán Escherichia coli strains. ibid. 95-105. 114. Milch H., Czirók É., Gadó I., Herpay M. (1991): Komplextypisierung von Escherichia coli Harnweginfektionen. II. Wiss. Symp. Jena. 37-46. 115. Czirók É., Milch H., Herpay M. (1992): Az Escherichia coli fenotípusos tulajdonságainak jelentősége az extraintertinalis fertőzésekben. Orv Hetil. 133: 2897-2907. 116. Czirók É.,Semjén G., Steirück, H., Herpay M., Milch H.,Nyomárkai I., Stverteczky Zs., Szenes Á. (1992): Comparaison of rapd methods for detection of heat-labile (LT) and heat-stable (ST) enterotoxin in E. coli.j. med. Microbiol. 36: 398-402. 117. Herpay M., Czirók É., Milch H., Gadó I., Lendvay Gy-né (1992): Járványosan előforduló esetekből izolált E. coli törzsek komplex vizsgálatának számítógépes elemzése. Egészségtudomány, XXXVI: 165-172 118. Milch H. (1992): Molekuláris biológiai módszerek és alkalmazásuk a bakteriális fertőzések diagnosztikájában és epidemiológiájában. Orvosképzés, 67: 366-379. 119. Czirók É., Herpay M., Milch H., (1993): Gcomputerized complex typing of Escherichia coli strains from different clinical materials. Acta Microbiol Immunol. Acad Sci Hung 40: 217-237. 120. G. László V., Csórián E., Milch H. (1993): Comparison of two Salmonella enteritidis phage typing methods. ibid. 255-263. 121. Nagy B., Kovács S., Milch H., Bitay Z., Lantos Cs., Szentgáliné Csórián E., Gadóné László V., Kostyák Á. (1993): A baromfi-salmonellosis: közegészségügyi és állategészségügyi vonatkozások, védekezési alapelvek. Szemlecikk és saját tapasztalatok. Magy. Állatorv. L. 48: 397-406. 122. Milch H., Czirók É., Herpay M., Gadó I., Barcs I, (1994): Genotypic and phenotypic characters and nosocomial significance of bacteria epidemic in neonatal intensive care units. Acta Microbiol Immunol. Acad Sci Hung 41: 127-151. 123. Toth I., Karcagi V., Nagy B., Gadó I., Milch H. (1994): Examination of verocytotoxin producing capacity and determination of the presence of Shiga-like toxin genes in human E. coli isolates. ibid. 259-264. 124. Czirók É., Herpay M., Gadó I., Pászti J., G. László V., Milch H. (1995): Az Escherichia coli enteropatogenitásának ma is vitatott kérdései. Egészségtudomány, XXXIX: 239-252. 125. Herpay M., Czirók É., Milch H., Gadó I., Pászti J., (1995): Verocytotoxin termelő baktériumok előfordulása és diagnosztikája. ibid. 253-259. 126. Milch H., Pászti J., Gadó I., Tóth I., Czirók É., Herpay M. (1995): Escherichia coli O157 komplex tipizálása és verotoxin génjének kimutatása DNS-próbával. ibid. 260-267. 127. Milch H., Gadó I., Drin I., Czirók É., Herpay M. (1997): Detection of VTEC using specific DNA probes and complex typing of Escherichia coli O157. Acta Microbiol Immunol. Acad Sci Hung 44: 257-269. 128. de Lancastre, H., Severina, E., Milch H., Konkoly Thege M., Tomasz, A. (1997): Wide geographic distribution of a unique methicillin-resistant Staphylococcus aureus clone in hungarian hospitals. Clin. Micr. Inf. 3: 289-296. 129. Gadó I., G. László V., Nagy B., Milch H., Drin I., Awas-Masalmeh, M., Horváth J. (1998): Phage restriction and the presence of small plasmid in Salmonella enteritidis. Zentr bl. Bakter. 287: Gadó I., Ruzsics Zs., TóthnI., Király M., Milch H. (1998): Partial inhibition of amplification by primers of EHEC genes. Acta Microbiol Immunol. Acad Sci Hung. 45: 239-252. 130. Milch H. (1998): Advance in bacterial typing methods (Rewiew). ibid. 401-408.

131. Milch H. (2000): Bakteriofág terápia és profilaxis. Régebbi eredmények újjáéledése. Lege Artis Medicinae, 10. 660-665. 132. Pászti J., G. László V.. Milch H., Krisztalovics K., Király M., Orbán J., Koppány V, (2001): The spread and antibiotic resistance of Salmonella Enterica serotype Typhi-murium DT104 in Hungary. Acta Microbiol Immunol. Acad Sci Hung 48. 95-105. 133. Milch H., Pászti J., Erdősi T., Hetzmann M. (2001): Phenotypic and Genotypic properties of Methicillin resistant Staphylococcus aureus strains isolated in Hungary, 1997-2000. ibid. 457-477. 134. Erdősi T., Damjanova I., Milch H., Pászti J. (2002): Nosocomialis fertőzéseket okozó gyakoribb baktérium-fajok feno- és genotipizálása. Infektológa, 2002. IX: 2. 45-55. 135. Milch H., Pászti J., Gadó I., Glatz K., Jakab M. (2003): Comparison of traditional and molecular typing methods of Escherichia coli O157. Acta Microbiol Immunol. Acad Sci Hung 50: 349-367