Hi du iste ek, sziá i tigrisek Balogh A drás é es. ELTE, Új- és Jele kori Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest, 2014. Kővágó Ágnes A török külpolitika és a Nyugat-Balkán A szo szédság és a törté el i kötődés ré é Osz á Birodalo a török külpolitikai akti itás eg ik kie elt területe a N ugat-balká Hor átország, Bosznia-Her ego i a, Szer ia, Mo te egró, Ma edó ia, Koszo ó és Al ánia). Ele zése e azt izsgálo, il e szerepet játszik a N ugat-balká a 2002 óta kor á zó Igazság és Fejlődés Pártja Adalet e Kalki a Partisi, AKP külpolitikájában, milyen szerepet foglal el a török kor á zati politiká a. Áttekintem, hogy a török Balká -politika 1 il e politikai, allási, kulturális és gazdasági alapoko ugszik és ezek ré é ekkora Törökország alódi efol ása a ugat- alká i országok a. Választ keresek arra, hog a fogadják a Nyugat-Balká országai és közösségei a ö ek ő török akti itást. Meg izsgálo azt is, hogyan viszo ul a török és a e zetközi elsősor a euroatla ti köz éle é a fokozódó török alká i akti itáshoz. Ta ul á ozo, hogyan alakult a török akti itás a N ugat-balká országai- a az el últ é ek e, s kitérek arra, hog a áltozhat a jö ő e. A török külpolitika alapvető sajátosságai Törökország a ilágpolitika és a ilággazdaság eg re eghatározó szereplőjé é lépett elő az el últ é ek e. Mi dez köszö hető külső és belső török eseményeknek. A külső té ezők közé sorolhatjuk azt a politikai ákuu ot, a el et az EU és USA hag ott aga ögött az EU első álsága o á sökke ő e zetközi szerepköre, az USA ki o ulása eg es térségek ől pl. Balká és Irak), to á á a Törökország szo szédos régiói a zajló ese é eket ( arab tavasz, irá i ukleáris álság, szíriai polgárhá orú). A első ese é ek közül a török gazdaság egerősödését és a 2013-ig töretle politikai sta ilitást, és a jele legi kor á párt, a óta i ár har adik iklusát töltő AKP épszerűségét kell ege líte ü k. A politikai sta ilitás egi gása -re az addig töretle gazdasági ö ekedésre is hatással lehet. Az AKP ö ekedés-ösztö ző gazdaságpolitikájá ak legfo tosabb eredményeit jól foglalja össze a Külüg i I tézet kiad á a: és között egháro szorozódott az egy főre eső GDP, a GDP összértéke pedig közel egötszöröződött. A török gazdaság a ilággazdasági álság elle ére is 9-ben, csak egy é re hagyta el a ö ekedési pályát. - e a ilág leggyorsa a ö ekedő gazdaságai ak egyike lett, s a 7. leg agyo ké t a G tagjá á is ált 2. A mérsékelten iszlamista AKP hatalo ra kerülésé el Törökország eg re nagyobb 1 Mu ká a a Balká kifejezést i de eset e a ugat- alká i országokra o atkoztat a hasz- álo. Ne foglalkozo a Balká -félsziget EU-tagsággal re delkező országai al. 2 http://www.kulugyiintezet.hu/pub/displ.asp?id=mixdii BALOGH Ist á - EGERESI )oltá - N. RÓ)SA Erzsé et - RADA Csaba - SZALAI Máté: Kapa itások és a í iók: a török közel-keleti külpolitika alapjai. MKI-ele zések, szepte er /. 333
Kő ágó Ág es: A török külpolitika és a Nyugat-Balká fig el et fordított az addig kissé elha agolt keleti szo szédságának, amelyet a közös allási g ökerekre alapozott. Ez és külö öse az Irá al fol tatott kapcsolatok az EU-t és az USA-t ö ek ő aggodalo al töltötte el és a török külpolitika irá áltásáról kezdtek eszél i és a ugati orie tá ió hel ett iszla ista fordulatot izio áltak. A török külpolitika látható á álásá al és a gazdasági prosperitással eg ete e a török-eu kap solatok él po tjukra jutottak, fra ia és é et politikai ezetők eg értel űe kifejezésre jutatták, hog elle zik az ország u iós tagságát.. ájus -é Ah et Da utoğlu került a külüg i iszteri posztra, aki nagy lendülettel pró álta eg alósíta i külpolitikai ko ep ióját, az azóta elhíresült zero problems with neighbours policy -t szo szédokkal kialakíta dó pro lé a e tes viszony). A jó szá dékú elképzelés jórészt külső té ezők iatt 2013-ra olyannyira sikertele ek izo ult, hog török és e zetközi ele zők i ár előszeretettel emlegetik lots of problems with all neighbours policy -nak 3. A török külpolitika alap ető sajátosságai kap sá fo tos ege líte ü k egy másik olyan ke és é közis ert té ezőt is, a el ek szi té sikeré ek eghatározó része és stratégiai egalapozottságát jelzi. Törökország apjai kra a ilág egyik legnag o do orországa lett, e zetközi fejlesztési és segél ezési te éke sége ki agasló. és között átlagosa, illiárd dollárt költött fejlesztési és segél ezései területe, a i sú sot jele t Törökország törté eté e. 2012-ben Törökország a ilág eg edik leg ag o do orországa olt Global Humanitarian Assistance [GHA] Report 2013). 4 A Külüg i I tézet kiad á a egállapításai al teljese eg etértü k, ki álóa ilágítja eg, hog a fejlesztési és segél ezési te éke ség hog a ka atoztatható a külpolitikai érdekek ér é esítésé e : Törökország jelle zőe egyes ter észeti katasztrófák pl. pakisztá i földre gések ellett az újjáépítésre és az oktatás fejlesztésére ko e trálja segélyeit; ezzel és gyakra erős gyar atosítás- és olykor Nyugat-) elle es retorikájá al kö ye el tudja yer i a helyi közösségek szi pátiáját. A török tá ogatások alloká iója kö eti a török kor á yzati és állalati érdekeket. A kara a fejlődő országok felé aló ha gsúlyosa yitás elle tételezéseké t fo tos kérdések e tá ogatást kér tőlük: 9- e például eze ország soport sza azatá al kerülhetett e az ENS) Bizto sági Ta á s e álla dó tagjai közé. Ezt eg kí á ja is étel i 5- e. 5 A török külpolitika felis eri a ilág új ö ek ő pólusait és erőforrásait azok a a térségek e fókuszálja. Afriká a az el últ éhá é e új ag kö etséget itott. A első refor fol a atok és a ö ek ő gazdasági teljesít é tették lehető é az ország szá ára, hog a éke tá ogatójaké t lépje fel a szo szédos térségekben. Ma Törökország példakép az ara ta asz országai a. Nyol ara ország a 3 A reset? A e to e i Turkey foreig poli y (Economist, 2013. november) http://www. economist.com/news/europe/21589494-new-tone-turkeys-foreign-policy-reset 4 Abdullah BOZKURt: Turkey in humanitarian and development aid Toda s )a a. augusztus http://www.todayszaman.com/columnists/abdullah-bozkurt_323307-turkey-in-humanitarian-anddevelopment-aid.html 5 http://www.kulugyiintezet.hu/pub/displ.asp?id=mixdii BALOGH Ist á - EGERESI )oltá - N. RÓ)SA Erzsé et - RADA Csaba - SZALAI Máté: Kapa itások és a í iók: a török közel-keleti külpolitika alapjai. MKI-ele zések,. szepte er 334
Hi du iste ek, sziá i tigrisek Balogh A drás é es. ELTE, Új- és Jele kori Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest, 2014. az egyik Egyipto olt a egkérdezettek kéthar ada adott ilye álaszt egy e rég pu likált köz éle é y-kutatás a 7. Csodálatuk Törökország ered é ei ek, és az AKP aga ögött hag ott út ak szól. Az AKP példája a N ugat ak azt utatja, hog az iszla ista ozgalo alakítható. Az ara ilág allásosai ak azt utatja, hog a de okrá ia és a gazdaság li eralizálása e jele ti eg úttal a káoszt és a korá i értékek felszá olását. Épp elle kezőleg: a siker és a fele elkedés zálogai. A ikor a tu éziai iszlá ezető, Ra hid Gha ou hi, é i szá űzetés utá hazájá a isszatért, ezt o dta: Sze ei előtt az AKP struktúrája le eg. Ez a párt eg utatta, hogy az iszlá és a de okrá ia összeegyeztethető. A Gezi park ese é ei és az országot de e eré e egrázó korrup iós otrá o á a török odell re o éja ugyan megcsappant, de az el últ é ek kétségtelen reformfolyamatai és gazdasági ered é ei iatt Törökország ég i dig szá os területe pl. gazdasági és szo iális hel zet ja ítása, egészségüg i szolgáltatások szí o alá ak lát á os ö elése kö ete dő példát mutat. A török Nyugat-Balká politika szerepe a kor á yzati politiká a A török külüg i iszter - e azzal kezdte i iszteri pál afutását, hog eg értel ű é tette, hog a Balká a szí ügye. E ek egfelelőe ag le dülettel fogott hozzá a török alká i akti itás ö eléséhez. A szíriai polgárhá orú o- á azo a napjainkra a külüg i iszter ek ke ese e ergiája aradt ked- e ére, ö ek ő u kát adva ezzel a külüg i apparátus ak. Meglepőe kevesen foglalkoznak ug a is a területtel a török külüg i isztériu a és tö ire ők sem esz ek részt a Balká -politika stratégiai for álásá a, tö ire i ká sak a ak égrehajtásában kapnak szerepet. A szíriai álság o á feladatuk azért ő ült, ert a külüg i iszter szá ára aki korá a fej e tartotta a régió országai ak futó ügyeit eg re tö felkészítő a agot kellett készíte i. A külügy- i iszter a ak elle ére, hog ke ese e ergiát tudott szá i a Balká ra, to- á ra is fontosnak tartotta az i te zí alká i akti itás fol tatását. A térség e irá uló agas szi tű látogatások g akoriságá ak fe tartása volt ennek egyik legfo tosa eszköze, a el eg e a térség országai felé is azt az üze etet fogal- azza eg, hog Törökország e felejtkezett meg a régióról. A külüg i iszter helyett tö ire a török parla e t külüg i izottságá ak el öke és ás i iszterek utaztak a térség országai a. A török Nyugat-Balká politika ag társadal i tá ogatottsággal ír, eg öl s kor á i de képp i te zí Balká politikát fol tat, ert azzal gara tált első sikereket ér el. E iatt kijele thetjük, hog a e zetközi és hazai kör ezettől függetle ül a török Balká -politika i dig kie elt hel et fog elfoglal i a kül-és kor- á zati politiká a. Törökország a és a ak politikai pártjai a, íg a jele legi kor á párt a is ag szá a a ak alká i szár azásúak. A külüg i iszter 7 Kai STRITTMATTER: S hiele auf das türkis he Modell Süddeuts he )eitu g,. fe ruár http://www.sueddeutsche.de/politik/2.220/politischer-islam-in-aegypten-und-der-tuerkei-schielenauf-das-tuerkische-modell-1.1056735 335
Kő ágó Ág es: A török külpolitika és a Nyugat-Balká előszeretettel e legeti, hog tö os ák a Törökország a, i t Bosz ia- Her ego i á a és tö al á a, i t Koszo ó a. Törökország a eg alká i eredetű, az álla szer ezet e eépült ter észetes lo i soport alakult ki, a el agá a foglal újságírókat, kutatókat, parla e ti kép iselőket, i isztereket, diplo atákat, kato ákat, st. 8 Törökország a a alká i szár azásúak mindig is a tehetséges, a közélet irá t érdeklődő e erek közé tartoztak. Az 1990-es é ek ilági török kor á yához képest az AKP sokkal ottho osab- a hasz álja a Nyugat-Balká uzul á populá ióját, i t a külpolitikai efolyás iztos tá aszát. Az AKP kétség e vonja azt a régi ke alista ézetet, iszeri t az Osz á Birodalo ala i olya, a i szégyell i aló. A kor á yzó párt éppenséggel azt az elképzelését ha goztatja, hogy Törökország ak eg kell ékül ie az osz á örökséggel. 9 Török kor á zati ezetők i dig szí ese utaz ak a térség e, ert az gara tálta pozití fogadtatásra talál. A látogatás test éri légkörét hi atott e el i, hog a külüg i iszter és a i iszterel ök ajd i de eset e feleségé el eg ütt utazik, ezzel a salád- ill. roko látogatás látszatát ha gsúl ozva. Ug a akkor éhá eset e ol a elragadtatott kijele téseket tesz ek, a ell el ég a régió uzul á közösségei e is a i ale s érzéseket kelte ek. Davutoğlu éhá é e a os ákokat törökök ek titulálta, októ eri koszo ói látogatásá a kor á fő pedig azt mondta, hogy Koszo ó Törökország és Törökország Koszo ó. Szerbia azonnal tiltakozott a kor á fő kijele tése elle és eg es koszo ói körök is túlzás ak érezték. 10 Az il e kijele tések ré é a uzul á közösség saját ide titását érzi egkérdőjelez e. Fo tos ege líte ü k, hog a alká i országok majd i deg ike eg értel űe kiállt Erdoğan mellett a Gezi park ese é ek utá, ezért a kissé egtépázott e zetközi re o é al re delkező kor á fő külö öse szí ese tesz látogatást a térség e. Az osz á últ egjele ése a ai török Balká -politiká a Törökország Nyugat-Balká politikájá ak egítélése e eg értel űe pozití, a régión elül és az EU-ban is alapos fig ele el kísérik A kara ö ek ő efol ását. A gya ak ás legfő oka az osz á últra építő török politika, amely ég a alká i uzul á közösség eg részé e is a i ale s érzéseket kelt. Davutoğlu török külüg i iszter i de lehető fóru o pró álja eloszlat i a eooszmanizmus ádjait és a ellett ér el, hog a közös törté ele összekötőkapo s, a el a jó iszo alapjául szolgál. Az osz á uralom ered é eit ha gsúl ozza és káros ak tartja a ak e o jektí ódo törté ő értel ezését. Egy interjú- a íg fogal azott: Meggyőződése, hogy a Balká törté el é el kap solat a közös törté el ü k pozití aspektusaira kell ko e trál u k. Ne tudu k jo jö- 8 Erhan TÜRBEDAR: Turkey s Ne A ti is i the Wester Balka s: A itio s a d O sta les (Insight Turkey Vol. 13 / No. 3 / 2011 139-158.). 9 http://www.stratfor.com/graphic_of_the_day/20100901_turkish_influence_balkans 10 Erdoga Misu derstood O er Turkey is Kosovo Claim Balka i sight, októ er http://www.balkaninsight.com/en/article/davutoglu-erdogan-s-kosovo-statement-misinterpreted 336
Hi du iste ek, sziá i tigrisek Balogh A drás é es. ELTE, Új- és Jele kori Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest, 2014. őt létrehoz i a törté elem egatí értel ezése ellett. Tagadhatatla történelmi té y, hogy a Balká ékés korszaká ak legja át élte át az osz á uralom alatt. Akik az osz á ural at ádolják a régió gazdasági el aradottságáért és etnikai ko fliktusaiért, azok a törté elmi előítéletek és sztereotípiák foglyai. Mi dezek iatt mi nem akarunk ennek a itá ak részesei le i. Ezért fo tos, hogy tiszta és realista képet alkossu k a törté ele ről. Akik e is erik a törté el et, e is tud- ak törté el et si ál i. 11 A török külüg i iszter i de tére és i de szi ten harcol az osz á últ megfelelő i terpretálásáért. Davutoğlu például augusztusi koszo ói látogatását jele tős érték e a kulturális és törté el i kérdéseknek szentelte. Török egítélés szeri t a koszo ói törté ele kö ek szá os egatí egjeg zést tartalmaznak az osz á últról és ez a kérdés a törté ész égzettségű külüg minisztert külö öse érzéke e éri ti. Da utoğlu ezért koszo ói látogatása sorá a kulturális i iszterrel a törté ele kö ek üg é e külö eg eszélést folytatott. 12 A kérdés egértéséhez jó tá po tot ad Tür edar török Balká -szakértő: Jele tős az eltérés aközött, hogy i hogya látjuk a saját külpolitiká kat, illet e hogy azt áshol hogya ítélik eg. Elég legye sak a törté ele kö y ekre utal o : álu k azt ta ulják a gyerekek, hogy az Osz á Birodalom ilye agyszerű gazdasági és kulturális sodákat tett a fe hatósága alá tartozó területeke, így az a török, aki Bulgáriá a agy Szer iá a jár, egdö e azo, hogy erről a korszakról ők iszo t i t török igáról ta ul ak az iskolá a. 13 Nehéz kérdés a ak egítélése, hog az osz á últ és közös törté ele a török Balká -politika fókuszá a állítása e ire hasz os. Két ézet a a kérdés- e és i dkettő ek a jogalapja: a ra io álisa egközelítés hí ei a gazdasági és eg é területeke ö el ék a török akti itást, íg az el életi egközelítés a ellett ér el, hog a íg előítéletek a ak a régió a a török uralo al kap solatban, addig nem árható el Törökországtól az i te zí e gazdasági segítség. A török Balká -politika elvi alapjai, alakulása az el últ évek e A fe tiek e ár éri tettük a török Balká -politika éhá eghatározó ele ét. Ezeket összefoglalóa Tür edar alapjá a kö etkezők e állapíthatjuk eg: 1.) Közös törté ele a el e olt i dig ideális, e ek elle ére kifejlődött sok haso lóság. 2.) Török és uzul á kise ségek hi atalos statisztikák szeri t a Balká -félsziget országai a található török kise ség eléri az illió főt). 3.) Földrajzi közelség Erdoğan török i iszterel ök erről íg fogal azott: a törté ele ár 11 DAVUTOGLU: I Not a Neo-Otto a Balka i sight,. április http://www. balkaninsight.com/en/article/davutoglu-i-m-not-a-neo-ottoman 12 Erhan TÜRBEDAr: Ottoman image in the Balkans: the case of Kosovo Toda s )a a. szeptember) http://www.todayszaman.com/news-257029-ottoman-image-in-the-balkans-the-case-of-kosovobyerhan-turbedar*.html 13 SZEKERES W. Ist á : Idejét últ törté el i előítéletek török politika a Balká o Kiteki tő,. ájus) http://kitekinto.hu/europa/2012/05/29/idejetmult_tortenelmi_eliteletek_-_torok_politika_a_ balkanon/#.ukgnktkzkui 337
Kő ágó Ág es: A török külpolitika és a Nyugat-Balká eg utatta ekü k, hog e létezik glo ális éke a Balká és Közel-Kelet ékéje élkül. Teki tettel arra, hog Törökország ezek középpo tjá a fekszik, érthető, hogy nem maradhat indifferens.). 4.) Gazdasági efektetések. 14 Törökország Balká politikájá ak i tenzí e é álását -től kezd e fig elhetjük eg. E ek szá os oka között a legfo tosa, hog ekkor lépett hi atal a Ahmet Davutoğlu külüg i iszter, aki a Balká t szí üg é ek teki ti és törté észké t külö ha gsúl t hel ez a közös törté ele re építő külpolitikára. Eg to á i fo tos aspektusa a török Balká politika akti izálódásá ak külső körül é ekre ezethető issza. 2009- e i dult e európai és a erikai kezde é ezésre Bosznia-Her ego i á a az ú. butmiri folyamat, amely sorá az alkot á refor égrehajtása és eg űködőképese álla alakulat létrehozatala lett volna a él. A fol a at égül e érte el a kí á t ered é t, a el e ele zők szeri t közrejátszott az a té is, hog Oroszország és Törökország e kapott eghí ást a folyamatba. Török egítélés szeri t hi a olt A karát kihag i, ezért a frisse posztját elfoglalt Da utoğlu meg akarta mutatni az EU- ak, hog Törökország ak a sza a a Balká o. Erre ki áló lehetőséget újtott, hog Törökország jú iusá a ette át a Délkelet-Európai Eg ütt űködési Fol a at SEECP el ökségét, a el et eg é e keresztül látott el. A SEECP el ökségét Törökország sikerese hasz álta fel alká i efol ása ö elésére és köz etítési kísérleteire. Ez utó iak olyan hár as találkozók szer ezését jele tették, a el ek sorá A kara köz etíte i pró ált Szaraje ó és Belgrád, ala i t Szaraje ó és )ágrá között. A török-szerb- os ák ala i t török-szerb-hor át trilaterális találkozókat külüg i iszteri és álla -és kor á fői szi te is re dezték és i d a ai apig, áltózó időközönké t, zajlanak. Török értékelés szeri t a találkozók ol a ko krét ered é eket hoztak, mint a szerb parlament nyilatkozata Szre re i áról. ár ius., 15 ag az, hog Szer ia egadta a hosszú idő át egtagadott agré e t-t Bosznia- Her ego i a új elgrádi ag kö eté ek. Ez utó it Jere ić szer külüg i iszter a sor a ötödik hár as külüg i iszteri találkozó utá jele tette e. fe ruár 10-é. A SEECP iszta uli külüg i iszteri és álla -és kor á fői sú stalálkozóját. jú ius - törté el i ek is e ezik, ert hosszú é ek utá agas szi tű pár eszédet tett lehető é Szer ia és Bosz ia-her ego i a között. A török alká i politika i te zí e é álásához és sikeres köz etítési kísérleteihez fo tos lépést jele tett, a ikor A kara elis erte Belgrád közpo ti szerepét a régió a. A kara és Belgrád iszo á ak ja ulását a ked ező, nyugat- és i tegrá- iópárti Tadic-i politika tette lehető é. A török-szer ízu e tességi egállapodás egkötése és sza adkereskedel i egállapodás aláírása 2010-ben szi té a közeledés eg ik ered é e olt. Szer ia érdeke is olt a Törökországgal törté ő 14 Erhan TÜRBEDAR: Turkey s Ne A ti is i the Wester Balka s: A itio s a d O sta les (Insight Turkey Vol. 13 / No. 3 / 2011 139-158.). 15 A szer parla e t ilatkozat a ítélte el a szre re i ai észárlást. A ilatkozat elfogadását a fős parla e t e kép iselő tá ogatta eg apo át tartó ita utá. A doku e tu legfo tosabb mondatai: Szer ia e zetgyűlése határozotta elítéli az 995 júliusá a Szre re i a osz iai lakosai elle elkö etett ű selek é yt..., rész étét és o sá atkérését fejezi ki az áldozatok saládjá ak, a iért e tettek eg i de t a tragédia egakadályozásáért". 338
Hi du iste ek, sziá i tigrisek Balogh A drás é es. ELTE, Új- és Jele kori Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest, 2014. kieg ezés, ert íg eg részt saját uzul á kise ségét ékítette eg, ala i t ja íthatta a osz iai há orú o á egro lott kap solatait a uzul á ilág országai al, to á á élé kültek a török efektetések. A két ország közti agas szi tű látogatások is sú sot dö töttek: Tadić el ök például 2010- e kétszer is járt Törökország a először a SEECP sú son, ásodszor az iszta uli kosárla da ilág aj okságon, ahol az elődö tő e Szer iát az utolsó pilla at a ütötte ki Törökország és a dö tőt Tadić Gül török el ökkel ézte égig). Az i te zí török-szerb kapcsolatok Nikolić el öksége sorá is fol tatódtak. Törökország és a térség euro-atla ti i tegrá iója Törökország, a el a NATO ásodik leg ag o haderejé el re delkező tagja, satlakozási tárg alásokat fol tat az EU-val, a nyugat- alká i országok jö őjét eg értel űe az euro-atla ti i téz é ek e képzeli el. Ez, és török álláspo t szeri t sakis ez gara tálhatja a térség sta ilitását és fejlődését. Éppen ezért szorgal azza a török fél fol a atosa a szorosa eg eztetést Brüsszel és A kara között a Balká t illető kérdések e. Törökország ug a is agára is úg teki t, i t a Balká sta ilitásának fontos zálogára, a el a közös törté el i, kulturális és allási g ökerekre vezethető issza. Török politikai körök aggasztó ak tartják, hog az EU satlakozás perspektí ája jó éhá ugat- alká i ország eseté e elhal ányult. Ez rossz hatással lehet a oder izá iós és refor fol a atokra, ala i t a sta ilitásra. Az eg re fag osa á áló EU-török iszo talá eg ik legké ese kérdése a ízu entesség üg e. Török oldalról ehez é ezik, hog az EU hosszú ideje megtagadja a török álla polgárok ízu élküli utazását a s he ge i térség e. A té, hog tö nyugat- alká i ország polgárai ízu e tese utazhatnak az EU tagországai a, érzéke e éri tette Törökországot: a török társadalom nehezen dolgozza fel, hog a sok területe A kara tá ogatására szoruló alká i országok polgárai ízu e tese utazhat ak az EU területére. A NATO- satlakozás szi té a alká i éke záloga, ezért Törökország tá ogatja a régió országai ak satlakozását a szer ezethez. A török ezetők a szerb politikusoknak rendszeresen kifejtik, hogy egértéssel fogadják, hog Szerbia nem kí á a NATO-hoz csatlakozni, azonban amennyiben meggo dol ák agukat, szá íthat- ak A kara hathatós tá ogatására. A török politikai és kato ai ezetés re dkí ül élé k lo i te éke ségé ek is olt köszö hető, a ikor Bosz ia-hercegovina a NATO 2010. májusi i iszteri ta á skozásá megkapta az ú. NATO tagsági ak iótervet (NATO Membership Action Plan/NATO MAP. Ez a NATO tagság eléréséhez szükséges politikai, gazdasági, igazságüg i és édel i refor okat tartal azza és i de satlakoz i kí á ó országra eg edileg a sza a. A Nyugat-Balká uzul á közösségei és Törökország A nyugat- alká i iszlá közösségek kap solata Törökországgal érthetőe ige szoros. Ez az a terület, ahol e re delkezik ás ország il e értékű efol ással, 339
Kő ágó Ág es: A török külpolitika és a Nyugat-Balká ezért fo tos alaposa eg izsgál u k ezt a kérdéskört. A török i iszterel öki hivatalo elül űködő allásüg i igazgatóság Di a et İşleri Başka lığı vezetője óta Meh et Gör ez, aki eghatározó efol ással re delkezik a alká i iszlá közösség üg ei e és i de fo tosa szer ezeti- allási kérdés e kikérik éle é ét. Ankara az utó i é ek e két fo tos uzul á közösségeket éri tő üg e nyil á ult eg: a szerbiai Sza dzsák 16 ufti kérdésé ek egoldásá a és a osz- iai fő ufti álasztás kérdésé e. Ez utó i pozí ió kie elte fo tos, ug a is Bosznia-Hercegovina mellett Hor átország és Szlo é ia allási ezetése hozzátartozik, de ko ol efol ással re delkezik a tö i yugat- alká i ország a is. Török kutatókkal fol tatott háttér eszélgetések sorá elha gzott, hog a pozí iót hosszú ideje etöltő Cerić fő ufti az egész európai iszlá közösség ezetőjé é szerette volna ki ő i agát. Erre a ezető szerepre azo a kimondatlanul Ankara is pál ázik. A hel zetet o olította, hogy Ankara Cerić tá ogatójá ak szá ít, Cerić és Da utoğlu fiatalkoruk óta jó arátok. Cerić hosszú ideig az újra álasztását szerette volna elér i, holott ez sza ál szeri t ár e lehetséges. A álasztást égül Husein Kavazović erte, aki azóta szi té ige g akori e dég A kará a. 2011 égén re dkí ül fontos ese é fordult elő Törökország és Szer ia iszo- á a, a el jele tőségét e feltétle ül is erték fel. Belgrád ug a is A kara köz e járásához fol a odott a szer iai iszlá közösség ezetői közötti kiélezett ko fliktus egoldása érdeké e. Tadić szer el ök ug a is félt a Sza dzsák radikalizálódásától és elkoszo ósodásától 17, mert abban újra álasztásá ak esél einek sökke ése eszél ét látta. Hozzá kell te ü k, hog a ak ára, hog a elgrádi ezetés az ország első pro lé ái ak egoldásá a e gedte Törökországot eavatkozni, a török efektetések olu e é ek ö elése volt. Belgrád ug a is a sza dzsáki terület felzárkóztatására tö et költ i t alaha, s ehhez Törökország hozzájárulása ag segítséget jele t. A térség szo iális és gazdasági pro lé ái ak e hítése ré é a radikalizálódás egelőzhető le e. A térség utatói közül a legdrá ai hel zetet a foglalkoztatottság jele ti, a u ka élküliség közel 50%- os. A kara efektetései eg szerre szolgálják az életkörül é ek ja ítását, de egyben to á erősíthetik a helyi uzul á ok törté el i hag o á ok a és allás- a g ökerező lojalitását a török álla hoz. A török ezetés azo a i dig hangsúl ozza, hog i frastrukturális efektetéseik ré é arra töreked ek, hog Szerbia tö i részéhez kössék Sza dzsákot, pl. autópál a-építés ré é. Megállapíthatjuk, hog ind a boszniai, mind a szerbiai uzul á ezető Ankara tá ogatását háta ögött tudva komoly gazdasági és politikai hatalmat épített ki, a el azo a apjai kra eg re i ká isszatetszést kelt és ko fliktusokat 16 A Novi Pazar-i sza dzsák" az eg kori Osz á Birodalo eg ik közigazgatási eg sége olt, a- apság azo a két ország, Szer ia és Mo te egró területé fekszik, ag já ól fele-fele ará a. A épesség i dkét ország a eglehetőse ke ert; os ákoko és to á i uzul á e zetiségűeken kí ül leg ag o szá a szer ek, ajd o te egróiak és al á ok lakják a idéket, de a ro a épesség ará a se elha agolható. "A eg ékélés jegyé e ", forrás:.heraldu io. o. 17 Zukorlić ufti, a térség iszlá ezetője tö ször a Sza dzsák elszakadásá ak lehetőségét fejtegette. 340
Hi du iste ek, sziá i tigrisek Balogh A drás é es. ELTE, Új- és Jele kori Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest, 2014. szül. Ezért is a A kará ak ol a elképzelése, hog ideje le e ke és é ko fliktusos és jo a a tudo á os- allási kérdésekre ko e tráló uzul á ezetőket keres i az előzőek hel ére. Ez Szaraje ó a ár sikerült. Szer iai uftikérdés A szerbiai Sza dzsák területé jele tős uzul á épesség él, akik magukat os ákok ak allják. A szer iai os yákok túl yo ó tö sége az iszlá szu ita irá yzatát kö eti, égis két, haso ló e ű, de egy ástól élye eltérőe go dolkodó allási- i il szer ezet e tö örül ek. Az Iszlá Közösség Szer iá a No i Pazar-i székhellyel )ukorlić ezetésé el azért küzd, hogy az egész országra kiterjeszthesse fe hatóságát, sőt azért is, hogy az iszlá szer iai hí ei fölött a Bosz ia- Her ego i ai Iszlá Közösség és a ak ta á sa is gyakorolhasson hatalmat. Ezzel sze e a Szer iai Muszli ok Közössége elgrádi közpo tjá ól, élé Adem Zilkić fő ufti al, to á ra is úgy go dolja, hogy a helyi uzul á közösség ek saját agá ak kell i téz ie ügyeit. )ukorlić és köre egyre i ká a Sza dzsák legfő ha gadójá á őtte ki agát. 18 Ekkor jutott Belgrád arra az elhatározásra, hog igé e eszi A kara köz etítői te éke ségét a közösségközi ko fliktus feloldásában. A török egoldási ja aslat lé ege az olt, hog eg szer iai iszlá közösség jöjjö létre, eg ezető el, aki eg har adik sze él le e, így tehát sem Zukorlić sem Zilkić nem lenne a egújított szer iai iszlá közösség ezetője. A török fél ja- aslatá ak fo tos része olt, hog eze túl az i á ok e foglalkozhat ak politiká al, a e setek e e fol hat politikai propaga da. A egoldást azo a e sikerült tető alá hoz i a szer iai álasztásokig, holott Tadić a török köz e járást e e a re é be kérte. Tadić el esztette a álasztásokat, utódja Nikolić íg egörökölte a pro lé akört azzal a ké es po ttal kiegészít- e, hog Törökország köz etle ül a atkozik e a kérdés e. Nikolić hatalo ra lépésétől ele zők a szerb-török arátság hőfoká ak g e gülését és a sza dzsáki kérdés egoldásában Ankara sökke ő szerepkörét árták. A török-szerb kapcsolatokban lé eges törés azonban e kö etkezett e, s Meh et Gör ez és A kara to á ra is aktí a részt esz a közösségközi ko fliktus egoldásá ak elősegítésé e. Törökország gazdasági kap solatai a Nyugat-Balká al A i t az előző fejezetek ől is kitű ik, Törökország jele tős politikai és allásikulturális efol ással re delkezik a Nyugat-Balká országai a. Azo a ha a gazdasági efol ást és jele létet izsgáljuk, akkor korá tse jutu k haso ló egállapításra. Törökország gazdasági jele léte e olya agy értékű, i t ahogya azt Törökország tá ogatói és írálói hirdetik. A kétoldalú kereskedele és eruházások Törökország részéről jele téktele ek, külö öse Európa gazdasági jele lété- el összehaso lít a. Törökország el arad a stratégiai ágazatok eg élzásá a 18 MOLNÁR Ta ás: Forrnak az indulatok a szerbiai muszlimokban Kiteki tő. szepte er http://kitekinto.hu/europa/2010/09/19/forrnak_az_indulatok_a_szerbiai_muszlimokban 341
Kő ágó Ág es: A török külpolitika és a Nyugat-Balká i t például az e ergiaszektor Oroszország régió a aló etörésé ek stratégiájától. Bár Törökország jó éhá y eruházást kezde é yezett a szer iai és a edó közlekedési szektor a. 21 Törökország ak a Nyugat-Balká országai al szabadkereskedelmi egyezmé- ei és a kettős adóztatást egelőző egállapodásai a ak. A Nyugat-Balká országai al fol tatott külkereskedele utá erősödött fel. E ek eg ik legfo tosa oka az olt, hog török égek a hazai gazdasági és pé züg i álság iatt eg re inká a külkereskedele felé fordultak. 2009-ben azonban, a glo ális gazdasági álság iatt %-kal sökke t az előző é ihez képest. A rákö etkező két é e jele tős ö ekedés olt tapasztalható, rész e a Davutoğlu-i Balká -politika miatt. Az alá iak a a fe t e lített időszakban izsgáljuk a gazdasági fol a atokat: 1 Tá lázat Törökország Balká -országokkal folytatott külkereskedel e (1989-2010) -millió dollár- 21 Turkey's Influence in the Balkans 2010 szept. http://www.stratfor.com/graphic_of_the_day/ 20100901_turkish_influence_balkans 342
Hi du iste ek, sziá i tigrisek Balogh A drás é es. ELTE, Új- és Jele kori Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest, 2014. 2 Tá lázat: Törökország Balká -országokkal folytatott külkereskedel e (2010) Az ország részesedése Törökország Balká -országokkal (10) folytatott kereskedelmi volu e é ől (%) Az ország részesedése Törökország általá os külkereskedel- é ől (%) Export Import Export Import Albánia 3,37 1,20 0,21 0,05 Bosznia-Hercegovina 3,13 1,00 0,20 0,04 Bulgária 20,92 23,50 1,31 0,92 Horvátország 3,48 2,92 0,22 0,11 Montenegró 0,38 0,09 0,02 0,003 Koszovó 4,11 0,19 0,26 0,01 Ma edónia 3,67 0,72 0,23 0,03 Románia 36,32 47,60 2,28 1,86 Szerbia 4,28 1,51 0,27 0,06 Görögország 20,34 21,28 1,28 0,83 ÖSSZES - - 6,28 3,913 A. sz. tá lázat adatai ilágosa ki utatják, hog Törökország külkereskedel e a Balká és külö öse a N ugat-balká országai al ige ala so. Ha pusztá a N ugat-balká országaira szá oljuk az adatokat ag is e szá oljuk Ro á iát, Bulgáriát és Görögországot akkor azt kapjuk, hog a török e port i dössze 1.41 %-a irá ul a ugat- alká i országok a és az importnak 3,303-%-a érkezik o a. Közvetle külföldi efektetés (Foreign Direct investment, FDI) szepte eri adatok alapjá forrás: török gazdasági i isztériu a török FDI a Balká o elérte a, illiárd dollárt. 3. tá lázat: Török FDI a Balká o szepte er Török FDI (millió dollár) Török építőipari projektek ( illió dollár) Albánia 1.000 718 Bosznia-Hercegovina 116 81 Bulgária 924 1.200 Horvátország 15 787 Montenegró 70 73 Koszovó 40 502 Macedónia 180 632 Románia 2.500 5.500 Szerbia 31 120 Görögország 41 3 ÖSSZES 4.917 9.616 Megjegyzés: A tá lázat FDI adatai agá a foglalják a har adik országo keresztül érkező török tőkét is. 343
Kő ágó Ág es: A török külpolitika és a Nyugat-Balká A 3.sz. tá lázat ól látható, hog Montenegró és Koszovó adatai igen alacsonyak, de ezek relati e új országok. Mi dkét ország, főképp Koszo ó kie elt terület a török efektetések sze pontjá ól, íg az érték fol a atos e elkedést fog utat i. Ami azon- a e él is sokat o dó a izo ítja, hog Törökország ak a ég te i alója a gazdasági jele léte egszilárdítása teré, az a Bosz iá a és Ma edó iá a irá uló török efektetések értéke. Bosznia-Her ego i á a főképp a ürokratikus ehézségek, Ma edó iá a pedig a kis pia az, a i eggátolja ag o olu e ű török efektetések eszközlését. Utó i a Törökország ag ellenfele, Görögország a fagyos politikai iszo ok elle ére is tartja kiépített gazdasági ást áit és azokat Törökország se tudta megrengetni. Bosz iá a a ürokratikus ehézségek ellett politikai okok is gátolják a török efektetéseket: i d a hor át, i d a szer közösség igyekszik megakadál oz i a török gazdasági tér erést. Ezzel érdekes elle tét e áll Szerbia, ahol a szerb ezetés szi te kö yörög a ég tö török efektetésért. Megállapítjuk, hog a török efektetések és diplo á iai akti itás jele tőse Szer iá a, i t Bosz iá a. A török efektetések eszközlése is eg szerű Szer- iá a és ered é e is ha ara eérik. Bosz iá al elle tét e a szer ezetés- e i s elle érzés a török efektetésekkel kap solat a, elle kezőleg, a szandzsáki területeke ei duló török tá ogatási projektek a i de kori elgrádi ezetés éljait, a sza dzsáki terület felzárkóztatását élozza. első félé é e Szer ia és Törökország kereskedel i olu e e elérte a illió EUR-t, amely a 2009-es adatokhoz iszo ít a %-os ö ekedést jele t 22 A török Nyugat-Balká politika tá ogató i téz é yei A török Nyugat-Balká politika átfogó is ertetése e törté het eg két ol a i téz é te éke ségé ek e utatása élkül, a el ek a török alká i külpolitika fo tos tá ogató eszközei és a török gazdasági és kulturális jele lét eghatározó ele ei. A török külpolitika irá ítói felis erték az ú. soft po er fo tosságát és azt eg re hatéko a a alkal azzák a külpolitika eszköztárá ak részeké t. Da utoğlu ezt a kö etkezőképp fogal azta eg: A e zetközi politika áltozó a a, i d kiterjedését i d tartal át illetőe. Ma apság a külpolitika e sak a diplo á iai kap solatokat foglalja agá a, ha e, az adott ország e zetközi poro do kifejtett teljesít é yé ek az összességét is. Ez azt jele ti, hogy egy ország kulturális agy gazdasági te éke ysége illet e e ergiapolitikája jele tőse efolyásolja a külpolitika teljesít é yét. A jele legi török külpolitika áltozásá ak egyik legfo tosa ele e a ellett, hogy hatéko y és erős álla ra épül - Törökország azo képessége, hogy kihasz álja soft po er képességét, éghozzá a egfelelő területe és a egfelelő idő e. 23 TIKA Türk İş irliği e Koordi as o Aja sı Başka lığı Török Ne zetközi Eg ütt- 22 Second Ottoman Occupation or Much-Needed Investment? (2011 november) http://www. isaintel.com/2011/11/16/second-ottoman-occupation-or-much-needed-investment/ 23 TIKA Pro ided Great Support for Turkish Foreig Poli TIKA Dü asi /. http://store.tika.gov.tr/yayinlar/kurumsal-yayinlar/tika-dunyasi/s2/index.html 344
Hi du iste ek, sziá i tigrisek Balogh A drás é es. ELTE, Új- és Jele kori Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest, 2014. űködési és Koordi á iós Üg ökség: ezt a ak érdeké e hozták létre -ben, hog segítse a Közép-Ázsiá a, a Kaukázus a és a Balká o létrejött új álla ok átalakulását, fejlődését. A török i iszterel öki hi atalo elül űködő i téz é jele leg ország a fejt ki te éke séget hel i kép iseleti irodái keresztül, amelyek feladata a gazdasági és te h ikai segítség újtást élzó projektek e edzselése. A TIKA- a összese -an dolgoznak és 2009-ben tö i t, illiárd 24 dollárt költött. A élországok tö ire azo országok, ahol törökül ag türk el et eszél- ek, török e lékek a ak. A Nyugat-Balká o TIKA kép iselet űködik Al á iá a, Bosznia-Her ego i á a, Koszo ó a, Ma edó iá a, Mo te egró a és Szer iában. A hor át kor á e tá ogatta TIKA iroda eg itását és Belgrád is sak a re élt gazdasági segítség újtás iatt e gedett égül -ben a török kor á ak és járult hozzá TIKA iroda eg itásához. A elgrádi húzódozás hátteré e az a g anak ás állt, hog a TIKA a török hírszerzés ki újtott karjá ak teki thető. 25 A gyanak- ásra a kö etkező é i teg igazolást adott, ug a is a TIKA korá i el ökét, Haka Fidant (2003-2007), a török hírszerző szolgálatok ezetőjé ek e ezték ki. Az üg ökség e titkolt élja a török kise ség fe aradásá ak elősegítése. Ez utó it az általá os életfeltételek ja ításá al éri el, íg az adott ország fejlesztéséhez is hozzájárul, ezért jele létét és akti itását tö ire szi pátia kíséri, sőt a fogadó országok to á i ak iókra átorítják. Megjeg ezzük, hog az eg es körökben elterjedt klisékkel sze e az üg ökség e sak e setfelújításokra költ, hanem szá os tá ogatási projektet i dított a ízgazdálkodás ja ításától, a mezőgazdaság fejlesztésé át az infrastrukturális hel zet ja ításáig, stb. Az üg ökség fo tos prioritása, hog i de ország a a közpo ti kor á yzattal szoros eg ütt űködés e határozzák eg a projekteket, ert íg aló a az ország egésze sze po tjá ól fo tos területek ag ágazatok fejlesztése fog eg alósul i. A TIKA ag ha gsúl t fektet arra, hog te éke ségé el igazodjo az adott ország stratégiai fejlesztési ter éhez. Yu us E re Kulturális Közpo tok Az alapító okirat a 27 foglaltak szerint a Yu us E re kulturális központokat a 2007- e létrehozott Yu us E re Alapít á űködteti. Az alapít á az a karai Yu us E re I tézetet és a szá os, külföldö űködő Yu us E re kulturális központot irá ítja. Az alapít á és i téz é ei élja Törökország és a török kultúra pro ótálása, vagyis rö ide fogal azhatu k úg, hog ez a török British Cou il ag Goethe I stitut. Célja a török el, a kultúra, a ű észetek külföldö törté ő e utatása, tudo á os kutatás, pu liká iók tá ogatása. Mi dezek ré é az adott országgal törté ő aráti kap solatok el él ítéséhez járul hozzá. A lo do i kulturális közpo t eg itójá Gül török köztársasági el ök úg fogal azott, hog 24 http://store.tika.gov.tr/yayinlar/istatistikler/istatistikler/2009-yili-kalkinma-yardimlari.pdf 25 http://www.wikileaks.org/plusd/cables/09belgrade845_a.html 27 Law No.: 5653 Law Acceptance Date: 05/05/2007 Publication Date in Official Gazette: 18/05/2007 Issue No. of Official Gazette: 26526 345
Kő ágó Ág es: A török külpolitika és a Nyugat-Balká a ag országok e sak diplo atái al a ak jele a ilág a, ha e kulturális jele létükkel is. Hozzátette, hog a Yu us E re kulturális közpo tok a TIKA-val eg ete e Törökország presztizsé ek ja ításához járul ak hozzá. A Nyugat-Balká álla ai közül Yu us E re kulturális közpo t űködik Tira á- a, Szaraje ó a, Pristi á a és Prizre e Koszo ó a két közpo t is űködik és Szkopjé e. Az alapít á egfogal azása szeri t a Balká kap sá jele leg futó projekt élja az alá i: A é el ezelőtti alká i há orú sorá szá os az iszlá kultúrá al kap solatos dokumentum és e lék egse isült agy egsérült. A projekt élja ezek felkutatása és felújítása. A kegyetle a io alista há orú sorá az elle fél allása, kultúrája egse isítésére is törekedtek és így a alká i török e lékek eltörlése is éllá ált. A projekt a ter ek szeri t egszü teti ezt a kulturális pusztítást és újraalkotja a törté el i kötelékeket. Célja a alká i kultúra édel e, a török törté ele és i ilizá ió e lékei ek egőrzése. 28 A Yu us E re Alapít á és az általa űködtetett i téz é ek feladatköre 2011- e jele tőse ő ült. Ekkor került sor ug a is arra, hog a TIKA átadta az óta futó turkológia projektjét a Yu us E re Alapít á ak. A török külpolitika tá ogató i téz é ei ek e utatása sorá eg kell e líte- ü k a -es álasztások utá létrehozott, Bekir Bozdağ i iszterel ök-helyettes irá ítása alatt űködő a külföldö élő törökökkel és roko e zeteikkel foglalkozó igazgatóságot. Célja a külföldö élő török épesség tagjai ak édel e, élet i őségük ja ítása. Az elkö etkező é ek e árhatóa eg re tö et hallu k ajd róla. Ko klúzió Törökország politikai- allási efol ása a Nyugat-Balká országai a itathatatla. Az kérdéses azo a, hog a gazdasági kap solatok és efektetések jele tős ö elése élkül is eg tudja ezt a efol ást hossza tá o őriz i. Mi dez az ország irá t egyfajta el árás is: a törté el i kérdések re d etétele mellett/hel ett a régió ól soka azt szeret ék ár lát i, hogy a gazdasági akti itásra legalá ekkora erőt ko e tráljo. Az el últ é ek e Törökország szo szédságá a ol a ese é ek zajlottak irá i nukleáris kérdés, szíriai polgárhá orú, ara ta asz a el ek iatt a török külüg i iszter ke és é tudott szí ügyére, a Balká ra ko e trál i. A török külpolitika sikeré ek eg ik fő ást áját jele tő erőteljes elpolitikai sta ilitás a -as ese é ek o á (Gezi-park, kor á zati köröket éri tő korrup iós otrá sorozat egi gott, a el pedig a külpolitikát askézzel irá ító kor á főre lehet hatással. Azt azo a egállapíthatjuk, hog a N ugat-balká szerepe itathatatla a török külpolitiká a, a nemzetközi és hazai kör ezettől függetle ül a Balká -politika mindig kiemelt helyet fog elfoglal i a török kül-és kor á zati politiká a. Függetle ül attól, hog Törökország a jö ő e mennyire tudja vagy akarja megőriz i efol ását a N ugat-balká o, jele leg szá os kérdés e eghatározó szerepet tölt e. Ezt az USA felis erte, az EU azo a e, ag legalá is e tesz úg. Míg Washi gto re dszeres eg eztetést fol tat A kará al a Balká t érin- 28 http://yunusemreenstitusu.org/turkiye/index.php?lang=tr&page=193&aniicat_6=0&aniiitm _6=109 346
Hi du iste ek, sziá i tigrisek Balogh A drás é es. ELTE, Új- és Jele kori Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest, 2014. tő kérdések e, addig brüsszeli körök e elsősor a a tá olságtartást részesítik elő e. Törökország régi sérel e, hogy az EU nem folytat vele szorosa külpolitikai eg eztetést. Megítélésü k szeri t ez e élra ezető agatartás, indenképp érde es le e rendszeres ko zultá iókat tarta i Törökországgal a Balká ról, mert ezzel az EU a török szá dékokat is jo a fel tud á térképez i és izo ára néhá közhiedele is eloszlatható lenne. Az EU- ak jo a ké e értékel ie azt, hog a török politikai és külüg i ezetés i de lehető fóru o ha gsúl ozza, hogy a Nyugat-Balká országai ak jö ője az EU- a és a NATO-ban) van. Már sak azért is, ert a ízu kérdés és az EU-török kap solatok iatt az EU eg re ke és é o zó és szimpátiá al ö ezett i téz é Törökország a. Hozzá kell te ü k, hogy az EU-nak ég i dig jobb, ha Törökország aktí a térség e, i t Irá ag Szaúd-Ará ia. A alká i uzul á kise ség %-a az iszlá szunnita ágához tartozik, azo elül is a ha afita iskolához, a el az Osz á Birodalo eg kori területei és Közép-Ázsiá a terjedt el. Ez ol a erős összekötőkapo s Törökország és a Nyugat-Balká között, a el fe tartásáért Törökország mindent meg fog tenni. Ez a ugati ilág szá ára is hasz os, hisze ezáltal ke ese esél arad az iszlá szélsőséges ágai ak egerősödésére. A 2000-es é ek elejéhez képest ára issza is szorult a szélsőséges iszlá a térség e ; a urka iselés ag a szaúdi pé z ől fi a szírozott e setépítés apjai kra ár e jelle ző. A szélsőséges erők azo a e tű tek el: az utó i időszak térség e elkö etett tö erőszakos selek é einek (pl. Bosznia-Hercegoviná a a. jú ius -i 29 és. októ er -i ese é ek 30 hátteré e aha ita erők áll ak, a el a szu iták eg radikális irá zata és Szaúd-Ará ia a hátországa. A kérdés e Ma asz R. o á idézzük az al á szár azású Muha ad Ar aut, a jordá iai Ál al-bajt Egyetem ta árá ak éle é ét: Törökország érdeklődése a alká i uszli közösségek irá t pozití fejle é y. Ez a tö é százados últú, et ikailag heterogé allási kise ség oly érték e európaizálódott, hogy példát yújthat ás, yugateurópai uszli közösségek ek is. Az el últ száz é e erőse szekularizálódott alká i iszlá élő példája a ak, hogy a allási ide titás a Nyugat-Európá a sokat tá adott allási külsőségek hidzsá, urka és szélsőségek élkül is teljes érték e egélhető. 31 29. jú ius -é asár ap reggel óra körül pokolgép ro a t a Szaraje ótól k -re észak- ugatra fek ő Bugoj o ároská a eg re dőrörs közelé e. A ro a ás kö etkezté e eg re dőr eghalt, to á i hat pedig egsérült. Köz etle ül a tragikus ese é utá sikerült kézre keríteni egy os ák férfit, Haris Cause i ot, akit a hel i édia az iszlá radikális szár á ak, a aha iták kö etőjeké t ír le. http://kitekinto.hu/europa/2010/07/02/iszlam_terrorizmus_a_balkan_sziveben/ 30 Eg az iszlá allás radikális, aha ita ágához tartozó férfi. októ er -á tö lö ést adott le a szaraje ói a erikai ag kö etségre, ajd rö id tűzhar utá, el e eg re dőr súl osa egsérült, sikerült elfog i. http://kitekinto.hu/europa/2011/12/20/nincs_ elrelepes_a_szarajevoi_lovoldoz_ ugyeben/. 20. ja uár -é pedig az októ eri tá adás o á indított o ozás sorá ag sza ású re dőrségi ak ió a, Br ko áros közelé e elfogták a osz ia-her ego i ai aha ita szélsőséges iszlá közösség ezetőjét, Nusret I a o i ot és át ját, Eldi t. http://m.mno.hu/kulfold/elfogtak-aboszniai-vahabitak-vezetojet-1046223 31 http://magyarnarancs.hu/kulpol/a-davutoglu-doktrina-77523 347
Kő ágó Ág es: A török külpolitika és a Nyugat-Balká 348