Agatha Christie: A krétai bika Agatha Christie Herkules munkái című novelláskötetéből fogom bemutatni A krétai bika című novellát Héraklész tizenkét munkájának felhasználásával. Agatha Christie angol írónő, a krimi koronázatlan királynője. Mary Westmacott álnéven romantikus regényeket is írt, de az utókor számára leginkább a detektívregényeivel vált ismertté. 1920-ban jelent meg első detektívregénye, ebben tűnik fel a kiváló, de kissé komikus belga mesterdetektív, Hercule Poirot. Agatha Christie a világhírnevet az 1926-ban megjelent regényének, Az Ackroyd-gyilkosságnak köszönheti, valamint ebben az évben tűnt el. Élete során mintegy 80 detektívregényt írt. A Herkules munkái 1947 szeptemberében megjelent novelláskötete. Agatha Christie számos novelláskötetet írt, de ezt tartják az egyik legjobbnak. Azt a párhuzamot dicsérték, ami az ősi és a modern világ között húzódik. Héraklész tizenkét munkájának története is szükséges, hogy megértsük a hetedik próbát. Héra tébolyt bocsátott rá. Ennek előtörténete az volt, hogy Lükosz Héraklész halálhírét hallotta, majd Kreónt letaszította a trónról. Kreón Héraklész apósa volt. Héraklész hazatért, és leszámolt Lükosszal, de őrültségi rohamában megölte mindhárom gyermekét és testvérének két gyermekét is. Ekkor Héra újra megvilágosította Héraklész elméjét. El kellett hagynia a várost, és feleségét, Megarát is szégyenében. Héraklész Delphoiba indult, hogy magától Apollóntól kérjen tanácsot, hogyan szabadulhatna meg bűnétől. Az isten Püthián keresztül azt mondta, menjen el Mükéné királyához, Eurüsztheuszhoz, és szegődjön a szolgálatába tizenkét évre, és ha elvégez tíz feladatot, amit Eurüsztheusz határoz meg, akkor megtisztul a gyalázattól és bűntől, és elnyeri a halhatatlanságot. A tíz munkából végül tizenkettő lett, mert Eurüsztheusz kettőt nem fogadott el. A második, a lernéi Hüdra és az 1
ötödik, az Augeiasz istállója feladatokat nem számította be a tíz közé, mert segítőtársa volt és fizetséget kért. Ezért használják néhány helyen úgy a feladatokat, hogy 10+2 munka. Eurüsztheusz messzire akarta küldeni Héraklészt, azért azt adta neki hetedik próbának, hogy fogja el a krétai bikát. Azt nem tudni, hogy ez melyik bika lehetett, az amelyik elvitte Europét Zeusz parancsára vagy az amelyiktől a Minótaurosz származik. De egyesek szerint a két állat egy és ugyanaz. Robert Graves szerint két különböző bika volt. Szerinte az utóbbit kellett Héraklésznek megszelídítenie, ez a bika nagy pusztításokat művelt Kréta-szigetén, gyökerestől kitépte a földből a gabonát és lerombolta a gyümölcsösök kerítéseit. Hosszantartó viaskodás után Héraklésznak sikerült a földre birkóznia a bikát, nem tudott kiszabadulni a szorításából és végül az állat feladta a küzdelmet. Héraklész elvitte Mükénébe a bikát és a király Hérának szentelte, majd szabadon eresztette. A mű főszereplője Hercule Poirot, a regény elején egy barátjával, dr. Burtonnal beszélget, aki kifogásolja a keresztnevét. Dr. Burton klasszika-filológus és a klasszikus művek nagy hódolója. Azt mondja Poirot-nak, hogy nem hasonlít a mítoszbeli névrokonára Héraklészre. Poirot nem érti, mert az ő életéből kimaradt a klasszikusokba való elmélyedés. Később Poirot elkezdi tanulmányozni Héraklészt. Arra a következtetésre jut, hogy az antik hős egy bűnözői hajlamokkal megáldott, erkölcstelen izomkolosszus volt. De felfedez egy közös tulajdonságot, mindketten a társadalom jótevői. Poirot fontos döntést hoz: visszavonulása előtt még tizenkét herkulesi munkát fog elvállalni, természetesen a saját területén, a bűnügyek világában. A detektív nem fizikai teljesítményével győzi le az aktuális elkövetőt, hanem a szürkei agysejtjei segítségével, melyek még sosem hagyták cserben. De nem sieti el, kivárja, míg a rendkívüli ügyekre rá nem akad, amelyek megfelelnek a tizenkét feladatnak. A novella szereplői Hugh Chandler, Charles Chandler tengernagy, George Frobisher ezredes, Diana Maberly és természetesen Hercule Poirot. Hugh Chandler magas, vörösesbarna 2
hajú, rendkívül arányos testű fiatalember, széles vállal és mellkassal, aki meg van győződve róla, hogy meg fog őrülni. Chandler tengernagy Hugh apja, hajlott hátú, ősz hajú, sötét szomorú szemű férfi, jóval idősebbnek látszik a koránál, ami betudható annak, hogy a fia kezd megőrülni. Frobisher ezredes a család közeli barátja, alacsony termetű, vöröses halántékánál már őszülő hajú, éles eszű férfi, fiatalkorában szerelmes volt Caroline Chandlerbe, de Indiába kellett szolgálatba állnia. Diana Maberly Hugh mennyasszonya, sápadt arcbőrű, határozott állú, ókori görögös kékesfekete hajú, csinos hölgy, aki szeretné kideríteni, hogy mi történik a vőlegényével. A történet a detektív irodájában kezdődik, ahol Diana Maberly kereste fel, mert a vőlegénye felbontotta a jegyességüket, azzal az indokkal, hogy meg fog örülni és egy őrült ne házasodjon. A detektívvel elmennek a család birtokára Lyde Manorba. A vőlegény, Hugh Chandler a haditengerészetnél szolgált, ahová apja kérésére állt be, s most pedig ő kérte, hogy lépjen ki. Poirot Diana-tól hall furcsa eseményekről, amelyek a környéken történtek az elmúlt egy évben és összekapcsolja a történteket. Elbeszélget mindenkivel, az apával, Chandler tengernaggyal és a család barátjával George Frobisherrel is, és összerakja a kirakós darabjait. Ahogy Agatha Christie-től már megszokhattuk meglepő a végkifejlet. A novellában Poirot-nak egy dühöngő egészséges, erős fiatalembert kell megszelíditenie, ahogyan a görög mitológiában Héraklésznek kellett megtennie. A novella a többihez hasonlóan az egyik feladat nevét kapta meg, ezért lett A krétai bika a címe. A történetben nagy hangsúlyt kap a vér és az őrült gyilkos gondolata. A cselekmény hét részre van osztva. Két helyszínen játszódik, legnagyobb részben Lyde Manorban, csak az első része zajlik Poirot irodájában. Körülbelül a történet másfél-két napot ölel fel. A novella műfaja alapján a krimik közé tartozik. A műnek, ahogy a legtöbb bűnügyi regény és novella esetében a végén derül ki a tettes személye. De vannak olyanok is, amiknél már előbb is tudjuk, hogy ki az például a Bűn és bűnhődésnél. A műfajnál elengedhetetlen, 3
hogy logikus következtetés vezessen a leleplezéshez. Nem megengedhető a véletlen vagy az alá nem támasztott beismerés. Ennél a történetnél megkapjuk az alapos magyarázatot a történtekre. Nem hiányozhat a cselekményből a nyomozó, aki itt ugyebár Hercule Poirot, az a detektív dolga, hogy módszeresen feltárja az áruló nyomokat, így az olvasóknak is esélyük van a nyomozóval együtt a rejtély megoldására. Kötelező bűnesete a gyilkosság, de ennél a novellánál csak egy be nem következett gyilkossággal találkozhatunk, amelyet kitervelek, de nem sikerült végrehajtani. A tettesnek a cselekmény egyik, többé-kevésbé fontos, az olvasó által jól ismert szereplőjének kell lennie. Itt is egy központi karakter lesz az elkövető. Végig érezhető a konfliktus a szereplők között. Ha valamelyikük beszél a történtekről egy kívülállónak, vagyis Poirot-nak, akkor rendkívül mérgesek lesznek. Ezt már a mű elején tapasztalhatjuk, amikor Diana megjelenik a detektívvel. De ez azért történik, hogy nehogy kiderüljön, hogy Hugh épelméjű. Agatha Christie a jegyzetiben azt írta, hogy az olvasó George Frobishert szúrná ki, mint gazembert, de ez is volt a célja. Először úgy tűnik, hogy tényleg ő tette, mert szerelmes volt Caroline-ba, akit Chandler tengernagy vett el. Hugh meg is kérdezi, hogy Azt akarja mondani, hogy gyűlölet átváltható a fiúra?, melyre Poirot igennel válaszol. De kiderül, hogy nem Hugh örökölte a családi elmebajt, hanem a tengernagy, mert a fiú apja nem ő, hanem Frobisher ezredes. A feleségét is ő ölhette meg és kitervelte azt is, hogy Hugh-t az őrületbe kergeti. Ő volt az, aki tébolyában birkák torkát vágta el. A végén a tengernagy kimegy az erdőbe nyulat lőni, de tudják, hogy magával fog végezni. A mű egy lövéssel zárul le. Szerintem a novelláskötet Agatha Christie egyik legjobb munkája. Meg van benne minden olyan elem, amivel felkeltheti és megtarthatja az olvasók érdeklődését. A klasszikus szál, pedig még lebilincselőbbé teszi. Felhasznált irodalom: 4
CHRISTIE, Agatha 2006 Herkules munkái CURRAN, John 2010 Agatha Christie titkos jegyzetfüzetei CURRAN, John 2012 Agatha Christie és a gyilkos szándék GRAVES, Robert 2002 Görög mítoszok Szukits Könyvkiadó. Szeged HADNAGY Róbert MOLNÁR Gabriella 2004 Agatha Christie Krimikalauz avagy Gyilkosságok ABC-ben 5