OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 1 KÖNYVTÁRELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÓ RENDSZER (KSZR) Tájékoztató a kistelepülések könyvtári ellátásáról

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 1 KÖNYVTÁRELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÓ RENDSZER (KSZR) Tájékoztató a kistelepülések könyvtári ellátásáról

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 2 A KÖNYVTÁRI RENDSZER STRATÉGIAI FEJLESZTÉSE 3. Megjelent az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából és támogatásával Sorozatszerkesztô: Skaliczki Judit Szerkesztette: Richlich Ilona Lektorálta: Rácz Ágnes ISSN 1588-6859 ISBN 963 201 625 4 Kiadja a Könyvtári Intézet Felelôs kiadó: Bartos Éva, a Könyvtári Intézet igazgatója Készült az Akaprint Nyomdaipari Kft. nyomdaüzemében Felelôs vezetô: Freier László

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 3 Tartalom Skaliczki Judit: Miért született a KSZR?.......................... 4 Könyvtárfejlesztési koncepció a községekben, különösen a kistelepülésen élôk számára............................................. 6 Kenyéri Katalin: A többcélú kistérségi társulások jogi szabályozása könyvtári szempontból..................................... 20 A KSZR megvalósítását segítô pályázatok (Összeállította: Kopcsay Ágnes).............................. 25 Ramháb Mária: A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer............ 38 Tóth Máté: A könyvtárbusz a kistelepülések ellátásában............. 48 Példamutató gyakorlatok Czupi Gyula Kardos Ferenc: A Nagykanizsai Kistérség Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer elôzményei, kiépülése, mûködési tapasztalatai.............................................. 58 Kércsi Tibor: Mozgókönyvtári ellátás az encsi kistérségben........ 68 Halász Magdolna: A könyvtári ellátás tapasztalatai a sárospataki kistérségben.............................................. 72 Guszmanné Nagy Ágnes: Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer kialakítása Heves megyében................................. 78 Pallósiné Toldi Márta: A mozgókönyvtári ellátás kialakulásának jellegzetességei Vas megyében............................... 89 Kalányos Katalin: A kistelepülések könyvtári ellátása Baranya megyében............................................... 96 3

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 4 Skaliczki Judit Miért született a KSZR? Bevezetô sorok egy bevezetendô rendszerhez és egy kiadványhoz A hazai könyvtárügy második stratégiai ciklusának a legfontosabb átfogó célkitûzése a könyvtári rendszer paradigmaváltásának megvalósítása. Mi ennek a lényege? Az, hogy egy, már az 1997. évi CXL. törvény és a követô jogszabályok következtében megváltoztatott jogi környezetben, egy jól mûködô és egyre fejlôdô dokumentum- és információ-szolgáltató rendszerrel (ODR) rendelkezô könyvtárügyben olyan fejlesztés, továbblépés történhessen a használói igények kielégítése érdekében, amelyek szervesen illeszkednek az Európai Uniós országok szolgáltatási rendszereihez. Ennek megvalósítása érdekében alakítottuk ki, a stratégiai prioritások figyelembe vételével, a megvalósítandó négy célt, amelyek között kiemelkedôen fontos a falvak, kistelepülések könyvtári ellátásának megoldása. A könyvtárügyben ez örökzöld téma, már a rendszerváltás elôtt a nagy, megoldandó feladatok között szerepelt, és az maradt a rendszerváltás után is. Sok kezdeményezés történt igen jó példák voltak az ellátó rendszerek, és a maguk idejében korszerûek is, de ma már nem jelentenek érdemi megoldásokat. Ma ugyanis nem dokumentum ellátásra van szükség a falvakban, a kistelepüléseken, hanem arra, hogy bárki bárhonnan részese lehessen a hazai könyvtári rendszer nyújtotta széles körû szolgáltatásoknak. Ezt a célt, a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer, a KSZR megvalósításával érhetjük el. Ennek a koncepciónak a gyakorlatba történô átültetése az elkövetkezendô évek egyik legfontosabb elvégzendô feladata a könyvtári területen. Amennyiben általánosságban a vidékfejlesztésrôl, az ott élôk társadalmi, kulturális helyzetének javításáról beszélünk, akkor fel kell ismernünk és tudatosítanunk kell, hogy mindez egyáltalán nem csupán a könyvtárügy érdeke, hanem össztársadalmi érdek. Nem véletlen, hogy megvalósításában más tárca is részt vesz. A KSZR koncepció munkaanyagát a kulturális tárca Könyvtári Fôosztálya által felkért és mûködtetett, a témával foglalkozó stratégiai munkabizottság dolgozta ki. A KSZR a hazai könyvtári rendszer szerves része, az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) kiegészítése. Ahhoz ugyanis, hogy az ODR nyújtotta szolgáltatást az ország bármely részén igénybe vehessék a könyvtárhasználók, könyvtárra, könyvtári szolgáltató helyre, könyvtárbuszra van szükség. Ezek a KSZR eszközei. 4

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 5 Miben áll a KSZR újdonsága és korszerûsége? Egyrészt abban, hogy a megvalósításával kiegyensúlyozottabbá válik az ország potenciális használóinak, pontosabb, ha úgy fogalmazom, az ország falvakban élô lakóinak az információ és dokumentum ellátása, a felnôttoktatásban való részvételi lehetôsége, a rendezvényeken való részvétele, azaz mindaz, amit ma a könyvtári rendszer nyújt. A KSZR megvalósulása révén a falvakban, a kistelepüléseken élôk a könyvtári rendszer egésze által nyújtott szolgáltatásoknak lesznek a részesei, információt kapó esélyeik megközelítik a nagyvárosban élôékéit. Másrészt olyan megoldási javaslatokat kínál a fenntartók számára a kötelezô feladatuk ellátásához, amely lehetôvé teszi a választást a különbözô lehetôségek közül, azaz lehetôvé teszi, hogy, a helyi igények szem elôtt tartásával oldják meg a könyvtárellátási feladatukat. Az ún. hatásköri törvény, az 1991. évi XX. sz. törvény 108. (1) bekezdése ugyanis így rendelkezik: A helyi önkormányzat általános nyilvános könyvtári szolgáltatást köteles biztosítani. Együtt értelmezve ezt a jogszabályi részt az 1997. évi CXL. törvény 64. (1), (2) bekezdésével egyértelmûvé válnak a fenntartók elôtt álló lehetôségek. A KSZR nem csodafegyver, de esély arra, hogy ne szakadjon szét az ország információban gazdagokká és szegényekké, esély az ott élôk felemelkedésére, esély arra, hogy a vidékfejlesztést a könyvtári területen is érdemben kezeljük. 5

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 6 Könyvtári fejlesztési koncepció a községekben, különösen a kistelepülésen élôk számára* A könyvtár a jövô program keretében 1. Általános helyzetkép Az 1997. évi CXL. tv. eredményeként a rendszerváltás után széthullott könyvtári rendszer újra rendezôdött és sok területen magasabb szintû tevékenységet fejt ki, mint 1997 elôtt. Új jogi szabályozást alakítottunk ki, új alapokra helyeztük a kötelespéldány-szolgáltatást. Létrehoztuk és mûködtetjük az Országos Dokumentum-ellátási Rendszert (ODR), annak az 56 könyvtárnak a szolgáltatási rendszerét, amely az ország többi könyvtára számára hatékonyan látja el a könyvtárközi kölcsönzést. Kialakítottuk az önkormányzati könyvtárak érdekeltségnövelô támogatását, ezzel elértük, hogy rásegítô támogatással növeltük az önkormányzati fenntartás összegét. Az információs infrastruktúra-fejlesztéssel elértük, hogy minden megyei, egyetemi és országos szakkönyvtárban (ODR könyvtárak) és a városi könyvtárakban is legyen Internet-hozzáférés. és jelentôs mértékben megkezdôdött a dokumentumok digitalizálása is. A telematikai fejlesztés részeként folyamatosan támogatjuk a Magyar Országos Közös Katalógust, ezzel lehetôvé vált, hogy a nagy könyvtárak egymással kompatibilis rendszereiben a dokumentumokat csak egyszer kelljen feldolgozni. A törvény rendelkezéseinek megfelelôen meghatároztuk azokat a feltételeket, amelyek alapján egy-egy könyvtár megkaphatja a nyilvános könyvtári státuszt (a könyvtáraknak az addigi irreálisan magas száma így természetszerûleg csökkent, megegyezve ezzel arányaiban az európai országok adataival.), és ezzel annak a lehetôségét, hogy pályázhat központi támogatásokra. Annak érdekében, hogy a fejlôdésrôl pontos képet kaphassunk, összehasonlítottuk az elmúlt évek néhány országos könyvtári alapadatát: 1994. év 2003. év A nyilvános könyvtárak száma (db) 4 843 3 615 Összes állománya (db) 87 420 500 114 511 000 Az állománygyarapításra fordított összeg (Ft) 1 200 000 000 7 200 000 000 Beiratkozott olvasó (fô) 1 875 000 2 212 000 A látogatások száma (alkalom) 21 006 000 31 714 000 * A koncepciót magában foglaló elôterjesztést a 2005. január 10-i miniszteri értekezlet elfogadta, és megjelent a Kulturális Közlöny XLIX. évfolyam 7. számában, 2005. március 7-én. Az anyag ennek szöveghû közlése. 6

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 7 A könyvtárközi szolgáltatások száma az ODR megkezdése óta 247%-kal nôtt. Megállapítottuk, hogy a vizsgált kilenc év alatt a könyvtárak számának csökkenése ellenére az ismertetett okok miatt 1228-cal csökkent a szám a kevesebb könyvtárban mind az állomány nagysága és a gyarapításra fordított összeg, mind a könyvtárba járók és a könyvtárhasználatok száma jelentôsen nôtt. Ugyanakkor megállapítottuk, hogy az országos adatok növekedése csak a városi könyvtári szintig érvényes, mivel ezeket az adatokat a nagy könyvtárak fejlesztése eredményezi, a kistelepüléseken ezek az adatok nem hogy növekedést nem mutatnak, hanem legjobb esetben stagnálást, inkább csökkenést jeleznek. 2. Néhány adat a kistelepülések jelenlegi helyzetérôl (2003. évi adatok alapján) Az említett tény és a felmért adatok arra irányították a felügyeleti terület figyelmét, hogy a következô stratégiai ciklus legfontosabb feladatainak egyike a kistelepüléseken élôk könyvtári ellátásának a javítása, hiszen a lakosság 35%-a, vagyis 3 560 000 ember községekben él. A stratégiai cél megvalósítására 2003-ban munkacsoportot hoztunk létre, és a munkabizottság a kistelepülések könyvtári helyzetének vizsgálata után az alábbi megállapításokat tette: a) Könyvtárellátás: önálló könyvtárak Magyarország 3135 önálló településén 3615 önálló könyvtár mûködik. Ezek 78%-a (2853) települési könyvtár, 283-ban pedig szünetel a könyvtári ellátás. A települési könyvtárak közül fôvárosi, illetve megyei könyvtár: 1% városi könyvtár: 9% községi könyvtár: 90% Azaz a települési könyvtárak 90%-ról beszélünk, amikor a községi könyvtárakról beszélünk, és a könyvtárak 78%-áról, amikor a községi szolgáltató helyekrôl beszélünk. b) A községek lakónépességi megoszlása A községek lakosságszám szerinti megoszlása a következô: 5000 lakos feletti: 1% 3000 5000 lakosú: 6% 1000 3000 lakosú: 32% 1000 lakosnál kevesebb: 61% Tehát a kistelepüléseken élô lakosság aránya a legnagyobb, a községi lakosság majdnem kétharmada 1000-nél is kevesebb lakosú településen él. 7

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 8 c) A szolgáltató helyek nagysága és a könyvtárak elhelyezése A községi szolgáltató helyek nagyságának átlaga megyénként is változó. A 2003. évben a legnagyobb átlagterülettel Békés megye rendelkezett (132 m 2 ), a legkisebb átlag pedig Vas megyében volt, mindössze 37 m 2 területtel. A könyvtárak többsége alkalmatlan könyvtári célra. Ennek okai: a kicsi, általában az iskolai tanteremmel megegyezô nagyságú vagy annál is kisebb terület nem teszi lehetôvé a megfelelô könyvtárhasználatot; a könyvtár helyisége nehezen megközelíthetô; a berendezés alkalmatlan a könyvtári feladatok ellátására. d) A községi könyvtárak állománygyarapítása A községi könyvtárak állománygyarapításra fordított éves összegei is igen változóak. 24,1%-uk (620 könyvtár) egyáltalán nem rendelkezik állománygyarapításra fordítható összeggel, 17,0%-uk (437 könyvtár) 0 50 000 Ft-ot (inkább: 50 000 Ft alatt, a nulla az elôzô kategóriába tartozik) fordít évente állománygyarapításra, 14,6%-uk (376 könyvtár) éves állománygyarapítási kerete 50 000 100 000 Ft, 31,8%-uk (816 könyvtár) 100 000 500 000 Ft-os összeggel rendelkezik erre a célra, mindössze 9,8%-uk (252 könyvtár) számára biztosított 500 000 1 000 000 Ft-nyi összeg évente, és még ennél is kevesebb, csupán 2,3%-uk (61 könyvtár) fordíthat évente 1 000 000 Ft-nál is magasabb összeget dokumentumok beszerzésére Mindezek az adatok jelzik, hogy a községi könyvtáraknak majdnem a fele egyáltalán nem, vagy csak igen minimális értékben tud könyvet vásárolni, azaz az ott lakók nem jutnak kurrens irodalomhoz. e) Beiratkozott olvasók A magyarországi összes beiratkozott olvasók száma 2 211 852 fô, 67%-uk (1 488 353 fô) települési könyvtár olvasója. A települési könyvtári olvasók közül a megyei könyvtárakba beiratkozottak aránya 22%, városi könyvtárakba beiratkozott olvasók 44%, községi könyvtárakba iratkozott be 34%. A beiratkozott olvasók magas száma jelzi, hogy a nem megfelelô épületekben, a nem megfelelôen gyarapított állomány mellett is beiratkoznak a könyvtárba. f) Könyvtárhasználat A hazai összes könyvtárhasználatok száma 31 713 874, melynek 61%-a (19 399 365 alkalom) települési könyvtári könyvtárhasználat. A könyvtárhasználatok megoszlása településtípusonként: a megyei könyvtárak: 26%, városi könyvtárak: 48%, községi könyvtárak: 26%. A könyvtárhasználatok száma a beiratkozott olvasók arányában a községi könyvtárakban a legalacsonyabb. 8

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 9 g) Kölcsönzött dokumentumok Az összes kölcsönzött dokumentumok száma a 2003. évben 42 872 897 db volt. Ennek 78%-át (33 562 143) települési könyvtárból kölcsönözték. A települési könyvtári kölcsönzéseken belül a dokumentumok 17%-át a megyei könyvtárakból, 53%-át a városi könyvtárakból, míg 30%-át a községi könyvtárból kölcsönözték ki az olvasók. Ez az arány a községi könyvtáraknál a fentiek fényében igen jelentôsnek mondható. h) A községi könyvtárak személyi ellátottsága A személyi ellátottság tekintetében is óriási különbség tapasztalható a megyei és városi, illetôleg a községi könyvtárak között. Az összes könyvtári megbízási díjas személyzet 91,1%-a községi könyvtárakban dolgozik, a megyei könyvtárakban ugyanakkor kevesebb, mint 1% ennek a mutatónak az értéke. A díjazás nélküli könyvtári dolgozók aránya kiemelkedôen magas, 88,4%-uk községi könyvtárban dolgozik. Az összes teljes munkaidôs könyvtáros közül viszont kevesebb, mint 20% a községi könyvtárosok aránya, városi könyvtárak esetében több, mint 50%, megyei könyvtáraknál pedig több, mint 25%. A községi kistelepülési könyvtári ellátás általános jellemzôi A fentiek alapján megállapítottuk, hogy bár a könyvtárak, a szolgáltató helyek száma kielégítônek tekinthetô (ami nem jelenti azt, hogy ez az ideális állapot), alapterületük azonban kicsi, így a könyvtárak zsúfoltak. A községi kistelepülési könyvtárak állománya elavult, hiszen különbözô okokból kifolyólag kevés új dokumentumot tudnak beszerezni. Ebbôl is adódik, hogy a forgalmi mutatók szerények. A kedvezôtlen mûködési feltételek (rossz állagú, könyvtári célra alkalmatlan épületek, helyiségek, minimális gépesítettség stb.) mellett még nagyobb gond a személyi ellátatlanság, mind a ráfordított munkaidôben, mind a szakképzettségben. Összességében nem meglepô, hogy a lakosság mindössze 12,8%-a tagja a községi könyvtáraknak, ami messze elmarad az országos 22%-os átlagtól. Mivel az ország egyharmada kistelepüléseken él (35%), megállapíthatjuk, hogy egyre nô a különbség a jól ellátott és az ellátatlan területek között. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a jelenlegi helyzet a községek és a kistelepülések túlnyomó többségében katasztrofális. 3. Koncepció a kistelepülésen élôk könyvtári ellátásának megoldására: a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) Miután megvizsgáltuk a kistelepülésen élôk könyvtári ellátását, megállapítottuk, hogy a tendencia megváltoztatására és elônyös helyzetûvé változtatására olyan komplex programot kell kidolgoznunk, amely néhány éven belül észrevehetô ered- 9

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 10 ményt mutat, és amely alkalmas ennek a megközelítôleg 30 éve létezô alapvetô könyvtári problémának a megoldására. A program jogi keretét a már többször idézett törvény 64. -a adja. 64. (1) A települési és a megyei könyvtári ellátás biztosítása a helyi önkormányzatok kötelezô feladata. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a községi, városi, megyei jogú városi önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy önkormányzatok közötti társulásban nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy nyilvános könyvtár szolgáltatásainak megrendelésével teljesítheti. A program kidolgozásakor figyelembe vettük azoknak az országoknak a megoldásait, amelyek ezen a téren elôttünk járnak, ilyenek: Ausztria, Szlovénia, Hollandia, Finnország, Nagy-Britannia, Dánia. Az új program megnevezése: Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer, azaz KSZR. A KSZR célja: hogy a kistelepülésen élôk igényüknek megfelelôen, közvetve vagy közvetlenül hozzáférjenek a hatékony és minôségi könyvtári szolgáltatásokhoz. A KSZR a települési önkormányzat törvényben meghatározott kötelezô feladatainak teljesítését segíti elô. A korszerû és egységes minôségi szolgáltatás megteremtése érdekében az infrastruktúra, a szolgáltatások és a könyvtári személyzet finanszírozási forrásainak bôvítése és összpontosítása szükséges. 3.1. A rendszer négyféle ellátási formát támogat a szolgáltatást fogadók és közvetítôk szerint a) Önálló könyvtár fenntartása esetében (3000 5000 fôs településen) Az önálló könyvtár esetében az önkormányzatnak biztosítania kell a könyvtári helyiséget és a személyzetet. A KSZR ebben az esetben elsôsorban kiegészítô megrendelhetô szolgáltatásokat nyújt (könyvtárközi, rendezvények, továbbképzések stb.) azoknak a nagyobb községeknek, ahol az önkormányzat továbbra is önálló könyvtárat, azaz alapító okirattal rendelkezô intézményt tart fenn. b) Könyvtári szolgáltató helyek esetében (1000 3000 fôs településen) Kisebb községekben, ahol nem tart fenn könyvtárat az önkormányzat, hanem szolgáltatási szerzôdés megkötésével tesz eleget könyvtárellátási kötelezettségének. Ebben az esetben az önkormányzat szolgáltató helyet biztosít, a könyvtárost vagy az önkormányzat alkalmazza, vagy a KSZR-tôl megrendeli. A szolgáltató könyvtár (a megyei vagy nagyobb városi) szerzôdés szerint minden megrendelt könyvtári szolgáltatást: kurrens, feldolgozott könyveket, folyóiratokat, egyéb dokumentumokat, elektronikus információkat, rendezvényeket, gyerekprogramokat, továbbképzéseket stb. biztosít. 10

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 11 c) A könyvtári szolgáltató helyek esetében a könyvtári szolgáltatást fogadók között egyéb szervezetek is lehetnek, pl. teletékák, teleházak stb. is fogadhatják és közvetíthetik a könyvtári szolgáltatást. d) Könyvtárbusz (elsôsorban 1000 fô alatti települések esetében) Azokban a régiókban ajánlott, ahol elsôsorban aprófalvas települések vannak. A mozgókönyvtári ellátás a kistérségek együttmûködésével valósítandó meg. Egy-egy busz kb. 50 000 lakost lát el úgy, hogy minimálisan kétheti gyakorisággal látogat meg egy-egy kistelepülést. Országosan az ellátandó lakosság száma szerint távlataiban kb. 30 mozgókönyvtárral kell számolni a program teljes megvalósítása esetén. 3.2. A KSZR tagjai a) A szolgáltató könyvtárak: Azok a megyei könyvtárak, amelyek adott formában gondoskodnak a lakosság könyvtári ellátásáról, illetve azok a városi könyvtárak, amelyek a megyei könyvtár koordináló tevékenysége mellett alkalmasak térségi feladatok ellátására. b) A megrendelô önkormányzatok vagy önkormányzati társulások c) A szolgáltatást fogadók: a kistelepülések könyvtárai, könyvtári szolgáltató helyei, a szolgáltatást más formában fogadók (pl. teletékák, teleházak stb.), mozgókönyvtári állomáshelyek. A KSZR szolgáltatási kínálatát szerzôdésen alapuló megrendeléssel vásárolja meg a települési önkormányzat a szolgáltatást nyújtó nagyobb (megyei vagy városi) könyvtártól a törvény elôírásainak megfelelôen. 3.3. A megrendelhetô szolgáltatások számba vétele az önálló könyvtár, a könyvtári szolgáltató hely vagy a könyvtári szolgáltatást fogadó egyéb intézmény esetében A szolgáltatási rendszer megrendelése szerzôdés szerint történik, és minden korosztályra kiterjed. A lakosság a szolgáltatásokat a szolgáltató és a szolgáltatást fogadó által megkötött szerzôdés alapján veheti igénybe. a) Alapszolgáltatások Könyv, folyóirat és egyéb dokumentum-ellátás, dokumentum-szolgáltatás Információszolgáltatás az országos közhasznú információszolgáltató rendszer biztosítása (LibInfo) b) Egyéb szolgáltatások Közösségi szolgáltatások (rendezvények, programok stb.) 11

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 12 Szakmai továbbképzések, használóképzések, felnôttoktatás Speciális szolgáltatások (a fogyatékkal élôk számára, a nemzeti kisebbségek ellátása stb.) Praktikus szolgáltatások (kötészeti, technikai stb.) c) Mozgókönyvtári ellátás, könyvtárbusz Egy busz állománya 5000 könyv, mellette videók, DVD-k, CD-k. (A busz raktári állománya 30 000 kötet). A buszon számítógép van, amely tartalmazza a szolgáltató könyvtár állományának teljes listáját, így a buszon levô választékon kívül a könyvtár teljes állományából lehet választani. A kért könyvet a következô alkalommal viszik ki az adott településre. A szolgálat befejezése után számítógépes kapcsolattal beviszik a szolgáltató könyvtár kölcsönzési rendszerébe a buszon kölcsönzött dokumentumok és a kölcsönzôk adatait. A buszon kialakítható szolgáltatások: Könyvtári szolgáltatás: a kölcsönzés, információszolgáltatás, könyvtárközi dokumentumszolgáltatás, internet hozzáférés. Közhasznú információs szolgáltatás: átképzéshez, álláskereséshez, állampolgári jogok gyakorlásához stb. Az információs források tájékoztatnak az aktuális munkalehetôségekrôl is. Tájékoztatást és segítséget nyújtanak az állampolgároknak személyes okmányaik (pl. személyi igazolvány, jogosítvány, útlevél stb.) kiváltásához megújításához szükséges tudnivalókról. 3.4 A KSZR mûködési infrastruktúrája 3.4.1. A szolgáltató könyvtár részérôl a) Olyan korszerû integrált számítógépes rendszert (szoftver, megfelelô nagyságrendû szerver, munkaállomások) kell mûködtetnie, amely alkalmas a kistelepülések állományának feltárására, a gyarapodások nyilvántartásba vételére és webes felületen történô szolgáltatására. b) A dokumentum-ellátáshoz megfelelô tároló és feldolgozó hely, valamint a szállításhoz megfelelô gépkocsi szükséges. A szolgáltatást fogadó könyvtár részérôl a) A korszerû ellátást lehetôvé tevô épület, berendezés és technikai felszereltség. b) Szélessávú internet-elérhetôség, valamint szükség szerint felhasználói és személyzeti munkaállomások. 3.4.2. A KSZR személyi feltétele A szolgáltató könyvtárban szükség van felsôfokú képesítésû és középfokú végzettségû személyzetre az ellátandó települések számától függôen. 12

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 13 A fogadó könyvtárban, amennyiben az intézményként mûködik, legalább egy szakirányú felsôfokú végzettségû, fôfoglalkozású munkatársra van szükség. Amennyiben szolgáltató helyként mûködik, nagyságától függôen egész vagy részmunkaidôs, felsôvagy középfokú végzettségû munkatársat kell alkalmazni. A szolgáltatást egyéb formában igénybe vevô településen a szerzôdésben kell a személyi feltételeket megállapítani. 3.5. A KSZR mûködési forrásai és költségei 3.5.1. A KSZR csak több forrásra építve mûködtethetô. A KSZR kiépítéséhez a település, a kistérség, a megye, a BM, az NKÖM és az IHM finanszírozása szükséges, csak közös finanszírozásban mûködtethetô. a) a település hozzájárulása: a kistelepülési önkormányzat biztosítja az épületet, annak fenntartását, közvetlenül vagy közvetve a szolgáltatásokat. b) a szolgáltató könyvtárak hozzájárulása: a szolgáltató megyei vagy városi könyvtár biztosítja saját költségvetésébôl, illetve pályázatokból a feldolgozott dokumentumokat és információkat. c) állami hozzájárulás (2005-ben): NKÖM-támogatás a Kulturális vidékfejlesztés Közkincs programból a szolgáltatási rendszer mûködtetésének beindításához, másrészt a megváltoztatott jogszabályi lehetôség, a 23/2004. (XI. 20.) NKÖM rendelet a könyvtárak és közmûvelôdési intézmények 2004. évi többlettámogatásáról és annak felhasználásáról, amely a rendelet hatályát kiterjeszti azokra a helyi önkormányzatokra is, amelyek a nyilvános könyvtári szolgáltatásokat megrendelés vagy társulás útján biztosítják BM-támogatás az 5/2005. (I. 19.) Korm. rendelet a többcélú kistérségi társulások által ellátott egyes közszolgáltatások 2005. évi normatív mûködési támogatásáról alapján NKA-támogatás IHM-támogatás a Közháló programon keresztül Hangsúlyoznunk kell, hogy a KSZR szolgáltatásainak igénybe vétele a jelenleg érvényben lévô jogszabályokat figyelembe véve mindenképpen önkéntes az önkormányzatok részérôl. A szolgáltatást nyújtó megyei könyvtár lehetôségeit, részbeni kötelezettségeit a már idézett 1997. évi CXL. törvény 64. és 66. -a támasztja alá. 3.5.2. Mûködési költségek A 2283 község lakossági számát figyelembe véve: önálló könyvtári épülettel, illetve könyvtári szolgáltató hellyel járó fenntartási költségek 599 község esetében merülnek fel (1000 lakos felettiek), mozgókönyvtári ellátás 1684 község esetében (1000 lakos alattiak). 13

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 14 3.5.2.1. Az önálló könyvtári épület esetében a) Az önkormányzat költségei megfelelô épület építése a könyvtári épület korszerûsítése, számítástechnikai infrastruktúra biztosítása, a számítástechnikai infrastruktúra fejlesztése, könyvtári személyzet biztosítása. b) A központi támogatásból megoldandó feladatok a szolgáltatások kialakításának és hozzáférhetôségének minôségi fejlesztése, a korszerû, kurrens állomány folyamatos meglétének biztosítása, kiemelten a gyermekek ellátása, a felsorolt többi megvásárolható szolgáltatás igény szerinti biztosítása. 3.5.2.2. A könyvtári szolgáltató helyek esetében a) Az önkormányzat költségei a megfelelô épület biztosítása, számítástechnikai infrastruktúra biztosítása. b) A központi támogatásból a személyzet biztosítása, a korszerû, kurrens állomány biztosítása, a megvásárolható szolgáltatások igény szerinti biztosítása. 3.5.2.3. Könyvtári ellátás könyvtárbusszal A probléma megoldásának elôkészítésére nemzetközi tapasztalatokra alapozva megvalósítási tanulmányt készítettünk egy kistérség, a fehérgyarmati kistérség könyvtárbusszal történô ellátására. A kistérséghez tartozó 48 község nagy része kistelepülés, jelentôs részén nem mûködik könyvtár, vagy csak igen elavult állománnyal rendelkezik. Az anyagilag nehéz helyzetben lévô önkormányzatok a könyvtári szolgáltatás biztosítását nem tudják megoldani annak ellenére sem, hogy ezt az 1997. évi CXL. tv. kötelezôvé teszi számukra. A 48 településen megkérdeztük a felnôtt- és a gyermeklakosságot, valamint a polgármestereket, hogyan fogadnák az új szolgáltatást. 28 településen mind a három megkérdezett csoport szívesen fogadná a mozgókönyvtári szolgáltatásokat. Szolgáltatási kínálatunkban szerepelt mindenféle dokumentum kölcsönzése, továbbá tájékoztatás a könyvtári rendszer szolgáltatásairól, illetve a buszon adatbázisok használata. A felmerült igényeknek megfelelôen számítottuk ki a busz megállóhelyeit, menetrendjét. Településenként átlagban 1 óra állásidôvel és kéthetenkénti megjelenési gyakorisággal számoltunk. 14

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 15 Számításaink szerint a buszon megközelítôleg 5000 dokumentumot tudnánk szállítani, ami évente négyszeri állományfrissítéssel párosulva közel 5000 új címet is jelentene. A szolgáltatás mûködtetésének személyi feltételeit egy felsôfokú, két középfokú végzettségû könyvtáros és egy fôállású buszsofôr alkalmazása jelentené. A fentiek alapján az alábbi költségeket kalkuláltuk: Költség (Ft) Költségtípus Az új busz ára 50,000 000 Egyszeri (10 13 évre szól) Fenntartás biztosítás (kötelezô) 160,000/év CASCO 200,000/év éves költség (havi átalányként számítható) idôszakos átvizsgálás 300,000/év (negyedévente szükséges) szakszervizben 200,000/alkalom (évi egyszeri nagyjavítás) mûszaki vizsgáztatás 60,000/alkalom Fenntartási költség összesen: 920,000/év (Pl. Angliában vagy Szlovéniában egy korszerû alapfelszereltségû busz beszerzési ára kb. 50 millió Ft. (A busz fôbb paraméterei: 12 2,5 m, kb. 5000 könyvtári egység szállítására képes, számítógépes munkahely, társalgó lapozgató sarok van kialakítva. A sok éves angol tapasztalati számok alapján egy busz átlagéletkora 13 év.) Az üzemeltetés mûszaki feltételeinek költségei üzemanyag (havi 1600 km futással, 24 l/100 km fogyasztással számolva) éves szinten: 20 800 km 1,000,000 Ft/év dízelolaj-fogyasztás jármûtárolás (garázsbérlet) 11 000 Ft/hó 132,000 Ft/év külsô mosás (heti 1 alkalommal) 312,000 Ft/év napi üzembiztonsági átvizsgálás 280,000 Ft/év Üzemeltetés összesen: 1,724,000 Ft/év Fenntartás +üzemeltetés összesen: 2,644,000 Ft/év (A fenntartási és üzemeltetési költségek áfát nem tartalmaznak.) Személyi kiadások (a fent említett 4 fôvel számolva): 5 330 000 Ft/év + járulékok. A busz éves mûködésének mûszaki és személyi feltételei összesen 7 974 000 Ft/év költséget képviselnek. 15

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 16 Egy dokumentum beszerzési átlagáraként 1800 Ft-tal számolhatunk. Ez alapján a busz állománygyarapítására éves szinten kb. 9 millió Ft-ot kell tervezni. Tehát a fenntartás, az üzemeltetés és az állománygyarapítás mindösszesen kb. 17 millió Ft. A jelzett költségek 80%-át a Belügyminisztérium folytatódó, többcélú kistérségi társulások számára kiírt pályázatából, illetve NKÖM-támogatásból; 20%-ot pedig az önkormányzati támogatásból lehet fedezni. 4. A KSZR-koncepció megvalósításának várható eredménye a kistelepülésen élôk számára is elérhetôvé válnak a könyvtári rendszer szolgáltatásai, nô a mûveltséghez és tudáshoz jutók száma, csökken a különbség az információszegények és -gazdagok között, közelebb jutunk az Európai Unió fejlett könyvtárüggyel rendelkezô országaihoz, és jobb otthonra találunk a hazában. 1. számú melléklet A fejlesztés hatása 2005 és 2009 között 1000 3000 lakosú községek száma: 959 Ebbôl a könyvtári ellátás megfelelôen mûködik: 288 községben KSZR-be bevonandó: 671 KSZR (1000 3000 lakosú községek) Költség évente KSZR-be bevont települések száma Mûködô könyvtári ellátás az 1000 3000 lakosú községek százalékában 2004. évi állapot 0 0% 288 Szolg. száma 2005-ben 100 40% 388 költsége BM ebbôl beruházási BM mûködtetési BM Szolg. száma 2006-ban 200 51% 488 költsége BM ebbôl beruházási BM mûködtetési BM Szolg. száma 2007-ben 300 61% 588 költsége BM ebbôl beruházási BM mûködtetési BM Mûködô könyvtári ellátás az 1000 3000 lakosú községekben 16

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 17 1000 3000 lakosú községek száma: 959 Ebbôl a könyvtári ellátás megfelelôen mûködik: 288 községben KSZR-be bevonandó: 671 KSZR (1000 3000 lakosú községek) Költség évente KSZR-be bevont települések száma Mûködô könyvtári ellátás az 1000 3000 lakosú községek százalékában Szolg. száma 2008-ban 400 72% 688 költsége BM ebbôl beruházási BM mûködtetési BM Szolg. száma 2009-ben 500 82% 788 költsége BM ebbôl beruházási BM mûködtetési BM Ellátatlan települések 2009-ben 171 Mûködô könyvtári ellátás az 1000 3000 lakosú községekben Kistelepülések száma (1000 fô alatti): 1684 Ebbôl a könyvtári ellátás megfelelôôen mûködik: 421 kistelepülésen Mozgókönyvtári ellátásba bevonandó: 1263 Mozgókönyvtári ellátás (kistelepülések) Költség évente Mozgókönyvtári ellátásba bevont települések száma Mûködô könyvtári ellátás a kistelepülések százalékában Mûködô könyvtári ellátás a kistelepüléseken 2004. évi állapot 0 0% 421 Szolg. száma 2005-ben 100 31% 521 költsége 170 000 000,00 ebbôl beruházási 170 000 000,00 mûködtetési BM Szolg. száma 2006-ban 200 37% 621 költsége 170 000 000,00 ebbôl beruházási 170 000 000,00 mûködtetési BM Szolg. száma 2007-ben 300 43% 721 költsége 170 000 000,00 ebbôl beruházási 170 000 000,00 mûködtetési BM 17

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 18 Kistelepülések száma (1000 fô alatti): 1684 Ebbôl a könyvtári ellátás megfelelôôen mûködik: 421 kistelepülésen Mozgókönyvtári ellátásba bevonandó: 1263 Mozgókönyvtári ellátás (kistelepülések) Költség évente Mozgókönyvtári ellátásba bevont települések száma Mûködô könyvtári ellátás a kistelepülések százalékában Mûködô könyvtári ellátás a kistelepüléseken Szolg. száma 2008-ban 400 49% 821 költsége 170 000 000,00 ebbôl beruházási 170 000 000,00 mûködtetési BM Szolg. száma 2009-ben 500 55% 921 költsége 170 000 000,00 ebbôl beruházási 170 000 000,00 mûködtetési BM Ellátatlan települések 2009-ben 763 A KSZR-be, illetve a mozgókönyvtári ellátásba évente újonnan bevonandó községek száma: 100 100 db. Fentiek alapján a 2006. évre a KSZR-ben több mint a könyvtárak felében, a mozgókönyvtári ellátásban pedig 37%-ban lesz megoldva a könyvtári ellátás, ez 2009-re eléri a 82, illetve 55%-ot. 2. számú melléklet Beindítási költségek Költségviselés Modellszámítások A modell B modell C modell Adatok E Ft-ban Önálló könyvtár 100 helyre Szolgáltatás megrendelése 100 helyre (1000 fô feletti községekre) Könyvtárbusz* 100 helyre (ezer fô alatti kistelepülésekre) Épület-felújítás 200 000 0 0 Gépjármû 0 35 000 250 000 Telematika 65 000 108 750 0 Indulókészlet 108 000 45 000 45 000 Összesen 373 000 188 750 295 000 BM 20 000 0 236 000 NKÖM 80 000 169 8750 59 000 Önkormányzat 273 000 18 875 0 18

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 19 Mûködtetési költségekbôl Modellszámítások A modell B modell C modell Adatok E Ft-ban Önálló könyvtár 100 helyre Szolgáltatás megrendelése 100 helyre (1000 fô feletti községekre) Könyvtárbusz* 100 helyre (ezer fô alatti kistelepülésekre) Megrendelô önkormányzat, összesen 166 500 143 170 77 000 Bér+járulék 90 000 72 000 Gyarapítás 54 000 0 Gépjármû 0 0 Üzemeltetés 22 500 22 500 Telematika Szolgáltatási díj 48 670 77 000 Egy önkormányzat mûködési terhei** 1 665 1 432 770 Szolgáltató könyvtár, összesen 0 48 670 77 000 Bér+járulék 0 9 750 35 000 Gyarapítás 0 27 000 45 000 Gépjármû 0 3 500 0 Üzemeltetés 0 3 420 15 000 Telematika 0 1 150 0 Egyéb szolgáltatás 0 3 850 0 * Egy könyvtárbusz 20 kistelepülést szolgál ki ** A könyvtár mûködtetéséhez az önkormányzat normatív hozzájárulásban részesül. A KSZR mûködtetéséhez a BM pályázati úton forrásokat biztosíthat. A megrendelô könyvtár szolgáltatási paraméterei átlagár: eft/kötet Rendelkezésre álló könyvkészlet elsô évben 600 kötet 3000 kötet 5000 kötet 1,8 Évente az elérhetô könyvek gyarapodása 300 kötet 3 000 kötet 5 000 kötet 1,8 Nyitva tartás heti 15 heti 15 heti 2 óra Létszám 0,5 fô 0,4 fô 0 fô 19

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 20 Kenyéri Katalin A többcélú kistérségi társulások jogi szabályozása könyvtári szempontból A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésérôl és az államháztartás hároméves kereteirôl szóló 2003. évi CXVI. törvény 5. számú melléklete a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított elôirányzatok között jelentôs összeget, 9,5 milliárd forintot tartalmazott a kistérségi fejlesztések és kistérségi társulások ösztönzésére. Ebbôl az összegbôl a törvény szerint támogatás illeti meg a helyi önkormányzatokat a közszolgáltatások (például közoktatás, szociális ellátás, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás) hatékonyabb szervezése, fejlesztése, a közszolgáltatások színvonalának javítása érdekében. 2003 novemberében már megjelent a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérôl szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet, amely akkor még nem keltett nagyobb érdeklôdést a könyvtári területen. Jelentôs lépés volt ugyanakkor a közigazgatás átalakulásának folyamatában. A költségvetési törvényben biztosított támogatási lehetôséget a helyi önkormányzatok akkor vehették igénybe, ha a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérôl szóló kormányrendeletben meghatározott kistérség határain belül többcélú társulást hoztak létre. A közszolgáltatások hatékonyabb szervezésére és fejlesztésére, színvonalának javítására akkor lehetett pályázni a támogatásra, ha a helyi önkormányzatok létrehozták a többcélú kistérségi társulást. A könyvtári terület 2003 2007 közötti stratégiájának fô céljai között szerepelt a regionális és kistelepülési könyvtári ellátás megoldásainak kidolgozása, e témakörben a munkabizottság megkezdte munkáját 2003-ban. A stratégiai munkabizottság tevékenységének eredményeként 2004-ben már megfogalmazták a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer munkaanyagait. Ennek ismeretében, valamint gondolva a dokumentum-ellátást évtizedek óta végzô könyvtári ellátórendszerek mûködésére, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma javasolta felvenni a támogatandó közszolgáltatások körébe a nyilvános könyvtári feladatok magasabb színvonalú ellátását. A többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit a 65/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet szabályozta, amely szerint a közszolgáltatások magasabb színvonalon történô, illetve hatékonyabb ellátása érdekében támogatás nyújtható a meghatározott közoktatási, szociális, egészségügyi alapellátások közös szervezése és más közszolgáltatások mellett a kulturális területrôl egyedüliként a nyilvános 20

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 21 könyvtári feladatok magasabb színvonalú ellátásának közös szervezéséhez, illetve létrehozásához azon településeken, ahol nincs könyvtári szolgáltatás. A támogatásra a kormányrendelet szabályai szerint megalakuló többcélú kistérségi társulások adhattak be pályázatot. A társulás megalakulására vonatkozó szabályok szigorúak voltak, az önkormányzatok nehezen és lassan szánták rá magukat a többcélú társulások megalakítására, ezáltal a támogatásra viszonylag kevés társulás adott be pályázatot. A könyvtárak fôként a megyei könyvtárak készültek a pályázatra, azonban a társulások elôírt megalakulását könyvtári eszközökkel nem lehetett lényegesen befolyásolni. A beadott pályázatok alapján azokon a kistelepüléseken indult el a könyvtári fejlesztés, ahol nem mûködött a könyvtári szolgáltatás. A kormányrendelet szerint a támogatható felhalmozási kiadások között szerepelt az intézmények fejlesztése, a szükséges tárgyi feltételek biztosítása. A támogatható mûködési kiadások között felsorolta a könyvtárellátási szolgáltató rendszer fenntartásával összefüggô kiadásokat is, ezzel megteremtve a KSZR-t mûködtetô könyvtárak támogatási lehetôségét is. Az elnyert támogatás összege a kötet pályázatokról szóló fejezetében olvasható. 2004-ben a parlament már tárgyalta a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényt, amelyet hosszú vita és alkotmánybírósági kontroll után végül 2004. november 18-án hirdettek ki, így lett belôle 2004. évi CVII. törvény. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérôl szóló 2004. évi CXXXV. törvény 2005-ben ugyancsak központosított elôirányzatként tartalmazott támogatási lehetôséget a többcélú kistérségi társulások számára, mégpedig 6,4 milliárd forintot a többcélú kistérségi társulások megalakulásának ösztönzése és modellkísérletek támogatása céljára, további 9 milliárd forintot pedig a többcélú kistérségi társulások normatív mûködési támogatására. A mûködési támogatás igénybevételi lehetôségét a többcélú kistérségi társulások által ellátott egyes közszolgáltatások 2005. évi normatív mûködési támogatásáról szóló 5/2005. (I. 19.) Korm. rendelet szabályozta. A közszolgáltatást ellátó társulások nyújthattak be igényt a támogatásra, azonban a rendelet kemény feltételeket is meghatározott: a kötelezôen vállalt közoktatási, egészségügyi, szociális és területfejlesztési feladat mellett a választható feladatok között sorolta föl a mozgókönyvtári feladatokat. A mûködési normatív támogatás mértéke függött attól, hogy a társulási megállapodást a kistérséghez tartozó települések közül hányan írták alá, de függött a társulási megállapodást jóváhagyó települések lakosságának számától is. A mozgókönyvtári feladat ellátásáról szóló 10. további feltételként elôírta, hogy a társulás legalább négy, nyilvános könyvtárral nem rendelkezô települési önkormányzata rendelje meg a könyvtári szolgáltatásokat egy nyilvános könyvtártól ez lehetett városi vagy megyei könyvtár, amellyel szerzôdést kötnek a könyvtári szolgáltatás nyújtására, és gondoskodnak könyvtári szolgáltató hely kialakításáról. A könyvtári szolgáltató helyet úgy kell biztosítani, hogy a kihelyezett könyvtári állomány elhelyezhetô, a könyvtári eszközök biztonságos tárolása megoldható legyen, és a hely könyvtári szolgáltatások fogadására alkalmas legyen. A mozgókönyvtári ellátás megvalósítása során a Társulás- 21

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 22 nak kell gondoskodnia a megrendelt könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges egyéb feltételek biztosításáról, így a dokumentum-áramlást biztosító szállítóeszközrôl, valamint a szolgáltató nyilvános könyvtár és a könyvtári szolgáltató helyek közötti információcsere és a megrendelések fogadásához szükséges eszközökrôl, ez foglalta magába az internetkapcsolat kiépítését és a mûködéséhez szükséges gépek beszerzését. Lehetôvé tette a kormányrendelet azt is, hogy a Társulás a szolgáltató könyvtár támogatására is felhasználja a normatív mûködési célú támogatást. A rendelet sokoldalú feltételrendszere mellett is jelentôs összegeket juttatott a kistelepülések könyvtári ellátására, a rendelet szóhasználata szerint a mozgókönyvtári ellátásra, amely a könyvtári törvény által nyújtott lehetôséggel élve, annak megvalósítására adott lehetôséget, hogy a kistelepülési önkormányzatok a nyilvános könyvtári szolgáltatásokat ne nyilvános könyvtár fenntartásával, hanem a szolgáltatások megrendelésével nyújthassák a lakosság számára. A többcélú kistérségi társulások által ellátott egyes közszolgáltatások 2005. évi normatív mûködési támogatásáról szóló 17/2005. (IV. 5.) BM-PM együttes rendelet tette közzé az egyes társulások támogatásának összegét, egy könyvtári szolgáltató helyre 1 096 500 forint jutott. Az ösztönzô támogatás lehetôségét a többcélú kistérségi társulások megalakulásának 2005. évi ösztönzésérôl és modellkísérletek támogatásáról szóló 36/2005. (III. 1.) Korm. rendelet szabályozta. A 2004. évi pályázathoz hasonlóan 2005-ben is három kötelezô feladat mellett választhatta a Társulás a mozgókönyvtári feladat magasabb színvonalon történô, illetve hatékonyabb megszervezését, és a rendelet a Társulások teljes körû megalakulásának ösztönzésére további feltételeket is szabott ahhoz, hogy a támogatásban részesülhessenek. A benyújtandó pályázat részét kellett, hogy képezze a társulási megállapodás, amelynek létrehozása nem kis feladat elé állította a népes számú településsel kialakított kistérségeket. A közszolgáltatási feladatok ellátásának részletes feltételeit és a támogatható célokat a kormányrendelet melléklete tartalmazta. E feltételek lényegében azonosak voltak a mûködési célú normatív támogatás feltételeivel [A) pont], újdonságként megjelent azonban a kistelepülési könyvtárfejlesztési koncepciónak megfelelôen annak lehetôsége, hogy a szolgáltató könyvtár könyvtárbusz útján biztosítsa a megrendelt nyilvános könyvtári szolgáltatásokat [B) pont]. A szolgáltató helyen nyújtott mozgókönyvtári ellátás támogatása felhasználható volt helyiség vásárlásához, kialakításához, könyvtári bútorok, eszközök, könyvtári dokumentumok, informatikai és egyéb technikai eszközök beszerzéséhez, beleértve a szoftvereket is, adatbázisok építéséhez, hozzáférések biztosításához, internetkapcsolat kiépítéséhez, gépkocsi beszerzéséhez, telefon- és postai díjakhoz tehát a kor színvonalának megfelelô könyvtári szolgáltatások kialakításához. A könyvtárbusszal nyújtott nyilvános könyvtári szolgáltatások esetén a támogatás felhasználható volt a szolgáltató könyvtár által vásárolt könyvtárbusz beszerzésére, a mûködéséhez történô hozzájárulásra, továbbá a könyvtárbusz megállóhelyének kialakítására és természetesen a könyvtári dokumentumok és eszközök beszerzésére. Ez a pályázati lehetôség a megvalósulás tapasztalatait figyelembe véve a pályázat társulá- 22

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 23 si feltételei által meghatározott támogatás nagyságrendje függvényében a nagy, kifejezetten könyvtárbusz céljára tervezett buszok beszerzésére nem, de a kisbusz átalakításával megvalósított könyvtárbusz beszerzésére jó lehetôséget adott, amint ez pl. az Encsi kistérségben mûködik is. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer szélesebb körû, mint a többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári feladata keretében támogatható mozgókönyvtári ellátás a nyilvános könyvtárral nem rendelkezô települések számára, erre utal két mondat is a kormányrendelet mellékletében. A könyvtári szolgáltató helyre nyújtott mozgókönyvtári ellátás esetében [A) pont] azzal, hogy a mozgókönyvtári feladathoz csatlakozhatnak a könyvtári ellátással nem rendelkezô, de szolgáltató hely kialakítását biztosító, illetve a nyilvános könyvtárat fenntartó települési önkormányzatok is. Másfelôl a könyvtárbuszos szolgáltatás igénybe vétele esetén [B) pont] a nyilvános könyvtárral vagy szolgáltató hellyel rendelkezô település is igényelhette a könyvtárbusz mûködését olyan településrészre tekintettel, ahonnan a könyvtár vagy szolgáltató hely távol van, vagy nehezen közelíthetô meg. A szolgáltatás ilyen szélesebb igénybevételi lehetôsége mellett a többcélú kistérségi társulás támogatására azonban csak a nyilvános könyvtárral nem rendelkezô, legalább négy településre tekintettel lehetett pályázatot benyújtani. A mozgókönyvtári feladat fejlesztésére benyújtott pályázatok révén 2005-ben az elôzô évhez képest további jelentôs összeg jutott többcélú kistérségi társulásokhoz a könyvtári szolgáltatások fejlesztésére. 2004-ben és 2005-ben is sor került a felsorolt kormányrendeletek módosítására annak érdekében, hogy a költségvetési törvény által biztosított támogatási összeg minél szélesebb körben juthasson el az érdekeltekhez. A módosító szabályokat nem soroltuk itt föl, hiszen azokat úgy is tartalmazza az eredeti jogszabályok hatályos szövege. 2005-ben az év végén még egy új lehetôség is nyílt a többcélú kistérségi társulások számára, mégpedig közösségi busz beszerzésére. Könyvtári szempontból érdekes az, hogy a többcélú kistérségi társulások közösségi busz beszerzésének 2005. évi támogatásáról szóló 252/2005. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. (4) bek. a) pontja szerint a támogatás szempontjából elônyben részesülnek azon társulások, amelyek a közösségi buszt a közoktatási célon túl elsôsorban szociális vagy gyermekjóléti, egészségügyi, illetve mozgókönyvtári célokra hasznosítják. A közösségi busz nem a könyvtári dokumentumok szállítására alkalmas, hanem arra, hogy pl. internethasználati oktatásra vagy más könyvtári rendezvényre vigye be a kistelepülés érdeklôdô lakosait a nyilvános könyvtárba. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérôl szóló 2005. évi CLIII. törvény 15 400 millió forintot biztosított a többcélú kistérségi társulások fejlesztésére. A támogatás pályázat nélkül fejlesztésre és mûködésre fordítható normatív, kötött felhasználású támogatás. A támogatás feltételeit és felhasználásának szabályait a törvény a korábbi kormányrendeletekhez hasonlóan írta elô, fenntartva az azokban kialakított fôbb szabályokat. A költségvetési törvény helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású 23

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 24 támogatásairól szóló 8. sz. mellékletének, a többcélú kistérségi társulások támogatását tartalmazó V. fejezetének 2.7 pontja szerint a többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári feladatainak támogatására könyvtári szolgáltató helyenként 1 228 300 Ft összeg jut. A támogatás igénylésének feltételei és felhasználási szabályai lényegében megegyeztek a 2005-ben alkalmazottakkal. A törvény szerint a támogatás a mozgókönyvtári feladat szervezése és ellátása során felmerülô mûködési és felhalmozási kiadásokhoz használható fel. A társulások 2006. évi támogatásának mértékét a 4/2006. (I. 26.) PM-BM együttes rendelet tette közzé. A többcélú kistérségi társulásokra vonatkozó jogszabályok köre természetesen szélesebb a fentiekben említetteknél, ezek fôként a társulások mûködését befolyásoló szabályokat tették közzé. Könyvtári szempontból meghatározó jelentôségû a többcélú kistérségi társulások megalakulása és mûködésük során a könyvtári ellátás támogatása, hiszen olyan kis települések könyvtári ellátásának korszerû megszervezésére nyújtott jelentôs összegû támogatást, amelyek más forrásból erre a célra nem tudtak lehetôséget teremteni, ugyanakkor az információs mûveltség megszerzését is lehetôvé tevô könyvtári szolgáltatások éppen ezeken a településeken élôknek nyújtanak esélyeket. A többcélú kistérségi társulások eredményei szempontjából sem elhanyagolható tényezô az, hogy a mozgókönyvtári ellátás kistérségi szintû megszervezésével mégis a településeken sikerült elôre lépni és az ott élôk számára helyben nyújtani korszerû könyvtári szolgáltatásokat. 24

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM Page 25 A KSZR megvalósítását segítô pályázatok (Összeállította: Kopcsay Ágnes) A könyvtárak egyik fô feladata európai uniós fogalomrendszerben megfogalmazva, hogy az állampolgárok életminôségét javítsa a könyvtári szolgáltatások biztosításával. Ez azonban túlmutat az ágazati irányításon, ennek megvalósításához több terület, több minisztérium összefogása szükséges. A KSZR kiépítéséhez a település, a kistérség, a megye, a Belügyminisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium finanszírozása szükséges, csak közös finanszírozásban mûködtethetô. olvashatjuk a Koncepcióban. Sorra véve az elmúlt évek pályázati lehetôségeit, láthatjuk, hogy ez az összefogás eddig is érvényesült, a KSZR csírái tetten érhetôk a különféle fejlesztésekben, de ezen erôk összefogásával, a források koncentrálásával biztos, hogy nagyobb eredmények érhetôk el. Elôzmények Könyvtárpártoló Önkormányzat 1996 2004 A Könyvtárpártoló Önkormányzat címû pályázat 1996 és 2004 között mûködött párhuzamosan a Múzeum- és a Közmûvelôdés-pártoló Önkormányzat címû programokkal. Ez alatt a 9 év alatt a címnek igen nagy presztízse alakult ki az önkormányzatok és a könyvtárak között. A program célja a települési könyvtári ellátást biztosító önkormányzatok figyelmének a könyvtárakra irányítása volt, valamint a könyvtárfenntartásra, a könyvtár mûködési feltételeinek javítására fordítható összegek emelésének motiválása, ennek érdekében a kiemelkedô mûködési feltételeket biztosító önkormányzatok könyvtárpártoló tevékenységének elismerése. A kitüntetô cím mellé pénzügyi támogatás járt, melyet a könyvtárak berendezésére, technikai, mûszaki feltételeinek fejlesztésére kellett fordítania a nyertes pályázónak. Ez a pályázati forma rendhagyó volt abban az értelemben, hogy itt a pályázónak nem azt kellett leírnia, hogy a pályázati cél érdekében mit szeretne elérni, hanem arról kellett számot adnia, hogy az elôzô három év során milyen módon fejlesztette könyvtárát. Sok kis könyvtár bútorainak korszerûsítését, fénymásoló, CD-lejátszó, tv, számítógép stb. vásárlását tette lehetôvé a támogatás, és néhány esetben az internetkapcsolat 25