4. sz. módosítás 2 0 0 7.

A MÁTRAI ERŐMŰ ZRt VILLAMOS ENERGIA TERMELŐI ENGEDÉLYES ÜZLETSZABÁLYZATA 4. sz. módosítás 2 0 0 7.

Módosítva: 2007.október 20. 2

Tartalomjegyzék 1. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT TÁRGYA... 5 2. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA... 5 3. A MÁTRAI ERŐMŰ ZRT BEMUTATÁSA... 5 3.1. MŰSZAKI FELTÉTELEK... 6 3.1.1. Erőművi tevékenység... 6 3.1.2. Bányászati tevékenység... 6 3.2. KÖRNYEZETVÉDELMI TEVÉKENYSÉG... 7 3.3. ELLÁTÁSI, SZOLGÁLTATÁSI GARANCIÁK... 7 3.4. FEJLESZTÉSEK... 8 3.4.1. A Termelő tevékenységét érintő fejlesztések... 8 3.4.2. Közvetlen és magánvezeték építése... 8 3.5. A SZOLGÁLTATÁS SZÜNETELTETÉSE... 8 3.5.1. Tervezett karbantartás esetén... 8 3.5.2. A termelő hibájából... 9 3.5.3. Más engedélyes hibájából... 9 3.6. MÁS PIACI SZEREPLŐKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS... 9 4. KERESKEDELMI FELTÉTELEK... 11 4.1. A TERMELÉSRE, SZÁLLÍTÁSRA, ELOSZTÁSRA VONATKOZÓ MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI FELTÉTELEK 11 4.1.1. Általánosan... 11 4.1.2. A Mátrai Erőműre vonatkozóan... 11 4.2. A SZABAD ÉRTÉKESÍTÉS FELTÉTELEI... 11 4.3. A SZERVEZETT VILLAMOSENERGIA-PIACON VALÓ RÉSZVÉTEL SZABÁLYAI... 13 4.4. A VILLAMOSENERGIA-PIAC MÁS RÉSZTVEVŐIVEL VALÓ KERESKEDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS RÉSZLETES SZABÁLYAI... 13 4.4.1. Ellátás alapú szerződések... 14 4.4.2. Menetrend alapú szerződések... 15 4.4.3. A tervezés és a menetrend egyeztetés folyamata... 16 4.4.3.1. Az 1 évet meghaladó időtartamú szerződés...16 4.4.3.2. Az 1 hónapot meghaladó időtartamra vonatkozó szerződés...16 4.4.3.3. Az 1 hónapot meg nem haladó időtartamra vonatkozó szerződés...17 4.4.3.4. T-6 munkanapot követően létrejövő kereskedelmi megállapodások...17 4.4.3.5. Napon belüli menetrend módosítás...17 4.5. A FOGYASZTÓVÉDELMI SZERVEZETEKKEL, ÉRDEKKÉPVISELETEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS, VALAMINT A PANASZ ÜGYINTÉZÉS ELJÁRÁSRENDJE ÉS HATÁRIDEJE... 17 4.6. AZ ADATVÉDELEMRE VONATKOZÓ BIZTOSÍTÉKOK... 18 4.7. ELSZÁMOLÁS... 18 4.7.1. Az elszámolás folyamata... 18 4.7.1.1. Menetrend típusú szerződések teljesítésének elszámolása...18 4.7.1.2. Ellátás alapú szerződések elszámolása...19 4.7.2. A számlázás és a számla elleni kifogások intézésének rendje... 19 4.7.2.1. Számlázás az 1 hónapot meghaladó szállításról szóló szerződés esetén...19 4.7.2.2. Számlázás az 1 hónapot meg nem haladó szállításról szóló szerződés esetén...19 4.7.2.3. Számlázás a rendszerirányítónak...19 4.7.2.4. Kifogás a számla ellen...19 4.8. A FIZETÉSI FELTÉTELEK... 19 4.8.1. A fizetési mód... 19 4.8.2. Fizetési határidők... 19 4.8.3. A késedelmes fizetés esetére alkalmazható szankciók... 20 4.8.4. A vevő minősítése... 20 5. A TERMELŐI ENGEDÉLYESRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK... 20 5.1. A HOSSZÚTÁVÚ KAPACITÁSLEKÖTÉSI MEGÁLLAPODÁSSAL (HTM) LEKÖTÖTT VILLAMOS ENERGIA KERESKEDŐ RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ FELAJÁNLÁSÁNAK SZABÁLYAI... 20 5.1.1. A szerződés főbb tartalmi elemei... 20 5.1.2. Tervezés... 21 5.1.2.1. Az Éves Kereskedelmi Szerződés...21 Módosítva: 2007.október 20. 3

5.1.2.2. Operatív kapcsolattartás a Kereskedővel...22 5.2. A SZABAD ÉRTÉKESÍTÉS SZABÁLYAI... 22 5.2.1. Az utólagos elszámolás rendje... 22 5.2.2. Az átvételi kötelezettség alá tartozó villamosenergia, felhasználó részére történő biztosítása... 23 A Termelő értékesítései során a VET 13 (1) szerint előírt kötelező átvétel hatálya alá tartozó villamosenenergiát biztosítja a Felhasználói részére. Ennek a jogszabályban meghatározott mértéke és értékesítési ára a számlában külön tételként kerül megjelenítésre a Felhasználó felé... 23 5.2.3. Általános Szerződési Feltételek... 23 5.2.3.1. Vevő megfelelősége...23 5.2.3.2. Szerződéskötés folyamata...24 5.2.3.3. Szerződések típusai...24 5.2.3.4. A villamos energia adásvételi Szerződések tartalmi követelményei...25 5.2.4. A Felhasználóval kötött szerződés külön feltételei... 32 5.2.5. Az Ellátás alapú szerződések külön feltételei... 32 Mellékletek: 1. sz. melléklet: Fogalom meghatározások Függelékek: 1. sz. függelék: A Termelői engedélyes főbb adatai 2. sz. függelék: Az erőművi berendezések legfontosabb műszaki paraméterei 3. sz. függelék: A Mátrai Erőmű szennyezőanyag kibocsátási értékei 4. sz. függelék: Aukciós pályázat és mintaszerződés 5. sz. függelék: Általános szerződési feltételek mintája 6. sz. függelék: A menetrend tartalmi elemei 7. sz. függelék: A szerződéskötések folyamata 8. sz. függelék: Felhasználókkal kötendő szerződések mintája Módosítva: 2007.október 20. 4

Bevezetés A Mátrai Erőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Termelő) a saját maga által termelt villamos energia értékesítése érdekében, és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. tv.-ben (továbbiakban: VET) és annak végrehajtási rendeletében előírt kötelezettsége teljesítéseként az alábbi Üzletszabályzatot dolgozta ki, amelyet a Magyar Energia Hivatal (továbbiakban MEH) jóváhagyott. 1. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT TÁRGYA Az Üzletszabályzat tartalmazza a Termelő által nyújtott szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési feltételeit, valamint termelt villamos energia vevők részére történő felajánlásának szabályait a szabad értékesítés szabályait, az elszámolás rendjét, a megújuló energiával termelt villamosenergia értékesítésének feltételeit, a Felhasználókkal kötendő szerződések feltételeit, e szerződések mintáját, a Termelő által alkalmazni kívánt általános szerződési feltételeket és e szerződések mintáját. 2. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA Jelen üzletszabályzat hatálya a Termelő Működési engedélyében meghatározott tevékenységére, illetve a Termelőtől villamos energiát vásárló, valamint a vele a villamosenergia-értékesítésre vonatkozó szerződéses jogviszonyban álló partnereire terjed ki azzal, hogy a jelen Üzletszabályzat hatályba lépésekor érvényes hosszútávú (több évre megkötött) villamos energia adásvételi szerződések rendelkezései a felek eltérő rendelkezése hiányában, a szerződésben rögzítettek szerint érvényesek és értelmezendők, feltéve hogy ezek a rendelkezések nem ütköznek a mindenkor hatályos jogszabályokba. Az Üzletszabályzat a MEH jóváhagyásával... határozat számmal lép hatályba, a jóváhagyásban meghatározott feltételekkel. 3. A MÁTRAI ERŐMŰ ZRT BEMUTATÁSA A Mátrai Erőmű ZRt. zártkörű részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, mely 1991. december 31-én határozatlan időtartamra alakult a Gagarin Hőerőmű Vállalat általános jogutódjaként. A Termelő rendelkezik a Magyar Energiahivatal által kiadott, a 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti villamos energia Termelői Működési Engedéllyel melynek kivonata az 1. sz. függelékben található. A villamosenergia-termelésen, mint főtevékenységen kívül lignitbányászattal, gőz- és forróvíz termeléssel és szolgáltatással foglalkozik, valamint ezekhez kapcsolódóan kiegészítő, kiszolgáló és melléktevékenységet is végez. A társaság legfőbb törekvése, hogy hosszú távon gazdaságosan, versenyképes áron és környezetbarát módon állítson elő- és értékesítsen villamos energiát. Módosítva: 2007.október 20. 5

Ennek elősegítése érdekében 2003.őszétől alkalmazza az ISO 9000:2000 szerinti minőségirányítási rendszert. 3.1. MŰSZAKI FELTÉTELEK 3.1.1. ERŐMŰVI TEVÉKENYSÉG A Mátrai Erőmű 7 db összesen 942 MW beépített villamos teljesítményű energiatermelő blokkal rendelkezik. A blokkok kazánokból, turbógenerátor gépcsoportokból, hűtőrendszerekből és füstgáz-tisztító berendezésekből állnak. Az erőmű napi lignitfelhasználása 20-25 ezer tonna. A visontai és bükkábrányi bányákból érkező tört szén az erőmű szénterére kerül, amely 200 ezer tonna tüzelőanyag tárolására alkalmas. A tüzelőanyagot a belső szénszállítási rendszer juttatja a kazánokhoz. A 2 db gázturbina kivételével a kazánok szénportüzeléses, kéthuzamú, szabadtéri kivitelűek.. A kazánokból kilépő füstgáz porleválasztását elektrofilterek végzik. A pormentesített füstgáz további tisztítását füstgáz kéntelenítő berendezés biztosítja. A keletkezett salak és pernye sűrűzagy formájában zagytérre kerül. A kéntelenítési folyamat végtermékeként keletkező gipsz egy része értékesítésre kerül A kazánok által szolgáltatott nagynyomású, magas hőmérsékletű gőz energiáját a turbógenerátor gépcsoportok alakítják villamos energiává. Az I-II. és IV V sz. blokkok kondenzátorainak hűtővizét Heller-Forgó féle zárt rendszerű, légkondenzációs hűtő tornyokban, a III. sz. blokk kondenzátorának hűtővizét pedig mesterséges huzatú, nyitott, keresztáramú vízfilmhűtéses hűtőtornyokban hűtik le. A villamos energiát a turbinával közös tengelyen lévő generátor állítja elő. Az erőmű generátorai által termelt villamos energia átalakítását főtranszformátorok végzik 120, ill. 220 kv-os feszültségszintre. Az erőmű vízgazdálkodását a vízzel való takarékosság jellemzi, mivel nagyobb hozamú vízfolyás nincs a közelében. Ezért az erőmű technológiai vízhasználatainak vízellátását nagyrészt recirkulációs ellátási móddal oldják meg (gőztermelés, blokkok gőzkondenzációja, stb.). A részletes erőművi műszaki adatok a 2.sz. függelékben találhatók. 3.1.2. BÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉG A visontai és bükkábrányi bányamezőkben évente átlagosan 7-8 Mt lignitet bányásznak az erőmű mindenkori szénigényének megfelelően. A széntermelés és a meddőjövesztés nagy teljesítményű marótárcsás és merítéklétrás kotrógépekkel, valamint az ezekhez kapcsolódó szállítószalag-rendszerekkel történik. Visontáról a szén szállítószalagon, Bükkábrányból vasúton érkezik az erőművi széntérre, melynek kapacitása a törvényi kötelezettségekkel összhangban 8 napi termelési tartalékot képez. Ezen felül a bányákban folyamatosan rendelkezésre áll több hónapra elegendő szénkészlet, amely tüzelőanyag ellátási oldalról maximális biztonságot nyújt a villamosenergia-termeléshez a többi energiahordozó világpiaci árak ingadozásától függetlenül. Módosítva: 2007.október 20. 6

3.2. KÖRNYEZETVÉDELMI TEVÉKENYSÉG A Termelő a 193/2001.(X.19) Korm.rend. szerinti kötelezettségének megfelelően (Egységes Környezethasználati Engedélyekhez kötött) tevékenységét a Környezetvédelmi Hatósághoz (ÉMI, KÖFE) határidőre bejelentette, amelyet az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség, a 101 81-2/2002 ügyiratszámon, 2002. augusztus 21-én visszaigazolt. A ME ZRt. 14131-17/2004. ügyiratszámon 2005. június 28-án, ill. 5121-2/2007. ügyiratszámú 2007. május 22-ei módosítással egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik, amelyet az ÉMI- KTVF határozatokban adott ki Társaságunknak. Visonta bányára vonatkozóan 10949-29/2004. ügyiratszámon 2006. júl.7.-én, Bükkábrány bányára vonatkozóan pedig 13511-40/2004. számon 2006. jún. 27.-én adott ki egységes környezethasználati engedélyeket a felügyelőség határozatokban. A Termelő a hatékony környezetvédelmi tevékenység elősegítésére Környezetvédelmi Szabályzattal rendelkezik. A Környezetvédelmi Szabályzat előírásai alapján Éves környezetvédelmi Intézkedési Terveket készít, melynek részét képezik a különböző Havária Tervek, valamint a folyamatos környezetvédelmi feladatok. Az egyik legnagyobb környezeti terhelés a füstgázkibocsátás. Az európai normákhoz valamint a hazai törvényekhez, (10/2003. (VII.11.) KvVM) rendeletekhez igazodva a Társaság üzembe állította a füstgáz kéntelenítő berendezést, amely az összes erőművi lignites blokk füstgáztisztítását végzi. A kibocsátási normák valamint az erőmű hitelesített mérőeszközökkel mért kibocsátási értékei a 3. sz. függelékben találhatók A fentiekben leírtak alapján a Termelő mindent megtesz a környezeti terhelések csökkentése érdekében. Az előre nem látható, környezetvédelmi intézkedésekkel meg nem előzhető káresemények ellentételezésének elősegítésére a Termelő Környezetvédelmi felelősségbiztosítással rendelkezik. A CO2 kibocsátás csökkentésének érdekében a Társaság 2003-tól biomassza együttégetést végez, mellyel nagymértékben hozzájárul hazánk a kyoto-i egyezményben vállalt CO2 emisszió csökkentési kötelezettségvállalásához és a régió környezetterhelésének javításához. A felhasznált biomassza mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok, melyek állaguk és fizikai tulajdonságaik alapján megfelelően alkalmazhatóak az ún. együttégetési technológiához. Az eljárás lényege, hogy az ehhez vonatkozó MEH engedéllyel rendelkező blokkoknál a lignit mellett, azzal elkevert biomassza tüzelőanyag egyszerre kerül elégetésre. Az ehhez szükséges MEH engedéllyel rendelkezik Társaságunk. 3.3. ELLÁTÁSI, SZOLGÁLTATÁSI GARANCIÁK A VET, a végrehajtási rendeletek, valamint a villamos energia ellátási szabályzatok ellátásbiztonságra vonatkozó fejezetei rögzítik a termelői üzemzavar kezelésére vonatkozó előírásokat, melynek lényege, hogy a rendszerirányító minden esetben garantálja az ellátásbiztonságot a kiegyenlítő energia szolgáltatásával. A Termelő minden esetben eleget tesz az Üzemi Szabályzatban és a Kereskedelmi Szabályzatban előírt feltételeknek. Módosítva: 2007.október 20. 7

Az elmúlt tíz évben bekövetkezett szervezeti és technológiai fejlesztések következményeként a Termelő üzemzavar hányada európai mércével mérve is alacsony, Magyarországon az atomerőmű után a második helyen vagyunk. Az esetleges üzemzavarok elhárítására a Mátra a teljes erőművi és bányászati területet lefedő műhelyhátteret tart fenn, melyet állandó karbantartókkal valamint ügyeleti rendszerben rendelkezésre álló dolgozókkal, illetve alvállalkozókkal üzemeltet. Tüzelőanyag ellátási oldalról az erőművi blokkok üzeme a 3.1.2 pontban leírtak alapján biztosított 3.4. FEJLESZTÉSEK 3.4.1. A TERMELŐ TEVÉKENYSÉGÉT ÉRINTŐ FEJLESZTÉSEK A Termelő az alapvető tevékenységébe tartozó feladatok-lignitbányászat, villamosenergia-termelés, gőz és forró víz szolgáltatás-ellátása mellett fejlesztései során kiemelten foglalkozik az emberi környezet védelmével, az ipari tevékenység és a természet közötti harmónia optimumának megteremtésével. A stratégiai tervezés és fejlesztés a Termelő igazgatóságán belül az erőművi területen illetékes igazgatósági taghoz van rendelve. Az erőművi és a bányászati területen a fejlesztésekért önálló szervezetek felelősek. A fejlesztéseket a Felügyelő Bizottság a középtávú tervezés (5 éves gördülő) folyamán engedélyezi. A fejlesztések végrehajtását, pénzügyi irányítását az SAP rendszer beruházási modulja támogatja. 3.4.2. KÖZVETLEN ÉS MAGÁNVEZETÉK ÉPÍTÉSE A Termelő a VET alapján jogosult a telephelyén működő alvállalkozókat villamos energiával illetve felhasználókat közvetlen vezetéken, valamint a saját bányáit magánvezetéken keresztül ellátni villamosenergiával. A Termelő a fogyasztási hely és az erőmű közötti távolságtól, a lekötött kapacitás/megvásárolandó villamos energia mennyiségétől, valamint a kapacitás lekötés időtartamától függően saját beruházási költségére, vagy a Vevő illetve más piaci szereplők bevonásával közös finanszírozásban közvetlen vezetéket építhet. A vezetéképítési, valamint a villamos energiaszolgáltatatási feltételeket a VET valamint a kétoldalú szerződések szabályozzák. 3.5. A SZOLGÁLTATÁS SZÜNETELTETÉSE A Termelő az üzemzavar, korlátozás és szüneteltetés esetén, a Villamosenergiarendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló Korm.rend.-ben foglaltakat alkalmazza. 3.5.1. TERVEZETT KARBANTARTÁS ESETÉN Termelő a villamos energiatermelési technológiájából adódóan az éves tervében rögzített időpontokban tervszerű karbantartási munkákat végez. Erre az időszakra Módosítva: 2007.október 20. 8

amennyiben a Vevő igényli- vállalja helyettesítő energia biztosítását, melynek feltételeit a Felek kétoldalú megállapodásokban rögzítik. 3.5.2. A TERMELŐ HIBÁJÁBÓL A Kereskedelmi Szabályzat értelmében a termelő hibájából bekövetkező üzemzavar esetében a rendszerirányító köteles a villamos energia rendszer egyensúlyát helyreállítani a kiegyenlítő energiák biztosításával. A Felhasználó a termelő üzemzavara esetében tehát minden esetben megkapja a menetrendben rögzített energia mennyiséget a szerződésben szereplő áron. A Termelő mindkét fél részére a lehető legelőnyösebb formában kívánja rögzíteni az ellátási garanciákat, illetve azok díjait. Vállalja, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a Felhasználó ellátása minden esetben zavartalan legyen. Fentiek megvalósítása érdekében a Termelő minden olyan eseményről haladéktalanul értesíti a Felhasználót, amelynél egyéb beszerzési csatornák igénybevétele indokolt. 3.5.3. MÁS ENGEDÉLYES HIBÁJÁBÓL A szolgáltatás szüneteltetése előállhat az átviteli-, valamint az elosztó hálózaton bekövetkezett hibák, valamint egyéb szükséghelyzet kapcsán is. Ezen események bekövetkezése esetében a VET, ill. a végrehajtási rendeletekben leírtak, illetve az átviteli hálózati engedélyes valamint az elosztó hálózati engedélyes (helyi áramszolgáltató) ide vonatkozó Üzletszabályzatában rögzítettek irányadók. 3.6. MÁS PIACI SZEREPLŐKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS A termelői engedélyes a VET, valamint a kapcsolódó rendeletek és szabályzatok értelmében együttműködik a rendszerirányítóval, Kereskedőkkel az átviteli hálózati engedélyessel az elosztó hálózati engedélyessel, a mérlegkör felelőssel, az üzleti tevékenységétől függően különböző villamos energiakereskedőkkel Felhasználókkal közvetlen vezetéken vételező fogyasztókkal A kapcsolatrendszert az alábbi ábra szemlélteti Módosítva: 2007.október 20. 9

HTM-mel e rendelkző kereskedő HTM Kereskedő MAVIR Háziüzem Rendszerszabályozás Kötelező átvétel TERMELŐ Alvállalkozók leányvállalatok Átv.Hál.Eng. Közvetlen Vezetéki Egyéb kereskedő vagy feljogosított fogyasztó Saját bányák 1. sz ábra Az együttműködésben résztvevők száma attól függ, hogy milyen csatornákon keresztül, hány szereplő közbeiktatásával látja el a termelő a fogyasztót, vagyis a kapcsolatot alapvetően az áram szállításának fizikai útvonala determinálja. A fentiek alapján az ellátás alapvetően 4 féle módon történhet: 1. közvetlen vezeték létesítésével 2. csak az elosztói hálózat igénybevételével 3. az átviteli és az elosztói hálózat igénybevételével 4. saját telephelyén saját hálózatának igénybevételével Az első esetben a termelő közvetlen vezetéken keresztül látja el a Felhasználót, ekkor fizikailag csak vele áll kapcsolatban. A második esetben a termelő az elosztó hálózati engedélyes hálózatán keresztül juttatja el a villamos energiát a Felhasználónak, melynek ellenértékeként a 4.4 pontban leírtak szerint hálózathasználati díjat kötelesek fizetni. A harmadik esetben az átviteli hálózatot is igénybe kell venni a villamos energia szállításához. Ebben az esetben a fentieken túlmenően az átviteli hálózat engedélyese részére is használati díjat kell fizetni a 4.4 pontban leírtak alapján. Bükkábrányi saját bánya ellátása is ily módon történik. Az első három esetben a mérlegkörök rendszerén keresztül kapcsolatba kerül mind a termelő, mind a Felhasználó a mérlegkör felelőssel és/vagy a rendszerirányítóval. A rendszerirányítási díj fizetése szintén a 4.4 pontban leírtaknak megfelelően történik. A mérlegkör felelős szolgáltatásait, valamint a fizetendő díjakat kétoldalú szerződések rögzítik. Negyedik eset. A VET 74 lehetőséget biztosít arra, hogy a termelő a saját telephelyén működő, a villamos energiatermeléshez kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozókat villamos energiával ellássa. Ebben az esetben a rendszerirányítási, és hálózathasználati szolgáltatást nem kell igénybe vennie a fogyasztónak Módosítva: 2007.október 20. 10

A termelő jelenleg 120 és 220 kv-os feszültségszinten kapcsolódik az átviteli hálózathoz a detki OVIT alállomáson keresztül. Közvetlen vezetéket a VET alapján az adott fogyasztási igény nagyságának, valamint az eladási árnak a függvényében létesít. 4. KERESKEDELMI FELTÉTELEK 4.1. A TERMELÉSRE, SZÁLLÍTÁSRA, ELOSZTÁSRA VONATKOZÓ MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI FELTÉTELEK 4.1.1. ÁLTALÁNOSAN A villamos energia jellegéből adódóan egy olyan energiahordozó, melynek előállítását, szállítását, felhasználását minden időpillanatra vonatkozóan folyamatosan egyensúlyban kell tartani, illetve az említett folyamatokat szigorú előírások szerint össze kell hangolni. A magyar villamos energia rendszer tagja az európai egyesült villamos energia rendszernek, mely biztosítékot jelent a folyamatos és zökkenőmentes ellátásra. Ahhoz hogy az egyes országok villamosenergia-rendszerei ilyen szinten együtt tudjanak működni, minden országnak szigorú előírásokat kell betartani mind a termelés, a szállítás, valamint az elosztás illetve bizonyos mértékben a fogyasztás területén. Magyarországon ezen előírásokat a villamos energia Üzemi Szabályzata tartalmazza. Ez a szabályzat rögzíti az összes olyan előírást, amelyek a mennyiségi és a minőségi paraméterekre vonatkoznak. A társaság legfőbb törekvése, hogy hosszú távon gazdaságosan, versenyképes áron és minőségben, környezetbarát módon állítson elő- és értékesítsen villamos energiát. 4.1.2. A MÁTRAI ERŐMŰRE VONATKOZÓAN A Termelő a 3.1.1 pontban leírt módon a megtermelt villamos energiát a detki OVIT alállomásra juttatja el, ahol egy impulzus elven működő teljesítménymérő és adattároló berendezés segítségével folyamatosan rögzítésre kerülnek a teljesítményadatok a mindenkori előírásnak megfelelő időintervallumonként. Ez a mérőberendezés képezi a villamos energia rendszerirányítóval történő mennyiségi elszámolásának alapját. A megtermelt villamos energia frekvenciájának előírt értéken való tartását az erőműben felszerelt automatikus szabályozó berendezések végzik. Az átviteli- és az elosztó hálózat mindenkori Felhasználói igényeknek megfelelő mennyiségi és minőségi paramétereit a rendszerirányító, valamint az elosztói engedélyesek az Üzemi Szabályzatban leírtak alapján biztosítják. 4.2. A SZABAD ÉRTÉKESÍTÉS FELTÉTELEI A Mátrai Erőmű, mint termelői engedélyes, kapacitásait hosszú távon lekötötte. A megkötött hosszú távú szerződések alapján kötelezve van a lekötött (garantált) mennyiségen felül további többlet energiát szállítani a garantált átvételre vonatkoztatva, ha arra a vevői igényt tartanak. Módosítva: 2007.október 20. 11

A termelő a fentiekben meghatározott lekötött mennyiségen felüli villamos energiát szabadon értékesítheti. Az erőművek termelőképességének az előzőekben leírtakkal csökkentett része a termelő szabad kapacitása és energiája, amely kereskedelmi megállapodás alapján köthető le. A szabadon értékesíthető villamos energia mennyiség megvásárlására éves szerződés megkötésére minden év november 30-a után, havi szerződés megkötésére minden hónap 25-e után, direkt módon (saját honlapon), vagy megbízottja útján felhívást tesz közzé. A szerződéssel (éves szerződés, havi menetrend) lekötött erőművi teljesítőképesség igénybevételéről a villamos energia vásárlója dönt. A villamos energia vásárlójának a szerződések tipusától függően, a tipus szerződésekben rögzített módon, és határidőig kell bejelentenie az általa lekötött erőművi kapacitásra vonatkozó, a menetrendkészítés alapjául szolgáló igényét. A kapacitás igénybevételére vonatkozó igény bejelentésének elmaradása esetén a vevő által lekötött kapacitást a termelő szabadon értékesítheti. Az ilyen SPOT jellegű eladásokra történő felhívást a Termelő direkt úton, vagy megbízottja útján teszi közzé, illetve közvetlenül kereskedik a szervezett villamosenergia-piacon, vagy a szabályozási piacon. A fizikai szállítás a piaci szereplők között létrejött kereskedelmi szerződés alapján a rendszerirányító felé jelentett menetrend mennyiségeivel realizálódik. A szerződésben (menetrendben) rögzített mennyiségektől való eltérést a rendszerirányító a kiegyenlítő (szabályozási) energiával biztosítja. Ennek elszámolása érdekében a villamos energia kereskedelemben résztvevő piaci szereplőknek a Kereskedelmi Szabályzat értelmében valamelyik mérlegkörhöz kell csatlakozniuk. A mérlegköri szerveződés 2 az egy mérlegkörbe szerveződő piaci szereplők tervezett kereslet-kínálati egyensúlyának megteremtése, valamint a fizikai szállítás időpontjában az ettől való eltérések okozathelyes megállapítása céljából történik. A mérlegkörök által igénybevett kiegyenlítő energia ellenértékét a mérlegkör felelősök a rendszerirányítóval számolják el. Ennek a mérlegkörön belüli piaci szereplők felé történő allokálása a Mérlegkör-felelős és a Mérlegkör tagok közötti kereskedelmi szerződésekben kerül szabályozásra. A Termelő a MEH engedélyében meghatározott lignittüzelésű blokkjain, a határozatban rögzített mennyiség mértékéig biomassza együttégetést is végez. Erre vonatkozóan a MAVIR Üzletszabályzatában meghatározott módon teljesíti a VET 10 (4) bekezdés szerinti, ún. Zöld Mérlegkör irányába történő menetrendadási kötelezettségét. A menetrendalapú kereskedelmi szerződések teljesítése a szerződésben rögzített mennyiségek és a menetrend alapján, az ellátásalapú szerződések a fogyasztásmérő műszer alapján - a 4.7 pontban leírtak - szerint kerülnek elszámolásra. 2 A Termelő a MEH által kiadott 21/2003. határozatában jóváhagyott Termelői Működési Engedély kérelmében, az önálló mérlegkör alakításának lehetőségét is megkérte. Módosítva: 2007.október 20. 12

4.3. A SZERVEZETT VILLAMOSENERGIA-PIACON VALÓ RÉSZVÉTEL SZABÁLYAI A szervezett villamos energia piac működtetésére vonatkozó szabályokat Kormányrendelet fogja megállapítani. Az Üzletszabályzat erre vonatkozó része a részletes jogi szabályozást követően kerül kidolgozásra. 4.4. A VILLAMOSENERGIA-PIAC MÁS RÉSZTVEVŐIVEL VALÓ KERESKEDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS RÉSZLETES SZABÁLYAI A piaci résztvevők kereskedelmi együttműködéseinek szabályait egyrészt a VET és annak végrehajtási rendeletei, másrészt a felek között létrejött szabad kereskedelmi megállapodások rögzítik. A végrehajtási rendeletekben a rendszerirányítással, átviteli hálózat igénybevételével, elosztóhálózat igénybevételével, kiegyenlítő energia igénybevételével és szolgáltatásával kapcsolatos szabályok valamint előírások le vannak rögzítve. A szolgáltatások igénybevételének hatósági díjait a mindenkor hatályos miniszteri rendeletek szabályozzák. A mindenkor hatályos díjakat a 4 sz. függelék tartalmazza. A kötelezően előírt szolgáltatási díjak megfizetésén túl a piaci szereplők egymás között szabadon kereskedhetnek villamos energiával és az azt biztosító erőművi kapacitással a hatályban lévő Ptk. és a VET rendelkezéseinek betartásával. A termelői engedélyes a VET értelmében kizárólag az általa megtermelt villamos energiát értékesítheti, kereskedési tevékenységet vásárolt villamos energia értékesítése a VET 4 (2) b) és c) kivételével - nem folytathat. A Mátrai Erőmű mint termelő a következő piaci szereplők felé értékesíthet: Rendszerirányító Kereskedők Egyetemes szolgáltatók Felhasználók Közvetlen vezetéken ellátott Felhasználók Szervezett piac Ugyanakkor a termelési engedélye alapján jogosult villamos energiával ellátni a telephelyén dolgozó alvállalkozókat és a tulajdonában lévő bányákat. A Mátrai Erőmű, mint termelői engedélyes, a VET 5. (1) bekezdése értelmében, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírt rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges erőművi teljesítőképességet köteles felajánlani a rendszerirányító által rendszerszintű tartalékok beszerzésére kiírt pályázatán. A villamosenergia-kereskedelemben résztvevő piaci szereplőknek a Kereskedelmi Szabályzat értelmében valamelyik mérlegkörhöz kell csatlakozniuk a kiegyenlítő energia igénybevételének elszámolása céljából. A Kereskedelmi Szabályzat szerint a mérlegköri elszámolás történhet közvetlen vagy közvetett módon. A villamosenergia-értékesítésre vonatkozó kereskedelmi szerződés megkötésekor megállapodásban kell rögzíteni, hogy a Vevő a termelővel azonos, vagy másik mérlegkörbe kíván tartozni. Módosítva: 2007.október 20. 13

A szállítás és az elszámolás alapját képező menetrendek készítése minden esetben a Kereskedelmi Szabályzat ide vonatkozó előírásai, valamint a Felek között létrejött kétoldalú megállapodások alapján történik. A szerződéseknek tehát két alapvető típusát különböztetjük meg: ellátás alapú menetrend alapú szerződéseket. 4.4.1. ELLÁTÁS ALAPÚ SZERZŐDÉSEK Ellátás alapú szerződések esetében a vevő a mindenkori fogyasztási igényei szerint vételezi az energiát és a menetrendet a termelő - amennyiben mérlegkör felelős lesz -, mint mérlegkör felelős készíti és jelenti be helyette. Ebben az esetben a termelő a vevőtől bekéri a menetrendbecsléshez szükséges információkat. Termelő a vevő becsült menetrendje, valamint a tényleges fogyasztása kapcsán igénybevett kiegyenlítő energia költségét átvállalja, melyet a villamos energia eladási árában érvényesít. A vevő és a termelő közötti elszámolás a vevő által ténylegesen fogyasztott villamos energia mennyiség alapján történik. Az Ellátás alapú szerződések kialakításakor a következő szabályokat kell érvényesíteni: Ellátás alapú szerződés csak Magyarország területén lévő csatlakozási pont meghatározásával köthető. A villamos energia határon keresztüli szállításakor a határkeresztező vezeték kijelölt elszámolási pontját kell csatlakozási pontként megadni. Egy csatlakozási pontra csak egy ellátás alapú szerződés köthető. Az ellátás alapú szerződés vonatkozhat: Teljes ellátásra Olyan ellátás alapú szerződés, amely nem teszi lehetővé a vevő számára, hogy az ellátás alapú szerződésén kívül további menetrend alapú szerződéseket is kössön ellátásának biztosításra. Részleges ellátásra A részleges ellátásra vonatkozó ellátás alapú szerződés, amely lehetővé teszi a vevő számára, hogy az ellátás alapú szerződésén kívül további menetrend alapú szerződéseket is kössön. Részleges ellátás esetén a felek szerződése rögzíti a menetrend alapú szerződés(ek) menetrend-adatainak kommunikálását a felek között. A részleges ellátásra vonatkozó ellátás alapú szerződés kötelezi a termelőt, hogy a vevő által bejelentett menetrend alapú szerződésektől eltérő vételezés/betáplálás esetén pénzügyileg helyt álljon. Az ellátás alapú szerződések esetében a pénzügyi elszámolás alapja az elszámolási mérő mérési adata: Módosítva: 2007.október 20. 14

Teljes ellátásra vonatkozó ellátás alapú szerződés esetén az elszámolási mérő mérési adata határozza meg a pénzügyileg elszámolandó villamos energia mennyiséget. Részleges ellátásra vonatkozó ellátás alapú szerződés esetén az elszámolási mérő mérési adatát csökkenteni kell a menetrend alapú szerződések menetrend értékeivel. Az így kapott érték határozza meg a pénzügyileg elszámolandó villamosenergia-mennyiséget. A Termelő ellátás alapú szerződést a vele közvetlen kapcsolatban álló (közvetlen vezetékkel rendelkező) fogyasztókkal az erőművi egységek termelési profiljával közel azonos fogyasztási profilú Felhasználókkal, vagy ilyen fogyasztási profillal rendelkező villamos energia kereskedőkkel tud kötni, figyelembe véve a működési korlátokat. 4.4.2. MENETREND ALAPÚ SZERZŐDÉSEK Menetrend alapú szerződések esetében a Termelő és Vevő között folyamatos kapcsolattartás és egyeztetés szükséges. Ekkor a Vevő illetve annak mérlegkör felelőse - a következő pontokban leírt módon a Termelővel folyamatosan egyeztetve tervezi meg, és jelenti a Rendszerirányító felé a menetrendjét. A Termelő a villamos energia értékesítését főként menetrend alapú szerződések alapján végzi, melyre a következő szabályokat kell érvényesíteni: Menetrend alapú szerződést csak teljesítménymérő és adattároló fogyasztásmérővel ellátott csatlakozási ponttal rendelkező piaci szereplő vagy villamosenergia-kereskedő köthet. Teljesítménymérő és adattároló fogyasztásmérővel rendelkező csatlakozási pontra vonatkozóan tetszőleges számú menetrend alapú szerződés köthető. Villamosenergia-kereskedő tetszőleges számú menetrend alapú szerződést köthet. A kiegyenlítő energia elszámolásakor a menetrend alapú szerződések teljesítettnek tekintendők. A továbbiakban az ellátás alapú szerződések egyszerű metodikája miatt részletesen csak ezzel a szerződés típussal foglalkozunk. Menetrend alapú szerződések lehetnek: Határidős (forward) szerződés: A szerződő Felek számára jogot és kötelezettséget jelent a szerződés tárgyát képező villamos energia mennyiség szállítására. A szerződés paraméterei: ár szállítási időpont/intervallum mennyiség Opciós szerződés: A szerződő Felek opciós díj ellenében jogot vásárolnak a lehívás időpontjában (időintervallumában), egy meghatározott lehívási árfolyamon a szerződött villamos energia mennyiség lehívására A szerződés kötelező tartalmi elmei: Módosítva: 2007.október 20. 15

opciós díj lehívási ár lehívási időpont szállítási időpont (intervallum) 4.4.3. A TERVEZÉS ÉS A MENETREND EGYEZTETÉS FOLYAMATA A mérlegkör felelősök közötti egyeztetési folyamatot és a MAVIR felé történő menetrend bejelentési szabályokat a Kereskedelmi Szabályzat rögzíti. A szerződő felek közötti tervezési és menetrend egyeztetési folyamat, és az ezzel kapcsolatos feladatok az alábbiakban kerülnek megfogalmazásra. Alapesetben a folyamata a Kereskedelmi szerződést kötő felek között történik, de valamelyik szerződő fél felhatalmazást adhat a saját mérlegkör felelősének is. Ez esetben a kétoldalú szerződésekben esetleg külön szerződésben - ki kell térni az információ áramlás folyamatára. 4.4.3.1.AZ 1 ÉVET MEGHALADÓ IDŐTARTAMÚ SZERZŐDÉS Az 1 évet meghaladó időtartamú szerződések esetében közép-, vagy hosszú távú-, és éves szerződések készülnek. Az éves szerződések alapján a Felek éves-, havi-, heti terveket készítenek. A heti tervek alapján egyeztetést követően készül el a napi menetrend, melyet a rendszerirányító hagy jóvá. Az egy évet meghaladó időtartamú szerződések tervezési és egyeztetési folyamata a havi tervezés szintjétől megegyezik a következő pontban leírtakkal. Az évnél hosszabb időtartamú szerződésekre vonatkozó szerződésminta az 5 sz. függelékben található. 4.4.3.2.AZ 1 HÓNAPOT MEGHALADÓ IDŐTARTAMRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉS 1. A havi operatív terv - a szerződésben lekötött havi értékesítési mennyiségek pontosítása -, a Termelő tárgyhót megelőző hónap 15-ig adott ajánlata alapján, a Vevő által megadott, igényelt tárgyhavi kapacitás nagyságának, a tárgyhót megelőző hónap 20-ig e-mail-en vagy telefaxon történő visszaigazolásával történik. 2. A heti operatív terv készítése a havi operatív tervekben lekötött kapacitások pontosításával folyamatosan a tárgyhetet megelőző szerdán, amennyiben szerda nem munkanap, a szerdát megelőző első munkanapon legkésőbb 12 óráig a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott, 6. sz. függelék szerinti bontásban történik. A heti operatív tervet e-mail-en a szolgvez.menetrend@mert.hu címre vagy telefaxon, ennek akadályoztatása esetén, telefonon kell a Termelő részére rendelkezésre bocsátani. 3. Napi menetrendet a teljesítést megelőző munkanapon 9:00-ig kell a Termelő felé a következő munkanapra, és az azt megelőző szabad és munkaszüneti napokra a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott Elszámolási mérési időintervallumonkénti bontásban adni, az előző pontban leírtak szerint dokumentálva. Módosítva: 2007.október 20. 16

Amennyiben a Termelő nem kapja meg a másnapra vonatkozó menetrendadatokat a Vevőtől 9:15-ig, akkor az előzetes heti tervben rögzített menetrend tekintendő irányadónak. 4.4.3.3.AZ 1 HÓNAPOT MEG NEM HALADÓ IDŐTARTAMRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉS 1. A heti operatív terv készítése a szerződésben lekötött kapacitások pontosításával folyamatosan a tárgyhetet megelőző szerdán, amennyiben szerda nem munkanap, a szerdát megelőző első munkanapon legkésőbb 12 óráig a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott, Elszámolási mérési időintervallumonkénti bontásban történik. A heti operatív tervet e-mail-en a szolgvez.menetrend@mert.hu címre vagy telefaxon, ennek akadályoztatása esetén, telefonon kell a termelő részére rendelkezésre bocsátani. 2. Napi menetrendet a teljesítést megelőző munkanapon 9:00-ig kell a Termelő felé a következő munkanapra, és az azt megelőző szabad és munkaszüneti napokra a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott, Elszámolási mérési időintervallumonkénti bontásban adni, az előző pontban leírtak szerint dokumentálva. Amennyiben a termelő nem kapja meg a másnapra vonatkozó menetrendadatokat a Vevőtől 9:15-ig, akkor az előzetes heti tervben rögzített menetrend tekintendő irányadónak a rendszerirányító felé történő menetrendadáskor. 4.4.3.4.T-6 MUNKANAPOT KÖVETŐEN LÉTREJÖVŐ KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁSOK 1. Napi menetrendet a teljesítést megelőző munkanapon 9:00-ig kell a Termelő felé adni a következő munkanapra, és az azt megelőző szabad és munkaszüneti napokra e-mail-en vagy telefaxon a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott, Elszámolási mérési időintervallumonkénti bontásban. 2. A szerződő felek a mennyiségeket saját mérlegkör felelősükön keresztül, a megfelelő irányú pozícióban szerepeltetik a rendszerirányító felé jelentett menetrendjükben. 4.4.3.5.NAPON BELÜLI MENETREND MÓDOSÍTÁS Amennyiben a szerződő Felek mérlegkör felelőseinek valamelyike úgy ítéli meg, hogy a menetrendje min.: +/- 5 MW-al eltér a rendszerirányító által jóváhagyott menetrendjéhez képest, napon belüli menetrend módosítási igénnyel élhet. A napon belüli menetrend módosítás a Kereskedelmi Szabályzatban leírtak alapján, egyeztetést és megállapodást követően történhet. A menetrend módosításból adódó többletköltségek áthárítása a kétoldalú szerződések alapján történik. 4.5. A FOGYASZTÓVÉDELMI SZERVEZETEKKEL, ÉRDEKKÉPVISELETEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS, VALAMINT A PANASZ ÜGYINTÉZÉS ELJÁRÁSRENDJE ÉS HATÁRIDEJE A Termelő a fogyasztókkal, valamint a fogyasztói érdekképviseleti szervezetekkel, és a fogyasztói érdeket képviselőkkel jó együttműködésre törekszik. Biztosítja, hogy a fogyasztói érdekképviseleti szervek és azok képviselői megkapják a külön jogszabályban meghatározott mindazon adatokat és információkat, amelyek a Módosítva: 2007.október 20. 17

Termelő villamos energia termelő tevékenységével és a fogyasztói érdek érvényesítésével egyaránt kapcsolatosak. A fogyasztó panaszát írásban juttatja el a Termelőhöz. A Termelő a panasz beérkezését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül írásban eleget tesz válaszadási kötelezettségének. A telefonon vagy személyesen jelentett panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni. 4.6. AZ ADATVÉDELEMRE VONATKOZÓ BIZTOSÍTÉKOK A Termelő a termeléssel, szolgáltatással, illetve hálózatának üzemeltetésével kapcsolatban tudomására jutott fogyasztói adatokat, információkat az adatvédelmi törvény jogszabályi előírásai szerint kezeli. A MEH-nek joga van a VET 168..(3) bekezdése alapján a Termelő adataiba betekinteni, információt kérni. 4.7. ELSZÁMOLÁS 4.7.1. AZ ELSZÁMOLÁS FOLYAMATA A termelő és a vevő közötti elszámolásnak két alapesete van: Menetrend típusú szerződések teljesítésének elszámolása Ellátás alapú szerződések teljesítésének elszámolása 4.7.1.1.MENETREND TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK TELJESÍTÉSÉNEK ELSZÁMOLÁSA A termelő és a vevő közötti elszámolás alapja a felek által egyeztetett és a rendszerirányító által jóváhagyott Elszámolási Mérési Időintervallumonkénti bontású napi menetrend, amely független a fizikai szállítástól. Abban az esetben, ha a MAVIR részére beküldött menetrend inkonzisztenciát tartalmaz, valamely fél adminisztrációs hibája kapcsán, a hibát elkövető félnek új menetrend megküldésével korrigálni kell. A korrekció alapjául a felek között az adott napokra rögzített napi menetrendek szolgálnak. A termelő és a vevő közötti szerződés az elszámolás szempontjából az alábbi lehet: 1 hónapot meghaladó időtartamú szerződéses szállítás 1 hónapnál rövidebb időtartamú szállítás szervezett villamosenergia-piaci értékesítés Amennyiben a szállítási szerződés időtartama meghaladja az 1 hónapot, úgy a termelő a vevővel egyeztetett összegzi a napi menetrendekben szereplő mennyiségeket, amely a számla kitöltésének alapjául szolgál. 1 hónapnál rövidebb időtartamú szállítás (Pl: OTC) esetében egyedi megállapodásban kell rögzíteni az elszámolási feltételeket úgy, hogy az elszámolás alapját itt is a rendszerirányító által jóváhagyott napi menetrendek összegzett értékei képezzék. Szervezett villamosenergia-piaci értékesítés esetében a szervezett villamosenergiapiac működési engedélyében és Üzletszabályzatában rögzített előírások szerint történik az elszámolás. Módosítva: 2007.október 20. 18

4.7.1.2.ELLÁTÁS ALAPÚ SZERZŐDÉSEK ELSZÁMOLÁSA Ellátás alapú szerződések teljesítésének elszámolása esetén az elszámolás alapját a fogyasztó hiteles mérőberendezése által mért értékek képezik. 4.7.2. A SZÁMLÁZÁS ÉS A SZÁMLA ELLENI KIFOGÁSOK INTÉZÉSÉNEK RENDJE A Termelő a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kiállított számlának, számlát helyettesítő okmánynak a kötelezett Fél részére történő benyújtásával érvényesíti a szerződésekben meghatározott jogcímeken járó követeléseit. 4.7.2.1.SZÁMLÁZÁS AZ 1 HÓNAPOT MEGHALADÓ SZÁLLÍTÁSRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ESETÉN A Termelő havonta számláz az alábbiak szerint: A számlázási időpontban kiállított számlák a vételár havi tényleges értékét tartalmazzák. A Termelő számláját a tárgyhónapot követő 3 munkanapon belül küldi meg a Vevőnek. 4.7.2.2.SZÁMLÁZÁS AZ 1 HÓNAPOT MEG NEM HALADÓ SZÁLLÍTÁSRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ESETÉN A Termelő havonta, az elszámolást követően a vételár tényleges értékéről állít ki számlát a vevő részére. 4.7.2.3.SZÁMLÁZÁS A RENDSZERIRÁNYÍTÓNAK A számlázás a Kereskedelmi Szabályzat és a kétoldalú szerződések alapján történik. 4.7.2.4.KIFOGÁS A SZÁMLA ELLEN A Vevő a számla ellen a számla átvételét követő 3 munkanapon belül írásban benyújtott kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs. A Termelő köteles a kifogást megvizsgálni és ennek eredményéről a Vevőt legkésőbb a kifogásoló levél kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesíteni. Ha a Vevőt visszatérítés illeti meg, a Termelő ezt az értesítés közlésétől számított 8 napon belül köteles a Vevő részére késedelmi kamattal növelt értéken visszautalni, és szükség esetén a jóváíró számlát erről megküldeni. 4.8. A FIZETÉSI FELTÉTELEK 4.8.1. A FIZETÉSI MÓD Kötelezett a számláit banki átutalással egyenlíti ki. 4.8.2. FIZETÉSI HATÁRIDŐK A fizetési határidő a számla, számlát helyettesítő okmány kiállításától számított 15 naptári nap. A fizetési kötelezettségét azon a napon kell teljesítettnek tekinteni, amikor a jogosult bankja az összeget a jogosult bankszámláján jóváírta. Módosítva: 2007.október 20. 19

4.8.3. A KÉSEDELMES FIZETÉS ESETÉRE ALKALMAZHATÓ SZANKCIÓK Késedelmes fizetésnek minősül, ha a vevő a fizetési kötelezettségét a fizetési határidőre nem teljesíti. Fizetési késedelem esetén vevő késedelmi kamatot köteles fizetni. A késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja az esedékességet követő nap. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a késedelmes fizető késedelmét kimenti. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat másfélszerese. Késedelmes fizetés esetén a Termelő a vevői befizetésből először a költségeket, azután a késedelmi kamatot, majd a díjtartozást számolja el. 4.8.4. A VEVŐ MINŐSÍTÉSE Termelő jogosult a vevőiről céginformációkat bekérni, az 5.2.3.1 szerinti tartalommal - a vevő pénzügyi, jövedelmeződési stb. helyzetére vonatkozóan- és vevőit pénzügyi kockázat tekintetében minősíteni. A vevő minősítés alapján Termelő pénzügyi biztosítékokat kérhet a Vevőtől. A pénzügyi biztosíték lehet bankgarancia, előlegfizetés, pénzügyi letét, inkasszóra jogosító felhatalmazás stb. A vevő minősítése függ a szerződött mennyiségtől, valamint a szerződés időtartamától, melyet a kétoldalú megállapodásokban kell rögzíteni. 5. A TERMELŐI ENGEDÉLYESRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK 5.1. A HOSSZÚTÁVÚ KAPACITÁSLEKÖTÉSI MEGÁLLAPODÁSSAL (HTM) LEKÖTÖTT VILLAMOS ENERGIA KERESKEDŐ RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ FELAJÁNLÁSÁNAK SZABÁLYAI A szerződéssel lekötött erőművi teljesítőképesség igénybevételéről a villamos energia vásárlója dönt. Az igénybevétel módját a Kereskedő és a Termelő között meglévő szerződés rögzíti, a Kereskedő által lekötött erőművi kapacitásra vonatkozó, a menetrendkészítés alapjául szolgáló igényét. A kapacitás igénybevételére vonatkozó igény bejelentésének elmaradása esetén a vevő által lekötött kapacitást - az éves szerződésben rögzített keretek között és elvárások szerint -a Termelő szabadon értékesítheti. Az értékesítés megtörténte esetén a termelő az értékesített erőművi kapacitásra vonatkozó rendelkezésre állási díjat köteles a kapacitást előzetesen lekötő piaci szereplővel a kereskedelmi szerződésükben meghatározott módon elszámolni. 5.1.1. A SZERZŐDÉS FŐBB TARTALMI ELEMEI A szerződés főbb tartalmi elemeit a megkötött Hosszú Távú szerződés rögzíti az alábbiak szerint: a villamosenergia- és teljesítmény adás-vételét, garanciát és kötelezettségvállalásokat, az erőmű irányítás és üzemeltetés feltételeit, termelő energia-átalakító berendezéseinek főbb műszaki paramétereit, az árak kiszámításának módját és ütemezését az elszámolás, mérés és információs rendszer biztosítását, fizetés, számlázás feltételeit Módosítva: 2007.október 20. 20

tesztelési és teljesítmény meghatározásokat. 5.1.2. TERVEZÉS A Termelő hosszú távú (10-15 éves), közép távú (3-5 éves), és éves terveket készít. A terv készítése az alábbi szempontok figyelembevételével történik: főberendezések maradó élettartama; tüzelőanyag készletek, bányák rendelkezésre állása; főberendezések karbantartási ciklusideje; fogyasztók villamos energia és hő igényei; környezetvédelmi előírások; A különböző időtávú tervek éves szinten, havi bontásban, blokkonként, blokkegységek csoportosításban tartalmazzák a főbb termelési paramétereket a villamos- és hőenergia termelésre, értékesítésre és a fogyasztásra vonatkozóan. A fajlagos mutatószámok figyelembevételével meghatározásra kerül a teljesítőképesség rendelkezésre állása, kihasználtsága, a szükséges tüzelőanyag beérkeztetés, felhasználás és készletezés. Az éves tervvariációk lehetőségének ismeretében történik az Éves Kereskedelmi Szerződés előkészítése, egyeztetése és megkötése a Kereskedővel. 5.1.2.1.AZ ÉVES KERESKEDELMI SZERZŐDÉS A szerződés tárgya: A termelő a tulajdonában lévő eszközökkel és berendezésekkel a fennálló HTM alapján rendelkezésére áll és villamos energiát termel. A Kereskedő a kiadott villamos energiát az Éves Kereskedelmi Szerződésben, illetve a vonatkozó törvényben szabályozott módon igénybe veszi, és ennek ellenértékét megfizeti. A szerződés a fentieken túl az alábbiakat tartalmazza: a villamos energiára, mint termékre vonatkozó mennyiségi és minőségi paramétereket a teljesítés, illetve a mérés módját és helyét az értékesítési árat és a fizetési feltételeket a termelő egységre vonatkozó karbantartási ütemezéseket, valamint a becsülhető kényszerkieséseket a tüzelőanyagra vonatkozó készletezési előírásokat A Termelő a tárgyévet megelőző év szeptember 15-ig a HTM-nek megfelelően megküldi a Kereskedő részére az éves termelési és teljesítőképesség tervet. Az egyeztetések és esetleges módosítások után a Kereskedő és a Termelő között a tárgyévet megelőző év november 30-ig létrejön az 1 évre szóló kereskedelmi szerződés, mely tartalmazza a Lekötött Egységek villamos energia kereskedelem elszámolásához szükséges adatokat. A szerződéskötés folyamatát a 7. sz. függelék szemlélteti. Módosítva: 2007.október 20. 21

5.1.2.2.OPERATÍV KAPCSOLATTARTÁS A KERESKEDŐVEL Az erőmű megküldi a havi tervet a tárgyhót megelőző hónap 15-ig, mely tartalmazza az éves tervben szereplő, és az adott hónapra vonatkozóan meghatározott műszaki adatok és információk aktualizált változatát. A Kereskedő visszaigazolja az általa elfogadott tervet a tárgyhót megelőző hó 25-ig. Ezt követően a visszaigazolt tárgyhavi programra alapozva heti programot kell készíteni, illetve elküldeni a tárgyhetet megelőző hét szerdai napján 12 óráig. 5.2. A SZABAD ÉRTÉKESÍTÉS SZABÁLYAI Az előző pontban leírtak figyelembevételével a termelő a Kereskedő által lekötött mennyiségen felüli villamos energiát szabadon értékesítheti. A hatékony verseny kialakítása érdekében VET 106 - a rendszerszintű szolgáltatások beszerzésére kiírt pályázaton történő részvételt követően, a Termelő nyilvános pályázatot hirdet az egyetemes szolgáltatók és a villamosenergia kereskedők részére a kővetkező év január 1-től december 31-ig terjedő teljesítési időszakra vonatkozóan. A nyilvános pályázaton (továbbiakban Pályázat) alkalmazott feltételeket, és a nyertessel megkötendő szerződés mintát jelen Üzletszabályzat 4.sz.Függeléke tartalmazza. A termelő, mint Termelő az egy évnél rövidebb időszakra szóló értékesítései esetén, alábbi szabadpiaci értékesítési formákat preferálja: OTC szerződések Szervezett villamosenergia-piaci kereskedelem Szabályozási piac A VET alapján a Termelő kötelezett a rendelkezésre álló többlet kapacitásait (energia) a rendszerirányító felé is értékesíteni. A fizikai szállítás a piaci szereplők között létrejött kereskedelmi szerződés alapján a rendszerirányító felé jelentett napi menetrend mennyiségeivel realizálódik. A félreértések elkerülése érdekében a termelő csak az erőműre előírt és érvényes műszaki korlátok között képes és kész villamos energia termelésre és értékesítésre. Ezen jellemzők különösen: Maximum 50 indulás/leállás/év 50-100 % közötti teljesítmény szabályozás maximum 1-2 MW/perc/blokk teljesítmény szabályozás Amennyiben a fenti vevőoldali feltételek egyenként vagy összességében nem állnak fenn, a termelő a technikai korlátokból adódóan nem képes szerződéses kötelezettséget vállalni. 5.2.1. AZ UTÓLAGOS ELSZÁMOLÁS RENDJE A kereskedelmi szerződések teljesítésének pénzügyi elszámolása a szerződésben rögzített mennyiségek és a rendszerirányító által jóváhagyott napi menetrend alapján történik. Módosítva: 2007.október 20. 22

A szállítási szerződésekben rögzített mennyiségektől való eltérést a rendszerirányító a kiegyenlítő szabályozási energiával biztosítja. Ennek elszámolása érdekében a villamos energia kereskedelemben résztvevő piaci szereplőknek a Kereskedelmi Szabályzat értelmében valamelyik mérlegkörhöz kell csatlakozniuk. A mérlegköri szerveződés az egy mérlegkörbe szerveződő piaci szereplők tervezett kereslet-kínálati egyensúlyának megteremtése, valamint a fizikai szállítás időpontjában az ettől való eltérések okozathelyes megállapítása céljából történik. A mérlegkörök az általuk igénybevett kiegyenlítő energia ellenértékét a rendszerirányítóval számolják el. Ennek a mérlegkörön belüli piaci szereplők felé történő elosztása a Mérlegkör-felelős és a Mérlegkör tagok közötti kereskedelmi szerződésekben kerül szabályozásra. A menetrendtől való eltérés (kivétel az ellátásalapú szerződések) költségét a mérlegkör-felelős és a menetrendjüket nem tartó mérlegkör tagokra hárítja tovább. 5.2.2. AZ ÁTVÉTELI KÖTELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ VILLAMOSENERGIA, FELHASZNÁLÓ RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ BIZTOSÍTÁSA A Termelő értékesítései során a VET 13 (1) szerint előírt kötelező átvétel hatálya alá tartozó villamosenenergiát biztosítja a Felhasználói részére. Ennek a jogszabályban meghatározott mértéke és értékesítési ára a számlában külön tételként kerül megjelenítésre a Felhasználó felé. 5.2.3. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Termelő alábbi általános feltételekkel köti meg az áramvásárlási szerződéseket. Ezen Általános Szerződési Feltételek a Felhasználókkal kötendő szerződések viszonylatában is alkalmazandók. 5.2.3.1.VEVŐ MEGFELELŐSÉGE Termelő azzal a Vevővel köt szerződést, aki az alábbi feltételeknek megfelel: benyújtja a megelőző üzleti évről szóló éves beszámolóját, amennyiben 1 évnél régebben működő társaság benyújtja az eredeti okiratban a 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, és a szerződést aláíró(k) aláírási címpéldányát másolatban. Amennyiben az adatokban változás van folyamatban, a változás alapjául szolgáló okiratot és a cégbíróság érkeztető pecsétjével ellátott változás bejegyzési kérelmet, cégszerűen aláírt 30 napnál nem régebbi - nyilatkozatot ad arról, hogy nem áll csőd, felszámolási, vagy végrehajtási eljárás alatt, igazolja, hogy nincs lejárt adó-, illeték, vagy társadalombiztosítási járulékfizetési tartozása nyilatkozik, hogy milyen mérlegkörhöz csatlakozott nyilatkozik, hogy a kiegyenlítő energiára a rendszerirányítóval, vagy mérlegkör felelőssel szerződést kötött, igazolja, hogy a hálózati engedélyessel(sekkel) szerződést kötött benyújtja a számlavezető bankjai által szükségesnek tartott adatokat Módosítva: 2007.október 20. 23