AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN



Hasonló dokumentumok
DOMBORZATÉRTÉKELÉS A BÜKK-FENNSÍKON LÉGIFELVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Zboray Zoltán 1

Minõségbiztosítás és adatminõség 1

Erdészettudományi Közlemények

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

ÚJ ESZKÖZÖK A TÁJÖKOLÓGIAI ELVÛ TERVEZÉSBEN: TÁJÖKOLÓGIAI VIZUÁLIS PLANTÁCIÓ (TVP)

KÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE. Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet. Összefoglaló

Gyümölcsös ültetvények térinformatikai rendszerének kiépítése

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN

VI. Magyar Földrajzi Konferencia

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL. Utasi Zoltán 1. A terület elhelyezkedése

A GÖDÖLLŐI PLATÁNFASOR TERMÉSZETI ÉRTÉK FELMÉRÉSE

LÉGIFELVÉTELEK ÁTFEDÉS VIZSGÁLATÁT MEGVALÓSÍTÓ ALGORITMUS TERVEZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 3D-S VIZUALIZÁCIÓ ELLENŐRZÉSE CÉLJÁBÓL

A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE

FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN

A FOTOGRAMMETRIA ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A KARSZTOK DOMBORZATÁNAK VIZSGÁLATÁBAN ZBORAY ZOLTÁN 94 BEVEZETÉS

A domborzat fõ formáinak vizsgálata digitális domborzatmodell alapján

KARSZTFEJLŐDÉS XV. Szombathely, pp BÜKKI KARSZTOS TERÜLETEK MONITORING RENDSZERÉ- NEK VIZSGÁLATA AZ EU VÍZ KERET IRÁNYELV ALAPJÁN

A széleróziós információs rendszer alapjai

Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest

Vegetációtérképezés nagyfelbontású valósszínes- és multispektrális légifelvételek alapján

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

ÁLLOMÁNYFELMÉRÉSE ÉS KÖLTÉSI EREDMÉNYEINEK

Országos Digitális Felületmodell (ODF) előállítása előzmények. Zboray Zoltán

AZ ORSZÁGOS ERDÔREZERVÁTUM-

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary

domborzatmodellek alkalmazása néhány hazai példán

AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE

Kihívások a fenntarthatóság megvalósításában

Fotogrammetria a FÖMI-nél

Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján

Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011

FÖLDRAJZ ANGOL NYELVEN

Gottsegen National Institute of Cardiology. Prof. A. JÁNOSI

KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, pp

A Megyeri híd terhelésvizsgálatának támogatása földi lézerszkenneléssel

Supplementary materials to: Whole-mount single molecule FISH method for zebrafish embryo

ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN

A TÉRKÉPÉSZET, TÉRINFORMATIKA ÉS A FÖLDRAJZ KAPCSOLATA. KERTÉSZ Ádám

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

Lavinapályák vizsgálata DEM segítségével

PRÓBAMÉRÉSEK TEREPI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KÖNNYŰ EJTŐSÚLYOS DINAMIKUS TERHELŐTÁRCSÁVAL

Agrárinformatika 2002 Debrecen,2002. augusztus 27-28

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda

Gál, Tamás Unger, János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék.

Hasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092)

Természetes felszínek áramlásmódosító hatásának becslése

Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján

REMOTE SENSING IN FORESTRY

MŰSZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN 2012

Baldwin St S Ashburn Rd Baldwin St N Anderson St Thickson Rd N Exhibit 'A' to Amendment to the Whitby Official Plan Exhibit 1 Deferral #2 Modification

ISSN EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK. 8. sz. különjelentés

ACTA CAROLUS ROBERTUS

Nagyragadozó - adatbázis kiépítése

DEVELOPMENT OF HUNGARIAN AND AUSTRIAN ORGANIC FARMING. By: KOLTAI, JUDIT MAZÁN, MÁRIÓ CSATAI, RÓZSA

A mezőgazdaság jövője

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

A V Á R B Ű V Ö L E T É B E N

AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT TALÁLKOZÁSA A TÉRINFORMATIKÁBAN VI. THEORY MEETS PRACTICE IN GIS

A GEOINFORMÁCIÓS TÁMOGATÁS KORSZERŰ ELEMEI, AVAGY ÚJ SZÍNFOLTOK A GEOINFORMÁCIÓS TÁMOGATÁS PALETTÁJÁN

Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával

Újraszabni Európa egészségügyét II. rész

DIGITÁLIS KARTOGRÁFIA: JELEN ÉS JÖVÕ

TÖRTÉNETI VEGETÁCIÓREKONSTRUKCIÓK TÉRKÉPEK BOTANIKAI TARTALMÁNAK FOLTONKÉNTI GAZDAGÍTÁSÁVAL

Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában között

Geológiai alapú értékvédelem lehetõségei* a Tokaji-hegységben

A földügyi és térképészeti szakigazgatás feladatairól az információs társadalomban

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Segédanyag közbeszerzések műszaki tartalmának elkészítéséhez légi felmérések esetén

Földi lézeres letapogatás feldolgozása a Mexikópusztai Pro Silva bemutató területen

Cseresznyefajták szabadtermékenyülésének és gyümölcsminőségének összehasonlító vizsgálata

KS HORDOZHATÓ KIVITEL

SZOFTVEREK A SORBANÁLLÁSI ELMÉLET OKTATÁSÁBAN

A ROBOTIKA ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A HAD- ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI MÉRNÖK KÉPZÉSBEN

A KLÍMAVÁLTOZÁS EGY LEHETSÉGES HATÁSA AZ ERDÔGAZDÁLKODÁSBAN

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén

Csípôízületi totál endoprotézis-beültetés lehetôségei csípôkörüli osteotomiát követôen

A földhivatalok területi elhelyezkedésének vizsgálata

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Az erdők rekreációs értékmeghatározásának módszertana és az erdei turizmus jellemzése

SZEMLÉLETES RÉSZINFORMÁCIÓK INTEGRÁCIÓS PROBLÉMÁINAK VIZSGÁLATA A VIRTUÁLIS VALÓSÁGOT TEREMTŐ SZIMULÁTOROK ALAPJÁN

HATÉKONY KIÉRTÉKELÉSI LEHETŐSÉGEK AZ MGCP PROJEKT SORÁN

A klíma hatása a Helicigona banatica csigafaj házának morfológiájára a Мако-Landori erdőben

1. Budapest barnaövezete

Légi hiperspektrális biomassza térképezés elsődleges eredményei a Tass-pusztai biomassza ültetvényen

A VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS A JÓLÉTI ERDŐGAZDÁLKODÁS KAPCSOLATA

Eladni könnyedén? Oracle Sales Cloud. Horváth Tünde Principal Sales Consultant március 23.

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

A szőlő- és gyümölcsös-ültetvények teljes körű felmérése és megújúló statisztikája

A CSAPATVEZETÉSBEN ALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK SZABVÁNYOSÍTÁSI TÖREKVÉSEI

MŰSZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN 2010

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS

Védősisak viselés és a kerékpáros fejsérülések összefüggése gyermekkorban

KS WI ELŐNYPONTOK. Szennyeződésekre gyakorlatilag érzéketlen, nagypontosságú, hosszú élettartamú térfogatáram-mérő.

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

KIEGÉSZÍTŽ FELADATOK. Készlet Bud. Kap. Pápa Sopr. Veszp. Kecsk Pécs Szomb Igény

A környezetterhelés és a gazdasági fejlődés szétválása

SALLAI JÓZSEF: GAZDAGÍTÓ HELYI ÖRÖKSÉG

Átírás:

Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Közhasznú Társaság, Felmérõ Osztály, Fotogrammetriai Alosztály 1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 7 9., e-mail: zboray.zoltan@topomap.hu Kulcsszavak: karszt, famagasság, légifelvétel, digitális felületmodell Összefoglalás: Az erdô növekedését, a famagasságok változásának vizsgálatát ma már korszeru térinformatikai megoldások támogatják. A távérzékelés és a digitális fotogrammetria módszereinek alkalmazásával nagy területrôl nagy mennyiségû magassági adat mérhetô. Ezen adatok a terep felszínének magasságán túl a tereptárgyak erdôs területen a fák magasságát is tartalmazzák. A magasságkülönbségekbôl famagasság térkép, különbözô idôpontok felületmodelljeinek összehasonlításával növekedési térkép készíthetô. Vizsgálatainkat a Bükk-hegység egy kiválasztott 100 km 2 -es mintaterületén végeztük 1965 és 2004 években készült légifelvételek alapján. A fotogrammetria módszereivel elõállítható magassági adatok a domborzat, valamint erdõs területen a fák magasságának mérésére is alkalmazható. A légifelvételek átfedõ területein automatikus magasságmérések lehetségesek, amibõl egységes felületmodell állítható elõ. A digitális felületmodellekbõl számított famagasság-térképek az erdõgazdálkodás területén jól kiegészíthetik a manuális mûszeres vagy terepi méréseket. A termõhelyek különbözõségébõl eredõ növekedésmenetek ismeretében mód nyílhat a karsztokon végzett optimalizációs vizsgálatok kiterjesztésére. A magasságváltozások és az ortofotók összehasonlítása alapján, a mintaterületen az átlagos famagasság és az erdõterületek növekedésére következtethetünk. Bevezetés A karsztos területek felszínére vonatkozó kutatásokat ma már széles körû térinformatikai megoldások támogatják, melyben a légifelvételek, a fotogrammetria alkalmazása is egyre nagyobb teret hódít. A Bükk-fennsík területén végzett karsztmorfológiai vizsgálatainkban a fotogrammetria alkalmazása tette lehetõvé a terület karsztformáinak részletesebb és pontosabb felmérését, a valós adatokon alapuló morfológiai és morfometriai következtetések bemutatását (ZBORAY és KEVEINÉ BÁRÁNY 2004). A légifelvételek alapján jól nyomon követhetõk az erdõben bekövetkezett változások is. A vizuális interpretáción túl a fotogrammetria módszereinek alkalmazásával a légifelvételek további elsõdleges magassági információforrások lehetnek, ami alapján lehetséges a famagasságok meghatározása és a növekedés vizsgálata. A famagasságok meghatározása korábban kizárólag terepi mérésekkel volt megvalósítható. Nagy magasságú fák mérésénél már több méteres eltérések is gyakoriak voltak. Légifényképekrõl történõ famagasság mérésre tett kísérletet BÁN (1996), melyben lombos és lombtalan (lombfakadás elõtti) légifelvételeket készített a vizsgált területrõl, fotogrammetriai eljárással (planigráf) határozta meg a fák csúcsainak és gyökfõinek tengerszint feletti magasságát, a kettõ különbségébõl pedig számította a famagasságot. A módszer hátránya kétségkívül a kis elemszámban rejlik, nagy területek felmérése ilyen módszerrel igen idõigényes feladat. A famagasság mérése lehetséges mûholdfelvételekbõl elõállított térmodellen is. LANDSAT és SPOT adatok alapján DONOGHUE et al. (2004) vizsgálataiban terepi

288 ZBORAY Z. mérésekkel összehasonlítva a famagasság eltéréseiben a négyzetes középhiba 1,5 méternek adódott. Napjaink legkorszerûbb magasságmérései lézeres mûszerekkel történnek, magyarországi elterjedésüket azonban a módszer igen magas költségei hátráltatják. Anyag és módszer Jelen munkánkban a Bükk-hegység egy 100 km 2 -es területét vizsgáltuk (1. ábra). 1. ábra A mintaterület elhelyezkedése LANDSAT mûholdfelvételen Figure 1. Location of the study area on the LANDSAT satellite image A katonai térképészet a korábbi térképfelújítási programokhoz kapcsolódóan a Bükk-hegységrõl 1956, 1965, 1975, 1987-88 években végzett légifelméréseket, változatos (1:20000-1:60000) méretarányokkal. A terület 2004-ben ismételten felmérésre került 1:30000 méretaránnyal. A 2004-es állapottal történõ összehasonlításhoz az 1965 nyarán készült felvételeket választottuk, melyek hasonló méretaránnyal (1:32000) készültek. A felvételek feldolgozásához az alapot a 2004-es felvételekbõl készült ortofotók, valamint GPS-szel mért terepi illesztõpontok képezték. A térinformatikai rendszerekben egyre nagyobb teret hódítanak a digitális fotogrammetriai munkaállomásokon elõállított felületmodellek. A felületmodell hipszometrikus képén a domborzatmodellel összehasonlítva megfigyelhetõek a fakivágások az utak mentén, valamint a nagyobb területeket érintõ végvágások helyei. Az adatok megjelenítésére, elemzésére az ERDAS IMAGINE képfeldolgozó szoftvert használtuk (2. ábra).

Az erdõ növekedésének vizsgálata térinformatikai és fotogrammetriai módszerekkel 289 2. ábra A domborzatmodell (balra) és felületmodell (jobbra) hipszometrikus képe Figure 2. Digital elevation model (left) and surface model (right) with hue function A digitális felületmodell a domborzat magasságán túlmenõen a természetes és mesterséges objektumok magasságát is magában foglalja. A felületmodell elkészítése a tájékozott légifelvételek átfedõ területein lehetséges (sztereopárok), mely során a feldolgozó szoftver (SOCET SET) azonos pontokat keres a modellterületen (autokorreláció), megméri a magasságot, és az elõre definiált rácssûrûséggel számolva (10 méter) továbblép, és ismételten magasságot mér. Az elkészült felületmodell tehát automatikusan mért magassági adatok összessége, melyben erdõs területen a lombkoronaszintben mért magasságok is megtalálhatók. Amennyiben rendelkezésre áll a terület domborzatmodellje, úgy az adatok különbségébõl számítható a fák magassága. Különbözõ idõpontokból vett felületmodelleket összehasonlítva pedig következtethetünk a fák magassági adatainak változására, a változások területi elhelyezkedésére. A felületmodell elõállítása a fotogrammetriai munkafolyamat részeként tehát automatikus. További elõnye, hogy archív felvételek feldolgozásával több évtizedre visszatekintve is adatot szolgáltathat a fák magassági viszonyairól. Az általunk elõállított digitális felületmodell megbízhatóságával kapcsolatban TANÁCS (2006) részletesen foglalkozott. Vizsgálataiban terepen mért famagasságokat hasonlított össze a felületmodell magassági adataival. Megállapításai szerint a felületmodell és az abból elõállított famagasság-térkép zárt erdõterületek esetén összhangban áll a terepi mérésekkel, továbbá a famagasságok területi viszonyairól is több információt ad, mint a jelenleg hozzáférhetõ erdészeti adatbázisok.

290 ZBORAY Z. Eredmények és értékelés A mintaterületrõl rendelkezésre álló domborzatmodell, és a fotogrammetrai eljárással készült felületmodell magasságkülönbségeibõl digitális famagasság térképeket készítettünk (3. ábra). Jól látható a települések területe, középen Répáshuta, a kép jobb szélén Bükkszentkereszt nagyságrendileg 0 (nulla) magassággal, melyek egykoron az erdõirtások területén alakultak ki. A magassági adatok számszerûsítése nélkül is szembetûnõ, hogy összességében véve növekedett a területen található erdõk magassága (és ezzel párhuzamosan a kora), ami elsõsorban a Nemzeti Park megalakulásának, és a fenntartható erdõgazdálkodásnak köszönhetõ (KEVEINÉ BÁRÁNY 2003). 3. ábra A mintaterület famagasság térképe 1965 és 2004 évekbõl Figure 3. The height of the forest in 1965 and 2004 A Bükk-fennsík DNy-i részén különös figyelmet érdemel egy 27 hektáros szigorúan védett terület az Õserdõ, ahol már közel 200 éve nem folyik erdõgazdálkodás. Az 1965- ös légifelvételen látható, hogy a magas fák szigetszerûen emelkednek ki a környezõ területekbõl. Ez a famagasság-térképnél is jelentkezik. A 2004-es állapot már kevésbé kontrasztos, az Õserdõ körüli erdõk megközelítették az erdõgazdálkodás alól kivont terület magasságát. A két idõpontból vett famagasság térképen a magasabb fák elhelyezkedésének a struktúrája az Õserdõben hasonló képet mutat, a famagasságok azonban láthatóan növekedtek. A területen belüli magassági adatok hisztogramjait elemezve kiderül, hogy az átlagos famagasság több mint 5 méterrel, a famagasságok módusza (leggyakoribb elõfordulás) 3 méterrel, a legnagyobb famagasságok 41 méterrõl 43 méter fölé emelkedtek (4. ábra).

Az erdõ növekedésének vizsgálata térinformatikai és fotogrammetriai módszerekkel 291 4. ábra Az Õserdõ területén bekövetkezett famagasság változások (balra), torzításmentes légifelvétel, ortofotó (jobbra), valamint az Õserdõn belüli magassági adatok hisztogramjai az 1965-ös (fent) és 2004-es (lent) állapotok szerint Figure 4. Changes of tree heights in the Õserdõ (left), aerial image without distorsions, orthophoto (right), and the elevation data histograms of this area in 1965 (above) and 2004 (below) A famagasság térképek alapján megszerkesztettük a magasságok gyakorisági görbéit (5. ábra). A gyakorisági értékek alapján az erdõvel borított területek aránya 2004-re 7%-os növekedést mutat. A legnagyobb famagasságok összhangban vannak a bükk fatermési tábláinak átlagos maximális értékeivel (120 éves állomány: 40 m). A grafikont elemezve

292 ZBORAY Z. 5. ábra A famagasságok gyakorisági értékei 1965 és 2004 években Figure 5. Frequency distribution of the tree heights in 1965 and 2004 megállapítható, hogy 1965-ben egy idõsebb (15 20 méteres) valamint egy fiatalabb (5 10 méteres) állomány volt domináns, míg 2004-re ez a két maximum egy kétszer akkora értékû egyetlen maximumban egyesült. Ez alapján következtethetünk arra, hogy a II. világháború utáni ipari mértékû erdõirtások helyén az újratelepített erdõk 2004-re utolérték a II. világháború elõtt telepített állományok magasságát. A két idõpontból készített felületmodellek magasságkülönbségei a fák növekedésmenetérõl negatív érték esetén az 1965-2004 közötti fakivágásokról ad átfogó képet. 39 év távlatában a mintaterület 78%-án maradt érintetlen az erdõ (zömmel a terület nyugati része), 22%-án (2040 ha) történt fakitermelés (6. ábra). A növekedésmenetben tapasztalható eltérések több tényezõ együttes következménye, ami függ a fák korától (az idõsebb fák kisebb mértékben növekednek, mint a fiatalabbak, ezért ismernünk kell a telepítés idejét), a termõhelyi viszonyok (döntõen a talaj, az éghajlat, valamint a domborzat) különbözõségétõl, amiben kis területen belül is igen nagy eltérések mutatkozhatnak. Az erdészeti adatok és a növekedésmenet ismeretében következtethetünk a termôhelyi viszonyokra, azonos faj és kor esetén pedig a termôhelyi típusok rendszerezhetôk, tipizálhatók. Termôhelyi adatok feldolgozását, értékelését végezte KEVEINÉ BÁRÁNY et al. (2003) az Aggteleki Nemzeti Park területén, mely bizonyította, hogy a vizsgált erdôk egy része nem felel meg a karsztos táj ökológia viszonyainak.

Az erdõ növekedésének vizsgálata térinformatikai és fotogrammetriai módszerekkel 293 6. ábra A fák növekedésmenete, 1965-2004 Figure 6. Changes in tree heights (logging z<0, constant z?0, increase z>0) 1965 2004 Irodalom BÁN I. 1996: Erdészeti alkalmazott biomatematika. Akadémiai Kiadó, Budapest. BONDOR A. 1986: A Bükk. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának erdészeti kismonográfia sorozata, Akadémiai Kiadó, Budapest. DONOGHUE D., WATT P., COX N., DUNFORD R., WILSON J., STABLES S., SMITH S. 2004: An evaluation of the use of satellite data for monitoring early development of young Sitka spruce plantations forest growth. Forestry 77: 383 396. KEVEINÉ BÁRÁNY I. 2003: Tájszerkezet és tájváltozás vizsgálatok karsztos mintaterületen. Tájökológiai Lapok 1: 145 151. KEVEINÉ BÁRÁNY I., BOTOS, CS., BÓDIS, K. 2003: Erdõ optimalizációs vizsgálatok az aggteleki karszton. Karsztfejlõdés VIII, BDF Természetföldrajzi Tanszék, Szombathely. KEVEINÉ BÁRÁNY I. 2004: A karsztökológiai rendszer szerkezete és mûködése. Karsztfejlõdés IX, BDF Természetföldrajzi Tanszék, Szombathely. TANÁCS E. 2006: Terepmodellbõl származtatott famagasság térkép felhasználhatóságának vizsgálata karsztos területen. II. Magyar Tájökológiai Konferencia, Debrecen. ZBORAY Z., KEVEINÉ BÁRÁNY I. 2004: Domborzatértékelés a Bükk-fennsíkon légifelvételek felhasználásával. Karsztfejlõdés IX, BDF Természetföldrajzi Tanszék, Szombathely. EXAMINATION OF FOREST GROWTH WITH GIS AND PHOTOGRAMMETRY METHODS ON KARST AREAS Z. ZBORAY War Department Topographic Public Co., Dept. of Appraising H-1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 7 9., e-mail: zboray.zoltan@topomap.hu Summary: The most common form of land use in Hungarian karsts is forestry. The rate of tree growth in the forest is of utmost importance for forest management, but it is also useful for monitoring purposes. In this study author reviews the possible uses of digital surface models derived from aerial photos in investigating tree growth rates. Two digital surface models were created of a 100 km 2 study area in the Bükk Mountains, Hungary by using air photography from the years 1965 and 2004. Tree growth maps were created by extracting the areas digital elevation models from these surface models. The results suggest that these digital maps could help for the field measurements in the future.