Nyugat-Magyarorsz gi Egyetem Doktori ŽrtekezŽs tžzisei Fav zas ŽpŸletek ny ri h komfortja Magyarorsz gon Szab PŽter Sopron 2001
A tžm hoz kapcsol d el ad sok: Doktori Iskola: Faanyagtudom nyok Žs Technol gi k (vezet : Winkler Andr s DSc.) Solar Possibilities in New Lanark - (seminar) Heriot-Watt University, Edinburgh, UK. 1992. Program: Faszerkezetek (vezet : Szalai J zsef CSc.) Passive Solar Tourist Hostel in Sopron - (poster) Solar Word Congress - Budapest, 1993. Tudom ny g: Anyagtudom nyok Žs Technol gi k Passive Solar Buildings in Hungary - (seminar) Folkecenter for Renewable Energy, Hurup, Thy, Danmark, 1993. TŽmavezet : Dr. Winkler G bor Kšrnyezetbar t Žp t anyagok - Szol r technol gi k ErdŽszeti Žs Faipari Egyetem, Sopron, 1994. (doktori szemin rium) A modern ŽpŸletek ny ri tœlmelegedžse - (kiadv nyban: 34-36. oldal) XXI. ƒpÿletszerkezettani Konferencia - PŽcsv rad, 1996. Az škologikus Žp tžszet gyškerei - (kiadv nyban: 68-79. oldal) XXII. ƒpÿletszerkezettani Konferencia - Sopron, 1997. Oszvald Ferenc EgysŽges ŽpŸletszerkezetek az eur pai Žghajlati viszonyok tÿkržben,... - (kiadv nyban: 76-88. oldal) XXIV. ƒpÿletszerkezettani Konferencia - Gy r, 1999. A kutat shoz kapcsolod jelent sebb alkot saim: - Sopron, Ravazd utca 19. (Hrsz.:5236/17) 1994. - (Porotherm falazatœ, tet teres csal di h z) - Sopron, Csalog nykšz 3. (Hrsz.:7471/3) 1995-2001. - (Porotherm falazatœ tet teres h z) - Sopron, Rauch Andr s utca (Hrsz.:5236/85) 1995. - (Porotherm falazatœ csal di h z) - Sopron, H tuls utca 5. (Hrsz.:277) 1996. - (Porotherm falazatœ, tet teres csal di h z) - Sopron, òjsor (Hrsz.:8497) 1999. - (Porotherm falazatœ, tet teres csal di h z) - Sopron, Kitaibel P l utca (Hrsz.:6647/4) 1998. - (Porotherm falazatœ, tet teres csal di h z) - Sopron, Kertv rosi utca (Hrsz.:8528/7) 1998. - (Kšnnyžszerkezetes csal di h z) - Sopron, Kish z utca 17. (Hrsz.:7929) 1999.- (Porotherm falazatœ, tet teres csal di h z) - Sarr d, H ts utca 2. (Hrsz.:172) 1999.- (V lyog-porotherm ŽpŸlet, tet tžr bežp tžssel) - Sopron, KelŽnpatakil utca (Hrsz.:8528/271) 1998.- (Ytong falazatœ, tet teres csal di h z) 9 Nyugat-Magyarorsz gi Egyetem Sopron, 2001. Doktori ŽrtekezŽs tžzisei
A tžm hoz kapcsol d publik ci k: A kutat munka el zmžnyei : ƒpÿletfizikai kšzlžsek: - Passive Cooling of Buildings, PASCOOL - Handbook C.U.E.P.E. University of Genova 1993-95. Editor: M. Santamouris Survey team-sopron: Zšld Andr s, Szab PŽter, V rfalvi J., Orb n T., Szikra Cs. P.E.M. version 1.2 ( CD kiadv nyban is ) Az elmœlt Žvek sor n a hazai Žp tžsi szok sok jelent s v ltoz sokon mentek keresztÿl. Megjelentek olyan œj falaz elemek, amelyek kšnnyžek, nagy mžretžek, Žs kedvez h szigetelžsi mutat kkal rendelkeznek. A ãhagyom nyosò ŽpŸletek mellett egyre tšbben v lasztj k a gyorsan felžp thet kšnnyžszerkezetes ãfah zakatò, a dr gul telek- raknak kšszšnhet en pedig ltal noss v lt a tet terek bežp tžse. Az Žp tkezžseknžl egyre hangsœlyosabb szerep jut a h szigetelžseknek, amit az energia rak folyamatos emelkedžse Žs a szigorod Žp tžsi szabv ny indokol. H komfort a fah zban Magyar Asztalos 1995./04 - (76-77. oldal) Nem zšršg a fah z, ha... (a fah zak akusztik ja) Magyar Asztalos 1995./06 - (70-71. oldal) AnyagvŽdelem a fah zban Magyar Asztalos 1995./09 - (84-85. oldal) Burokban a fah z Magyar Asztalos 1995. A lak sokkal szemben egyre tšbb Žs bonyolultabb igžnyt fogalmazunk meg. Els dleges a kžnyelmes beoszt s, a napfžnyes szoba Žs az alacsony fžtžsi kšltsžg. Ezek elžržsžhez nagy ablakokat, melegburkolatokat Žs h szigetelžseket haszn lunk. A kitžzštt cžlokat gy a tžli, hideg id szakban ltal ban sikerÿl teljes teni, az igazi problžm k azonban ny ron jelentkeznek. A szob k tœlmžretezett ablakain bežrkez napenergi t a h szigetel burkolatok Žs a falak nem kžpesek elrakt rozni, a bels leveg kellemetlenÿl felmelegszik. Sokan ezt csak a fah zak problžm j nak gondolj k, ami a ržgi Žp - t anyagok (kismžretž tžgla, beton) šsszevetžsžvel mžg igaz lehetett, de nem az a kšnnyž por zus falaz elemekb l kžszÿlt h zakra Žs kÿlšnšsen nem az a tet terekre. Ma a hagyom nyos csal di h zak 75-80%-a tet tžrbežp tžssel kžszÿl, ami mind szerkezetileg, mind ŽpŸletfizikailag megegyezik egy fah z kialak t s val. çrnyžkvet szerkezetek hatžkonys g nak meghat roz sa Magyar ƒp t ipar 2001-2002. (megjelenžs alatt) Alacsony energiafelhaszn l sœ fah zak Energia Fogyaszt k Lapja 2001/4. - (23-24. oldal) ƒpÿletszerkezeti, szerkezettšrtžneti kšzlžsek: A soproni Sšrgy r Žp tžstšrtžnete MžemlŽkvŽdelem 1994./3 - (185-189. oldal) Fah zžp tžs Magyarorsz gon Magyar Asztalos 1995./03 - (74-76. oldal) Fa-kul-tœra (a fah zak kultœr lis meg tžlžse) Magyar Asztalos 1995./12 - (94-95. oldal) Az els korszerž magyar nyelvž Žp tžszeti tankšnyv œjabb kiad sa Magyar ƒp t ipar 1999. 7-8. - (238-241. oldal) Winkler G bor: ƒp tžszettšrtžnet Szab PŽter CD ROM - SZIF, Gy r, 1999. A ny ri tœlmelegedžs azokban az ŽpŸletekben jelentkezik fokozott mžrtžkben, amelyek nem, vagy csak alig rendelkeznek h t rol kžpessžggel. Ebbe a kateg ri ba els dlegesen a j h szigetel ŽrtŽkž, ržteges szerkezetek, vagyis a fav zas ŽpŸletek Žs a tet terek tartoznak. Ebben a tekintetben azonban nem a tart szerkezet anyaga a domin ns, hanem a helyisžgek h kapacit sa. A fent eml tett ŽpŸlett pus azonban j l reprezent lja a ny ri id szakban kialakul komfort problžm kat, ezžrt az ilyen ŽpŸletek vizsg lata seg t felt rni a teljes problžmakšrt. A hazai Žp tžsi szok sok tÿkržben meg llap that, hogy milyen kevžs figyelmet szentelÿnk a lak terÿnk komfortj ra. TŽlen ink bb tšbbet fžtÿnk, mintsem egy h szigetelt zsalug tert estžre behajtan nk, illetve kinyitjuk az ablakot, ha fžtžs mellett szol ris nyeresžg ad dik. Ny ron mžg ennžl is kevesebbet ford tunk a kžnyelmÿnkre, este csukott ablak mellett alszunk, nappal viszont mindent kinyitunk, hogy ãj rjon a leveg Ò. Az ŽpŸletek a tervezžsi f zisban szinte sohasem kapnak semmilyen rnyžkol szerkezetet, hogy kžs bb a tulajdonos kÿls red nyt vagy bels relux t ãszereltethessenò fel. Ezek a megold sok esztžtikailag gyakran elfogadhatatlanok, Žs legtšbbszšr csak a szoba teljes besštžt tžse r n vždik a bels teret a napsug rz st l. Az œj szerkezetek Žs a megv ltozott Žp tžsi szok sok m s Žp tžszeti formavil got Žs tgondoltabb szerkezeti kialak t sokat k v nnak a tervez kt l Žs a lak sokban Žl kt l egyar nt. ã... a napsug rz s, a fžny, a h az œj Žp tžszet anyagai, amelyekkel ugyanolyan gondosan kell b nni, mint az acžllal vagy a betonnal.ò (M. Papadopoulos) Fav zas ŽpŸletek ny ri h komfortja Magyarorsz gon Szab PŽter 8 1 Nyugat-Magyarorsz gi Egyetem Sopron, 2001. Doktori ŽrtekezŽs tžzisei
A kutat s cžlkitžzžsei: A kutat munka eredmžnyei: Az egyes helyisžgek tžli Žs ny ri komfortviszonyai jelent sen eltžrnek. A kÿlšnbšz Žghajlati viszonyok m s Žs m s technik k alkalmaz s t teszik szÿksžgessž. Gyakran nehžz, vagy szinte lehetetlen a kÿlšnfžle elv r soknak egyszerre megfelelni. A kih v - sokra azonban m r a tervezžsi folyamatban v laszolni kell, egy rossz, tgondolatlan terv rossz ŽpŸletet fog eredmžnyezni, amin ut lag nehezen Žs f leg nagyon dr g n lehet csak jav tani. Az ŽpŸletek esetžben nem lehet cžl, hogy a tervezžsi hib k miatt is gžpžszeti berendezžseket kelljen Ÿzemeltetni egžsz Žven keresztÿl. A hazai lakoss g a h ztart si energiafogyaszt s nak m r gy is az 54%-t ford tja a fžtžsre. A magas fžtžsi kšltsžgek miatt a tervez k f leg a tžli viszonyokra mžretezik az ŽpŸleteket. êgy a ny ron elkerÿlhetetlenÿl jelentkez komfortproblžm kra sokan kšltsžges gžpžszeti megold sokkal tudnak csak kžs bb v laszolni. A helyzetet csak tov bb mžly ti, hogy a tervez ket sem šsztšnzik a megrendel k a szÿksžges odafigyelžsre, Žs a hazai szakirodalom sem foglakozik kell en a terÿlettel. Divat az olcs napenergia kiakn z s val szol r lak h zat Žp teni, ezžrt az Žp tžszek egyre nagyobb ablakokat terveznek. Az rnyžkol k rossz alkalmaz s val -egy szžp, ny ri napon- azonban pokoll tehetik a lak k ŽletŽt. A tervez k mentsžgžre szolg ljon, hogy nagyon kevžs az olyan szakirodalom, ami h t rol ssal, az rnyžkol k mžretezžsžvel vagy az egyes felÿleteket Žr napsug rz ssal foglakozna. KevŽs šsszehasonl t adat ll a rendelkezžsre, hogy a ãtžglaò vagy a ãfah zò mellett ŽrvkŽnt fel lehessen haszn lni. A tet terek Žs a fah zak vizsg lata pedig teljesen elhanyagolt terÿletnek sz m t. A vizsg latok alapj n meg llap that, hogy a modern Žp t anyagok haszn lat val ŽpŸlt ãfah zakò Žs ãtžglah zakò kšzštt h technikai szempontokb l elenyžsz a kÿlšnbsžg. Az šsszehasonl t s eredmžnyei egyben azt is jelentik, hogy a ny ri komfortproblžm k hasonl mžrtžkben jelentkeznek. Az adatokb l levezethet, hogy egy rnyžkol s nžlkÿli ŽpŸlet ltal ban nem felel meg a h technikai szabv ny el r sainak. A ny ri tœlmelegedžsi problžm k a -nehezen rnyžkolhat - tet terek bežp tžsekor fokozottan jelentkeznek. A kidolgozott elmžlet lehet sžget nyœjt a tervez knek arra, hogy kedvez bb tet ablak ar nyokat hat rozzanak meg egy adott t jol s esetžben. A napsug rz s ny ri tervezžsi ŽrtŽkei (2. bra) a felÿlet d lžsžt l nagyobb mžrtžkben fÿggnek, mint az Žgt jt l. Alacsony d lžsž tet tžr esetžben a legkisebb fellžp ŽrtŽk is majdnem kžtszerese a legnagyobb fÿgg leges ŽrtŽknŽl. Ez indokoltt teszi, hogy egy jšv beli szabv ny is kÿlšn foglalkozzon a tet terek ny ri h komfortj val. Az rnyžkol k tervezžsi adatai megtal lhat k a kÿlšnfžle katal gusokban, az rnyžkvet k le r s ra eddig azonban mžg kidolgozott elmžlet sem llt a rendelkezžsre. Az rnyžkvet k, nšvžnyzet Žs ablakok viszony t meghat roz elmžlet Žs grafikonok elkžsz tžse œj alapokra helyezi az Žp tžszek Žs a szol ris energi val foglakoz mžrnškšk tervezžsi lehet sžgeit. ãaz rnyžkvet... oly fontos eleme Žp tžszetÿnknek, hogy ugyanolyan jellemz form v fejl dhet, mint a d r oszlopokò (Marcel Breuer) Mivel az eml tett komfortproblžm k a kis tšmegž kšnnyžszerkezetes Žp tžsnžl fokozottan jelentkeznek, ezt a terÿletet v lasztottam kutat si tžm ul. Ide tartoznak a kitšlt falas fžm- vagy faszerkezetek, a kÿlšnfžle fav zas ŽpŸletek Žs a tet terek is. A felsorolt kateg ri k azonban f leg Žp tžstechnol giai kÿlšnbsžgeket jelentenek, a lak k komfortžrzete nem kÿlšnbšzik, hiszen a falszerkezetek ržtegfelžp tžse ugyanazokb l a korszerž anyagokb l szinte azonos m don tšrtžnik. A terÿlet behat vizsg - latakor a kšvetkez cžlokat hat roztam meg: - a ny ri mžretezžst megkšnny t tervezžsi segždlet lžtrehoz sa - egy fav zas ŽpŸletben kialakul ny ri viszonyok mžszeres vizsg lata - a haszn latos szerkezetek h t rol kžpessžgžnek kisz m t sa - kedvez bb ržtegfelžp tžsž ŽpŸletszerkezetek mžretezžse - a hazai viszonyoknak megfelel en tervezhet besug rz si adatok meghat roz sa - a kÿlšnbšz t jol sœ ferde felÿleteket Žr besug rz s meghat roz sa - az egyes felÿleteket Žr besug rz sok komponensekre bont sa - az eredmžnyek felhaszn l s t lehet vž tžv br zol si m dszer kidolgoz sa - ferde felÿletž ablakok naptžnyez jžnek meghat roz sa - az rnyžkvet k mžretezžsžt megkšnny t m dszer kidolgoz sa 2. bra 0% γon 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 360¼ 330¼ 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 300¼ 270¼ 240¼ 210¼ 180¼ 150¼ 120¼ 90¼ 60¼ 30¼ 0¼ 0¼ 10¼ 20¼ 30¼ 40¼ 50¼ 60¼ 70¼ 80¼ 90¼ Napsug rz s tervezžsi ŽrtŽkei ny ri maximum (napi šsszeg) 100% = 8000 100% = 28.80 ƒ (H t) γon γ ON Wh 2 m MJ 2 m šsszsug rz s - t jol sœ, - d lžsž felÿletre sz m tott adatok - Budapest - Fav zas ŽpŸletek ny ri h komfortja Magyarorsz gon Szab PŽter 2 7 Nyugat-Magyarorsz gi Egyetem Sopron, 2001. Doktori ŽrtekezŽs tžzisei
TŽzisek: A kutat s m dszertana: 6. Kidolgoztam egy sz m t si Žs br zol si elj r st amely alkalmas az rnyžkvet k naptžnyez jžnek meghat roz s ra a folyamatosan v ltoz rnyžk figyelembevžtele mellett is. (1. bra) 7. Az rnyžkvet k vizsg lat val bebizony tottam, hogy az rnyžkolt ablakot is olyan jelent s diffœz sug rz s Žr, hogy az rnyžkvet naptžnyez je mindig 0.3 felettinek ad dik. EzŽrt az rnyžkmaszkok alapj n a direkt sug rz s kiz r s b l levonhat kšvetkeztetžsek megtžveszt en kedvez kžpet sugallnak. 8. Sz m t saim alapj n meg llap tottam, hogy a kÿlfšldi szakirodalomban haszn latos (g) ŽrtŽk (napenergia tbocs t s) d lžsszšg Žs t jol s fÿgg, gy annak alkalmaz sa -kÿlšnšs tekintettel a tet ablakokra- csak meghat rozott korl - tok kšzštt vžgezhet el. 9. Kutat si eredmžnyeim bebizony tott k, hogy transzparens ferde felÿletek esetžben a szabv ny (MSz-04-140-2:1991) ny ri h komfortra vonatkoz el r sai elžgtelenek; azokat t jol s Žs d lžsszšg alapj n is szab lyozni kell. A szÿksžges (~ 6000 kg/m 2 ) fajlagos h t rol tšmeg realiz l sa gyakorlatilag nem lehetsžges, ezžrt a h komfortot m s eszkšzškkel (Žp tžszeti, gžpžszeti) kell biztos tani. γ ON 360¼ 330¼ 300¼ 270¼ 240¼ 210¼ 180¼ 150¼ 120¼ 90¼ 60¼ 30¼ 0¼ jan. 0.4 0.45 0.85 0.7 0.5 0.55 0.6 0.65 0.7 0.75 0.8 0.85 0.9 0.95 1.0 0.9 0.9 0.85 0.8 0.75 0.85 0.65 febr. m rc. pr. m j. jœn. jœl. aug. szept. okt. nov. dec. ƒ 1.50 150 cm γ ON 50 : N 90 = 90¼ rnyžkol naptžnyez je 1. bra Szakirodalmi kutat sok: A mžržsek Žs a sz m t sok elvžgzžse el tt elvžgeztem a hazai Žs nemzetkšzi szakirodalom gyžjtžsžt, rendszerezžsžt Žs azok šsszehasonl t elemzžsžt. A feldolgoz s sor n a tžm ban fellelhet cikkeket, Web-helyeket Žs meteorol giai adatokat is ttanulm - nyoztam. A kutat si eredmžnyeimet folyamatosan šsszevetettem az szakirodalom vonatkoz fejezeteivel. ƒpÿletfizikai paramžterek mžržse: A tžma feldolgoz s nak alapjait az Eur pai Uni ltal meghirdetett PASCOOL PROGRAM keretžben 1994-ben vžgzett mžržssorozat tette lehet vž. A vizsg latot a BME ƒpÿletfizikai Laborat rium nak seg tsžgžvel vžgeztÿk. A kiv lasztott ŽpŸlet a ma leggyakrabban el fordul panelszerkezetž, fav zas, vakolt ŽpŸlet volt. Az irod - nak haszn lt, nyaktaggal šsszekapcsolt ãcsal dih zakò kšzÿl a mžržs idejžn az egyik ŽpŸlet mžg Ÿresen llt. MindkŽt ŽpŸlettraktust mžrve egyszerre kaphattunk adatokat egy haszn lat alatt lžv Žs egy Ÿres - tipikusnak nevezhet - lak sr l. A v laszt s gy tšbb szempontb l is ide lisnak tekinthet. A mžržs sor n egy tet tžri szob t vizsg ltunk els dlegesen, azonban tov bbi mžr pontokat telep tettÿnk ellen rzžskžnt tšbb szob ba is. Gyakorlati megfontol sok alapj n egy Ÿresen ll helyisžgben ll thattuk fel a legtšbb mžr berendezžst Žs az eredmžnyeket regisztr l sz m t gžp-termin lt. A mžržsre 1994. jœlius ban kerÿlt sor, majdnem egy h napon keresztÿl. A vizsg lat sor n a sz m t gžp t zperces id kšzškben regisztr lta a h mžrsžkletre, p ratartalomra Žs a lžgmozg sra vonatkoz adatokat. A kÿls leveg re Žs napfžnytartamra vonatkoz ŽrtŽkek az Orsz gos Meteorol giai Szolg latt l kerÿltek megv s rl sra. Sz m t gžpes szimul ci : Az Eur pai Uni PASCOOL programja nem csak mžržsi eredmžnyek kižrtžkelžsžre szÿletett, hanem a vizsg lathoz kifejlesztett sz m t gžpes program ellen rzžsžt is mag ba foglalta. A program telep tžsžre a Budapesti Mžszaki Egyetemen kerÿlt sor. Az ŽpŸlet adatb zis nak a felvitele ut n kÿlšnfžle paramžterek megv ltoztat s val a bels tžrre vonatkoz szimul ci kat kžsz tettÿnk. Az elkžszÿlt sz m t sok eredmžnyei igazolt k a tšmeg jelent sžgžt a bels kl ma kialak t s ban. Egy ãnehžzò ŽpŸlet sokkal lassabban reag l a v ltoz sokra, kiegyenl tettebb a h mžrsžklete. Ez a ãlustaò viselkedžs azonban azt is jelenti, hogy az ŽpŸletet Žjszakai szell ztetžssel nem lehet annyira lehžteni, a ãmelegò egyenletesen jelentkezik. Kiemelked h mžrsžkleti csœcsok azonban nem jelentkeznek, Žs a szob k gy komfortosabbak. A program az rnyžkol s feltžtelezžsekor nem a v rt eredmžnyeket adta, ami egyžrtelmžvž tette, hogy azok hat sait m s m don is ellen rizni kell. Fav zas ŽpŸletek ny ri h komfortja Magyarorsz gon Szab PŽter 6 3 Nyugat-Magyarorsz gi Egyetem Sopron, 2001. Doktori ŽrtekezŽs tžzisei
A kutat s m dszertana: TŽzisek: ƒpÿletszerkezettani ržtegtervek h t rol s nak kisz m t sa: Az MSz-04-140-2:1991 el r sainak figyelembevžtelžvel kisz m tottam a ma leggyakrabban haszn lt szerkezetek h t rol kžpessžgžt, Žs az ãakt vò z na vastags g t. Meghat roztam a tervezžsi tapasztalataim alapj n tlagosnak tekinthet helyisžgek fajlagos h t rol tšmegžt kÿlšnfžle szerkezeti kialak t sok mellett. Minden csoportos t s az rnyžkol s szerepžnek a jelent sžgžt t masztotta al. Matematikai m dszer kidolgoz sa a besug rz si adatok meghat roz s ra: A hazai napsug rz si adatokhoz nehžz hozz jutni, ltal ban a tervez k csak az šsszsug rz si adatokat haszn lhatj k. Az rnyžkol k vizsg lat hoz azonban szÿksžges a direkt Žs a diffœz komponens ismerete is minden pontban. A kÿlfšldi szakirodalomban tšbb matematikai modell tal lhat az egyes fšldrajzi terÿletek besug rz si adatainak a meghat roz s ra, ami haz nk terÿletžre csak fenntart sokkal alkalmazhat. A hazai adatok statisztikai vizsg lat val ãhonos tottamò a sz m t si m dszereket. A ferde felÿletekre mžržsi eredmžnyek gyakorlatilag nincsenek, a fellelhet sz m t si m dszerek az rnyžkol s vizsg lat ra nem alkalmasak, ezžrt œj matematikai modell fel ll t sa v lt szÿksžgessž. A szakirodalom csak az rnyžkol k vizsg lat val foglalkozik, az rnyžkvet k mžretezžsžre šsszehasonl t t bl zatok lelhet ek csak fel. Ennek az a magyar zata, hogy az rnyžkvet k minden fšldrajzi pontban Žs minden id pontban m s-m s rnyžkot vetnek. A ãvetettò rnyžk szerkeszthet, a ãdiffœz- rnyžkò-ra vonatkoz an a teljes elmžleti h tteret meg kellett teremteni. A kidolgozott elmžlet egy mžržsi adatokra t maszkod grafikus integr lnak tekinthet. A sz m t sokat azok nagy mennyisžge miatt sz - m t gžppel vžgeztem el. Sz m t gžpes program r sa az rnyžkol k vizsg lat ra: A besug rz si adatok vizsg lat ra, a h t rol kžpessžg sz m t s ra Žs az rnyžkvet k naptžnyez jžnek meghat roz s ra HyperTalk (az Apple HyperCard programoz si nyelve) programot kžsz tettem. A program az analitikus geometria seg tsžgžvel sz - m tja ki a szÿksžges paramžtereket. A grafikus integr l kisz m t s t egysžgnyi raszterra bont s elvžvel vžgzi. A program fut s hoz szÿksžges meteorol giai adatokat is tartalmazza a szoftver. Az rnyžkvet k illetve rnyžkol k geometriai adatait koordin t ik seg tsžgžvel lehet megadni. Az adatmegad s lehet vž teszi, hogy ak r a kšrnyez terepet, ŽpŸleteket Žs nšvžnyzetet rnyžkol hat s t is meghat rozzuk. Grafikai megjelen tžs kidolgoz sa: Az adatok br zol s ra csak tšbbv ltoz s tžrbeli fÿggvžnyek lennžnek alkalmasak. Ezeket segždletekben nagyon kšrÿlmžnyes alkalmazni, ezžrt izoplett k megrajzol s - val tettem szemlžletessž az elžrt eredmžnyeket. 1. TŽteles sz m t sokkal Žs mžržsi adatok elemzžsžvel bizony tottam, hogy a jelenlegi piaci k n latban szerepl tlagos Žp t anyagokat Žs Žp tžsi szok sokat figyelembe vžve gyakorlatilag nem lehet kielžg teni rnyžkol k haszn lata nžlkÿl a szabv ny (MSz-04-140-2:1991) ny ri h komfortra vonatkoz el r sait Žs a lak k ezir nyœ re lis elv r sait. Ez a meg llap t s teljesen ellentžtes az Žp tžszt rsadalom jelenlegi gyakorlat val. A tervez k ltal ban nincsenek tudat ban, hogy egy ãhagyom nyosò tžglah z is tšbb rnyžkol st igžnyel egy bels fÿggšnynžl. A tet terek ny ri h vždelmžt pedig mžg a legkšrÿltekint bbek is jelent sen alulmžretezik. 2. A h t rol tšmeg nšvelžsžnek lehet sžgeit vizsg lva faszerkezetž ŽpŸletekben alkalmazhat, f zisv lt, h t rol tšltetes szerkezetet fejlesztettem ki, amellyel bizony tottam e megold s technikai lehet sžgeit. A gyakorlati alkalmaz s lehet sžge az rviszonyok jšv beli alakul s t l fÿgg. 3. A kÿlfšldi glob lsug rz s (Io) sz m t si m dszereire Žs a hazai mžržsi adatokra t maszkodva, a borults gi index (kt=i/io) alapj n œj šsszefÿggžseket dolgoztam ki. A m dszer helyessžgžt a rendelkezžsre ll diffœz adatokat felhaszn lva ellen riztem. A diffœz sug rz sra (Id) vonatkoz šsszefÿggžsek: ha kt ² 0,273 Id/I = 1-0,249ákT (I - šssz besug rz s) ha 0,273 < kt ² 0,692 Id/I = 1,425-1.804ákT ha kt > 0,692 Id/I = 0.177 Amennyiben a kžs bbiek sor n tšbb Žs ržszletesebb hazai mžržs ll a rendelkezžsre, œgy a kžplet terÿletegysžgekre bontva tov bb pontos that. 4. Sz m t sokkal igazoltam, hogy izotr p Žgboltmodell esetžben egy rnyžkvet ltal kitakart () d lžsž felÿlet a diffœz šsszbesug rz sb l (Id) a d lžsszšggel ar nyosan ržszesÿl. Az ar nyoss gi tžnyez, a tžrgeometria tšrvžnyei alapj n: (180-)/180 5. Igazoltam, hogy a ferde felÿletž (γ-azimutœ, -d lžsž) etalon ablakszerkezeten (3mm s kÿveg) tjut energia ram ar nyos a felÿletet Žr šsszsug rz ssal (IT). Az ar nyoss gi tžnyez : HSRG/HT HSRG - az etalonszerkezeten t bejut energia ram napi šsszege HT - az adott felÿlet napi šssz besug rz sa Fav zas ŽpŸletek ny ri h komfortja Magyarorsz gon Szab PŽter 4 5 Nyugat-Magyarorsz gi Egyetem Sopron, 2001. Doktori ŽrtekezŽs tžzisei