MEGOLDÁSOK A harmadik forduló feladatai az emberrıl: a méhészrıl és a mézkedvelıkrıl szólnak. 1. feladat: Készítsetek egy idıszalagot a méhészet történetérıl! Elıször nyomozzátok ki, hogy mikor történtek az alábbi események, írjátok melléjük az évszámot, majd idırendben ábrázoljátok egy idıszalagon! Legalább 2 eseményhez készítsetek rajzot! Pontozás: minden jó évszám 5 pont (összesen 40 pont) idıszalag 10 pont, rajzok 20 pont Összesen: 70 pont a. I. István 12 méhészt adományozott a pécsváradi monostornak: (1015 vagy elfogadható a 1001 is) b. Mária Terézia felhívta a figyelmet a méhészet fontosságára: (1765.) c. Salamon király megadóztatta a mézet és a mézsert: (1067). d. Az elsı magyar nyelvő méhészeti könyv megjelenése: (1645/1636).*indoklás lejjebb e. A nándorfehérvári csatában méheket is bevetettek a védekezésbe: (1440) ez az ostrom nem a híres Nándorfehárvári csata, amelyet Hunyadi és Kapisztrán vívott 1456-ban, hanem 1440 áprilisában II. Murád szultán ostrom alá veszi Nándorfehérvárt, melyet Tallóci (Thallóczi) János vránai perjel sikerrel védelmezett, itt vetettek be méheket! Forrás: http://doktori.bibl.u-szeged.hu/2198/1/phd_szabo_ertekezes.pdf, 152. oldal. f. Méhészeti fıiskolát alapítottak Bécsben: (1770.) g. A keszthelyi Georgikon megalapítása, ahol méhészeti oktatás is folyt: (1797.) h. A trákok a Duna partján méhészkedtek: (2500 évvel ezelıtt, azaz i.e. 500 körül) IDİSZALAG: Ie 500 1015 1067 1440 1636/1645 1765 1770 1797 A trákok a Duna partján méhészkedtek I. István 12 méhészt adományozott a pécsváradi monostornak Salamon király megadóztatta a mézet és a mézsert A nándorfehérvári csatában méheket is bevetettek a védekezésbe Az elsı magyar nyelvő méhészeti könyv megjelenése* Mária Terézia felhívta a figyelmet a méhészet fontosságára Méhészeti fıiskolát alapítottak Bécsben A keszthelyi Georgikon megalapítása, ahol méhészeti oktatás is folyt
* http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1669.html méhészeti szakismereteket tartalmazó kézirat vagy nyomtatvány. Az elsı mo.-i méhészkönyvek az 1640-es években keletkeztek, ezek még a 19. sz.-ban is közkézen forogtak. Az egyik Horhi Miklósnak, I. Rákóczi György méhészmesterének kézirata, 1646 körül íródott és valószínőleg nyomtatásban is megjelent, ez az ún. Nagyváradi Méhészkönyv. A másik Andreas Jankol (Jankó András) munkája, amely római gazdasági írók, elsısorban Columella A mezei gazdaságról c. munkája alapján készült. Mo.-on 1759-tıl 1817-ig magyar, német és latin nyelven 56 kiadásban 42 méhészeti munka jelent meg immár nyomdai úton. Ez a szám egyedülállóan nagy európai viszonylatban. A legjelentısebb méhészkönyvek: Gedde János: Ángliai méhes kert (Eger, 1759); Pálfi Lırinc: Erdélyi méhecske (Kolozsvár, 1762); Szigeti Gyula: Méhész könyv (Nagyenyed, 1763); Széki Vesmás Márton: Erdélyi méhes kert (Kolozsvár, 1774); Ravazdi András: Méhtolmács (Diószeg, 1792). A 17 19. sz.- i méhészkönyvek forrásaiul szolgáltak a római gazdasági írók (pl. Vergilius, Columella); ez úton igen sok ókori mediterrán eljárást és hagyományt örökítettek át. Másrészt a keletkezésük idejében alkalmazott népi méhészkedés gyakorlatát rögzítik. Irod. Hofer Tamás: XVIII. századi méhészhiedelmek (Ethn., 1951); Mándoki László: Adatok a magyar méhészet történetéhez a XVII. századból (Agrártört. Szle, 1959); Schram Ferenc: Méhészeti kéziratok a XVIII. századból (Agrártört. Szle, 1961); Balassa M. Iván: Kéziratos méhészkönyveink egyik típusa: a Nagyváradi Méhészkönyv (Agrártört. Szle, 1970).
2. feladat Összekeveredtek három, mézzel kapcsolatos mesterség szerszámai, eszközei. Válogassátok ki ıket, találjátok ki, melyik mesterséghez tartoznak. Mesterségenként egyet-egyet rajzoljatok is le! Pontozás: minden jó helyen lévı eszköz 5 pont (összesen 60 pont), helyes mesterségnevek 5-5 pont, szép rajzok 10-10 pont Összesen: 105 pont pergetı, tepsi, gyertyabél, fedelezıkés/fedelezıvilla, nyomófa/ütıfa, ring, pad*, keret, öntıkalap, kaptár, kemence, kas Mesterség neve Méhész Mézeskalácsos Gyertyaöntı pergetı nyomófa/ütıfa ring fedelezıkés pad öntıkalap Szerszámok, eszközök keret kemence gyertyabél kas tepsi kaptár http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1794.html Mézeskalácsos, bábos, mézesbábos lisztbıl, mézbıl és cukorszirupból jellegzetes, többnyire díszített süteményt, mézeskalácsot készítı mesterember. Mőhelyében rendszerint háromfajta tésztaféleség készül: 1. A mesterségre legjellemzıbb mézeskalácsot (Ny-Mo.-on mézesbáb) mézbıl, cukorszirupból és lisztbıl sütik. A tésztát fa kavaróteknıben kavarják be, törıpadon (brechpad) gyúrják, táblán (hosszú munkaasztal) nyújtják és negatív vésető fa formákba (Ny-Mo.-on ütıfa) nyomkodják bele (kiverés), gárbon (kiemelhetı polcú állvány) tárolják, és az ország keleti felében (pl. Debrecenben) speciális kemencében, néhol boglyakemencében négyszögletes, nagy tepsikben, lángoló tőz mellett sütik meg. A sütéshez a legtöbb helyen több sütı terő ún. cukrászkemencét használnak. 2. Kemencében sütik a cukorsziruppal készített ún. ejzolt tésztákat, amelyeket különbözı alakú fém szaggatókkal vágnak ki, és sütés után, rendszerint pirosra befestik, valamint színes masszával (ejz) díszítik. Legjellegzetesebb darabjai a piros alapon több színő tükrösök, szívek. 3. Különbözı alakú, ízesített, főszeres, nagy tömegben gyártott tészták, elsısorban kerek puszedlik és hasáb alakú stanglik. A tészták mellett a sonkolyosan vásárolt mézbıl ( méznyerés) készítettek viaszgyertyát ( gyertyaöntés) és méhsert. A mézeskalács kialakításához és díszítéséhez használt mézeskalácsos formákat az ügyes kező mesterek vagy segédeik faragták. A múlt század elejérıl fennmaradt pl. egy ütıfa, amelyet egy Prixner Gottfried nevő pesti rézmetszı faragott. Szentpéteri József ötvös (1781 1862) is írja naplójában, hogy ı is több mesternek készített ütıfákat.
A korai ütıfákat külföldön is ötvösöknek tulajdonítják. Legjellegzetesebb a kerek alakú tányér, a lovast ábrázoló huszár, a pólyást utánzó baba (báb), valamint a szív A nagy színes, tükrös szívek a parasztfiatalság sokáig ırzött vásárfiái és szerelmi ajándékai voltak. A rajtuk levı nyomtatott képek (bilét) alatti versikék elmúlt évszázadok alkalmi költészeti stílusának hatását ırzik. A mézeskalácsosok készítményeiket vásárokon, búcsúkon és piacokon, sátrak alatt árusították. Ekhós szekereikkel lakóhelyüktıl 80 100 km-es távolságra minden búcsúra és vásárra eljártak. Irod. Kemény György: Mézeskalácsosok (IV., Magyar Népmővészet, Bp., 1925); Weiner Mihályné: Névjelzés-egyezések az Iparmővészeti Múzeum néhány faragott mézeskalács-faformáján (Mővészettörténeti Ért., 1956); Szabadfalvi József: A magyar mézeskalácsosság kialakulásának kérdéséhez (Déri Múz. Évkve, 1957); Szabadfalvi József: A debreceni mézeskalácsos mesterség (Debrecen, 1963); Weiner, Piroska: Geschnitzte Lebkuchenformen in Ungarn (franciául, angolul is, Bp., 1964). Gyertyamártó, gyertyaöntı A gyertyaöntést nagyban végzı mőhelyek jellegzetes felszerelése az asztalszerő öntıpad, a bankli, amelynek kettıs lapjába sőrőn kerek lyukakat vágtak az öntıminták megtartására. A kémcsıre emlékeztetı üvegek szájára kis tölcsérszerő betétet helyeztek, majd a belet a befőzıtővel ezen keresztül úgy húzták át, hogy annak alsó vége a csı aljába lévı kis lyukon átnyúlt. Ezután a langyos faggyúval sorban megtöltötték a formákat, és hagyták kihőlni. Rendszerint másnap a betét levétele után a kész gyertyákat a bél kiálló végénél fogva kihúzták az üvegcsövekbıl. A gyertyák alsó végét egyformára vágták, majd fontok szerint csomagolták. A gyertya méretétıl függıen egy fontot (56 dkg) 8, 10, 12, 16, 20 vagy 24 szál gyertya nyomott, ennek megfelelıen nyolcas, tízes, tizenkettes stb. névvel különböztették meg ezeket a faggyúgyertyákat (Módy 1957: 141-142). A mézeskalácsosok a sonkolyosan vásárolt méz melléktermékébıl, a viaszból speciális öntıeljárással készítettek gyertyát. A mennyezethez és a padlóhoz erısített rúdon, kb. 160 180 cm magasságban forgatható fakerék (ring) szélén kiálló szegekre 30 35 db gyertyabelet erısítenek. A felmelegített viasz az állvány mellett három lábon álló, széles peremő edényben (kalap) áll, alulról parázs melegíti. A szegekre erısített bélre serpenyıvel (sefon) öntik rá sorban, többször megismételve a masszát. Az így öntött gyertyákat asztalon mángorlóval egyengetik, majd a kívánt méretre vágják. (Ethn., 1963). MIVEL EGYES FORRÁSOK A GYERTYAÖNTİK SZERSZÁMAI KÖZÖTT IS SZEREPELTETIK A PADOT, EZÉRT EZT IS ELFOGADJUK HELYES MEGFEJTÉSKÉNT!
3. feladat Vegyétek fel a kapcsolatot egy lakóhelyeteken vagy a közelben mőködı méhésszel! (A Mézeskörúthoz csatlakozott méhészek elérhetısége a www.minervakonyvtar.hu oldalon megtalálható) Méhész neve: Készítsetek együtt egy 12 hónapra szóló naptárt arról, hogy milyen teendıi vannak a méhésznek egy év során! (Pótlap csatolható, vagy megoldható külön lapon) Pontozás: 120 pont
4. feladat Tervezzetek címkét a megismert méhész mézes üvegeire! Szabadon választott technikával készíthetı, de gondoljatok arra, hogy a címkének el kell férnie egy mézesüvegen, és csináljon kedvet a vásárlónak a megvételre. A címkén szerepelnie kell, hogy milyen mézfajta, termelıi méz, a termelı nevének, a méz mennyiség (kg vagy gr), ár, mikor készítették, meddig fogyasztható (1 év) Pontozás: 50 pont RAJZ: (vagy csatolható pótlapon)
5. feladat Most már annyit tudtok a méhekrıl, méhészkedésrıl, hogy Ti is kedvet kaptatok hozzá! Kaptok ajándékba egy méhcsaládot kaptárral, de az eszközöket Nektek kell összeválogatni. Soroljátok fel, milyen eszközöket, szerszámokat vennétek elıször! (Kérjétek a méhész tanácsát, mi az, ami tényleg szükséges a kezdetekhez!) Minden jó válasz 5 pont Elérhetı pontszám: 65 pont 1. Méhészkalap/álarc 2. Kesztyő 3. Füstölı 4. Kaptárvas 5. 6. 7. 8. Méh lesöprı kefe /toll Méh itató és etetı Fedelezı állvány Fedelezıvilla vagy kés 9. Pergetı 10. szőrı 11. 12. Kezelı és léphordó láda Szemetes lapátka 13. Jegyzetfüzet A MÉHÉSZEK GYAKORLATA ELTÉRİ, EZÉRT TÖBB JÓ MEGOLDÁS IS LEHETSÉGES, DE AZ ESLİ 10 TÁRGYNAK SZEREPELNIE KELL.
6. feladat Egy kis nyelvészet! Értékelés: Minden helyes megfejtés 5 pont. Elérhetı pontszám: 50 pont Milyen eredetőek a következı szavaink? - kaptár: az ófelnémet chafteri ( méhkas ) átvétele, - kas: szláv eredető szó: szerb-horvát, szlovén, szlovák koš ( kosár, méhkas ). - lép: finnugor eredető vogul líp- ( befed ), zürjén leb ( tetı ).. - méh: finnugor eredető mekse zürjén mus, cseremisz meks, finn mehilainen. - méz: finnugor eredető mete mordvin med, finn mesi,. - nektár: görög-latin az istenek itala a görög mitológiában, - viasz: szláv eredető szó: szerb-horvát, szlovén régi vojsk. Magyarázd meg röviden, mit jelentenek: Kelence: A falutól távol erdıkben, réteken, szılıkben felállított méhes, méheskert, méhtartóállás sonkoly: lépet, méhviaszt, lép-, viasztörmeléket jelent. köpő: bodon, fatörzsbıl kivájt méhlakás. (Ajánlott irodalom: Etimológiai Szótár, Magyar Néprajz II. Gazdálkodás) http://www.szokincshalo.hu/szotar/?
7. feladat A képen Baranya térképe látható. Jelöljétek meg azokat a városokat, községeket, ahol a Mecseki Mézeskörút tagjai méhészkednek! Ahol többen is vannak, írjátok a község mellé, hogy hány méhészet van! Elérhetı pontszám 50 pont 50 méhészt kellett bejelölni!
8. feladat Mint minden foglalkozáshoz, a méhészkedéshez is főzıdnek hagyományok, szokások, babonák. Kutassatok fel legalább hármat ezek közül, és írjátok le! Jelöljétek meg a forrást is, ahonnan győjtöttétek! Elérhetı pontszám: 60 pont
9. feladat Kik lehetnek ık? Nyomozzátok ki a három, a méhészkedés területén jelentıs személy nevét életrajzi adataik és munkásságuk alapján! Értékelés: minden helyes válasz 10 pont Elérhetı pontszám 30 pont 9/a. Tessedik Sámuel. (Alberti, 1742. április 20. Szarvas, 1820. december 27.) evangélikus lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró. Munkássága három nagyobb területre terjedt ki: a gazdasági szakoktatás, a mezıgazdasági termelés gyakorlati fejlesztése és az elméletiszakirodalmi tevékenység. Jelentıs érdemeket szerzett az alföldi szikesek befásítása terén: három évtizeden át kb. 12 000 darab, több mint 300 fajta facsemetét nevelt a sziken. İ honosította meg Szarvason és környékén az akácfát, s alkalmazott gazdaságában mezıvédı erdısávot. A méhlegelı javítása végett más mézelı fák és egyéb növények szaporítását is szorgalmazta. A méhészkedés terén pedig 1794-tıl olyan méznyerési eljárást alkalmazott, ami elkerülhetıvé tette a méheknek addig szokásban volt leölését, elpusztítását. 9/ b. Boczonádi Szabó Imre Zoltán (Pálmonostor, 1882. szeptenber 14. Vancouver, BC, Kanada, 1969. február 3.): méhész, újságíró, országgyőlési képviselı. Mint okleveles tanító rövid ideig a méhészeti vándortanítói karban szolgált Gödöllın (1905). aztán a földmővelésügyi minisztérium marosvásárhelyi kirendeltségén majd a budapesti központi számvevıségén volt tisztviselı. A méhészet terén ismert szakember, szerkesztette a Méhészet c. szaklapot. 1913-ban mutatta be az (NB) keretmérető vándorkaptárját, ami még napjainkban is a legelterjedtebb kaptártípus. 9/c. Örösi Pál Zoltán (Székelyudvarhely, 1904. január 14. Budapest, 1986. április 13.) Kossuthdíjas magyar biológus, entomológus, méhész, a mezıgazdasági tudományok (akadémiai) doktora. Kutatási területe a méhészet, azon belül a méhtetvek és más paraziták, valamint a méhmirigy mőködésének vizsgálata. 1942 és 1972 között a Méhészeti és Méhbiológiai Kutatóintézet igazgatója, illetve az átszervezés után a Kisállattenyésztési Kutatóintézet Méhtenyésztési Osztályának vezetıje volt. Társszerzıje az 1926-ban megjelent Méhgazdaság címő könyvnek
FOLYAMATOS FELADAT A DÖNTİHÖZ: 1. Folytassátok a herbárium készítését azokból a növényekbıl, amelyeket a méhek szívesen látogatnak. A herbárium készülhet hagyományos módon, azaz lepréselt növényi részekbıl, vagy fényképekbıl, rajzokból - egy lapra egy fajta növényt helyezzetek. Írjátok mellé növény magyar és latin nevét, a győjtés vagy fényképezés helyét és idejét! Egy hagyományos herbárium formai követelményei: A szokványos herbáriumi lapméret A/4-es, (kis rajzlap) erre elfér a növénynek akkora része, ami alapján egyértelmően azonosítható. A felragasztott növényeknek elegendıen laposnak kell lenni. A levelek préselésére és kiszáradására legalább egy hetet kell szánni. A fóliatasakba helyezett (ez nem elıírás) herbáriumi lapok még száraznak tőnı állapotukban is penészedésre hajlamosak - és megpenészedve nem elfogadhatóak. A herbáriumi lapra cellux-szal célszerő az anyagot felragasztani, ügyelve arra, hogy a faji azonosításhoz szükséges bélyegek láthatóak legyenek - egyes csoportok levélfonákja informatívabb, mint a felszíni oldala (pl. som, hárs). Egy fotóherbárium formai követelményei: Egy oldal állhat több képbıl: pl. levél, virág, termés, kéreg. A képeken az ábrázolásra szánt növényrésznek kell élesnek lenni, nem a háttérnek. A képeken látszani kell valami olyan egyedi tárgynak, ami arra utal, hogy saját készítéső képrıl van szó. Rajzolt herbárium A rajznak meggyızınek és szépnek kell lenni - azaz mutassa a növény felismerési bélyegeit, és azt is, hogy elkészítésére elvárt energiát fordított a készítıje. Célszerő szerepeltetni pl. egy fa esetén egy leveles hajtást, termést, esetleg virágot/virágzatot is. Megengedett a vegyes technikával készített herbárium, például a már elvirágzott növények virágát rajzzal kiegészíteni. 2. Győjtsétek össze a mappába, hogy milyen fajtamézeket készítenek a környéketeken, kérjetek címkét, leírást a mézrıl. Kérjétek a közeletekben mőködı méhész segítségét! 3. Feladat a nyárra: Készítsetek a méhész-naptárhoz képeket (lehet rajz, montázs, fotó) A három folyamatos feladat eredményét a 3. feladat megoldásaival együtt kell beküldeni, 2014. szeptember 26-ig.