Átfogó értékelés az önkormányzat 2009. évben végzett gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról

Kelebia Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Átfogó értékelés az önkormányzat 2009. évben végzett gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról

Tartalomjegyzék I. A TELEPÜLÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A 0-18 ÉVES KOROSZTÁLYRA... 5 II. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTOTT PÉNZBELI, TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK BIZTOSÍTÁSA... 8 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, óvodáztatási támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás... 8 1.1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény... 8 1.2. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás... 9 1.3. Óvodáztatási támogatás... 10 2. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás... 11 3. Egyéb, nem a Gyvt-ben szabályozott pénzbeli ellátások... 11 3.1. Időskorúak járadéka... 11 3.2. Aktív korúak ellátása... 12 3.2.1. Rendszeres szociális segély (a továbbiakban: Res.)... 12 3.2.2. Rendelkezésre állási támogatás (a továbbiakban: Rát.)... 12 3.4. Lakásfenntartási támogatás... 12 3.5. Ápolási díj... 13 3.6. Átmeneti segély... 14 4. A gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményekben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok... 14 4.1. A normatív gyermekétkeztetés... 14 4.2. A nyári gyermekétkeztetés... 16 III. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK BEMUTATÁSA... 17 1. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata... 17 1.1. Az alapellátásban történő gondozások száma... 17 1.2. A gyermekek veszélyeztetettségének okai... 17 1.3 A védőnői tevékenység fő területei, különös tekintettel a várandós anyák gondozására... 18 1.4. A családból kiemelt gyermek szüleinek gondozása... 24 1.5 A jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai... 24 2. A gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása... 25 2.1. Az önálló helyettes szülői ellátás... 26 IV. A JEGYZŐI HATÁSKÖRBEN TETT GYÁMHATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK... 27 1. A személyi és tárgyi feltételek a gyámhatósági területen... 27 2. A védelembe vettek száma, a védelembe vétel okai, felülvizsgálatok eredménye... 27 3. Az ideiglenes hatályú elhelyezések száma, okai, gyámhivatali felülvizsgálat eredménye... 27 V. A JEGYZŐI GYÁMHATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ ADATOK... 29 VI. A FELÜGYELETI SZERVEK ÁTLAL GYÁMHATÓSÁGI, GYERMEKVÉDELMI TERÜLETEN VÉGZETT SZAKMAI ELLENŐRZÉSEK TAPASZTALATAI, TOVÁBBÁ A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐK MŰKÖDÉSÉT ENGEDÉLYEZŐ HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK ALKALMÁVAL TETT MEGÁLLAPÍTÁSOK... 31 VII. A JÖVŐRE VONATKOZÓ JAVASLATOK, CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A GYVT. ELŐÍRÁSAI ALAPJÁN... 32 VIII. A BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM FŐBB PONTJAINAK BEMUTATÁSA, VALAMINT A GYERMEKKORÚ ÉS A FIATAL BŰNELKÖVETŐK SZÁMÁNAK AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK SZÁMÁNAK, A BŰNELKÖVETÉS OKAINAK BEMUTATÁSA... 34 IX. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A CIVIL SZERVEZETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS KERETÉBEN MILYEN FELADATOK, SZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTÁSÁBAN VESZNEK RÉSZT CIVIL SZERVEZETEK... 36 Felhasznált jogszabályok, irodalom, beszámolók... 37 2

"A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák." 1 1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949. évi XX. TÖRVÉNY 3

Tisztelt Képviselő-testület! Az Országgyűlés a jövő nemzedékért érzett felelősségtől vezérelve a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben, továbbá a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvénnyel, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel összhangban alkotta meg a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt, mely 1997. november 1-én lépett hatályba. A törvény értelmében az államnak és az önkormányzatnak minden segítséget meg kell adnia ahhoz, hogy a szülők a gyermeket a családban nevelhessék fel, és az anyagi javak hiánya miatt ne váljon szükségessé az intézményi ellátás. A gyámügyi feladatok ellátásáról a település jegyzője, illetve a gyámügyi előadó gondoskodik a jelzőrendszer tagjainak bevonásával. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.) 96. -ának (6) bekezdése minden települési önkormányzata számára átfogó értékelés elkészítését írja elő. 4

I. A TELEPÜLÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A 0-18 ÉVES KOROSZTÁLYRA Kelebia község lakónépessége 2009. december 31-én 2709 fő volt, melyből a felnőtt korú lakosságon belül a férfiak száma 1284 fő, a nőké 1425 fő. Az adott évben elhunyt férfiak száma 26 fő volt, amely az összlakosság 0.95 %-át tette ki. Nők esetében ez az arány 0.55 %, amely 15 főt foglal magában. Ezzel ellentétben azonban, csupán 18 gyermek született, akik közül 9 fiú és 9 lány. Elmondható az is, hogy az összlakossághoz képest a 18 év alattiak aránya 21.88 % (593 fő), míg a 18 év felettieké 78.11 % (2116 fő). A 0-18 éves korosztály demográfiai mutatói (1.ábra): életkor (év) férfi nő összesen 0-2 33 29 62 3-5 33 40 73 6-13 122 140 262 14 14 26 40 15-18 81 75 156 összesen: 283 310 593 19-100 éves korosztály demográfiai mutatói (2.ábra): felnőtt korosztály életkor (év) férfi nő összesen 19-25 94 89 183 26-30 77 62 139 31-39 206 194 400 40-50 194 171 365 51-60 192 221 413 61-70 134 184 318 71-80 79 138 217 81-100 25 56 81 összesen: 1001 1115 2116 Ha az adott évben születettek számát összevetjük az adott évben elhunytak számával, akkor elmondható, hogy a születési ráta értéke nem haladja meg a halálozási ráta értékét. Tehát az ezredforduló utáni Magyarországon ugyan úgy a társadalom jelentős mértékű elöregedésének lehetünk tanúi, mint a fejlett világban bárhol, és mint az adatok is mutatják nincs ez máshogyan Kelebia vonatkozásában sem. A halálozási tendencia vonatkozásában a helyi adatok és a világ különböző országainak tapasztalatai rámutatnak arra is, hogy a nők a világ minden táján nagyobb átlagéletkort élnek meg, mint a férfiak. 5

2009-ben elhunytak és születettek számának alakulása (3.ábra): 6 5 4 3 2 1 0 január február március április május június július augusztus szeptember október november december születettek nő születettek férfi elhaláloztak nő elhaláloztak férfi születettek elhaláloztak hónap nő férfi nő férfi január 1 0 1 0 február 1 2 0 3 március 0 0 1 0 április 0 0 1 2 május 0 2 2 2 június 0 1 2 5 július 1 0 0 3 augusztus 2 1 3 1 szeptember 1 0 1 2 október 2 1 0 2 november 1 2 4 4 december 0 0 0 2 összesen 9 9 15 26 " a KSH által közzétett előzetes adatok szerint 2009. januárja és novembere között 88.568 gyermek született, ami 2,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A halálozások száma 118.326 volt, ami közel azonos a 2008. január-novemberi adattal. A természetes fogyás 29.758 fő, ami 2286-tal magasabb az egy évvel korábbinál. Ezer lakosra 9,7 élve születés és 12,9 halálozás jutott. Az előbbi 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi azonos nagyságú volt, mint egy évvel korábban. Az ezer lakosra jutó házasságok száma 3,8 volt, ami 0,4-del maradt el az előző évitől. A születésszám csökkenése és a halálozások változatlan száma miatt a természetes fogyás a 2008. január-novemberi 27.472-vel szemben 2009 első tizenegy hónapjában magasabb, 6

29.758 fő volt. A nemzetközi vándorlás begyült értékeinek pozitív egyenlege folytán az ország lakossága ténylegesen ennél kisebb mértékben, 15.000 fővel csökkent. " 2 : A születés és halálozás alakulása tíz évre visszamenőleg (4. ábra): 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 elhunytak száma születettek száma év elhunytak száma születettek száma 1999 45 27 2000 41 42 2001 39 35 2002 33 40 2003 41 36 2004 39 25 2005 39 30 2006 36 23 2007 35 23 2008 38 24 2009 18 41 2 http://www.origo.hu/itthon/20100126-a-magyar-nepessegszam-2009-novemberben-10-millio-16-ezer-fo.html 7

II. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTOTT PÉNZBELI, TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK BIZTOSÍTÁSA 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, óvodáztatási támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülő vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermek(ek) védelmét: a.) pénzbeli (pl.: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, óvodáztatási támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése) b.) természetbeni és c.) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások (pl.: gyermekjóléti szolgáltatás), illetve d.) gyermekvédelmi szakellátások (pl.: otthont nyújtó ellátás), valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések (pl.: védelembe vétel, családba fogadás) biztosítják. E rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A pénzbeli ellátások részét képező rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, az óvodáztatási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás jogszabályi alapjait a Gyvt., és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (Továbbiakban: Gyer.) teremtette meg, és egyben felhatalmazta az önkormányzatokat a gyermekek részére nyújtandó pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására. Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekvédelem helyi rendszeréről (Továbbiakban: R.) szóló rendelete rámutat arra, hogy a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeli ellátás formájában is nyújtható. 1.1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A Gyvt. vezette be, a törvény erejénél fogva a jegyző hatáskörébe tartozik. A jegyző egy évre megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, 8

amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 125 %-át, 2009. szeptember 1. napjától 130 %-át, kivéve az alábbi esetekben, amikor a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 135 %-át, 2009. szeptember 1. napjától 140 %-át: - ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy - ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy - ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek. A jövedelem vizsgálata mellett a vagyoni helyzet vizsgálatát is előírja a jogszabály. A gyermekvédelmi kedvezmény alapján a kedvezményezett jogosult: - a bölcsődés, az óvodás, az 1-6. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő gyermek 100 %-os intézményi térítési díj kedvezményre, - az előző bekezdés alá nem tartozó gyermek és tanuló 50 %-os intézményi térítési díj kedvezményre, - július és november hónapban 5.800,-Ft egyszeri támogatásra, - külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmények igénybevételére (pl.:tankönyvtámogatás). Jegyzői hatáskörben megállapított ellátásban részesültek száma (5. ábra): ellátásban r. száma egyszeri támogatás összege 2008.12.31-ei állapot 290 0 július 275 1.595.000 november 301 1.745.800 2009.12.31-ei állapot 302 0 1.2. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Az ellátás megállapítása jegyzői hatáskörbe tartozik. A támogatásra határozatlan ideig a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki: - a gyermek tartására köteles, és - nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül. A kiegészítő támogatás havi összege- gyermekenként-az öregségi nyugdíj mindenkori 9

legkisebb összegének 22 %-a. 2009-ben kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek nem volt. 1.3. Óvodáztatási támogatás A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll a) a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása aa) az év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában, ab) az év első felében történik, de júniusig nem telt el három hónap, a beíratás évének december hónapjában, ac) az év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában, ad) az év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el három hónap, a következő év június hónapjában [a továbbiakban az aa)-ad) pont alattiak együtt: első alkalom], b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig ba) a tárgyév június hónapjában, bb) a tárgyév december hónapjában, pénzbeli támogatást folyósít. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. A pénzbeli támogatás az új jelentkezők részére első ízben annak a szülőnek folyósítható, aki harmadik, illetve negyedik életévét betöltött gyermekét 2009. január 1-jét követően íratta be az óvodába. Azoknak az érintett körbe tartozó szülőknek, akik három-, illetve négyéves, gyermeküket 2009. január 1-je előtt már beíratták az óvodába, első alkalommal 2009 júniusában tízezer forintot kell folyósítani. Jegyzői hatáskörben megállapított ellátásban részesültek száma (6. ábra): ellátásban r. száma egyszeri támogatás összege 2009.06.10-ei állapot 16 0 június első alkalommal 16 160.000 második alkalommal 0 0 december első alkalommal 1 10.000 második alkalommal 5 50.000 2009.12.31-ei állapot 6 0 10

2. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A R. 5. (1) bekezdése értelmében: A bizottság rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti a gyermeket, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen: valamely családtag tartós betegsége, vagy ellátatlan munkanélkülisége miatt bekövetkezett jövedelemcsökkenés, illetve elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás. Fentieket figyelembe véve a Szociális és Egészségügyi Bizottság, valamint a polgármester 2009-ben 46 kérelmet vitatott meg, és hozott határozatot, melyből 15 esetben került sor elutasító határozat meghozatalára. Az elutasítások fő okai között szerepelt: - az önkormányzat szűkös anyagi helyzete, - a kérelmező nem került létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe stb. A természetben történő segítségnyújtás lehetőségével 1 esetben éltek. Az önkormányzatot terhelő kiadás nagysága 249.000,- Ft volt. 3. Egyéb, nem a Gyvt-ben szabályozott pénzbeli ellátások Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján megalkotta a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendeletét (Továbbiakban: Szoc. Rendelet), mely többek között magában foglalja, a nem a Gyvt-ben szabályozott pénzbeli ellátásokat. 3.1. Időskorúak járadéka A megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorúak részére nyújtott támogatás. Ellátásban részesül részesültek havi szám átlagban: 6 fő A kiadás összesen 1.683.900,- Ft, - intézményi ellátásban nem részesülő esetében 1.624.500,- Ft, melyből az önkormányzatot terhelő összeg nagysága 10 %, azaz 162.450,- Ft, 11

- intézményi ellátásban részesülő esetében 59.400,- Ft, melyből 100 % az állami költségvetést terheli. 3.2. Aktív korúak ellátása 3.2.1. Rendszeres szociális segély (a továbbiakban: Res.) A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki - a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá - egészségkárosodott személynek minősül, - 55. életévét betöltötte Ellátásban részesültek száma havi átlagban: 19 fő. 3.2.2. Rendelkezésre állási támogatás (a továbbiakban: Rát.) Feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. Ellátásban részesültek száma havi átlagban: 34 fő Kereső tevékenység melletti ellátás. Ellátásban részesültek száma havi átlagban: 4 fő A kiadás nagysága összesen: Res Rát 7.167.940,- Ft 9.408.760,- Ft Összesen: 16.576.700,- Ft Az önkormányzatot terhelő összeg nagysága: Res Rát 716.794,- Ft 1.881.752,- Ft Összesen: 2.598.546,- Ft 3.4. Lakásfenntartási támogatás A polgármester helyi vagy normatív lakásfenntartási támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez a szükséges feltételek együttállása esetén. c/1.) normatív lakásfenntartási támogatás: pénzbeli: természetbeni: 10.517.800,-Ft 9.309.000,-Ft 1.208.800,-Ft 12

c/2.) helyi lakásfenntartási támogatás: 135.000,-Ft pénzbeli: 135.000,-Ft természetbeli: - ellátásban részesültek száma: c/1.) ellátási forma esetében: c/2.) ellátási forma esetében: pénzbeli: átlag 139 fő/hó természetbeni: átlag 14 fő/hó pénzbeli: átlag 5 fő/hó természetbeni: - A kiadás nagysága: - c/1.) esetében 10 %-ban, azaz 9.466.020 Ft az önkormányzatot terheli, - c/2.) esetében 100 %-ban az önkormányzatot terheli. 3.5. Ápolási díj d/1.) ápolási díjra jogosult-a jegyes kivételével-a hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló havi átlagban: - súlyos fogyatékos vagy ellátásban részesült: 2 fő - fokozott ápolást igénylő, súlyos fogyatékos 3 ellátásban részesült: 9 fő - tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. ellátásban részesült: 2 fő d/2.) A települési önkormányzat rendeletben meghatározott feltételek esetén 2008. április 30- ig ápolási díjat állapíthatott meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végezte. 2008. május 1-jétől ilyen jogcímen ápolási díj nem állapítható meg, azonban a 2008. április 30-án ellátásban részesülők részére az ellátás továbbfolyósításra kerül a feltételek fennállásáig. ellátásban részesült: 4 fő/hó kiadás nagysága: 3 2005. szeptember 1. napjától 13

- d/1 ellátási forma esetén: 6.666.545,-Ft (+ 24 % nyugdíjbiztosítási járulék) - d/2 ellátási forma esetén: 1.115.140,-Ft (+ 24 % nyugdíjbiztosítási járulék) önkormányzatot terhelő összeg nagysága: - d/1.) ellátási forma esetében: 10 %, azaz 732.388,-Ft (+ 24 % nyugdíjjárulék) - d/2.) ellátási forma esetében 100 %-ban az önkormányzatot terheli. 3.6. Átmeneti segély A gyermekek és családjuk életének fontos részét képezi a szociális biztonság megteremtése és megőrzése, melynek érdekében az önkormányzat a helyi sajátosságokat figyelembe véve, annak megfelelően alkotta meg Szoc. Rendeletét. Figyelemmel arra, hogy a gyermekek jólétét nagyban meghatározza a szülők jóléte is. A benyújtott kérelmek száma összesen 162 volt, melyből a bizottság 50 kérelmet (31%) elutasított, többek között az alábbi indokok alapján: - a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladta a Szoc. Rendeletben meghatározott összeghatárt, - a bizottság minden kérelmet alaposan mérlegelt és megvitatott, de mivel az önkormányzat anyagi lehetőségei korlátozottak, így volt, akinek kérelme erre történő hivatkozással elutasításra került stb. - élelmiszer, ruházat vásárlását. A kiadás nagysága 574.000,- Ft, mely 100%-ban az önkormányzatot terheli. Ebből az összegből természetbeni támogatás 1.970,- Ft+tűzifa. Kamatmentes kölcsön formájában nyújtott átmeneti segélyben 19 fő részesült 711.000,- Ft összegben. 4. A gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményekben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok 4.1. A normatív gyermekétkeztetés A Gyvt. 148. -ának (5) bek. értelmében gyermekétkeztetés esetén: a bölcsődés, az óvodás, az 1-6. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az 14

intézményi térítési díj 100 %-át. az előbbi alá nem tartozó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-át, három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%- át, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. A táblázatban szereplő adatok a 2007/2008. tanév II. félévében és 2008/2009. tanév I. félévben igénybe vett étkezések alapján kerültek összeállításra. Ezen ellátásban részesülő iskolásokra vonatkozó adatok alakulása (7. ábra): Étkeztetés (iskolások száma) térítési díj fizetésének megoszlási aránya (fő) menzát igénybe vevők térítési díjának megoszlása (fő) hónapok 50% 100% 0% összesen 50% 100% 0% összesen január 9 9 35 53 15 13 39 67 február 9 11 32 52 16 10 38 64 március 3 13 36 52 5 22 34 61 április 3 13 35 51 5 23 39 67 május 2 11 33 46 6 23 39 68 június 2 10 35 47 4 17 39 60 július 0 0 0 0 0 0 0 0 augusztus 0 0 0 0 0 0 0 0 szeptember 10 14 37 61 14 14 33 61 október 9 15 42 66 17 12 33 62 november 9 14 44 67 17 14 33 64 december 9 14 45 68 17 13 34 64 Fentiek alapján az ellátásban részesülő óvodásokra vonatkozó adatok alakulása (8. ábra): Étkeztetés (óvodások száma) térítési díj (fő) hónapok 50% 100% 0% összesen január 11 36 51 98 február 10 30 48 88 március 10 35 51 96 április 9 32 46 87 május 11 36 51 98 június 2 20 23 45 július 0 8 12 20 augusztus 0 6 7 13 szeptember 8 32 47 87 október 7 26 35 68 november 8 32 45 85 december 6 25 40 71 15

4.2. A nyári gyermekétkeztetés A Szociális és Egészségügyi Bizottság 2009. június 16-től 2009. augusztus 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan a nyári gyermekétkeztetés biztosítását Kelebia tekintetében az alábbiak szerint valósította meg: - 58 gyermek étkeztetése a Farkas László Általános Iskola Napköziotthonos Konyháján történt. Napi egyszeri meleg étkeztetést biztosított 54 munkanapon keresztül, és az étel elviteléről a támogatott személynek kellett gondoskodnia. - 9 gyermeknek (gyermekenként) 19.980,- Ft összegben felmelegíthető konzerv és melegíthető félkész ételek vásárlásáról gondoskodott. A jogosultak körét elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők közül kellett megállapítani. Az állami támogatás mértéke 100%, azaz: 1.336.890,- Ft. 16

III. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK BEMUTATÁSA 1. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata Kelebia község közigazgatási területén a gyermekjóléti szolgáltató tevékenység 2008. január 1. napjától a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központja keretében működik, mely tevékenységet Kelebia község közigazgatási területén Füzesi Eleonóra lát el egy személyben, teljes munkaidőben, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és szociális szakvizsgával rendelkezik. A gyermekjóléti szolgálat rendelkezésére áll egy a Támogató Szolgálattal közös iroda, ahol biztosított az adminisztrációs munka elvégzéséhez szükséges számítógép, nyomtató, fénymásoló. 1.1. Az alapellátásban történő gondozások száma Az igénybevevő gyermekek száma nem és korcsoport szerint (fő) (9. ábra): Nem életkor 0-5 éves 6-13 éves 14-17 éves összesen Fiú 9 10 3 22 lány 3 7 7 17 összesen 12 17 10 39 2009. évben 39 fő 18 év alatti (kiskorú) vette igénybe a gyermekjóléti szolgálat által nyújtott szolgáltatásokat. Ez a létszám, mozgó adatokat tartalmaz, mivel az ellátottak száma többször is változott az év folyamán. 1.2. A gyermekek veszélyeztetettségének okai A Gyvt. 5. -a szerint a "veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza." A gyermekek helyzete sokat változott az elmúlt évszázadok alatt. Bántalmazásukat sokáig természetesnek, a nevelés eszközének tekintették. A gyermek testi fenyítését illetően az álláspontok még ma is nagyon eltérők egymástól. 17

Az Európa Tanács 2006-ban "Építsük Európát a gyermekekért a gyermekekkel" címmel indított hároméves programot a gyermekek elleni erőszak megfékezésére, megelőzésére, jogaik védelmére. A gyermekek bántalmazása, elhanyagolása Magyarországon is nagyon sok családot érint. A téma egyre nagyobb aktualitásához tartozik az is, hogy az Országgyűlés elfogadta a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló Nemzeti Stratégia kialakításáról szóló 45/2003. (IV. 26.), valamint a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.) Országgyűlési határozatát. A veszélyeztetett körülmények között élő gyermekek családjainál jelentkező problémák halmozottan fordulnak elő. A veszélyeztetettség előfordulása nagyobb gyakoriságot mutat a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű rétegekben. Kelebia vonatkozásában jelenleg is a legtöbb esetben az anyagi, a megélhetési és a lakhatással összefüggő problémák figyelhetőek meg a háttérben, de emellett jelentősek még a gyermeknevelési és az életvitellel, életvezetéssel kapcsolatos nehézségek is. Az elmúlt évben mind az általános, mind a középfokú oktatási intézményekben az igazolatlan iskolai hiányzások száma nagymértékű. Ezek kezelése a helyi általános iskolában a jelzőrendszer tagjaival való szoros együttműködésnek köszönhetően azonnali intézkedést von maga után. Ennek ellenére voltak olyan esetek, amikor az alapellátás keretében történő segítségadás nem volt elegendő. A Farkas László Általános Iskolából 6 jelzés érkezett 3 kiskorúra. A nagyobb problémát, a középfokú oktatási intézményben történő igazolt és igazolatlan mulasztás kezelése okozza, mivel az intézmények általában már csak akkor értesítették a Gyermekjóléti Szolgálatot, mikor a hiányzások száma a több tíz-esetleg száz órát is meghaladta. 2009-ben a Gyermekjóléti Szolgálat felé 5 alkalommal érkezett ilyen jelzés, mely 4 kiskorút érintett. 1.3 A védőnői tevékenység fő területei, különös tekintettel a várandós anyák gondozására A társadalom fejlődéséhez elengedhetetlen a család és az egyén jó egészsége. Az egészségügyi program egyértelműen kijelenti a prevenció jelentőségét, nagy figyelemmel a gyermekek ellátására. Ennek a programnak részét képezi a védőnői munka. Ez napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap, hiszen a szűrések kiterjesztésének egy részét a védőnőkre bízzák. Az előző évekhez képest, - mint minden másban is- sok változáson esett át a védőnői munka. 18

2009. januárjától bevezetésre került az önálló védőnői státus kötelező jellegű elkészítése. Ez azt jelenti, hogy 6 éves korig minden gyermeknél kilenc alkalommal kell részletes, a gyermek fejlődését nyomon követő vizsgálatot elvégezni, ami az érzékszervek megfelelő működését foglalja elsősorban magába. Ez nagyobb önállóságot, felelősséget jelent minden védőnő számára. Heti két alkalommal, két órában tudják ezeket a részletes vizsgálatokat elvégezni. Kiterjed a mozgás-, látás-, hallás-, testi fejlődés ellenőrzésére. A szülők elfogadták ezt az új helyzetet, a védőnők hívására a gyermekkel maradéktalanul megjelennek. Havonta készítenek tervezetet a védőoltásokról és a státuszra behívandó gyermekek névsoráról. Ezt az ÁNTSZ rendszeresen ellenőrzi. Az év folyamán több alkalommal jegyzőkönyvet készített a vezető védőnő ennek a feladatnak az ellátásáról, aminek másolatát a munkáltató is kézhez kapott. Községünkben két védőnői körzet működik. Az I. körzet 1645 ha, a II. körzet 5024 ha területet jelent. Ez a születések számának aránytalan eloszlásában jelentkezett, viszont a kisebb területhez nagyobb létszámú iskola- egészségügyi munka társul. Az I. számú körzetben a 2009. évi folyamán 54 család gondozása történt meg. Ebben a számban nicsenek benne azok a családok, illetve nők, akinek ugyan még- vagy már nincs 0-7 éves korú gyermekük, de nővédelmi gondozását éppúgy elvégzi, mint bármely más család gondozását. Ezen felül a Farkas László Általános Iskola ellátása tartozik ide, ahol 13 osztályban 236 tanuló lett beíratva a 2009/2010-es oktatási évben. Az iskolaorvos Dr. Rigler László, aki a kötelező szűrővizsgálatokat és az oltások beadását végzi. Az év folyamán 9 várandós volt nyilvántartva, melyből 7 veszélyeztetett. A körzetben az élve születés 7 volt. Csecsemőhalott nem volt. Gondozottak kor szerinti megoszlása (10. ábra): várandósok száma csecsemők száma 1-3 évesek száma 3-6 évesek száma iskolások száma otthon gondozott 9 14 11 39 236 3 eü.okból vesz. 5 2 1 2 20 1 szoc. okból vesz. 0 6 3 12 39 0 eü+szoc okból vesz. 2 1 0 0 7 2 A 2008. évhez a Gyermekjóléti Szolgálattal közös gondozottak létszáma 2009-ben 23-ra nőtt, akikről az oda-vissza jelzés szinte mindennapos. A II. sz. körzet háziorvosa Dr. Szabó Péter, aki a tanácsadások mellett az óvodai feladatokat látja el. A védőnői gondozásban lévő családok száma ebben a körzetben: 82. Az újonnan nyilvántartásba vett várandós az év folyamán: 9 fő. 19

A gondozottak kor szerinti megoszlása (11. ábra): Veszélyeztetettek száma Várandósok száma Csecsemők száma 1-3 évesek száma 3-6 évesek száma Otthon gondozott 7-18 éves 19 12 27 59 1 Eü. ok miatt 10 1 1 5 0 Szoc. ok miatt 2 2 4 9 0 Eü+szoc.ok 5 1 2 4 1 Összesen 17 4 7 18 1 Jól lehet látni, hogy a 118 gondozott közül 48 fokozott gondozást igényel, ami igen magas szám. A védőnői tanácsadáson igen nagy létszámban jelennek meg a szülők, elsősorban az édesanyák, s a nővédelmi tanácsadáson való megjelenés is egyre gyakoribb. Ez a nem kívánt terhesség megelőzését, a szűrővizsgálatok fontosságát, tájékoztatását foglalja magában. A védőnői tevékenység főbb területei: 1. Serdülő-, nő és anyavédelem 2. Újszülöttek, csecsemők és kisdedek gondozása 3. 3-6 évesek ellátása, óvodai munka 4. Iskoláskorúak ellátása 16 éves korig 5. A védőnő szociális tevékenysége 6. Menthalhigienés feladatok 1. Az anyavédelem lényege a várandós anyák gondozása. Ez részben otthonukban történik, családlátogatások alkalmával, részben tanácsadáson. Területünkön szervezetten működik a várandós anyák szakorvosi ellátása, havonta egy alkalommal jár ki Dr. Horváth Attila nőgyógyász MSZSZ /Mozgó Szakorvosi Szolgálat/ keretében Kiskunhalasról. A várandós tanácsadáson a védőnők végzik el a szükséges rutinvizsgálatokat: vérnyomásmérés, vizeletvizsgálat, magzati szívhang hallgatása, testsúly ellenőrzése. Szeptembertől felmerült, hogy a kórházban jelentkezett orvoshiány miatt megszűnik az ilyen jellegű tanácsadás. Volt is rá példa, hogy a jelzett időben nem tudott kijönni a doktor. A kismamákat otthonukban látogatják, ahol személyre szabottan, egyéni gondjaikat, problémáikat beszélik meg. Megismerik a családi körülményeket, látják, hogy az új családtag hová születik. Ennek a környezettanulmány készítésénél is jelentősége van. Megbeszélik a kötelező vizsgálatok időpontját, gyakoriságát. Tájékoztatást adnak a szociális juttatásokról. 20