Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének 27/2011. (X. 26.), valamint a 24/2012. (III.29.) önkormányzati rendeletekkel módosított 25/2010. (XI. 25.) önkormányzati rendelete a lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről
Lenti Város Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 2. mellékletében meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről a következő rendeletet alkotja: ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Lenti Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakásra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségre. (2) A lakás tekintetében az önkormányzatot, mint tulajdonost megillető bérbeadói feladatot a rendeletben szabályozott módon az alábbi szervek látják el: a) bérlőkijelölés: aa) Egészségügyi és Szociális Bizottság, ab) képviselő-testület, ac) bérlőkijelölési jogot megállapodás alapján gyakorló szervezet. b) bérleti szerződés megkötése: a Polgármesteri Hivatal vagyonkezelője (továbbiakban: vagyonkezelő) közreműködésével a Lenti Városgazdálkodási Kft. c) a bérlőkijelölés előkészítése, a bérlőkijelöléstől a bérleti szerződés megkötéséig felmerülő adminisztratív tevékenység ellátása: vagyonkezelő. (3) A képviselő-testület egyedi esetben magához vonhatja a bérbeadói jog gyakorlását. 2. (1) A vagyonkezelő folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról. (2) Az önkormányzati bérlakással kapcsolatos házkezelői feladatot a Lenti Városgazdálkodási Kft. látja el. 3. A rendeletben használt fogalmakra a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (továbbiakban: Ptk) és a Ltv.-ben foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadóak. MÁSODIK RÉSZ A lakásbérlet szabályai I. Fejezet 1. A lakás bérbeadás közös szabályai 4. (1) Önkormányzati bérlakást csak lakhatás biztosítása céljára lehet bérbe adni. (2) Önkormányzati bérlakást csak olyan személynek vagy családnak lehet bérbe adni, aki nem rendelkezik Magyarország területén beköltözhető lakással. (3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételtől a képviselő-testület kivételesen indokolt önkormányzati érdekből, a 9. b) pontjában jelzett jogcímeken történő bérbeadás esetén eltekinthet akkor, ha az igénylő nem lenti lakos. 2
5. (1) Önkormányzati bérlakást, az 5. (3) bekezdésben meghatározott kivételtől eltekintve, határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig, de legfeljebb öt évre lehet bérbe adni. (2) Bérbe adható az önkormányzati bérlakás valamely feltétel bekövetkezéséig, az (1) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembe vételével, oly módon, hogy az 5 évre szóló lakásbérleti szerződéskötés addig ismételhető, amíg a jelzett feltétel bekövetkezik. (3) Határozatlan időre kell bérbe adni a törvény hatálybalépése előtt határozatlan időre bérbe adott lakás cseréje esetén a cserelakást. 6. (1) Önkormányzati bérlakásra csak akkor köthető bérleti szerződés, ha a lakás nagysága a bérlő jogos lakásigényének a (2) bekezdésében meghatározott mértékét nem haladja meg. A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba ténylegesen együttköltözők számát, valamint az orvosilag igazolt terhességet kell figyelembe venni. (2) A jogos lakásigény mértéke: a) egy fő esetén 1 1,5 szoba, b) kettő három fő esetén 2 2,5 szoba, c) négy fő és annál több fő esetén 3 és több szoba. 7. (1) A bérlőkijelölésre jogosult szerv döntéséről a vagyonkezelő köteles értesíteni a kijelölt bérlőt és a lakás kezelésével megbízott szervezetet. (2) A kijelölt bérlő a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a lakásbérleti szerződést megkötni. A lakáskezelő szervezet a bérleti szerződés másolatának megküldésével köteles értesíteni a vagyonkezelőt, és az 1. (2) bekezdés a) pontjának a3) alpontjában megjelölt szervet a szerződés megkötéséről. (3) A lakásbérleti szerződést a 8. melléklet tartalmazza. 8. (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban tartózkodni, továbbá a két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a bérbeadó részére a távollét megkezdését követő 15 napon belül írásban köteles bejelenteni. (2) Ha a bérlő az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét menthető okból mulasztotta el, de a bérbeadó felhívására ezt a hiánypótló levél kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül teljesíti, lakásbérleti jogviszonya a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt nem mondható fel. 2. A lakásbérlet jogcímei 9. Önkormányzati bérlakást az alábbi jogcímen lehet bérbe adni a) szociális helyzet alapján történő lakásbérlet esetén aa) szociális rászorultság alapján, b) nem szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadás esetén ba) egyes munkakörökhöz kapcsolódó lakásként vagy bb) bérlőkijelölési joggal. 3
II. Fejezet Szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadás 3. A lakásigénylés 10. (1) Szociális jellegű bérlakást csak annak a személynek, vagy családnak lehet bérbe adni, aki a vagyonkezelőnél írásban előterjesztett bérlakás igénylése alapján szerepel az önkormányzati lakásra várakozók nyilvántartásában. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatainak kezelésére és védelmére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései az irányadók. (3) A nyilvántartásból a személyes azonosító adatok nélkül csak statisztikai célra szolgáltathatók adatok. (4) Bérlakás-igénylést az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a vagyonkezelőnél kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a 11. -ban meghatározott jogosultsági feltételeket igazoló dokumentumokat. A bérlakás-igénylés iránti kérelemnyomtatványokat a 6. és 7. melléklet tartalmazza. (5) Házastársak bérlakás igénylő lapjukat csak együttesen nyújthatják be. Amennyiben a bérlakás-igény kielégítése előtt a bíróság a házasságot jogerősen felbontja, és a továbbiakban is mind a két volt házasfél megfelel a 11. -ban meghatározott jogosultsági feltételeknek, a volt házastársakat kérelmükre külön kell nyilvántartásba venni, és együttesen előterjesztett kérelem benyújtási határidejét kell figyelembe venni a pályázati elbírálásnál. (6) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság környezettanulmány készítésével a jogosultság vizsgálatát és ellenőrzését követően 30 napon belül értesíti a vagyonkezelő útján a kérelmezőt a nyilvántartásba vételről, vagy annak megtagadásáról. 11. (1) Szociális jellegű bérlakásra csak annak a nagykorú magyar állampolgárnak, továbbá annak az állandó tartózkodásra jogosító személyazonosító igazolvánnyal rendelkező bevándoroltnak és magyar hatóságok által menekültként elismert személynek a lakásigénylése fogadható el, aki az alábbi szociális rászorultsági feltételeknek együttesen megfelel a) az igénylőnek és a vele együtt költöző személynek a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum): aa) több együttköltöző személy esetén a 200 %-át. ab) egyedülálló esetében a 250 %-át és b) az igénylőnek és a vele együtt költöző személyeknek a vagyona együttesen a nyugdíjminimum nyolcvanszorosát nem haladja meg. (2) A szociális jellegű lakásigénylés jogosultsági elbírálásánál nem lehet vagyonként figyelembe venni a) a súlyos mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjárművet, b) az öröklés útján szerzett és haszonélvezeti joggal terhelt önálló lakást, ha azt nem az igénylő, hanem a haszonélvezeti jog jogosultja használja, c) az olyan közös lakástulajdont, amelyet a házasság felbontása után az igénylő volt házastársa, vagy gyermeke használ. 4
(3) A jövedelmi jogosultság elbírálásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben (továbbiakban: Szt.) foglalt szabályokat kell alkalmazni. (4) Súlyos mozgáskorlátozottnak minősül az a személy, akit a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet annak minősít. (5) A lakásigénylő a nyilvántartásba vételt követően a jogosultság alapjául szolgáló feltételekben beálló változást köteles bejelenteni a vagyonkezelőnél 15 napon belül. 12. (1) A nyilvántartásba vételt 5 évig meg kell tagadni, ha a lakásigénylő a) valótlan adat közlésével, valós adat elhallgatásával vagy más módon megtéveszti az önkormányzatot, b) előző lakásának bérleti jogáról meghatározott személy részére, vagy térítés ellenében a bérbeadó javára lemondott, c) saját tulajdonú lakását elidegenítette. (2) Akkor is meg kell tagadni a nyilvántartásba vételt 5 évig, ha a bérlő előző önkormányzati lakásának bérleti jogát a bérbeadó az Ltv. 24. (1) bekezdése alapján mondta fel. Az ötéves időtartamot a lakás bérbe adó általi birtokba vételétől kell számítani. (3) A nyilvántartásba vételt 10 évig meg kell tagadni, ha a lakásigénylő előző önkormányzati lakásának bérleti jogáról a 27. (1) bekezdés b-d) pontjai alapján mondott le. A tízéves időtartamot a lakás bérbe adó általi birtokba vételétől kell számítani. 13. Törölni kell a lakásra várók nyilvántartásából az igénylőt, ha a) a kérelem benyújtását követő 3 éven belül nem nyújtott be bérlakásra pályázatot, feltéve, hogy e rendeletben meghatározott jogos lakásigénye mértékének megfelelő lakásra az önkormányzat írt ki pályázatot, b) megállapításra kerül, hogy az igénylő a 11. -ban meghatározott jogosultsági feltételeknek már nem felel meg, c) az Egészségügyi és Szociális Bizottság a környezettanulmány készítése során úgy ítéli meg, hogy az igénylő lakhatása megoldódott. 4. Lakás kiutalása 14. (1) Az önkormányzati bérlakás elnyerése érdekében az igénylők közül különösen az alábbi szempontok együttes mérlegelésével indokolt a bérlő kiválasztása a) a lakáskérelem benyújtásának időpontja, b) több generáció együttéléséből adódó zsúfolt körülmények, c) az egészségtelen lakáskörülmények, d) több kiskorú vagy beteg gyermek nevelése, e) a fogyatékkal élés, f) a lakáshelyzet megoldására tett erőfeszítések, g) a jövedelmi helyzet és a lakásfenntartási költségek nagysága. (2) Az önkormányzati bérlakást igénylők közül a leginkább rászoruló kiválasztása érdekében, amennyiben indokolt az Egészségügyi és Szociális Bizottság a döntés meghozatala előtt környezettanulmányt készít. (3) A szociális rászorultság alapján kiutalható önkormányzati bérlakások listáját a 2. melléklet tartalmazza. 5
III. Fejezet Nem szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadás 5. Egyes munkakörhöz vagy tevékenységhez kapcsolódó lakás bérbeadása 15. (1) Az egyes munkakörhöz kapcsolódó bérlakásnak minősül a 3. mellékletében felsorolt bérlakások. (2) Az egyes munkakörökhöz kapcsolódó lakás bérlőjének csak az jelölhető ki, aki nem rendelkezik Lentiben állandó lakással, és az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatának ellátásához szükséges munkakörben alkalmazást nyert. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott bérlakás esetében a bérlőkijelölési jogot a szakembert alkalmazó munkáltató szerv vezetőjének javaslatára az Egészségügyi és Szociális Bizottság gyakorolja. (4) Az egyes munkakörökhöz vagy tevékenységekhez kötődő bérlakás esetében a bérleti szerződés a munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, vagy egyéb szolgálati jogviszony fennállásának időtartamára, legfeljebb 5 évre köthető, de a meghatározott tevékenység fennállásáig a bérleti szerződés ismételhető. 6. A képviselő-testület egyedi elbírálása alapján történő lakásbérbeadás 16. (1) A képviselő-testület egyedi döntés alapján, pályáztatás nélkül, soron kívül bérlőnek kijelölheti azt a személyt, aki önkormányzati feladatot lát el, vagy az önkormányzat által támogatott tevékenységet végez, és rendkívüli szociális krízishelyzetbe került. (2) A bérlőkijelölés csak cím szerint pontosan megjelölt lakásra történhet. (3) A kérelem elbírálása előtt az Egészségügyi és Szociális Bizottság véleményét, javaslatát ki kell kérni. 7. Bérlőkijelölési jog alapján történő bérbeadás 17. (1) Önkormányzati bérlakásra bérlőkijelölési jog csak a már meglévő megállapodás alapján gyakorolható. (2) Bérlőkijelölési joggal a 4. mellékletben szereplő lakások esetében élhet az ott megjelölt szerv. (3) Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel történő bérbevétele iránti kérelem az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon nyújtható be. IV. Fejezet A felek jogai és kötelezettségei 18. A felek jogaira és kötelezettségeire az Ltv. rendelkezései az irányadóak az e fejezetben foglalt eltérésekkel. 8. A lakás átadása 19. (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét a 6
bérlő írásbeli felszólítása ellenére 30 napon belül nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkát a bérbeadó helyett és költségére elvégeztetheti. (2) A lakás átadásakor leltárt és jegyzőkönyvet kell felvenni, abban fel kell tüntetni a lakás, továbbá a lakás berendezésének tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő a lakás átvételét a leltár és a jegyzőkönyv aláírásával ismeri el. 9. Karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség 20. (1) A bérbeadó az épület karbantartásával kapcsolatos kötelezettségének teljesítéséről a Lenti Városgazdálkodási Kft. jelzése alapján, az azonnali beavatkozást igénylő munkák kivételével, egyedi ügyként az Egészségügyi és Szociális Bizottság döntése alapján gondoskodik. A döntés előkészítéséért és a házkezelői feladatokat ellátó Lenti Városgazdálkodási Kft. kiértesítéséért a vagyonkezelő a felelős. (2) A bérlő köteles gondoskodni: a) a lakás ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről, b) a lakás burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről, kivéve, ha arra az épület felújítása vagy természeti csapás által okozott kár elhárítása miatt végzett munkákkal kapcsolatban kerül sor, a szükséges javítás, helyreállítás erejéig. c) az elektromos vezetéknek és az érintésvédelmi rendszernek a lakásban levő fogyasztásmérőtől, illetőleg a biztosító táblától kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, kapcsolók és a csatlakozó aljak cseréjéről, d) az épületben, az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezésében, továbbá a lakásban a saját vagy a vele együtt lakó, illetőleg a bérlő beleegyezésével ott tartózkodó személyek magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról és az eredeti állapot helyreállításáról, illetőleg a kár megtérítéséről, valamint e) a lakás, illetőleg a lakáshoz tartozó helyiségek, tárolók, tisztántartásáról, és szükség szerinti megvilágításáról, f) a lakásberendezések felújításáról és cseréjéről. 10. A lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzése 21. (1) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségének teljesítését az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke és a vagyonkezelő együttes ellenőrzésének útján az Ltv.-ben foglaltak figyelembe vételével évente egy alkalommal október 31-ig munkanapokon 8-20 óra közötti időben ellenőrzi. (2) Az ellenőrzés tapasztalatát és megállapítását az Egészségügyi és Szociális Bizottság a novemberi ülésén megtárgyalja. (3) A vagyonkezelő az éves ellenőrzés lefolytatásának rendjéről ütemtervet készít, amelyet a januári ülésén az Egészségügyi és Szociális Bizottság megtárgyal és elfogad. (4) Azonnali felmondási oknak minősül, amennyiben az ellenőrzés alkalmával megállapítást nyer, hogy a bérlő nem lakik életvitelszerűen a lakásban. 11. A lakás átalakítása, korszerűsítése 22. (1) A vagyonkezelő előzetes vizsgálata, majd ennek alapján elkészített javaslata alapján az Egészségügyi és Szociális Bizottság hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakását 7
átalakítsa, korszerűsítse, ha a bérlő a munkák elvégzésének költségeit vállalja. A bérlő számlákkal igazolt költségeinek bérbe számítását akkor kérheti, ha az átalakítással a lakás komfortfokozata, vagy az alapterülete, vagy a szobák száma növekedett. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság írásbeli hozzájárulása esetén a bérlő köteles a munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyeket beszerezni, és felel a hatósági engedélyekben meghatározottak szabályszerű végrehajtásáért. (2) A lakás átalakítása, korszerűsítése előtt a vagyonkezelő, az Egészségügyi és Szociális Bizottság írásbeli hozzájárulását követően, megállapodást köt a bérlővel a költségek viseléséről. 12. A lakás visszaadása 23. (1) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlőnek a lakást az Ltv. 17. -ban foglaltak figyelembe vételével kell visszaadnia. (2) A beköltözhető állapot legalább a falak az átadáskori felületképzésnek megfelelő, azaz meszelt, festett, tapétázott, a nyílászárók folyamatosan mázolt, a padozat tiszta, a berendezések üzemképes állapotát jelenti. A gázkészülék üzemképes állapotát a szakszerviz által kiállított, az üzemképességet igazoló jegyzőkönyv tanúsítja. (3) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a bérlőt terhelő helyreállítási munkákat a bérlő költségére a bérbeadó végezteti el. 13. A lakáshasználati díj 24. (1) A lakáshasználati díjra vonatkozó szabályokat az Ltv. 20. -ban foglaltak alapján kell megállapítani. (2) A lakáshasználati díj összege azonos a lakásra megállapított lakbér összegével. 14. A befogadás szabályai 25. (1) Az Ltv. 21. -ban meghatározottakon kívül bérlő a lakásba más személyt csak az Egészségügyi és Szociális Bizottság írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. (2) Nem adható hozzájárulás más személy befogadásához abban az esetben, ha a bérlőnek 2 hónapot meghaladó lakbér és közüzemi díj tartozása áll fenn. (3) A hozzájárulás azzal a feltétellel adható, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a befogadott személy sem a bérleti jogviszony folytatására, sem elhelyezésére nem tarthat igényt. (4) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet a vagyonkezelőnek kell benyújtani. (5) A kérelemhez csatolni kell: a) a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt a lakásba 3 napon belül bejelenti, és ezt a vagyonkezelő felé igazolja, b) a befogadott személy nyilatkozatát, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a lakást 3 napon belül elhagyja. c) annak igazolását, hogy a bérlő nem rendelkezik két hónapot meghaladó lakbérvagy közüzemi díjtartozással. 8
15. Tartási szerződéshez való hozzájárulás 26. (1) A határozatlan idejű lakásbérleti jogviszony folytatására kötött tartási szerződéshez a vagyonkezelő előkészítő eljárását követően, az Egészségügyi és Szociális Bizottság akkor járul hozzá, ha: a) az eltartó nagykorú magyar állampolgár, jövedelme legalább a minimálbér kétszeresét meghaladja és Lentiben nincs beköltözhető lakása, b) az eltartott jövedelmi és vagyoni helyzete, orvosi igazolással alátámasztott egészségi állapota a tartást indokolja, és az eltartásról a lakásban vele jogszerűen együttlakó más személy nem gondoskodik. (2) A tartási szerződés felbontása esetén a befogadáshoz adott bérbeadói hozzájárulást vissza kell vonni. V. Fejezet A lakásbérlet megszűnése 16. Lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetése 27. (1) A bérbeadó és a bérlő az önkormányzati lakásra kötött bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti olyan módon, hogy a) a bérbeadó a bérlő részére másik lakást biztosít, b) a bérbeadó a bérlő részére másik lakás biztosítása mellett pénzbeli térítést fizet, c) a bérbeadó a bérlő részére másik lakást biztosít, a bérlő pedig pénzbeli térítést fizet, d) a bérbeadó a bérlő részére lakás biztosítása helyett pénzbeli térítést fizet. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetre akkor kerülhet sor, ha az eredeti és a másik lakás alapterülete, komfortfokozata azonos. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetre akkor kerülhet sor, ha az eredeti lakás alapterülete vagy komfortfokozata kedvezőbb a másik lakásnál. A bérlőt ilyenkor a két lakás éves bérleti díjkülönbözetének kétszerese illeti meg. (4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetre akkor kerülhet sor, ha az eredeti lakás alapterülete, vagy komfortfokozata kedvezőtlenebb a másik lakásnál. A bérbeadót ilyenkor a két lakás éves bérleti díjkülönbözetének kétszerese illeti meg. (5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a bérbeadó a határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlő részére a) összkomfortos lakás esetén 12 000-Ft/m², b) komfortos lakás esetén 10 000-Ft/m², c) félkomfortos lakás esetén 5 000-Ft/m², d) komfort nélküli lakás esetén 3 000-Ft/ m² összegű pénzbeli térítést fizet. 28. (1) A bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének feltétele, hogy a bérlő vállalja eredeti lakásának a kiutaló határozat kézhezvételétől számított 30 napon belüli tiszta, és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadását, és a bérlő az eredeti lakására lakbér- vagy közüzemi díjtartozással ne rendelkezzen. (2) A vagyonkezelő nyilvántartást vezet a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményező bérlőkről. 9
(3) Amennyiben több bérlő igényli lakása bérleti jogviszonyának a 27. (1) bekezdés a)- c) pontjaiban meghatározott módon, közös megegyezéssel történő megszüntetését, a bérbeadó a csereként felajánlható lakásra köteles a rendeletben szabályozott módon pályázatot kiírni. 17. A lakásbérlet felmondással történő megszüntetése 29. (1) Ha a bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása miatt mondta fel, és a bérlővel megállapodott, hogy másik lakást nem ajánl fel, a bérlő a bérleti jog megváltásaként a lakásbérleti jogviszony megszűnése hónapjában fizetett, utolsó havi, a lakbér 150-szorosának, de maximum 1 500 000- Ft-nak megfelelő összegű térítésre jogosult. (2) Megállapodás hiányában az Ltv. 24. (1) bekezdés e) pontja szerint kell eljárni. (3) A bérleti jog megváltására vonatkozó megállapodásban a volt bérlőnek vállalnia kell, hogy az önkormányzat felé a továbbiakban semmilyen lakásigénnyel nem fordul. (4) A térítési díj kifizetésének időpontját a felek megállapodásban rögzítik. 18. A lakásbérlet megszüntetése lakbér- és közüzemi díjtartozás miatti felmondással 30. (1) A házkezelői feladatokat ellátó Lenti Városgazdálkodási Kft. jogosult beszedni a bérlőktől a lakbért, valamint a szerződés keretében a bérbeadó által, a lakásbérleti szerződés 4. pontja szerint nyújtott külön szolgáltatások díját, melyről saját nevében számlát bocsát ki. (2) A házkezelő a Ltv. 25. -ban meghatározottak szerint felszólítja a bérlőt, ha a bérleti szerződésben meghatározott időpontig a lakbért és a külön szolgáltatások díját nem fizeti meg. Amennyiben a felszólításnak a bérlő nyolc napon belül nem tesz eleget, ezt haladéktalanul jelzi a vagyonkezelőnek. (3) A vagyonkezelő a házkezelő által közölt bérleti díj fizetési kötelezettségüket nem teljesítő bérlők listáját az Egészségügyi és Szociális Bizottság soron következő ülése elé terjeszti a szükséges intézkedés megtétele végett. (4) Amennyiben a lakásbérlet a lakbér, vagy a bérlőt terhelő egyéb költség nem fizetése miatti felmondással szűnt meg, az Egészségügyi és Szociális Bizottság egyedi döntése alapján a volt bérlővel korábbi lakására határozott idejű, legfeljebb 12 hónapra szóló lakásbérleti szerződés köthető, ha a volt bérlő lakbér-, vagy a bérlőt terhelő egyéb költség megfizetésének a lakás kiürítéséről szóló bírósági ítélet végrehajtásának foganatosításáig maradéktalanul eleget tesz. (5) Az (4) bekezdésben meghatározott bérleti jogviszony időtartamának lejártát megelőzően a rendelet 35. -ban meghatározott szabályok szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy a bérlővel 5 évig, amely többször ismételhető, de csak 12 hónapra szóló lakásbérleti szerződés köthető. 19. A lakásbérlet megszüntetése a bérlő halálával 31. (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg és nincs a lakásbérlet folytatására jogosult személy, az örökös köteles a lakást kiüríteni és a lakás leadásáig a bérleti díjjal azonos lakáshasználati díjat megfizetni. 10
(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó az örökös költségére és veszélyére raktárba helyezi el és gondoskodik annak őrzéséről, legfeljebb 1 évig. (3) Ha az elhalt bérlőnek lakbér vagy közüzemi díjtartozása van, a bérbeadó igényét hagyatéki teherként köteles bejelenteni. 20. A határozott időre szóló, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti szerződés megszűnése 32. (1) A vagyonkezelő a rendelet 9. aa) pontjában meghatározott jogcímen bérbe adott, határozott időre kötött lakásbérleti szerződés lejárta előtt legalább 30 nappal köteles vizsgálni, hogy a bérlő a rendelet 11. -ban meghatározott szociális rászorultsági feltételeknek megfelel-e. (2) A felülvizsgálat elvégzéséhez a bérlő köteles adatokat szolgáltatni. (3) Szociális rászorultság esetén az Egészségügyi és Szociális Bizottság változatlan feltételekkel ajánlatot tehet újbóli határozott idejű szerződés megkötésére. A bérlő az ajánlat kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles nyilatkozni. (4) Nem tehet ajánlatot az Egészségügyi és Szociális Bizottság, ha a) a bérlőnek lakbér- vagy közüzemi díjtartozása van, b) a bérlő a felülvizsgálat elvégzéséhez szükséges adatokat, igazoló dokumentumokat nem szolgáltatta, c) a rendelet 12. -ban és 13. -ban foglalt feltételek fennállnak. 33. (1) Szociális rászorultság címén, továbbá szociális krízishelyzet alapján egyedi képviselő-testületi döntéssel bérbe adott lakás esetén a bérlőnek a) ha a jogosultsági értékhatártól való eltérés a 10%-ot nem haladja meg aa) 1-12 hónapig a lakbér 125 %-át, ab) 13-24 hónapig a lakbér 150 %-át, ac) 25-36 hónapig a lakbér 200 %-át, ad) 37 hónaptól a lakbér 250 %-át, b) ha a jogosultsági értékhatártól való eltérés a 10 %-ot meghaladja a lakbér 250 %- át kell megfizetni. (2) Szociális rászorultság hiányában az Egészségügyi és Szociális Bizottság legfeljebb kétszer, 5 + 5 évre tehet ajánlatot lakásbérleti szerződés újbóli megkötésére. 21. A lakásbérlet megszűnésének közös szabályai 34. (1) Bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő köteles a lakást 30 napon belül kiürítve, beköltözhető állapotban a bérbeadónak átadni. A lakás leadásakor a vagyonkezelő és a házkezelő által közösen leltárt kell felvenni, melyben rögzíteni kell a lakás műszaki állapotát, esetleges hiányokat, azok pótlási határidejét. (2) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, vagy a bérbeadó azt nem fogadja el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül bíróságtól kérheti a bérlő kötelezettségének megállapítását. 11
(3) A volt bérlő mindaddig, amíg a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban át nem adja a bérbeadónak, köteles a 27. -ban meghatározott lakáshasználati díjat, valamint a lakással kapcsolatos költségeket megfizetni. 22. A lakáscsere 35. (1) 1 Önkormányzati bérlakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető el. Egy lakás több lakásra is elcserélhető (2) Önkormányzati bérlakásra kötött csereszerződéshez az Egészségügyi és Szociális Bizottság csak akkor járulhat hozzá, ha a cserélő feleknek lakbér- vagy közüzemi díjtartozása nincs. (3) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a lakáscseréhez nem járulhat hozzá, ha a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul. 23. Szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezése 36. (1) Ha a szociális intézménybe utalásakor a bérlő lakásbérleti jogviszonyáról a 27. (5) bekezdésében meghatározott összegű pénzbeli térítési díj ellenében mondott le az önkormányzat javára, intézményből történő elbocsátása esetén a 36. (2) (6) bekezdésekben meghatározott szabályok figyelembevételével helyezhető el önkormányzati bérlakásba. (2) Az önkormányzat a volt bérlő részére a rendelkezésre álló üres önkormányzati bérlakások figyelembevételével lehetőleg a rendeletben meghatározott lakásigénye mértékének megfelelő a város közigazgatási területén belül, volt lakása komfortfokozatával lehetőleg megegyező önkormányzati bérlakást ajánl fel. (3) A szociális intézményből elbocsátott személy köteles a lakásbérleti szerződés megkötése előtt a kiutalt lakás 5 évi bérleti díjának megfelelő összegű térítési díjat megfizetni. (4) A (3) bekezdésben meghatározott térítési díj megfizetésére az Egészségügyi és Szociális Bizottság 12 havi részletfizetést engedélyezhet, de indokolt esetben a (6) bekezdésben meghatározott döntésre jogosult szerv méltányosságból részben vagy egészben eltekinthet a térítési díj megfizetésétől. (5) A lakásbérleti szerződés időtartamára, továbbá a fizetendő lakbér- és egyéb külön szolgáltatás díjának a megfizetésére a rendeletben meghatározott szabályok az irányadók. (6) Az önkormányzati bérlakás kiutalásáról az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt. VI. Fejezet A lakásbérleti jog folytatása 37. (1) Amennyiben a lakásbérleti jog folytatásához a bérbeadó hozzájárulása szükséges, ennek megadása után a jogosult a lakásbérleti jogot változatlan feltételekkel folytathatja. 1 A 24/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet 1. -a szerinti módosítás 2012. március 30-án lépett hatályba. Ezidáig hatályos rendelkezés: 35. (1) Önkormányzati bérlakás bérleti joga kizárólag másik lakásra cserélhető el. Egy lakás több lakásra is elcserélhető. 12
(2) A lakásbérleti jog folytatására jogosultnak a bérlő halálától számított 30 napon belül kérni kell a jogosultság elismerését. VII. Fejezet Az albérlet 38. (1) A határozatlan időre bérbe adott lakás egy része az Egészségügyi és Szociális Bizottság előzetes írásbeli hozzájárulásával lakás céljára albérletbe adható. (2) Albérleti jogviszony csak úgy létesíthető, hogy a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább hat négyzetméter lakószoba terület jusson. (3) Nem adható hozzájárulás a szükséglakás és a komfort nélküli, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével, az egész lakás, továbbá az egyszobás lakás albérletbe adásához. (4) A határozatlan időre bérbe adott lakás egésze csak akkor adható albérletbe, legfeljebb 5 évre, ha a bérlő azért van távol, mert lakóhelyén kívül 2 hónapot meghaladó időtartamban, a) gyógykezelésben részesül, b) meghatározott időre munkát vállalt, vagy tanulmányokat folytat, c) szabadságvesztés büntetését tölti, de nem szándékos bűncselekmény miatt ítélték el. (5) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az albérlő elhelyezésre nem tarthat igényt. (6) A képviselő-testület egyedi döntése alapján létrejött, feltételhez kötött lakásbérleti jogviszony esetén a lakás albérletbe nem adható. (7) Az albérlet további szabályait az Ltv. tartalmazza. VIII. Fejezet A lakbér és a külön szolgáltatások díja 24. A lakbér mértéke 39. (1) A lakbér mértékét a lakás alapterülete és a lakás komfortfokozata figyelembevételével kell meghatározni az 1. melléklet szerint. (2) Az 1. mellékletben meghatározott lakbérek mértékét évente, minden év november 30. napjáig, felül kell vizsgálni úgy, hogy értékállósága biztosított legyen. (3) Az 1. melléklet módosítása esetén, a módosított lakbért első alkalommal az elfogadását követő év január 1-jétől kell alkalmazni, mely alól kivételt képez a központi jogszabály módosításból eredő változás. (4) A havi lakbér mértékét a bárszentmihályfai, a lentikápolnai, a lentiszombathelyi, a máhomfai és a mumori városrészekben 25 %-kal csökkenteni kell. (5) A havi lakbér mértékét 15 %-kal kell csökkenteni, ha a) a lakás felvonó nélküli lakóépület negyedik emeletén van, 13
b) a lakás a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, de a lakásban külön konyha nincs. (6) A havi lakbér mértékét 20 %-kal csökkenteni kell, amennyiben az épülettömbben önkormányzati beruházás keretében megvalósuló állagmegóvási, karbantartási, felújítási munkákra kerül sor, a munkálatok befejezésének időtartamáig, melynek kezdő és befejező időpontját a vagyonkezelő köteles közölni a Lenti Városgazdálkodási Kft -vel. A házkezelő csak a vagyonkezelő értesítését követően alkalmazhatja a csökkentett lakbért, és csak a vagyonkezelő értesítését követően szüntetheti meg azt. (7) A havi lakbér mértékét 30 %-kal kell csökkenteni, ha a lakás műszaki állapota kedvezőtlen, a lakás aládúcolt, beázik, a helyzet fennállásának időtartamára, melyet a lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzése során a vagyonkezelő és az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke felülvizsgál. A körülményekben bekövetkezett változás esetén az ellenőrzést követő 15 napon belül jelzi a házkezelői feladatokat ellátó Lenti Városgazdálkodási Kft. részére a lakbér előírásának megváltoztatása céljából. (8) A (7) (8) bekezdéseben felsorolt ok miatti lakbércsökkentés együttes mértéke az 50 %-ot nem haladhatja meg. (9) A házkezelői feladatokat ellátó Lenti Városgazdálkodási Kft. mérlegbeszámolójában részletesen beszámol a házkezelői feladat ellátásáról. 25. Lakbértámogatás 40. Lakbértámogatás állapítható meg annak a Lenti lakóhellyel rendelkező személynek, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel a) Lenti Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakást bérel, és azt ténylegesen használja, b) családjában az együttlakó családtagokat számítva az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum ba) egyszemélyes háztartás esetén a 150 %-át, bb) két- vagy többszemélyes háztartás esetén a 130 %-át, c) lakásának alapterülete nem haladja meg ca) egyszemélyes háztartás esetén a 60m²-t, cb) két vagy többszemélyes háztartás esetén személyenként a 30 m²-t d) vagyona a Szt. 4. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értéket nem haladja meg. 41. Nem állapítható meg lakbértámogatás azon önkormányzati lakás bérlőjének, aki a) lakáshasznosításból származó jövedelemmel rendelkezik, b) eltartási szerződést kötött, c) jogcím nélküli lakáshasználó, d) lakbér- vagy közüzemi díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és ebből hátraléka keletkezett. 42. Meg kell szüntetni a támogatást az arra okot adó körülmény bekövetkezése időpontjától, ha a bérlő a) bérleti jogviszonya megszűnik, b) támogatásra való jogosultsága megszűnik, c) lakbér- vagy közüzemi díjfizetési kötelezettségének 2 hónapig folyamatosan nem tesz eleget. 14
43. A lakbértámogatás mértéke a család egy főre jutó nettó jövedelmének figyelembevételével kerül megállapításra az alábbiak szerint a) egyszemélyes háztartás esetén a lakbér aa) 25 %-a, ha az egy főre jutó nettó jövedelem a nyugdíjminimum 130 %-át meghaladja, ab) 50 %-a, ha az egy főre jutó nettó jövedelem a nyugdíjminimum 130 %-át nem haladja meg, b) két vagy többszemélyes háztartás esetén a lakbér ba) 25 %-a, ha az egy főre jutó nettó jövedelem a nyugdíjminimumot meghaladja, bb) 50 %-a, ha az egy főre jutó nettó jövedelem a nyugdíjminimumot nem haladja meg. 44. (1) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztályán kell benyújtani a 6. és 7. melléklet szerinti formanyomtatványon. (2) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező, valamint a vele együttlakó személyek a) jövedelemigazolását és b) vagyonnyilatkozatát. 45. (1) A támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától állapítható meg, legfeljebb egyéves időtartamra. Az egyéves időtartam lejárta után a támogatás iránti kérelmet meg lehet újítani. (2) A jogosultságot megállapító határozat egy példányát meg kell küldeni a lakáskezelői feladatot ellátó Lenti Városgazdálkodási Kft.-nek a fizetendő lakbér nyilvántartása és beszedése végett. (3) A jogosultság fennállása esetén a bérlő a támogatás mértékével csökkentett összegű lakbért köteles fizetni. (4) A megállapított lakbértámogatást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya a tárgyhót követő hó 5. napjáig utalja a Lenti Városgazdálkodási Kft. részére. (5) A lakbértámogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztályát. (6) E rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e rendelet megsértésével nyújtott támogatást meg kell szüntetni, a támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell az ellátás visszafizetésére, valamint kamatterheinek megfizetésére. (7) A támogatott személyekről a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztálya nyilvántartást vezet. (8) A lakbértámogatás megállapításáról, és megszüntetéséről; valamint a jogosulatlanul igénybevett támogatás visszafizetésének elrendeléséről, és részletfizetési kedvezmény engedélyezéséről az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt. 26. Külön szolgáltatások díja 46. (1) A lakbéren felül fizetendő a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások az alábbiak: a) szemétszállítás díj, b) kéményseprési díj, 15
ba) kizárólagosan önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakások esetében lakásszám szerint, bb) társasházi épületben lévő lakás esetén a társasház közgyűlése által meghatározott módon, c) víz és csatornadíj ca) kizárólagosan önkormányzati tulajdonú lakások esetében, ahol a lakás almérővel rendelkezik, az alapdíj, az almérővel mért fogyasztás, valamint a fővízóra és az almérők közötti különbség fogyasztás arányában havonta kerül kiszámlázásra, cb) társasházi lakások esetében, ahol a lakás almérővel rendelkezik, az almérőn mért fogyasztás, valamint az almérő és főmérő óra közötti különbség felosztása a társasház közgyűlése által meghatározott módon történik. (2) A fogyasztás díját a Lenti Városgazdálkodási Kft., a társasháznál a közös képviselő a szolgáltató közüzemi cég tarifája szerint számlázza a) a szemétszállítási díjat a bérlőnek, b) a kéményseprési díjat a bérlőnek, c) a víz és csatorna díjat a bérlőnek, d) a közös folyosó áramdíját a bérlőnek. (3) A felvonóhasználat nem minősül külön szolgáltatásnak, ennek díja az önkormányzat részére kerül számlázásra. HARMADIK RÉSZ Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítése I. Fejezet Elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítése, vételárának mértéke és megfizetésének feltételei 47. (1) A képviselő-testület kijelölése alapján elővásárlási jog biztosítható a határozatlan időre bérbe adott önkormányzati bérlakás bérlője részére. (2) Elővásárlási jogával a jogosult akkor élhet, ha a bérbeadóval szemben lakbér- és közüzemi díjtartozása nincs. (3) Az eladási árat és a fizetési feltételeket is tartalmazó vételi ajánlat közlésétől számított 60 napon belül az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkoznia kell az ajánlat elfogadásáról. 48. (1) Ha a jogosult elővásárlási jogával élni kíván, a lakás vételára nem lehet kevesebb a független ingatlanforgalmi szakértő (továbbiakban: szakértő) által meghatározott forgalmi értéknél. (2) A szakértő kirendeléséről az önkormányzat gondoskodik, amelynek költségei a vevőt terhelik. 49. (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg részletre, akkor kérelme esetén 15 évi részletfizetési kedvezményt kell adni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a szerződéskötéskor egyösszegben kell megfizetni a vételár 20 %-át. 16
(3) Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradt a képviselő-testület döntése szerinti kamattal terhelt hátralékra a havonta fizetendő részletet egyenlő mértékben kell megállapítani. (4) A (3) bekezdésben előírt kamat összege a részletfizetés megállapításakor a vételár egyszeri 10 %-a. 50. (1) Részletre történő vétel esetén a szerződésben elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni az önkormányzat javára, amely a részletfizetés időtartamára szól. (2) A vételárhátralék erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyeztetni. 51. A vételár egyösszegben történő megfizetése esetén a jogosultat a 48. (1) bekezdése alapján meghatározott vételárból bentlakástól függően a) ha 0-10 évig lakott a lakásban 10 %, b) ha 10 évet meghaladóan lakott a lakásban 25 % kedvezmény illeti meg. 52. Amennyiben a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a lakás forgalmi értékénél nem lehet kevesebb, amelyet egyösszegben kell megfizetni. 53. (1) Az értékesítés előkészítése, az elkészített adásvételi szerződés felülvizsgálata a Egészségügyi és Szociális Bizottság döntésének vevővel való közlése a vagyonkezelő, az eladási ajánlat megtétele, az eladó jogainak érvényesítése az Egészségügyi és Szociális Bizottság feladata. (2) Az elővásárlási jog jogosultjának az eladási ajánlatra tett írásbeli nyilatkozatától számított 30 napon belül az adás-vételi szerződést meg kell kötni. 54. Az önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeit elkülönített számlán kezeli, és a Ltv. 62. -ban meghatározottak szerint használhatja fel. II. Fejezet A nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó szabályok 55. (1) Az önkormányzat tulajdonát képező nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosításáról a jelentkező bérleti, vagy vételi igényének bejelentését követően, a képviselő-testület dönt a bérbeadásról, vagy az eladásról. (2) A döntés eredményétől függően kerülhet sor a képviselő-testület által meghatározott feltételek szerinti pályázat kiírására, vagy az adott ügyben egyedi döntésre. (3) Pályázat kiírása esetén a pályázatokat a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményezését követően a képviselő-testület bírálja el. NEGYEDIK RÉSZ Záró rendelkezések 56. (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 36/2006. (XII.15.) önkormányzati rendelet. 17
(3) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Lenti, 2012. március 28. dr. Csizmazia Bernadett sk. jegyző Horváth László sk. polgármester Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetve: 2012. március 29. napján Szabóné Gáspár Marianna sk. aljegyző Kiadmány hiteléül: 18
1. melléklet a 25/2010. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez 2 A LAKBÉR ÖSSZEGE Összkomfortos lakás esetén Komfortos lakás esetén Félkomfortos lakás esetén Komfort nélküli lakás esetén 318,- Ft/m²/hó 216,- Ft/m²/hó 127,- Ft/m²/hó 63,- Ft/m²/hó 2 A 27/2011. (X. 26.) önkormányzati rendelet 1. -a szerinti módosítás 2012. január 1. napján lépett hatályba. Ezidáig hatályos rendelkezés: A LAKBÉR ÖSSZEGE Összkomfortos lakás esetén Komfortos lakás esetén Félkomfortos lakás esetén Komfort nélküli lakás esetén 19 303,-Ft/m²/hó 206,-Ft/m²/hó 121,-Ft/m²/hó 60,- Ft/m²/hó
2. melléklet a 25/2010. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez 3 ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁSOK Ssz. Bérlakás címe Hsz. Em.ajtó Nagysága m² 1. Lenti, Kossuth u. 2 I/1 56 2. I/2 56 3. I/3 39 4. I/4 73 5. I/5 55 6. I/6 55 7. I/7 73 8. I/8 39 9. I/9 56 10. II/1 56 11. II/2 56 12. II/3 39 13. II/4 73 14. II/5 55 15. II/6 55 16. II/7 73 17. II/8 39 18. II/9 56 19. III/1 56 20. III/2 56 21. III/3 56 22. III/4 56 23. III/5 55 24. III/6 55 25. III/7 56 26. III/8 56 27. III/9 56 28. IV/1 56 29. IV/2 56 30. IV/3 56 31. IV/4 56 32. IV/5 55 33. IV/6 55 34. IV/7 56 35. IV/8 56 36. IV/9 56 37. V/1 56 38. V/2 56 39. V/3 56 40. V/4 56 41. V/5 55 42. V/6 55 43. V/7 56 44. V/8 56 45. V/9 56 46. VI/1 56 47. VI/2 56 48. VI/3 56 49. VI/4 56 50. VI/5 55 3 Módosította a 24/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet 3. (2) bekezdése 2012. március 30-án. 20