mérés.info A Mérés-értékelési osztály hírei 2010. január B o l d o g Ú j É v e t! CÍM 1088 Budapest, Vas utca 8-10. HONLAP www.fppti.hu
2009: a továbbképzések éve Egy új évet az elmúlt esztendő számvetésének elkészítésével kezdik, ezért mi is áttekintjük a mérési tárgyú akkreditált tanfolyamok adatait. A 2009. év a mérési kultúra terjesztése szempontjából sikeresnek mondható. 137 pedagógus 8 tanfolyami csoportban vett részt A mérési-értékelési kultúra módszertani megújítása című 30 órás akkreditált továbbképzésen. 1 A képzés célja a pedagógusok szemléletformálása volt, az, hogy megismerjék az utóbbi évek rendszerszintű nemzetközi és hazai méréseit, az országos kompetenciamérés filozófiáját, a hazai megváltozott tudásfelfogást. További célunk, hogy a pedagógusok mérésértékelési kultúrája az országos kompetenciamérések feldolgozása során korszerűsödjön, és tudatosan ismerjék fel a mérések oktatási gyakorlatba történő beépítésében rejlő lehetőségeket, valamint ismerjék meg a mérésben szereplő feladatsorok célját és tartalmi jellegét. A képzés egy részében a pedagógusok megismerkednek a hozzáadott pedagógiai érték fogalmával, a családi háttér-index tartalmával és értelmezési lehetőségeivel is. Célunk az adatoknak az önértékelés folyamatában való felhasználása. Végül, de nem utolsó sorban a saját intézményi eredmények alapján a pedagógusok elsajátítják a megfelelő szintű intézkedési terv elkészítésének módszerét. A képzés végeztével a hallgatók által elkészített saját intézményi országos kompetenciamérési adatok elemzését tartalmazó írásban a résztvevők már a megismert leíró és matematikai statisztikai alapfogalmak helyes használatáról, az eredmények pontos elemzéséről, interpretálásáról tesznek tanúbizonyságot. A képzéseken részt vevő 137 pedagógus 7 fő kivételével budapesti székhelyű oktatási intézmény dolgozója. A nemek szerinti arányt nézve csak minden ötödik résztvevő volt férfi (1. ábra). 1.ábra. A képzésben részt vevő pedagógusok nemek szerinti megoszlása 1 Az egyes képzésekről készült értékelések az alábbi címeken olvashatók: http://www.fppti.hu/data/ cms44371/meres.info6.pdf; http://archiv.fppti.hu/fpi-hirado/hirlevel/2009/junius/ web_modszertan.pdf; http://www.fovpi.hu/meres-ertekeles/meres_hirek/ tovabbkepzes_eloadoi_hallgatoi_szemmel.html; http://www.fppti.hu/meres-ertekeles/meres_hirek/ pedagogus_az_iskolapadban.html 10. szám 2010. január 2
A képzések hosszú távú hatékonyságát az egyes intézményekben nagymértékben segíti az a tény, hogy a hallgatók egyharmada vezető pozíciót tölt be (2. ábra). A vezetők közül 13 százalékban az igazgatók voltak az oktatás alanyai. A nemek szerint vizsgálva a vezetők között viszont nagyobb arányban voltak a férfiak (3. ábra). 2. ábra. A képzésben résztvevők megoszlása munkaköri beosztásuk szerint. 3. ábra. A vezetők és a beosztottak nemek szerinti megoszlása. A sikeres intézményi fejlesztő munkák további biztosítéka, hogy a képzéseken részt vevők között igen nagy arányban voltak munkaközösség-vezetők is (4. ábra). A nyolc tanfolyam 45 oktatási intézmény pedagógusait érintette. A vizsgálatban résztvevő iskolák többségében iskolánként két fő választotta a képzést, de voltak intézmények, ahol a tantestület jelentős része fontosnak tartotta, hogy alapvető ismereteket szerezzenek a mérés tárgykörében (1. táblázat). 10. szám 2010. január 3
10. szám 2010. január 4 4. ábra. A vezetők arányának alakulása. Az országos kompetenciamérés két területen zajlik, matematikai eszköztudás és szövegértés témakörben. Ebből arra lehetne következtetni, hogy egy ilyen képzésen főleg a matematika- és a magyartanárok vesznek részt, bár a kompetenciafejlesztés minden szaktanár feladata. Ezért érdekes annak vizsgálata, hogy milyen szakképesítésű pedagógusok voltak a továbbképzések résztvevői. Az 5. ábrán látható, hogy legnagyobb arányban (20%) a matematikatanárok vettek részt a tanfolyamon, de 10-11%-ban történelem, fizika, magyar nyelv és irodalom szakos kollégák is elvégezték a képzést. Az egyéb kategória 1-7 fő részvételével 17 szakképesítést tartalmaz, mint például biológia, orosz nyelv, gyógypedagógia, földrajz, rajz és vizuális kultúra, testnevelés stb. 5. ábra. A képzéseken részt vevők szakképesítés szerinti megoszlása. A tanfolyamokat a képzés végén a résztvevők véleményezték. Ezen észrevételekből kiemeltük a tanfolyam hasznosságának megítélését. Egy hétfokú skálán értékelték, hogy mely területen, milyen mértékben ítélik a képzést hasznosnak (1=egyáltalán nem; 7=teljes mértékben). A nyolc csoport összesített eredményét szemlélteti a 6. ábra.
10. szám 2010. január 5 Intézmény 1. táblázat. A képzésben részt vevők iskolánkénti eloszlása. Létszám (fő) Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola 20 Modell Divatiskola Iparművészeti Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola 17 Széchenyi István Általános Iskola, Dunakeszi 7 Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium 4 Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola 4 Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola 4 Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola 4 Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 4 Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 3 Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Diákotthona 3 Öveges József Gyakorló Középiskola 3 Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola 2 Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 2 Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium 2 Bolyai János Főv. Gyak. Műszaki Szakközépiskola és Kollégium 2 Budai Középiskola 2 Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézet, Diákotthon és Gyermekotthon 2 Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola 2 Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium 2 Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 2 Gourmand Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Szakképző Iskola 2 Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola 2 Gyengénlátók Általános Iskolája, EGYMI és Diákotthona 2 Horváth Óvoda, Ált. Isk., Gimnázium és Diákotthon 2 Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola 2 Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium 2 Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium 2 Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium 2 Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola 2 Közgazdasági Politechnikum, Gimnázium és Szakközépiskola 2 Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola 2 Nagy László Általános Iskola és Gimnázium 2 Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon 2 Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola 2 Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola 2 Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépiskola és Gimnázium 2 Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 2 Széchenyi István Gimnázium 2 Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Ált. Isk., Gimn., Szakközépiskola és Diákotthon 2 Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 2 Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola 2 Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 1 Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium 1 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1 Sylvester János Protestáns Gimnázium 1
6. ábra. A képzés hasznosságának megítélése. Az összesített eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a képzések elérték a céljukat. Az átlagos eredmények szerinti fontossági sorrend a képzés hasznossága szempontjából a következő értékadatokat mutatja: iskolája fejlesztése: 4,89 szemléletformáló hatás: 4,78 ismeretek továbbadhatósága: 4,71 személyes szakmai fejlődés: 4,62 módszertani fejlesztés: 4,07 tanári fejlesztés: 4,03 A 4-es, átlag feletti értéket választók aránya az egyes területeken az alábbi: iskolája fejlesztése: 67% ismeretek továbbadhatósága: 63% személyes szakmai fejlődés: 61% szemléletformáló hatás: 59% tanári fejlesztés: 47% módszertani fejlesztés: 41% A fentieken kívül a képzések eredményességét bizonyítja az a 137 dolgozat is, mely a tanfolyam zárását követően készült el. Ezek között komoly tanulói és tanári kérdőíves háttérrel rendelkező tanulmányok is szerepeltek. Ezek a kérdőíves felmérések azt mutatták, hogy van mit tenni a mérés-értékelés terén, mert még nem mindenkihez jutottak el a kompetenciaméréssel kapcsolatos korszerű információk. Zárásul a fejlesztésre vonatkozóan álljon itt egy idézet az egyik dolgozatból: a mérési eredményeket alapul kell vennünk a tanulók képességeinek jobb fejlesztése érdekében, és az iskolában tanító kollégáknak kölcsönösen támogatni kell egymást, hogy a hiányosságokat minél hamarabb megoldjuk. 10. szám 2010. január 6
Mérés-értékelés műhelyfoglalkozások 2009/2010. tanév 2. félév Időpont: Helyszín: Téma: 2010. február 24. (szerda) 14,30-16,00 óra Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet, 1088 Budapest, Vas u. 8-10. Fsz. 5. A 2009/2010. tanévi bemeneti mérés adatai alapján a kiinduló képességek és az értékrend SZERETETTEL VÁRJUK AZ INTÉZMÉNYEK MÉRÉSVEZETŐIT, OSZTÁLYFŐNÖKEIT ÉS MINDEN ÉRDEKLŐDŐ KOLLÉGÁT! Időpont: Helyszín: Téma: 2010. április 21. (szerda) 14,30-16,30 óra Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet, 1088 Budapest, Vas u. 8-10. Fsz. 6. Fejlesztés kiindulópontja a 2009/2010. tanévi bemeneti mérés alapján (Matematika, szövegértés, történelem és idegen nyelvi mérés) SZERETETTEL VÁRJUK AZ INTÉZMÉNYEK MÉRÉSVEZETŐIT, AZ ÉRINTETT TERÜLET SZAKTANÁRAIT ÉS MINDEN ÉRDEKLŐDŐ KOLLÉGÁT! 10. szám 2010. január 7
FELELŐS KIADÓ SZERKESZTETTE Sárik Zoltán, igazgató Südi Ilona MÉRÉS-ÉRTÉKELÉSI OSZTÁLY meres@fppti.hu MUNKATÁRSAK Südi Ilona sudi.ilona@fppti.hu 338 2156/147 Lövei Mária lovei.maria@fppti.hu 338 2156/120 Török József torok.jozsef@fppti.hu 338 2156/119