Egy lángot adok, ápold, add tovább... A Magyarok Szövetsége Csömöri Közösségének kulturális közéleti lapja 2010. február böjtelő hava jégbontó hava vízöntő hava 2. évfolyam 2. szám Magyarok, mindenütt... Magyarok mindenütt a végeken, E csikorgó, vad téli éjeken, Kiknek nincs takarótok, vértetek: A csillagokra gyakran nézzetek! Úgy nézzetek a csillagokra, bátor Szívvel, mint hajdan a rab prédikátor Kemény gályapadon, láncok között. Mert íme, nincs már, ami összeköt Egymással minket, csak a csillagok. Fényök, mint Etelközben, úgy ragyog. De ködön át, de szemfödélen át, Vajjon ma merre mutat új hazát? Magyarok, mindenütt a végeken, Posta nem jár a téli éjeken, Levél nem száll kedvestől kedvesig, Ércdrótok a hírt nem rezegtetik: Élünk-e még, vagy sírban pihenünk? Csak a csillagos ég közös velünk. Az ezerévnél ősibb csillagok, Mint Etelközben, fényök úgy ragyog. Fenn a Fiastyúk őrzi fiait: Mi nagybeteg anyánk virrasztjuk itt. Magyarok, kiknek nincsen vértetek, A csillagokra gyakran nézzetek! Egy csillagra nézünk mi mind, merőn, Keleten, délen, völgyben, bérctetőn. És érezze, ki rokonához vágyik: Ezer mérföldről azt nézi a másik. Ha elvész, összeomlik itt a hon: Találkozunk azon a csillagon. Reményik /Végvári/ Sándor, 1919. február 8. Mementó Ma, amikor a hírek jönnek-mennek, a tegnap már elfeledett múlt, mert naponta újabb- és újabb virtuális ál vagy igaz hírek töltik meg postaládáinkat, amelyeket befogadni vagy már nem tudunk mert elfásultunk, vagy, mert kétségbe vonjuk annak igaz tartalmát, gondolkodás nélkül töröljük a kért-kéretlen hírhalmazt. Ez történt velem is, amikor az alábbi elektronikus levelet már többedszerre megkaptam. Végül beleolvastam, s nem töröltem, mert épp abban a pillanatban a hátam mögötti rádióból egy gerincét vesztett párt küszködésének voltam fültanúja, amint utolsókat rúgva ígér... De előtte pár idézet a levélből: Hogyan vélekedtek rólunk az elmúlt századokban a világ kiemelkedő szellemiségei? IBN RUSZTA arab földrajzíró 930 táján írja: A magyarok turk fajtájúak és vezérük húszezer lovassal vonul harcba... A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben. Sok szántóföldjük van... Ezek a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk selyembrokátból való. Fegyvereik ezüsttel és arannyal vannak kiverve és gyönggyel berakottak. BÖLCS LEO bizánci császár (866 911): A magyarok munkát, fáradtságot, égető meleget, fagyot, hideget, minden nélkülözést tűrnek. Szabadságkedvelők és pompakedvelők. Mindenek felett arra törekszik, hogy ellenségeivel szemben magát vitézül viselje. LOTHARINGIAI REGINO apát Világkrónikájában (908) írta a magyarokról: A fáradalmakban és harcokban edzettek, testi erejük mérhetetlen...karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilakkal, amelyeket olyan ügyesen lőnek ki szarujaikból, hogy lövéseik ellen aligha lehet védekezni... Természetük dölyfös, lázadozó... természetüknél fogva hallgatagok, készebbek a cselekvésre, mint a beszédre. MIHÁLY SZÍRIAI PÁTRIÁRKA (1196): A magyarok becsületesek, őszinték, életfenntartásukban okosak... Nem szeretik a sok beszédet. THEOPHYLACTUS SIMOCATTA (Histor. L. VII. C.8.): A magyarok rendkívüli módon szentnek tartják a tüzet; a vizet és a levegőt tisztelik, a földet dicsőítik, de csupán azt imádják és nevezik Istennek, aki a világmindenséget teremtette (ez a Teremtő). Neki lovat, ökröket és juhokat áldoznak, és vannak papjaik, akikről azt tartják, hogy megvan bennük a jövendőmondás képessége. LUITBRANDT cremonai püspök 910-ben írja, miután a magyarokkal egy éven át állandó érintkezésben volt: gens hungarorum videlicet christiana... azaz a magyar nemzet nyilvánvalóan keresztény. GARDEZI perzsa író, 1050. körül: A magyarok bátrak, jó kinézésűek, és tekintélyesek. Ruházatuk színes selyemszövetből készült, fegyverzetük ezüsttel bevont, fényt kedvelők. TYRUSI VILMOS püspök, aki feljegyezte az első kereszteshadak átvonulását, írja krónikájában: A magyarok keresztények, békességes, jóindulatú, jómódú emberek. PIERE VIDAL provencei trubadur a XII. században járt Imre királyunk (1196 1204) udvarában és így írt hazánkról: Hogy felvidítsam életemet, elmentem Magyarországra, a jó Imre királyhoz. Ott jó hajlékot találtam, becsületes, jólelkű barátokat és szolgákat. DANTE (1265 1321) az Árpád-házi királyok utáni trónöröklési harcoktól sújtott Magyarországra küldött üzenete: Ó, boldog Magyarország, ne engedd tovább gyötreni magad! II. PIUS pápa Hunyadi János seregének világjelentőségű nándorfehérvári diadala után (1456) írja III. Frigyes császárhoz küldött levelében: Magyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője. Az angol ROBERT JOHNSON 1616-ban: Ez az egy királyság többet tett az ottomán ambíciók csökkentésére és az ottomán szerencse megakasztására, mint a többi összes keresztény államok együttvéve. (...) MILTON (1608 1674), az Elveszett Paradicsom szerzője: Büszke vagyok arra, hogy Magyarország és Anglia között kulturális kapcsolat áll fenn. (folyt. a 2. oldalon)
2 TA R S O LY TA R S O LY 3 De szeretnék gazdag lenni, /Egyszer libasültet enni, Jó ruhába járni kelni, / S öt forintér kuglert venni. József Attila RETRO HÚSBOLT Szeretettel várja vásárlóit: tőkehússal háztáji baromfival felvágottakkal füstöltáruk nagy választékával. Helyben fogyasztható friss kolbász! Nyitva tartás: K P 06 18 Szo 06 13 V H zárva HECZ PLAZA Csömör, Jókai utca Kurultaj és Magyarok Országos Gyűlése A Magyarok Szövetsége testvér rendezvénynek tekinti a 2010-es Kurultájt, készen arra, hogy segítő kezet nyújtson a szervezőknek. 2010. február 2-án Benis Miklós felkereste Bíró András Zsoltot Győrben tartott előadásán. Felvetődött az idei Kurultaj és a Magyarok Országos Gyűlése társrendezvény kérdése. Mindketten részt vettek a 2008-as magyarországi Kurultaj szervezésében, amelynek szellemisége indította útjára a Magyarok Szövetsége mozgalom szervezőit. Benis Miklós a 2009-es Magyarok Országos Gyűlésének egyik főszervezője. 2010-ben a Kurultaj szervezését Bíró András Zsolt irányítja, Benis Miklós pedig a Magyarok Országos Gyűlésének szervezését segíti. Mindkét rendezvény kiemelt jelentőséggel bír a magyar nemzet életében: A 2010-es Kurultaj jó alkalmat teremt nemzeti önbizalmunk helyreállítására és a testvérnépekkel való kapcsolat mélyítésére. A Magyarok Országos Gyűlése segít megszervezni a jövőbe tartó magyarságot. A Magyarok Szövetsége az alkotmányos rend helyreállítása érdekében, a történeti alkotmányunk jogfolytonosságát kimondó alaptörvénytervezetet fogalmazott meg Felsőházi Szövetség megszervezésével a Magyarok Szövetsége képviseleti lehetőséget kíván teremteni a magyar Országgyűlésben, a jelentősebb magyarországi társadalmi csoportok mellett a Kárpát-medencében élő magyarságnak, a világ más tájain élő magyarok és a testvérnépek képviselőinek. MONTESQIEU (1648 1755): A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre van. JULES MICHELET (1798 1874): A magyar nemzet a hősiesség, a lelki nagyság és a méltóság arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott nemzet iránt leróni, mely a Nyugatot megmentette? Vajha a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek hősével szemben. E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít minket. A magyar hősiesség magas erkölcs megnyilatkozása. EDUARD SAYOUS (1842 1898): A nyugati nemzeteknek hálával kell elismerniük azokat a szolgáltatásokat, amelyeket Magyarország tett a civilizációnak, először, amikor testével vetett gátat a barbarizmusnak, majd midőn tántoríthatatlan bátorsággal ragaszkodott szabadságához. G. HERRING 1838-ban kiadott útirajzában írja: Magyarország gátja volt a török terjeszkedésnek, bölcsője az alkotmányos szabadságnak és a vallási türelemnek. SAINT RENÉ TAILLANDIER (1817 1879): A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni. R. BACKWILL angol politikai író 1841-ben: Magyarország foglalja vissza helyét a nemzetek között, és legyen az, ami régente volt: Európa legbüszkébb védőbástyája. VICTOR HUGO (1802 1885): Magyarország a hősök nemzete, Németország az erényt, Franciaország a szabadságot, Olaszország a dicsőséget képviseli a nemzetek sorában. Magyarország a hősiesség megtestesülése. BISMARCK német kancellár (1815 1898): Különös nép a magyar, de nekem nagyon tetszik. THEODEORE ROOSEVELT (1858 1919), az Egyesült Államok elnöke, 1910-ben Magyarországon tett látogatásakor kijelentette: Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért. ELISÉE RECLUS (1837 1916): Magyarország rendkívüli előnye, hogy szoros értelemben vett földrajzi egység. A magyar királyság földrajzi szempontból Európa egyik legösszefüggőbb területe. Bármint alakuljon is a közép-európai államok sorsa, bizonyos, hogy a magyarság mindig a legjelentékenyebb szerepet fogja játszani a Kárpátok által körülvett óriási arénában. PAUL TOPINARD antropológus, 1881-ben kiadott első antropológiai kézikönyvében írja: Mai napság a műveltebb magyar családok arcvonásai a legszebbek közé tartoznak egész Európában. A közepesnél valamivel nagyobb termetű, jól megtermett testalkatúak, szabályos arcvonásúak, barnás vagy fehéres bőrszínűek, barna hajúak és szeműek,... Antropológiai szempontból az eddigi adatok a finnekkel való rokonság ellen tanúskodnak... VAUTIER francia politikus a 20. század elején írja: Magyarország múltja fényes, de a jövő még dicsőbb sorsot tart fenn számára. E jobb sorsra érdemes nemzetet Ausztria úgyszólván elfalazta Európától, hogy egyrészt annál szabadabban kizsákmányolhassa, másrészt, hogy a külföld a függetlenség után sóvárgó magyarság panaszait meg nem hallhassa. PAYOT: Magyarország csodálatos földrajzi egység, amelynek egyes részei összhangzatosan egymásra vannak utalva, és nem szakíthatók el az egész sérelme nélkül. D ANNUNZIO olasz költő 1926-ban: Mindaddig, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, a Duna-medence kérdéseit nem lehet véglegesen rendezni. A háború igazi megcsonkítottja Magyarország. I. GARVIN angol publicista 1925-ben írta: Valamennyi legyőzött nép közül a tehetséges, felsőbbséges magyar népnek jutott a leggonoszabb sors. LORD SYDENHAM, az angol felsőház tagja 1927-ben kiadott könyvében írja: A legélénkebb részvéttel nézem ezt a dicsőséges múltú büszke népet, amely most a kisantant jól felfegyverzett népeinek gyűrűjébe van bezárva. LORD ROTHERMERE 1927. június 27-én a Daily Mailben írja: Az új európai határok igazságtalansága állandó veszedelme Európa békéjének, és azok a kezek, amelyek a mai politikai helyzetet létrehozták, a jövő háború magvait hintették el.... Utóirat 2010. február Végül, a berobbanó MSZP-és hír: Kerek nyolcszáz forinttal lesz kevesebb az abortusz a 2010-es választások után Képzeljék, még méltányosságból meg is halhatok, mert párom a temetésemre ugyancsak méltányosságból több pénzt fog kapni Olvassuk a fenti sorokat, és gondolkozzunk Kik vagyunk? Honnan jöttünk? Mivé lettünk, vagy leszünk, ha méltányosságból meg sem születhet a jövő nemzedéke? Verzár Éva Meggondolatlan írás és hamis vád a Magyarok Szövetségéről Sajtóközlemény Az elmúlt hónapokban megtapasztalhattuk, hogy sokan versenyt futottak, hogy a Magyarok Szövetségéről minél hajmeresztőbb állításokat tegyenek közzé. Alapvető meglátásunk, hogy a nemzeti oldal közkedvelt interaktív, sárdobálódzós játékában nem kívánunk részt venni. Míg ezen az oldalon sokan bodzapuskákkal lövöldözik egymásra a papírgalacsinokat, addig a túloldalon a legmodernebb kommunikációs ágyúkkal építik le az önállóan gondolkodó embert. A Szövetség nehéz helyzetben van, hiszen az államhatalmat, politikai pártokat megszólítani nem tudó emberek keresik az áldozatot, akiken kiélhetik sérelmeiket. Ezt a többnyire a vele rokon gondolatokat követő emberek között találják meg. A napokban megalkotott újabb vádak teljes jóhiszeműségből születtek, s zömében jóhiszemű emberek árasztják el velük egymást. Egyfajta jelképe annak az amatörizmusnak, amit le kell vetkőznünk, ha saját országunkban komoly eredményeket akarunk elérni. A nemzeti oldal vezetőinek személyes felelőssége, hogy nyilatkozataikat, cselekedeteiket ne a pletyka szintjén futó információkra alapozzák. A Kacsa Magazin információszintje nem elegendő a a nemzet létfontosságú kérdéseinek megoldásához. Felelős vezetőknek nem a fogyasztói társadalom eladásművészeiként kellene működniük. Ez mások asztala. A Magyarok Szövetsége hivatalos állásfoglalása, programjai olvashatóak a honlapon, valamint a Szövetség hírleveleiben. A megnyilatkozás módjáról immáron egy éve döntött a szervezői testület. Engedjék meg, hogy idézzem: A Magyarok Szövetsége nevében nyilatkoznia kizárólag az elnöknek, az elnökhelyettesnek, a sajtószolgálat vezetőjének, illetve egyes esetekben az általuk felhatalmazott személyeknek szabad. A Magyarok Szövetsége csak azt a hírt, hírlevelet, internetes oldalt, állásfoglalást, nyilatkozatot, stb. ismeri el sajátjának, amely a www.magyarokszovetsege.hu honlapon megjelent, továbbá amely kizárólag e honlapon keresztül érhető el. Minden egyéb valamely más szervezettől, vagy személytől származik, amely nem azonosítható a Magyarok Szövetségével. Magyarok Szövetsége Szervező Bizottság www.magyarokszovetsege.hu Gratulálok minden Otthonvédő Civil szervezetnek az elért eredményért Április 15-ig nem árverezhetőek el a lakott ingatlanok. A kormány döntését Kiss Péter jelentette be Április 15-ig, a fűtési szezon végéig nem árverezhetőek el a lakott ingatlanok; a kormány a törlesztő részleteket fizetni nem tudó adósokon segítene - jelentette be a kormány döntését Kiss Péter. A társadalompolitikai miniszter a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón azt is elmondta, hogy a tilalom keddtől lép életbe. Kiss Péter azt mondta: számos intézkedést hoztak már az ügyben, de véleménye szerint most egy olyan újabb kiskaput csuknak be, amely a végrehajtáson kívüli értékesítés lehetőségét is felfüggeszti erre az időszakra. Erre az intézkedésre azért volt szükség, hogy akik nem tudják fizetni a törlesztő részleteiket, azok ne a téli hidegben veszítsék el az otthonukat közölte. Azt mondta, az e tárgyban hozott legutóbbi törvénymódosítás arról szólt, hogy december 1-je és március 1-je között nem lehet senkit kilakoltatni, de az nem vonatkozott a lakáshitel-szerződésekben rögzített feltételekkel történő árverezésekre. Kitért arra is, hogy január 1-jétől olyan szerződést sem lehet kötni, amely az árverezésen kívüli megoldással ilyen nehéz helyzetbe hozná a lakástulajdonosokat. A kormány álláspontját ismertetve úgy fogalmazott, hogy a hiteleket mindenkinek törleszteni kell, de hangsúlyozta, hogy emellett a bajbajutottaknak is segítséget kell nyújtani. Utalt arra is, hogy az önkormányzatoknak elővásárlási jogot biztosítottak, hogy úgy vásárolhassák fel a bajbajutottak lakásait, hogy az ott lakó családok egy szerény lakbérért az otthonukban maradhassanak. Kitért arra is, hogy ha az adós kéri, akkor a korábbi harminc napon túl további hatvan nappal meghosszabbítható az az időtartam, ameddig nem kell elhagynia a lakást. Megjegyezte, hogy lehetőség van elektronikus APEH-árverésre is, amely széles körű átláthatóságot biztosít. Arra a kérdésre, hogy kapnak-e kompenzációt azok a társaságok, amelyeknek pénzük áll ezekben az ingatlanokban, azt mondta, a döntés erről nem szól, mert jelenleg az a társadalmi szolidaritás rangsorol, amelynek működnie kell egy ilyen helyzetben. Hozzátette, hogy egy sor életbe lépő intézkedés alakítja ki a transzparens kereteket. Más témában, a választási részvételtől való visszalépésre felszólított Hagyó Miklós kapcsán, kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az MSZP budapesti elnökségének döntése megfelel az országos pártvezetés álláspontjának is. Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, frakcióvezető szombaton közölte: arra kérte Bajnai Gordon miniszterelnököt, hogy a zord időjárásra való tekintettel akadályozzák meg a kilakoltatásokat, és jogszabályi erővel tiltsák meg az árveréseket. Forrás: hirado.hu/mti www.magyarokszovetsege.hu
4 G Y Ö K E R E I N K G Y Ö K E R E I N K 5 Idézetek az Aranybullából (1222) Második András király dekrétoma, aki jeruzsáleminek mondatik. A szent Háromság egy Isten nevében Endre, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmáczia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galiczia és Lodoméria királya, örök emlékezetűl. A miért hogy országunk nemeseinek és másoknak is szent István királytól szerzett szabadságát némely királyok hol tulajdon haragjok bosszujából, hol gonosz, avagy önnön hasznokat szerető emberek hamis tanácsadásából, sok pontban hatalmasul megrontották vala, azért a nemesség gyakorta sürgető könyörgésekkel zaklatta felségünket, és előttünk való királyai fülét az ország állapotjának megjobbitásáról. (...) Rendeljük, hogy a szent király ünnepét minden esztendőnként, ha csak valami nagy nehéz ügyek gondja vagy betegségünk meg nem tilt minket, Fehérvárat tartozzunk megülni. És ha mi ott nem lehetnénk, a nádorispán kétség nélkül ott leszen érettünk és a mi képünkben minden ember dolgát meghallgatja; és az egész nemesség, valaki akar, szabadon oda gyülhessen. (...) Ezt is akarjuk, hogy a nemes embert sem mi, sem az utánunk való királyok soha meg ne fogják vagy meg ne nyomorítsák valamely hatalmas kedveért, hanem ha előbb perbe hivatott és rendes uton törvényt láttak reá. (...) Továbbá semmi szerpénzt, sem szabad dénár adót nem szedetünk a nemesek jószágán... Azonképen az egyházak népén sem veszünk semminemű szerpénzt. (...) Ha valamely nemes ember fiumagzat nélkül hal meg, birtokának negyed részét leánya kapja: a többivel azt mivelje, a mit neki tetszik. Ha pedig testamentum nélkül történik halála, valamely közelebb való atyjafiai vannak, azoké legyen, és ha teljességgel semmi nemzetsége nem volna, a királyra szálljon birtoka. (...) A megyés ispán a nemesek jószágán itéletet ne tegyen, hanem ha pénzt vagy tizedet illet a dolog ABBA BAU Építőipari és kereskedelmi Kft. Építőipari generál kivitelezés, alaptól a tetőig. Szerkezetépítés, gépi vakolás, homlokzati hőszigetelés, referenciával. Hideg-melegburkolás, festés, mázolás. Elérhetőség: 06 30 636 7299 Email. bajozsi@freemail. hu No, most azért is bosszút állok! Tényleg bosszúra lázadt, Felheccelt egy éjszaka minden Bontás alatti házat: Inogjatok, bomoljatok, Dűljetek be legott, Lássuk, hogy tetszik az uraknak Az ilyen állapot? Tóth Árpád A megyei várispánok egyáltalában senkit ne itéljenek, hanem csak a magok vára népét. (...) Továbbá, összepártolkodásból a nép tolvajnak senkit ne kiálthasson, mint eddig szokta vala. (...) Ha pedig a király az országon kivül akarna hadakozni, a nemesség ne tartozzék vele menni, hanem ha a király pénzén; és valamikor haza térend, a nemeseken hadi birságot ne vegyen... Ha pedig ellenség támadna haddal az országra, általánfogva mindnyájan tartozzanak elmenni. (...) A nádorispán minden ember dolgában, ki országunkbeli, különbség nélkül itéljen. (...) Ha valamely jobbágyurnak, a kinek tiszte vagyon, hadban történik halála, annak fiát vagy atyjafiát illendő tiszttel méltó megajándékozni. (...) Ha vendégek, tudni mint jámborok, jönnének az országba, ország tanácsa nélkül méltóságra ne jussanak. Ha valaki meghal, vagy törvény szerint halálra itéltetett, vagy perdöntő bajon esik el, vagy akármi más ok miá, annak felesége az ő hitbérében kárt ne valljon. A jobbágyurak ugy kövessék a király udvarát, vagy akármerre is ugy járjanak, hogy a szegénységet ne foszszák, ne nyomorgassák. (...) Továbbá, ha valamely ispán az ő ispánságának módja szerint magát tisztességgel nem viselné, vagy az ő vára népét megrontaná, ebben találtatván, mind az ország szine előtt vessék ki tisztéből szégyenére, és a mit elragadott, adja vissza. (...) Egész megyét vagy akárminemű méltóságot örök jószágul vagy birtokul nem adunk. (...) A mely birtokot valaki méltó szolgálatjával szerzett, attól soha meg ne fosztassék. (...) A várakhoz tartozó jobbágyok szent István királytól szerzett szabadságuk szerint éljenek... Hasonlatosképen a vendégek is, akár micsoda nemzet legyenek, azon szabadságban tartassanak, mely kezdettől fogva vagyon nekik engedve. (...) A tizedet pénzűl megváltani senki ne tartozzék, hanem a mit a föld terem, bort vagy gabonát, abbúl fizessék. A püspökök a nemesek jószágán való tizedből ne adjanak a mi lovainknak, se az ő népök ne tartozzék a tizedet a király jószágára hordani. (...) Továbbá, a mi disznaink nemes ember erdején vagy rétjén ne legeljenek az ő akaratja ellen. (...) Pénzváltó kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbeli nemesek legyenek. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek. (...) Továbbá, birtokot az országon kivül való embernek ne adjanak. Ha valamelyest adtak vagy eladtak, azt a haza fiai válthassák meg. Ha valaki törvény rendén elmarasztatott, senki a hatalmasok közül meg ne oltalmazhassa azt. (...) Továbbá, e négy jobbágyurat: tudniillik a nádorispánt, a bánt, király országbiráját és királyné asszonyét kivéve, senki két tisztet ne viseljen. És hogy ezen mi tőlünk engedett szabadság és ezen rendelésünk mind a mi időnkben, mind az utánunk következők idejében örökké erős legyen, irattuk egy igén hét levélbe, és megerősitettük a mi arany pecsétünkkel;... Oly módon, hogy az irást mindenkor szeme előtt tartván, se ő maga meg ne tévedjen valamikép a mondott dolgokban, se királyt vagy nemeseket, avagy másokat megtévedni ne engedjen; hogy ők is örüljenek az ő szabadságoknak, és azért nekünk és a mi következőinknek minden időben hivek legyenek, és a királyi koronának tartozó engedelmes szolgálatjukat meg ne tagadják. Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hűtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké. (...) * * A törvényt csak tartalmában idézzük szerkezi felépítése nélkül. Veszteséglista A kommunizmus fiatal áldozatai kik mindhárman önkéntes tűzhalált szenvedtek, nem tudták földolgozni a diktatúra rémtetteit. Jan Palach Prága 1969. január 17. Bauer Sándor Budapest-nemzeti Múzeum lépcsője 1969. január 20. Mojzes Márton Erdély Börtönből szabadulva az örökös zaklatástól meggyötörve. 1943. január 12. Donkanyari ütközet máig tisztességgel el nem temetett 65 000 áldozat 1945. február 11. az orosz ostromgyűrűvel körbezárt Budavári kitörés napja 37000 magyar áldozat, 33 000 német áldozat. Életben maradt 45 magyar, 740 német. Csak ezen két vérfürdőnél több mint 100 000 áldozat! MIÉRT? Veszelik András Február ősi névnapjai 1. Csanád, I. István hadvezére, Ajtony legyőzője. 2. Emese, Álmos anyja, az Árpád-ház ősanyja. 3. Kund (Könd), fejedelem, kazár: főméltóság, magyaroknál: vezér, fejedelem, törököknél: tisztelt. 4. Lelle 5. Taksony, Géza fejedelem atyja, Árpád unokája. 6. Gidula 7. Izsép 8. Tarcal, kun vitéz a honfoglalás idején. 9. Abigél 10. Ügek (Ügyek) Álmos apja vagy nagyapja. 11. Zete 12. Ara, ragyog 13. Kadosa (Kadocsa), Anonymusnál Zoárddal együtt. Árpád unokatestvérei, Kézainál: hun vezér. 14. Levente, Árpád fiának neve. 15. Karcsa, ölyv, mások szerint: héjja 16. Marót 17. Zille 18 Nemere, népatya, a Nap mezején élő hős. 19. Farsang 20. Álmos, Árpád atyja, az Árpád-ház őse. 21. Réva, Atilla és Buda testvére. 22. Küne 23. Gyopár 24. Solt, régi krónikások szerint Solta, Zsolt. 25. Gejza, nemes, uralkodó. 950 éve Gyeücsa. 26. Menyétke 27. Ákos, gyakori főúri név az Árpád korban. 28. Elemér MINDENT EGY HELYEN, gyorsan, szakszerűen Kulcsmásolás élezés: kés, olló, fűnyírókés stb. zárjavítás, kerékpárjavítás Szabó Antal 2141Csömör, Széchenyi út 60. T.: 06 28 445-348, 06 20 886-0537 Nyitva tartás: hétfő, szerda, csüt., péntek: 10.00 17.00 szombat: 8.00 14.00 kedd: szünnap A Történeti Alkotmányról (3. rész) Emlékeztető: a magyarság rendelkezik az európaival összhangban álló, mégis a legerősebb függetlenségi joggal. (Kossuth Lajos) A Történeti Alkotmány ősi szokásjogunk elvein jogfolytonosan egymásra épülő törvényeink szerves sora, amely államformától függetlenül a magyar alkotmányosságnak, a nemzet szuverenitásának és szabadságeszméjének biztosítéka. 1944 óta szunnyad történeti alkotmányunk, de ma is legitim.* Szent István ősi szokásrendre alapította a keresztény Magyar Királyságot. Intelmei kifejezik, hogy az ősök követése, a szokások megtartása, az ország becsületének tisztelete, szeretete nélkülözhetetlen követelménye a közösségi létnek. Ezen ősi szokások nemzeti jellemvonásunkká váltak: vitézség, hazaszeretet, szabadságszeretet. (lásd: vezércikkünk idézeteit.) A szabadságszeretet áthatja politikai-közjogi küzdelmeinket, irodalmunkat, költészetünket, közéletünket. A közügyek iránt való élénk érdeklődés a politizáló hajlam, a haza sorsával való szinte teljes összeolvadás ugyanúgy jellemző a magyar asszonyokra, mint a férfiakra. A semmit rólunk nélkülünk elv alapelv, mert a rólunk-nélkülünk való intézkedés szinte minden esetben tiltakozást és ellenérzést váltott ki. A királyi tanácsról szóló törvényektől kezdve az ellenállási jog létrehozásán át az országgyűlési és önkormányzati rendszerek kiépítéséig felismerhető az a befolyásérvényesítő folyamat, amely a közösség széles körének adta meg a hatalomban való befolyásszerzés lehetőségét. Mindezt hangsúlyozzák krónikásaink a vérszerződésről, a honfoglalásról, a pusztaszeri nemzetgyűlésről való tudósításaikban. Rákóczi vallomásában olvashatjuk, hogy a magyarok nem a királyoknak, de a törvényeknek alattvalói. Vagyis a hatalom nem személyhez, hanem erkölcsi rendhez kötődik. A Szent Korona testesíti meg a teremtői rendet, melynek szellemében a királyi hatalom és a nemzet együttesen szervezi az államot. A Szent Korona-tan szerint minden hatalom forrása a Szent Korona, a király és bármely testület csak részesedhet a hatalomból, mint alattvaló. A tan szerint a magyar szabadság nem államformához, hanem alkotmányossághoz kötődik, mégpedig a történeti alkotmányhoz. A történeti alkotmány normája szerint az állam a személyes és közösségi életet és szabadságot kell hogy szolgálja. Az állam a történeti alkotmány szellemében felelősségre vonható, elszámoltatható, mert az alkotmány a nemzet államalkotó akaratának megnyilvánulása, mely egyenes képviselet és önkormányzatiság elvén keletkezett évszázadokon át. Szent István törvényeiben, az Aranybulla teljes rendszerében, közjogi törvényeinkben, alkotmányhelyreállító szabadságharcainkban, vagyis egész Történeti Alkotmányunkban ezen eszmeiség mutatkozik meg. Az ősök követése, a szokások megtartása a XX. századig betöltötte a magyar jog világában törvényalkotó, törvényalakító és tövényjavító jelentőségét. Szabadságharcaink valójában joghelyreállító küzdelmek voltak, melyek ha katonailag el is buktak, a békeszerződés jogorvoslataival mindig győztek. (Kivétel 1956, amikor már nem használták ősi alkotmányunkat.) A forradalmi hullámok és birodalmakat rázkódtató eszmeáramlatok nálunk tehát törvényes keretek között érvényesültek; alkotmányhelyreállító országgyűlési határozatokban, törvényekben, egyéb országgyűlési munkálatokban, akár 1790 91, akár 1848 vagy 1867 nevezetes jogalkotására gondolunk. Ezen hagyományelvű életfelfogás, s az állandóan ismétlődő honvédő és szabadságküzdelmek, védekező jelleget és óvatosságot alakítottak ki. Történeti alkotmányunk törvényei kifejezik az idegen behatásokkal szemben való bizalmatlanságot és óvatosságot is, akár a külföldiek, nem magyar honosok birtokszerzésének ismétlődő tiltását, akár az idegenek hivatalvállalásának megtiltását tanulmányozzuk. Ugyanakkor szokás volt hangsúlyozni a magyar nép türelmét és jóindulatát a vendégek és idegenek szokásai, vallásai iránt. Kisebbségi jogokat, a nemzetiségek közéletét korlátozó jogszabályokkal nem találkozunk a magyar jogban. A történeti alkotmány részét jelentő 1868. évi nemzetiségi törvény nemzetközi összehasonlításban is kiváló alkotás. (Folyt. köv.) Hermányos Mária * A cikksorozat forrása a második, bővített kiadásban megjelent A Történeti Alkotmány, Magyarország ősi alkotmánya c. kötet Zétényi Zsolt szerkesztésében. Bp., Magyarországért Egyesület, 2010.
6 G Y Ö K E R E I N K J E L E N Ü N K 7 Bogár László: Háború a nemzet ellen A magyar nemzet történelmének egyik legsúlyosabb, legmélyebb válságát éli át. Természetes, hogy az ország minden lakója békés megoldást szeretne vészterhes válságunkra. De lehetséges-e? Aki szeretne egy kicsit közelebb kerülni ennek a kérdésnek a megválaszolásához, annak mindenképpen ajánlanám Jelenczki István legújabb megrázó filmjét, mely a Háború a nemzet ellen címet viseli. A cím aligha félreérthető. Markánsan sugallja, hogy miközben a hétköznapi értelmezés szerint 1956 óta békeidőben élünk, ám mindez csak végzetes optikai csalódás. A filmben megszólalók drámai módon szembesítenek minket azzal, hogy csupán arról van szó: gyökeresen megváltozott a háborúk és a fegyverek természete. A hagyományos háborúk véres sebeket vágtak az emberi testen, és az anyagi javak látványos fizikai pusztulásával jártak együtt. Ám, és ez a legmélyebb tanulság, még a legutóbbi hagyományos nagy háború 1939 és 1945 között sem volt képes az emberi lélek legbelsejének szétroncsolására. Ez magyarázza azokat a gazdasági csodákat, amelyeket főként a két földig rombolt vesztes, Németország és Japán esetében jegyzett fel a gazdaságtörténet. Ez a csoda a lélek csodája volt. Ezek a társadalmak, mint spirituális közösségek nemcsak, hogy épen megőrizték lelki, erkölcsi, szellemi talapzatukat, de még erőt is merítettek az őket ért szörnyű fizikai pusztításból. Ebből az is világosan kiderül, hogy egy emberi közösség vagyonának legnagyobb, legértékesebb része nem az anyagi, a fizikai világban, hanem a lélek tektonikus energiáiban rejlik. Az ezt felfogni képtelen vulgármaterialista közgazdaságtan persze értetlenül állt a számára felfoghatatlan csoda előtt. A világ és a világot sok ezer év óta uraló erők stratégiája azonban az utóbbi fél évszázad során gyökeresen megváltozott. Felismerték, hogy a véres, mérhetetlen emberi, anyagi, fizikai pusztítással járó háborúk igen alacsony hatásfokúak, és léteznek ennél sokkal hatékonyabb technikák is. Ha ugyanis éppen a fenti logikából kiindulva először a lelki, erkölcsi, szellemi talapzatot pusztítják el szép fokozatosan, akkor minden látványos anyagi romlás nélkül hullnak ölükbe azok az értékmezők, amelyekért a világ valamennyi háborúja zajlott/zajlik. A magyar nemzet ellen vívott újfajta háború a láthatatlan ellenfelünk szemszögéből nézve hihetetlenül eredményes volt. Úgy szerezte meg és úgy aknázza ki kíméletlenül értékmezőinket, hogy e brutális kifosztást szabadság és felemelkedés gyanánt még meg is ünnepeltetheti velünk. Az alávetett és kifosztott bennszülöttek nemcsak, hogy nem lázadnak, de önként és dalolva számolják fel önmagukat, emberségük utolsó morzsáit is. Ahogyan Jelenczki István filmjéből kiderül úgy sikerült kb. 150 milliárd dollárnyi anyagi értelemben vett nemzeti vagyonunktól megfosztani minket, hogy nemcsak, hogy nem tiltakoztunk, de még csak nem is tudunk róla, hogy mindez megtörtént velünk. Vagy hogy az 1950 és 1980 között az ország népessége 500 ezer fővel nőtt, az utóbbi harminc évben viszont 700 ezer fővel csökkent. A kettő közötti különbség 1 millió 200 ezer fő, pontosan annyi, mint amennyien a második világháborúban odavesztek! Úgy szántott át rajtunk tehát egy lágy harmadik világháború, hogy szinte észre sem vettük. És valóban erről van szó! Lassú, de biztos pusztulásunk, pusztításunk egész folyamatának már a szimpla érzékelésére sem vagyunk képesek. Mint ahogy azt sem érzékeljük, hogy világháborús pusztítás nélkül is sikerült ellenfelünknek elérnie, hogy a szociológiai értelemben legkonfliktusképesebb társadalmi csoport, a 35 és 55 éves korú férfiak halálozási rátája most már negyven éve folyamatosan romlik, és több mint kétszer annyian halnak meg minden évben, mint a hatvanas évek végén. A film drámai módon szembesít minket azzal, hogy mindennek a szörnyű folyamatnak a legbelső, legvégső okai saját lelkünkben keresendő. A lelki, erkölcsi, szellemi roncsoltságunk, felsebzettségünk a végzetes elgyengülésünk alapvető oka az, hogy legalább egy évszázada hazugságban és félelemben élünk. A Jelenczki István filmjében megszólalók értő szavakkal, megdöbbentő adatokkal és összefüggésekkel világítják meg e folyamat legmélyebb rétegeit, rejtett dimenzióit. Egyúttal arra a nagyon egyszerű igazságra is ráébresztenek minket, hogy amelyik emberi közösség nem képes felismerni és elszánt bátorsággal képviselni legalapvetőbb nemzetstratégiai létérdekeit, az elpusztul. Ez ilyen egyszerű, és az emberi történelem ilyen egyszerű igazságokra épül. És, ha egy emberi közösség dolgai megformálását nem képes olyan elitekre bízni, akik észben és erényben egyaránt dúsak, az ezzel a végtelenül könnyelmű és felelőtlen döntésével lényegében saját halálos ítéletét írja alá. A filmben szereplők azonban egyben mégis egyetértenek. Mindnyájan hisznek abban, hogy van még visszafordulás, ehhez azonban először is meg kell ismernünk az ellenünk vezetett háború valóságos természetét. Ebben segít mindenkit ez a film. Forrás: Magyar Hírlap ANGYALKAPU AJÁNDÉKBOLT Oxigén szifon patron cserehely Bio élelmiszerek Ajándéktárgyak Jade köves masszázságy kezelésekre is szeretettel várjuk a gyógyulni vágyókat! FEBUÁRI AKCIÓK! Cím: Csömör, Petőfi Sándor u. 23. T.: 06-30-633-11-44 Nyitva: H-P: 10.00-18.00 Hajnal Sötét van még, sötét az ég, Ragyognak fönn a csillagok. A Hold, mint egy fényes kakas: Király vagyok, és csillogok! kis csibéim a csillagok! Szanaszét az égen futnak, S egyszerűen nem hajlandók, Összejönni fényes Holdnak. Sereglenek, tömörülnek, Néhány helyen összeülnek, Hangtalanul beszélgetnek, Megbeszélik, merre mennek. De ni! Most kelet felől, Valami Nagy közeledik. A csillagok elsápadnak, Némelyikük el is tűnik. Talán félnek? Vagy játszanak? Egyre kevesebben látszanak. Nem játszanak. Megtorpannak. Fényszárnyak alá mind befutnak. Elmennek aludni, azután fényt enni. azért tudnak éjszaka, oly nagyon ragyogni Pozsonyi István Azok a telek... Akkor még voltak nagy telek s kemence mellé bújt napok melegségét újra érzem: Megint kisgyermek vagyok... Fürdôszoba-konyha csempeburkolat készítést, KEMENCE tervezést, építést vállalunk. Strifler József Tel: 06-20-941-2240 Köztünk élnek Újévi köszöntők Finom bizony, igaz azzal ijesztgettek, hogy gilisztásak leszünk tőle A Magyarok Szövetségének alapító atyját Mi a véleményed a kemence melegéről, mert úgy tudom, Strifler Józsefet kérdezem: Adjon az isten bort, búzát, hogy belevágtál a kemence tervezésébe, és építésébe? Milyen gyermek barackot, voltál? Örökmozgó? Nagyapám a kemence kuckójában tartotta a cukrot, s ha Örökmozgó, az Szőrös biztos farkú malacot, hozzájutottunk, nagyon finom volt annak édességét élvezni, s Miben nyilvánult Üvegünkbe meg örökmozgásod, feneket, hogy melegedni a kemence-kuckó tövében. sok rossz fát tettél a tűzre? Ezt a melegséget kerested, amikor úgy döntöttél, hogy csatlakozol a Magyarok Szövetségéhez? mulassunk eleget. Mint minden gyerek. Szekerünkbe kereket, hogy Látom, hogy nehezen szedem ki a sza- Igen. Kiábrándultam abból, hogy általában az emberek vakat ebből a nagyon mehessünk tevékeny, eleget, lelkes emberből, de folytatom. Boldog Mire új emlékszel esztendőt gye- kívánunk nem köszöntik egymást, ha találkoznak, nincs kihez fordulni, ha rekkorodból, amiről a házbeli eddig még családnak! családi körben sem beszéltél? A falu kutyáit sokszor megkergettük, s bizony, erre ma nem vagyok büszke. Közben szabadkozik, Bor, búza, hogy békesség mit szólnak szálljon majd házatokra az emberek, de én nevetek, mert ki Az ne új szalajtott esztendőbe, volna minden meg egy-egy jószágtokra. kutyát, vagy éppen kötött volna Adjon dióhéjat Istenáldást a macska táplálkozástokra, lábaira, mint a párom? Hol születtél? Virrasszon fel az úr a holnapi napra! A Viharsarokban, Újiráz faluban. Tiszta szívből, szeretetből ezt kívánjuk! Milyen emlékeid vannak a faluról, a falu közösségéről? Csak jó válaszol szűkszavúan, na persze, jön a harapófogó, s nógatom, hogy szóljon többet ezekről az évekről. Emlékszel Újév napján kopogtatok. arra, hogy kenyeret sütöttek volna? Igen, nagyon finom kenyereket sütött a nagymamám is, meg Édesanyám is. Íze? Olyan nagy volt, hogy egy szelettel jól laktunk, főleg, ha zsírpálya síkosította, hogy jobban csússzon. Te ettél cukros-zsíros kenyeret? kérdez vissza, s látom szeme csillogásán, hogy szép emléket idéz fel benne a gyermekkor kenyerének íze, illata. Finom volt? netán barátra, segítségre úgymond kalákára volna szükség. A csömöri közösségben, amelynek alapítója vagy megtaláltad azokat a barátokat, akikre vágytál? Igen, de nemcsak barátokra leltem, hanem arra az értékrendre, amit magaménak vallottam örök életemben. Honnan van ennyi energiád? Látom, nap mint nap, hogy nem számolva benzinköltséget, telefonszámlát, hívsz, mész, szervezel? Magam sem tudom, csak annyit érzek, ha nem teszem meg nemzetemért, akkor családomért sem teszem meg azt, amit elvárnak tőlem, jobban mondva, amit én várok el magamtól. Miben bízol? Mit vársz a jövőtől? Bízom rendületlen, hogy megváltozik az emberek gondolkodásmódja, s talán összefogásra tudjuk szólítani azokat is, akik eddig magukra zárták az ajtót. Sok sikert kívánok hozzá, visszavárunk a Csermely lapjaira, mert, amit eddig tettél, az többet kíván, s azt is tudnia kell az itt lakóknak, hogy ilyen emberek élnek köztünk, tehát csak úgy búcsúzok el: Viszontlátásra Strifler József, köszönöm, hogy időt szakítottál ránk! Verzár Éva
8 I R O D A L O M K I D O B O L Ó 9 Házi kenyér, dúcos kenyér (részleges közlés) Az erdő szélétől nem messze, sűrű bokrok között húzódik meg a ház. Hófehérre meszelt falai kikukucskálnak a poros erdei útra. Ablakában piros muskátlik kacsingatnak, szinte csalogatják a néha-néha arra tévedőket. Olyan ritka errefelé a vendég, mint a fehér holló. A nagy csendet csak a fák dalos lakóinak hangja töri meg, s az öregasszony, ott a ház előtti kispadon üldögélve, észre sem veszi, hogy unokája megérkezett. Kezét a nap sötétbarnára festette, lehet, hogy nem is ebben az esztendőben, hanem évtizedek óta egyre csak barnul, a tél meg nem elég hosszú, hogy hófehérré varázsolja. Hogyan is tudná? A ráncok közé már úgy beköltözött a nap színe, hogy onnét csak egy nagy betegség venné ki. Attól meg Isten mentsen, mert ki gondozná őt itt, a világ végén? A fiatal leányunoka bejár a nagyfaluba dolgozni, ha ő nem keresne egy kis pénzt, felkopna az álluk. Igaz, van itt minden: disznó, tyúk, a gabona is megterem, a kacsák a patakban lubickolnak egész nyáron, nekik aztán jól megy soruk, kotorják a vizet, s mint a keljfeljancsi, úgy buknak alá, a fenekük az ég felé kandikál, s hopp, már fenn is a fejük. A méhek is itt tanyáznak a közeli fákon, csak a mézet kell begyűjteni onnét. A legnagyobb baj, hogy nincs ember. Ez a lány sem akaródzik magának valakit keresni, pedig amikor ő az unokája korában lépkedett, már gyermeket hozott a világra. Özvegy is lett egyhamar, az uráról már csak egy tábori levélből tudta meg, hogy nincs többé. Mamóka! köszöntötte a kislány, és az öregasszony mellé telepedett. Ki tudja, mi járhatott a fejében, amikor ezt kérdezte: Mondja, maga nem fél a haláltól? Fél az istennyila, lányom, mért kellene, hogy féljek? Ugyes eljön, ha itt az ideje, mit érek azzal, hogyha reszketve várom? Meg osztán jó lenne pihenni egy kicsit. Elég volt mán ebből az életből, de betegeskedni, azt nem szeretnék. Elaludni kellene, csendesen, úgy, ahogy elalusznak estére kelve a napok, olyan szépen képzelem el az elmenést erről a világról. A tiszta kék égen, bárányfelhőkön úszkálva, elhajózni a hegyen túlra, oda, ahova a nap minden este aludni tér. A halál még koronát is tenne a fejemre, szép vöröset, és ködfátyolt a vállaimra! Nézz reám! Hát nem én lennék életem utolsó napján a legszebb? Minek szenvednék? Életemben egyebet sem csináltam, minthogy nyögtem. Mennyen mán, mért nem pihen most? Minek dörzsöli itt ültibe azt az egy darab ruhát? Nem megmondtam, hogy kimosom én a géppel? Attól szakad az, lányom, esszecsavarja, oszt vehetek ujjat. Miből? Nekem nem adják a pénzt, mind neked. János bá vala itt épp az elébb ment el, azt mondja, hogy a varrodát is bézárják. Osztán te mért nem mondád nekem? Férjhez kéne menned, tartson el az urad. Mi lesz veled, ha mán én sem leszek, hogy neveljem a baromfiakot? Csak fél, nagyanyó! Örökké a halállal jő nekem, ha férjhez akar adni. Hagyjon engem békén, nem kell nekem ember, hogy megmondja, mit csináljak, s mit nem. Ha kerülne, akkor pedig olyan legyen, aki kijön ide lakni. A mai emberek mán nem nagyon akaróznak az erdő szélin élni. Nagyanyó, mü hogy kerültünk ide? Mért pont ide jöttek? A falu magiknak nem volt jó? Még sohasem beszélt nekem erről. Osztán azt sem mondta el, milyen volt leánynak lenni? Hogy is volt, amikor maga esküdött örök hűséget? Nem beszéltem vóna róla? Az meg hogy lehet? Ojjan régen vót az, lehet, kiment a fejemből. Ne beszéljen mán félre, örökké ezzel jő, pedig még azt es tugygya, hogy hány fűszál nő a határba. Mijjen vót a nagyapám? Mutasson mán egy képet róla! Örökké dugdossa, de most nem menekül. Hozza ki azt a frankos kávés dobozt, mert úgyes tudom, hogy abba vannak a kincsei. Mutassa meg nekem! Jaj, istenem! Mit vétettem? Megáldottál engem ezzel a jánynyal, örökké csak a kíváncsiság, bár másra lenne kíváncsi, de ő engem bolygat s nem hagy nyugton. Kihozom, de ha nem fogod bé a szájadot, úgy elnáspángollak, hogy nem éred meg a férjhezmenetelt. Két kezével megtámasztja a pad ülőkéjét, felnyomja magát, még áll egy percet, hogy meg ne szédüljön, a lábai is szokják a súlyát, pedig teste nem mondható nehéznek. Az évek töpörödött kis asszonnyá gyűrték össze. Vékony lábán már alig tud megállni. Fekete ruhája majdnem földig ér, eltakarja törékeny alkatát. Keskeny vállán télen-nyáron egy hárászkendő, állandóan hideget érez. A csúz költözött beléje mondogatja, s a sok munka. Fején néhány szál haj, fekete kendővel takarja el; egyetlen hely, amit a nap nem barnított meg. Arcát ráncok borozdálják keresztül-kasul. Keskeny száját örökké összeszorítja, nehogy valamit kibökjön, ami a lelkét nyomja. Csak a szeme tiszta, tiszta, mint a lelke, amit nem mocskolt be az idő. De a tükörbe már nem néz. Minek? Megijedne a látványtól. Nehézkes léptekkel indul be a házba. Az első lépcső magasan elrugaszkodik a földtől. Kezével segíti magát. Nagyanyó, toljam? incselkedik a leányunoka, de ő rá sem hederít. Majd megtudja, ha eljön az ideje, hogy milyen öregnek lenni. Aztán fokról fokra lép, a tornácon megpihen. A házban a legbelső szoba az övé, az utcára nyíló ablakaival. Elvette volna a kislány tőle, de nem engedett. Amióta kihozták ide a villanyt, van a televízió, nézze azt. Ő nem érti, mit beszélnek, de nem is érdekli. Neki az ablak a televízió. Lássa az embereket, ha épp arra járnak, de barátja minden egyes fa, bokor és az azon élő madárnemzetség. Néha szól hozzájuk, azok meg válaszolnak. Csak a macska nem hallgat a tiltószóra. Állandóan felugrik a párkányra, ha benn mocorgást hall, s addig nyivákol, amíg be nem engedik. Ha teheti, odafekszik aztán a hasára az öregasszony hasára, testének melegétől elbódulva mély álomba szenderül. A doboz az éjjeliszekrény legalsó fiókjában van, jó mélyen elrejtve. Kapaszkodva, nyögve hajol le, de végre előkerül. Leül az ágy szélére. Elfáradt. A barna doboz tetejét simogatja, nem nyitja ki. Elindul vissza az udvarra ez a jány még bé találna jőni, hogy sürgesse. Kifelé már könnyebben halad, az egész napi ülésben elgémberedett lábait kissé bejáratta. A térdkalácsa még recseg-ropog, de mit számít, fő az, hogy viszi. Jó, hogy megjőve, mán mentem vóna magáért zsörtölődik az unoka. Mindig is kíváncsi volt, mit rejt a doboz. Itt es vagyok huppan nagyot a padra. Nyissuk ki! Várj, szusszanjak meg egy kicsit, elfáradtam, de megmondom, hogy nem adom a kezedbe. Azzal óvatosan felemelte a fedelet. Megbarnult képek vastag lapjairól ismeretlen emberek néztek szembe az ifjú lánnyal. A legfelső képen szép, fiatal asszony nevetett, méghozzá kalapban. Ez meg ki lenne? Nem ismered meg az öreganyádot? Ez maga? Mit gondolsz, csitri, örökké vén vótam? Jól van, mama, nem akartam bántani súrlódik nagyanyjához, mint a macska; érezte, hogy kicsit többet mondott, mint szabadott volna. Unokája illata és közelsége pedig erősen jól esett az asszonynak, aki maga is hitetlenkedett a képet látva. Aztán felemelte a következőt. Ez vót a nagyapád. Hű! Ez a szép ember? Ezért nem mutatta meg eddig, úgy-e, nehogy nekem es ilyenre fájjon a fogam. Mijjen szépek vótak magik, nagyikám! S ez a nagy ház? Ez kié volt? A nagyságos úréké, itt, a faluba. Ott szolgáltunk. Ott, abba a nagy házba, ahol most a varroda van. De akkor nem úgy nézett ki, mint most. Nagy uradalom vót az! A ház körül nagy fák, még ezer évesek es vótak azok! Nagyapád tartotta rendbe az udvart. Vót dolga elég. Kaszálta a füvet, nyeste a virágokot. Mennyi rózsa vót! Egyik szebb a másiknál. Két asszonya vót a háznak. Ikrek, s az embereik es ikrek. Az egyiknek az ura erősen hamar meghalt. A másiknak ojjan művészféle vót élete párja. Nem csinált az semmit, csak fúrt, faragott. Szerencsére az asszonyok ügyesek vótak. Az egyik a házat uralta, a másik az uradalmat. Akkor mű es benn laktunk anyámékkal a faluba, az uradalomhoz tartozó házba. (Folyt. a 10. oldalon.) E SE MÉNYNAPTÁR Magyarok Szövetsége központi hírei A Szövetség Pest Megyei tagozata 2010 január 19-én a dunavarsányi Művelődési Házban tartotta Megyegyűlését. A résztvevők tájékoztatást kaptak a szervezés alatt álló Hitelintézet és Aranykorona Szövetkezet megvalósulásáról. A felmerült nehézségekről és a kitörési lehetőségekről. A települési csoportok elöljárói beszámoltak közösségük tevékenységéről. Sikerekről-gondokról, így egymástól is tanulva válhatnak majd erős öntudatos, a feladatokat bátran vállaló közösségekké. A nyári országos gyűlés óta eltelt hat hónap kevés volt a szervezettség gördülékeny kialakulásához, ezért néhány kérdés előkészületlensége miatt a döntések későbbre halasztódtak, viszont a személyi kérdések rendeződtek. A közelgő választásokkal kapcsolatban felmerülő állásfoglalásról, feladatokról is szó esett. Mivel a Magyarok Szövetsége nem párt, így direkt módon a választás befolyásolására nincs lehetősége. Ezért meg kell találni azt a módot, hogy a szövetség tagságának súlya az igazságosság felé billenthesse a választási mérleget. 2010. Február 6-án este, a hideg havat csikorgatott az emberek talpa alatt. A Magyarok Szövetségének helyi közössége mégis útnak indult, ugyanis fórumot hirdetett a JOBBIK, s keresve, hol találkozik közös elképzelésünk a jövőről, képviseltettük magunkat. Szegedi Csanád érkezéséig Brüszszelből sietett Csömörre, egymást követő filmkockák emlékeztettek, hogy történt egy s más az öszödi beszéd után, amitől még a Csipkerózsika álmát alvó is felébredt hosszú, százéves álmából. Meglepett a terem hangulata. Nyugalom volt, telt ház, s amit eddig is tudtam, jól nevelt emberek lakják ezt a zsák falut, ahol ajtót nyit egy fiatalember az érkezőnek, s ahol csak arra várnak mint mindenhol ebben az országban, hogy lesz még ünnepe Magyarországnak, ünnepe a magyar nemzetnek. A bemutatkozó előadásban egy háromgyermekes gazdasági végzettséggel rendelkező képviselőjelöltet ismertünk meg Bertha Szilvia személyében, majd a nagypolitika irányairól beszélt Szegedi Csanád európai parlamenti képviselő. Aztán kérdés-felelek következett. A Magyarok Szövetsége nevében Kovács Ákos tette fel kérdéseinket, s kapott rá választ, amely majdhogynem fedi a JOBBIK párt és az egyesületünk elképzelését jövőnket illetően. Aztán egy Hölgy kért szót, átgondoltan, határozottan, megfontoltan kérdezett arról, ami a közbiztonságot illeti, s nem csodálkoztam, hogy őt jutalmazta a legerőteljesebb taps. A megszokott, a médiákból fröcsögő utálat, vádaskodás, hecc-kampány helyett, egy nyugodt, a jelen nehéz gazdasági, de főleg erkölcsi válságot mélyen érzők közössége gondolkodott együtt. Amikor elhagytuk a termet, úgy éreztem, sőt az volt a határozott meggyőződésem, hogy mindannyian tudatában voltunk annak, hogy most egy olyan választás következik, amely 180 fokos fordulatot kíván, attól függetlenül, hogy melyik ellenzéki párt nyeri el a nemzet bizalmát. Nincs idő az egyezkedésre, már nincs idő a langyos politikára. KÖZHÍRRÉ TÉTETI K! FEHÍVÁS! A 3. oldalon található cikkünkhöz kapcsolódva kérünk minden csömörön élő, banki adósággal küzdő sorstársunkat, akit előreláthatóan a kilakoltatás veszélye fenyeget, idejében jelezze felénk, hogy segíthessünk! Címünk, telefonszámunk a Csermely hátsó lapján található. Gyorsreagálású Önvédelmi Zóna Csömör Felhívjuk figyelmüket csömöri fiataljaink önkéntes vállalkozására. Keressék honlapjukat, segítsék, kapcsolódjanak be figyelő-segítő munkájukba, hogy biztonságban élhessünk községünkben: Kovács Péter kovpeti000@freemail.hu gyozcsomor@gmail.com Célunk: helyi önvédelmi szervezeti egység felállítása, erőnléti, és taktikai felkészülés feladataink hibátlan ellátására. A zóna elsőrendű feladata az önvédelem feltételeinek megteremtése. A zónában jelentkező bármilyen jellegű veszélyre az egymásra figyelő, egymást segítő emberek megtalálják a közös önvédelem hatékony megoldását. Az egység erkölcsi alapelve: egy mindenkiért, mindenki egyért. Aki elvárja, hogy társai segítsenek rajta, annak kötelessége, hogy ő is segítsen a társain MEGHÍVÓ Kistarcsai testvérközösségünkhöz Dr. Drábik János Közíró, jogtanácsos KORSZAKVÁLTÁS Hogyan tudunk hazai munkahelyeket teremteni gyorsan, hatékonyan? című előadására 2010. február 20. 15 órakor. Kistarcsa, Thököly út 4. Liget vendéglő. A belépés díjtalan. Az előadó a Szabad Európa Rádió vezető szerkesztője volt. 2002 óta 18 könyve jelent meg, többek között: Uzsoracivilizáció; Tudatmódosítás; A pénz diktatúrája; Világdemokratúra; MEGJELENIK! ELŐFIZETHETŐ! A Szilaj Csikó hetilap 2010. február 18-án életre kel országos lefedettséggel Színes, szórakoztató, de élenjáró az öntevékeny, önszerveződő (magyar és nem magyar) társadalom életének, törekvéseinek, értékeinek, kultúrájának, sikereinek, magával ragadó példáinak (buktatóinak) bemutatásában; A stratégiai törekvések, kínálkozó változtatási lehetőségek bemutatásában (az élet minden fontos területén); A Magyarok Szövetsége szellemiségéhez közel álló személyek, alkotásaik, gondolataik bemutatásában; A hétköznapi élet hétköznapi embereinek csodás nagyszerűsége bemutatásában; A nemzetromboló, elvtelenül igazodó, tekintélyelvű ( politikailag korrekt ), önfeladó gondolkodásmód visszaszorításában; Az előfizetés díja 250 Ft/lap, egy hónapra 1000 Ft. Előfizetést elfogad a Csermely szerkesztősége és a Szilaj Csikó főszerkesztője, Varga Domokos György. Email címe: dombi52@t-online.hu