A tanulmány készítésében közreműködtek: ProLabora Munka és Család Audit Kft. (1., 2., 3., 5., 7., 8. fejezet) Elek Csaba (2., 4., 5. fejezet) Simon Ferenc MBA (6. fejezet) Szerkesztette: dr. Jelen Tamás MBA, Ph.D. 2
Tartalomjegyzék Executive summary... 6 1. Vezetői összefoglaló... 7 2. Helyzetértékelés... 11 2.1. A KKV szektor... 11 2.2. Foglalkoztatás és munkanélküliség... 15 2.3. Iskolázottság... 17 2.4. Az iskolázottság és a foglalkoztatás közötti összefüggés... 19 3. A kérdőíves megkérdezés eredményei... 22 4. Az oktatási rendszer sajátosságai, a képzésben rejlő lehetőségek... 41 4.1. A szakképzés szerepe és színtere... 41 4.2. Az iskolai rendszerben történő szakképzés... 43 4.3. Felnőttképzés... 51 4.4. Szakmai záróvizsgák... 53 4.5. Mesterképzés... 54 4.6. Szakmák kamarai gondozása... 54 4.7. A szakképzés legnagyobb problémái... 55 4.8. Javaslatok a képzési rendszert illetően... 58 5. Romák a munkaerőpiacon... 59 5.1. Demográfiai adatok... 60 5.2. Iskolázottság és foglalkoztatottság... 63 5.3. Az integrációt megnehezítő egyéb tényezők... 68 Roma tanodák működésének hatásai - kutatás... 71 5.4. A roma munkanélküliség fő okai... 82 5.5. A romák sikeresebb munkaerő-piaci integrálásának lehetséges megoldásai... 83 6. Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon... 86 6.1. Létszámadatok... 87 6.2. Költségvetési ráfordítások... 92 6.3. Iskolai végzettség és foglalkoztatás... 93 6.4. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rehabilitációja... 97 6.5. A megváltozott munkaképességűekre vonatkozó szabályozás... 99 6.6. Megoldási javaslatok a problémakör kezelésére... 102 7. Rugalmas munkavégzési formák, mint a munkahelyteremtés lehetséges eszközei... 108 8. Fejlesztési javaslatok Összegzés... 115 9. Irodalomjegyzék... 119 10. Mellékletek... 122 3
Ábrajegyzék 1. ábra: Foglalkoztatottak és munkanélküliek megoszlása az iskolai végzettség tükrében... 20 2. ábra: A munkábaállás időigénye az egyes iskolázottsági szintek esetében... 21 3. ábra: A cég alkalmazottainak száma... 24 4. ábra: A vállalatok nettó árbevétel szerinti megoszlása... 25 5. ábra: Munkaerő-gazdálkodási tervek... 26 6. ábra: Tanulószerződés 2009.... 27 7. ábra: Tanulószerződés 2010.... 27 8. ábra: Hátrányos helyzetű csoportok alkalmazása... 28 9. ábra: Létszámbővítési tervek az egyes munkavállalói csoportokat illetően... 29 10. ábra: Alkalmazna-e az alábbi feltételek mellet hátrányos helyzetű munkavállalót?... 30 11. ábra: Roma munkavállalók alkalmazásnak akadályai... 31 12. ábra: Szakképzett romák alkalmazási esélyei... 32 13. ábra: Megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazásának akadályai... 33 14. ábra: Integrációs programok alkalmazása... 34 15. ábra: Rugalmas munkavégzési formák alkalmazása... 35 16. ábra: A rugalmas munkavégzési formák egyes típusainak elterjedtsége... 36 17. ábra: A vállalat értékrendjét vizsgáló kérdések... 37 18. ábra: Egyes támogatások ismertsége... 38 19. ábra: Legnépszerűbb szakmák... 56 20. ábra: A cigányság területi megoszlása... 62 21. ábra: Roma foglalkoztatás, 2001... 66 22. ábra: Elégedettség a tanoda munkájával... 75 23. ábra: A tanoda hatása a gyerekekre... 77 24. ábra: Mmk dolgozók iskolai végzettség szerinti megoszlása... 93 25. ábra: Foglalkoztatottak aránya a munkaképesség-csökkenést előidéző vezető okok szerint (%)... 94 26. ábra: Mmk dolgozók aránya munkaköri kategóriák szerint... 96 27. ábra: Rehabilitációs technikák gyakorlati alkalmazása... 98 28. ábra: Főbb rugalmas munkavégzési formák a foglalkoztatási ráta tükrében, Magyarország,(%). 109 Táblázatjegyzék 1. tábla: A kkv szektor szerepe a gazdaságban... 11 2. tábla: A 15-64 éves lakosság gazdasági aktivitása az elmúlt években... 15 3. tábla: Foglalkoztatottak száma gazdasági ágazatok szerint (ezer fő)... 16 4. tábla: Foglalkoztatottak száma és a munkanélküliség 2007-2009... 17 5. tábla: A 15-74 éves népesség száma legmagasabb iskolai végzettség szerint... 18 6. tábla: A foglalkoztatottak száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint (ezer fő, %)... 19 7. tábla: A mintába került vállalatok tevékenység szerinti megoszlása... 23 8. tábla: Támogatási formák alkalmazása/alkalmazási hajlandóság (db, %)... 39 9. tábla: Hátrányos helyzetű munkavállaló alkalmazását elősegítő tényezők... 40 10. tábla: Gyakorlati órák száma a német vs. magyar képzésben... 47 11. tábla: A kamara által gondozott szakmák... 55 12. tábla: A cigány háztartásban élő és az országos népesség életkor szerinti megoszlása (2003, %). 61 13. tábla: A teljes népesség és a romák település típusok közötti eloszlása... 62 14. tábla: A magát roma nemzetiségűnek valló népesség és az össznépesség iskolai végzettsége a 30 34 évesek korcsoportjában, 1990 és 2001 (%)... 64 15. tábla: A roma népesség megoszlása iskolai végzettség és terület szerint, 2001 (%)... 65 16. tábla: A lakóhelyi szegregáció mértéke (%)... 69 17. tábla: Szülők megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint... 73 18. tábla: Válaszolók megoszlása státuszuk szerint... 74 4
19. tábla: Háztartások megoszlása egy főre eső jövedelem szerint... 74 20. tábla: Szülők elégedettségének okai... 76 21. tábla: A tanoda legfontosabb céljai... 78 22. tábla: Lehetséges célok a tanodában (%)... 79 23. tábla: Lehetséges tevékenységek szülők részére (%)... 80 24. tábla: Ha a tanoda oktatást, képzést indítana szülők részére, milyen témák esetében venne részt benne? (%)... 81 25. tábla: Rokkantsági nyugdíjasok százalékos aránya a munkaképes lakosság körében... 88 26. tábla: Magyarországon fogyatékkal élők száma és megoszlása a 2001-es népszámlálás adatai alapján... 90 27. tábla: A fogyatékossággal élők abszolút és tízezer lakosra vetített száma Magyarország megyéiben és Budapesten, a 2001-es népszámlálás adatai alapján... 91 28. tábla: A rokkantsággal kapcsolatos kiadások a GDP és a szociális kiadások százalékában néhány európai országban és az OECD országokban... 92 5
EXECUTIVE SUMMARY The objective of the research was to investigate the possibilities of the integration of loweducated persons to the labour market with the help of small and medium enterprises (SME). In order to make a thorough analysis we made an extensive research by completing a questionnaire with more than hundred small and medium sized enterprises. The questionnaire was designed to obtain a clear picture about the views and intentions of the SME sector concerning the employment of low-educated persons. Based on the results and the analysis of the economic and social background we concluded the followings. Not surprisingly, we found a strong relationship between the level of education and employment chances. The increasing role of services within the economy resulted in a decreasing demand for physical workers on the labour market. Low-educated persons are the first to be crowded out. Consequently, nowadays education is essential for prosperity. At the same time, it clearly revealed that improvement in education itself only provides solution for those who do not suffer from any other detrimental factor. The group of low-educated, however shows a significant overlap with the group of romas and disabled. The results of the questionnaire clearly show that there is a strong opposition towards these multiply disadvantaged groups. Education itself does not solve their problem. Only about one-third of the observed companies would hire them. More than half of the companies reject the employment of romas even if they have the required skills for a given position. It turns the attention to the question of approach, the way of thinking. Both the approach of the employers and the romas should be changed for long-term results. Presently, financial incentives are the only ones with considerable effects on the willingness to employ these groups. Thus, there is an inevitable need for the introduction and effective communication of support and incentive programmes. Regulations on disabled must be changed in order to create a favourable climate for their employment. Atypical employment would create jobs for the economy and would provide solutions for the low-educated too. The Hungarian SME sector is unaware of the advantages of the flexible work opportunities. Incentives must be given to the SME in order to enhance the introduction and widespread use of these employment possibilities. 6
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A kutatás relevanciája A munkanélküliség visszaszorítása a fejlett piacgazdaságok egyik állandó feladata. Napjainkban általánosnak tekinthető, hogy a munkaerő-piacról az alacsony képesítésű, vagy képesítéssel egyáltalán nem rendelkező rétegek szorulnak ki elsőként és legnagyobb arányban. A foglalkoztatáspolitika egyik kulcs feladata a jelentős tömeget képviselő alacsony képzettségű rétegek munkaerő-piaci integrálásának kezelése, átfogó és hatékony megoldások kidolgozása. A KKV szektor hazai foglakoztatásban betöltött meghatározó szerepének megfelelően fontos szerepet kell hogy játsszon ebben a folyamatban. A kutatás célja Kutatásunk célja, hogy megvizsgálja a szakképzetlen vagy alacsony képzettségű munkavállalói réteg munkaerő-piaci integrálásának lehetőségeit, és hogy a KKV szektor milyen szerepet tud és kell, hogy játsszon ebben a folyamatban. E cél elérésének érdekében a tanulmány feladatául tűzi ki, hogy: megismertesse az alacsony képzettségűek egyes jellemző csoportjainak nehézségeit, mellyel a munkaerőpiacon szembesülnek, és ajánlásokat fogalmazzon meg kiküszöbölésükre, feltárja a KKV szektor igényeit és hozzáállását e hátrányos helyzetű munkaerő-piaci réteg alkalmazását illetően. A kutatás módszere Kutatásunkban a társadalmi, gazdasági adatok, információk elemzése és az empirikus kutatás egyaránt szerepet kapnak. Egy 129 darabos kis és középvállalatok köréből kikerült minta kérdőíves megkérdezésének eredményein keresztül vizsgáljuk meg a KKV szektorban rejlő foglalkoztatási lehetőségeket és hajlandóságot. A roma témakörben egy a roma tanodák hatásait mérő kérdőíves megkérdezés eredményeit ismertetjük 400 fős minta alapján. A tanulmány szerkezete A tanulmány öt fő részre tagolódik. Az elsőben általános helyzetképet adunk a gazdasági környezetről, a magyarországi foglalkoztatási viszonyokról és a KKV szektor jellegzetességeiről. A másodikban a kérdőíves vizsgálatok eredményeit ismertetjük, 7
megvizsgáljuk, hogy a mintában részt vett kis és középvállalatok konkrétan hogyan vélekednek e munkaerő-piaci szempontból hátrányos réteg alkalmazását illetően, milyen lehetőségeik, szándékaik és ismereteik vannak a témát illetően. A harmadik részben a képzési rendszert, annak hiányosságait és a benne rejlő lehetőségeket tárgyaljuk, lévén az alacsony iskolázottság a vizsgált munkaerő-piaci réteg megkülönböztető hiányossága, melynek orvoslására szükség lehet. A negyedik rész az alacsony képzettségűek/képzetlenek két sajátos csoportjának a romáknak és a megváltozott munkaképességű munkavállalóknaklehetőségeit és korlátait vizsgálja. Elkerülhetetlen, hogy sajátosságaikat részleteiben tárgyaljuk, hiszen mint csoport jelentős átfedést mutatnak az alacsony képzettségűekkel. A romáknak mintegy kilencven százaléka ide tartozik. Az ötödik rész a munkahelyteremtés szempontjából közelít a probléma megoldásához, a rugalmas munkavégzési formák lehetőségeinek vizsgálatán keresztül. A kutatás hipotézisei A kutatás megkezdése előtt az alábbi hipotéziseket fogalmaztunk meg: A képzés elengedhetetlen feltétele a képzetlenek/az alacsony képzettségűek hatékony munkaerő-piaci integrálásának. Szemléletmódbeli változásokra van szükség mind a romák részéről, mind pedig a munkaadók részéről a romákhoz való hozzáállást illetően. Hatékony támogatási és ösztönző-rendszer kidolgozására van szükség. A KKV szektor foglalkoztatási gyakorlata merev, mely gátja lehet a munkahelyteremtésnek. Az iparági változásoknak nincs jelentős hatása a képesítés nélküli munkavállalók esélyeire. Eredmények A kutatás eredményei alapján világossá vált, hogy az alacsony képzettségűek munkaerő-piaci integrálásának megoldási lehetőségeit négy fő területen szükséges vizsgálni, melyek a munkahelyteremtés, a képzés, a szemléletmód, és a támogatások, ösztönzők. Nyilvánvalóvá vált, hogy a KKV szektor munkahelyteremtő lehetőségei jelenleg korlátozottak. A kétkezi munkát leginkább igénylő szektorok mezőgazdaság, ipar- visszaszorulásával pedig a szakképesítést nem igénylő munkahelyek száma esett vissza a legjelentősebben. Ennek értelmében a képzés alapvető feltétele a sikeres munkaerő-piaci integrációnak, hiszen a 8
szakképesítéssel rendelkező munkavállalók jelentősen jobb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon. Nem elég azonban képezni, tényleges esélyeket csak a megfelelő módon, és a megfelelő területen nyújtott szakképzés biztosíthat. Az eredményes szakképzés alapvető feltétele a gyakorlati órák számának növelése és a munkaerő-piaci igényeken alapuló beiskolázás. Ez utóbbi segítségével elkerülhetővé válik, hogy leendő munkanélkülieket képezzünk. Határozottan más a helyzet az alacsony képzettségűek két speciális csoportja a romák és a megváltozott munkaképességűek esetében. A vizsgálatok egyértelműen alátámasztják, hogy e két csoport számára a képzés önmagában nem biztosít megfelelő munkaerő-piaci esélyeket, a munkaadók oldaláról nagyfokú ellenállás tapasztalható irányukban. Létszámbővítés esetén a vizsgált vállalkozások alig egynegyede lenne hajlandó romát, egyharmada megváltozott munkaképességű személyt alkalmazni. A vállalatok fele akkor sem venne fel roma munkavállalót, ha meglenne az állás betöltéséhez szükséges szakképesítése. A romák esetében ez egyértelműen a faji diszkriminációnak, a megváltozott munkaképességűeknél pedig az ismeretlentől, kényelmetlenségtől való félelemnek tulajdonítható. Ennek a nagyfokú ellenállásnak a leküzdése a romák esetében csak hosszútávon, fokozatos és kölcsönös- szemléletmódbeli változásokkal oldható meg. A megoldás eszközei lehetnek a hatékony támogatási és egyéb ösztönző rendszerek, melyek a vizsgált esetek több mint egyharmadában elméletben erősebbnek bizonyultak a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok elutasításánál. Ehhez azonban nélkülözhetetlen és az eredmények alapján egyáltalán nem biztosított- a támogatási lehetőségek hatékony kommunikációja. A vizsgálatok megállapították, hogy a KKV szektor tájékozatlan az igénybe vehető támogatásokat, kedvezményeket illetően, a gyakorlatban pedig egyáltalán nem vettek igénybe ilyen lehetőséget. A megváltozott munkaképességűek lehetőségeit nagyban korlátozza a jelenleg érvényben lévő szabályrendszer. Gyökeres átalakításra lenne szükség. A rugalmas munkavégzési formák elterjedése elősegítené a vizsgált csoportok munkaerőpiaci beillesztését. A különböző atipikus formák más-más mértékben alkalmasak az alacsony képzettségűek munkaerő-piaci integrációjának elősegítésére. Nyújthatnak átmeneti megoldást (pl. a szezonális munkák) szolgálhatnak ugródeszkaként, de jelenthetnek tartós megoldást is. A társadalmi jellegzetességeket is figyelembe véve, a megváltozott munkaképességűek esetében a bedolgozás, míg a romák esetében az önfoglalkoztatás a jelenleg leginkább alkalmas munkavégzési forma. A KKV szektor nagymértékben tájékozatlan a rugalmas 9
lehetőségekben rejlő előnyöket illetően, alkalmazási arányuk jóval az európai átlag alatt van. Ily módon a hatékony ösztönzés és kommunikáció a rugalmas munkavégzési formák bevezetésének is alapkövetelménye. 10
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. A KKV szektor A törvény meghatározása szerint a foglalkoztatottak létszáma alapján mikro-vállalkozásnak minősül a 10 főnél kevesebb, kisvállalkozásnak az 50 főnél kevesebb, középvállalkozásnak a 250 főnél kevesebb főt foglalkoztató profitorientált gazdálkodó szervezet. A létszámadatokkal együtt teljesülnie kell továbbá a mérleg főösszeg és nettó árbevétel alapján meghatározott feltételeknek. 1 A mikro-, kis és középvállalatok a működő vállalkozások több mint 99%-át teszik ki. A versenyszférában a foglalkoztatottak több mint kétharmadát a KKV szektor alkalmazza, a hozzáadott érték létrehozásának fele ezen vállalkozásoknak tulajdonítható. A lakosság nagy részének jövedelmét, megélhetését ezek a vállalkozások biztosítják, és jelentős mértékben járulnak hozzá az adó- és járulékfizetésükkel a költségvetési bevételekhez. A KKV szektor a jelenleginél nagyobb figyelmet érdemel a gazdaságpolitikában. 1. TÁBLA: A KKV SZEKTOR SZEREPE A GAZDASÁGBAN Vállalat Vállalatok mérete számának aránya Foglalkoztatottak aránya Hozzáadott érték aránya Mikrovállalat 94,7 35,8 15,8 Kisvállalat 4,4 18,9 16,3 Középvállalat 0,7 16,2 18,1 KKV szektor 99,8 71,0 50,2 Forrás: SBA Factsheet Hungary, 2009 1 Mikro-vállalkozás esetében az éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg (~540 millió Ft) lehet. Kisvállalkozás esetében az éves nettó árbevételre vagy a mérlegfőösszegre vonatkozóan legfeljebb 10 millió (2,7 milliárd Ft) eurónak, míg középvállalkozás esetében az éves nettó árbevételre vonatkozóan 50 millió eurónak (13,5 milliárd Ft), a mérlegfőösszegre vonatkozóan pedig 43 millió eurónak (11,6 milliárd Ft) megfelelő forintösszeget jelent. Induló vállalkozás esetében a mutatószámokat éves szintre kell vetítetni. 11
A gazdasági, politikai rendszerváltás idején a hazai kisvállalkozások kedvező feltételekkel rendelkeztek. Tapasztalatokat szereztek a szakcsoportok, GMK-k, VGMK-k, kisszövetkezetek, háztáji gazdaságok működtetése során. A szerzett előnyüket a külföldi működő tőke erős ösztönzését is figyelembe véve rövid idő alatt elvesztették, és az Európai Unióba történő belépéskor az Uniós versenytársakkal szemben jelentős hátrányba kerültek. Az Uniós tagság hatására a magyarországi kkv-k több fontos tevékenységi területen vezetés, szervezés, kommunikációs technikák, önszerveződés viszonylag érzékelhető ütemű felzárkózási folyamat mutatható ki, a lemaradás azonban változatlanul jelentős. A hazai kisés középvállalkozások működési környezete javításának, fejlesztésük elősegítésének állami kötelezettségét és feladatát nem lehet vitatni. A hazai kis- és középvállalkozások alultőkésítettek és forrásszegények. Jövedelemtermelő képességük gyenge, nominálisan tized annyi jövedelmet termelnek, mint az EU-15 átlaga, és az árbevételi összehasonlítás is hasonló arányokat mutat. Az adórendszer terhei éltetik e szektor versenyhátrányát, támogatás helyett jelentős mértékben gyengítik, a fekete, láthatatlan foglalkoztatást erősítik. Az adminisztrációs terhek a KKV szektort sújtják a legerőteljesebben. Mindezek igazolják, hogy a kis- és középvállalkozások helyzete hazánkban nagyon kedvezőtlen. A változó kormányok szándékként rögzítették a KKV szektor versenyképességének és működési környezetének javítását, az eredmények azonban szerények. A gazdasági válság első hulláma a KKV szektorban kiemelten jelentkezett. A felszámolási, végelszámolási és csődeljárások rekordot döntöttek. A gazdasági fejlesztési koncepció kidolgozása és végrehajtása kiemelt fontosságúvá vált. A kormány 2009. évtől a KKV-k részére jelentős és kedvező forráshoz jutási lehetőségeket biztosít a finanszírozás, a hitelgarancia-nyújtás és a kockázati tőke biztosítás területein. A Nemzeti Fejlesztési Tervekből számos előnyös vonást példaértékűnek lehet tekinteni. Ilyen például, hogy a forrásoknak nagyobbik hányada az úgynevezett trade szektorokba (feldolgozóipar, turizmus) kerül várhatóan, és hogy a kkv-k részére juttatott források zömét a korábbi időszakban bevált pályáztatási eszközökkel (támogatás a technológiát fejlesztő beruházásokhoz) osztották el. Kedvezőtlen, hogy nehézkes és gyakran szakszerűtlen volt az elbírálás, késedelmes és hosszadalmas a folyósítás, és igen drága az adminisztráció. 12
A KKV-k jelenlegi működtetését hátrányosan befolyásolják a következők: - Nem versenyképes, bonyolult, nehezen követhető és magas az adó és járulékterhelés, a költségvetési egyensúly helyreállítása döntően bevételnöveléssel valósul meg. - A vállalkozások működtetésnek feltételei nem stabilak, sőt az utóbbi időben és jelenleg is a kkv-k számára elviselhetetlenül instabilak, a gazdálkodás feltételei többéves perspektívában előre nem láthatóak. Még a nyereséges vállalkozások sem mernek lényeges fejlesztésekbe kezdeni a bizonytalanságok miatt. - Nem megfelelő az ösztönzés és a szankcionálás kombinációja, az informális gazdasági tevékenységek felszámolása és fokozatos beintegrálása mellett, eltörpül a valódi feketegazdaság elleni hatékony hatósági fellépés súlya. Olyan intézkedések és egyéb szabályozások születnek, amelyek ösztönzik a legalitás határán lévő mikrovállalkozások fekete gazdaság felé fordulását. - A vállalkozások működési költségei, adói növekednek (adók, hozzájárulások, különadók, szolidaritási adók, illetékek, igazolások, állami kötelező szolgáltatások díja, stb.). A puha költségvetési, önkormányzati szférából inflációt meghaladó áremelések gyűrűznek át a vállalkozási szférába, valamint a körbetartozások jelentős része is költségvetésnek, önkormányzatoknak végzett beruházásokból, munkavégzésből ered. - A vállalkozások működtetésének adminisztrációs terhei, tranzakciós költségei és a banki kamatmarzs indokolatlanul magasak, jelentős a versenyhátrányt okozó előírások száma. - Az elektronikus adatszolgáltatás rendkívül nehézkes a programok APEH által történő folyamatos módosításai következtében. - Az engedélyezési eljárások bonyolultak, átláthatatlanok és ebből adódóan a korrupciónak is teret adnak. - A bérmunkával dolgozó vállalkozások ki vannak rekesztve a pályázati lehetőségekből. A TÁMOP és egyéb pályázatok nem ösztönöznek megfelelően a munkahelyek megtartására. - Az üzleti és pénzügyi szolgáltatások árait kevésbé a piac alakítja, hisz az állami kormányzati előírások korlátozzák a vállalkozói finanszírozást, amikor ezt csak a bankok számára engedélyezik (lásd: magas kamatmarzs). - A közbeszerzési eljárásokban a kkv-k hátrányban vannak és ezzel jelentős piactól esnek el. 13
Javaslatok a KKV szektor foglalkoztatást bővítő pozícióinak erősítésére: A piaci konjunktúra erősödésével egyidejűleg az adórendszer átalakítása, a bérterhek érzékelhető mérséklése. Középvállalkozások felkarolása, megerősítése, piacuk erősítése. Esélyegyenlőség biztosítása a hazai vállalkozások számára. Ágazati prioritások megfogalmazása, egyes ágazatokat felkaroló pályázatok meghirdetése. Ipari, szakmakultúrák megőrzése, fejlesztése. A gazdasági kohéziónak fontos értékelési szempontként való érvényesítése. Bérmunkát végző cégek saját export tevékenységének felkarolása. (Megfelelő támogatás, hitel, forgótőke emelés, eszközpark megújítása, dolgozók képzésbeli megerősítése, stb.) Rozsdaövezetbeli telephelyek kialakítása, és a kkv-k részére kedvezményes bérbeadása (elsősorban ipari tevékenységet folytatóknak). Külpiaci fellépést felkaroló intézmények, eszközök bátrabb alkalmazása, e tevékenységet végzők támogatása. A közbeszerzési törvény módosítása, a hazai vállalkozások részére protekcionizmus biztosítása. A szociális szövetkezetek elterjedésének mint a foglalkoztatást elősegítő társulási forma elősegítése. A rugalmas munkavégzési formák alkalmazásának egyszerűbbé tétele és ösztönzése. A KKV szektor a munkahelyteremtés és munkahelymegtartás legfőbb színtere, de egyben nagyon érzékeny is a gazdasági változásokra illetve válságokra. Egy családi vállalkozás sokkal inkább küzd a talpon maradásáért, mint sok multinacionális cég, amely szigorúan csak gazdasági érdekeket tartanak szem előtt és könnyen áttelepül más országba, földrészre, ha ott olcsóbban tud termelni. A kisebb családi vállalkozásoknál ez elképzelhetetlen és sokat számít az is, hogy ha már több generáción keresztül művelik az adott tevékenységet, illetve a család több tagjának a megélhetése is ettől függ. Ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség a multikra, ugyanis jellemző, hogy ahol megtelepedik egy multi, ott a helyi kkv-k zöme is fejlődésnek indul. Abban az esetben, amikor egy a kkv-k által lefedett területre belép egy multi, akkor általában a kis cégek egy része kiszorul a piacról, vagy váltásra kényszerül. Ilyenkor a fennmaradás eszköze és egyetlen esélye az, ha a kisvállalkozás kimagasló minőségben 14
szolgáltat egy adott részterületen. A minőségi szolgáltatás elképzelhetetlen minőségi szakemberek és minőségi szakképzés nélkül. 2.2. Foglalkoztatás és munkanélküliség Foglalkoztatási helyzetkép Hazánkban a foglalkoztatási ráta évek óta szinte változatlanul 57% körül mozgott. A 2009. évi gazdasági recesszió eredményeképpen a tavalyi évben a foglalkoztatási arány 1,6 százalékponttal csökkent. Így 2009. év végén a foglalkoztatási ráta 55,6%, mellyel messze elmaradunk az Európai Unió átlagától. A kormányzat 2010-ig 63%-os foglalkoztatási ráta elérését tűztet célul, mely célkitűzés jelenleg irreális. 2. TÁBLA: A 15-64 ÉVES LAKOSSÁG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Foglalkoztatási ráta (%) 2003 3897,2 57,0 2004 3874,7 56,8 2005 3878,6 56,9 2006 3906,0 57,3 2007 3897,0 57,3 2008 3849,1 56,7 2009 szeptember-november 3757,4 55,6 Forrás: KSH Magyarország foglalkoztatási szerkezete igen nagy változásokon ment keresztül. Követte a világban és a környező országokban végbement változásokat és jelenlegi helyzetében jellemző az ipar és a szolgáltatási szektor túlsúlya a mezőgazdasággal szemben. 1998 óta a mezőgazdaságban dolgozók száma szinte a felére csökkent, viszont jelentősen emelkedett a szolgáltatóiparban, főleg az ingatlanügyletekkel foglalkozó és pénzügyi szolgáltatási ágazatokban dolgozók száma. A mezőgazdasági ágazat visszaszorulásával, az alacsonyan képzett vagy képzetlen réteg egyik legnagyobb felvevő piaca szenvedett csorbát. Ez a trend folytatódott az elmúlt évek folyamán, ahogyan a következő táblázat adatai is tanúsítják. 15
3. TÁBLA: FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA GAZDASÁGI ÁGAZATOK SZERINT (EZER FŐ) Változás 1998- Ágazatok 1998 2005 2006 2007 2008 hoz képest (%) Ipari szektor 1267,3 1266,2 1291,7 1269,9 1243,4-2 Szolgáltató szektor 2153,6 2546,9 2470,2 2462,7 2465,1 +14,4 Ezen belül: pénzügyi közvetítés 82 77,2 82 88,1 102,2 +24,6 ingatlanügyletek 164,4 279,8 287,1 285,7 312,8 +90,2 Mezőgazdaság 274,7 194 190,8 182,9 174,1-37 Forrás: KSH A legtöbb foglalkoztatott a versenyszférában dolgozik, számuk folyamatosan emelkedik. A hazai munkaerő, főleg a fizikai munka tekintetében, nem tud versenyezni a román, ukrán, távol-keleti munkaerő árával, ami szintén nehezíti a magyar munkavállalók helyzetét. A területi mobilitási hajlandóság alacsony. Munkanélküliség Kardinális kérdés, hogy valaki adófizető, vagy, segélyből tengődő munkanélküli. Az embereknek szüksége van kiszámítható jövőképre, biztos megélhetésre. Rendszeres jövedelem nélkül egyének, családok, települések, illetve kistérségek mehetnek tönkre. Ez kihat az egészségügytől a közbiztonságig számtalan területre. Ahol van munkalehetőség, ott van fejlődés, ott boldogulnak az emberek, fejlődnek a települések. Ahol nincs, ott elnéptelenedik a vidék, vagy megjelenik a megélhetési bűnözés és rohamosan hanyatlik minden. A gazdaságpolitika gyakran csak a munkahelyteremtésre koncentrál, ami ugyan elengedhetetlen a foglalkoztatási arány javítása érdekében, de legalább ugyanolyan fontos a meglévő munkahelyek megtartása. Aki már dolgozik, szocializálódott a munkához, és kevesebb energiával és nagyobb sikerrel marad továbbra is munkavállaló, mint aki most készül belépni a munkaerő-piacra. Egyre gyakoribb probléma, hogy azért nem sikerül a munkahelyteremtés, mert nincs megfelelő munkaerő. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű emberek esetében gyakran hiányzik a motiváció és a követendő jó példa a kitörésre. Ennek hiányában még nehezebb, szinte lehetetlen az aktív keresővé válás A munkanélküliségi ráta tavaly augusztus-októberben 10,4%-kal 13 éves csúcsot ért el. Az állástalanok aránya tavaly először a július-szeptemberi időszakban lépte át a tíz százalékot és 16
arányuk azóta is folyamatosan emelkedett 2009. szeptember november időszakának KSH adatai szerint a 15 74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 788 ezer, a munkanélkülieké 445 ezer fő volt, ami 10,5%-os munkanélküliségi rátát jelentett az év utolsó időszakában (15-64 éves korosztályra számítva 10,6%). Ez az érték 2,7 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A nők esetében a munkanélküliség 2,3, a férfiaknál pedig 3,1 százalékponttal nőtt. Szakértői becslések szerint a munkanélküliségi ráta az idei év folyamán 11% körül tetőzik, majd év végére ismét 10,5% körül várható. 2009-ben a munkanélküliek 43,3%-a talált állást 12 vagy annál több hónap után, a munkahelykeresés átlagos időtartama 16,4 hónap volt, mely 1,7 hónappal volt rövidebb, mint 2008-ban. 4. TÁBLA: FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG 2007-2009 Időszak Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Munkanélküliségi ráta (%) 2007. I. 3905,5 7,5% II. 3942,5 7,0% III. 3947,4 7,2% IV. 3909,4 7,7% 2008. I. 3844,2 8,0% II. 3868,5 7,6% III. 3924,3 7,7% IV. 3880,7 8,0% 2009. I. 3764,1 9,7% II. 3797,1 9,6% III. 3783,5 10,3% Forrás: KSH 2.3. Iskolázottság A képzési rendszer a középiskolánál mozdult el egyensúlyi helyzetéből, eltolódott a gimnázium irányába, és csak a legrosszabb tanulók mennek szakiskolába. A gimnáziumokban tanulók száma jelentősen nőtt az elmúlt 15 év során. Ennél jobban csak az intézmények számának növekedése szembetűnőbb 321 db (1990/91. tanév) 822 db (2007/08. tanév). Az elmúlt években jelentősen megnőtt az érettségit követően a felsőoktatásban továbbtanulók aránya, a jelentkezők száma magas, számuk évről-évre folyamatosan emelkedik (1990 óta megháromszorozódott). A kiválasztás is egyre engedékenyebb, ugyanannyi jelentkezőből jóval többet vesznek fel, mint 10-15 éve. Míg 1990-ben a jelentkezők alig 36%-a nyert 17
felvételt, addig az évtized közepére ez a mutató 58%-ra nőtt, 2008-ban pedig már elérte a 77%-ot. A szakiskolai képzés van a legnehezebb helyzetben, mert egyrészt drasztikusan csökkent az oda jelentkezők száma (közel 100 000-rel kevesebb, mint 1990-ben), másrészt jellemzően csak a leggyengébb tanulók választják ezt a jövőt maguknak. Ma Magyarországon nincs is a köztudatban olyan fizikai szakma, amihez karriert lehetne társítani. A fiatal népesség létszámcsökkenésének következtében évről évre kevesebben fejezik be a 8. osztályt. Ez a demográfiai visszaesés megfigyelhető a középiskolát végzettek számában is, 2008-ban 1200 fővel kevesebben iratkoztak be középfokú nappali képzésre, mint ez előző évben. Az alábbi táblázat adatainak tanúsága szerint ma, a 15-74 év közötti magyar népességnek megközelítőleg 30%-a 8 általános iskolát végzett, 23%-a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik míg másik 30%-a érettségizett. A népesség kisebb hányada a végzettségi skála két végén helyezkedik el. Közel 16%-uk diplomával rendelkezik, 3%-uk pedig még az általános iskolát sem fejezte be. A 25 64 éves népesség helyzetét vizsgálva a helyzet némileg kedvezőbb képet mutat. A 30%-kal szemben ezen korosztálynak 20%-a rendelkezik befejezett, vagy befejezetlen általános iskolai végzettséggel. 30%-nak a legmagasabb iskolai végzettsége az érettségi, további 30% szakiskolai vagy szakmunkás képesítéssel bír. 19%-uk rendelkezett főiskolai vagy egyetemi diplomával. 5. TÁBLA: A 15-74 ÉVES NÉPESSÉG SZÁMA LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT Év 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakiskola szakmunkásképző Érettségi Főiskola Egyetem Össz. 2005 4 30 23 29,1 8,3 5,7 100 2006 3 29 23 29,7 8,7 5,8 100 2007 3 28 24 30,1 9,2 5,7 100 2008 3 28 23,6 30,2 9,7 6,1 100 Forrás: KSH 18
2.4. Az iskolázottság és a foglalkoztatás közötti összefüggés Az következő táblázat jól szemlélteti, hogy milyen szoros összefüggés van az iskolai végzettség és a foglalkoztatás, avagy a munkanélküliség között. 6. TÁBLA: A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉGÜK SZERINT (EZER FŐ, %) Iskolatípus 2009. nő férfi 2008. 2007. 8 általános iskolánál kevesebb 10,6 0,3% 0,2% 0,2% 9,6 0,2% 12,1 0,3% Általános iskola 8. osztálya 438,5 12% 12% 11% 491,5 12% 497,9 13% Szakiskola és szakmunkásképző 1134,6 30% 20% 39% 1198,1 30,8% 1258,6 32% Gimnázium 352,5 9% 13% 6% 347,6 9% 353,7 9% Egyéb érettségi 932,9 25% 26% 24% 970,6 25% 979,7 25% Főiskola 552,2 14% 19% 10% 547,7 14% 515,8 13% Egyetem 362,2 9,7% 9,8% 10% 359,2 9% 329,6 8% Összesen 3 783,5 100% 100% 100% 3924,3 100% 3947,4 100% Forrás: KSH Elenyésző arányban vannak jelen a munkaerőpiacon a 8 általánosnál alacsonyabb képzettségűek Nagyobb részük segélyekből él, kisebb részük a feketepiacon alkalmi munkákból. A rendszerváltás előtt számuk jóval magasabb (30-50% közötti, 60-70-es években még magasabb) volt, főként a mezőgazdaság és a nehézipar tudta foglalkoztatni őket. Ezen iparágak jelentős visszaszorulásával helyzetük kilátástalan lett, képzettségi szintjük emelése mára a munkához jutás előfeltételévé vált. A 8 általánost befejezettek helyzete ennél kedvezőbb, de az ő munkaerő-piaci integrálásuk sem megoldott, nagyobb részük szintén nem dolgozik. Nemek tekintetében a foglalkoztatottak aránya némileg különböző képet mutat. A férfiak esetében a eltolódik a szakiskolai végzettséget igénylő kétkezi munka irányába, míg a női munkavállalók magasabb arányban helyezkednek el diplomával a kezükben. Egyértelműen látszik, hogy a legnagyobb problémával az alacsony képzettségűek küzdenek, a legkevesebb munkanélküli pedig a diplomások közül kerül ki. Ez a helyzet még akkor is, amikor megugrott az egyetemi/főiskolai jelentkezések száma és egyre több diplomás jelent meg a munkaerőpiacon. Mégis fel tudta venni a munkaerőpiac a pályakezdő diplomások nagy részét. Ez azzal is magyarázható, hogy nemcsak diplomás álláshelyek betöltését vállalták el a friss diplomások, hanem azokat az álláshelyeket is, amelyekhez eredetileg csak érettségi kellett volna. Az érettségizettek pedig egy lépcsővel lejjebb próbálkoztak, ami végül a 19
legalacsonyabb iskolázottságú réteg kiszorult a munkaerőpiacról. Vagyis a munkáltatók jellemzően felfelé módosították a foglalkozások képzettség igényét, amely az egész foglalkoztatási hierarchiára hatással volt. 1. ÁBRA: FOGLALKOZTATOTTAK ÉS MUNKANÉLKÜLIEK MEGOSZLÁSA AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG TÜKRÉBEN A foglalkoztatottak és a munkanélküliek megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2008 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 9% 14% 34% 31% 12% 2% 6% 26% 32% 34% Egyetem Főiskola Középiskola Szakiskola Általános iskola vagy annál kevesebb Foglalkoztatottak Munkanélküliek Forrás: KSH A magas iskolai végzettség növeli a foglalkoztatási esélyeket. Az alapfokú végzettségűeket kizárólag ott- de ott is egyre kevésbé- alkalmazzák, ahol nincs szükség speciális, csak helyben elsajátítható ismeretekre. Jellemzően nem alkalmazzák őket tartós munkára. Az esélyeket egyértelműen növeli, ha legalább szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik a munkavállaló. 20