Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék Pályázat Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért alapításának 20. évfordulójára Az örökbefogadott örök befogadott? Készítette: Gál Krisztina J-403 Miskolc 2014.
Tartalomjegyzék 1.Bevezető gondolatok 2. Az örökbefogadás történeti megközelítésben 2.1. Örökbefogadás a kezdetek - kezdetén- Biblia 2.2 Örökbefogadás az ókorban 2.3. Örökbefogadás megjelenése a római korban 2.4. Örökbefogadás a római birodalom bukása után 2.5. USA - Árva vonat 2.6. Az örökbefogadás jogintézményének továbbfejlődése Magyarországon 3. Az örökbefogadás jelene az Új Ptk. tükrében 4.Az örökbefogadás utánkövetése, mint új jogintézmény megjelenése 5. KIM további javaslatai 6. Statisztika 7. Záró gondolat 8. Felhasznált irodalom 9. Felhasznált internetes tartalom
1. Bevezető gondolatok A címként megjelenő kérdésre a mű végén fogunk választ kapni, amely így egy keretet ad az egész írásnak. Azt azonban kétséget kizáróan kijelenthetjük, hogy az örökbefogadás és az örök befogadás különböző jelentést hordoz. Azonban mit is jelent az Örökbefogadás szavak szintjén? Az örök szótöredék egy olyan rendkívül nagy döntést jelent, amely egy egész életre szól. A be szó, az egyik legfontosabb értelemmel bír ugyanis nem mást, mint a szívbe zárást jelenti. Végül, de nem utolsó sorban a fogadás, szó alatt azt értjük, hogy nyitva, áll a szív az életet érintő hatalmas változások befogadására. Összegezve tehát az örökbefogadás jelentése alatt, azt értjük, hogy valakit örökre befogadunk a szívünkbe és egy egész életen át szeretni fogunk. Ez akkor valósul meg, ha egyetlen pillanatra sem merül fel a kérdés, jól tettem? Azonban, ha ez mégis megfogalmazódik egy olyan emberben, aki örökbefogadott egy gyermeket, akkor ettől a pillanattól már nem örökbefogadásról, hanem örök befogadásról van szó. Ekkor már nem egy közös család megvalósítása áll az első helyen, hanem az elfogadás, és a segítőkészség. Az örökbefogadás esetében a vér szerinti szülő és a gyermek törvényes kapcsolatának megszüntetéséről, valamint egy új törvényes kapcsolat megteremtéséről van szó a gyermek és az őt örökbefogadó szülők között. Ennek komoly lélektani hatása van az örökbefogadott gyermek vonatkozásában, amely nem más, mint az, hogy a gyermek nehezen birkózik meg azzal, ténnyel, hogy az őt örökbefogadó anya előtt volt már egy édesanyja. Az intézetben nevelt, majd onnan örökbefogó családba kerülő gyerekek, bár sok területen jelentős fejlődést mutatnak, azonban még sok évvel az örökbefogadás után is számos lényeges fejlődés lélektani vonatkozásban (elsősorban az érzelmi területen) elmaradnak a vér szerinti családban nevelkedő, vagy akár a közvetlenül szülést követően örökbefogadott gyermekektől. Ez abban mutatkozik meg legerőteljesebben, hogy nehezen találnak olyan közegre, ahol nyíltan fel merik vállalni az örökbefogadással kapcsolatos aggodalmaikat, örömeiket, bánataikat. 1 E tapasztalatok alapján jött létre 2003-ban az Ágacska Alapítvány. Az alapítvány, amellett, hogy folyamatosan szervez leendő örökbefogadó szülők számára felkészítő tanfolyamot, a lassan egy évtizedes működése során komplex pszichés szolgáltató központtá vált, segítve ezzel az örökbefogadás előtt állókat, a gyakorló örökbefogadó szülőket és az örökbefogadott gyermekeket. Ezért leszögezhető, hogy az egyik legnehezebb feladat az, hogy szeretettől vezérelt örökbefogadó szülő gyermek 1 http://phd.sote.hu
kapcsolat jöjjön létre, és ennek következményeként, hogy az örökbefogadott gyermek ne érezze úgy, hogy ő csak örök befogadott. Az elsődleges célként rögzíthető az örökbefogadott gyermek vér szerinti gyermekként családban történő nevelésének, a családi otthon melegének a biztosítása. 2 2. Az örökbefogadás jogtörténeti megközelítésben Lehet némelykor úgy intézkedni, hogy a ki nem vérünk, mégis mintha a volna, úgy örökösünk legyen. (Frank Ignác) 2.1. Örökbefogadás a kezdetek kezdetén Bibliai történetek tükrében A család, mint legkisebb társadalmi egységben nagy jelentőséget játszott az utódok nemzése, a nevelés, a tanítás, és nem utolsó sorban az anyagi javak továbbvitele, különös tekintettel az örökség megszerzésére. 3 A Bibliában számos történetet említhetünk ennek vonatkozásában. Ilyen példaként említhető Sára kérése férjéhez Ábrahámhoz, azt kérte tőle, hogy az egyik szolgálóját, akitől fiú gyermeke született Ábrahámnak, kergesse el, hogy közös gyermekük legyen az egyedüli örököse a családi vagyonnak. 4 Az egyik legősibb örökbefogadás példája jelenik meg Mózes története vonatkozásában. Mózest anyja egy fonott kosárban a Nílus vízére ereszti és az egyiptomi király lánya emeli ki a vízből, és saját fiával együtt neveli fel. Azonban ekkor még nem gondolt bele, hogy az egyiptomi trónra Mózes lenne jogosult. 5 2 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. Budapest, 1999. 11. oldal 3 Családi Jog 2009. december VII. évfolyam 4. szám: Dr. Beke Martos Judit, Az örökbefogadás jogtörténeti megközelítésben 4 Családi Jog 2009. december VII. évfolyam 4. szám: i.m. 5 Családi Jog 2009. december VII. évfolyam 4. szám: i.m.
2.2. Az örökbefogadás az Ókorban, Hammurapi törvénykönyve vonatkozásában A törvénykönyv az örökbefogadás eseteit is szabályozta, azonban emellett rögzítést nyert az is, hogy a férfiaknak joguk volt a feleség meddősége esetén rabnőt venni azért, hogy az gyereket szüljön nekik. A rabnő a gyerekek megszülése után sem vált egyenrangúvá a feleséggel, de a gyerekek teljes jogú utódnak számítottak, ha az apa így kívánta, vagyis fiainak szólította őket. Ha valamilyen oknál fogva mégis az örökbefogadás mellett döntöttek a házasfelek (pl. a férjet hivatala miatt kasztrálták), akkor a törvény szerint, ha egy szabad magához vett egy kiskorút, és azt felnevelte, akkor a vér szerinti szülőknek már semmiféle joguk nem volt a gyerekre. 6 2.3.Az örökbefogadás megjelenése a római korban Az örökbefogadás egy olyan ősi intézmény, amely már évezredek óta működik, és betölti szerepét és igyekszik megvalósítani célját. 7 Az örökbefogadás jogi szabályozásának gyökerei a római jogig visszanyúlnak. Ebben az időben az elsődleges cél kettős volt, egyrészt az örökség továbbvitele, másrészt, hogy leszármazotthoz, ezen belül elsősorban fiúgyermekhez juttassa a gyermektelen, rendszerint már idős pater familias-okat. A leendő örökhagyó már életében gondoskodhatott arról, hogy természetes jogutódok hiányában is legyen olyan személy, aki a nevét továbbviszi és a fennmaradó családtagokról gondoskodik. 8 Az örökbefogadás e rendeltetését legkorábbi forrásként tanúsítják a római komédiaszerző, Titus Maccius Plautus művei, akinek több színdarabjában a szereplők valamelyike rendszerint idős, gazdag és gyermektelen polgár ilyen módon gondoskodik nevének és vagyonának megőrzéséről. A Menaechmi ( Az ikrek ) egyik főszereplőjét, egy ikerpár egyikét kisgyermekkorában apja magával vitte üzleti útjára, a városi forgatagban azonban a kisfiú elveszett. Egy Epidamnusból származó, gazdag és gyermektelen kereskedő magával vitte a talált gyermeket, örökbe fogadta, később gazdag hozománnyal rendelkező feleséget talált neki, végül pedig minden vagyonának örökösévé tette őt. 6 http://www.nemokap.hu/jogi/cd/01_a_modern_allam_es_jogtortenet_alapjai.pdf 7 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: i.m. 8 Családi Jog 2009. december VII. évfolyam 4. szám: i.m.
A Poenulus című komédia szintén hasonló fordulattal kezdődik. Az Agorastocles nevű főszereplőt gyermekkorában elrabolták, majd eladták egy idős, gazdag, gyermekre vágyó, de nőgyűlölő férfinek, aki a kisfiút örökbe fogadta, és minden vagyonának örökösévé tette. 9 A Kr. u. II-III. században működő jogtudósok hangsúlyozzák, hogy az adoptio összefoglaló, általánosító elnevezés, mely az örökbefogadásnak két válfaját takarja: az egyik az arrogatio, a másik pedig a szűkebb értelemben vett adoptio. A hatalomalatti családfiúkat adoptálják, az önjogúakat arrogatio útján fogadják örökbe. 10 2.3.1. Az arrogatio: Az arrogatio eredeti alakjában összehívott népgyűlés színe előtt és jóváhagyásával zajlott. Az arrogatio gyakorlását nem bízták kizárólagosan a családfőkre, hanem az eljárásnak ünnepélyes formában, eredetileg csak Rómában, mint helyszínen, a római polgárok legrégebbi eredetű népgyűlése (a comitia curiata) előtt kellett végbemennie; arrogatio esetén a népgyűlésen a pontifex maximus elnökölt. Az örökbefogadás engedélyezéséről tehát a római polgárok közössége döntött, így a nép hozzájárulásával fogadták örökbe azokat, akik önjogúak. Az örökbefogadásnak ezt a fajtáját azért nevezik arrogatiónak, mivelhogy azt, aki örökbe fogad, megkérdezik (rogatur), azaz felhívják nyilatkozattételre, vajon akarja-e, hogy az, akit örökbe fogadni akar, jogszerűen a fia legyen. Azt is, akit örökbe fogadnak, megkérdezik, hogy tűri-e azt, hogy ez történjen vele. A népet is megkérdezik, hogy elrendelie mindezt. Az arrogatio szövege a következő volt: Akarjátok és megparancsoljátok-e, hogy Lucius Valerius jogszerűen és törvényesen fiává váljon Lucius Titius-nak, mintha csak ettől az apától és anyától született volna, valamint hogy Titius élet és halál feletti olyan hatalmat nyerjen Valerius felett, mint ami az apákat fiaik felett illeti meg? Ahogyan mondottam, ezennel ezt kérdezem tőletek, római polgárok. 11 Ezen túl az arrogatio alapvető kihatással volt az örökbefogadott jogállapotára, hiszen az illető 9»Filios... et adoptiones faciunt«az örökbefogadás a római jogban: PÉTER ORSOLYA MÁRTA 10 Családi Jog 2009. december VII. évfolyam 4. szám: i.m. 11»Filios... et adoptiones faciunt«az örökbefogadás a római jogban: PÉTER ORSOLYA MÁRTA
sui iuris, önjogú személyből hatalomalattivá vált; a szűkebb értelemben vett adoptio esetén az örökbefogadott ugyan megőrizte alieni iuris jogállapotát, viszont kivált eredeti agnát családja kötelékéből, és az örökbefogadó agnatio-jának tagjává lett. Az örökbefogadott az örökbefogadó patria potestasa (atyai hatalma) alá került, és az arrogált férfi számára az örökbefogadás capitis deminutio minimat jelentett, minthogy más agnatus családba került bele, ez az ügylet közjogi jellegét jelentette. Az eljárás mindkét főszereplőjének, azaz az örökbefogadónak és az örökbefogadandónak egyaránt önjogú férfinek kellett lennie, az arrogatio lebonyolítását követően pedig az örökbefogadott mintegy törvényesen született fiúgyermekként, az ő eddigi hatalma alatt álló összes családtagjaival együtt bekerült az örökbefogadó familia-jába. 12 2.3.2. Az adoptio: A szűkebb értelemben vett adoptio a magisztrátus színe előtt folyt. Az archaikus jog formakötöttsége miatt a családfiú adoptálása bonyolult és összetett eljárást követelt meg. E szerint az örökbeadott gyermekek felett is megszűnik az apai hatalom. Egy örökbeadandó fiúgyermek esetében pedig két közbeeső felszabadítás történik ugyanúgy, mint az akkor szokott történni, amikor az apa azért engedi ki potestasa alól a fiát, hogy az önjogúvá váljék. Azután vagy visszamancipálják az apának, és az, aki őt örökbefogadja, az apától vindikálja őt a praetor előtt, azt állítván, hogy az az ő fia, és mivel az apa nem kontravindikál, a praetor odaítéli a vindikálónak a fiút. Vagy nem történik visszamancipálás az apa részére, hanem a harmadszorra mancipiumba fogadótól az vindikálja a fiút, aki őt örökbe fogadja. Az adoptio eljárásának első szakaszában meg kellett szüntetni a családgyermek felett fennálló patria potestas-t. A mancipatio-k sorozatát (családfiú esetén), illetve az egyetlen mancipatio-t (leánygyermekek illetve távolabbi fokú lemenők esetén) vagy a két örökbe adni, illetve örökbe fogadni kívánó pater familias, vagy az örökbe adni kívánó családfő és egy bizalmi embere között bonyolították le. A harmadik (illetve a fentiek szerinti első) eladást követően az örökbeadandó családtag kikerült a családfő patria potestas-a alól, és az örökbe fogadni szándékozó másik családfő, vagy a bizalmi vevő mancipium-ába került. Ezt követően az örökbe fogadni szándékozó családfő, vagy az örökbeadó pater familias bizalmi embere újból visszamancipálta az örökbeadandó családgyermeket az örökbeadónak, aki azonban immár persona in causa mancipii-ként vásárolta vissza gyermekét. Ez utóbbi személyek joghelyzete igen sajátos volt, hiszen továbbra is szabadnak és római polgárnak 12»Filios... et adoptiones faciunt«az örökbefogadás a római jogban: PÉTER ORSOLYA MÁRTA
minősültek, viszont egy másik polgárjogilag elismert hatalma alatt állottak, és vagyonjogi helyzetük a rabszolgákéhoz volt hasonló. Az örökbefogadási eljárás második szakaszának rendeltetése az volt, hogy az apai hatalom alól felszabadított családgyermek felett, az örökbe fogadni szándékozó családfő patria potestas-t szerezzen. Az alperesi pozíciót betöltő eredeti pater familias (illetve bizalmi embere) a fenti perbeli állítás ellen nem tiltakozott, így contradictio hiányában az eljáró magisztrátus a felperes állítását fogadta el igaznak, és megállapította, hogy az örökbefogadandó gyermek az örökbe fogadni szándékozó pater familias hatalma alá tartozó családtag, akit a családfő ezt követően szabadon elvezethetett. Mindezen bonyolult eljárásra azért volt szükség, mert a patria potestas-t nem lehetett átruházni sem élők közötti, sem pedig halál esetére szóló jogügylettel. Az örökbefogadás e módja esetén szembetűnő, hogy ellentétben az adrogatio-val, amelynek során az örökbefogadandó maga is aktív szerepet játszott az eljárás nem kívánta meg az örökbe fogadni kívánt személy aktív közreműködését, hiszen az örökbefogadás érvényes lebonyolításához puszta jelenlétére volt csak szükség. 13 Azonban nő nem gyakorolhatta a római jogi atyai hatalmat, a patria potestas-t, ezekből pedig az következik, hogy a női örökbefogadás nem volt teljes hatású, csak örökösödési jogot biztosított a felek számára. 14 2.3.3. Kr. u. 530-ban Jusztiniánusz császár Átfogóan megreformálta az örökbefogadás szabályait, mely során változatlanul hagyta azt az alapelvet, hogy a nők főszabály szerint nem fogadhatnak örökbe. Azonban különleges lehetőséget nyitott bizonyos, szánandó helyzetben levő nőknek, akik saját vér szerinti gyermekük elvesztése esetén, vigaszból, a császár kegye alapján örökbe fogadhattak egy idegen gyermeket. Ezen adoptio természetesen nem eredményezett patria potestas-t a gyermek felett. Szükséges volt az örökbefogadáshoz az is, hogy az örökbefogadott beleegyezzen, az örökbefogadó legalább 60 éves legyen és gyermektelen. A kánonjog kizárta a papokat is, akiknek kizárt, hogy gyermekük szülessen. 15 13»Filios... et adoptiones faciunt«az örökbefogadás a római jogban: PÉTER ORSOLYA MÁRTA 14 Családi Jog 2009. december VII. évfolyam 4. szám: i.m. 15 Fleischner Samu Az örökbefogadás (adoptio) az európai jogrendszerekben, Jogtudományi Közlöny,1869. (4. évf.) 10. szám, 74. oldal
2.4. Örökbefogadás a Római Birodalom bukása után A római birodalom bukása után az örökbefogadás döntően vagyoni céljai mellett a nemzetség, majd a család fennmaradásának, a családi név átruházásának eszköze is lett. 16 Ebben az időben nőtt az elhagyott gyermekek száma, egyre több lelencet hagytak templomlépcsőkön. Az egyház bevezette az ún. obláció gyakorlatát, melynek keretein belül az elhagyott gyermekek a kolostor falai között élhettek. Az obláció jelentette az első lépést az intézményesedés felé, mely árvaházak magalapításával folytatódott. Ugyanebben az időben megkezdődött a gyermekek családban való elhelyezése. A fiúkat iparosok vehették magukhoz inasként, a lányokat kiházasíthatták az intézmény felügyeletével. Később az árvaházak arra törekedtek, hogy a gyermekeket olyan megegyezések alapján helyezzék el, melyek családtagként való gondozásukat biztosították. 17 2.5. Egyesült Államok Árva mozgalom Az örökbefogadás fejlődésének következő állomása az Egyesült Államok. A nagymértékű bevándorlás és az Észak- Déli háború az árvaházak túltelítettségéhez vezetett. Kezdetét vette az Árva Vonat mozgalom, amely Charles Loring Brace, protestáns pap nevéhez fűződik. A történelem legnagyobb gyermekmigrációja során egy-egy vonat közel 200 ezer gyereket vitt a kelet városaiból a nyugati vidék területeire. A hozzáállás csak a II. világháború és a náci fajelmélet bukása után változott meg. 1945 és 1974 között egyre elfogadottabbá és elterjedtebbé vált az örökbefogadás, mint családépítő eszköz (az egyedülálló anyáknak és a terméktelen pároknak). A jog egyre inkább a gyermekek céljait tartotta szem előtt, ezért annak érdekében, hogy a család teljes jogú tagjává váljanak, az örökbefogadók szülői jogokat kaptak, és innentől kezdve törekednek a titkosításra és a gyermekek származásának zárolására. 18 2.6. Az örökbefogadás jogintézményének fejlődése Magyarországon 2.6.1. Werbőczy Tripartituma 16 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: i.m. 33. oldal 17 http://www.prherald.hu/2011/09/csaladi-titkok/ 18 http://www.prherald.hu/2011/09/csaladi-titkok/
Az örökbefogadással először Werbőczy Tripartituma foglalkozott. A Hármaskönyvben vagyonjogi jelleg még dominál a célok között, de emellett megjelennek, olyan szempontok is, mint a fiú utód biztosítása, a család kihalásának megakadályozása, nevek, rangok továbbvitelének lehetősége. Megengedett a kiskorúak és a nagykorúak örökbefogadása egyaránt. 19 2.6.2. Az örökbefogadás legkorábbi dokumentumának az 1877. évi XX. törvénycikk tekinthető amely, a Gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szól. Ezen törvénycikk rendelkezései közül kettő érdemel, különös figyelmet. Az egyik szerint az atyai hatalom átszáll az örökbefogadó szülőre, a másik a nők által történő örökbefogadást rögzíti, melynek tartalma a következő: 36. Nő általi örökbefogadás esetében, ha a törvényes atya az atyai hatalmat vagy az anya a törvényes gyámságot fenn nem tartotta, a törvényes és természetes gyámság az örökbefogadó anyát illeti. 20 2.6.3. Az 1952. évi IV. törvény A házasságról, a családról és a gyámságról A Csjt. rendelkezéseit nem egyszer és nem kétszer módosították a tökéletesítés elérése érdekében. Így sor került erre 1974-ben, 1986-ban, 1990-ben,1995-ben és 2002-ben egyaránt. A Csjt. kizárólag kiskorú személy örökbefogadásáról tartalmaz rendelkezést és kizárja a nagykorú személy örökbefogadásának lehetőségét. Valamint megszüntette az örökbefogadás szerződéses formáját és helyette bevezette a gyámsági engedélyezési eljárást. 19 Weiss Emilia Az örökbefogadás néhány társadalmi és jogi kérdése, Magyar Tudomány, 1997. 2. szám, 181. oldal 20 www.1000ev.,hu
Az 1974. évi I. törvény megfogalmazza a titkos örökbefogadás fogalmát: A szülő úgy is adhat hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. Ezt a nyilatkozatot nem lehet visszavonni. A gyermek képviseletéről, illetőleg az örökbefogadás hatálybalépéséig - szükség esetében intézeti elhelyezéséről a gyámhatóság gondoskodik. Az eljárás ilyen esetben titkos. A szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg 21 Ezen törvény felhatalmazta a gyámhatóságot arra, hogy a gyermek érdekében az örökbefogadást a szülő hozzájárulása nélkül is engedélyezze. Ezt a rendelkezést az 1986. évi módosítása kizárja, mert ez a nyilatkozat a szülő legszemélyesebb jogának tekintette, ettől a jogától csak a bíróság foszthatja meg. 22 Az 1990. évi XV. törvény a családjogi törvény módosításáról az 1952. évi IV. törvény 48. - ában további változásokat hozott. A titkos örökbefogadás körét bővítette az örökbe fogadhatónak nyilvánítás jogintézményével. Elismeri, hogy a külföldre történő örökbefogadás a családból kiemelt gyermekek számára is csak másodlagos eszköz lehet, ha származási országában nem helyezhető el a helyettesítő családban vagy gyermekintézményben. 23 Az 1995. évi XXXI. törvény ismét módosítja a Csjt.-t. Bekerül a törvényi szabályozásba a külföldről történő örökbefogadás. Továbbá fontos elemként megjelenik, hogy az örökbefogadás nem sértheti sem a kiskorú érdekét, sem a közérdeket. 24 Mindezek után a gyermekek érdekei váltak a legfontosabbá. 21 1952.évi IV. törvény 48. (3) bekezdés 22 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: i.m. 36. oldal 23 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: i.m. 37. oldal 24 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: i.m. 37. oldal
Mindezeket alátámasztják azok a törvények, amelyeket a gyermekek jogai érdekében születtek, és amelyek szorosan kapcsolódtak az 1952. évi IV. törvényhez, mivel számos módosításokat fűztek hozzá. Ekként említhetjük, A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (Gyvt.-t), melyet a 2002. évi IX. törvény módosítja. A 34. a következő új bekezdéssel egészült ki: Az örökbefogadhatónak nyilvánítás szempontjából nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak a levélírás, telefonhívás, illetve csomagküldés, továbbá az évenkénti egykét látogatás. A kapcsolattartás formájának és gyakoriságának elbírálása során a gyámhatóságnak mérlegelnie kell a szülő körülményeit is. 25 Továbbá említést érdemel a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban,1989-ben elfogadott Egyezmény illetve a külföldi örökbefogadások előmozdítása érdekében 1993-ban megalkotott hágai egyezmény szolgálja, amely a Gyermekek Nemzetközi Örökbefogadásáról szóló. 25 Csjt. 48/A. (1) bek.
3. Az örökbefogadás jelene az Új Ptk. tükrében Rendkívül fontos változás következett be az Új Ptk. rendszerében, mivel a korábbival ellentétben magában foglalja az eddig külön szabályozott gazdasági társaságokat és a családjogot. Változásnak tekinthető az is, hogy a korábban megszokott jel megszűnik, helyette pontok és alpontok (például: 4:119) rendszeréből áll, valamint az új, a réginél jóval terjedelmesebb csaknem kétszerese. Az Új Ptk. a következő 8 könyvből áll: Első könyv: Bevezető rendelkezések; a Második könyv: Az ember, mint jogalany; a Harmadik könyv: A jogi személy; a Negyedik könyv: Családjog; az Ötödik könyv: Dologi jog; a Hatodik könyv: Kötelmi jog; a Hetedik könyv: Öröklési jog; és a Nyolcadik könyv: Záró rendelkezések címet viseli. Az örökbefogadás rendszerben történő elhelyezése a következő módon alakul: 2014. március 15-én hatályba lépett Új Ptk. a 2013. évi V. törvény, Negyedik Könyve alatt található IX.cím XII.fejezete, tartalmazza. Ezen tartalmi változások sorra vételét követően jelen esetben a legnagyobb hangsúlyt az Új Ptk.-ban megjelenő Örökbefogadásra és azzal felmerülő változásokra kell fektetni. Az eltérések sorra vétele következik, amely a 2013.évi V. törvény hatályba lépésének eredménye. Az első szembetűnő változás az, hogy a családjog anyaga beépül az új Ptk.-ba, amely azzal a következménnyel jár, hogy a polgári jogi alapelvek kiterjednek a családjog területére is. Ugyanakkor a sajátos családjogi szempontokra és értékekre figyelemmel további családjogi elvek alkalmazása is szükséges. Ilyen speciális családjogi elvek a házasság és család védelme, a gyermek érdekének védelme, a házastársak egyenjogúságának elve, valamint a méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve. Az örökbefogadás szabályai lényeges, koncepcionális változtatást nem igényelnek, ezért az új Ptk. amellett, hogy a részletkérdésekben több új megoldást tartalmaz elsősorban a törvényi szabályok kibővítésében, pontosabb, korszerűbb megszövegezésében és hangsúlyaiban hoz változásokat. 26 A következő változás az örökbefogadás céljának meghatározásában lelhető fel. Ezen körben nem történt eget rengető változás, ugyanis csak a szóhasználatban jelenik meg a különbség, jelentősége funkciója, célja ugyanaz maradt. Összegezve akként fogalmazhatunk, hogy minden gyermeknek joga van arra, hogy vér szerinti szülei neveljék. Azonban ennek hiányában a különleges helyettesítő védelem biztosításának is elérhetőnek 26 http://magyaryprogram.kormany.hu
kell lennie számára, elsődlegesen helyettesítő családban való elhelyezés, vagy örökbefogadás útján. A szabályozás célja az volt, hogy a kiskorú gyermek elsődleges érdeke mellett a jelenleginél hatékonyabban biztosítsa az érdekegyensúlyt a vér szerinti szülők és a vér szerinti család, valamint az örökbefogadni kívánó szülők érdekei között. A lehetőségekhez mérten mindent meg kell tenni annak biztosítására, hogy a gyermek saját családjában nevelkedhessen. Ha azonban az erre irányuló törekvések nem vezetnek eredményre, akkor a helyettesítő védelmet kell biztosítani számára. Ebben az esetben támogatást kell kapnia ahhoz, hogy családi környezetébe minél rövidebb idő elteltével visszatérhessen, illetve - szigorú törvényi kritériumok megléte esetén - örökbefogadó családba kerülhessen. 27 Az 1954. évi IV. törvényi szabályozás a következő volt: Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsősorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek. 28 Az Új Ptk. szabályozása: Az örökbefogadás az örökbefogadó, annak rokonai és az örökbe fogadott gyermek között rokoni kapcsolatot létesít az örökbefogadott gyermek családban történő nevelkedése érdekében. 29 Örökbe fogadni kiskorú gyermeket lehet. Ezt a kitételt mindkét törvény egyértelműen rögzítette. Azonban az Új Ptk. koncepciójának kidolgozása során felmerült a nagykorúak örökbefogadásának újbóli elismerése. Azok a célok azonban, melyeket az örökbefogadás az örökbefogadásra szoruló gyermekek megfelelő családi környezetbe helyezésével, ill. a gyermektelen szülők gyermekhez segítésével biztosítani hivatott, kizárólag a kiskorúak örökbefogadását indokolják. A nagykorú örökbefogadásával elérni kívánt célok más jogi 27 www.modernizatio.hu 28 1954.évi IV. törvény 46. 29 2013.évi V. törvény IX.cikk, XII.fejezet 4:119.
eszközökkel is elérhető. Ilyen például a családnév továbbvitele, névváltoztatás, az örökös biztosítása végintézkedéssel. Továbbá az is leszögezhető, hogy a nagykorúak örökbefogadásának elismerése visszaélésszerű örökbefogadásokra ösztönözhetne, például az állampolgárság könnyebb megszerzésének céljából. A külföldi jogok egy része elismeri a nagykorúak örökbefogadását, annak lehetőségét arra az esetre korlátozzák, amikor az örökbefogadó családban nevelkedett. Ezek az indokok vetették el a koncepció nagykorúak örökbefogadására vonatkozó elképzelését. 30 Az örökbefogadással kapcsolatos öröklésjogi szabályokban is történt változás. Felmerült problémaként, hogy helyes-e fenntartani az örökbefogadott gyermek kettős öröklési jogát, azaz legyen-e törvényes öröklési joga az örökbefogadottnak a vér szerinti rokonai, ill. a vér szerinti rokonoknak örökbefogadott gyermek után. Azon álláspont alakult ki ennek vonatkozásában, hogy csak a rokoni örökbefogadás esetén ismerné el az örökbefogadottnak a vér szerinti családja utáni öröklési jogát és a viszonosság- alapján a vérrokonoknak is csak ilyen esetben biztosítana öröklési jogot az örökbefogadott után. Ez helytálló megállapítás, mivel az örökbefogadott gyermeknek gyakorlatilag minden jogi és egyéb kapcsolata megszakad a vér szerinti rokonaival, és indokolatlannak tűnik, hogy ez alól az öröklési jog legyen kivétel. Továbbá nincs értelme különbséget tenni a kétfajta örökbefogadás között a vér szerinti rokonok utáni öröklés szempontjából, mivel a gyermek és vér szerinti szülei, rokonai közötti kapcsolattartás nyílt- és titkos örökbefogadásnál ugyanúgy hiányzik. 31 A kettős öröklésre kizárólag a rokoni örökbefogadások egy részénél lesz lehetőség és csak akkor lesz kettős öröklés, ha a gyermeket egyeneságbeli felmenő rokona, testvére vagy egyeneságbeli felmenő rokonának más leszármazója fogadta örökbe. 32 Annak a törvényi feltételeit, hogy ki lehet örökbefogadó eltérés észlelhető a Csjt. és az Új Ptk. között. Mindkét szabályozás egyező abban, hogy Örökbefogadó továbbra is csak az lehet, aki a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb, de rokoni vagy házastársi örökbefogadásnál a korkülönbségtől el kell tekinteni. Újdonság viszont az örökbefogadási korhatár felemelése, így ezek után csak az fogadhat örökbe, aki elmúlt 25 éves. A Csjt. korábban a nagykorúságot szabta feltételül. 33 30 Közjegyzők Közlönye: Dr. Ujvári Tamás: Az örökbefogadás és az öröklési jog-egy hagyatéki ügy kapcsán 24.o. 31 Közjegyzők Közlönye: i. m. 32 Www.szocialisportal.hu 33 Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz Complex Kiadó 2013.
Az Új Ptk. a Csjt.-hez hasonlóan megkülönbözteti egymástól a titkos - és a nyílt örökbefogadást, de - e fogalmakat világosabban, pontosabban fogalmazza, határozza meg. Nyílt az örökbefogadás, ha a vér szerinti szülő meghatározott, általa ismert örökbefogadó tekintetében járul hozzá az örökbefogadáshoz. 34 Titkos az örökbefogadás, ha a vér szerinti szülő olyan módon járul hozzá gyermeke örökbefogadásához, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri, vagy ha a szülő hozzájárulására e törvény szerint nincs szükség. A hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek születése előtt is meg lehet tenni. 35 Ptk. mindkét örökbefogadási típus esetében hat hétben jelöli meg a nyilatkozat visszavonhatóságát, amelyet annak megtételétől, ill. a gyermek születésétől kell számítani. 36 A visszavonás lehetőségére a szülőt figyelmeztetni kell. 37 Ez a rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy a gyermeket a szülő vagy a gyermek hozzátartozója kívánja felnevelni. Mórucz Lajosné, a nyílt örökbefogadásokat közvetítő Gólyahír Egyesület elnöke szerint súlyos következményekkel járhat a nyílt örökbefogadás azon új szabálya, amelynek értelmében a titkos örökbefogadáshoz hasonlóan az életet adó anya a szülést követően hathétig visszavonhatja lemondó nyilatkozatát. A nyílt örökbefogadás esetén a biológia és az örökbefogadó szülők ismerik egymást. A hatályos rendelkezések szerint az anyának a várandóssága alatt tett lemondó nyilatkozatot a szülést követően meg kell erősítenie, ha azonban akkor nem dönt másként, később semmilyen jogot nem formálhat a gyermekre. Az egyesületi elnök szerint az új szabályozás mindenki számára rossz: az anyák többsége a szülés után lehető leggyorsabban szeretne visszatérni régi életéhez, és nem hat-hétig az örökbefogadáson gondolkozni, de rossz az örökbefogadó szülők számára is, hiszen hat-hétig aggódhatnak amiatt, hogy a kórházból hazavitt gyermek náluk maradhat-e, így pedig nehezebben alakulhat ki a kötődés, ez pedig az újszülött is megsínyli. 38 Ellenérvet fogalmaz meg, Budai Ágnes, a Fészek Alapítvány vezetője a nyílt örökbefogadás korlátozását látja az 34 2013.évi V. törvény 4:125. (1) bek 35 2013.évi V. törvény 4:126. (1) bek 36 Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz Complex Kiadó 2013. 37 2013.évi V. törvény 4:125. (2) bek 38 www.jogiforum.hu
új szabályozásban. Szerinte aki ezt kitalálta, kevés örökbe adóval találkozott. Az alapítványi vezető úgy vélekedett, hogy a rendszer a titkos örökbefogadást támogatja. Míg a titkosnál a biológiai anya bármely gyámhivatalban lemondhat a gyermekéről, addig a nyílt örökbe adásnál ugyanezt csak megyeszékhelyen teheti meg a nő. Ehhez pedig sok esetben több száz kilométert kell utazni. 39 Újítás, hogy nyílt örökbefogadás a rokonok és a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével szülői hozzájárulás esetén is csak a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vagy az örökbefogadást elősegítő (erre megfelelő engedéllyel rendelkező) szervezet közreműködésével jöhet létre, ami nyilvánvalóan (és helyeselhetően) az örökbefogadás átláthatóságát szolgálja. 40 A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek születésétől számított hat héten belül - a gyermeknek a szülő vagy a gyermek más hozzátartozója által történő nevelése érdekében - visszavonhatja. A visszavonás lehetőségére a szülőt figyelmeztetni kell. Ebben az esetben a szülő felügyeleti joga a gyermek hathetes életkorának betöltésével szűnik meg. A szülői felügyeleti jog megszűnését a gyámhatóság állapítja meg. 41 Változást jelent a Csjt. szabályozásával szemben az, hogy az Új Ptk. a Gyermekjogi Egyezményre is tekintettel kiemelt szempontként rendeli figyelembe venni a gyermek nevelésében megkívánt folyamatosságot, különös tekintettel a gyermek nemzetiségére, vallására, anyanyelvére és kulturális gyökereire. 42 Az Új Ptk. speciális rendelkezést tartalmaz a közös gyermekként történő örökbefogadásra nézve. Közös gyermekként történő örökbefogadás esetén a meghatározott életkornak és korkülönbségnek az egyik örökbefogadó tekintetében kell fennállnia. Ha testvéreket fogadnak örökbe, az idősebb gyermek életkorát kell alapul venni. 43 Ez a rendelkezés csak házastársakra vonatkozik, mivel ekkor beszélhetünk közös gyermekké fogadásról. 39 www.jogiforum.hu 40 Ptk2013.hu 41 2013.évi V. törvény 4:125. (4) bek 42 Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz Complex Kiadó 2013. 43 2013.évi V. törvény 4:121. (2) bek.
Az örökbefogadásra való alkalmasság megállapítására irányuló eljárás főszabály szerint elválik, az örökbefogadás engedélyezésére irányuló eljárásra és annak előzetes eljárására. Az gyermekvédelmi jogszabályok az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon való részvételt kötelezővé tették. Kivételt képez ez alól, a rokoni és a házastársi örökbefogadás. Az Új Ptk. fenntartja az alkalmasság vizsgálatának a rendjét, az előzetes eljárást, de a felkészítés módja, annak kötelező jellege tekintetében csak annyit rögzít, hogy az örökbefogadásra való alkalmasságot a gyámhatóság állapítja meg és az előzetes eljárásnak és a felkészítés módjának szabályozását külön jogszabályra utalja. Az örökbefogadásra való alkalmasságot jogszabályban meghatározott előzetes eljárás és felkészítés lefolytatását követően a gyámhatóság állapítja meg. 44 Új előírás az is, hogy a jövőben nem fogadhat örökbe az, akinek gyermekét a gyámhatóság nevelésbe vette. Nem kell lefolytatni az előzetes eljárást az Új Ptk. következő rendelkezése értelmében: A rokonok, a szülő házastársa, a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelő örökbe fogadni szándékozó személy és nemzetközi örökbefogadás esetén az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságát a gyámhatóság az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során állapítja meg. Ezt a szabályt kell alkalmazni azon személy alkalmasságának megállapítására is, aki a gyámhatóság határozata alapján nála elhelyezett gyermeket ellenszolgáltatás ellenében saját háztartásában neveli (a továbbiakban: gyermekvédelmi nevelőszülő). 45 Az örökbefogadás feltételei az örökbefogadott oldalán egyezőséget mutat a két jogszabályi rendelkezés között, azonban az Új Ptk. jobban kiemeli a különbséget a két helyzet között, amikor a gyermek szülei nem élnek vagy őt a szülei nem képesek nevelni, és így idegen személy vagy személyek fogadják örökbe, illetve, ha a házastárs gyermekét a szülő új házastársa fogadja örökbe. 44 2013.évi V. törvény 4:122. (1) bek. 45 2013.évi V. törvény 4:122. (2) bek.
Az Új Ptk. tartalmilag nem változtat az örökbe fogadhatónak nyilvánítás szabályain, de megfogalmazását a Csjt.-hez képest pontosabbá teszi. Leszögezi, hogy a szülő felróható magatartása vezet a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításához. A gyámhatóság az átmeneti nevelésbe vett gyermeket legfeljebb két évre örökbe fogadhatónak nyilvánítja, ha a szülő önhibájából a) gyermekével egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot vagy fél éven át semmilyen formában nem tart kapcsolatot, illetve életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethető meg; vagy b) lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helyének hátrahagyása nélkül megváltoztatja, és az annak felderítésére irányuló intézkedések hat hónapon belül nem vezetnek eredményre. 46 Amíg a Csjt. az örökbefogadhatónak nyilvánítás utáni szülői kapcsolattartás vonatkozásában azt állapítja meg, hogy a gyámhatóság a gyermek örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak nyilvánítással egyidejűleg a szülő kapcsolattartási jogát is korlátozhatja, vagy szüneteltetheti. Az Új Ptk. ennél sokkal szigorúbb, mivel a gyámhatóság a kapcsolattartási jogot szünetelteti. 47 A gyámhatóság a gyermek örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak nyilvánítással egyidejűleg a szülő kapcsolattartási jogát szünetelteti. 48 A felmenőket könnyebb lesz megismerni, mert a jövőben a gyámhatóság bővebb tájékoztatást adhat az érdeklődőnek az örökbefogadására és vér szerinti testvéreire vonatkozó kérdésekben. Az eddigieknél erősebb lesz az örökbefogadott azon joga, hogy a származását megismerhesse. Fontos változás, hogy az örökbefogadott az egészsége szempontjából a vér szerinti szülőkre vonatkozó információkat is kérhet amennyiben szüksége van rá. Eddig az örökbefogadott csupán a vér szerinti szülője adatairól kérhetett tájékoztatást, és ehhez szükség volt a vér 46 2013.évi V. törvény 4:124. (1) bek. 47 Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz Complex Kiadó 2013. 48 2013.évi V. törvény 4:124. (4) bek.
szerinti szülő hozzájárulására is. Ennek lényege, hogy az örökbefogadott az örökbefogadás tényéről korától függetlenül, a gyámhatóságtól juthat információhoz és kérhet felvilágosítást arról is, hogy vér szerinti szülője él-e, van-e testvére. Ha a gyermek a 14. életévét betöltötte, törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül vér szerinti szülőjének és testvérének személyazonosító adatairól is tájékoztatást kaphat, ezek az adatok azonban néhány szűk kivételtől eltekintve csak az érintettek kifejezett hozzájárulása esetén közölhetők. A közlésre nem kerülhet sor akkor sem, ha a gyámhatóság úgy ítéli meg, hogy az a gyermek érdekeivel ellentétes. Külön rendelkezés szól arról, hogy a személyazonosító adatok közlése nélkül az örökbefogadott egészsége szempontjából (pl. esetleges genetikai rendellenesség valószínűsége) jelentős egészségügyi adatok az örökbefogadottal közölhetőek. 49 Az örökbefogadás megszűnésével kapcsolatban új szabályként viszont csak annyit rögzített, hogy a megszűnéssel felélednek a leszármazáson alapuló rokonságból származó azon jogok és kötelezettségek, amelyek az örökbefogadással megszűntek. Az új Ptk. 4:144. - a ezt azzal a kivétellel egészíti ki, hogy a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek nem állnak helyre. Ennek indoka, hogy míg a rokontartás, öröklés joga feléled a vér szerinti szülővel szemben, a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek (gondozás, nevelés, törvényes képviselet, vagyonkezelés) automatikus feléledése ellentétes lehet a gyermek érdekével. Így az örökbefogadás felbontása után nem kell a gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánításához szükséges eljárásokat ismét lefolytatni, a gyermek rövid időn belül ismét örökbefogadó családba kerülhet, ha nincs a felügyeleti jog gyakorlására alkalmas vér szerinti szülő. 50 Változás tapasztalható az örökbefogadás joghatásaiban, mert ha mindkét szülő halála folytán a gyermeket az egyik szülő rokona fogadja örökbe, a másik szülő rokonainak kapcsolattartási jogát az örökbefogadás nem érinti. Kivételesen indokolt esetben a gyámhatóság nyílt örökbefogadás esetén azt a vér szerinti szülőt is feljogosíthatja a kapcsolattartásra, aki hozzájárult gyermekének a másik szülő házastársa által történő örökbefogadásához. 51 Egyedülálló általi örökbefogadás esetén a képzelt szülő bejegyzése kérelemre történik. 52 A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását. 53 49 2013.V.törvény 4:135 136.., ptk.2013. hu 50 Ptk2013.hu 51 www.szocialisportal.hu 52 www.szocialisportal.hu 53 www.szocialisportal.hu
4. Utánkövetés Az örökbefogadást követően a gyermek helyzetét, életkörülményeinek alakulását jogszabályban meghatározott szervezet vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb öt évig figyelemmel kíséri és segíti. 54 Belföldi örökbefogadás esetén (ahol az örökbefogadott gyermek magyar állampolgár, az örökbefogadó pedig vagy magyar állampolgár, vagy Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár) az örökbefogadást követően a gyermek helyzetét, életkörülményeinek alakulását jogszabályban meghatározott szervezet vagy a Szakszolgálat az örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb öt évig figyelemmel kíséri és segíti. Magyar állampolgárságú gyermek külföldi állampolgárságú személy által, külföldre történő örökbefogadása esetén a gyermek helyzetéről és életkörülményeiről való tájékoztatás a Központi Hatóságon keresztül történik az illetékes Szakszolgálat felé. Külföldi állampolgárságú gyermek magyarországi örökbefogadását követően az örökbefogadott gyermek életkörülményeiről, beilleszkedéséről a Központi Hatóság felkérésére az illetékes Szakszolgálat örökbefogadási szolgálatának örökbefogadási tanácsadója készít jelentést az örökbefogadást követő 2 hónapon belül, vagy az örökbefogadástól számított egy éven belül. 55 Az utánkövetés részletszabályait külön jogszabály rendezi. Ezt a jogszabályt is tartalmazza az a terjedelmes törvénycsomag, amelyet az Új Ptk. hatálybalépésével összefüggésben terjesztett be az Országgyűléshez Navrasics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása a fogalomhasználat összhangjának megteremtésén túl tartalmi változásokat is magában foglal az örökbefogadás előkészítése és utánkövetése terén. A törvényjavaslat indokolása szerint, az örökbefogadás utánkövetésének bevezetése lehetőséget ad majd az örökbefogadó szülő támogatására terápiával, személyes tanácsadással segíti az örökbefogadott és az örökbefogadó problémáinak megoldását. A szabályozás a gyermekvédelmi szakszolgáltat feladatává teszi, hogy kísérje figyelemmel az örökbe fogadni szándékozó személyhez 54 2013.évi V. törvény 4:134. (2) bek. 55 Www. tegyesz.hu
gondozásba kihelyezett gyermek beilleszkedését, ellátását, és tapasztalatairól írásban kell tájékoztatnia a gyámhatóságot. Míg a titkos örökbefogadás előkészítése minden esetben a területi gyermekvédelmi szakszolgálat feladata, a nyílt örökbefogadás előkészítésében a vér szerinti szülő és az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére nyújtanak csak szolgáltatást. Az új rendelkezésektől azt várja a jogalkotó, hogy minden vér szerinti szülő és örökbe fogadni szándékozó személy már az örökbefogadási folyamat elején hozzájusson a szükséges információkhoz, ezzel elősegítve a sikeres örökbefogadásokat. 56 A gyámhivatal az örökbefogadást engedélyező határozatban rendelkezik az örökbefogadást utánkövető szervezetről, amely az örökbefogadó kérelme alapján lehet: 1) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat kötelezően ellátandó feladat a számára. 2) az örökbefogadás előkészítésére és utánkövetésére is működési engedéllyel rendelkező közhasznú szervezet - az általa előkészített örökbefogadás és kapacitása függvényében, ill. az örökbefogadó kérelmére más szervezet által előkészített örökbefogadás utánkövetését végzi. Kizárólag örökbefogadás utánkövetésére működési engedéllyel rendelkező közhasznú szervezet - kapacitása függvényében vállalhatja a más szervezet (szakszolgálat vagy közhasznú szervezet) által előkészített örökbefogadás utánkövetését. Az utánkövetést végző szervezet feladata a gyermek örökbefogadó családjába és új környezetébe történő beilleszkedésének figyelemmel kísérése, és a gyermek örökbefogadó családjában történő nevelésének személyes tanácsadással történő segítése. Az utánkövetést végző szervezet az utánkövetés megtörténtéről és annak tapasztalatairól tájékoztatja az örökbefogadást engedélyező gyámhatóságot. A szakszolgálat az utánkövetést kizárólag Magyarországon élő, magyar állampolgárságú magyar vagy külföldi állampolgárságú örökbe fogadó szülő és örökbe fogadott gyermek számára nyújtja. A közhasznú szervezet kizárólag Magyarországon élő magyar állampolgárságú örökbe fogadó szülő és örökbe fogadott gyermek számára nyújthatja. A közhasznú szervezetekre vonatkozó speciális szabályok körébe tartozik az, hogy a közhasznú szervezet az örökbefogadás utánkövetése körébe tartozó szolgáltatásért a szolgáltatás igénybe vevőjétől szolgáltatási díjat nem kérhet, más költségek viselésére a 56 www.jogiforum.hu
szolgáltatás igénybe vevőjét nem kötelezheti és tőle díjazást nem fogadhat el. A közhasznú szervezet az örökbefogadás utánkövetését a nyílt örökbefogadást elősegítő tevékenysége mellett, vagy önálló szolgáltatásként is nyújthatja. Az örökbefogadás utánkövetése működési engedélyhez kötött tevékenység. 57 5. A KIM további javaslatai A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium további javaslatokat fogalmaz meg. A KIM közleménye szerint további egyszerűsítések várhatóak, különösen az örökbefogadott gyermek okmányaival kapcsolatos eljárások egyszerűsítésében. A tárca célja, hogy az örökbefogadott új anyakönyvi kivonatát, új személyi igazolványát, TAJ kártyáját és új adószámát is ugyanolyan könnyen és gyorsan állítsák ki, mint amikor valakinek gyermeke születetik. Ezzel együtt egyszerűsödik a külföldön történt örökbefogadás magyarországi elismerése is. 58 A felbontott örökbefogadásokat követően a gyermekek újabb örökbe fogadási eljárás nélkül a lehető leghamarabb új szülőkhöz kerülhet, és családban folytathatja életét. Az örökbefogadott biztonsága és családi kapcsolatai tartósságának megőrzésére is nagyobb figyelmet fordít az Új Ptk. 57 Www.jogiforum.hu 58 Www.kim.hu
6. Mórucz Lajosné - Nagy Lajosné : Életek és statisztika - az örökbeadó anyák vetületében, nyílt örökbeadások a számok tükrében Száz nyílt örökbeadással örökbeadó anya adatok feldolgozása (4 év alatt) Családi állapot Lány 54 Elvált 14 Férjes 12 Férjes, de külön él 13 Élettárs 5 Özvegy 2 Lakóhely Budapest 12 Város 40 Falu 47 Hajléktalan 1 Az örökbeadó anyák életkora Kiskorú (18 év alatt) 11 18-25 év között 44 26-35 év között 28 36 év fölött 17 Hányadik gyermekét várja Elsõ gyermekét 29 Másodikat 26 Harmadikat 23 Negyediket 14 Ötödiket 6 Hetediket 2 Lakóhelyén gondozás alatt állt (orvos, védõnõ) igen 56 nem 44 A nagyszülõ, illetve a rokonok tudnak-e a terhességrõl? igen 52 nem 48 Az apa tud-e a terhességrõl? igen 47 nem 53 Az apa tud-e az örökbefogadásról? igen 46 nem 54 A lakókörnyezet tudja-e az örökbeadást? igen 16 nem 84 A lakókörnyezet tudja-e a terhességét? igen 33 nem 67 Nemek szerinti megoszlás Fiú 55 Lány 45
7. Záró gondolat Összegzésként nem kívánok többszörösen összetett mondatokkal, valamint a pályázati munkám felépítésével zárni, mivel a mű elején felmerült az a kérdés, hogy az örökbefogadott örök befogadott-e? Ez azonban még válaszra vár. Erre a kérdésre legegyszerűbben és legnagyszerűbben egy idézet ad választ. Tömör, mégis sokatmondó, rendkívül jelentős tartalommal bír, ezért érdemes nagy figyelmet szentelni neki. "- Tessék nekem megmondani, mi vagyok én? Örökbefogadott vagy örök befogadott? - Melyik szeretnél lenni? -kérdezem. - Az örökbefogadott. Mert az örök befogadott csak aludni megy oda, cselleng egész nap." (Virág Teréz) Az örökbe fogadott gyermek» holtomiglan-holtodiglan «örülhet az együvé tartozásnak, míg az örök befogadott mindig csak befogadott marad, akit bármikor kitehetnek, bármikor» felmondhatják «a befogadást. 59 59 Www.kut-alapitvany.hu/dokuk/Virag Terez emlekezete.doc
8. Felhasznált Irodalom 2013.évi V. törvény Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz Complex Kiadó 2013. Közjegyzők Közlönye: Dr. Ujvári Tamás: Az örökbefogadás és az öröklési jog-egy hagyatéki ügy kapcsán 1954.évi IV. törvény 1952.évi IV. törvény Weiss Emilia Az örökbefogadás néhány társadalmi és jogi kérdése, Magyar Tudomány, 1997. 2. Fleischner Samu Az örökbefogadás (adoptio) az európai jogrendszerekben, Jogtudományi Közlöny,1869. Családi Jog 2009. december VII. évfolyam 4. szám»filios... et adoptiones faciunt«az örökbefogadás a római jogban: PÉTER ORSOLYA MÁRTA Családi Jog 2009. december VII. évfolyam 4. szám: Dr. Beke Martos Judit, Az örökbefogadás jogtörténeti megközelítésben Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. Budapest, 1999. 9. Felhasznált internetes tartalom www.kim.hu www.jogiforum.hu www. tegyesz.hu Ptk2013.hu www.modernizatio.hu http://magyaryprogram.kormany.hu www.1000ev.hu http://www.prherald.hu/2011/09/csaladi-titkok/ www.kut-alapitvany.hu/dokuk/virag Terez emlekezete.doc http://www.nemokap.hu/jogi/cd/01_a_modern_allam_es_jogtortenet_alapjai.pdf http://phd.sote.hu