Budapesti Békéltető Testület 1016 Budapest, Krisztina krt.99. Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.: 10 Telefon:488-2131 Fax:488-2186 e-mail cím:bekelteto.testulet@bkik.hu BBT/02142/2017 A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Kft. (1132 Budapest, Váci út 72-74.) vállalkozással szemben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében folyamatban levő ügyben eljáró tanács alulírott napon a következő teszi: A J Á N L Á S T A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül számoljon el a 2016. 01. 02. és a 2017. 01. 02. közötti időszak vonatkozásában a fogyasztóval az általa elismert +99%-os mért hibával. A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől. INDOKOLÁS A fogyasztó kérelmében előadta, hogy a vállalkozás a 2017. 03. 24. napján kelt levelében a 2017. 01. 03. napján a tárgyi ingatlanon felvett jegyzőkönyvre hivatkozva az alábbiakat közölte: A felhasználási helyen szerződésszegő módon történő villamos energia-vételre utaló jeleket tapasztaltunk, ritkaföldfém mágnessel történt a befolyásolás. A szerződésszegés következményeként az ELMŰ Hálózati Kft. Elosztó Üzletszabályzatának 7.8.2. e) és c) pontja szerint kötbérköveteléssel kívánunk élni. Kötbérkövetelésünk várható értéke 480.000,- forint. A jegyzőkönyvben nem szerepelt a ritkaföldfém mágnesezés. A fogyasztó nehezményezi, hogy feltételezés alapján vádolja őt a vállalkozás arra tekintet nélkül, hogy az elmúlt 30 év alatt a megjelölt címen lévő korábbi lakásukban nem történt szerződésszegés. A fogyasztó kéri a testületet, hogy a vállalkozás jogtalan követelését és a gyanúsítgatást vonassa vissza. Az egyeztetés során a szerződésszegést és a kötbért nem fogadta el. 2016. végén bejelentette az ELMŰ Ügyfélszolgálati Kft-nél, hogy a 9972421930 gyári számú mérő rosszul mér. 2017. 01. 03. napján az X Kft. két dolgozója megállapította, hogy a mérő rosszul mér, és a vizsgálati díjat visszafizették. Ugyanezen cég a vállalkozás megbízásából független igazságügyi szakértővel megvizsgáltatta az órát. A jegyzőkönyv szerint a 17 éves készülék minden alkatrésze jó volt, csak a fék-mágnest erős mágnesezéssel megrongálták. 1
A fogyasztó 2012. október 8. napján vette az ingatlant, amelyen több éven át átalakítást végeztek. Közben, az esetleges fogyasztás alatt nem tűnt fel, hogy rosszul mér az óra. A 2015. évben kapott - nem lakossági - számlát reklamációja alapján két évre visszamenőleg korrigálta a vállalkozás. 2016. szeptembertől az év végéig költöztek át a régi lakásból az ingatlanba, és akkor derült ki, hogy a mérő rosszul mér. Utólag megállapítható az új fogyasztásmérő alapján, hogy a régi lakásukban is volt túlmérés a régi órán. Az épületen jelenleg is folyik még a munka, az arra fordított energia mellett is kevesebbet fogyasztanak. A fogyasztó kérelmével a békéltető testülethez fordult, amelyben a kifizetett és a tényleges fogyasztás rendezését kérte a vállalkozással közös elszámolás alapján. Erkölcsi kára mértékét 480.000,- forintban jelölte meg. Kérelméhez 17 mellékletet csatolt 27 lap terjedelemben. A meghallgatás 2017. 09. 05. napjának 12:00 órai időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény a továbbiakban Fgytv. 29. - ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Felhívta figyelmét továbbá az Fgytv. 29. (11) bekezdésében foglalt, békéltető testülettel szemben fennálló együttműködési kötelezettségére és arra, hogy annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságkiszabásra kerül sor. Az értesítésben tájékoztatta a feleket, hogy amennyiben a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt (Fgytv. 31. (2) bek.). A vállalkozás képviseletében az X. Ügyvédi Iroda az alábbi nyilatkozatot tette. Az eljáró tanács döntését kötelezésként nem fogadja el. A fogyasztó panaszát megalapozatlannak tartja, az ügyben a vállalkozás az irányadó jogszabályi előírásoknak és az elosztói üzletszabályzatnak megfelelően járt el. A fogyasztó kárigényét mind jogalapjában, mint összegszerűségében vitatja. A fogyasztónak kárt nem okoztak, személyiségi jogait nem sértették, ezért erkölcsi kárigényét megalapozatlannak tartja. A fogyasztó Magyar Energia és Közmű- Szabályozási Hivatalhoz ugyanezen ténybeli alapból származó ugyanezen jog iránt 2017. május 8. napján benyújtott kérelme alapján indult eljárás - mivel a korábban megállapított 480.000,- forint összegű kötbért sztornírozták - az 5. számú végzésben megszüntetésre került. Erről a fogyasztót 2017. június 26. napján kelt levelükben tájékoztatták. A fogyasztó békéltető testületnél kezdeményezett eljárása a fentiekre tekintettel okafogyottá vált, ezért kérik annak szíves megszüntetését. A vállalkozás válasziratához 7db mellékletet csatolt 13 oldal terjedelemben. Az eljáró tanács (Balogh János, dr. Görözdi-Nagy Eszter, dr. Sztranyák József) elnöke megállapította, hogy a felek értesítése szabályszerű volt. A meghallgatásra szóló értesítést a 2
fogyasztó 2017. 07. 28. napján helyettes átvevő, a vállalkozás 2017. 07. 31. napján meghatalmazott útján átvette. Az eljáró tanács elnöke megállapította továbbá azt is, hogy dr. Sztranyák József kijelölt eljáró tanácstag váratlan betegsége miatt nem tudott megjelenni a meghallgatáson, erre tekintettel a meghallgatást az eljáró tanács elnöke 2017. 10. 12. napjának 12:00 órai időpontjára elhalasztotta. A felek a halasztásról és az új meghallgatási időpontról haladéktalanul tájékoztatást kaptak, melyre tekintettel a meghallgatáson a szabályszerű értesítés ellenére nem jelentek meg. Az eljáró tanács megállapította, hogy a felek értesítése az új meghallgatási időpontra szabályszerű volt. Az értesítést a fogyasztó 2017. 09. 16. napján helyettes átvevő, a vállalkozás 2017. 09. 15. napján meghatalmazott útján átvette. A második meghallgatáson a fogyasztó megjelent, a vállalkozás a szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. A fogyasztó az eljáró tanács (Balogh János, dr. Görözdi-Nagy Eszter, dr. Kispál Edit) tagjaival szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő. A vállalkozás távolmaradása az eljárás folytatásának nem akadálya. Az Fgytv. 31. (2) bekezdése szerint: Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Az eljáró tanács mindenekelőtt megállapítja, hogy a vállalkozás nem tett eleget az Fgytv. 29. (11) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségének. E joghely szerint: A vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli, ennek keretében köteles a (8) bekezdésben rögzített tartalommal, az ott említett határidőn belül válasziratát megküldeni a békéltető testület számára. A fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével a vállalkozás a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani köteles. Amennyiben a vállalkozás székhelye, telephelye vagy fióktelepe nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki. A vállalkozás részére küldött hivatalos iratban az együttműködési kötelezettségre a békéltető testület elnöke a vállalkozás figyelmét felhívta. Tekintettel arra, hogy a vállalkozás székhelye, telephelye vagy fióktelepe Budapestre van bejegyezve, a vállalkozásnak a válaszirat küldésén túlmenően a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítania kellett. A vállalkozás nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29. (8) bekezdése szerint küldött hivatalos iratban foglalt figyelmeztetés ellenére a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg. Ezzel megszegte az Fgytv. 29. (11) bekezdésében foglaltakat. 3
Ezért a békéltető testület az Fgytv. 29. (12) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jár el. Az Fgytv.29. (12) bekezdése alapján: A (11) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségét megsértő vállalkozásról a békéltető testület értesíti a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot. Az Fgytv. 45/A. (1) bekezdése szerint: A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével - (...) e) a vállalkozásnak a békéltető testületre vonatkozó 17/A. (1a) bekezdése szerinti tájékoztatási, valamint a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségével összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. A vállalkozás válaszirata a meghallgatáson a fogyasztónak átadásra került. Fogyasztó a meghallgatáson a kérelmében leírtakat foglalta össze. Előadta továbbá, hogy a vállalkozás 2017. 08. 01. napján kelt, előzetes értesítés számlareklamációról tárgyú levelében 1.753kWh jóváírásáról értesítette. A levélben jelzett személyes egyeztetés lehetőségével élt, és 2017. 08. 31. napján 10:00 órakor egyeztetett a vállalkozás illetékes ügyintézőjével, aki szóban azt közölte, hogy csak 4 hónapra visszamenőleg térítik meg a fogyasztó kárát. Ő ezt nem fogadta el, azonban jegyzőkönyvet nem voltak hajlandók felvenni, csupán egy leolvasásokról szóló kimutatást kapott, amelyen kézzel írt számítás volt. A fogyasztó, mivel a vállalkozás Méréstechnikai Osztályának tájékoztatása ellenére a 2017. május hónapra ígért rendezés elmaradt, elektronikus levelet küldött 2017. szeptember 27. napján XY ügyvezető részére, amelyben kérte a 2.706kWh többlet megtérítését, a vállalkozás által megállapított +99%-os hibára tekintettel. A fogyasztó az előadásához kapcsolódó 4 db iratot becsatolta a meghallgatáson. A kérelmével kapcsolatban előadta, hogy a kötbér törlésére vonatkozó igényét visszavonja, a 480.000,- forint összegű fájdalomdíjat azonban továbbra is kéri, mert a vállalkozás tolvajnak nevezte és azt mindeddig nem vonta vissza, ráadásul még elnézést sem kért tőle. A 2015. 01. 09. és a 2017. 01. 03. közötti időszakban elszámolt 5.412kWh valamint a vállalkozás által megállapított +99%-os hiba alapján 2.706kWh-nak megfelelő összeg visszatérítését kéri. A fogyasztó kérelme részben megalapozott. Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a vállalkozás válaszirata, a fogyasztó meghallgatáson tett nyilatkozata és bizonyítékai alapján, a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre is figyelemmel az alábbiak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztói kérelmet. Eljáró tanács megállapította, hogy a fogyasztó bejelentését követően a vállalkozás 2017. 01. 03. napján, a helyszínen rögzítette, hogy a 9972421930 gyári számú villamos fogyasztásmérő +99%-os hibával jelez, mely ténymegállapítást a vállalkozás válasziratában nem vitatja. A meghibásodás tényleges időpontja a vállalkozás szerint sem határozható meg. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott 273/2007. évi (X. 19.) Korm. rendelet 2. számú melléklete, a Villamos 4
hálózati csatlakozási és hálózathasználati szabályzat 17. Elszámolás hibás mérés esetén fejezete az alábbiak szerint rendelkezik: 17.1. Ha a fogyasztásmérő-berendezés hibásan mér, vagy nem mér (a továbbiakban: hibás mérés), vagy hitelesítési ideje lejárt, a fogyasztásmérő-berendezés adatai a számlázás alapjául nem szolgálhatnak. 17.2. A hibás mérés időtartama a) ha a meghibásodás tényleges időpontja megállapítható, a meghibásodás időpontjától az új fogyasztásmérő-berendezés felszerelésének időpontjáig terjedő időtartam, b) ha a meghibásodás tényleges időpontja nem állapítható meg, a felek által közösen, becsléssel megállapított időtartam, vagy c) a b) pont szerinti megállapodás hiányában egy év. A vállalkozás Elosztói Üzletszabályzata 12.4 és 12.4.1.2. pontjai a hibás mérés időtartamát a fentiekkel egyezően szabályozza. Tekintettel arra, hogy a meghibásodás tényleges időpontja nem határozgató meg és a felek a közös becslésben nem állapodtak meg, a hibás mérés időtartama a jogszabály alapján egy év. A békéltető testület eljárása során a szabad bizonyítás elve érvényesül, így a felek alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincsenek kötve. Eljáró tanács szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás kiderítésére alkalmas. A felek nyilatkozatai egyenrangúak, azaz e nyilatkozatok közötti ellentmondás feloldására más bizonyítás is szükséges. A békéltető testületi eljárásban mindig a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kell a tényállást megállapítani és a döntést meghozni. A bizonyítatlanságot, az egymással ellentmondásos adatokat, körülményeket, állításokat mindig annak a terhére kell értékelni, akinek a tényállítás valóságához érdeke fűződik. Eljáró tanács a tényállás alapján a fogyasztó túlszámlázásra vonatkozó kérelmét részben magalapozottnak minősítette, annak összegszerűségét azonban nem, a hibás mérés időtartamát pedig egy évben állapította meg. Megállapította továbbá az eljáró tanács, hogy a fogyasztó nem bizonyította minden kétséget kizáróan sérelemdíjra vonatkozó kérésének jogalapját, összegszerűségét, ezért erre irányuló kérelme megalapozatlan. Mindezek alapján az eljáró tanács a rendelkező részben foglalt ajánlást tette. A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. (2) bekezdése zárja ki annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól az Fgytv. 34. (3), illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint. Az Fgytv. 34. (3) bekezdése alapján A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek, b) a 18. (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy c) a 29. (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye. 5
Az Fgytv. 34. (4) bekezdése szerint A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl - az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. Az Fgytv. 34. (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani. Az ajánlás kijavítására az Fgytv. 35. alapján van lehetőség a következők szerint: (1) A határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, illetve az ajánlásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést. (2) Ha a tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a határozat, illetve az ajánlás részévé válik. (3) A tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja. Az Fgytv. 36. (5) bekezdése szerint a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet. Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. (1) bekezdésében foglaltakra: Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza. Az Fgytv. 34. (1) bekezdése szerint: A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. Az eljáró tanács felhívja a felek figyelmét, hogy az Fgytv. 30. (3) bekezdése szerint: Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul. Ezért a jelen döntésben szereplő személyes adatok, továbbá a döntés tartalma is csak jogszabályban meghatározott esetekben és módon hozható nyilvánosságra. Budapest, 2017. október 12. Balogh János eljáró tanács elnöke dr. Görözdi-Nagy Eszter eljáró tanácstag dr. Kispál Edit eljáró tanácstag Kapják: 1. Fogyasztó 2. Vállalkozás 3. Irattár 6