摩 訶 般 若 波 羅 蜜 多 心 經 마 하 반 야 바 라 밀 다 심 경 Ma ha ban ya ba ra mil ta shim gyŏng 觀 自 在 菩 薩 行 深 般 若 波 羅 密 多 관 자 재 보 살 행 심 반 야 바 라 밀 다 Kwan ja jae bo sal haeng shim ban ya ba ra mil ta 時 照 見 五 蘊 皆 空 度 一 切 苦 厄 시 조 견 오 온 개 공 도 일 체 고 액 shi jo gyŏn o on gae gong do il ch'e go aek 舍 利 子 色 不 異 空 空 不 異 色 사 리 자 색 불 이 공 공 불 이 색 Sa ri ja saek bur i gong kong bul i saek 色 卽 是 空 空 卽 是 色 受 想 行 識 색 즉 시 공 공 즉 시 색 수 상 행 식 saek jŭk shi gong gong jŭk shi saek su sang haeng shik 亦 復 如 是 舍 利 子 是 諸 法 空 相 역 부 여 시 사 리 자 시 제 법 공 상 yŏk bu yŏ shi Sa ri ja shi je bŏp kong sang 不 生 不 滅 不 垢 不 淨 不 增 不 減 불 생 불 멸 불 구 부 정 부 증 불 감 bul saebg bul myŏl bul gu bu jŏng bu chŭng bul gam 是 故 空 中 無 色 無 受 想 行 識 시 고 공 중 무 색 무 수 상 행 식 shi go kong jung mu saek mu su sang haeng shik 無 眼 耳 鼻 舌 身 意 無 色 聲 香 味 觸 무 안 이 비 설 신 의 무 색 성 향 미 촉 mu an i bi sŏl shin ŭi nu saek sŏng hyang mi ch'ok
法 無 眼 界 乃 至 無 意 識 界 법 무 안 계 내 지 무 의 식 계 pŏp mu an gye nae ji mu ŭi shig gye 無 無 明 亦 無 無 明 盡 乃 至 무 무 명 역 무 무 명 진 내 지 mu mu myŏng yŏk mu mu myŏng jin nae ji 無 老 死 亦 無 老 死 盡 無 苦 集 滅 道 무 노 사 역 무 노 사 진 무 고 집 멸 도 mu no sa yŏk mu no sa jin mu go jip myŏl do 無 智 亦 無 得 以 無 所 得 故 菩 提 무 지 역 무 득 이 무 소 득 고 보 리 mu ji yŏk mu dŭk i mu so dŭk ko bo ri 薩 埵 依 般 若 波 羅 蜜 多 故 心 無 살 타 의 반 야 바 라 밀 다 고 심 무 sal t'a ŭi ban ya ba ra mil ta go shim mu 罣 碍 無 罣 碍 故 無 有 恐 怖 遠 가 애 무 가 애 고 무 유 공 포 원 ga ae mu ga ae go mu yu kong p'o wŏn 離 顚 倒 夢 想 究 竟 涅 槃 三 世 리 전 도 몽 상 구 경 열 반 삼 세 li jŏn do mong sang gu gyŏng yŏl ban sam se 諸 佛 依 般 若 波 羅 蜜 多 故 得 阿 제 불 의 반 야 바 라 밀 다 고 득 아 je bul ŭi ban ya ba ra mil ta go dŭk a 耨 多 羅 三 藐 三 菩 提 故 知 般 若 波 뇩 다 라 삼 먁 삼 보 리 고 지 반 야 바 nyok ta ra sam myak sam bo ri ko ji ban ya ba 羅 蜜 多 是 大 神 呪 是 大 明 呪 라 밀 다 시 대 신 주 시 대 명 주 ra mil ta shi dae shin ju shi dae myŏng ju
是 無 上 呪 是 無 等 等 呪 能 除 一 시 무 상 주 시 무 등 등 주 능 제 일 shi mu sang ju shi mu dŭng dŭng ju nŭng je il 切 苦 眞 實 不 虛 故 說 般 若 波 羅 체 고 진 실 불 허 고 설 반 야 바 라 che go jin shil bul hŏ go sŏl ban ya pa ra 蜜 多 呪 卽 說 呪 曰 밀 다 주 즉 설 주 왈 mil ta ju jŭk sŏl ju wal 揭 諦 揭 諦 波 羅 揭 諦 波 羅 僧 揭 아 제 아 제 바 라 아 제 바 라 승 아 a je a je ba ra a je ba ra sŭng a 諦 菩 提 娑 婆 訶 제 모 지 사 바 하 je mo ji sa ba ha 揭 諦 揭 諦 波 羅 揭 諦 波 羅 僧 揭 아 제 아 제 바 라 아 제 바 라 승 아 a je a je ba ra a je ba ra sŭng a 諦 菩 提 娑 婆 訶 제 모 지 사 바 하 je mo ji sa ba ha 揭 諦 揭 諦 波 羅 揭 諦 波 羅 僧 揭 아 제 아 제 바 라 아 제 바 라 승 아 a je a je ba ra a je ba ra sŭng a 諦 菩 提 娑 婆 訶 제 모 지 사 바 하 je mo ji sa ba ha 摩 訶 般 若 波 羅 蜜 多 心 經 마 하 반 야 바 라 밀 다 심 경 ma ha ban ya ba ra mil ta shim gyŏng
Szószedet: 漢 字, 한자 한글 magyar jelentés 摩 訶 마하 nagy, szkt. mahā (fordítás) 般 若 반야 bölcsesség, szkt. prajñā (transzliteráció) 波 羅 蜜 多 바라밀다 tökéletesség, szkt. pāramitā (transzliteráció), máskor: 波 羅 蜜 心 심 szív, szkt. hṛdaya (fordítás) 經 경 szent szöveg, szkt. sūtra 觀 自 在 관자재 szkt. Avalokiteśvara más elnevezése, egyéb nevei: 觀 音 (관음), 觀 世 音 (관세음) 自 在 자재 önmagában megnyilvánuló 菩 薩 보살 szkt. bodhisattva (transzliteráció), gyakran jóságos, nemes lelkű személyek tiszteleti megszólítása 行 행 tesz, végrehajt; tett, szkt. saṁskāra, a skandhák egyike 深 심 mély 照 조 megvilágít, fénylik 照 見 조견 világossá válik valaki számára, megpillantja 五 蘊 오온 az öt lételem, szkt. pañca skandha (fordítás) 蘊 온 lételem, szkt. skandha 皆 개 minden egyes 空 공 üres, üresség, szkt. śūnya, śūnyatā (fordítás) 度 도 átvezet, megment, szkt. pāramitā (fordítás) 一 切 일체 mind, az összes, mindegyik (csoportra vonatk.) 苦 고 szenvedés, keserűség, szkt. duḥkha (fordítás) 苦 厄 고액 szenvedés 舍 利 子 사리자 Śāriputra, Śāri-fia, Buddha tanítványa 色 색 szín, forma, szkt. rūpa (fordítás), a skandhák egyike 不 불 [tagadószó] nem 異 이 különbözik 卽 是 즉시 azonos vele; azaz, tulajdonképp 受 수 felfogás, érzékelés, szkt. vedanā (fordítás), a skandhák egyike 想 상 gondolat, gondolkodás, szkt. saṁjñā (fordítás), a skandhák egyike 識 식 felfogás, felismerés, megkülönböztető tudatosság, szkt. vijñāna (fordítás), a skandhák egyike 亦 역 is, szintén 復 부 ismét
如 是 여시 így, ekként, (oksági viszonyt fejez ki) 是 시 [létige] van 諸 제 minden egyes 法 법 lételem, szkt. dharma (fordítás) 空 相 공상 üres alakzat, üres forma 生 생 él, születik, itt: keletkezik 滅 멸 megsemmisül, megszűnik 垢 구 szennyezett 淨 정 tiszta 增 증 szaporodik (számban), növekszik 減 감 fogy (számban), csökken 是 故 시고 ezért 無 무 nincs 眼 안 szem (érzékszerv), szkt. cakṣuḥ (fordítás) 耳 이 fül (érzékszerv), szkt. śrotra (fordítás) 鼻 비 orr (érzékszerv), szkt. ghrāṇa (fordítás) 舌 설 nyelv (érzékszerv), szkt. jihvā (fordítás) 身 신 test, szkt. kāya (fordítás) 意 의 tudat, fogalom, szkt. manas (fordítás) 聲 성 hang 香 향 illat 味 미 íz 觸 촉 tapintás, érzékelés 界 계 világ, birodalom, terület, közeg 乃 내 tehát, még 乃 至 내지 egészen addig, hogy 意 識 의식 tudat, tudatosság, fogalom, gondolkodó elme, szkt. mano-vijñāna (fordítás) 無 明 무명 nem-tudás, tudatlanság, szkt. avidyā (fordítás) 盡 진 végső, kimerít 老 노 öregség, szkt. jarā (fordítás) 死 사 halál, szkt. maraṇa (fordítás) 苦 고 szenvedés, szkt. duḥkha, a Négy Nemes Igazság közül az első(re utal) [ 苦 ] 集 [고]집 a szenvedések halmaza, a Négy Nemes Igazság közül a második(ra utal), szkt. duḥkha-samudaya
[ 苦 ] 滅 [고]멸 [a szenvedés] megszüntetése, a Négy Nemes Igazság közül a harmadik(ra utal), szkt. nirodha [ 苦 滅 ] 道 [고멸]도 [a szenvedés megszüntetéséhez vezető] ösvény, a Négy Nemes Igazság közül a negyedik(re utal), szkt. mārga 智 지 bölcsesség, szkt. prajñā (fordítás) 得 득 megszerez, megkap, elér 菩 提 薩 埵 보리살타 szkt. bodhisattva (transzliteráció), rövidebb formában: 菩 薩 (lásd ott) 依 의 szerint, alapján 依 故 의 고 okából, okán 罣 碍 가애 akadály 恐 怖 공포 rettegés, félelem 遠 離 원리 [월리] eltávolodik, maga mögött hagyja 顚 倒 전도 megfordult, feje tetejére állított 夢 몽 álom, káprázat 究 竟 구경 végül, végső 涅 槃 열반 szkt. nirvāṇa (transzliteráció) 三 世 삼세 a három világ (birodalom) értsd: a múlt, jelen és jövő 阿 耨 多 羅 아뇩다라 felülmúlhatatlan, szkt. anuttara (transzliteráció) 三 藐 삼먁 végtelen, szkt. samyak (transzliteráció) 三 菩 提 삼보리 megvilágosodás, szkt. sambodhi (transzliteráció) 神 신 itt: szent 呪 주 varázsszó, szkt. dhāraṇī (fordítás) 明 명 fényes, világos 無 上 무상 felülmúlhatatlan, szkt. anuttara (fordítás) 無 等 무등 páratlan (nem matematikai), egyedülálló, szkt. asama (fordítás) 等 등 szint, osztály, mérték 能 능 tud, képes 除 제 elpusztít 眞 實 진실 valódi, igaz 虛 허 üres, hamis 揭 諦 아제 szkt. gate (transzliteráció) 波 羅 揭 諦 바라아제 szkt. pāragate (transzliteráció) 波 羅 僧 揭 諦 바라승아제 szkt. pārasaṁgate (transzliteráció) 薩 婆 訶 사바하 [mantrák záró formulája], szkt. svāha (transzliteráció)
A tökéletes bölcsesség szíve szútra 1 A Tang-kori Tripitaka-mester, Xuan Zang 2 tolmácsolásában Avalokitésvara bódhiszattva 3, amikor a tökéletes bölcsesség állapotát elérte, megvilágosodott előtte, hogy az öt halmaz 4 mind üres [és] mind az összes szenvedésteli. Sáriputra, a forma nem különbözik az ürességtől, az üresség nem különbözik a formától, a forma az tulajdonképpen üresség, az üresség tulajdonképpen forma. Az érzékelés, gondolkodás, cselekvés, tudatosság is ehhez hasonlóan ilyen. Sáriputra, az előző dharmák mindegyike jellegét tekintve üres. Nem keletkezett és nem szűnik meg, nem szennyezett és nem tiszta, [számuk] nem szaporodó és nem csökkenő. Ennek okán az ürességben nincs forma, érzet, gondolat, tett, felismerés; nincs szem, fül, orr, nyelv, test, értelem; nincs szín, hang, szag, íz, tapintás és tudati folyamat 5 ; nincs birodalma a látásnak, egészen a tudati folyamatok birodalmáig 6 ; Nincs nem-tudás és nincs annak megszüntetése, egészen odáig, hogy nincs öregség és halál és nincs ennek megszüntetése; nincs a szenvedések halmaza, a megszüntetés[hez vezető] út; nincs [tökéletes] bölcsesség, nincs [annak] elérése, mivel nincs [is] mit elérni. A bódhiszattvának a tökéletes bölcsesség alapján szennyezettségtől mentes a tudata, szennyezettségtől mentes tudata okán nincs benne félelem, eltávolodik a feje tetejére állított 7 álmoktól és gondolatoktól [és] végezetül a megszabadultság állapotába kerül. A három világ összes buddhái a tökéletes bölcsesség alapján elérik a felülmúlhatatlan 8, végtelen 9 és megvilágosodott 10 [szintet]. Ezért felismeri, hogy a tökéletes bölcsesség az [egy] nagy, szent dháraní 11, [egy] nagy megvilágosító dháraní, [egy] felülmúlhatatlan dháraní, [egy] páratlan szintű dháraní, mely képes az összes szenvedést megszüntetni, mely valóságos 12, nem üres 13. Ezért mondd a tökéletes bölcsesség igéjét, mely így szól: gáté, gáté, páragáté, páraszamgáté, bódhi, szváha 14. 1 Mahá pradzsnyá páramitá hridaja szútra, szkt. Mahā prajñā pāramitā hṛdaya sūtra, kínai 般 若 波 羅 蜜 多 心 經. A fordítás a Taishō Kánon 8. kötetében található kínai eredetiből készült, száma: T.251.08.0848 2 玄 奘 (602~664) Tang-kori szerzetes, híres fordító, a kínai jógácsára iskola ( 法 相 宗 ) alapítója, aki 17 éves indiai zarándokútjáról több mint 600 szanszkrit nyelvű szútrával tért haza. 3 a legnagyobb tiszteletnek örvendő bódhiszattvák egyike. szkt. Avalokiteśvara bodhisattva, kínai: 觀 自 在 菩 薩 4 panycsa szkandha, szkt. pañca skandha, kínai: 五 蘊 5 manasz, szkt. manas, kínai: 意 6 a szövegből, hogy tömörségét megőrizzék, kihagyták azokat a részeket, amiket a gyakorlónak tudni kellene. Ebben az esetben, és később is, csak a felsorolás első és utolsó elemét említik csak! 7 értsd: nem valóságos 8 az arhatok, szkt. arhat, kínai: 羅 漢, szintje 9 a pratjékabuddhák, szkt. pratyekabuddha, kínai: 緣 覺, szintje 10 a bódhiszattvák, szkt. bodhisattva, kínai: 菩 薩, szintje 11 szkt. dhāranī, kínai: 咒, jelentése kb. varázsige, hosszabb-rövidebb, különleges erővel felruházott szavak, mondatok 12 értsd: nem illuzórikus 13 értsd: illuzórikus 14 szkt. gate, gate, pāragate, pārasaṁgate, bodhi svāhā, kínai: 揭 帝 揭 帝 般 羅 揭 帝 般 羅 僧 揭 帝 菩 提 僧 莎 訶, jelentése: megy, megy, túlpartra megy, mindenki a túlpartra megy, [ó] felébredés, úgy legyen!
The Maha Prajna Paramita Hrdaya Sutra Avalokitesvara Bodhisattva when practicing deeply the Prajna Paramita perceives that all five skandhas are empty and is saved from all suffering and distress. Shariputra, form does not differ from emptiness, emptiness does not differ from form. That which is form is emptiness, that which is emptiness form. The same is true of feelings, perceptions, impulses, consciousness. Shariputra, all dharmas are marked with emptiness; they do not appear or disappear, are not tainted or pure, do not increase or decrease. Therefore, in emptiness no form, no feelings, perceptions, impulses, consciousness. No eyes, no ears, no nose, no tongue, no body, no mind; no color, no sound, no smell, no taste, no touch, no object of mind; no realm of eyes and so forth until no realm of mind consciousness. No ignorance and also no extinction of it, and so forth until no old age and death and also no extinction of them. No suffering, no origination, no stopping, no path, no cognition, also no attainment with nothing to attain. The Bodhisattva depends on Prajna Paramita and the mind is no hindrance; without any hindrance no fears exist. Far apart from every perverted view one dwells in Nirvana. In the three worlds all Buddhas depend on Prajna Paramita and attain Anuttara Samyak Sambodhi. Therefore, know that Prajna Paramita is the great transcendent mantra is the great bright mantra, is the utmost mantra, is the supreme mantra, which is able to relieve all suffering and is true, not false. So proclaim the Prajna Paramita mantra, proclaim the mantra which says: gate, gate, paragate, parasamgate, bodhi svaha gate, gate, paragate, parasamgate, bodhi svaha gate, gate, paragate, parasamgate, bodhi svaha.