Gyermekeink és a káros szenvedélyek A gyermekeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy minden olyan kémiai szer, amely változásokat idéz elõ az idegrendszerben, egyúttal károsítja is azt. Nincs kivétel. Nincsenek következmény nélküli drogok. A drogok lehetnek legálisak és illegálisak. A drog kifejezés alatt mindenféle szert értünk. Hangsúlyozni kell azonban, hogy egy szer veszélyessége nem feltétlenül függ attól, hogy legális vagy illegális. A drogokkal kapcsolatban használják a kábítószer fogalmát. Ez jogilag bizonyos veszélyes és tiltott szerek csoportját jelenti (pl. kokain, heroin), orvosilag pedig szûkebb kört, a kábító-fájdalomcsillapítókat (pl. morfium). A kábítószert fogyasztó fiatalok általában egy kitaposott úton haladnak. A cigarettát próbáló gyermekek 85 %-a gyakran mindössze 5-10 szál cigaretta elszívásától rászokik a dohányzásra. Ezeknek a gyermekeknek a 81 %-a próbálja ki a marihuánát. A marihuánás cigaretta ugródeszka a keményebb drogokhoz. Azok a fiatal lányok, akik olyan fogyókúrás tablettát szednek, melynek élénkítõ hatása van, könnyen eljutnak a kábítószerekig. 1
Az alkoholt fogyasztó kamaszok kétszeresen vagy háromszorosan nagyobb valószínûséggel lesznek alkoholisták, mint a rendszeresen alkoholt fogyasztó felnõttek. A serdülõk azért is válnak könnyen alkoholfüggõvé, mert sem az idegrendszerük, sem a testük nincs teljesen kifejlõdve. Az alkohol halálos méreg, alattomos drog. Semmivel sem ártalmatlanabb, mint bármelyik egyéb kábítószer. Huzamosabb ideig tartó fogyasztása megrövidíti az ember életét. Az alkohol elpusztítja a testet. A pubertás kor, a felnõtté válás rengeteg gondot hoz a fiatalok életébe. Iskolai problémák, a jövõtõl való félelem, az útkeresés erõt és bátorságot kíván, nehéz megtalálni a megfelelõ megoldást. Néhányan a kihívások helyett a drogot választják. A drogok azonban lehetetlenné teszik, hogy a fiatalok átéljék azt az elégedettséget, amelyet a problémák megoldása jelent. 2
A leginkább veszélyeztetettek a gyermek- és a felnõttkor közötti átmeneti idõszakban járók. A fiataloknak fel kell dolgozniuk a változásokat, amelyek testükben és lelkükben végbemennek. A veszélyeztetettség nõ, ha a fiatalok nem látnak maguk elõtt perspektívát a jövõjüket illetõen. Veszélyt jelenthet az azonos életkorú csoport: ha bekerül például egy olyan társaságba, ahol a drogfogyasztás mindennapi ügy, elképzelhetõ, hogy maga is rákap, csupán azért, hogy ne lógjon ki a többiek közül. A 17 éves Szabolcs néhány hónapja maradt ki a szakközépiskolából. Annyi igazolatlan hiányzása gyûlt össze, hogy azt már nem tolerálta az iskola. Szakmunkásképzõben szeretné folytatni tanulmányait. A szülei dolgoznak, õ pedig nem tud mit kezdeni magával. Egész nap unatkozik, tévét néz, csavarog. Kora délutánonként lemegy a közeli térre, ahol egy baráti társaságra talált. Ebben a csoportban szinte norma valamilyen szerfogyasztás: a dohányzás a belépéshez szükséges minimum, de gyakori a közös sörözés és az alkalmankénti füvezés, amitõl nem illik tartózkodni. Körbejár a marihuánás cigaretta, és nagy égés azt továbbpasszolni, anélkül, hogy szívna belõle egy slukkot valaki. A társaságban lányok is vannak, õk is férfi módjára húzzák meg a sörösüveget vagy szívják a cigit. Elõttük különösen kínos lenne gyávának mutatkozni. Ebben a körben egyébként is nagy hagyománya van a cikizésnek, de aki nem füvezik, arra keményen rászállnak, és egy idõ múlva nincs helye a csoportban. 3
Elkövetkezhet az az idõ, amikor a gyereket már nem érdekli más, csak a kábítószer beszerzése, s ezért mindent kockára tesz. Eleinte csak otthonról lop, késõbb már másoktól, semmi nem számít. Ha a drogos nem akar lopni, akkor maga is dílerré válik. A legegyszerûbb, ha a barátai vagy ismerõsei közül etet be valakit, míg az is függõ lesz. Az pedig újabb ismerõst, barátot keres. A kör bezárult. A három hónapos Anitát születése óta csak a lelkiismeretes orvosok, a gyógyszerek, a mûszerek tartják életben. Anyja még meg sem szülte, amikor valószínûleg halálra ítélte gyermekét: napi heroinadagja belövésével õt is drogfüggõvé tette. A gyermek életének napjai meg vannak számlálva. Vajon megóvhatja-e a szülõ a gyermekét az alkohol-, a cigaretta-, a káros szerek fogyasztásának ártalmaitól? 4
Hogyan óvjuk meg gyermekeinket a kábítószertõl? Ha a gyerek drogot fogyaszt, nagyon fontos, hogy a szülõ viselkedése biztonságot sugározzon és konzekvens legyen. Azt, hogy mivé válnak kiskamasz gyermekeink és hogyan viselkednek, erõsen függ a családi életüktõl. Kutatások igazolják, hogy a bensõséges családi közösség, a szülõk törõdése, szeretete és tekintélytiszteletre alapozó fegyelmezés csökkentik az antiszociális magatartás és narkománia elõfordulásának esélyét. A szülõknek sokkal tevékenyebb szerepet kell vállalniuk gyermekeik életében, a tanításukban, a példamutatásban, és jobban oda kell figyelniük rájuk. Ahhoz, hogy szülõi hivatásunkat valóban be tudjuk tölteni, mindenek elõtt ismernünk kell önmagunkat. Gyermekünket szeretnünk kell, függetlenül attól, hogy milyen a személyisége, a hajszíne vagy a termete. A szeretet minden gyermek létszükséglete. Kommunikáljunk gyermekünkkel! A gyermekeknek nagy szükségük van szüleikre, akiknek elmondhatják sérelmeiket, megoszthatják velük félelmeiket és haragjukat. Bátorítsuk õket arra, hogy beszélgessen velünk, de soha ne erõltessük! Tanuljuk meg kivárni a megfelelõ pillanatot! 5
Vegyük figyelembe gyermekünk valamennyi szükségletét! Nem csupán pszichológiai és érzelmi lények, hanem vannak testi és lelki szükségleteik is. Az ölelés nemcsak szép, de szükséges is. Az ölelés enyhíti a fájdalmat és a depressziót, az egészséges embert egészségesebbé, a boldogot boldogabbá teszi, s aki a legnagyobb biztonságban él közülünk, az még nagyobb biztonságban érzi magát tõle. Az ölelés jó, legyõzi a félelmet, csökkenti a feszültséget: kiváló nyújtó gyakorlat az alacsonyaknak és kiváló hajlító gyakorlat a magasaknak. Az ölelés nem ingerli a környezetet, hõt takarít meg, és nem igényel különleges felszerelést. Az örömteli napokat örömtelibbé, az elviselhetetleneket pedig elviselhetõvé teszi. /Válogatás, 1987. augusztus, 166. o. To Arms! / Segítsünk gyermekünknek visszautasítani a kábítószert! 6
Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy valamikor, valahol szinte minden gyermek kapcsolatba kerülhet a kábítószerekkel, és döntenie kell, hogy kipróbálja-e vagy sem. Föl kell készítenünk gyermekeinket ezekre a találkozásokra. A visszautasítás módjai lehetnek komikusak, de lehetnek nagyon komolyak is, de valamennyi segíthet abban, hogy visszautasítsa a kábítószert. - A szüleim nem fekszenek le addig, amíg haza nem érek, és minden este megszagolják a leheletemet. - Allergiás vagyok rá. - Ha iszol vagy kábítózol, begolyózol. - Nem akarom csökkenteni az esélyeimet arra, hogy majdan egészséges gyerekeim legyenek. - A drogosokat nem a mély barátság köti össze, kizárólag a drog. - Nem akarom támogatni a drogtermelõket és kereskedõket. - Tiltja a vallásom. - Egyszer már kóstoltam, és beteg lettem tõle. Mit tegyen a szülõ, hogy gyermeke tudjon és merjen szabályok szerint élni? 1. Konkrétan fogalmazza meg, hogy ön szerint mi a helyesnek tartott magatartás! 2. Viselkedése befolyásolja gyermeke nézeteit, véleményét. 3. Figyeljen arra, hogy amit mond és tesz, legyen összhangban! 4. Gyõzõdjön meg róla, hogy gyermeke tisztában van-e vele, hogy milyen viselkedést vár el tõle! 5. Legyen alapos! 6. Legyen következetes! 7. Legyen méltányos 7