AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

HU HU HU

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.4.2009 COM(2009) 178 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK Az euro szlovákiai bevezetéséről HU HU

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK Az euro szlovákiai bevezetéséről 1. BEVEZETÉS Miután a Tanács 2008. július 8-i határozatában megállapította, hogy Szlovákia teljesíti az euro bevezetéséhez szükséges feltételeket, az euroövezet 2009. január 1-jén, azon a napon, amikor az euro tízéves évfordulóját ünnepelte, 16 tagúra bővült. Szlovákia big bang típusú, azaz átmeneti időszak nélküli átállási forgatókönyvet választott. Szlovéniához hasonlóan két hétig tartott a párhuzamos használat időszaka, amikor az eurót és a szlovák koronát is elfogadták. A sikeres átállás megerősítette, hogy alapos előkészítés mellett a két fizetőeszköz rövid ideig tartó párhuzamos használata is elegendő lehet, még olyan országban is, ahol nagy mennyiségű készpénz van forgalomban. A szlovák állampolgárok nagy többsége (91%) zökkenőmentesnek és hatékonynak ítélte az átállást. Ez a közlemény bemutatja az átállási folyamat legfontosabb aspektusait, nevezetesen a készpénzcserét (2. szakasz), az állampolgárok áremelkedéstől való félelmének leküzdésére tett intézkedéseket (3. szakasz), az árak alakulását az átállási időszakban (4. szakasz), a tájékoztatási kampányt és az állampolgárok véleményét az átállás lebonyolításáról (5. szakasz). Ahol releváns, következtetéseket fogalmazunk meg, amelyek a jövőbeli átállások során hasznosak lehetnek. 2. A KÉSZPÉNZCSERE Az átállás leginkább érzékelhető eleme valószínűleg a készpénzcsere, mivel ez gyakorlatilag minden pénzügyi intézményt, vállalkozást és állampolgárt érint. E művelet hatékony lebonyolításának előfeltétele megfelelő mennyiségű eurokészpénz biztosítása valamennyi érintett fél számára, valamint az, hogy a bankok és a vállalkozások jól felkészüljenek a munkateher jelentős megnövekedésére. 2.1. Előkészületek a készpénzes átállásra A forgalomban lévő szlovák koronamennyiség és a Szlovák Nemzeti Bank készpénzkészleteinek cseréjéhez mintegy 188 millió eurobankjegyet kértek kölcsön az Osztrák Nemzeti Banktól, és a kremnicai szlovák pénzverde 500 millió euroérmét állított elő. Az eurót bevezető új tagállamok közül Szlovákia volt az első, amely saját pénzverdéjében állította elő az euroérméket. A Szlovák Nemzeti Bank 2008. szeptember 6-án megkezdte az euroérmék, majd egy hónappal később az eurobankjegyek előszállítását (frontloading) a készpénzzel dolgozó 16 kereskedelmi bankba. Az euroszállítmányok magas fokú biztonságáról rendszeres rendőri kíséret gondoskodott. HU 2 HU

Az eurokészpénz továbbszállítása (sub-frontloading) a vállalkozások részére 2008 október végén kezdődött. Körülbelül 14 000 vállalkozás kötött továbbszállítási szerződést valamelyik bankkal, és az előszállított bankjegyek értékének közel 24%-át, az előszállított érmék értékének pedig 68%-át e vállalkozások ellátására használták fel. Az előszállított készpénz értékének összesen 27,8%-át osztották szét az -nap előtt a vállalkozások között. Szlovéniában a továbbszállítás az előszállított készpénz értékének csupán 2,4%-át tette ki, míg Cipruson és Máltán csak 1% körül volt. A szlovák bankok nem alkalmazták az EKB által 2008 júniusában elfogadott egyszerűsített továbbszállítási szabályokat 1. A Szlovák Nemzeti Bank és a kereskedelmi bankok szerint az új iránymutatás túl későn érkezett ahhoz, hogy azt Szlovákiában alkalmazni lehessen, mivel 2008 májusára már sok továbbszállítási szerződést megkötöttek. A szabályok menet közbeni megváltoztatása egyenlőtlen helyzetet teremthetett volna a vállalkozások között, és lényeges változtatásokat tett volna szükségessé a készpénzelosztási tervekben. Mind az 1 320 000 darab, egyenként 500 SKK (körülbelül 16,60 EUR) értékű előrecsomagolt érmekészletet (mini készletet), amelyet a Szlovák Nemzeti Bank megrendelt, 2008. december 1. és 31. között értékesítették a vállalkozások és a lakosság részére. A korábbi tapasztalatok alapján a Bizottság azt ajánlotta, hogy háztartásonként körülbelül egy mini érmekészlettel számoljanak. Mivel Szlovákiában hozzávetőlegesen 2 millió háztartás van, és Szlovákia emellett nem készített külön euroérme-készleteket a kiskereskedők részére, a Bizottság az euroövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről szóló hetedik és nyolcadik jelentésében rámutatott, hogy a Szlovák Nemzeti Bank által megrendelt mini készletek száma kevésnek bizonyulhat. Mivel számos kereskedelmi bankfiókban és postahivatalban az első napokban kifogytak a mini készletek (81%-ukat december 5-ig értékesítették), a Szlovák Nemzeti Bank azt ajánlotta, hogy személyenként legfeljebb 10 mini készletre korlátozzák az értékesítést. Számos vállalkozás azért vett előrecsomagolt érmekészletet, hogy a pénzvisszaadáshoz használható eurokészpénzre tegyen szert, míg néhány cég és közigazgatási szerv karácsonyi ajándékként vagy év végi prémiumként használta a csomagokat. Mivel ezeket az igényeket nem jelezték előre a Szlovák Nemzeti Banknak, sok forgalmazónál hamar elfogytak a mini készletek. A Bizottság egy felmérése 2 szerint a mini készletet nem vásároló állampolgárok 25%-a ezt az elérhető mini készletek hiányával magyarázta. Annak érdekében, hogy hosszabb időszak álljon rendelkezésre a felhalmozott készpénzállomány cseréjére, egyes kereskedelmi bankok 2008 utolsó heteiben a hivatalos átváltási árfolyamon, díjmentesen váltottak át cseh koronát euróra. Sok bank különleges termékekkel is kívánt új ügyfeleket toborozni, illetve meglévő ügyfeleit arra ösztönözni, hogy otthon tartott készpénzüket bankszámlán helyezzék el. A Bizottság által három nappal az átállás előtt készített felmérés 3 szerint a szlovák állampolgárok jelentős része már rendelkezett bizonyos mennyiségű eurokészpénzzel: 60% rendelkezett euroérmékkel főként az induló készletekből (53%) és korábbi külföldi útról (42%), míg 49% rendelkezett eurobankjegyekkel főként külföldi útról (56%) és szlovákiai bankban történt pénzváltást követően (39%). 1 2 3 Az Európai Központi Bank EKB/2008/4 iránymutatása (2008. június 19.) az euro-készpénzcserére való egyes előkészületekről és az eurobankjegyek és -érmék elő- és továbbszállításáról szóló, EKB/2006/9 iránymutatás módosításáról. 259. Eurobarométer gyorsfelmérés, 2009. január. 255. Eurobarométer gyorsfelmérés, 2009. január. HU 3 HU

Az előszállítási és továbbszállítási műveletek jól szervezettek voltak. Az átállás előtt a vállalkozásoknak juttatott készpénz értéke sokkal magasabb volt, mint a három korábbi átállás során. A mini euroérme-készletek iránti nagy szlovákiai kereslet megerősítette, hogy az állampolgárokat vonzzák az országuk nemzeti oldalával ellátott első euroérmék, akkor is, ha már rendelkeznek más országok által kibocsátott euroérmékkel. Fontos, hogy valamennyi állampolgár számára elegendő mini készlet álljon rendelkezésre, hogy az állampolgárok még az átállás előtt megismerkedhessenek az új valutával. Mivel a vállalkozásoknak az átállás napjától kezdve szükségük van euroérmékre, hogy vissza tudjanak adni, szükségleteik kielégítése érdekében külön kiskereskedelmi induló csomagokkal kell számolni. Az előállítandó mennyiségek tervezésekor az érmekészleteket esetlegesen ajándékként használó vállalkozások és különböző intézmények által támasztott keresletet is figyelembe kell venni. A kisvállalkozások eurokészpénzhez való hozzáférésének megkönnyítése érdekében a jövőben indokolt a továbbszállításról szóló új, egyszerűsített EKB iránymutatást használni. 2.2. A párhuzamos használat időszaka A párhuzamos használat időszakának (január 1 16.) 16 napja alatt a Szlovák Nemzeti Bank és a kereskedelmi bankok szinte minden nap (január 11., vasárnap kivételével) nyitva tartottak, hogy biztosítsák a készpénzváltást. A bankokat felkereső ügyfelek száma vasárnapig (január 4.) viszonylag alacsony volt, január 5-én azonban, amikor sokan visszajöttek szabadságukról, a helyzet alapvetően megváltozott: az állampolgárok közel 198 000 alkalommal váltottak pénzt vagy vettek fel készpénzt bankfiókban, és közel 325 millió eurót váltottak, százszor többet, mint 2008. január 5-én. A párhuzamos használat időszakában a pénzátváltások második legmagasabb számát (168 000) és értékét (261 millió euro) január 7-én mérték. A rendelkezésre álló összes információ szerint a bankok nem jelentettek komolyabb problémákat. Valamennyi bank informatikai rendszerét január 3-ig sikeresen átállították, és január 5-től a banki szolgáltatások teljes köre rendelkezésre állt. A gondos előkészítésnek köszönhetően a bankok sikeresen megbirkóztak a jelentős munkateher-többlettel és általában ésszerű maradt a várakozási idő. A Bizottság egy felmérése szerint a bankokat felkeresők csupán kis része panaszkodott a sorok hosszáról. Ezt a problémát a megkérdezettek leggyakrabban január 5-én említették, ami érthető is, hiszen az egész párhuzamos használati időszakban ez volt a legforgalmasabb banki nap. Január 1. és 16. között az állampolgárok 1 418 000 alkalommal váltottak pénzt és vettek fel készpénzt bankfiókban, ami négyszer annyi, mint az előző év első 16 napja alatt, és 2,207 milliárd eurót váltottak/vettek fel, ami 2,4-szer annyi, mint 2008. január 1. és 16 között. Az eurót nemrég bevezető más országokkal összevetve a szlovákok tapasztalatai a ciprusiakéhoz hasonlóak: mindkét országban az állampolgárok 8%-a találkozott valamilyen problémával pénzváltás vagy az új valuta bankban történő felvétele során. A máltaiak több nehézséggel szembesültek (13% főként hosszú sorok), míg a szlovének érezték a HU 4 HU

legzökkenőmentesebbnek az átállást (3%). Az önálló vállalkozóknak több nehézségük volt a bankokban, mint a többi foglalkozási csoportból származó válaszadóknak 4. Január 1-jén nem sokkal éjfél után a körülbelül 2200 szlovákiai ATM mindegyike már kizárólag eurobankjegyeket adott ki (főként 10 és 20 eurós bankjegyeket), és a 32 000 POS terminál is euróban működött. Az ATM-ek igénybevétele január 5-én jelentős volt, ekkor az értéket tekintve 2,5-ször több készpénzt vettek fel (41 millió eurót), mint 2008. január 5-én. Az első napokban az euro fizetések során történő használata lassabban haladt előre, mint a korábbi átállások során. Szlovákiában január 5-én a vásárlók 45%-a fizetett euróban, míg Szlovéniában ugyanezen a napon ez az arány 78%-ot tett ki (lásd az 1. ábrát). Cipruson és Máltán, ahol az állampolgárok január végéig fizethettek régi valutájukkal, az euro aránya a fizetések során január 4-én meghaladta a 70%-ot. Január 7-én, amikor a legtöbb szlovák állampolgár visszajött a szabadságról, az átállás sebessége elérte az eurót bevezető többi új tagállamban jellemző szintet. 1. ábra Az euro aránya a készpénzfizetéses vásárlásokban az üzletekben (a vásárlók %-a) 100 75 50 25 0 3 1 39 54 19 27 18 73 45 78 64 92 78 95 87 % Szlovénia % Szlovákia 96 100 29 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Az euróra való átállás kezdeti lassúsága Szlovákiában valószínűleg a hosszú téli szabadságok (január 1. és 6. munkaszüneti nap volt) és a január 1-jén és 2-án szlovák koronában visszaadó kiskereskedők kivételesen nagy számának (62%, illetve 16%) együttes hatására vezethető vissza. Január 3-tól a kiskereskedők eleget tettek a szlovák hatóságok és a Bizottság felhívásának, amely a kizárólag euróban történő visszaadást szorgalmazta: azon készpénzes ügyletek aránya, amikor szlovák koronában adtak vissza, január 5-én 3%-ra csökkent, január 7- én pedig elérte a nullához közeli szintet. A kiskereskedelmi ágazat sikeresen birkózott meg a megnövekedett munkateherrel. A bankok és a hatóságok arra ösztönözték az állampolgárokat, hogy a kiskereskedelmi ágazatra nehezedő teher enyhítése érdekében fizetéskor használják a birtokukban levő 5,2 millió bankkártyát. E felhívásnak az állampolgárok csekély mértékben tettek eleget, átlagosan a szlovákok kevesebb mint 2,5%-a nyilatkozta, hogy a párhuzamos használat ideje alatt kártyával fizetett 5. 4 5 259. Eurobarométer gyorsfelmérés, 2009. január. 255. Eurobarométer gyorsfelmérés, 2009. január. HU 5 HU

Az üzletekben január első napjaiban viszonylag rövid sorok voltak. A kiskereskedők nagy része nem számolt be a készpénzkészlettel vagy a forgalomból kivont koronakészpénz tárolásával összefüggő problémáról. Néhány vidéki üzletben problémák merültek fel, amikor egyes nyugdíjasok a postán keresztül nyugdíjként kapott nagy címletű eurobankjegyekkel akartak fizetni. Ezen esetek nyomán a szlovák hatóságok és a Bizottság emlékeztetett annak fontosságára, hogy a nyugdíjakat és a fizetéseket kis címletű bankjegyekben fizessék 6. A Bizottság felmérései, amelyek során a válaszadókat felkérték, hogy vizsgálják meg pénztárcájuk tartalmát, megerősítették, hogy az átmenet a korábbi átállások során megfigyeltnél valamivel lassabban halad. A 2. ábrán bemutatott eredmények azt jelzik, hogy az átállás után 5 nappal a szlovákok körülbelül 56%-a kizárólag vagy többségében eurobankjegyekkel rendelkezett, míg az állampolgárok körülbelül 63%-a rendelkezett kizárólag vagy többségében euroérmékkel. Szlovéniában január 5-én az állampolgárok 81%-a rendelkezett kizárólag vagy többségében eurobankjegyekkel, míg az euroérmék tekintetében ez az arány 88% volt. Szlovákiában január 7-étől felgyorsult az átállás. A párhuzamos használat időszakának vége előtt egy nappal a szlovákok 97%-a rendelkezett kizárólag vagy többségében eurobankjegyekkel, míg 98% rendelkezett kizárólag vagy többségében euroérmékkel. 2. ábra Azon állampolgárok aránya, akik kizárólag vagy többségében eurobankjegyekkel rendelkeztek (a 15 évesnél idősebb népesség %-a) Csak eurobankjegyekkel rendelkezők 10 0 75 50 25 0 2 12 2 6 30 19 39 51 25 54 45 82 69 87 73 % Szlovénia % Szlovákia 90 89 29 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Többségében eurobankjegyekkel rendelkezők 10 0 75 50 25 0 20 30 31 30 26 26 22 % Szlovénia % Szlovákia 25 31 29 31 29 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A január második felében megkérdezett szlovákok többsége (64%) úgy nyilatkozott, az euroérmék nagyon könnyen vagy elég könnyen megkülönböztethetők és kezelhetők. A párhuzamos használat időszakának vége után valamivel több szlovén (69%) és máltai (75%), és lényegesen több ciprusi (81%) gondolta ugyanezt. A többi országhoz hasonlóan a szlovákok is gyorsabban szokták meg az eurobankjegyeket: a szlovákok 81%-a vallotta, hogy a bankjegyek könnyen vagy nagyon könnyen kezelhetők, a máltaiak 88%-ához, a szlovének 91%-ához és a ciprusiak 95%-ához képest 7. Az idősebb válaszadók gyakrabban számoltak be az új valuta kezelésével kapcsolatos nehézségekről. 21 12 8 22 8 8 6 7 A vidéki üzletek nehezebben jutnak el bankokhoz, így gyorsan kifogyhatnak a visszaadáshoz szükséges készpénzből. 259. Eurobarométer gyorsfelmérés, 2009. január. HU 6 HU

2.3. A nemzeti valuta bevonása A forgalomban levő szlovák koronakészpénz jelentős részét már az átállás előtt bevonták. Értékét tekintve a 2008. szeptember közepén forgalomban levő szlovák koronakészpénz (140 milliárd SKK) közel felét 2008. december 31. előtt bevonták, míg 77 milliárd SKK forgalomban maradt. 2009. január első kilenc napja alatt körülbelül 30 milliárd szlovák koronát vontak be, további 16 milliárd szlovák korona bevonására pedig a párhuzamos használat időszaka alatt került sor. 2009. január végén körülbelül 16 milliárd szlovák korona volt még forgalomban (a 2008 végén forgalomban levő szlovák koronakészpénz értékének 20%-a). A forgalomban maradt szlovák koronakészpénz értékének közel 94%-át tették ki bankjegyek és csupán 6%-át érmék. 2009 első hónapjaiban jelentős mennyiségű továbbszállított euroérmét vittek vissza a bankokba: egyes szlovákiai kiskereskedők tévesen becsülték fel igényeiket és túl sok érmét igényeltek. A készpénzkezelésért felszámított túlzott mértékű banki díjakra vonatkozó kiskereskedői panaszok nyomán a szlovák parlament úgy döntött, hogy a kereskedelmi bankoknak 2009. március 1. és augusztus 31. között díjmentesen kell elfogadniuk a bankszámlára befizetett eurokészpénzt (a becslések szerint ennyi időre van szükség a túlzott mennyiségű eurokészpénz forgalomból való kivonásához). A szlovák koronabankjegyek 2009 végéig valamennyi kereskedelmi bankban, a Szlovák Nemzeti Bankban pedig korlátlan ideig díjmentesen átválthatók. A szlovák koronaérméket a kereskedelmi bankokban 2009. június 30-ig, a Szlovák Nemzeti Bankban pedig 2013 végéig lehet átváltani. Az átállást Szlovákiában jól előkészítették és zökkenőmentesen zajlott le. A szlovákok tanultak az eurót bevezető más tagállamok tapasztalataiból, és ennek köszönhetően sikerült elkerülniük számos olyan problémát, amely ott felmerült (így például a hosszú sorokat). Bár a készpénzes átállás valamivel lassabban indult, mint a big bang forgatókönyvet alkalmazó többi tagállamban, összességében véve rendkívül kedvező eredményeket sikerült elérni. Az átállás felgyorsítása és ezáltal a kiskereskedők terheinek enyhítése érdekében, akiknek egyszerre két valutát kell kezelniük, célszerű, hogy január 1-jétől kizárólag euróban lehessen visszaadni. A jövőbeli átállások kapcsán megfontolható a korábbi nemzeti valuta visszaadáskor való használatának megtiltása (kivéve azokban az esetekben, amikor ténylegesen nincs lehetőség az euro használatára). Az üzletekben fellépő készpénzhiány elkerülése érdekében a fizetéseket és a nyugdíjakat amennyiben ezeket készpénzben fizetik elsősorban kis címletű bankjegyekben kell folyósítani. A kiskereskedőknek körültekintően kell tervezniük az átállási időszakra vonatkozó eurokészpénz-szükségleteiket, a bankok pedig megfontolhatnák, hogy díjszabási politikájukat az átállás miatti kivételes körülményekhez igazítsák. 3. VISSZAÉLÉSEK MEGAKADÁLYOZÁSA ÉS AZ ÁRAKKAL KAPCSOLATOS TÉVES MEGÍTÉLÉS KIALAKULÁSÁNAK ELKERÜLÉSE A szlovák hatóságok az önkéntes programoktól az alapos árellenőrzésig terjedő intézkedések egész sorát fogadták el annak érdekében, hogy az átállási időszakban ne sérüljön az árstabilitás és a fogyasztói bizalom. HU 7 HU

Az etikai kódex elnevezésű projekt amelynek tagjai vállalják, hogy az átállás szabályait betartják és nem élnek vissza az átállással haszonszerzési célból logóját közel 20 000 helyen (üzletekben, szolgáltatók telephelyein, helyi és regionális közigazgatási szerveknél) tették ki. A kódex aláíróinak a vállalásokkal ellentétes magatartásáról az állampolgárok a kormány eurobiztosának irodájánál tehettek panaszt, amely kivizsgálta azokat. Február közepéig a biztoshoz csupán négy panasz érkezett, és mind a négy megalapozatlannak bizonyult. A kódexet megsértő aláírókat a logó visszavonásával lehetett büntetni, továbbá a szlovák fogyasztói szövetség feketelistájára is felkerülhettek. Az árak szlovák koronában és euróban való kötelező párhuzamos feltüntetése 2008. augusztus 24-én kezdődött és 2010. január 1-jéig tart. Végrehajtását a szlovák kereskedelmi felügyelet szigorúan ellenőrzi. A Bizottság egy felmérése szerint tízből kilenc szlovák hasznosnak tartja az árak párhuzamos feltüntetését. A válaszadók többsége (53%) szerint az árak párhuzamos feltüntetése mindig, további 31% szerint pedig az esetek többségében helyes volt. Az eurót nemrég bevezető többi országgal összevetve a szlovák válaszadók az árak párhuzamos feltüntetésével leginkább elégedettek között vannak 8. 2009. január végéig a kereskedelmi felügyelet több mint 25 000 ellenőrzést végzett. Az ellenőrzések eredményei az idő előrehaladtával jelentősen javultak. A problémák (például az árak párhuzamos feltüntetésének hiánya, az euróban megadott ár téves számítása/kerekítése, a párhuzamos használat időszaka alatt a vevő kifejezett hozzájárulása nélkül szlovák koronában adott visszajáró) gyakrabban merültek fel az öt vagy annál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató üzletekben és szolgáltatói telephelyeken. Ha a kereskedelmi felügyelet a második ellenőrzés során megállapítja, hogy nem került sor a probléma orvoslására, következő lépésként figyelmeztetést ad ki, ezt követően pedig szabálysértési eljárást indít. 2009 januárjában és februárjában a felügyelet 14 szabálysértési eljárást indított, és három esetben szabott ki bírságot. Az átállási szabályok súlyos megszegése elvben 60 000 euróig terjedő összegű bírsággal sújtható. A hivatalból kezdeményezett ellenőrzések mellett a felügyelet az árak párhuzamos feltüntetésére vonatkozó szabályok helytelen alkalmazása vagy szokatlan áremelések kapcsán lakossági panaszok alapján célzott ellenőrzéseket is folytatott. Minden panaszt alaposan kivizsgáltak: az árváltozásokat a hosszú távú trendekkel, illetve más üzletek áraival hasonlították össze és szélesebb összefüggésben is megvizsgálták (például az alkalmazandó termelői árak és a világpiaci fejlemények összefüggésében). 2009. januárban és februárban a felügyelethez 607 panasz érkezett. Az áremeléseket érintő 420 panaszból csupán egy bizonyult megalapozottnak. A Bizottság javaslatai alapján a felügyelet rendszeresen ellenőrizte az árakat azon ágazatokban, ahol az előző átállások során problémák merültek fel (például éttermekben, fodrászüzletekben, kávézókban és parkolókban). Egyes kiválasztott parkolókban, autósiskolákban és fodrászüzletekben alaposabban is megvizsgálja az árakat, mivel ezekben az ágazatokban az árak kötelező párhuzamos feltüntetésének kezdete óta jelentős áremelkedést észleltek. A felügyelet által végzett ellenőrzéseket a szlovák fogyasztói szövetség árak figyelemmel kísérésére szolgáló rendszere egészíti ki. A szövetség feketelistát tett közzé azokról a kiskereskedőkről, akik az átállási időszakban árat emeltek és az árváltozást nem tudták 8 259. Eurobarométer gyorsfelmérés, 2009. január. HU 8 HU

megfelelően indokolni. Február közepéig 12 vállalkozás került fel a feketelistára, ezeket jelenleg a felügyelet vizsgálja. A kormány által létrehozott különleges szerv, az ártanács a gazdaság minden ágazatában rendszeresen vizsgálja az árak alakulását. Ha részletes vizsgálat után az ártanács arra következtetésre jut, hogy egy adott ágazatban az árak spekulatív emelésére került sor, javasolhatja a kormánynak, hogy szabályozza egy adott termék vagy szolgáltatás árát. A lakosságot a médián keresztül rendszeresen tájékoztatják az ellenőrzések eredményeiről, és ösztönzik az állampolgárokat, hogy szabálytalanságok észlelése esetén lépjenek kapcsolatba a felügyelettel vagy más fogyasztóvédelmi szervezetekkel. A Bizottság felmérése szerint a szlovákok körülbelül 56%-ának (a ciprusiak és szlovének 76%-ához és a máltaiak 47%-ához képest) volt az a benyomása, hogy az árak átváltása nagyon gyakran, gyakran vagy legalábbis néha tisztességtelen. Szlovákia a Bizottság ajánlásainak 9 megfelelően átfogó intézkedéseket hajtott végre az árakkal kapcsolatos téves megítélés kialakulásának elkerülése és a visszaélések megakadályozása érdekében. A hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy valamennyi állampolgári panaszt megfelelően kivizsgáljanak, és az árak párhuzamos feltüntetésének időszaka végén különös figyelmet kell fordítaniuk az árak alakulására. 4. AZ ÁRAK ALAKULÁSA ÉS MEGÍTÉLÉSE AZ ÁTÁLLÁS IDŐSZAKÁBAN 4.1. Az árak alakulása A szlovákiai árak alakulását 2008-ban belső és külső tényezők egyaránt erősen befolyásolták. 2008-ban az éves HICP-infláció átlagosan 3,9%-ot tett ki a 2007-es 1,9%-hoz képest. A 2007 közepén kezdődő felfelé irányuló tendencia folytatásaként az éves HICP-infláció 2008 első felében növekvő energia- és élelmiszerárak mellett fokozatosan emelkedett. Miután 2008 szeptemberében az előző évhez képest 4,5%-os csúcsot ért el, az éves HICP-infláció 2008 utolsó hónapjaiban enyhült. A 2008 szeptemberétől kezdődő dezinflációs folyamat főként az élelmiszer- és üzemanyagárak csökkenésére vezethető vissza, amely viszont a kedvező bázishatásnak és az energia- és élelmiszerárak világpiaci csökkenésének volt köszönhető. E dezinflációs tendenciákat azonban részben ellensúlyozta, hogy a dohánytermékek ára és a fűtési költségek növekvő mértékben járultak hozzá az inflációhoz. A dohánytermékek ára októberben kezdett emelkedni a cigarettára kivetett jövedéki adó 2008 elején történt emelésének késleltetett hatásaként. A fűtési költségek emelkedését a 2008 harmadik negyedévében történt állami díjemelések okozták, amelyeket a gázárak 2008 első felében bekövetkezett emelkedése tett szükségessé. Az átváltási árfolyam 2008 első felében történt erőteljes felértékelődése ellenére 2008 második felében valamivel nőtt a nem-energia jellegű ipari termékek árainak hozzájárulása az inflációhoz. 9 A Bizottság ajánlása az euróra történő jövőbeli átállások megkönnyítését célzó intézkedésekről (HL L 23., 2008. január 26., 30. o.) HU 9 HU

Az éves HICP-infláció 2009 januárjában az előző évhez képest 2,7%-ra enyhült, 2009. februárban pedig tovább lassult, az előző évhez képest 2,4%-ra, az élelmiszer- és energiaárak várt lassulását tükrözve. A Bizottság szolgálatainak 2009. januári előrejelzése szerint az élelmiszer- és üzemanyagárak csökkenése következtében 2009-ben az átlagos infláció valószínűleg alig valamivel 3% alá csökken, míg 2010-ben az energia és szolgáltatások árának emelkedése a HICP-infláció 3,5%-ra való emelkedéséhez vezethet. Előzetes számítások szerint az átállás (egyszeri) teljes hatása az inflációra az átállás időszakában és közvetlenül azt követően legfeljebb 0,3 százalékpontig terjed 10. 4.2. Az árak érzékelése A Bizottság felmérése szerint a szlovákok relatív többsége kedvezően ítélte meg az euro bevezetésének az árakra gyakorolt hatását: 42% úgy vélte, segít az árstabilitás fenntartásában, míg csupán 19% (a ciprusiak 66%-ával, a szlovének 52%-ával és a máltaiak 37%-ával szemben) aggódott amiatt, hogy az euro miatt nőni fog az infláció 11. A szlovákok pozitív véleménye az átállásnak az árakra gyakorolt hatásáról megmutatkozott az érzékelt infláció mérésének eredményeiben is. Szlovákiában az elmúlt néhány évben az érzékelt infláció általában azonos tendenciát követett, mint a HICP-infláció. A két adatsor közötti korábbi erős korreláció (2004 2007 között 0,9) 2008-ban azonban valamivel meggyengült (0,67-re), amikor a tényleges infláció 2008-ban megfigyelhető felgyorsulását az érzékelt infláció erősebb megugrása kísérte. Ezt követően az érzékelt infláció meredeken csökkent, a tényleges infláció pedig mérséklődött. Az érzékelt inflációnak a tényleges inflációnál erőteljesebb reakciója azonban a legtöbb uniós tagállamban megfigyelhető, és legalábbis részben ahhoz köthető, hogy a magas nemzetközi nyersanyagárak korábbi időszaka jelentős hatást gyakorolt az árak érzékelésére. A Bizottság fogyasztói felmérésének januári adatai azt mutatják, hogy az érzékelt inflációt az átállás nem érintette. Az érzékelt infláció terén mutatkozó csökkenő tendencia folytatódott, és a decemberi 25,6 százalékpont után januárban 21,7 százalékpontot ért el. Februárban az érzékelt infláció tovább csökkent, 18,7 százalékpontra. A csökkenő HICP-infláció mellett azonban nehezebb elkülöníteni az euróra való átállás hatását az érzékelt inflációra. 3. ábra Érzékelt és tényleges infláció (%-ban) 10 11 Eurostat: Az euróra való átállás és az infláció Szlovákiában, 2009. március 23. 259. Eurobarométer gyorsfelmérés, 2009. január. HU 10 HU

százalékos arány 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 Érzékelt infláció Szlovákiában (bal o.) HICP-infláció Szlovákiában (jobb o.) 9 8 7 6 5 4 3 2 1 változás az előző évhez képest 0 0 févr-04 févr-05 févr-06 févr-07 févr-08 févr-09 5. AZ ÁTÁLLÁSSAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSI KAMPÁNY ÉS AZ ÁTÁLLÁS LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE Az euro bevezetéséről szóló tájékoztatási kampány 2007-ben nemzeti eurohonlap és ingyenes telefonvonal létesítésével, valamint szemináriumok és konferenciák szervezésével kezdődött. 2008 tavaszán teljes körű tájékoztatási kampány indult. A kampány célja az volt, hogy minden szlovák állampolgárt megfelelő időben és kimerítően tájékoztassanak az átállás főbb vonatkozásairól. A központilag szervezett médiakampány a televízióban, a rádióban és a nyomtatott sajtóban 2008. márciustól 2009. februárig tartott. A kampány kiegészítéseként minden háztartásba kiadványokat és euro-számológépet juttattak el, folyamatosan frissített (és nagy látogatottságú) honlapot tartottak fenn, külön projekteket hoztak létre iskolák és újságírók számára, valamint az oktatók képzését szolgáló programot és az aktuális információkat távoli térségekbe is eljuttató euromobilt működtettek. Az eurokampány utolsó, legintenzívebb szakaszának kezdetét a 2008 szeptemberében a nemzeti hatóságok, az EKB és a Bizottság által közösen szervezett, a sajtóban nagy nyilvánosságot kapott euro-konferencia jelezte. A kampány csúcspontját a 2009. január 1-jei ünnepségek jelentették. A kampány során a szlovák hatóságok végig különös figyelmet szenteltek az egyes speciális célcsoportoknak (gyerekek és fiatalok, idősek, fogyatékossággal élők, etnikai kisebbségek és egyéb csoportok), és az átállás főbb lépéseit és elemeit bemutató, testre szabott eszközökkel látták őket. A Bizottság technikai és pénzügyi szempontból támogatta a kampányt. Ennek keretében kiadványokat és reklámanyagokat bocsátott rendelkezésre, valamint kiállításokat, újságírói szemináriumokat és közvéleménykutatásokat szervezett. A Bizottság ösztöndíjakon keresztül finanszírozta a tájékoztatást ellátó alkalmazottak fizetésének egy részét, a médiakampányt, az országos telefonvonalat és a honlapot, az iskolák részére létrehozott projektet, a szorzóprogramokat, az euro-számológépeket és az euromobilt. HU 11 HU

Szlovákia szakértői részt vettek az Bizottság/OLAF, az EKB és az Europol által szervezett tájékoztatási és képzési rendezvényeken, amelyek célja az volt, hogy megismertessék őket az euro hamisításának megelőzésére kidolgozott eljárásokkal és módszerekkel. Az Európai Központi Bank szintén folytatott közös tájékoztatási tevékenységet a Szlovák Központi Bankkal, ennek célja a nyilvánosság és a készpénzkezelő szakma megismertetése volt az eurokészpénz-átállás módozataival, valamint az eurobankjegyek és euroérmék biztonsági jellemzőivel. Az euróra vonatkozó nemzeti kampány sikeresnek tekinthető: a 2009. januári Eurobarométer felmérés szerint a szlovákok 90%-a úgy gondolta, nagyon jól vagy jól tájékoztatták, és közel 84% viszonylag vagy nagyon elégedett volt a nemzeti hatóságok által szolgáltatott információkkal. Ez nyilvánvalóan befolyásolta az átállás általános megítélését is: ezt tízből kilenc szlovák zökkenőmentesnek és hatékonynak tartotta. Messze a legtöbb szlovák (93%) számára a média jelentette a legfontosabb információforrást, amit a Szlovák Nemzeti Bank (20%) követett. A válaszadók közel 90%-a nyilatkozta, hogy látta a tv-reklámokat az euróról, és többségük nagyon vagy viszonylag hasznosnak találta ezeket. Szinte minden szlovák (95%) állította, hogy megkapta az euro-számológépet, és közel kétharmaduk hasznosnak is találta. A fennmaradó tájékoztatási igényekre vonatkozó kérdésre a szlovákok mintegy 31%-a azt válaszolta, hogy szeretne többet tudni az eurobankjegyek és -érmék biztonsági jellemzőiről (a felmérés idején 10 válaszadóból 4 egyetlen biztonsági jellemzőt sem tudott megnevezni), 22% az árak tisztességes kerekítéséről kívánt többet tudni, 19% pedig arról, hogyan kerülhető el, hogy a valutaátváltás során becsapják. A jól szervezett szlovákiai tájékoztatási kampány hozzájárult az euróra való zökkenőmentes átállás biztosításához. A kampány átfogó jellegű volt: valamennyi célcsoportra figyelmet fordítottak, ideértve a kisebbségeket és a különleges tájékoztatási igényekkel rendelkezőket is. Célszerű, hogy a hatóságok tegyenek eleget a lakosság tájékoztatás iránti még fennmaradó igényeinek: szolgáljanak további információkkal az eurokészpénz biztonsági jellemzőiről, és továbbra is foglalkozzanak a tisztességes árképzéssel összefüggő kérdésekkel és az ezzel kapcsolatos félelmekkel. HU 12 HU