1. Átruházható-e alpolgármesterre a képviselőtestületnek a polgármester feletti egyes munkáltatói jogának gyakorlása? Nem. Alpolgármesterre a képviselő-testület hatáskört nem ruházhat át. Alpolgármesternek feladatot kizárólag a polgármester adhat. ( A helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.törvény 9. (3); 34. (2)) 2. Kötelező-e jegyzői kinevezés esetén próbaidő kikötése? A Ktv. értelmében közszolgálati jogviszony létesítésekor kötelező próbaidő kikötése, amely rendelkezés vonatkozik a jegyzőre is, figyelemmel arra, hogy kinevezésekor a jegyző is közszolgálati jogviszonyba kerül, a Ktv. hatálya alá tartozik. Ennek megfelelően jegyző kinevezése esetében is kötelező minimum három hónapos próbaidő kikötése. Más szabály vonatkozik azonban arra az esetre, ha a jegyző jogviszonyban áll és egy másik jegyzői állást nyer el, és ennek okán közszolgálati jogviszonya közös megegyezéssel kerül megszüntetésre. A jogszabály ugyanis csak ebben az esetben teszi lehetővé, hogy a jogviszony megszüntetés következményeire az áthelyezés szabályai vonatkozzanak, amelyek értelmében végleges áthelyezés esetén a közszolgálati igazolás, valamint a köztisztviselő illetményének és egyéb járandóságainak kiadása szempontjából úgy kell eljárni, mintha a közszolgálati jogviszony megszűnt volna. Ekkor a folyamatos jogviszonyra tekintettel nem kell és nem is lehet próbaidőt kikötni. (Ktv. 11/B., 14. (4) bekezdése) 3. Egyforma juttatási rendszert kell-e alkalmazni a székhely-, illetve a tagintézmények, a körjegyzőségek egyes hivatali egységei között? Igen. Egységesek az intézmények, a körjegyzőségek, egy alapító okirattal rendelkeznek. Az egyenlő bánásmód alkotmányos alapelvéből fakadóan egyforma elbírálást kell alkalmazni a székhelyen és telephelyen dolgozók között. 4. A jegyző több évre fizetés nélküli szabadságra megy. Aljegyző nincs. A jegyző helyettesítését elláthatja a Polgármesteri Hivatal államigazgatási főiskolát végzett köztisztviselője megbízási szerződés alapján? Nem. A jegyzőt tartósan csak kinevezett jegyző helyettesítheti. Önkormányzati illetve államigazgatási hatósági feladat köztisztviselői jogviszonyban látható el. ( A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.törvény 21. (5), A helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.törvény 36. (1)) 5. A jegyző és aljegyző egyidejű távolléte esetén a helyettesítés hogyan történik? A helyettesítés rendjéről célszerű a polgármesteri hivatal ügyrendjében rendelkezni. Az ügyrendet a jegyző javaslatára a polgármester nyújtja be a képviselő-testületnek. A képviselő-testület a polgármesteri hivatal ügyrendjét határozattal hagyja jóvá.
Nincs akadálya az eseti meghatalmazásnak sem. Korlátozott hatáskör esetén konkrétan meg kell jelölni, mire terjed ki a helyettesítés. (Pl.munkáltatói jogok gyakorlása) ( A helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.törvény 35. (2) c)) 6. A Polgármesteri Hivatalban a köztisztviselők illetményének pozitív eltérítését csökkentették. Ezt megteheti a jegyző? Igen. Az eltérítésről a jegyző március 1-jéig dönt; tartama: március 1-től következő év február végéig. Döntés kerete: személyi előirányzat keretein belül, megelőző év szakmai munkája értékelése alapján. A korábban megállapított alapilletmény legfeljebb 20%-kal csökkenhet. ( A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.évi XXIII.törvény 43. (4), (6)) 7. A polgármester nem engedélyezi a ruházati költségtérítés kifizetését. Eddig minden évben a költségvetés elfogadása után fizették ki. A polgármester az év második felében tervezi kifizetni. Ez jogszerű? A Ktv.nem határozza meg a ruházati költségtérítés kifizetésének határidejét. Naptári évenként egyszer, szabályzat hiányában, naptári éven belül bármikor kifizethető. Közszolgálati szabályzatban célszerű a fentiekről rendelkezni, meghatározva a kifizetés határidejét is. A hivatali szervezet vezetője - a jegyző - állapítja meg a ruházati költségtérítés fizetésének és elszámolásának feltételeit, azonban utalványozásra a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult. Következésképp, amennyiben nincs szabályozva a kifizetés időpontja közszolgálati szabályzatban, a jegyző rendelkezése nem hatályosulhat a polgármesteri utalványozás nélkül. ( A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.évi XXIII.törvény (Ktv.) 49/G., A helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.törvény 36. (2), Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 136. (2)) 8. A polgármester főállású. Lehet-e a Pttv.-ben az illetménynél meghatározott szorzószámok minimális keret alatt meghatározni az illetményét? A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényben Pttv. 3. (2) bekezdésében meghatározott szabály szerint a főállású polgármester illetményét a köztisztviselői illetményalap és a Pttv.-ben taxatíve meghatározott szorzószámok alapján kell megállapítani. A szorzószámok az adott település típus tekintetében kogensek, attól sem felfelé, sem lefelé eltérni nem lehet. 9. Jegyzői helyettesítés szabályai. A helyettesítés jogalapja a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény Ktv. 21. (5) bekezdése.
Az eljárás a következő: az a képviselő-testület, amelynél a helyettesítésre szükség van, határozattal kikéri a jegyzőt. A másik képviselő-testület a helyettesítéshez határozatban hozzájárul. Ezt követően a kikérő képviselő-testület újabb határozatával kinevezi a jegyzőt. A kinevező határozat tartalmazza a helyettesítés időtartamát amely csak határozott időtartamú lehet a helyettesítő jegyző illetményét, valamint azt, hogy a helyettesítő jegyző a helyettesítést a hét mely napjain látja el. 10. Az időközi választáson megválasztott polgármester illetménye lehet-e kevesebb, mint az előző polgármesteré volt? Igen. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994.évi LXIV. törvény Ptv. 4/A. (3) bekezdésének azon rendelkezése - amely szerint a polgármester illetményének, tiszteletdíjának a választást követően megállapított összege a megválasztását megelőző polgármesteri illetménye, tiszteletdíja összegénél nem lehet kevesebb - az ismételten megválasztott polgármester esetében irányadó. Tekintettel arra a tényre, hogy az időközi választáson nem a korábbi polgármester került megválasztásra, így ez a törvényi rendelkezés az új polgármester esetében nem alkalmazható. 11. Megvonhatja, illetve csökkentheti-e a képviselőtestület a köztisztviselőket megillető étkezési hozzájárulás összegét? Nem. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény- Ktv.- 49/F. -a szerint a köztisztviselő a munkáltató- önkormányzat esetén jegyző- által természetben nyújtott kedvezményes étkeztetésre vagy étkezési utalványra jogosult. Az étkezési utalvány, illetve a természetben nyújtott étkezés havi értéke a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete szerint ilyen célra adható adómentes juttatás legnagyobb mértéke, azaz természetbeni étkeztetés esetén 12000 forintnál, míg étkezési utalvány esetén 6000 forintnál kevesebb nem lehet. A képviselőtestületnek az étkezési hozzájárulás mértékének megállapítása tárgyában hatásköre nincs. 12. Milyen pénzbeli juttatásban részesülhet a társadalmi megbízatású polgármester tisztsége megszűnése esetén? A törvény értelmében nem jogosult sem végkielégítésre, sem más juttatásra. Végkielégítésre csak a főállású polgármester jogosult. Amennyiben a képviselő-testület el kívánja ismerni a polgármester munkáját, azt jutalom formájában, tevékenységének értékelését követően megteheti. ( A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2. (5) bekezdése, 4/A..) 13. Főállású polgármester elláthatja-e tisztségét vállalkozási tevékenység folytatásával egyidejűleg, vállalkozói igazolvány birtokában? Az egyéni vállalkozásról szóló törvény (Evtv) az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlása során kötelező jelleggel előírja a személyes közreműködést, s az egyéni
vállalkozást üzletszerűen - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen - folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenységként határozza meg, Az Ötv vonatkozó rendelkezése szerint a főállású polgármester - a törvény által taxatív módon felsorolt kivételektől eltekintve egyéb munkavégzésre irányuló tevékenységet nem folytathat. Az egyéni vállalkozó tehát munkavégzésre irányuló tevékenységet folytat, ezért a főállású polgármesteri megbízatással összeférhetetlen. ( Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény Ötv 33/A; Evtv 2., 4. 8. 10., a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A.. (2) a.)) 14. A polgármestert megilleti-e a tizenharmadik havi illetmény helyébe lépett havi kereset-kiegészítés? Nem. A vonatkozó jogszabály tételesen felsorolja azokat a jogviszonyokat, amelyekre kiterjed a hatálya. Ezek között a polgármester foglalkoztatási jogviszonya nem szerepel. ( A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2009. évi havi kereset-kiegészítéséről szóló 6/2009. (I. 20.) Kormányrendelet 1..) 15. Milyen előírásokat kell alkalmazni közalkalmazotti tanács létrehozásakor? A közalkalmazotti tanács megalakítására vonatkozó rendelkezéseket a Kjt. 14. -a tartalmazza. Ennek értelmében : (2) Közalkalmazotti tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, ahol a közalkalmazottak létszáma a tizenöt főt eléri. A tizenöt főnél kevesebb közalkalmazottat foglalkoztató munkáltatónál közalkalmazotti képviselőt kell választani. (3) A közalkalmazotti képviselőre a közalkalmazotti tanácsra, illetve a közalkalmazotti tanács tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Fontos kiemelnünk, hogy a törvény ugyan jogi kötelezettségként írja elő a közalkalmazotti tanács, illetve közalkalmazotti képviselő megválasztását, mégis e kötelezettség megszegéséhez közvetlenül semmilyen jogi szankciót nem fűz. Az érdekképviseleti intézmények létrehozásának elmaradása azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy az esetben a közalkalmazottak részvételi jogaikat nem gyakorolhatják. 16. Köztisztviselők esetén lehet-e a speciális képesítési követelmények alól felmentést adni? Nem. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 7. (1) bekezdése maghatározza azt a személyi kört mellyel közszolgálati jogviszony létesíthető: Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, - a 10. (4)-(7) bekezdésében, a 10/A. (7) bekezdésében foglaltak, valamint ügykezelői feladatkör kivételével - közigazgatási versenyvizsgával, és legalább középiskolai végzettséggel, ügykezelői feladatkörre legalább középszintű szakképesítéssel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn. A Ktv. 7. (3) bekezdése speciális képesítési követelményeket is megfogalmaz a köztisztviselőkkel szemben: Jogszabály - vagy jogszabály által meghatározott
esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója - a közszolgálati jogviszony létesítését az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati idő letöltéséhez, valamint egészségi és pszichikai alkalmassághoz kötheti. A speciális alkalmazási előfeltételeket előíró jogszabály a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet (továbbiakban:rendelet). A rendelet 2. (1) bekezdése alapján: Köztisztviselőnek az nevezhető ki, aki rendelkezik a feladata ellátásához szükséges, az 1-3. számú mellékletben a feladatkörre meghatározott szakképesítések valamelyikével. A rendelet 6. -a előírja: A képesítési előírás alól felmentés - a Ktv. 7. -ának (4) bekezdése kivételével - nem adható. 17. Megtéríthető-e a polgármester utazási költsége, ha egyébként a költségelszámolás módjára a költségátalányt választotta? Nem. A Ptv. 18. (1)bekezdés értelmében a polgármesternek a polgármesteri tisztsége ellátásával összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. Ugyanakkor a polgármesternek lehetősége van arra, hogy ettől eltérően, költségátalány kifizetését válassza, melynek mértéke illetményének, illetve tiszteletdíjának 20-30% közötti összeg lehet. A költségtérítés módja egyféle lehet, a kettő együttes alkalmazása törvénysértő. 18. Kulturális központ és könyvtár igazgatói posztjára adható-e öt évnél rövidebb időtartamra vezetői megbízás? Igen. Közgyűjteményi és közművelődési intézményben magasabb vezetői és önálló intézményvezetői beosztás ellátására történő megbízás a pályázat elnyerését követően legfeljebb öt év határozott időre szól. A közgyűjtemény, közművelődés területén pedig a városi könyvtár és közművelődési intézmény igazgatói státusza magasabb vezetői beosztásnak minősül. ( A közalkalmazott jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 20.) Kormányrendelet 7. (1) bek., 3. számú melléklet)