A Magyar Kárszakértők Országos Egyesülete Alapszabálya (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Magyar Kárszakértők Országos Egyesülete alakuló közgyűlésén alapszabályát a következőkben állapítja meg: általános rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Magyar Kárszakértők Országos Egyesülete Rövidített elnevezése: MAKÁR Idegen nyelvű elnevezése: Association of Hungarian Loss Adjusters Idegen nyelvű rövidített elnevezése: AHLA Székhelye: 1144 Budapest, Kerepesi út 92. fsz. 1. Működése kiterjed az ország egész területére. 1 / 15
Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi. Az Egyesület célja 2. 2.1. Az Egyesület önkormányzati elven működô szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy. 2.2. Az Egyesület célja: 2.2.1. Ellátja a tagok szakmai érdekvédelmét országos szinten a különböző fórumokon. 2.2.2. Az egyesület tagságát képviselve kapcsolatot tart, és együttműködik az illetékes szervezetekkel és intézményekkel (tűzoltóság, katasztrófavédelmi szervek, tömegszerencsétlenségek és/vagy természeti csapások által sújtott területek önkormányzatai, a kárelhárító és kármentesítő vállalkozásokkal, szakértőkkel) a károk felmérése, hatásainak enyhítése céljából. 2.2.3. A nyllt jogszabályalkotás keretében a tagok többségének felkérésére véleményezi a vonatkozó jogszabálytervezeteket, ajánlásokat, javaslatokat dolgoz ki, és terjeszt elő a szakma egészét érintő kérdésekben. 2.2.4. Szakmai rendezvényeket (konferenciák, szemináriumok, műhelytanulmányok), oktatást, képzést, külföldi tanulmányutakat szervez. 2.2.5. Együttműködik a hasonló profilú hazai és külföldi testvér -szervezetekkel. 2 / 15
2.2.6. Elősegíti az egyesület és tagjainak foglalkoztatását, munkához jutását, részvételét a nemzetközi szakmai szervezetek munkájában az Európai Unión belül és kívül. E célból indul a közbeszerzési pályázatokon, és lobbi tevékenységet fejt ki a nemzetközi (országhatáron átnyúló), az országos, vagy az országon belüli regionális (több megyére kiterjedő), térségi és kistérségi kárszakértői munkák elnyeréséért minden lehetséges fórumon. 2.2.7. Információtechnológia: előnyben részesíti az elektronikus, digitális kommunikációt, adatátvitelt és feldolgozást. A tagok és az érdeklődök állandó tájékoztatása céljából önálló internetes honlapot, szervezeti és szakmai adatbázist hoz létre, és folyamatosan fejleszti azt. A tagok számára egyenlő esélyt biztosít az egyesület adatbázisának használatában, és az esetleges megbízásokhoz, megrendelésekhez való hozzáférésben. 2.2.8. A tagok számára biztosítja a nemzetközi és az Európai Unión belül általánosan elterjedt jó szakmai gyakorlatok és módszerek megismerését. 2.2.9. Fogyasztóvédelmi feladatokat lát el. 2.3. Az egyesületi célok közül a 2.2.2. pontban meghatározott, az illetékes szervezetekkel és intézményekkel való kapcsolattartás és együttműködés, a 2.2.4. pontban meghatározott, szakmai rendezvények, oktatás, képzés, külföldi tanulmányutak szervezése, a 2.2.5. pontban meghatározott, hasonló profilú hazai és külföldi testvér -szervezetekkel való együttműködés, a 2.2.6. pontban meghatározott, az egyesület és tagjai foglalkoztatásának, munkához jutásának és részvételének elősegítése az Európai Unión belül és kívül, és a 2.2.8. pontban meghatározott, a tagok számára az Európai Unión belül elterjedt szakmai gyakorlatok és módszerek megismerésének biztosítása az 1997. évi CLVI. törvény 26. c) pontjának 4., 8., 9., 15., 19., 21. alpontjai alapján közhasznú tevékenységnek minősülnek. Az egyesület közhasznú szolgáltatásait az egyesületi tagokon kívüli személyek és szervezetek is igénybe vehetik. Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése 3. 3 / 15
3.1. Az Egyesület tagja minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet, aki (amely) az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. 3.2. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni. 4. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, jogutód nélküli megszűnésével, kilépésével vagy kizárással. 5. A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik elnökségi tagjával. 6. A közgyűlés titkos, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. A kizárásról szóló határozat meghozatala előtt az érintett taggal ismertetni kell a kizárásra vonatkozó előterjesztést, és annak indokait, valamint biztosítani kell annak lehetőségét, hogy álláspontját a közgyűlésen kifejtse, védekezését előadja. A közgyűlés jegyzőkönyvének kivonatát, amely tartalmazza a kizárásra vonatkozó rendelkezést, valamint annak indokait, az érintett taggal írásban közölni kell, és tájékoztatni kell öt arról, hogy a határozat ellen 30 napon belül keresettel élhet. A tagok jogai és kötelezettségei 4 / 15
7. Az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden rendes tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőt bármely rendes tag választhat, tisztségviselőül bármelyik rendes tag megválasztható. A pártoló tagok jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval, azzal az eltéréssel, hogy a közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, tisztségre nem választhatnak és nem választhatók. Anyagi hozzájárulásukat külön megállapodás rendezi. 8. Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében. Az Egyesület tagja köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani. Az Egyesület szervei: közgyűlés, elnökség, tiszteletbeli Elnök és felügyelő bizottság 9. 9.1. Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlést az Elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt - a cél megjelölésével - igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja, illetve ha azt a Bíróság elrendeli. A közgyűlés ülései nyilvánosak. 5 / 15
A Közgyűlés határozatképes, ha legalább a szavazásra jogosult tagok több, mint a fele megjelent. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követően 8 napon belüli időpontra kell összehívni. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés megtartásának körülményeiről a tagokat az eredeti meghívóban előre tájékoztatni kell. 9.2. A Közgyűlés - eltérő rendelkezés hiányában - határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. A közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) titkos szavazással választja meg. Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szervek megválasztása és éves beszámolójának elfogadása, az alapszabály jóváhagyása és módosítása, a közhasznúsági jelentés elfogadása, az évi költségvetés megállapítása és az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása. Az alapszabály módosításához, tag kizárásához és az Egyesület feloszlásának (egyesülés) kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges. 10. 10.1. Elnökség: Az Egyesület ügyintézését és képviseletét a Közgyűlés által választott 3 főből álló Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az ugyancsak közgyűlés által megválasztott elnök, elnökhelyettes és titkár. A közgyűlés az Elnökség tagjait 5 évre választja. Az elnökség tagjai: Kalydy Tamás elnök, Dr. Bata Zoltán elnökhelyettes, Chalouche Márta titkár. 6 / 15
Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról - a közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett - dönteni. Az Elnökség minimum két tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest - de legalább évente négyszer - tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Bármely az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. 10.2. Az Elnök jogai és kötelességei: a Közgyűlést bármikor összehívhatja a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja a kiadások számláit ellenőrzi megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez 7 / 15
harmadik személyekkel való szerződések megkötése a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell venni, a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell, az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése. 10.3. Az elnökhelyettes jogai és kötelességei: az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt, az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges. 10.4. A titkár (vagy külön választott pénztáros) jogai és kötelességei: az Egyesület pénzállományának kezelése, a számlák kezelése és nyilvántartása, a pénztárkönyv vezetése, 8 / 15
mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése, a számlák hitelességének ellenőrzése. 11. Mind a közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén további erre kijelölt két tag. A közgyűlést levezető elnök a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé. Az Elnök köteles mind a közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni. 12. Az Egyesület tiszteletbeli elnöke: Az Egyesület élén álló és a közgyűlés által 4 (négy) évi időtartamra megválasztott olyan 9 / 15
személy, aki erkölcsi, szakmai tekintélyével elősegíti az Egyesület céljainak megvalósítását. A tiszteletbeli elnök több alkalommal is újraválasztható. Tisztségéből a Közgyűlés hívhatja vissza. A tiszteletbeli elnök jogai: - Rendkívüli közgyűlések összehívása és igény szerint levezetése; - Szavazati joggal részt vehet az Egyesület közgyűlésén és rendezvényein; - Szavazati joggal részt vehet az elnökségi üléseken; - Javaslatot tehet az Egyesület tevékenységével kapcsolatos kérdésekben; - Részesülhet az Egyesület kedvezményeiben; - Nyilatkozhat az Egyesület nevében. A tiszteletbeli elnök kötelezettségei: 10 / 15
- A rendkívüli közgyűlések összehívása a tagság jogszerűen benyújtott kérelme alapján; - Az általa összehívott közgyűlések és rendkívüli közgyűlések levezetése; - Az Egyesület képviselete szponzoráló természetes és jogi személyeknél; - Kapcsolattartás bel- és külföldi szponzoráló szervezetekkel. Határozatok és nyilvánosság 13. A testületi szervek döntéseit az egyesület ügyintéző szerve nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén) személyét. Az elnök gondoskodik az egyesület döntéseinek érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon. A testületi szervek döntéseit az egyesület székhelyén és internetes honlapján elhelyezett hirdetőtáblán hozza nyilvánosságra. Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, az egyesület székhelyén előre egyeztetett időpontban. Az egyesület működésének módjáról, szolgáltatási igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszak kiadványaiban és Internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot. Kszt. 19 14. Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli. 11 / 15
Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg. felügyelő Bizottság 15. Az Egyesület ellenőrző, felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság. A Felügyelő Bizottság 3 tagból áll, a tagokat a közgyűlés választja 5 éves időtartamra. A Felügyelő Bizottság tagjai: Demény Rozália, Hajdú Ferenc és Mihályi Sándor. A Felügyelő Bizottság tagjai közül maga választja meg elnökét. A Felügyelő Bizottság alapvető feladata az Egyesület gazdálkodásának és törvényes működésének folyamatos figyelemmel kísérése. Ezt az általa kidolgozott és a Közgyűlés által jóváhagyott ellenőrzési terve alapján végzi oly formában, hogy ülésezni szükség szerint, de legalább 3 havonta jogosult és köteles. Ötévente egy alkalommal éves beszámoló jelentést köteles készíteni a Közgyűlés részére. A Felügyelő Bizottság tagjai feladatkörükben eljárva az Egyesület bármely iratába betekinthetnek, az Elnökség tagjaitól felvilágosítást kérhetnek. Amennyiben a Felügyelő Bizottság tevékenysége során bármilyen hiányosságot vagy jogszabálysértést észlel, köteles erre az Elnökség figyelmét haladéktalanul felhívni, kérve egyben a szükséges intézkedések megtételét. Amennyiben az Elnökség a szükséges intézkedést nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság bármely tagja a törvényesség helyreállítása érdekében összehívhatja a közgyűlést. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha az ülésen legalább két tag jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A Felügyelő Bizottság működésére egyebekben az Elnökség működési szabályait kell alkalmazni. Az Egyesület képviselete 12 / 15
15. Az Egyesület képviseletére minden elnökségi tag önállóan jogosult. Bankszámla felett két elnökségi tag együttesen rendelkezhet. Az Egyesület vagyona, gazdálkodása 16. 16.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik. A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban - fenntartási,- ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel. 16.2. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig. Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az egyesület feloszlatással szűnik meg vagy a Bíróság ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. 13 / 15
Az Egyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait kell alkalmazni. 16.3. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. 16.4. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehetô leghatékonyabban és legrövidebb idôn belül az elérni kívánt cél támogatására, elôsegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel. 16.5. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület gazdálkodásának eredményét nem osztja fel, hanem visszaforgatja jelen alapszabályban írt tevékenységének megvalósítására. Vegyes rendelkezések 17. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. 18. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati 14 / 15
választáson jelölt állítása. 19. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. valamint a Kszt. rendelkezései,másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók. A jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály szövege megegyezik a 2005. április 11. napján kelt, majd 2008. július 16-án és 2010. május 21-én módosított hatályos Alapszabály szövegével. Budapest, 2010. május.21. napján 15 / 15