SA.33861 (2012/N) Magyarország A versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatás

EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.01.23 C(2013) 104 final E határozat közétett változatában az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendeletnek a szolgálati titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó adatokra vonatkozó 24. és 25. cikke értelmében bizonyos információk nem szerepelnek. A hiányzó információk jelölése: [ ]. NYILVÁNOS VÁLTOZAT Ez a dokumentum a Bizottság belső dokumentuma, melyet kizárólag tájékoztatási céllal tett hozzáférhetővé. Tárgy: SA.33861 (2012/N) Magyarország A versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatás Tisztelt Uram! 1. AZ ELJÁRÁS 1. A prenotifikációs kapcsolatfelvételt követően, a Bizottság által 2012. november 20-án regisztrált elektronikus bejelentéssel Magyarország az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 108. cikke (3) bekezdésének megfelelően értesítette a Bizottságot az említett állami támogatási intézkedésről, melyet a márkushegyi bánya bezárásának finanszírozására dolgoztak ki. 2. A Bizottság 2012. december 5-én további információkat kért. A magyar hatóságok 2012. december 6-án szolgáltattak további információkat a Bizottság részére. Őexcellenciája János MARTONYI Külügyminiszter Bem rakpart 47 H - 1027 BUDAPEST Commission européenne, B-1049 Bruxelles Belgique Europese Commissie, B-1049 Brussel België Telefon: 32 (0) 2 299.11.11

2. A BEZÁRÁSI TERV ISMERTETÉSE 3. A Vértesi Erőmű Zrt. (a továbbiakban: Társaság) által üzemeltetett márkushegyi bánya (a továbbiakban: Bánya) szenet termel, melyet kizárólag a Társaság használ fel villamos energia és hő termelésére az Oroszlányi Erőműben (a továbbiakban: Erőmű). A Bányát és az Erőművet a Társaság egy gazdasági egységként üzemelteti 1. A Bánya és az Erőmű szénbázisú blokkjai egy olyan bánya-erőmű vertikumot alkotnak, melynek termelési egységei egymástól kölcsönösen függenek és társaságjogi szempontból egy gazdasági egységet képeznek. 4. A fentiekből következően a Bánya és az Erőmű között nincs kereskedelmi tranzakció a Bányában termelt szén értékesítésére és beszerzésére. 5. A Társaságot a magyar kormány irányítja. Az MVM Zrt. a Társaságban 98 %-os részesedéssel rendelkezik, a magyar állam részesedése az MVM Zrt.-ben 99 %-os. 6. A Bányában kitermelt szén gyenge minőségű, alacsony fűtőérték és magas kén- (kb. 3,5 %), víz- és salaktartalom jellemzi. A magyar hatóságok előadják hogy a szén a magas fokozatú és alacsony szénültségű A (High-Grade and Low Rank Coal A Subbituminous Coal) kategóriába sorolható az UN-ECE Osztályozási rendszerek alapján 2. 7. Ennek eredményeként az erőmű kazánjait kimondottan a gyenge minőségű szén elégetéséhez igazították. A magyar hatóságok szerint az Erőműben felhasználható szénnel megegyező minőségű szén harmadik országból nem szerezhető be, mivel ilyen minőségi paraméterekkel rendelkező szén nincs kereskedelmi forgalomban. 8. 2004-ben az 1407/2002/EK tanácsi rendelet 3 5. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Társaság támogatási kérelmet nyújtott be annak érdekében, hogy tevékenységét 2014-ig folytathassa. Tekintettel arra, hogy az 1407/2002/EK rendelet 2010. december 31-én hatályát veszítette, a Bizottság a létező támogatási programot csak 2010. december 31-ig hagyta jóvá 4. 1 2 3 4 A Bánya és a Társaság nem rendelkezik független jogi személyiséggel. A Társaság emellett rendelkezik a Bánya üzemeltetéséhez szükséges bányászati engedéllyel, valamint a Bánya és az Erőmű eszközeivel és kötelezettségeivel. Mind a Bánya, mind az Erőmű alkalmazottai a Társasággal állnak munkaviszonyban. A magyar hatóságok szerint a tanácsi határozat az UN-ECE Osztályozási rendszerekre és nómenklatúrára hivatkozik. A Grade fogalmat az ECE osztályozás a hamutartalom szerinti besoroláshoz használja, mely felosztható High, Medium, Low kategóriákra, viszont A, B, C kategóriákra nem. A szénültség ( Rank ) az ENERGY/1998/1 osztályozási rendszerben alkalmazott minősítő kategória. A tanácsi határozatban szereplő (támogatható) minősítések a fentiek alapján Magas, Közepes, Alacsony szénültségű A-B kategóriaként értelmezendőek. HL L 205., 2002.8.2., 1 8. o. N92/2005, NN53/2005 és NN3/2008 sz. bizottsági határozatok. 2

9. A pénzügyi válság következményeként a Bánya és az Erőmű bezárása mellett döntöttek. Első lépésként 2009. közepén a Bányát háromfrontos fejtésről kétfrontos fejtésre állították át, ennek eredményeként az éves termelése 15 PJ-ról 9 PJ-ra csökkent. 2011-ben egy frontfejtésre tértek át, ami a termelés további csökkentését eredményezte és jelentős létszámleépítéssel járt. 10. Jelenleg Oroszlány és Bokod távfűtését a Bányában termelt szenet felhasználó Erőmű látja el. A Társaság fő részvényese úgy döntött, hogy 2014 őszéig, vagyis a fűtési szezon kezdetéig, de legkésőbb 2014. december végéig fenntartja a hőellátást, amikor is az erőművet a tervek szerint bezárják. Az alternatív, biomassza tüzelőanyagra épülő hőtermelési rendszer 2014 őszén 5, vagyis a fűtési szezon elején kezdi meg működését, a helyi önkormányzatok együttműködésével és az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. felügyelete mellett. 11. Ezért az alternatív hőellátó rendszer üzembe helyezéséig a Társaság az Erőművet a továbbiakban két egységgel szándékozza működtetni, ami szükségessé teszi, hogy a bányát 2014 végéig működtessék. 3. A BEJELENTÉS CÉLJA ÉS HATÁLYA 12. Az intézkedés célja támogatást nyújtani a Bánya 2014 végére történő bezárásához, valamint a Bánya 2011-2014 közötti működéséből fakadó folyó termelési veszteségek fedezéséhez, összhangban a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban 6 meghatározott szabályokkal (a továbbiakban: a tanácsi határozat). Az intézkedés célja továbbá támogatást nyújtani a Bánya részére a végleges bezárás kapcsán a 2012 2018 közötti időszakban felmerülő rendkívüli költségek, különösen pedig a létszámleépítéssel, a szükséges bezárással és a környezetvédelmi szabályoknak megfelelően a rekultivációs kötelezettségekkel járó költségek fedezésére. 13. Az érintett időszakra (2011 2014) vonatkozó becsült termelés adatai: 1. táblázat: A termelés alakulása 2011 2012 2013 2014 A bánya széntermelése 7,5 GJ 8 GJ 7 GJ 6,3 GJ 5 6 Az új, biomassza tüzelőanyagra épülő fűtőmű hatósági engedélyezéséhez szükséges tervek (engedély iránti kérelmek), talajmechanikai vizsgálatok és emissziós tanulmányok elkészültek. HL L 336., 2010.12.21., 24-29. o. 3

14. A Bányában foglalkoztatottak létszámát fokozatosan csökkentik. 2015. első negyedévében kerül sor a kizárólag bányászati tevékenységekkel foglalkozó 376 dolgozó csoportos leépítésére. 2015. utolsó negyedévében kerül sor a felhagyással is foglalkozó 249 dolgozó csoportos leépítésére. A következő létszámleépítést tervezik: 4

2. táblázat: A létszámleépítés alakulása 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Összesen Létszámleépítés 0 14 3 54 625 18 3 717 4. JOGALAP ÉS TÁMOGATÁST NYÚJTÓ HATÓSÁG 15. A jogalapok a következők: A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. (1) bekezdésének 22. pontja. A szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 278/2007. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 211/2011. (X. 12.) Korm. Rendelet, és a prenotifikációs eljárás szakaszában szükségessé vált módosításokról szóló /2012. (...) kormányrendelet-tervezet. 16. A bejelentett intézkedést illetően a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a támogatást nyújtó hatóság. 5. KEDVEZMÉNYEZETT ÉS IDŐTARTAM 17. A támogatás kedvezményezettje a szénbányát tulajdonló és működtető Társaság, vagyis a Vértesi Erőmű Zrt. 18. A Bizottság jóváhagyásától függően a támogatás a 2011 2018 között felmerülő költségeket fogja fedezni. 6. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK, A TÁMOGATÁS FORMÁJA ÉS A TÁMOGATÁS IDŐTARTAMA 19. A bejelentés a következőket fedező támogatásra vonatkozik: a bezárandó Bánya folyó termelési költségei és bevételei közötti pozitív különbség (termelési költségek), valamint a szóban forgó bánya bezárásából fakadó, a folyó termeléshez nem kapcsolódó költségek (rendkívüli költségek). 6.1. A támogatás teljes összege és a költségvetés 20. A támogatás teljes összege 42 247 millió HUF (kb. 140,054 millió EUR 7 ), melyet 2011 2018 között nyújtanak. A tanácsi határozat 3. és 4. cikkével összhangban nyújtandó állami támogatás teljes összege éves bontásban a következő: 7 Az alábbi árfolyamon: 1 euro = 300 forint 5

3. táblázat. A tanácsi határozat 3. és 4. cikke szerinti támogatás teljes összege (ezer HUF) 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Teljes időszak Állami támogatás (4. cikk) 0 527 738 474 338 2 325 59 1 10 009 69 6 3 195 34 0 1 529 52 3 1 534 52 6 19 596 75 5 Állami támogatás (3. cikk) 6 462 99 2 6 493 17 6 4 847 24 4 4 847 24 4 0 0 0 0 22 650 65 9 ÁLLAMI TÁMOGATÁ S ÖSSZESEN 6 462 99 2 7 020 91 4 5 321 58 2 7 172 83 5 10 009 69 6 3 195 341 1 529 523 1 534 527 42 247 412 6.2. A termelési költségek fedezésére nyújtott támogatás 21. A figyelembe vett költségek kizárólag a Bánya termelési költségei, ideértve az anyagköltségeket, a bérköltségeket és a közvetlen értékcsökkenést, melyeket részletesen az 1. melléklet tartalmaz, a 2014 végére bezárandó Bányára vonatkozó pénzügyi-gazdasági (költség) előrejelzésekkel együtt. 22. Tekintettel arra, hogy a Társaság a Bányát és az Erőművet egy gazdasági egységként működteti, és arra, hogy a Bányában termelt szén Erőműnek történő átadásakor nem kerül sor kereskedelmi tranzakcióra, a bánya bevételeit az erőmű friss szénből termelt hő- és villamosenergia-értékesítés árbevételének százalékában számították, a bánya kimutatott költségeinek és az erőmű friss szénből származó hő- és villamosenergia-termelése kimutatott költségeinek arányában 8. 23. A támogatást közvetlen, vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják. A folyó termelési költségeket fedező, bejelentett állami támogatás teljes összege hozzávetőlegesen 22 650 659 ezer HUF. A magyar állam által a bezárási terv végrehajtásával járó termelési költségek fedezésére nyújtott pénzügyi támogatás a 2011. évi 6 462 992 ezer HUF-ról 8 Az alábbi képlet alapján: Rm = R * (Cm/Cp + Cm) Rm: a bánya árbevétele. R: az erőmű árbevétele a friss szénalapon megtermelt villamos energia és hő értékesítéséből. Cm: a bánya termelési költségei. Cp: az erőmű friss szénalapú villamosenergia- és hőtermelésének költségei. 6

fokozatosan 4 847 244 ezer HUF-ra csökken 2014-re, a következő táblázatban ismertetett módon: 4. táblázat: A termeléshez nyújtott támogatás, illetve a bánya aggregált termelési költségeinek és bevételeinek alakulása (ezer HUF) 2011 2012 2013 2014 Teljes időszak Kitermelési költség 10 723 7241 10 599 252 9 645 532 8 848 659 39 817 167 Árbevétel 4 260 731 4 106 075 4 106 720 3 533 217 16 006 743 A kitermelési költségek és az árbevétel különbözete 6 462 992 6 493 176 5 538 811 5 315 441 23 810 423 A tanácsi határozat 3. cikke szerinti támogatás 6 462 992 6 493 176 4 847 244 4 847 244 22 650 659 6.3. A rendkívüli költségek fedezésére nyújtott támogatás 24. Miután 2014. végéig megszűnik a termelés a Bányában, olyan biztonsági munkákra kerül sor, mint a bányaakna lezárása, vagy a bányászathoz korábban használt gépek elszállítása. A felhagyást illetően a következő, részletes biztonsági követelmények bírnak döntő fontossággal: gépek, eszközök és biztosítószerkezetek visszanyerése értékesítési céllal, a környezetvédelmi és helyreállítási munkálatok elvégzése. A felhagyás során el kell végezni a bánya szellőztetését a káros gázok eltávolítása érdekében. Ugyancsak folytatni kell a bányavíz-kiemelést. 25. A létszámleépítés 2012-ben kezdődött, és a (14) preambulumbekezdésben ismertetetteknek megfelelően zajlik le. 26. A Bánya folyó termeléséhez nem kapcsolódó, a Bánya bezárásából eredő rendkívüli költségek következő kategóriái részesülnek közvetlen, vissza nem térítendő támogatásban. 6.3.1. Az állásukat elveszített vagy elveszítő munkavállalókkal kapcsolatos költségek: 27. Ebbe a kategóriába tartoznak a Bányában dolgozók teljes állományának elbocsátásához, valamint a Társaság pénzügyi osztályán dolgozók arányos létszámleépítéséhez kapcsolódó költségek 9. A magyar hatóságok szerint ez utóbbi létszámleépítést a Bánya teljes állományához viszonyítottan számolták ki. A támogatás kifizetését megelőzően a magyar hatóságok figyelemmel kísérik a létszámleépítéssel kapcsolatos költségeket, ami biztosítja, 9 Jelenleg a Társaság pénzügyi osztályain dolgozó személyzet számviteli, pénzügyi, humán-erőforrási, adminisztratív, továbbá az erőmű és a Bánya tevékenységeivel kapcsolatos egyéb feladatokat is végez. E feladatok a bányászati tevékenység lezárását követően csökkennek, ami miatt a pénzügyi osztályokon dolgozó munkavállalók egy részét szintén el kell bocsátani. 7

hogy csak az indokolt költségelemeket lehessen kifizetni. Az ebben a kategóriában támogatásban részesülő költségek teljes összege 7 501 975 ezer HUF, ami a következő költségelemeket foglalja magában: Felmondás, végkielégítés: a személyi állományt a jelenlegi Kollektív Szerződés szerint megillető, a leépítési időszakokban várható átlagos felmondási és végkielégítési hónapok száma, az ezen időszakra eső átlagbér és az időszakonként érintett létszámok alapján számították ki. Egészségpénztári munkáltatói befizetések (a felmondás idejére) Önsegélyező pénztári munkáltatói befizetések (a felmondás idejére) Cafeteria és a Cafeteria elemek után fizetendő adó (a felmondás idejére). A Cafeteria kedvező adózású béren kívüli juttatások összessége, melyeket a Társaság a Villamosenergia-iparági Kollektív Szerződés előírásai alapján köteles nyújtani a munkavállalók részére 10. Az ágazati kollektív szerződés rendelkezései alapján a munkáltató fizeti meg a béren kívüli juttatások után a hatályos magyar adójogszabályok szerint fizetendő adót. A C tarifa (a felmondás idejére) a hatályos magyar jogszabály alapján a villamosenergia-ipari dolgozóknak, illetve azok özvegyeinek járó kedvezményes villamosenergia-vásárlás munkáltatót terhelő költsége (a normál díj és a kedvezményes díj különbözete), mely az ágazati kollektív szerződés alapján fizetendő az érintett egyetemes szolgáltatónak. A bérjárulékok a következőket tartalmazzák: i. nyugdíj-biztosítási járulék, ii. egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, iii. korkedvezmény-biztosítási járulék és iv. szakképzési hozzájárulás. Újrakezdési támogatás, melynek célja, hogy segítse az állásukat vesztő, nyugdíj jellegű ellátásra még nem jogosult munkavállalók számára vállalkozás indítását, a munkavállalás céljából történő mobilitást, illetve a vélhetően hosszabb időtartamú álláskeresés időszakában jelentkező nagymértékű életszínvonal-csökkenés elkerülését. Az érintett létszám évekre bontva 2015-ben 376 fő, 2016-ban 249 fő, 2017-ben pedig 18 fő. Az egy főre kalkulált újrakezdési költség 1,4 millió HUF/fő. Az újrakezdési támogatást a munkavállalóknak csak azt követően nyújtják, hogy elvesztették munkahelyüket. 6.3.2. A munkavállalók visszailleszkedésének, vagyis a széniparon kívüli új álláshoz jutásának elősegítéséhez kapcsolódó költségek: 10 A Társaság munkavállalói részére a Villamosenergia-iparági Kollektív Szerződés a következő választható béren kívüli juttatások (cafetéria) rendszerét alkalmazza betartva a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított és kiegészített 1995. évi CXVII. törvény ide vonatkozó előírásait. A cafetéria rendszerben a Vértesi Erőmű ZRt. a következő szolgáltatások körét és mértékét biztosítja: lakhatási célú vissza nem térítendő támogatás, Üdülési Kártya, étkezési utalvány, önkéntes egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás és önsegélyező pénztári többlet munkáltatói hozzájárulás. 8

28. A munkahelyüket elvesztett foglalkoztatottak képzésbe való beiratkozáshoz vagy képzési költségeihez nyújtott támogatás. A becslések szerint ez 2014-ben 376, 2015-ben 249, 2016- ban 18 munkavállalót érint. A visszailleszkedés költsége személyenként 0,6 millió HUF. 6.3.3. Az állásukat elveszített vagy elveszítő munkavállalók és a bezárást megelőzően erre az ellátásra jogosult munkavállalók szénnel való ingyenes ellátása: 29. Ez a támogatás vagy természetben, vagy annak pénzben kifejezett egyenértékében nyújtható 2015 2018 között, legfeljebb 5,148 millió HUF összegben. 6.3.4. A széniparra vonatkozó sajátos közigazgatási, jogi és adózási rendelkezésekből származó fennmaradó költségek: 30. Ez a költségkategória a következőket tartalmazza: i. a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak fizetendő felügyeleti díj, ii. a környezetterhelési díj és iii. a bánya eszközeinek biztosítási díja. E költségcsoport 2014 2018 között összesen 64 096 ezer HUF-ot tesz ki. 6.3.5. A széntermelési egységek bezárása miatt szükségessé váló kiegészítő földalatti biztonsági munka: 31. Ez a költségkategória a 2014 2018 között elvégzendő következő tevékenységeket tartalmazza: i. aknák tömedékelési költsége, ii. aknák lezárási költsége, iii. felhagyás költsége, I. ütem (anyagmentés), iv. felhagyás költsége, II. ütem (környezetvédelmi kötelezettségek), v. lezáró vízgátak építése, vi. kőzetminta-vizsgálat, vii. szennyezett kőzet kármentesítése és viii. közvetlen értékcsökkenés. Az e tevékenységek költségeinek fedezésére nyújtott támogatás összege [ ] *. 6.3.6. Bányászati károk, amennyiben azokat a bezárt vagy bezárandó széntermelési egységek okozták: 32. E kategóriában 2012 2018 között [ ] összegben a következő költségek részesülnek támogatásban: i. a 2000 előtti műveletek okozta bányakár, ii. a 2001 2005 közötti műveletek okozta bányakár, iii. a 2006 2010 közötti műveletek okozta bányakár, iv. a 2011 2014 közötti műveletek okozta bányakár, v. mozgásmonitoring, vi. gyűjtőhelyeken felhalmozott hulladékok elszállítása, ártalmatlanítása, vii. környezeti állapot feltárása, viii. környezeti kármentesítés, ix. monitoring-rendszer tervezése, kitűzése, vízjogi engedélyezése, x. monitoring rendszer kiépítése és xi. a monitoring rendszer működtetése. 6.3.7. A korábbi bányatelepek rehabilitációjával kapcsolatos valamennyi indokolt költség: 33. Ezek a 2017-ben megvalósítandó két projekt költségei, a támogatás felső határa [ ]: i. a pusztavámi szennyvíztelepre történő csatlakozás és ii. hidroglóbusz kiváltása nyomásfokozó szivattyúval. * - Bizalmas információk 9

6.3.8. A volt bányászok egészségügyi biztosítása fedezésének fennmaradó költségei: 34. A 2012 2018 között felmerülő ezen költségek a következők: i. dolgozóknak fizetett baleseti kártérítés, ii. a társadalombiztosításnak fizetett baleseti járadék és iii. a dolgozóknak fizetett rendszeres járadék. Az ezen fennmaradó költségekhez nyújtandó támogatás maximális összege 2 093 733 ezer HUF. 6.3.9. Kivételes valódi értékcsökkenés, amennyiben az a termelési egységek bezárásából származik: 35. Ezek a költségek tartalmazzák a széntermelés megszűnésével üzemen kívül kerülő, de még le nem íródott termelő- és egyéb berendezések, bányabeli építmények (vágatok) és egyéb létesítmények, eszközök rendkívüli leírását, legfeljebb 1 272 000 ezer HUF értékben. 6.3.10. A külszíni rekultiváció költségei: 36. Ez a költségkategória különböző tevékenységekre terjed ki, melyek a korábbi bányatelep 2012 2018 közötti helyreállításához és visszanyeréshez kapcsolódnak: i. beszállóaknai telephely épületbontási költségei, ii. lejtős aknai telephely épületbontási költségei, iii. déli aknai telephely épületbontási költségei, iv. Bokod aknai telephely épületbontási költségei, v. felhagyás költsége III. ütem saját rekultivációs munka, vi. aknák gépészeti és kiszolgáló berendezéseinek bontási költségei, vii. depói maradvány elszállítási költsége, viii. szerviz út tájrendezési költsége, ix. szalagpálya bontási költsége, x. a T-3 szalagpálya bontási költsége, xi. az M depó tájrendezése, xii. térségi fúrólyukak felszámolása, xiii. környezetvédelmi engedély felülvizsgálata, xiv. bányabezárást megelőző környezetvédelmi elővizsgálat, xv. bezárási környezetvédelmi hatásvizsgálat, xvi. rekultivációs terv készítése, xvii. Bányabezárási Műszaki Üzemi Terv, xviii. az Oroszlányi Külüzem épületeinek bontása és xix. másodlagos anyagok lerakóhelyének rekultivációja. A felszín rekultivációjával kapcsolatos költségek fedezéséhez nyújtandó támogatási összeg [ ]. 37. A fent említett valamennyi rendkívüli költség fedezéséhez nyújtandó támogatás csökken a kimentett eszközök értékesítéséből származó bevétellel, melynek becsült összege 2 116 651 ezer HUF. 38. A rendkívüli költségekre nyújtandó támogatás teljes összege 2012 2018 között 19 596 755 ezer HUF 11, melynek megoszlását a lenti táblázat tartalmazza. A 2. melléklet tartalmazza az egyes támogatandó költségekkel kapcsolatos információt. 11 Az összes rendkívüli költség (21 713 406 ezer HUF) és a helyreállított eszközök értékesítéséből származó bevétel (2 116 651 ezer HUF) különbsége. 10

5. táblázat: A rendkívüli költségekhez nyújtott támogatás alakulása (ezer HUF) 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Teljes időszak A rendkívüli költségek összege 0 527 738 474 338 2 575 343 11 811 406 3 195 340 1 594 713 1 534 526 21 713 406 A kimentett eszközök értékesítésé ből származó bevételek A tanácsi határozat 4. cikke szerinti állami támogatás 0 0 0 249 751 1 801 710 0 65 189 0 2 116 651 0 527 738 474 338 2 325 591 10 009 696 3 195 340 1 529 523 1 534 526 19 596 755 39. A rendkívüli költségek fedezése a vonatkozó magyar jogszabály szerint történik, mely azzal a feltétellel rendelkezik a támogatás kifizetéséről, hogy a felmerült rendkívüli költségek számláit vagy bizonylatait tartalmazó részletes kimutatást megküldik a Magyar Energia Hivatalnak. 6.4. A széntermelés környezeti hatásainak enyhítését szolgáló tervezett intézkedések 40. A magyar hatóságok A Márkushegyi Aknaüzem környezetvédelmi kötelezettségei címmel a széntermelés környezeti hatásainak enyhítését szolgáló környezetvédelmi tervet nyújtottak be, mely tartalmazza az egységes környezethasználati engedély (IPPC) és a környezetvédelmi hatásvizsgálat követelményeit 12. Utóbbi határozza meg a felhagyáshoz kapcsolódó feladatokat. 41. A környezetvédelmi terv a következőket tartalmazza: i. környezetvédelmi kötelezettségek a működés időszakában és ii. környezetvédelmi kötelezettségek a felhagyás időszakában. 6.4.1. Környezetvédelmi kötelezettségek a működés időszakában 42. Miután elvégezték a bánya működéséhez kapcsolódó teljes környezetvédelmi ellenőrzést, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség egységes környezethasználati engedélyt (IPPC) adott ki, mely a következők tekintetében határoz meg kötelezettségeket: 12 A bányafelhagyáshoz kapcsolódó környezeti hatásvizsgálat 2013-ban készül el. 11

Levegőtisztaság-védelem. Felszíni vízvédelem. Felszín alatti vízvédelem. Hulladékgazdálkodás. Zaj- és rezgésvédelem. Táj- és természetvédelem. Egyéb szakhatósági előírások. Monitoringrendszer üzemeltetése. 6.4.2. Környezetvédelmi kötelezettségek a felhagyás időszakában 43. A telephelyi tevékenységek felhagyására, a bányaüzem bezárására és a terület újrahasznosítására vonatkozóan a bányára költségbecslést is tartalmazó, ütemezett felhagyási és rekultivációs tervet dolgoznak ki úgy, hogy a rekultivációt a Vértesi Erőmű Zrt. üzletpolitikájával összhangban 2012. december 31-e után már a hatósági előírásoknak megfelelően és a rendelkezésére álló engedélyek birtokában kezdhesse meg. 44. Biztosítani kell a gyűjtőhelyeken felhalmozott hulladékok és veszélyes hulladékok teljes mennyiségének ártalmatlanítását. A tevékenység befejezésekor a felszíni telephelyeket és a földalatti bányatérségeket szennyezésmentes állapotba kell hozni. Ezután kezdhető meg a szennyezésmentes területeken a kármentesítés. Szennyezett területek esetében a szennyezés kiterjedését további mintavételek (fúrások) segítségével kell megállapítani, és a szennyezett részt kármentesíteni kell. A kármentesítés során veszélyes hulladékok keletkeznek, amelyek elszállításáról és kezeléséről intézkedni kell. 45. A bányabezárást követően folyamatos mérésekkel kell ellenőrizni a felszínmozgást. Bányászati tevékenységből eredő károsodás esetén a helyreállítás igazolt költségét a Társaság megtéríti. A felhagyáskor az összes tömböt felül kell vizsgálni és a bennük maradt ásványvagyont minősíteni kell. 46. A felhagyási tevékenységek közé tartozik az épületek bontása, ami zaj- és porterheléssel jár. 47. A felhagyást követően monitoring tevékenységet kell végezni a felszín alatti vizek állapotának ellenőrzése érdekében. A meglévő monitoringkutak működtetése mellett, újabb monitoringkutakat kell létesíteni a felszámolt veszélyeshulladék-tárolók, fáradtolaj-tárolók, illetve üzemanyagtöltőhelyek környezetében. 48. A bánya bezárásához kapcsolódó fenti intézkedések megfelelnek a magyar szabályoknak, melyek megfelelnek az EU környezetvédelmi szabályainak. 49. Továbbá, az Országgyűlés jóváhagyta a 2030-ig tartó időszakra szóló Nemzeti Energiastratégiát 13, a Magyar Kormány pedig 2010. december 22-én megvitatta és 13 A 77/2011. (X. 14.) OGY határozat 12

jóváhagyta a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervet 14 annak érdekében, hogy az EU által meghatározott és 2020-ig elérendő célokkal összhangban növeljék a megújuló energiaforrások arányát. 50. Továbbá, a bányában termelt szenet felhasználó erőművet, mely a távfűtést szolgáltatja, biomassza alapú fűtőmű váltja fel, melyet az érintett települések helyi önkormányzatainak együttműködésével hoznak létre. Az érintett települések önkormányzatának bevonásával megkezdődött Bokod és Oroszlány települések alternatív hőtermelési rendszerének megvalósítása. Az új biomassza alapú fűtőmű a 2014. évi őszi fűtési szezon kezdetéig kezdi meg kereskedelmi üzemét. A biomassza alapú fűtőmű teljes hőteljesítménye 34,5 MW th, az átlagos éves hőtermelése 340 000 GJ lesz. 51. A magyar hatóságok szerint a biomassza alapú fűtőművel kapcsolatos beruházások költsége 2,5-szerese egy hasonló kapacitású, gáztüzelésű erőmű beruházási költségeinek 15. Emellett a biomassza alapú fűtőmű kedvezőbb elhelyezkedése következtében kicserélnek egy 6 km hosszú felszíni csővezetéket, ami 15%-os hőveszteség-csökkenést eredményez. Ezek alapján a magyar hatóságok szerint a biomassza alapú fűtőmű amellett, hogy megújuló energiaforrásokat használ fel gazdaságilag hatékonyabb megoldásnak bizonyul. 52. A biomassza alapú fűtőművet úgy tervezték, hogy az erőmű eszközállománya, technológiája és teljes környezetvédelmi hatása minden tekintetben teljesíti a nemzeti környezetvédelmi normákat, melyek uniós környezetvédelmi normákra épülnek. 53. Az erőmű szénalapú energiatermelésének leállítását követően, a terület energiatermelési célú hasznosítása keretében fotovoltaikus és/vagy hulladékból energiát előállító üzemeket fognak telepíteni. 6.5. Támogatáshalmozódás 54. A bejelentett intézkedés alapján nyújtandó támogatás nem halmozható más támogatással ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában. 7. AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE 7.1. Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás 55. Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése az állami támogatást úgy határozza meg, mint a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatást, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. 56. A bejelentett támogatási intézkedés kedvezményezettje egy meghatározott vállalkozás (Vértesi Erőmű). Az intézkedés ezen egyetlen kedvezményezett vonatkozásában az állami http://www.kormany.hu/download/7/d7/70000/hungarian Energy Strategy 2030.pdf 14 http://www.kormany.hu/download/5/b9/30000/printable version_renewable ENERGY_REPUBLIC OF HUNGARY NATIONAL RENEWABLE ENERGY ACTION PLAN 2010_2020.pdf 13

költségvetésből közvetlenül átutalt állami forrásokból fedezi azon termelési, szociális és biztonsági költségek egy részét, melyeket egyébként saját magának kellene fedeznie. Az uniós szénpiac teljes mértékben nyitott a verseny számára. Továbbá, a támogatott termelésből származó szenet tüzelőanyagként az ugyanazon vállalkozás részét képező Erőmű használja fel, ezáltal csökkentve az erőmű villamosenergia- és hőtermelésének költségeit, mely tevékenység szintén a verseny számára nyitott piacot képez az EU-ban. Következésképpen az államtól származó pénzügyi támogatás erősíti a kedvezményezett helyzetét az uniós versenytársaihoz képest, és ezáltal potenciálisan torzító hatással van a versenyre és érinti az EU-n belüli kereskedelmet. 57. A Bizottság ennek megfelelően arra a következtetésre jut, hogy a Társaság javára bejelentett intézkedés az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatásnak minősül. 7.2. A támogatás jogszerűsége 58. Azáltal, hogy a magyar hatóságok a támogatási intézkedést annak végrehajtása előtt jelentették be, eleget tettek az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti kötelezettségüknek. 7.3. A támogatás összeegyeztethetőségének vizsgálata 59. A Bizottság a tanácsi határozat szerint értékelte a bejelentett programot a 2011. január 1. 2018. december 31. közötti időszakra vonatkozóan. 60. A bányában termelt szén a "magas fokozatú és alacsony szénültségű A (High-Grade and Low Rank Coal A Subbituminous Coal) kategóriába sorolható, és a tanácsi határozat 1. cikkének a) pontjában meghatározott szén fogalmába esik. 61. A tanácsi határozat 2. cikkének (2) bekezdése szerint támogatás kizárólag a villamosenergia-termeléshez szükséges szénnel, a hő- és villamos energia kapcsolt termelésével, a koksz termelésével, és az acéliparban működő nagyolvasztók tüzelőanyagellátásával kapcsolatos költségeket fedezheti, amennyiben ennek használatára az Unión belül kerül sor. A Magyarország által nyújtani kívánt termelési támogatás erőműben történő villamosenergia- és hőtermeléshez használt szén kitermelésére irányul. Ezért ez a feltétel teljesül. 62. Magyarország a bánya bezárási tervéhez kapcsolódóan bezárási támogatást szándékozik nyújtani. A tanácsi határozat 1. cikkének c) pontjában foglaltak szerint a tagállam által elkészített bezárási tervnek olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek a széntermelési egységek végleges bezárását eredményezik. A Magyarország által benyújtott bezárási terv a 2.2 szakaszban ismertetett, Magyarország által elfogadott jogi és egyéb intézkedéseket, valamint pénzügyi intézkedéseket is tartalmaz, melyek végigkísérik az érintett egységek végleges és visszavonhatatlan bezárását, és az ilyen egységek tevékenységeinek szabályszerű felszámolását eredményezik a tervezett dátumokon. 15 A biomassza alapú fűtőműben használt tüzelőanyag ugyanakkor olcsóbb a gáztüzelésű erőműben használt tüzelőanyagnál. 14

63. A tanácsi határozat 7. cikkének (2) bekezdése emellett meghatározza azokat az elemeket, melyeket egy bezárási tervnek minimálisan tartalmaznia kell ahhoz, hogy a tervet engedélyezzék, nevezetesen: a. a széntermelési egységek megnevezése; b. minden egyes széntermelési egység valós vagy becsült termelési költsége üzleti évenként; c. a bezárási terv tárgyát képező széntermelési egységek becsült széntermelése üzleti évenként; d. az üzembezárási támogatás becsült összege üzleti évenként. A Bizottság úgy véli, hogy Magyarország benyújtotta a bezárási terv értékeléséhez és engedélyezéséhez szükséges valamennyi adatot. 7.3.1. A termelési költségek fedezésére nyújtott állami támogatás 64. A tanácsi határozat 3. cikkének (1) bekezdése szerint a kifejezetten a széntermelő egységek folyó termelési veszteségeinek fedezésére szánt, vállalkozásoknak nyújtott támogatás csak abban az esetben tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha teljesíti a következő feltételeket: a) az érintett széntermelési egységek egy 2018. december 31-nél nem későbbi határidejű bezárási terv keretében működnek; 65. A magyar hatóságok ismertették, hogy a Bánya, mely az állam irányítása alatt álló Társasághoz tartozik, 2014 végéig bezár. A magyar hatóságok kifejtették továbbá, hogy az MVM Zrt. döntése alapján a Társaság a hőszolgáltatást jelenlegi formájában a 2014. évi őszi fűtési szezon indulásáig, de legkésőbb 2014. december végéig fogja fenntartani. E dátumot követően, és így még 2018. december 31-e előtt, a bánya már nem fog üzemelni. b) az érintett széntermelési egységeket a bezárási tervnek megfelelően véglegesen be kell zárni; 66. A bezárási terv a bánya termelésének 2014 végéig történő megszüntetésére irányul. Továbbá, a bánya végleges bezárását részletes felhagyási tevékenységek, ökológiai rehabilitáció és a korábbi bányászati műveletek felszíni hatásterülete természetes környezetének helyreállítása révén kívánják megvalósítani. Külön intézkedések biztosítják a létszámleépítést, az átképzést és az elbocsátott dolgozók végkielégítését. A Bizottság ezekből azt a következtetést vonhatja le, hogy a termelési egységeket véglegesen bezárják. c) a bejelentett támogatás nem haladja meg az üzleti év előrelátható termelési költségei és előrelátható bevétele közötti különbözetet. A ténylegesen kifizetett támogatást a tényleges költségek és a bevétel alapján legkésőbb a támogatás évét követő széntermelési év végén évente kiigazítják; 67. A 4. táblázatban foglaltak alapján a bezárásra kerülő termelési egységek széntermelésére bejelentett éves támogatás nem haladja meg az előrelátható költségek és az előrelátható 15

árbevétel különbözetét. Az 1. melléklet részletesen tartalmazza az előrelátható költségeket és az előrelátható árbevételt. 68. A 278/2007. (X. 20.) Kormányrendelet 7. -a alapján be kell szolgáltatni a széntermeléssel és a kitermelt szén felhasználásával előállított villamos energia és hőenergia előállításával összefüggésben felmerült költségekre, valamint a villamos energia és hőenergia értékesítéséből származó bevételekre vonatkozó adatokat. A magyar hatóságok megvizsgálják a támogatás iránti kérelmet és a támogatás összegét határozatban állapítják meg az azt az évet követő év május 25-éig, amely évre a támogatást nyújtják. 69. A magyar hatóságok megerősítik, hogy a támogatás korrekciójához figyelembe vett költségek és bevételek az Erőmű költségei és bevételei nélkül a Bánya széntermeléssel összefüggésben ténylegesen felmerült költségeit és árbevételét jelentik, amelyeket a (22) preambulumbekezdésben és a 8. lábjegyzetben ismertetett módon számítottak ki. d) a tonnánkénti kőszénegyenérték szerinti támogatás mértéke nem okozza azt, hogy az uniós szénért a felhasználási helyen fizetett ár alacsonyabb a harmadik országokból származó, azonos minőségű szén áránál. 70. A Társaság a Bányát és az Erőművet egy gazdasági egységként működteti és nem kerül sor kereskedelmi ügyletre a Bánya és az Erőmű között amikor az előbbi szenet ad át az utóbbinak. Ezért, mivel nem fizetnek a Bányából származó szén beszerzéséért, az Erőmű nem vásárolna más potenciális eladótól, mivel az mindig magasabb árakon értékesítene. 71. Továbbá, a Bányában kitermelt szén gyenge minőségű, alacsony fűtőérték és magas kén- (kb. 3,5 %), víz- és salaktartalom jellemzi. A fentiek következményeként az Erőmű berendezéseit úgy kellett beállítani, hogy fel tudja használni a Bánya gyenge minőségű szenét. A magyar hatóságok szerint a Bányában termelt szén nem szerezhető be harmadik országokból, és ilyen minőségi paraméterekkel rendelkező szén nincs kereskedelmi forgalomban a világpiacon. Továbbá, az Erőműben nem használható fel más minőségi paraméterekkel rendelkező szén anélkül, hogy beruháznának az Erőmű tüzelési technológiájának átalakításába, ami viszont nem lenne reális, tekintve az Erőmű közeli tervezett bezárását. 72. Ezért, mivel a világpiacon általában nem kereskednek a Bányában termelt és az Erőműben használt gyenge minőségű szénnel, a szóban forgó szénnek nincs kereskedelmi ára, és az Erőmű nem vásárolna alternatív szenet más potenciális eladótól. Ez a feltétel ezért teljesül. Ez a megközelítés összhangban van a Bányának nyújtott támogatásról szóló korábbi bizottsági határozatokkal 16. 16 Lásd a 4. lábjegyzetet. A Bizottság az N 92/2005 sz. ügyben hozott határozatában úgy vélte, hogy a szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló, 2002. július 23-i 1407/2002 rendelet 4. cikkének c) pontjában meghatározott feltétel (mely hasonlít a tanácsi határozat 3. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltételhez) nem releváns, mivel a Bányában termelt szenet nem értékesítették a világpiacon. A Bizottság azt is ellenőrizte, hogy a Magyarország által előrejelzett, tonnánkénti kőszénegyenérték szerinti árbevételek nem voltak jelentősen alacsonyabbak a világpiacon kereskedett jó minőségű szén áránál. 16

e) az érintett széntermelési egységek 2009. december 31-én üzemben voltak; 73. A Bánya 2009. december 31-én üzemben volt. f) és g) i) a tagállamok által nyújtott üzembezárási támogatás teljes összegének csökkenő tendenciát kell mutatnia: 2013 végéig legalább 25 %-os, 2015 végéig legalább 40 %- os, 2016 végéig legalább 60 %-os és 2017 végéig legalább 75 %-os csökkenést kell elérni a 2011-ben nyújtott támogatáshoz képest. ii) a tagállamok által a szénipar számára nyújtott üzembezárási támogatás teljes összege a 2010-et követő évek egyikében sem haladja meg az 1407/2002/EK rendelet 4. és 5. cikkének megfelelően a tagállamok által nyújtott és a Bizottság által engedélyezett 2010. évi támogatás összegét. 6. táblázat: A teljes támogatási összegek alakulása 2011 és 2018 között (ezer HUF): Specifikáció 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 /év A tanácsi határozat 3. cikke szerinti állami támogatás összege 6,960,30 0 6 462 992 6 493 176 4 847 244 4 847 244 0 0 0 0 A tanácsi határozat 3. cikke szerint bejelentett állami támogatás tényleges csökkentése a referenciaérték felé - Referenciaérték 0 25% 25% 100 % 100 % 100 % 100% A tanácsi határozatban előírt minimális csökkentés - Nincs ilyen érték 25% Nincs ilyen érték 40% 60% 75% Nincs ilyen érték 74. Ami az i) feltételt illeti, a Bizottság a fenti 6. táblázatból azt a következtetést vonja le, hogy a nyújtandó állami támogatás csökkenő trendet mutat, és a csökkentés tanácsi határozatban előírt minimális szintjébe esik. Így különösen 2013-ban és 2014-ben, amikor a 2011-ben kiutalható támogatás 25%-kal történő csökkenése következik be, úgy ahogyan a tanácsi határozat megköveteli. A tanácsi határozatban előírt degresszivitás feltétele ezért teljesül. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy az Erőmű nem volt potenciális szénvásárló, mivel a kazánokat a Bányában termelt gyenge minőségű szénhez igazították. 17

75. Ami a ii) feltételt illeti, 2010-ben Magyarország a szénbányászat számára 6 960 300 ezer HUF összegű támogatást nyújtott, összhangban az 1407/2002/EK rendelettel. Amint az a fenti 6. táblázatból látható, a 2014-ig nyújtandó termelési támogatás összege minden egyes évben tartósan a 2010-ben nyújtott összeg alatt van. Ezért ez a feltétel teljesül. g) a tagállamoknak tervet kell készíteniük az e cikk alapján támogatott termelési egységek széntermeléséből adódó környezeti hatások enyhítése érdekében, például az energiahatékonyság, a megújuló energia vagy a szén-dioxid-leválasztás és tárolás vonatkozásában megteendő intézkedésekről. 76. A magyar hatóságok a széntermelés környezeti hatásainak mérséklésére kidolgozott környezetvédelmi tervet nyújtottak be, mely környezetvédelmi kötelezettségeket tartalmaz a működés időszakára és a felhagyás időszakára vonatkozóan. A felhagyás időszakára vonatkozó környezetvédelmi kötelezettségek melyek megfelelnek az uniós környezetvédelmi szabályokra épülő magyar szabályoknak rendkívüli költségként kerülnek támogatásra. 77. Továbbá, a magyar kormány Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervet fogadott el annak érdekében, hogy az uniós szinten meghatározott és 2020-ig elérendő célokkal összhangban növeljék a megújuló energiaforrások arányát. 78. Ennek érdekében a Bánya bezárását követően az Erőművet biomassza-tüzelésű fűtőmű váltja fel, mely megújuló energiaforrásokból szolgáltat villamos energiát és hőt, és 15%-os hőveszteség-csökkenés révén javítja az energiahatékonyságot. 79. A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy legalább a következő intézkedések, nevezetesen a Bányában termelt szenet felhasználó Erőmű biomassza-tüzelésű fűtőművel való felváltása, valamint a fotovoltaikus és/vagy hulladék megsemmisítésen alapuló energiatermelés teljesítik a tanácsi határozat 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott feltételeket. 80. Említést érdemel, hogy a Magyarország által említett intézkedések közül néhány állami támogatás nyújtásával járhat. Az, hogy ezen intézkedéseket a Bizottság a szénbányászatnak a tanácsi határozat alkalmazásában nyújtandó támogatás engedélyezése céljából készített környezetvédelmi terv részeként elfogadja, nem tekintendő az ilyen intézkedések EUMSZ 107. és 108. cikke szerinti engedélyezésének. Továbbra is Magyarország felelőssége azt biztosítani, hogy az állami támogatást képező intézkedéseket az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerint bejelenti a Bizottságnak. 81. A fenti értékelés igazolja, hogy a tanácsi határozat 3. cikkében foglalt lényegi feltételek a bezárási terv keretében nyújtandó termelési támogatás tekintetében teljesülnek. 7.3.2. A rendkívüli költségek fedezésére nyújtott állami támogatás 82. A tanácsi határozat 4. cikkének (1) bekezdése szerint a bányáknak a széntermelő egységek bezárásából származó, a folyó termeléshez nem kapcsolódó költségek fedezésére nyújtott állami támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, amennyiben a kifizetett összeg nem haladja meg az ilyen jellegű költségeket. 18

83. A magyar hatóságok által bejelentett rendkívüli költségek a következők: - A tanácsi határozat melléklete (1) bekezdésének f), g), h), i), l) és m) pontjában meghatározott, a Bánya bezárásából és a rekultivációs munkákból származó költségek, - A határozat melléklete (1) bekezdésének b), d), e) és j) pontjában meghatározott, a Bánya bezárását követően a szerkezetátalakítás és a személyzetre irányuló szakképzési programok költségei és szociális költségek. 84. A Bizottság megjegyzi, hogy Magyarország nem tervez a tervezett rendkívüli költségeket meghaladó finanszírozást, a fedezni kívánt költségkategóriák megfelelnek a tanácsi határozat mellékletében meghatározott, a 4. cikkre vonatkozó elszámolható kategóriáknak. A figyelembe vett rendkívüli költségek a tanácsi határozat melléklete (1) bekezdésének b), d), e), f), g), h), i), j), l) és m) pontjaiban kikötött költségek. E költségekre a támogatás nyújtása a visszatérítési formanyomtatvány alapján történik. 85. A rendkívüli költségek különösen a következőket foglalják magukban: A (27) preambulumbekezdésben említett, az állásukat elveszített vagy elveszítő munkavállalókkal kapcsolatos azon költségek, amelyek megfelelnek a melléklet (1) bekezdése b) pontjának (az állásukat elveszített vagy elveszítő munkavállalókkal kapcsolatos egyéb rendkívüli kiadások). A (28) preambulumbekezdésben említett, a munkavállalók visszailleszkedésének, vagyis a széniparon kívüli új álláshoz jutásának elősegítéséhez kapcsolódó azon költségek, amelyek megfelelnek a melléklet (1) bekezdése d) pontjának (a munkavállalók széniparon kívüli új álláshoz jutása érdekében végzett átképzési programoknak a vállalkozások által fedezett költségei, különösen a képzési költségek). A (29) preambulumbekezdésben említett, az állásukat elveszített vagy elveszítő munkavállalók és a bezárást megelőzően erre az ellátásra jogosult munkavállalók szénnel való ingyenes ellátásának azon költségei, amelyek megfelelnek a melléklet (1) bekezdése e) pontjának (az állásukat elveszített vagy elveszítő munkavállalók és a bezárást megelőzően erre az ellátásra jogosult munkavállalók szénnel való ingyenes ellátása, vagy ennek pénzben kifejezett egyenértéke). A (30) preambulumbekezdésben említett, a széniparra vonatkozó sajátos közigazgatási, jogi és adózási rendelkezésekből származó fennmaradó költségek, melyek a melléklet (1) bekezdése f) pontjába tartoznak. A (31) preambulumbekezdésben említett, a széntermelési egységek bezárása miatt szükségessé váló kiegészítő földalatti biztonsági munka azon költségei, amelyek megfelelnek a melléklet (1) bekezdése g) pontjának. A (32) preambulumbekezdésben említett, a Bánya által okozott bányászati károk azon költségei, amelyek megfelelnek a melléklet (1) bekezdése h) pontjának (bányászati károk, amennyiben azokat a bezárt vagy bezárandó széntermelési egységek okozták). 19

A (33) preambulumbekezdésben említett, a korábbi szénbányatelep rehabilitációjához kapcsolódó azon költségek, amelyek megfelelnek a melléklet (1) bekezdése i) pontjának (korábbi bányatelepek rehabilitációjával kapcsolatos valamennyi indokolt költség). A (34) preambulumbekezdésben említett, a volt bányászok egészségügyi biztosítása fedezésének azon fennmaradó költségei, amelyek megfelelnek a melléklet (1) bekezdése j) pontjának (a volt bányászok egészségügyi biztosítása fedezésének fennmaradó költségei). A (35) preambulumbekezdésben említett, a bánya bezárásából eredő kivételes valódi értékcsökkenéshez kapcsolódó azon költségek, amelyek megfelelnek a melléklet (1) bekezdése l) pontjának (kivételes valódi értékcsökkenés, amennyiben az a termelési egységek bezárásából származik). A (36) preambulumbekezdésben említett külszíni rekultiváció azon költségei, amelyek megfelelnek a melléklet (1) bekezdése m) pontjának (a külszíni rekultiváció költségei). 86. A kimentett eszközök értékesítésre kerülnek. Az értékesítésből származó becsült, alábbi bevételt le kell vonni a rendkívüli költségek fedezésére nyújtott támogatásból. 7. táblázat: A bánya eszközei értékesítéséből származó becsült bevételek, melyek levonandók a rendkívüli költségek fedezésére nyújtott támogatásból (ezer HUF) 2014 2015 2016 2017 2018 Összesen 249 752 1 801 710 0 65 189 0 2 116 651 87. Végezetül, a magyar hatóságok szerint az elvégzendő munkálatok a bányászati célú létesítmények bontására korlátozódnak (függőleges és lejtős aknák, aknagépházak, ideiglenes bányászati létesítmények). Ezen munkálatokat követően az érintett terület továbbra is ipari besorolású marad, és nem válik értékesebbé. A bányatevékenység által érintett területek jelenlegi értéke megfelel egy átlagos ipari terület értékének. Ha a területek nem kerülnének rekultiválásra a bányászati tevékenység befejezésével, alkalmatlanok lennének egyéb ipari tevékenység folytatására, vagyis azok a fennálló rekultivációs kötelezettség költsége miatt költségteherrel bíró területekké válnának. Értékük ezért kisebb lenne. A tanácsi határozat mellékletének g), h), i) és m) költségkategóriái által lefedett tevékenységek elvégzésével a területek elérhetik azt az állapotot, hogy ipari tevékenység végzésére alkalmassá váljanak és iparterületi értékük lehessen. A földterületek értéke a rekultivációs tevékenységek következtében tehát nem nő. 88. Magyarország szerint a rendkívüli költségekre nyújtott támogatás által fedezett költségek nem az olyan környezetvédelmi szabályok megsértéséből [a tanácsi határozat 4. cikkének (2) bekezdése] adódnak, mint 20